A bio-pszicho-szocio-spirituálisspirituális egység mint a jól-lét lét alapja Frecska Ede
Az aktuális helyzet társadalmi válság (gazdasági-szociális-morális) a medicina válsága azon belül a kiélezetten a pszichiátriáé még az Engel-i paradigma is alig segít az ezotéria térnyerése spiritualitás helyének keresése a hétköznapokban és a tudományban (elméletben és gyógyításban) ellenérzések, viták spiritualitás a pszichiátria természetgyógyászata? paradigmaváltás igénye
A Kali Yuga kora A modern piaci gazdálkodás világa valahol nem felel meg az emberi természetnek. Miközben az életfeltételek (jólét) folyamatosan javulnak a civilizált társadalmakban: az emberek nem érzik jobban magukat (problémás a jóllét) az anómiák, devianciák, mentális, pszichés eredetű zavarok, főként a szorongás, depresszió aránya egyre nő Edward Hopper képei
Negatív kognitív sémák Az Ember a véletlen játékának produktuma. Senki vagyok e világon. Sorsunk iránt közömbös Univerzumban élünk. A világ egy barátságtalan hely. A Semmiből jövünk és a Semmibe tartunk! A múltam tragédia, a jövőm reménytelen! A racionális gondolkodás sémái A depresszív gondolkodás sémái
Kérdés: Lehetséges, hogy a racionális gondolkodás emberképe nem egyéb mint egy mikromán (kisebbrendűségi) dog(szaz)ma?
Válasz? Az nincs. Vagy mégis: a nyugati, racionális szemlélet emberképe talán éppúgy megbetegít, mint a Beck triád. A világot és az embert egyszerre degradálja! Enyhítésként: a természettudományos gondolkodás szigorú, rendszerépítő lényegéből fakadóan szükségszerűen overexclusive, azaz beszűkült.
Motto A man s gotta know his limitations! Dirty Harry
Pozitív kognitív sémák 1 Jézus: Bennetek van a Mennyek Országa. Mohammed: Aki ismeri önmagát az ismeri Urát. Judaizmus: Ő van mindenben és minden Őbenne van. Konfuciusz: Ha jól ismered természeted, ismered a Mennyet. Lao Ce: A lelked legmélyén meglátod az Egyet. Buddha: Nézz magadba, Te vagy Buddha!
Pozitív kognitív sémák 2 Delphoi orákulum: γνῶθι σεαυτόν (Ismerd meg önmagad) így feltárulnak előtted a Kozmosz és az Istenek titkai!
(Individuális lényeg) A legfontosabb felismerés? Atman = Brahman (Univerzális lényeg) Forrás (szufizmus) A Mátrix k o z m i k u s Ruach (kabbala) aka (Kahuna miszticizmus) dinamikus alap (Michael Washburn) az implicit rend világa (David Bohm) i n te r n et A Mátrix ZÉRÓ PONT ENERGIAMEZŐ (az információval terhes Vákuum)
Ergo Az Embernek nincs tragédiája, hiszen Ő az Univerzumban horgonyzott spirituális lény. Az attól elidegenedett emberkének van. A Homo sentiens dehumanizálása: bio-robot pszicho- racionalis szocio-spirituális egység
Az irracionális filozófiák lényege A realitásnak két síkja van (ami végül is egy). Az Ember része mindkettőnek Képesek vagyunk arra, hogy felismerjük az isteni szikrát" (Atman) magunkban és annak szent alapját (Brahman) odakint A fenti kettő azonosságának felismerése a "summum bonum", az Élet fő célja, más cél nem emelkedhet fölé (megvilágosodás) G.W. Leibnitz nyomán A. Huxley philosophia perennis-nek azaz örökkévaló filozófiának hívta
Megvilágosodás Az Atman = Brahman azonosságnak nem csak tudatos felismerése, megértése hanem megélése is nem csak epizódikusan (in altered state) hanem mindennapi szinten (in altered trait)
Hit Közvetlen releváció 1. meditatív-kontemplatív hála látás (látomás) áldás A megvilágosodás útjai 2. tantrikus 3. traumatikus (post traumatic growth) Általában módosult tudatállapot(ok) integratív formáin keresztül járható
A módosult tudatállapotok integratív formái
Módosult tudatállapotok - Keleten moksha samadhi satori fana Ruah Hakodes (hinduizmus) (jóga) (Zen) (szufizmus) (kabbala) Módosult tudatállapotok - Nyugaton unio mystica (keresztény miszticizmus) numinális állapot (Jung) kozmikus tudat (Bucke) csúcsélmény (Maslow) holotropikus élmény (Grof) flow? (Csikszentmihalyi)
Módosult tudatállapotok általában A Nyugat története: menekülés az irreálisnak deklarált transzcendenciától Elmódosult tudatállapotok? Statisztika vagy diverzitás kérdése? Nem lenne bölcsebb, ha nem egy szűkebb diverzitás talajáról szólnánk le a tágabbat? És ha nem elmódosult, akkor mi van? Minden tudatállapothoz tartozna az ő realitása?
A tudatállapotok inkommenzurábilitása (összemérhetetlensége) Senki se nézze le mások integratív módosult tudatállapotát!
Mi a spiritualitás? Valami, ami ha nekem nincs is, de másnak attól még lehet és mást gazdagabbá tehet. A szerző Ráció + Emóció + Spiritualitás IQ Binet IQ Goleman IQ Emmons bio-pszicho-szocio-spirituális paradigma
Az biopszichoszociális piramis renoválása ása A komplett paradigma spirituális szocio- pszicho- bio- Az engeli paradigma
gyógyítás sui generis = reintegráció in toto bio-pszicho-szocio-spirituális szinten szinte mindent!
Mi történt a civilizált Nyugaton?
Educatio demistificationis
A konszenzus megközelítése Kísérletes módszer Kontemplatív, meditatív módszer Ilyen és ilyen körülmények között (úgy mint én), tedd ezt és ezt (lehetőleg azt amit én), figyeld meg a történéseket, majd számolj be róluk egybevetés céljából. Természettudomány Miszticizmus A különbség csak a mérés tényében van!
Az nem a világ pechje, hogy van benne nem mérhető is!
Spirituális kontextus: önalávetés az univerzális egységnek Mi Atyánk, ki vagy a Mennyekben, szenteltessék meg a Te neved. Jöjjön el a Te országod; legyen meg a Te akaratod, miképpen a Mennyben, azonképpen itt a Földön is. Alázat
Biológiai kontextus: a test szükségleteinek elismerése Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. Szerénység
Szociális kontextus: önalárendelés a közösségnek És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Altruizmus
Pszichés kontextus: a test alávetése a léleknek Ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. A materiális javak, testi örömök hárítása
Ámen
A konszenzus elérésének rögös útjai A természettudományos és a kontemplatív tapasztaláson alapuló megközelítésmód között több a hasonlóság mint bármelyiküknek a tételes vallásokhoz viszonyítva. Mégis marják egymást
Kiút? Új reneszánsz, ami egyben archaikus? Szinkretizmus, azaz a tételes vallások empirikus, transzperszonális elemekkel való felfrissítése? Pl.: Santo Daime, Barquinha, UDV
Mi az emberi fejlődés célja? A felvilágosodás eszméinek hatására a tudományos, gazdasági fejlődés lett a cél Feltételezték, hogy a fokozódó jólét a jól-lét jelentős javulásával fog együtt járni A gazdaság egy bizonyos jóléti szintjéig valóban javul az emberek jól-léte, afölött már nem A fejlődés központjában az emberi psziché erősségeinek, az érett személyiség támogatásának kellene állnia, az egész-ségnek = bio-pszichoszocio-spirituális egység-nek Nem éppen ez az, amit elvesztett a civilizált ember? Kopp Mária nyomán
Civilizációs veszteségek Kezdetekben, a civilizáció kialakításakor fontos hatóerő volt a komfort keresése, a fizikai stressz, a természeti viszontagságok elkerülése (éhezés, időjárás). Az urbánosodás az emberi kapcsolatok beszűkülésével (szociális tőkevesztéssel) járt. A komfort érdekében feladtuk a szociális kötelékeket, ráadásul az urbánosodással a fizikai stresszt szociális stresszre váltottuk fel.
A fejlődés paradoxonja A piaci társadalmak tagjai egyetemes emberi magatartásnak tekintik a versenyszellemet, a kapzsiságot, természetesnek vélik a társadalmi rétegződést. Ez az arche-kultúránknak tekintendő vadász-gyűjtögető társadalomra nem állt, ahol jól működött az éber osztozkodás (vigilant sharing).
A civilizáció paradoxonja 1 A gazdasági tőke rohamos koncentrálódása mellett fogy a szociális tőke. A szociális tőke az a minőségi kapocs, grassroot viszonyulási rendszer, ami közösségeket, társadalmakat összetart és az egész-ség záloga. Ugyanakkor rejtett fiziológiai regulátor is. intézmények intézmények egyéni kapcsolatok (szociális tőke) primitív társadalom szociális tőke civilizált társadalom
Tőkevesztés a szociális szférában Az utóbbi negyedszázadban (USA adatok): közös étkezések a családban, családi vakációzások, csevegések 2/3-adukra csökkentek vendéglátás otthonunkban 45%-al csökkent közösségben töltött idő (klubok, szakkörök, civil szervezetek, templom) a felére csökkent, a filantropikus tevékenység töredéke a réginek
A civilizáció paradoxonja 2 A természet leigázása Clive S. Lewis szerint* szinte kivétel nélkül az ember ember általi leigázását eredményezi a természet erőinek felhasználásával. Lewis továbbmegy: korunk konkvisztádorai, kontrollnokai, agymosói elhagyják a morális kötelékeket, ezáltal nem felső szabályozó elvek, hanem saját prekoncepcióik követői lesznek, amely öröklés és környezet természeti ereje által determinált. Így az ember természet feletti uralma az emberi természet ember feletti győzelmére vezet. * Lewis CS (1943), The Abolition of Man
Modernitás és szenvedés A természet leigázása végeredményben a fizikai szenvedés legyűrését célozná. Ha Lewis-nek igaza van, akkor ez korunkban nem sikerül. A komfort-orientált modernitás a szenvedést leküzdendő problémának, kiiktatandó hibának, bűnnek tartja. A bibliai tanulság visszájára fordul: ott (és más antik bölcseletben is) a bűnbeesés vezet a szenvedéshez. A modernitás nem fogja fel: ha Jézus megváltott a bűneinktől, akkor miért szenvedünk tovább? Ami még érthetetlenebb a modernitás számára: hogy lehet az, hogy a bűntől szenvedéssel váltott meg, ami önmagában bűn (hiba). Kreeft P (1986), Making Sense out of Suffering
Elmúlt korok üzenete Perturbáció (szenvedés) nélkül nincs transzformáció Igazi változás nem a komfortzónából jön! Ha nem tudod megszüntetni a szenvedést, akkor állítsd a gyógyulás szolgálatába!
A mai ember 1. elszakadt a természettől 2. levált a természetfölöttiről Mi maradt? a természetalatti Frecska E (2012)