Kitöltési útmutató a. számú bevalláshoz Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 33. (5) bekezdésében foglaltak alapján az elõtársaságoknak azokról az adókról és járulékokról, amelyeknél az adó megállapítási idõszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett idõszakról a soronkívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követõ 30 napon belül kell a bevallást benyújtaniuk. A határidõig benyújtani elmulasztott bevallást is ezen a nyomtatványon kell pótolni legkésõbb a tárgyévet követõ év (2006.) január 31-éig, ezt követõ pótlás esetén a 32-es számú pótló bizonylatot kell alkalmazni. A bevallásban az azonosító adatokat a bevallási idõszak utolsó napjára vonatkozóan kell kitölteni. A borítólapon ügyintézõként annak a személynek a nevét kell feltüntetni, aki a bevallást összeállította és aki a bevallás esetleges javításába bevonható. (Ha a bevallást külsõ cég, vagy erre jogosult egyéb személy készítette, és a bevallás javításába bevonható, ügyintézõként az õ adatait kérjük közölni.) Amennyiben a levelezési címnél postafiók megadása történik, akkor a közterület jellegéhez PF -et kell írni, a postafiók számát a házszám rovatba kell feltüntetni. Az adóbevallást az adózónak kell aláírnia. Lehetõség van arra is, hogy a bevallást az adózó helyett az Art. 7. (1)-(2) bekezdésében meghatározott képviselõje, meghatalmazottja írja alá. Ha a bevallást meghatalmazott írja alá, az Art. 7. (3) bekezdésében meghatározott, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott kivételével a meghatalmazást csatolnia kell az adóbevalláshoz, és ezt a borítólapon a kódkockában X-szel kell jelölni. Ilyen esetekben a meghatalmazás csatolása nélkül az adóbevallás érvénytelen! Ha a bevallást az Art. 7. (3) bekezdése szerinti, az adóhatósághoz bejelentett és a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott írja alá, úgy ezt a tényt a fõlapon a megfelelõ kódkockában X-szel kell jelölni. Felhívjuk a figyelmét, hogy az adóhatósághoz be nem jelentett, vagy az adóhatósághoz bejelentett, de bevallás aláírására nem jogosult állandó meghatalmazott által aláírt adóbevallás meghatalmazás csatolása nélkül érvénytelen, csak az adóhatósághoz bejelentett, a vonatkozó bevallás aláírására jogosult állandó meghatalmazott esetén lehet a meghatalmazás bevalláshoz történõ csatolásától eltekinteni! A meghatalmazásnak a kiállítás idõpontját és mindazokat az adatokat tartalmaznia kell, melybõl a meghatalmazó és a meghatalmazott személye egyértelmûen megállapítható. Az Art. 9. (1) bekezdése alapján az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem kötelezett, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselõt bízhat meg, meghatározott esetekben a pénzügyi képviselõ megbízása kötelezõ. A pénzügyi képviselõ megbízása esetén az adóbevallás aláírására csak a pénzügyi képviselõ jogosult. Amennyiben a bevallást az adóhatósághoz bejelentett pénzügyi képviselõ írja alá, úgy ezt a tényt a bevallás borítólapjának megfelelõ kódkockájába X-szel kérjük jelölni. Adótanácsadó vagy adószakértõ ellenjegyzése is lehetõségként biztosított az Art. 31. (8) bekezdése alapján. Amennyiben az adózó adóbevallását adótanácsadóval vagy adószakértõvel ellenjegyezteti, úgy az ellenjegyzõ borítólapon feltüntetett adatait is kérjük pontosan kitölteni. Ha az ellenjegyzésre jogosult nem rendelkezik adószámmal, a magánszemély 10 pozíciós adóazonosító jelét (balra zártan) kérjük szerepeltetni. Az ellenjegyzett hibás adóbevallás esetén a mulasztási bírságot az adóhatóság az adótanácsadó, az adószakértõ terhére állapítja meg. Figyelem! A bevallás kitöltõ-ellenõrzõ programja az APEH internetes honlapján (www.apeh.hu)megtalálható, onnan letölthetõ. A társadalombiztosítási járulékokra vonatkozó általános tudnivalók A biztosítási és a járulékfizetési kötelezettségrõl, a fizetésre kötelezettek körérõl, a járulékok mértékérõl stb., a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.), valamint a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezik. A Tbj. szerinti néhány fogalom ismertetése és jogszabályi helye: Ki minõsül foglalkoztatónak (Tbj. 4. a) pont) Ki minõsül biztosítottnak (Tbj. 5. ) Kire nem terjed ki a biztosítás (Tbj. 11. ) Járulékalapot képezõ jövedelem (Tbj. 4. k) pont) Járulékalapot nem képezõ jövedelem (Tbj. 21. ) 3
Milyen járulékok fizetésére kötelezett a foglalkoztató és a biztosított (Tbj. 18. ) A járulékok fajtái és mértéke (Tbj. 19. ) A foglalkoztató társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettsége (Tbj. 20. ) A biztosítottat terhelõ egyéni járulék, a nyugdíjjárulék felsõ határa (Tbj. 24., 26.-28., 31. ) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani, a biztosítottat terhelõ járulékot levonni, és a kiszámított járulékot az Art-ban meghatározottak szerint az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. A társadalombiztosítási járulékot, melynek mértéke 29 százalék, nem lehet egy sorban bevallani, azt meg kell osztani a Nyugdíjbiztosítási Alapnak járó 18, illetve az Egészségbiztosítási Alapnak járó 11 százalékra. Hasonlóan elkülönítve kell a biztosítottaktól levont járulékokra vonatkozó bevallásnak is eleget tenni, ezért a levont 8,5 százalékos nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék), illetve a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék egy sorban történõ bevallása nem lehetséges. A járulékokat a járulékalapot képezõ jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képezõ jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felsõ határ figyelembevételével kell megállapítani. A visszamenõleges idõtartamra kifizetett járulékalapot képezõ jövedelemnél az eredeti esedékesség, a tárgyévben a következõ naptári évre (elõre) kifizetett járulékalapot képezõ jövedelemnél a kifizetés idõpontja szerinti járulékfizetési felsõ határt kell alapul venni. Pl.: Ha a biztosított számára 2004. évre vonatkozó járulékalapot képezõ jövedelem kerül kifizetésre 2005. év során, úgy a biztosított által fizetendõ ún. egyéni járulékok mértéke a 2005. évi szabályoknak megfelelõ (8,5+4%), ugyanakkor a nyugdíjjárulékot a 2004. évben érvényes legfeljebb napi 14 500 forint járulékfizetési felsõ határ erejéig kell megfizetni. A járulékokra vonatkozó sorok (16-25. sorig) kitöltésekor az összegeket úgy kell beírni, hogy a negatív ( ) elõjelet mindig közölni kell! [Ilyen eset elõfordulhat, pl., a többletként levont nyugdíjjárulék elszámolásakor (visszaadásakor).] A pozitív elõjelet kiírni nem kell! A biztosított által túlfizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék összegét a tárgyhavi elszámolásnál kell rendezni. Az egészségbiztosítási járuléknak az elõzõ évhez hasonlóan továbbra sincs felsõ határa. Abban az esetben, ha valakinek egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó (járulékalapot képezõ) jövedelem után felsõ határ nélkül 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizet, ha a foglalkoztatása egyik jogviszonyában sem éri el a heti 36 órát. Amennyiben a foglalkoztatás bármelyik jogviszonyban eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyokból származó járulékalapot képezõ juttatások után nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetni. A nyugdíjjárulék (és magánnyugdíjpénztár tagja vonatkozásában a tagdíj) megfizetése esetében továbbra is érvényesül a járulékfizetési felsõ határ. Amennyiben valakinek egyidejûleg több biztosítással járó jogviszonya van, mindegyik jogviszonyából származó és nyugdíjjárulék alapot képezõ jövedelme együttes figyelembevételével nyugdíjjárulékot (a magánnyugdíjpénztár tagja tagdíjat) köteles fizetni, legfeljebb azonban a járulékfizetési felsõ határig. Ezt a felsõ határt 2005. évre a Magyar Köztársaság költségvetésérõl szóló törvény naptári napi 16 440 forint, egész évre számítva (365 16 440=)6 000 600 forint összegben határozta meg. A biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni, illetõleg a foglalkoztató a nyugdíjjárulék alapot képezõ jövedelmeibõl a nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja esetén a tagdíjat) levonni, amíg a biztosított nem nyilatkozik, hogy a nyugdíjjárulék alapot képezõ juttatásai együttesen elérték a járulékfizetés felsõ határát. Az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó általános tudnivalók Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségrõl, a fizetésre kötelezettek körérõl az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho. tv.) rendelkezik. Az egészségügyi hozzájárulást az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott adó jellegû fizetési kötelezettség. A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást az Eho. tv. 2-5. -ai, míg a tételes egészségügyi hozzájárulást az Eho. tv. 6-9. -ai alapján kell bevallani és megfizetni. 4
01. sor: Személyi jövedelemadó összesen Számlaszám: 10032000-06056353 APEH Személyi jövedelemadó bevételi Ebben a sorban kell feltüntetni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) alapján a magánszemélyektõl levont adóelõleg, adó, valamint az Szja tv. alapján a kifizetõt terhelõ személyi jövedelemadó együttes összegét. Személyi jövedelemadó elõlegnek minõsül magánszemélytõl levont a munkáltatóra vonatkozó szabályok szerint megállapított, a magánszemély helyett megfizetett adóelõleg is. A személyi jövedelemadó összesített összege kizárólag akkor lehet negatív ( ) elõjelû, ha az osztalékkal összefüggõ adófizetési kötelezettség figyelembevételével az összesítés is negatív ( ) adatot eredményez. 02. sor: Munkáltatóra vonatkozó szabályok szerint levont adóelõleg Ebben a sorban kell feltüntetni a 01. sor összegébõl kiemelve az adózó által foglalkoztatott alkalmazottak, illetve tagok részére az Szja tv. alapján munkaviszonyból, illetõleg a személyes közremûködés ellenértékeként kifizetett tagsági jogviszonyból származó jövedelemnek minõsülõ kifizetésekbõl a munkáltató (társaság) által levont, a magánszemély helyett megfizetett személyi jövedelemadó elõleget. Itt kell szerepeltetni az Szja. tv. alapján más bérjövedelemnek minõsülõ kifizetésbõl levont adóelõleget is. 03. sor: Kifizetõre vonatkozó szabályok szerint levont adó, adóelõleg Ebben a sorban kell feltüntetni a 01. sor összegébõl kiemelve az Szja. tv. alapján a kifizetõre vonatkozó szabályok szerint megállapított, levont adót, adóelõleget. A kifizetõi szabályok szerint levont adó, adóelõleg kötelezettség összesített összegében kizárólag akkor szerepelhet negatív elõjelû adat, ha a tényleges osztalék megállapított adója kevesebb, mint az osztalékelõleg kifizetésekor levont adó összege. Ebben a sorban kell kimutatni a reprezentáció és az üzleti ajándék miatti, az Szja tv. 69. (8) bekezdése szerinti személyi jövedelemadó-kötelezettség összegét. E sor tartalmazza a reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része utáni adót, valamint a 10 ezer forint egyedi értéket meghaladó üzleti ajándékok utáni kötelezettséget. A reprezentáció és a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóköteles része után az adókötelezettséget évi egy alkalommal kell teljesíteni. Az adókötelezettség alá esõ érték után az adót az adóévben (üzleti évben) elszámolt összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell bevallani. 04. sor: Munkaadói járulék Számlaszám: 10032000-06056009 APEH Munkaadói járulék bevételi Ebben a sorban a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. (1) bekezdése alapján meghatározott munkaadói járulékkötelezettséget kell szerepeltetni. 05. sor: Munkavállalói járulék Számlaszám: 10032000-06056016 APEH Munkavállalói járulék bevételi Ebbe a sorba a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 41. -a alapján fizetendõ munkavállalói járulékkötelezettséget kell beállítani. 06. sor: Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: 10032000-06056133 APEH Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja bevételi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a gumiabroncsokat terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 07. sor: Csomagolás környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: 10032000-06056140 APEH Csomagolás környezetvédelmi termékdíja bevételi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a csomagolást terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. A termékdíj fizetésére a csomagolás elsõ belföldi forgalomba hozója a kötelezett, amennyiben azt a csomagolóeszköz gyártója nem vállalja át. 5
08. sor: Hûtõberendezések és hûtõközegek környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: 10032000-06056157 APEH Hûtõberendezések és hûtõközegek környezetvédelmi termékdíja bevételi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül a hûtõberendezéseket és hûtõközegeket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 09. sor: Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: 10032000-06056164 APEH Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja bevételi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényben meghatározott termékek közül az akkumulátorokat terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 10. sor: Egyéb kõolajtermékek környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: 10032000-06056171 APEH Egyéb kõolajtermékek környezetvédelmi termékdíja bevételi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényben meghatározott egyéb kõolajtermékeket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét. 11. sor: Hígítók és egyéb oldószerek környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: 10032000-06056308 APEH Hígítók és oldószerek környezetvédelmi termékdíja bevételi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényben meghatározott hígítók és egyéb oldószerek után visszaigényelhetõ környezetvédelmi termékdíj összegét. Ebbe a sorba a 2004. évi CIII. törvény 16. (3) bekezdése alapján csak azok írhatnak 2005. december 31-éig negatív adatot, akik közvetlen anyagként 2004. december 31-éig beszerzett termékdíjas terméket használtak fel. 12. sor: Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: 10032000-06056315 APEH Reklámhordozó papírok környezetvédelmi termékdíja bevételi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI törvényben meghatározott reklámhordozó papírokat terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét kell feltüntetni. 13. sor: Elektromos és elektronikai berendezések környezetvédelmi termékdíja Számlaszám: 10032000-01076088 APEH Elektromos és elektronikai berendezések környezetvédelmi termékdíja bevételi A 2004. évi CIII. törvénnyel módosított a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. évi törvény 2005. január 1-jétõl hatályos 2. (3) bekezdés g) pontjában meghatározott elektromos és elektronikai berendezéseket terhelõ környezetvédelmi termékdíj összegét kell ebben a sorban feltüntetni. 14. sor: Játékadó Számlaszám: 10032000-01076992 APEH Játékadó bevételi Ebben a sorban a szerencsejáték szervezésérõl szóló 1991. évi XXXIV. törvény szerinti játékadót kell szerepeltetni. (Ez a sor nem tartalmazhatja a pénznyerõ automaták utáni havi bevallású játékadó-kötelezettséget, azt a 0578. számú nyomtatványon kell bevallani, és a játékautomata nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó éves bevallású játékadót, amelyet a 05780. számú nyomtatványon kell bevallani.) 15. sor: Kulturális járulék Számlaszám: 10032000-06056047 APEH Nemzeti kulturális járulék beszedési Ebben a sorban a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény alapján fizetendõ nemzeti kulturális járulékkötelezettség összegét kell szerepeltetni. Ebben a sorban negatív elõjellel kizárólag az építtetõ, illetve a kivitelezõ szerepeltethet visszaigényelhetõ összeget az említett törvény 5/B. (5)-(6) bekezdésében foglaltak miatt. 6
16. sor: Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ járulékok Számlaszám: 10032000-06056236 APEH Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ bevételek beszedési Ebbe a sorba a 17. sortól a 21. sorig beírt számok összesített összegét kell feltüntetni. 17. sor: Foglalkoztatót terhelõ nyugdíjbiztosítási járulék (18%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelõ, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék összegét kell beírni. A biztosítás megszûnését követõen, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított nyugdíjbiztosítási járulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj. 18-20., 27-28. ). 18. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (8,5%) Ebben a sorban a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (elszámolt) társadalombiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem ide nem értve az Szja. törvény 69. -a szerinti természetbeni juttatás értékét után megállapított nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyek nyugdíjjáruléka írható be, itt kell feltüntetni a levont nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követõ idõpontban kerül sor (Tbj. 18-19., 24-28., 31. ). 19. sor: Gyed, gyes után fizetett nyugdíjjárulék (8,5%) Ebbe a sorba kizárólag társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személyektõl levont nyugdíjjárulék összegét kell beírni. Ebbe a sorba csak a társadalombiztosítási kifizetõhelyet mûködtetõ foglalkoztató írhat adatot (Tbj. 18-19., 26. ). 20. sor: Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (0,5%) Ebbe a sorba kizárólag a magánnyugdíjpénztár tagjáról levont nyugdíjjárulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kell feltüntetni a levont nyugdíjjárulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követõ idõpontban kerül sor (Tbj. 18-19., 24-28., 31. ). 21. sor: Gyed, gyes, után fizetett nyugdíjjárulék (0,5%) Ezt a sort csak kifizetõhelyet mûködtetõ foglalkoztató töltheti ki. A díjban, segélyben részesülõ magánnyugdíjpénzári tagoktól levont nyugdíjjárulék összegét kell a sorba beírni (Tbj. 18-19., 26. ). 22. sor: Egészségbiztosítási Alapot megilletõ járulékok összesen Számlaszám: 10032000-06056229 APEH Egészségbiztosítási Alapot megilletõ bevételek beszedési Ebbe a sorba a 23. sortól 25. sorig beírt számok összesített adatát kell feltüntetni. 23. sor: Foglalkoztatót terhelõ egészségbiztosítási járulék (11%) Ebbe a sorba a foglalkoztatót terhelõ, a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulék összegét kell beírni. A biztosítás megszûnését követõen, utólag kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított egészségbiztosítási járulékot is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj. 18-20., 27-28. ). 24. sor: Biztosított foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (4%) Ebbe a sorba a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) társadalombiztosítási járulékalapot képezõ jövedelem ide nem értve az Szja. törvény 69. -a szerinti természetbeni juttatás értékét után megállapított (kiszámított) egészségbiztosítási járulék összegét kell feltüntetni. Ebbe a sorba kell feltüntetni a levont egészségbiztosítási járulék összegét akkor is, ha a kifizetésre utólag, a biztosítás megszûnését követõ idõpontban kerül sor (Tbj. 18-19., 24-28., 31-32. ). 25. sor: Társas vállalkozók baleseti járuléka (5 %) Ebbe a sorba a társas vállalkozás a kiegészítõ tevékenységet folytatónak minõsülõ társas vállalkozó után, a személyes közremûködés alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított baleseti járulék összegét tünteti fel. A személyes közremûködés megszûnését követõen kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után kiszámított baleseti járulék összegét is ebben a sorban kell feltüntetni (Tbj. 36. ). 26. sor: Egészségügyi hozzájárulás (százalékos) Számlaszám: 10032000-06056212 APEH Egészségügyi hozzájárulás beszedési Ebben a sorban a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni. 7
Ebben a sorban kell bevallani az egyszerûsített bevallási nyilatkozat tételére jogosult mezõgazdasági õstermelõt, családi gazdálkodót, illetve a családi gazdaság tagját terhelõ egészségügyi hozzájárulást, abban az esetben, ha az õstermelõ, családi gazdálkodó, családi gazdaság tagja jövedelemadóját a munkáltató az adóbevallást helyettesítõ elszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint állapítja meg. Az õstermelõ, családi gazdálkodó, családi gazdaság tagja a munkáltatójának tett bevallást helyettesítõ nyilatkozatában köteles nyilatkozni az ebbõl a tevékenységébõl származó bevételérõl. A nyilatkozat alapulvételével a munkáltató megállapítja a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás összegét (a bevétel 5 százalékának 15 százaléka) és azt az Art. jövedelemadó-hátralék levonására vonatkozó szabályai szerint megfizeti. Abban az esetben, ha a jövedelemadó-hátralék és az egészségügyi hozzájárulás teljes összegének levonására a munkabérbõl való levonás szabályai szerint nincs lehetõség, a levonást a kötelezettségek arányában kell teljesíteni. A fennmaradó hátralék összegérõl a T29/2005-ös lapon kell a magánszemély állandó lakhelye szerint illetékes APEH igazgatóságot tájékoztatni. 27. sor: a 26. sorból: egészségügyi hozzájárulás (százalékos) az üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkezõ adóköteles jövedelem után Ebbe a sorba a 26. sor összegébõl kizárólag az üzleti ajándék, reprezentáció címén keletkezõ adóköteles jövedelem után fizetendõ százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget kell beírni. Az Szja törvény 69. -ának (7) bekezdése rendelkezései szerint számított adómentes összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni. A vállalatok, szervek, szervezetek által az Szja törvény 69. (8) bekezdése szerinti üzleti ajándék és reprezentációként adott termék és nyújtott szolgáltatás után a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás elszámolásának a hónapja az a hónap, amelyben az adóévre megállapított összes adókötelezettséget meg kell állapítani, ennek a határideje a tárgyévet követõ év május 31-e, kivéve az eltérõ üzleti évet választó vállalkozások, amelyeknél a határidõ a mérleg benyújtására elõírt utolsó nap. A fentiek alapján a bevallások elkészítésénél az általános elszámolási hónap a tárgyévet követõ május hónap, azaz a havi bevallásban május hónapnál kell a kötelezettséget szerepeltetni. Az általános befizetési határidõ június 12-e. 28. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a teljes munkaidõben foglalkoztatottak után Számlaszám: 10032000-06056212 APEH Egészségügyi hozzájárulás beszedési Ebben a sorban az Eho tv. 6. -a alapján a tételes egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget kell feltüntetni, melynek összege január 1-jétõl havi 3 450, naptári naponként 115 forint, 2005. november 1-jétõl havi 1 950, naptári naponként 65 forint. (Eho tv. 6-9. ). Figyelem! Ez a sor csak a teljes munkaidõben foglalkoztatottak utáni tételes egészségügyi hozzájárulást tartalmazhatja! 29. sor: Tételes egészségügyi hozzájárulás a részmunkaidõben foglalkoztatottak után Ha a munkaviszonyban történõ foglalkoztatás a teljes munkaidõnél rövidebb munkaidõben (részmunkaidõ) történik, a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes összegnek a teljes munkaidõ és részmunkaidõ arányában, legfeljebb azonban 50 százalékos mértékben csökkentett összege. Ebben a sorban kell feltüntetni a részmunkaidõ idejével arányosan megállapított tételes egészségügyi hozzájárulás összegét. 31. sor: Ellenõrzõ szám: Ez a sor kizárólag a kitöltött sorok ellenõrzésére szolgál. A beírt sorok összesített adatait kell feltüntetni. Az elõnyomott szöveget nem tartalmazó sorok csak akkor tölthetõk ki, ha azt az adóhatóság elrendeli. Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal 8
Kitöltési útmutató a. számú bevalláshoz