A BIZALMI VAGYONKEZELÉS ÉS A PRIVÁTBANKI SZOLGÁLTATÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEI A bizalmi vagyonkezelés beillesztése az új Polgári Törvénykönyvbe előtérbe helyezett több, a magyar jogi szolgáltatások piacán korábban csak marginálisan ismert és gyakorolt szolgáltatást, valamint azok közül is az egyik legjelentősebbet, a vagyontervezést. Magyarországon most is létezik a nem privátbanki, hanem jogi szempontból értett vagyonkezelés, alkalmazása az egyedi megvalósításoktól függően változik. Új vállalkozások indulásakor vagy élő cégbirodalom át strukturálásakor gyakran biztonsági vonal az eredeti tulajdonos részéről az átíratás a feleség, anyós, egyéb rokonok nevére vagy off-shore szerkezetbe, szem előtt tartva törekedni az öröklési és az irányítási kérdéseket. Jelenleg megnyugtatóan minden viszonyt rendezni különösen, ha komplikáltabbak a családi kapcsolatok nem lehet a jelenleg rendelkezésre álló magyarországi eszközökkel. Ehhez képest jelent előrelépést jelent az új bizalmi vagyonkezelési konstrukció, ami az új Ptk-ban szerepelve lép hatályba 2014-ben. A bizalmi vagyonkezelés működőképességének feltételeit nyilván a jogszabályi keret kialakítja, de az idő és a kereslet dönti el, működik-e Magyarországon? Tapasztalatok szerint az ügyfelek részéről még nem feltétlenül van markáns igény arra, hogy ilyen megoldásokat aktívan keressenek. Sőt, inkább az a tapasztalat, hogy még mindig mintha mindenki úgy érezné, örökké élni fog. A bizalmi vagyonkezelés kötelmi jogi, azaz szerződésen vagy egyoldalú nyilatkozaton alapuló megállapodás, ahol a vagyonrendelő átruházza egy vagy több vagyontárgy tulajdonjogát a bizalmi vagyonkezelőre azzal a megkötéssel, hogy az átruházott vagyonelemet a kijelölt vagy a későbbiekben kijelölésre kerülő kedvezményezettek javára kell tulajdonolni, kezelni és a későbbiekben átruházni 35 SŐT, INKÁBB AZ A TAPASZTALAT, HOGY MÉG MINDIG MINTHA MINDENKI ÚGY ÉREZNÉ, ÖRÖKKÉ ÉLNI FOG... Az EU-n belüli határok megszűntével és a növekvő felhalmozott megtakarításokkal egyre több magyar állampolgárnak van különböző vagyontárgy hányada (ingatlan, vállalkozás) az ország határain túl is. A rendszerváltás utáni második generáció felnőttével lassan kezdenek Magyarországon is kialakulni nemzetközi családok, akiknek természetes a határok átjárhatósága, a vegyes házasság és az országhatárokon átnyúló üzleti tevékenység, melyek így más és más jogszabályok és adójogi normák hatálya alá tartoznak. A bizalmi vagyonkezeléssel foglalkozó szakemberek munkájuk során olyan területeken tevékenykednek fentiek következtében,
melyek prudens végzéséhez a szakember és az ügyfél közötti megingathatatlan bizalmon kell alapulnia az együttműködésnek, hiszen például a külföldön fekvő vagyonelemek tulajdonlása meghatározó befolyással bír a vagyonelemek strukturálására és a strukturálás megtervezése előtt tisztázást igénylő kérdések összetettségére. A rövidesen hazánkban is élő jogintézménnyé váló bizalmi vagyonkezeléssel a private banking új területen kaphat jelentőséget a nemzetközi vagyontervezés és a bizalmi vagyonkezelés során. MI A VAGYONTERVEZÉS? A vagyontervezés kifejezés az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg először a második világháború után. A Cornell Egyetem Jogi Karának Jogi Információs Intézete az alábbi definícióval határozza meg a vagyontervezést: Vagyontervezés az az eljárás, amely során egy magánszemély vagy család elrendezi a vagyonelemek halál esetére szóló átruházását. A vagyontervezés célja a vagyon lehető legnagyobb mértékű megőrzése a kijelölt kedvezményezetteknek és rugalmasság biztosítása a vagyon tulajdonosának. A vagyontervezés során a legnagyobb kihívást a szövetségi és tagállami adójog jelenti. A vagyontervezés jellegénél fogva jogi szempontból érinti az öröklési jogot, a biztosítási jogot, a bizalmi vagyonkezelést, a társasági jogot, ingatlan jogot, értékpapír jogot, adójogot és az illetékek szabályozását. Pénzügyi szempontból pedig a banki szolgáltatások, a likvid megtakarítások kezelése és az életbiztosítások bírnak kiemelkedő jelentőséggel. A fentiekre tekintettel a vagyontervezés legfontosabb eszközei jogi szempontból a végrendelet, a családi alapítvány, a bizalmi vagyonkezelés (trust), a különböző országokban alapított és irányított cégek, valamit az életbiztosítások; pénzügyi szempontból pedig a private banking szolgáltatás, a hosszú távú befektetések és a likvid pénzügyi eszközök helyes arányának meghatározására fókuszálva. A vagyontervezés gyakorlata során ezen egyenként jól ismert és egyenként szinte valamennyi szakember által alkalmazott - jogi és pénzügyi megoldások megfelelő kombinációja és szükség esetén nemzetközi összefüggésbe helyezése jelenti a legnagyobb kihívást. A vagyontervezés az előre látható és nem látható akadályok legyőzésének művészete, de nem csak az adott jogrendszeren belül, ahol össze kell egyeztetni az ügyfél akaratát, az öröklési, adózási és illeték szabályokat, hanem legtöbbször mindezt különböző országok joghatósága alá eső személyek és vagyonelemek, valamint a pénzügyi realitások figyelembe vételével. A tervezést tovább 36
bonyolítja, hogy jó eséllyel különböző jogi -kontinentális vagy esetjogi- alapokra épült országok joghatósága alá esik az érintett személyek vagy vagyonelemek egy része. A sikeres vagyonterv kialakításának a kulcsa a különböző szakterületeken és országokban tevékenykedő szakemberek -jogászok, pénzügyi/banki tanácsadók, adószakértőkmunkájának koordinációja és a különböző jogterületeket és joghatóságokat érintő jogi kérdések megértése. A VAGYONTERVEZÉS FÁZISAI ÉS ELŐNYEI A különböző országok különböző jogterületit érintő vagyontervezési folyamat, amely kiegészül a vagyonkezelés és a könyvelési kérdések megválaszolásával is, öt lépésben foglalható össze. 1. A tényállás és a jogilag releváns tények feltérképezése - Az első és legfontosabb az ügyfél és családja személyes helyzetének feltárása, az állampolgárság(ok)ra, adóalanyiságra, családi állapotra, gyermekekre és egyéb leszármazókra is kiterjedően. - A pénzügyi helyzet és az egyes vagyonelemek elhelyezkedésének megismerése. - Az egyes vagyonelemek kezeléséért és adminisztrációjáért felelős személyek és az alkalmazott struktúra megismerése. - Az ügyfél bizalmát élvező tanácsadók megismerése és annak feltárása, hogy milyen szakterületen rendelkeznek tapasztalattal és milyen feladatot teljesítenek. 2. A releváns érdekek meghatározása - Mi az ügyfél célja? Mekkora szabadságot élvez az ügyfél céljai elérése során? - Van-e valamilyen jogi kényszer, amely befolyásolja az ügyfél céljait? - Az előrelátható megoldás finanszírozható-e a rendelkezésre álló vagyon hozamaiból és ha igen, milyen hosszú ideig? - Az ügyfélnek és családjának szükséges AZ ELSŐ ÉS LEGFONTOSABB AZ ÜGYFÉL ÉS CSALÁDJA SZEMÉLYES HELYZETÉNEK FELTÁRÁSA... jövedelem biztosított-e? (Itt gyakran szembesülhetünk azzal a ténnyel, hogy az ügyfelek egy jelentős része nincs tisztában sem a rendelkezésre álló jövedelem éves mértékével és a jövőben előre látható bevételekkel, sem pedig az éves kiadásaival.) - Vannak-e olyan forrásadók, melyek nem igényelhetők vissza vagy nem számíthatók be más országban megfizetendő adókba? - Van-e bármilyen olyan ok a jogi és pénzügyi körülményeken kívül, amely akadályozza az ügyfelet elképzelése megvalósításában? 3. Az alkalmazandó jog és a joghatósággal rendelkező bíróságok meghatározása 37
- Mely államnak/államoknak van joghatósága? - Milyen jog alkalmazandó az egyes vagyonelemekre, különös tekintettel a külföldi ingatlanra, bankbetétre és értékpapírokra? - Amennyiben az ügyfél házasságban vagy kapcsolatban él, melyik állam családi joga alkalmazandó, és mik ennek a következményei a vagyontervre nézve? - Amennyiben az ügyfél vagy családtagjai országhatáron átlépve lakóhelyet változtatnak, okozhat-e ez konfliktust a családi vagyoni jogban vagy az öröklési jogban?a lakhely megváltoztatása előtt kötött házassági szerződés érvényes és kikényszeríthető marad-e az új lakhely szerinti országban is? - Milyen jogai vannak a családtagoknak a vagyonra halál vagy válás esetén? Mindezek alapján lehet vagyontervet felvázolni, amely teret enged az ügyfélnek a változtatásokra és a lakóhely, adóalanyiság, családi állapot vagy éppen az állampolgárság megváltozása lemodellezhető. 38 4. A megvalósítás A vagyontervezés klasszikus jogi eszközei a végrendelet, az öröklési szerződés és a házassági szerződés. A komplexebb vagyonok a fentieknél bonyolultabb struktúrát igényelnek, ezért gyakran használt eszközök a különböző országokban alapított cégek, családi alapítványok és a bizalmi vagyonkezelés (trust). A cégalapítás olyan természetes velejárója a gazdasági életnek, hogy a legtöbben nem is gondolják végig, miszerint a legalapvetőbb vagyontervezési lépést hajtják végre, amikor a vállalkozásban hasznosított és egyúttal kockáztatott vagyont elválasztják a magánvagyontól. A vagyonelemek szétválasztásnak gyakori velejárója a felelősség korlátozása is a vállalkozásba bevitt vagyon mértékéig. A cégek bevonásával végzett vagyontervezés következő lépcsőfoka még országhatárokon belül, az üzleti kockázattal járó tevékenységek szétválasztása a befektetett eszközöktől és egyúttal a tevékenység anyagi kockázatainak felelősség biztosítással történő fedezése. Klasszikus példa erre egy olyan cég struktúra felállítása, ahol az ingatlan, a termelő eszközök és a termelés három külön cégben van működtetve, így a termelő egység üzleti kockázata lehatárolható a konzervatívabb üzletpolitikát kívánó ingatlan és eszköz bérbeadásról. Megfelelő üzemméret felett érdemes a vállalkozási és személyes vagyont vagy egy részét nemzetközi egyezmények védelme alá helyezni. A TFEU az egyik
legalapvetőbb védelmi rendszer, amely az EU állampolgárok alapvető jogait, köztük a letelepedés szabadságát biztosítja. Ezt egészíti ki a kettős adózás elkerüléséről és a befektetések védelméről szóló egyezmények rendszere. Miután ezen utóbbi két csoportba tartozó szerződések bilaterális egyezmények, és így országonként eltérő tartalommal jöttek létre, ezért minden esetben egyedi vizsgálat szükséges a vagyontervezés során. Öt-tíz millió euró feletti vagyon esetén, számos személyes körülmény figyelembe vétele mellett a vagyon egy részének tulajdonlása leválasztható a magánszemélyről. Ebben az esetben érdemes családi alapítványt vagy bizalmi vagyonkezelést (trust-ot) bevonni a zökkenőmentes generációváltás érdekében. A generációváltás, és az ahhoz kapcsolódó vagyontervezés, a polgári konzervatív gondolkodás összetett felelősségű alapeleme. A kilencvenes években tömegesen létrejött családi cégek alapítói számára cégeik életben tartásához számos érdek fűződik, többek között azok gazdasági és társadalmi szerepe okán, hiszen sikerük vagy esetleges megroppanásuk széles dolgozói, gazdasági köröket érinthet. A gondos vagyontervezés és a bizalmi vagyonkezelés az ilyen jellegű problémákra is nyújthat megoldást. A családi alapítvány és a bizalmi vagyonkezelés lényegében ugyanarra a problémára kíván megoldást adni, csak más-más nézőpontból megközelítve. A családi alapítvány jogi személy, míg a bizalmi vagyonkezelés kötelmi jogi megállapodás. Mindkét megoldás használható a vagyontervezés során, de a trust a kötelmi jogi megoldásból eredően lényegesen nagyobb rugalmasságot kínál, mint a családi alapítvány. Ez utóbbi inkább a hosszú távú, több generációra szóló vagyontervezés eszköze, míg a trust alkalmasabb nem csak a hosszú távú, hanem adott esetben akár csak néhány hónapos strukturálási igények megoldására. A bizalmi vagyonkezelés a generációváltással kapcsolatos problémák megoldása mellett jól alkalmazható a vagyontervezés során olyan esetekben is, ahol a magánszemély által végzett tevékenység kizárólag vagy főszabály szerint csak korlátlan felelősség mellett gyakorolható, mint az ügyvédek esetében (ebben az esetben a trust a felhalmozott családi vagyon szeparációját hivatott ellátni a csak személyesen vagy csak korlátlan felelősség mellett gyakorolható tevékenységtől); olyan üzleti titoktartást igénylő ügyekben, ahol valamely vagyontárgy megvétele vagy eladása esetén a tényleges tulajdonos kilétének ismerete árfelhajtó vagy éppen árcsökkentő szerepet játszhat; ahol a tényleges tulajdonos nem kívánja a piac tudomására hozni tulajdonosi mivoltát; vállalat felvásárlások során, ahol a szerződéskötés és a zárás időpontja eltér egymástól és jelentős gazdasági érdek mutatkozik a szerződés kötéskori status quo megőrzése iránt; 39
kiskorú vagy cselekvőképtelen hozzátartozók érdekeinek védelme érdekében; ha a tulajdonos/vagyonrendelő akarata eltér a kötelezően alkalmazandó öröklési szabályoktól; ha a különböző országokban elhelyezett vagyonelemek rugalmas és az egyes nemzeti adminisztrációtól mentes kezelése és a kedvezményezetteknek történő átadása szükséges; olyan üzleti vállalkozásokban, ahol a partnerek szeretnék teljes mértékben biztosítani azt, hogy a vállalkozás az eredetileg lefektetett szabályok szerint kerül működtetésre; A felsorolás szinte a végtelenségig folytatható, alapvetően csak a jogászi fantázia, az adó és illetéktörvények tudnak határt szabni a hasznosítás módozatait illetően. A jogi struktúrák kialakítása mellett kiemelkedő szerepe van a likvid eszközök helyes arányának meghatározásának és a banki szolgáltatást végző pénzintézet vagy pénzintézetek kiválasztásának. A banki szolgáltatások kiválasztása során a szolgáltatások földrajzi diverzifikációja, a közreműködő privátbankárok képzettsége és felkészültsége, valamint a bank szolgáltatási kínálata a döntő, ezekhez képest a banki szolgáltatások díja csak sokadlagos szempont. 5. Folyamatos ellenőrzés Az elkészült vagyonterv folyamatos felülvizsgálatot és módosítást igényel a gazdasági, üzleti és jogi környezet változásának dinamizmusával megegyezően. A jól összeállított vagyonterv biztosítja azt a rugalmasságot, hogy jogszabályi változás vagy a gazdasági környezet változása miatt alkalmatlan részek leválasztásra vagy átalakításra kerülhessenek. Ennek megfelelően a vagyontervező sohasem fejezheti be a tervvel kapcsolatos munkát teljes egészében, hiszen időről időre elő kell venni, felül kell vizsgálni és a diszfunkciókat korrigálni kell. 40 ALAPVETŐEN CSAK A JOGÁSZI FANTÁZIA, AZ ADÓ ÉS ILLETÉKTÖRVÉNYEK TUDNAK HATÁRT SZABNI A HASZNOSÍTÁS MÓDOZATAIT ILLETŐEN... A vagyontervezés legfőbb előnye, hogy biztosítja az ügyfél számára a vagyonelemeinek átruházása feletti kontrollt azon a módon, hogy az átruházás ideje, az átruházott vagyon mértéke és a kedvezményezett személyek köre az ügyfél által teljes mértékben kontrollálható legyen. Lehetséges, hogy az ügyfél valamennyi elképzelése nem valósítható meg, de a vagyontervezés biztosítja az átláthatóságot és a rendelkezésre álló megoldások, valamint azok feltételeinek megértését az ügyfél számára, önmagában ezért is érdemes jól átgondolni a vagyonelemek elhelyezését. A PRIVATE BANKING SZEREPE A VAGYONTERVEZÉS ÉS A BIZALMI VAGYONKEZELÉS SORÁN A fentiekből világosan kitűnik, hogy a vagyontervezés komplexitása számos különböző területen tevékenykedő szakember együttműködését igényli, és nem nélkülözheti a banki szolgáltatásokat, valamint privátbanki szakértők aktív közreműködését. A vagyontervezés folyamán már az első lépés során, amikor a releváns
tények megismerése zajlik szükséges a pénzügyi helyzet világos ismerete, ideértve a privátbanki kezelésben lévő vagyonelemek, vagyon-csoportok tervezett befektetési időtartamát is. A vagyontervezési folyamat során rendkívül fontos szempont a kialakított rendszer fenntarthatósága, valamint finanszírozhatósága, ezért kiemelten fontos banki szakértők bevonása az előrelátható finanszírozó források, szabad eszközök, hozamok meghatározása érdekében. A közös munka során ezek egymást kiegészítő, segítő szolgáltatások a pénzügyi és a jogi területeken, melyek számos részeleme lényegében egymásra épül. Hozzáértő banki szakemberek segítségét és tapasztalatát így nem nélkülözheti a bizalmi vagyonkezelő, hiszen ők alapvetően nem végeznek pénzügyi tanácsadást vagy banki tevékenységet, feladatuk nem elsősorban a vagyon hozamoptimalizálása és gyarapítása. A vagyon ciklikussága miatt a családi vállalkozásba n lévő vagyonelemek vagy maga a vállalkozás előbbutóbb részben vagy egészben értékesítésre kerülnek. A hozzáértő banki szakértő közreműködése a tartós befektetés 41 értékesítése keletkező során új vagyonelem hasznosítása érdekében elengedhetetlen. Ilyen esetekben újabb tervezési folyamat kezdődik, amikor is a megbízóval együtt kell határozni a következő generációra, évtizedekre szóló befektetési preferenciákat. Ugyanez a rendkívüli komplexitású folyamat követendő a bizalmi vagyonkezelés során is. A bizalmi vagyonkezelő számára a különböző vagyonelemek hozamainak hasznosítása, valamint a vagyonelemek értékesítése során keletkező bevétel befektetése érdekében privátbanki szakértők bevonása elengedhetetlen. A bizalmi vagyonkezelő és a megbízó bizalmát élvező privátbankár közösen határozzák meg a vagyonelem rövid, közép és sok esetben hosszú távú befektetési módját, természetesen a megbízó, illetve a kedvezményezettek érdekeinek megfelelően. De fenti egymásra utaltság fordított eredőből is igaz. A vagyonos családoknál a privátbankári szolgáltatások igénybe vétele mellett a vagyonstrukturálás hosszú távú elemeként ez a konzultáció a vagyon elhelyezésével, későbbi generációs átruházásával kapcsolatban elkerülhetetlen
szükség, ám azok a kihívások, melyek jogi vagy adózási természetűek, ennél fogva a privátbankárok nem tudnak kellően széleskörű választ adni szakjogász segítséget kívánnak. Alapvetően a STEP Hungary (Society of Trust and Estate Practitioners, a vagyonkezeléssel, adó- és vagyontervezéssel foglalkozó szakemberek nemzetközi szakmai szervezete) segítségével egymás munkáját a két terület segíteni és kiegészíteni tudja. 42