A Szolvencia II Takács Viola 2012. május 7.
Miről lesz szó? Bemutatkozás Mi a Szolvencia II? Az Ötlet, Párhuzam a Bázel II vel Jelenlegi szabályozás hibái és hiányosságai A Szolvencia II felépítése A három pillér és felépítésük Felkészülés az új rendszerre Mennyiségi hatástanulmányok, Belső modellek A jogalkotási folyamatról röviden Összegzés
MI A SZOLVENCIA II?
Mi a Szolvencia II? - Eredet Európai Parlament - 2009. április 22. Európai Tanács ECOFIN 2009. május 5-i ülésén elfogadta a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséről és folytatásáról szóló új irányelvet A Keretirányelv szövege szerint 2012. október 31-vel hatályba lép, minden további átmeneti idő nélkül (azóta ez a határidő 2013. 2014. január 1.) a Keretirányelv nem kizárólagosan a Szolvencia II projekt eredményeit tartalmazza, hanem a már áttekinthetetlenné vált, a biztosítási szektorra az 1960-as évektől kialakított és elfogadott, 13 hatályos irányelv konszolidálását is
Mi a Szolvencia II? - Célok Kiemelt célok: EU biztosítási piacának mélyítése az ügyfelek érdekvédelmének növelése az európai biztosítói csoportok nemzetközi versenyképességének fokozása a jobb szabályozási környezet kialakítása Súly a kockázatkezelésen, a kockázat alapú követelményeken kifinomultabb kockázatmérési struktúrák a kockázati kitettségnek a szolvencia követelményekkel való összekapcsolása
Mi a Szolvencia II? - Okok A pénzügyi rendszerek stabilitása makro és mikro szinten is alapvető feltétele a versenyképes gazdaság meglétének A bankok őrzik betétek formájában a lakosság, a versenyszféra, sőt végső soron az állam vagyonát, hitelt nyújtanak a likviditási problémákkal küzdő gazdasági szereplőknek, illetve számos egyéb szolgáltatást is nyújtanak Biztonságos és kiegyensúlyozott működés kell a gazdaság minden szereplője számára fontos, de ez nem egyszerű A viselt kockázatok nehezen átláthatóak, felmérésük és kezelésük nagy szakértelmet és jól működő kockázat felmérési rendszereket, folyamatos kontrollt és állandó alkalmazkodási képességet igényel. A válság egyik fő oka: a pénzintézetek túlzott kockázatvállaló magatartása a jelzáloghitel-politika és az értékpapírosítás tekintetében
Mi a Szolvencia II? Bázel II a banki szabályozás három pilléres rendszere Eredeti megjelenés 2004 Cél: nemzetközi standard megteremtése, melyre támaszkodva a felügyeletek létrehozhatják az egységes szabályokat a tőkére vonatkozóan Kockázat- és tőkemenedzsment követelmények A hitelezésen és befektetéseken keresztül vállalt kockázatoknak megfelelő tőkével kell rendelkezni Általában: minél nagyobb kockázat, annál nagyobb tőkére van szükség a fizetőképességhez és az átfogó gazdasági stabilitáshoz
Mi a Szolvencia II? Szolvencia I és a BIT 30 éve működik szolvenciális szabályai elavultak Nem kockázat érzékenyek; Nem ösztönzik a biztosítókat kockázataik megfelelő kezelésére, kockázatkezelési rendszereik fejlesztésére; Nem segítik elő a felügyeleti beavatkozást Túlságosan tág teret hagynak a tagállamoknak a nemzeti variációk számára (konvergencia hiánya) Időközben túlhaladt rajtuk az ágazati, az ágazatközi és a nemzetközi fejlődés A Biztosítási Törvény 2003-ban került elfogadásra számos esetben módosult; a felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatoknak megfelelő felülvizsgálatára, korszerűsítésére most nyílik alkalom - ez lehetővé teszi a Szolvencia II irányelv figyelembe vételét
FELÉPÍTÉS
I. Mennyiségi követelmények Szolvencia II II. Minőségi követelmények és felügyeleti szabályozás III. Nyilvánosság Szavatoló tőkeszükséglet Minimális tőkeszükséglet Tartalékok értékelése Befektetések Own Risk and Solvency Assessment (ORSA) Hatékony felügyelés Kormányzás Átláthatóság Közzététel Riportok Implementáció Kontroll Közzététel
I. Szegmentáció Kötelezettségek besorolása adott szegmensekbe Minimum: Line-of-Business (üzletág) Homogén kockázati csoportok Arányosság és rugalmasság elve érvényesüljön Cél: pontos értékelés! Legjobban tükrözze a mögöttes kockázatok természetét substance over form tartalom a formával szemben Szerződés mögöttes kockázatainak természete előtérben ( substance ), nem a szerződés jogi formájának mögöttes kockázatai ( form ) Minimális szegmentáció Fedezhető nem fedezhető: Unit-linked termékek esetén
I. Szegmentáció jelenleg nem-élet ág Baleset Betegség Szárazföldi jármű-casco Sínpályához kötött járművek cascoja Légijármű-casco Tengeri-, tavi- és folyami jármű casco Szállítmány Tűz- és elemi károk Egyéb vagyoni károk Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség Légi járművekkel összefüggő felelősség Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség Általános felelősség Hitel Kezesség, garancia Különböző pénzügyi veszteségek Jogvédelem Segítségnyújtás Temetési biztosítás
I. Szegmentáció jelenleg élet ág Hagyományos életbiztosítások Haláleseti, elérési, díj-visszatérítéses elérési, vegyes, term-fix, járadékok, kiegészítő biztosítások Házassági biztosítás, születési biztosítás Házasság vagy a születés a biztosítási esemény Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked) Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás Nyugdíjalapok kezelése, egyéni nyugdíjszámlák Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás
I. Szegmentáció S2 Élet vagy nem-élet? (nem jogi!) Életbiztosításszerűen kalkuláljuk vagy nem Pl. járadékok, melyek GFB-ből származnak élet Egészségbiztosítás Nem a klasszikus egészség Health similar-to-life (SLT) vs. Health non-similar-to-life (non-slt) unbundling szétválasztás Viszontbiztosításra is!
I. Szegmentáció S2 nem-élet Medical expenses (Orvosi költségek) Income protection (Jövedelem védelem) Workers compensation (Munkavállalók kártérítése) Motor vehicle liability (Gépjármű felelősség-biztosítás) Motor, other classes (Gépjármű, egyéb) Marine, aviation and transport (Tengeri-, légiközlekedési és fuvarozási) Fire and other damage (Tűz- és egyéb károk) General liability (Általános felelősség) Credit and suretyship (Hitel és kezesség) Legal expenses (Jogi költségek) Assistance (Segítségnyújtás) Miscellaneous non-life insurance (Egyéb)
I. Szegmentáció S2 élet Life insurance with profit participation (Nyereségrészesedéses életbiztosítások) Index-linked and unit-linked life insurance Other life insurance (Egyéb) Accepted reinsurance (Aktív/fogadott viszontbiztosítás) Második szintű csoportok most már törölve, kivéve riport! Contracts where the main risk driver is death Contracts where the main risk driver is survival Contracts where the main risk driver is disability/morbidity Savings contracts
I. Szegmentáció S2 egészség Similar-to-Life-Techniques: Life insurance with profit participation where the main risk driver is disability/morbidity risk Index-linked and unit-linked life insurance where the main risk driver is disability/morbidity risk Other where the main risk driver is disability/morbidity risk Annuities stemming from non-life Non-SLT: Medical expenses Income protection Workers compensation
I. Szegmentáció példák Nem-élet biztosításból eredő annuitások Gépjármű felelősségbiztosítás: személyi sérüléses baleset, járadék folyósítva Kalkuláció élet technikával életbiztosítás (Life) Életbiztosítás esetén a második szinten nem kötelező a szétválasztás ezt azóta törölték is a szabályzatból DE: olyan életbiztosítás esetén, mely tartalmaz egészségbiztosítási kockázatot szétválasztás Életbiztosítási kiegészítő biztosítások általában neméletbiztosítási kalkulációk non-slt Health
I. Mérleg (Balance Sheet) A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja be, a számviteli törvény szerint az üzleti év végén kötelező az elkészítése. A vagyont kettős vetületben szemlélteti: Eszközök = Források eszközök: vagyontárgyak, aktívák források: vagyon eredete, passzívák Jellemzői: teljes körű, a cég minden vagyontárgyára kiterjed összevontan, meghatározott sorrendben mutatja be a vagyontárgyakat az értékeket ezer forintra kerekítve tartalmazza és törvényi szabályozás alapján hitelességét könyvvizsgáló igazolja két értékoszlopot tartalmaz: a tárgyévet és az azt megelőző évet
I. Technikai tartalékok A biztosítástechnikai tartalékok ahhoz szükségesek, hogy a biztosító elegendő fedezettel rendelkezzen a biztosítottak és a kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeinek teljesítéséhez. A tartalékokat aktuális átruházási értéken kell értékelni, amely azt az árat tükrözi, amelyet a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak fizetnie kellene azért, hogy biztosítási kötelezettségeit egy másik (viszont)biztosító átvegye. Az értékelésnek a piaci értékekkel a lehető legnagyobb mértékben konzisztensnek kell lennie. Értékük: a legjobb becslés (best estimate; BE) és a kockázati marzs (risk margin; RM) összege, kivéve azon kötelezettségek tartalékát, amelyek pénzáramai megbízhatóan replikálhatóak megfelelő pénzügyi instrumentumok alkalmazásával. A tartalék ezen részét a helyettesítő pénzügyi instrumentumok megfigyelhető piaci árának felhasználásával kell értékelni (fedezhető = hedgeable).
I. Legjobb becslés + Kockázati ráhagyás A legjobb becslés a jövőbeni pénzáramok várható jelenértékének felel meg: figyelembe kell vennie a biztosítási kötelezettségek teljesítése során azok teljes tartama alatt felmerülő összes be- és kifizetést (beleértve a költségeket, a garantált és diszkrecionális nyereségrészesedést és a beágyazott garanciákat és opciókat). Az értékeléshez fejlett aktuáriusi módszereket kell alkalmazni, megfelelő minőségű és ellenőrzött adatbázisokon. Élet: szerződésenként, általában szimulációval Nem-élet: külön a díj- és kártartalékra A kockázati marzsnak azt a többletet kell megjelenítenie, amennyivel többet kellene fizetni a legjobb becslésnél egy esetleges állomány-átruházás esetén. (Ezt a keretirányelv értelmében az átadott portfolió fenntartásának tőkeköltsége fejezi ki.)
I. Legjobb becslés A legjobb becslésre vonatkozó alapelvek Várható jelenérték A legjobb becslés a jövőbeli cash flow-k valószínűséggel súlyozott átlagának felel meg, a pénz időértékét a releváns kockázatmentes hozamgörbe szerint figyelembe véve Aktuális információk, megfelelő aktuáriusi módszerek Számítása aktuális és hiteles információkon és realisztikus feltételezéseken alapul, és megfelelő, alkalmazható és releváns aktuáriusi és statisztikai módszerekkel történik Minden pénzáram figyelembevétele minden bejövő és kimenő cash flow-t, amely a biztosítási kötelezettségek rendezéséhez szükséges azok teljes tartama alatt Bruttó értékelés Számítása a viszontbiztosítóktól eredő megtérülések levonása nélkül történik; azokat külön értékeljük!
Év N Cash-flow Hozamgörbe Diszkontált Cash-flow 2011 1 281,00 5,2247% 267,0475658 2012 2 299,60 5,4347% 269,5098707 2013 3 306,10 5,7125% 259,1100743 2014 4 295,00 5,9982% 233,6835031 2015 5 290,70 6,3156% 214,0228087 2016 6 287,30 6,7891% 193,7198249 2017 7 285,70 7,0987% 176,7749999 2018 8 286,70 7,4123% 161,8063509 2019 9 284,10 7,8911% 143,4170038 2020 10 285,00 8,3210% 128,1498945 2 901,20 2 047,24 100,00% 70,57%
I. Szavatoló tőkeszükséglet (SZTSZ) az SZTSZ szintje a standard formula (és a belső modellek) esetén (egyaránt) a biztosító vagy viszontbiztosító alapvető szavatoló tőkéje egyéves időtávon mért, 99,5%-os biztonsági szintű kockáztatott értékének (Value-at-Risk) felel meg. az SZTSZ az egyéves időtávon 0,5%-os csődvalószínűségnek megfelelő gazdasági tőkét jeleníti meg (200 évben 1 csőd) figyelembe kell vegyen minden számszerűsíthető kockázatot, beleértve a kockázatkezelés hatásait is A számítást évente legalább egyszer kell elvégezni a Keretirányelv szerint, azonban az SZTSZ-nek való megfelelést folyamatosan figyelemmel kell kísérni, s amennyiben az intézmény kockázati profilja jelentős mértékben változik, akkor az SZTSZ számítását újra el kell végezni
I. Szavatoló tőkeszükséglet (SZTSZ) VaR a =inf{ z P(Z<z) >= a)} Egyszerű példa:! X és Y két független, azonos eloszlású valváltozó, mondjuk két egyéves tartamú kölcsönből származó veszteség. P(X=-2)= 99% (kupon-nyereség) P(X=100)=1% (nem-fizetési veszteség) Mennyi VaR 98.5% (X)+VaR 98.5% (Y)? JÁTÉK
I. Szavatoló tőkeszükséglet (SZTSZ) VaR a =inf{ z P(Z<z) >= a)} Egyszerű példa:! X és Y két független, azonos eloszlású valváltozó, mondjuk két egyéves tartamú kölcsönből származó veszteség. P(X=-2)= 99% (kupon-nyereség) P(X=100)=1% (nem-fizetési veszteség) Mennyi VaR 98.5% (X)+VaR 98.5% (Y)? VaR 98.5% (X)=-2, mert P(X<-1,9)=99%
I. Szavatoló tőkeszükséglet (SZTSZ) VaR a =inf{ z P(Z<z) >= a)} Egyszerű példa:! X és Y két független, azonos eloszlású valváltozó, mondjuk két egyéves tartamú kölcsönből származó veszteség. P(X=-2)= 99% (kupon-nyereség) P(X=100)=1% (nem-fizetési veszteség) Mennyi VaR 98.5% (X)+VaR 98.5% (Y)? VaR 98.5% (X)=-2, mert P(X<-1,9)=99% Mennyi VaR 98.5% (X+Y)?
I. Szavatoló tőkeszükséglet (SZTSZ) VaR a =inf{ z P(Z<z) >= a)} Egyszerű példa:! X és Y két független, azonos eloszlású valváltozó, mondjuk két egyéves tartamú kölcsönből származó veszteség. P(X=-2)= 99% (kupon-nyereség) P(X=100)=1% (nem-fizetési veszteség) Mennyi VaR 98.5% (X)+VaR 98.5% (Y)? VaR 98.5% (X)=-2, mert P(X<-1,9)=99% Mennyi VaR 98.5% (X+Y)? P(X+Y<-4)=0.99*0.99=0.9801; P(X+Y<98)=2*0.01*0.99=0.0198; P(X+Y<200)=0.01*0.01=0.0001;
I. Szavatoló tőkeszükséglet (SZTSZ) VaR a =inf{ z P(Z<z) >= a)} Egyszerű példa:! X és Y két független, azonos eloszlású valváltozó, mondjuk két egyéves tartamú kölcsönből származó veszteség. P(X=-2)= 99% (kupon-nyereség) P(X=100)=1% (nem-fizetési veszteség) Mennyi VaR 98.5% (X)+VaR 98.5% (Y)? VaR 98.5% (X)=-2, mert P(X<-1,9)=99% Mennyi VaR 98.5% (X+Y)? P(X+Y<-4)=0.99*0.99=0.9801; P(X+Y<98)=2*0.01*0.99=0.0198; P(X+Y<200)=0.01*0.01=0.0001; VaR 98.5% (X+Y)=98, mert P(X+Y<98.1)=0.0198+0.9801=0.9999
I. Minimális tőkeszükséglet (MTSZ) Az MTSZ azt a tőkeszintet jeleníti meg, amely alatt az ügyfelek jogai erősen sérülhetnek, ezáltal végső felügyeleti intézkedés, azaz a biztosító engedélyének visszavonása válik szükségessé Emiatt sokkal szigorúbb szabályok érvényesek a bevonható tőkeelemekre, mint az SZTSZ esetében Számítását negyedévente kell elvégezni egy egyszerű, auditálható lineáris formula alapján, értéke azonban nem lehet kevesebb, mint az SZTSZ 25%-a, és nem lehet több, mint az SZTSZ 45%-a Abszolút alsó határ: hasonlóan a jelenleg hatályos minimális biztonsági tőkéhez élet: 3.2 millió EUR; nem-élet: 2.2 vagy 3.2 millió EUR; kompozit: a két ág összege Újdonság: a biztosítónak mindössze három hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy tőkeszintjét rendezze, ellenkező esetben a Felügyelet a piacról kivezetni köteles.
I. Szavatoló tőke A rendelkezésre álló szavatoló tőke jelenti azt a puffert, amely ha szükséges, a pénzügyi veszteségek fedezetére szolgál. A meghatározását három lépésen keresztül valósítja meg a Keretirányelv. meghatározás, azaz azonosítani kell azokat az elemeket, amelyek e tekintetben szóba jöhetnek Alapvető tőkeelemek (saját tőke, figyelembe vehető alárendelt kötelezettségek összege) és kiegészítő tőkeelemek (olyan ígéretek, melyeket az intézmény szükség esetén lehívhat, ezáltal tőkéhez juthat (pl. tagi pótbefizetés)) besorolás, azaz miután az egyes tőkeelemek nem azonos minőségűek, három szintre kerülnek besorolásra aszerint, hogy meghatározott kritériumokat bevonhatóság meghatározása, azaz bizonyos tőkeelemek alkalmazását a Szolvencia II szabályozás limitekhez kötheti.
I. Miért fontos a szavatoló tőkeszükséglet? Csökkenti annak a lehetőségét, hogy a biztosító képtelen teljesíteni a kötelezettségeit Csökkenti a kötvénytulajdonosok által elszenvedett veszteségeket abban az esetben, ha a biztosító nem tud megfelelni minden kötelezettségének teljes mértékben Idejekorán lehetőséget ad a felügyeletnek a biztosítóval szembeni hatékony közbelépésre Megszilárdítja a biztosítási szektor pénzügyi stabilitásába vetett bizalmat
Az első pillér elemei JÁTÉK
Az első pillér elemei eszközök viszontbiztosítás
Az első pillér elemei eszközök biztosítástechnikai tartalékok viszontbiztosítás
Az első pillér elemei eszközök kockázati marzs biztosítástechnikai tartalékok legjobb becslés viszontbiztosítás fedezhető rész
Az első pillér elemei szavatoló tőkeszükséglet eszközök minimális tőkeszükséglet kockázati marzs biztosítástechnikai tartalékok legjobb becslés viszontbiztosítás fedezhető rész
Az első pillér elemei Zsír szavatoló tőkeszükséglet eszközök minimális tőkeszükséglet kockázati marzs biztosítástechnikai tartalékok legjobb becslés viszontbiztosítás fedezhető rész
I. Tőkeszükséglet számítása 1. zsír" 1: Cél Fokozatos felügyeleti beavatkozás 2: Minimum Az ügyfél számára elfogadhatatlan kockázat MTSZ SZTSZ 3: Csőd Technikai tartalékok
Concen tration SCR Adj BSCR SCRop SCR non-life SCR market SCR default SCR health SCR Life SCR intang Prem& reserve Equity Health SLT Lapse Mortality Lapse Spread Health nonslt Longevity Life CAT CAT Interest rate Health CAT Disab/ Morb Revision Property Life Lapse Currency Illiquidity
I. Tőkeszükséglet számítása 3. példa Katasztrófa kockázat Extrém vagy kivételes eseményekkel kapcsolatos, árazási és tartalékolási feltevésekből eredő jelentős pontatlanság okozta veszteség vagy kedvezőtlen változás a kötelezettségekben Olyan extrém vagy szokatlan eseményekből ered, melyeket nem megfelelően kezeltünk a díj- és tartalékkockázat során Természeti katasztrófák: szélvihar, árvíz, földrengés, jégeső, földcsuszamlás/süllyedés Ember által okozott: Motor, Fire, Marine, Aviation, Liability, Credit& Suretyship, Terrorism
I. Tőkeszükséglet számítása 3. példa Példa természeti katasztrófa Fire Rotterdam Scenario: Rotterdam kikötőjében felrobban/kigyullad egy olajfinomító, a világ egyik legnagyobbja. A robbanás eredményként a közelben tárolt nyersolaj is kigyullad. Számos haláleset, az egész kikötő lezárása (business interruption), majdnem teljesen megsemmisülnek az épületek és gépek, illetve erősen mérgező füstfelhő keletkezik. Fegyveripari Scenario A hadsereg egyik repülőgépén rövidzárlat miatt tűz üt ki. A csarnok, melyben 10 harci repülőgép van, teljesen megsemmisül, a gépek/gépezet is.
II. Minőségi követelmények és felügyeleti szabályok Felügyeleti hatóságok és általános szabályok A felügyelők feladata az, hogy értékeljék, a biztosítók a saját tőke megfelelési igényeiket hogyan számszerűsítik a kockázataikhoz képest Ezért joguk van közbelépni, javító intézkedésekre Irányítási rendszer: Egy erős irányítási rendszernek előfeltétele a hatékony szolvencia rendszer a biztosítóknak meg kell felelniük a magas követelményeknek, a megfelelő kockázatkezelésnek, az ORSA-nak, belső ellenőrzésnek, belső auditnak, kiszervezésnek
II. ORSA Own Risk and Solvency Assessment Definíció: Azon folyamatok és procedúrák összessége, melyeket a rövid és hosszútávon fellépő kockázatok kijelölésére, felismerésére, monitorozására, kezelésére és riportálására használunk, illetve amelyek meghatározzák azt a szavatoló tőkét, mely szükséges ahhoz, hogy a biztosító szolvencia szükséglete ki legyen elégítve Célok: Vajon az összes lehetséges kockázatot kijelöltük és felmértük a tőkeszükséglet számításakor? Elegendő a tőkénk ahhoz, hogy szembenézzünk a lehetséges kockázatainkkal? Hogyan használhatnánk jobban a kockázatkezelési technikákat a kockázatok kijelölésére, mérésére és kezelésére?
II. Irányítási rendszer Belső kockázatirányítás ORSA Vezetőség általi felügyelet Szerepek és felelősségek Kockázatkezelés Teljes azonosítás Értékelés Tőkemenedzsment Kockázatvállalási hajlandóság Tőketervezés Dokumentáció Stressz tesztek Készenléti terv
III. Felügyeleti jelentés és közzététel 1. A harmadik pillér felel a piac átláthatóságáért, a biztosítási ágazat fegyelméért, mellyel biztosított, hogy a cégek közzéteszik a piac számára releváns információkat. Jobb belátást ad egy cég életébe, eredményeibe Harmonizálja a felügyeleti jelentőségeket Jobb összemérhetőség csoportszinten! Átláthatóság! Következetes és nyitott szabályozási keret megkönnyíti a cégek számára a különböző piacokra való betörést, ösztönzi a versenyt
III. Felügyeleti jelentés és közzététel 2. Közzététel: Solvency and Financial Condition Report (SFCR) éves jelentés a fizetőképességről a pénzügyekről Üzleti jelentés, stratégia Komponensenként kockázatkezelési és tőkemenedzsment információk MTSZ és SZTSZ esetleges megsértésének részletei Minőségi leírása az esetleges belső modelleknek Felügyeleti jelentés Általában az ORSA egyik outputja Részletesebb információk 2013-ban teljes értékelés, aztán csak a változásokról! Bizonyos részek negyedévente (MTSZ, SZTSZ)
FELKÉSZÜLÉS
Mennyiségi Hatástanulmányok QIS Felkészülést szolgálják Általános kép az új rezsimről pontos alkalmazás! Felügyeleti irányítással Eredmények segítenek a 2. szintű szabályok finomításában QIS1 2004/12/31 QIS2 2005/12/31 QIS3 2006/12/31 QIS4 2007/12/31, QIS4 bis 2008/12/31 QIS5 2009/12/31, QIS5 bis 2010/12/31 QIS5 bis bis 2011/12/31
QIS5 országos eredmények 1. Kétszer annyi résztvevő, mint a QIS4-ben QIS5 30: 9 kompozit, 11 élet, 10 nem-élet Piaci részesedés: 97% élet és nem-élet oldalon is QIS5 bis 19: 8 kompozit, 7 élet, 4 nem-élet Piaci részesedés: 89% élet, 93% nem-élet (díjbevétel arányában) S1 QIS5 S1 arány QIS5 / S1 QIS5 bis / S1 Technikai tartalékok (bruttó) 7096 5377 81.10% 61.45% 67.41% Egyéb kötelezettségek 695 810 7.94% 9.26% 6.88% Tőkeszükséglet 410 1071 4.69% 12.24% 11.61% Többlettőke 549 1225 6.27% 14.00% 10.70% Mérleg összesen 8750 8483 100.00% 96.95% 96.61%
QIS5 országos eredmények 2. QIS5 : S1 Átlagos szolvencia ráta: 220,6% S2 Átlagos szolvencia ráta: 214,6% Technikai tartalékok csökkenése: Élet: 73,6%; nem-élet: 55,2%; unit-linked: 86,2% QIS5 bis: S1 Átlagos szolvencia ráta: 178% S2 Átlagos szolvencia ráta: 191% Technikai tartalékok csökkenése: Élet: 85%; nem-élet: 52%; unit-linked: 89%
QIS5 országos eredmények 3. QIS5 QIS5 bis Piaci kockázat 22.5% 20.3% Partner kockázat 11.7% 20.2% Életbiztosítási kockázat 17.3% 16.9% Egészségbiztosítási kockázat 1.1% 0.6% Nem-életbiztosítási kockázat 39.5% 34.5% Immateriális javak kockázat 1.2% 1.4% Működési kockázat 6.6% 6.1% Nem diverzifikált SZTSZ 100.0% 100.0% Diverzifikáció -24.1% -22.2% Korrekciók -94% -14.6% SZTSZ 66.5% 63.2%
Feltöltöttségek (QIS5 bis)
Belső modellek Standard formulával kötelező számolni Hogyan lehet még? Teljes belső modell: teljes körű, minden kockázatot lefed Részleges belső modell: csak egyfajta kockázatot fed le Összegezzük a standard formula többi eredményével Eredeti vagy cégspecifikus korrelációs mátrixokkal Cégspecifikus paraméterek standard formula részeként: Non-life/non-SLT Health premium and reserve risk: szórások Revision risk/slt Health Revision risk: paraméter Legalább évente kell kalibrálni Standard formula Egyszerűsítések
A JOGALKOTÁS
A jogalkotási folyamat Direktíva: jogalkotási aktus Sokkal általánosabb, nemzeti szinten általában két éven belül kerül implementálásra; direktíva természetén múlik Rendelet: jogalkotási aktus másik fajtája Tagállamok jogrendjébe közvetlenül kerülnek be; nincs lehetőség manőverezésre Az EU-ban a Lámfalussy-eljárást alkalmazzák a pénzügyi szabályok esetén Bölcsek Tanácsa dolgozta ki 2001-ben, elnöke Lámfalussy Sándor Szolvencia 2 esetén ez négy szintet jelent
Lámfalussy-eljárás 1. szint Keretjogszabályok Irányelvek Európai Bizottság, végleges határozat Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament együtt 2. szint Részletes végrehajtási rendelkezések European Insurance and Occupational Pensions Committee (EIOPC) szabályozási tervezetek megvitatása; tanácsadok 3. szint Technikai jellegű szabályok European Insurance and Occupational Pensions Committee (EIOPA) iránymutatások, felügyeleti rendelkezések 4. szint A végrehajtás ellenőrzése: Uniószerte lehetőleg minél egységesebben alkalmazzák a szabályokat; A Bizottság (EC), a tagállamok és a felügyeleti szervek együtt ellenőrzik a végrehajtást
ÖSSZEGZÉS
Prudenciális irányelvek összegzése Gazdasági kockázatok fontossága Piaci értékelés Befektetési szabályok megszűnnek Mennyiségi szabályok helyett a prudens személy elve lép A jogalkotó nem kötelezhet konkrét befektetésekre Cél: globális versenyképesség növekedése Közzététel Egységes felügyelés: valamennyi tagállamban egységes részletesség és formátum Határon átnyúló csoportok esetén is!
KÉRDÉSEK?
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!