Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Révay György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon 5461 Tiszaföldvár-Homok, Beniczky Géza utca 5. OM: 038406 PEDAGÓGIAI PROGRAM Példány használója: Igazgató P.H. A dokumentum másolása csak az igazgató engedélyével lehetséges! Készítette: Jóváhagyta: Szabó Mihály igazgató Szutorisz-Szügyi Csongor Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1

Tartalomjegyzék ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...3 Fejlesztési célok...3 Az óvodai nevelés általános feladatai...4 Az óvodai élet tevékenységi formái...5 ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM...14 1.Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...14 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...19 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...21 4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma.22 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje24 6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlása...26 7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái...26 8. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei...29 9. A felvétel és átvétel helyi szabályai...29 10. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv...31 11. A választott kerettanterv megnevezése...31 12. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások tananyaga, a tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma...32 13. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei...53 14. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályai...54 15. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja...54 16. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei...54 17. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei...63 18. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek...79 19. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek...80 20. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések...103 21. A szocializációs hátrányok enyhítését segítő tevékenység...106 22. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek...107 23. A tanuló jutalmazásával összefüggő elvek...109 24. Beszámoltatás, számonkérés, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai...110 25. A folyamatos továbbhaladás feltételei, annak tartalmi és szervezeti követelményei...113 26. A SZAKISKOLA HELYI TANTERVE, SZAKMAI PROGRAMJAI...113 27. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA...123 2

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM Intézményünk óvodai nevelési programja az Országos Közoktatási Intézet által jóváhagyott ADD A KEZED! című minősített gyógypedagógiai program adoptálása alapján készült.. (A programot készítette: Kissné Haffner Éva, Szabó Borbála, Wagner Pálné, lektorálta: Mezeiné dr. Isépy Mária) A gyógypedagógiai óvodai nevelés alapelve és célja egy olyan feltételrendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tünetek változatosságát, az egyén teherbíró képességét, a speciális nevelési szükségleteket, a harmonikus személyiségfejlesztést, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az iskolában történő beválás érdekében. A speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz igazodó támasznyújtás, az érzelmi biztonság nyújtásán túl törekszik: az óvodai élet tudatos szervezésével, a mindennapos szakszerű csoportos és egyéni fejlesztőmunkával az értelmi, érzelmi biztonság megteremtése Képességek fejlesztésére: speciális módszerek és terápiák alkalmazásával az észlelés, figyelem, gondolkodás, mozgás fejlesztése, verbális és nonverbális kommunikáció kialakítása az interperszonális kapcsolatok, az én kép kialakítása, a nemi identitástudat, az önismeret fejlesztése, attitűdök, normák kialakítása Iskolai életre való felkészítésre. a gyermekek képességeihez mérten a számukra a legmegfelelőbb iskolatípusban kezdhessék meg tanulmányaikat. Fejlesztési célok: Az óvodánkba érkező gyermekek az óvodába lépéskor igen heterogén képet mutatnak. Az eltérések az életkorban, fejlettségi szintben, a sérülés súlyosságában, típusában, a gyermek előzetes életében, családi vagy előző intézményes nevelésében gyökereznek. Közös vonásuk azonban, hogy a fejlődésük lelassult, s a mennyiségi eltérésen túl minőségi eltérés tapasztalható. Az alacsony pszichés aktivációs szint miatt minden területen nehezen induló, lassabb fejlődést mutatnak. Gyakran motiváció szegények. A sérült gyermekek kis lépésekkel, sok-sok gyakorlás után közelíti meg a célt, saját lehetőségeinek csúcsát. A tanulás akkor hatékony, ha a gyermek érzi a biztonságot, ha tudja, hogy a környezete őt elfogadja, megérti. Három alapelvnek kell érvényesülni: Ölelj át!, Tegyél le!, Hagyjál békén!. Ez jelenti a specifikus, illetve fejletség szerinti önállósulási folyamatok állomásait, másrészt azt, hogy sérült gyermek is elsősorban gyermek, akinek szüksége van a bizalomteljes szeretetre, elfogadásra, de a túlzó óvó-védő szeretet gátja lehet az önállósulásnak. A nagy mozgásigényre, a tevékenység érzelem vezéreltségére, a viszonylag jó utánzókészségre, a felnőtt központúságra támaszkodva lehet eredményt elérni. A gyermeki személyiség fejlődése szempontjából a legfontosabb tevékenységformára, a játékra épülhet a pedagógiai munka, bármilyen képességfejlesztés, legyen az mozgás, pszichomotoros vagy nyelvi-kommunikációs fejlesztés. 3

Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: Az egészséges életmód alakítása: - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, - gyermek testi képességei fejlődésének segítése, - az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, - ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása: - az óvodapedagógus-gyermek, gyermek- gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze, - az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én-tudatának alakulását, engedjen teret én-érvényesítő törekvéseinek, - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, nevelje a másság elfogadására. - a szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését. - a gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetében megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. - a gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus viselkedése. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása: - az életkori sajátosságokra építve olyan változatos tevékenységek kialakítására kell törekedni, melynek során a gyermek megtapasztalhatja a természeti és társadalmi környezetét. - a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. - az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése áthatja az egész óvodai tevékenységet és a nevelés céljából hangsúlyozott szerepe van. 4

Az óvodai élet tevékenységi formái 1. Játék Adekvát játékhasználatot megtanító, a fantáziát, az elemi kreativitást fejlesztő foglalkozás. Formája: mikrocsoportos, csoportos, esetleg egyéni. Ideje: heti 2-3 alkalommal. Időtartama: 10-15 perc Célja: A játék felkeltése. Az adekvát játékhasználat megtanítása. Az egymás melletti tevékenység támogatása. Az együttes játék örömének felfedeztetése Elemi szerepjátékok, a konstruálás megtanítása. A mozgás, a megfigyelőképesség, a figyelem, az emlékezet, a beszéd, a képzelet fejlesztése. A különböző anyagú, színű, formájú, nagyságú anyagok segítségével ismeretnyújtás a környezet tárgyairól. Népi játékok, mondókák, énekes játékok segítségével elemi szabályok megtanítása, a zenei hallás, a ritmusérzék fejlesztése. A játéktevékenység örömforrásának biztosítása. Az önálló,, kitartó játék segítése. A mintakövetés, modellkövetés, az interakció támogatása. Mi jellemzi az értelmi fogyatékos gyermek játékát? Az értelmi fogyatékos gyermek játékát nem az életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. Tükrözi az adott gyermek sérülés okozta elmaradását, értelmi állapotát. Játéka nem csupán alacsonyabb szintű, mint a többségi óvodába járó gyermekeké, hanem minőségileg is más. Sokszor hiányzik belőle a természetes kíváncsiság, a kreativitás, az alkotás vágya, a fantázia. Gyakran sztereotipen rakosgat, a játékát szájába veszi, dobálja. A már megtanult játékot önmagától nem fejleszti tovább, megreked egy adott tevékenységnél. Ugyanazokat a játéktárgyakat választja mindig a szabadon választhatók közül. Gyakran a társánál levő játék megszerzésé szolgál örömforrásul. Előfordulhat, hogy a játék számára nem bír felhívó jelleggel. Nem játszik. Tevékenységéhez nem mindig társul öröm. Nem a játék okozta kellemes tapasztalat motiválja, hanem tevékenysége többnyire betanult, begyakorolt helyzetekre épül. Egy-egy játékfolyamatot képes kitartóan monoton módon ismételgetni. Gyakran hiányzik a kezdeményezés, igényli a felnőtt irányítását, jelenlétét. Meghatározza a játékkedvét a fejlettségi szintjén túl a gyermek előélete, a családban szokásos viselkedési módok: az, hogy van-e testvére, egyedül játszik-e vagy felnőttel, testvérrel, milyen játékszere van, mennyi hely áll rendelkezésére stb. Az óvodáskorú gyermekre jellemző, hogy elsősorban a játékokat (futkározás, ugrálás, mászás stb.) preferálja. Uralkodó játékforma a magányos játék. A fejlesztés hatására megjelenik a párhuzamos játék, amikor az óvodapedagógus irányítása mellett utánozza a felnőttet (pl. együtt konstruálnak). Majd önállóan is próbál játszani, végül az egymás mellett tevékenykedő gyermekek rövid ideig megpróbálnak együtt játszani. 5

Megtanulandó játékok egyéni képességekhez mérten: Fejlesztési terület/játékok Finom motorika fejlesztése Játék tevékenységek ki-be pakolás válogatás, csoportosítás építés, vízszintesen építés, függőlegesen építés különböző formájú, anyagú, nagyságú elemekből építés minta után illesztés fűzés ujjak ügyesítése mondókákkal, mesékkel. A megismerő tevékenység fejlesztése Mozgás fejlesztése Szabadban végezhető játékok Szerepjáték Dramatizálás Bábozás Építő, konstruáló játék képes lottó szétvágott képek összeillesztése hasonlóság, különbség észrevételét segítő játékok memori képtörténet kirakása sorozatok hallási differenciálást fejlesztő játékok tájékozódás a hang alapján tárgyak felismerése tapintás útján. köralakítás körbejárás párválasztás körjátékok páros játékok menetelés, vonatozás, sétálás egyensúlyozó játékok célba futás egyszerű táncelemek. homokozás hintázás csúszdázás mászókázás pancsolás labdagurítás, eldobás, elkapás futkározás ugrálás körjáték a szabadban hógolyózás, szánkózás, csúszkálás húzás, tolás kerékpározás, rollerezés építés babaringatás, etetés, altatás, sétáltatás, öltöztetés autó tologatás, szállítás, garázsépítés, közlekedési szőnyegen közlekedés utazás orvos, beteg fodrász főzés takarítás boltos mese dramatizálása egyszerű mesék eljátszása nevelői irányítással bábmozgatás célzattal a bábjátékhoz szükséges eszközök készítése segítséggel (sík, egyszerű, fakanálbáb, terménybáb kirakás, építés, összeállítás 6

2. Zenei nevelés Ez a foglalkozás lehetőséget nyújt a zene, a ritmus személyiségformáló szerepének megalapozására. Formája: csoportos, mikrocsoportos, egyéni Ideje: alkalomszerűen, illetve heti 2 alkalommal Időtartama: a gyermek igényének megfelelően 5-10 perc Célja: a zenei érdeklődés felkeltése a gyermek érzelmi életének alakítása, a gátlások oldása hangulatkeltés, motiválás a környezet hangjainak felismerése, differenciálása a csend, a zörejek, a zene szerepének értékelése a beszéd, mozgás, zene, játék összekapcsolása, egymás hatásának erősítése utánzásra késztetés a ritmusérzék fejlesztése a nagyon egyszerű népi mondókák, versek, énekek megtanítása a zenei hallás fejlesztése a zene hallgatás megszerettetése A zenei nevelés helye a gyógypedagógiai óvodában: A felnőtt minden olyan alkalommal énekelhet, amikor a gyermekek jó közérzettel tevékenykednek, szabadon játszanak. Tehát nem csupán a kötött foglalkozásokon. Használhatja motiválásként a gyermek megnyugtatására, akár jutalmazhat is vele. Az éneklés a felnőtt és gyermek közötti személyes kapcsolatot elmélyíti, közös örömszerzés forrása. Az értelmi fogyatékos óvodások életében a hőcölő, lovagoltató énekek, mondókák fordulnak elő gyakran. Ezeknél a dal, a mondóka lüktetését mindig mozgás kíséri. A gyermekek nem értik a dalok mondanivalóját, de érzik ritmusát, élvezik dallamát, tempóját, a keletkező feszültséget. A gyakorlások, ismétlések során a várják a csattanót. Ezeknél a játékos együttléteknél a testi kapcsolat is fontos-testkontaktus. A gyermek képzelete fejlődésével ő is utánozza a felnőttet, eljátssza babával, társaival az ismert dalt. A mindennapok során számtalan mód nyílik az éneklésre. A motiváción túl meséskönyv nézegetéskor körjáték játszásánál, altatásnál énekelhet a pedagógus. Ilyenkor csak egy-két ismétlést alkalmaz, addig énekel, míg a gyermekek figyelik az énekszót. Az élő zene az énekhangon túl hangszerek is szerepelnek az óvodában. A felnőtt hangszeres játékának hallgatásán túl maguk is megszólaltatnak hangszereket, a közös éneklést egyenletes lüktetéssel kísérik, tapsolnak, dobolnak, körbe járnak a dalra. A gyermekek a kedvenc énekeket, mondókákat megpróbálják énekelni, dúdolni, imitálni. Sokszor csak a dallam foszlányai ismerhetők fel és a dalt kísérő mozdulat mutatásával jelzi a gyermek, mit szeretne hallani. Gyermekeinknél, ha az utánzásra késztetés a cél, alkalmazhatók a jól mutogatható, bonyolultabb dalok is. Fontos szerepe van a mondókáknak, daloknak a beszédfejlesztés szempontjából is. A ritmus fejlesztés során érzékelik az egyenletes lüktetésen túl a gyors-lassú ütemét, megtanulnak különbséget tenni a magas-mély hangok között. 7

Témák Környezet hangjai Légző gyakorlatok Ritmus gyakorlatok Altémák csend, zörejek, hangok, - eseményekhez kapcsolatos szívó-fúvó gyakorlatok egyenletes lüktetés,dobolás különböző eszközzel :ritmusjáték lassúgyors,magas-mély, höcögtető, lovagoltató ujj olvasó, járás mondókára Egyszerű énekes, mozgásos játékok Hangszerek körjátékok, altató dob, ritmusdob,csörgő,triangulum cintányér Zenehallgatás 3. Vizuomotoros fejlesztés - rajzolás, mintázás, kézimunka A finommotorika fejlesztését, a kéz ügyesítését, a gyerekek ábrázoló készségét fejlesztő foglalkozás. Formája: mikrocsoportos, egyéni Ideje: heti 3 foglalkozás Időtartama: 15-20 perc Célja: kéz és ujjak ügyesítése, mozgékonyságuk fokozása a kéz izomerejének szabályozása a célirányos kézmozgások kialakítása a szem és kéz közti koordináció kialakítása az ujjak tapintásérzetének fokozása a csukló, az ujjak laza mozgatása a látás tapintás- mozgásérzet együttes szabályozása a dominancia kialakításának segítése a testséma fejlesztés az ábrázoló kedv felkeltése az ábrázolás eszközeinek, a különböző technikáknak megismertetése a helyes ceruza fogás kialakítása a figyelem, az emlékezet, az ügyesség fejlesztése a téri tájékozódás fejlesztése az analizáló, szintetizáló készség kialakítása egyszerű ok-okozat összefüggéseinek felismertetése a beszédkészség fejlesztése színek és formák megismertetése Az értelmi fogyatékos óvodás vizuomotoros készségének jellemzői: A motoros készségek és a percepció fejlettsége alapvető szerepet játszanak a kognitív képességek kialakulásában. Az értelmi fogyatékos gyermekeknél a mozgásszerveződés különböző zavarai gyakran társulnak az észlelés különböző tartományainak zavarával. A vizuális észlelés képessége erősen befolyásolja a gyermek érzelmi stabilitását. Az értelmi sérült gyermek mozgásos ügyetlensége a manualitásban is megjelenik. A kézfejlődés üteme 8

lassabb, óvodáskorban is többnyire marokra fogja a tárgyakat. Lassan alakul ki háromujjas és csak hosszas gyakorlás után a kétujjas fogás (csípőfogás). A két kéz együttes mozgása, a test középvonalának átlépése nehézséget jelent. A kognitív funkciók sérülése, a pontatlan megfigyelés, a célirányos mozgások kivitelezésének nehézségei, a hibás vizuális emlékezet, a kialakulatlan dominancia, a tartós figyelem, a feladattartás gyengesége, szétszórtságuk, nyugtalan magatartásuk nehezíti az ismeretszerzést. A finommozgást, igénylő feladatokat erőtlen, pontatlan mozgáskoordinációval oldják meg. Az ábrázolás, alakítás fejlesztésének lehetőségei: Mintázás formázás építés forma kitöltés homok víz töltögetés pancsolás gyurma lapítás sodrás gömbölyítés formálás agyag Festés kézzel eszközökkel formálás tenyérrel öt ujjal ököllel egy ujjal csumival szivacsos flakonnal szivacs- ecsettel ecsettel Nyomdázással szivaccsal dugóval terményekkel játéknyomdával Papírmunkák gyűrés tépés sodrás ragasztás nyírás Rajzolás vastag zsírkrétával vastag színessel grafit ceruzával Vegyes technikák 3. mozgásfejlesztés Ez a foglalkozás a nagymozgások kialakítását, begyakorlását, korrigálását, a kéz finommotoros mozgásának fejlesztését, korrekcióját, a mozgásos önállóság fokozását szolgáló foglalkozási forma. Formája: csoportos vagy irányított egyéni Ideje: naponta Időtartama: 20-31 perc Célja: a motoros tanulás elősegítése az alapmozgások kialakítása, korrigálása, az értelmes célirányos mozgás kialakítása a biztos egyensúly kialakítása a mozgásos gátlás oldása a szervezet sokoldalú harmonikus, arányos fejlődésének biztosítása, az egészség megőrzése ügyesség, erő, állóképesség fejlesztése a teljesítőképesség növelése a figyelem, emlékezet, beszéd, mozgás összekapcsolódása a testséma fejlesztése a légzéstechnika fejlesztése a szenzomotoros ismeretszerzés lehetőségeinek javítása a mozgás koordináció fejlesztése 9

az utánzóképesség fejlesztése a ritmusérzék fejlesztése a téri, időbeli tájékozódás fejlesztése finommotorika fejlesztése A fogyatékos gyermek mozgásának jellemzői: Az értelmi fogyatékos gyermekek mozgásukban is eltérnek ép társaiktól. A pszichoszomatikus fejlődésüket befolyásolja az életkor mellett a fejlődési tempó nagyfokú lelassúbbodottsága, a fejlődés szabálytalansága egyenetlensége, az egyes területek egymáshoz valóviszonyában bekövetkezendő változás. Ehhez járul a fejlődés során jelentkező minőségi változásokat jelentő mozzanatok elmosódása, jellegtelensége. Tanítványainknál a mozgásfejlődés során bizonyos fázisok kimaradnak, kevésbé gyakorlódnak be, illetve hibásan rögzülnek. Ez a mennyiségi és minőségi eltérés megmutatkozik a mozgáskoordináció és egyensúlyérzés zavarában, a mozgás folyamatainak kivitelezésének pontatlanságában, a testséma, a téri, időorientációs fejlődésnek elmaradásában, ügyetlen lassú mozgásban vagy hipermotilitásban. A figyelem zavara miatt gyakran egyszerű feladatok utánzására képtelenek A mozgásfejlesztés területi: alapmozgások kialakítása, korrigálása, gyakorlása játékos utánzó gyakorlatok mozgásos játékok. Témakörök Alapmozgások Altémák - fekvés, állás, ülés - járás, futás - csúszás, kúszás, mászás - szökdelések, ugrások - támasz, - függés, és egyensúlygyakorlatok - játékos utánzó mozgások Ritmus gyakorlatok - egyenletes lüktetés - gyors lassú Légző gyakorlatok - fújások - fekvésben légzés-figyelés - légző gyakorlatok mozgásfeladatokkal Gimnasztikai alapgyakorlatok - szabadgyakorlatok, társas gyakorlatok - kéziszer gyakorlatok (babzsák, emelése, lendítés) Mozgásos játékok Természetben végezhető Csoportmozgások Szenzoros fejlesztés - szabadtéri játékok (hintázás, csúszdázás, mászókázás) túrázás szánkózás - taktilis vesztibuláris rend. általános normalizációja - veleszületett mozgásminták leépítése, integrálása - egyensúlyérzék fejlesztése - szemmozgások normalizációja - agytorna, analitikus kar és láb gyakorlatok - testvázlat, testtérkép, énkép fejlesztése - kombinált körfeladatok 10

4. Munka jellegű tevékenységek Szokások kialakítása: Az ember életének meghatározói a szokások, rítusok melyek mindennapjainkban jelen vannak. Lényegesen befolyásolják a személység fejlődést. A berögzött szokásokhoz, viselkedéshez nincs szükség akarati erőkifejtésre, erős figyelemkoncentrációra. A szokások valamilyen művelet többszöri ismétlésének eredménye egy adott helyzetben. Ennek kialakulásához meghatározott számú gyakorlásra, ismétlésre van szükség, hogy a cselekvés vagy viselkedésforma szokássá váljon. A gyermek sérülésének, életkorának megfelelő élethelyzeteket kell teremteni, a kialakult feltételes reflexeket meg kell erősíteni. Szükséges hogy a már kialakult szokásokat mindig, minden körülmények között azonos módon várják el a gyermekektől. A szokások keletkezésekor a tudatosságnak, a szükségesség belátásának a cselekvés akarásának is lényeges szerepe van, megkönnyíti, meggyorsítja a szokásfejlődés folyamatát. A sérült óvodás még nem látja be helyes vagy helytelen viselkedésének következményét, itt az utánzásnak, modellkövetésnek van nagy jelentősége. A cselekvés hasznosságát kell hangsúlyozni elsősorban. A helyes viselkedést kell megerősíteni. A következetes elvárás mellett szükséges az állandó ellenőrzés. Figyelni kell a fokozatosságra, egymásutániságra, fontossági sorrendre. A szokások kialakításának alapvető feltétele a pozitív példa. A preferált személy viselkedése utánzásra készteti a gyermeket. Ezért csak olyan szabályokat állítson fel a pedagógus a gyermek számára érthetően amely betartása nem jelent túl nagy feladatot. A meggyőződés a gyermek szenzoros problémái értelmi állapota miatt csak óvatosan alkalmazható. A jól megválasztott napirend, a határozott, de szeretetteljes követelés, az értelmes rend segíti a szokások kialakulását. A nevelés során egyre nagyobb szerepet kap az önállóságra nevelés, amely azonban soha nem nélkülözheti az ellenőrzés, az ehhez kapcsolódó jutalmazást, büntetést. A szokások kialakításának területei: Egészséges életmódra nevelés: - testápolás, vetkőzés-öltözködés, étkezés - Wc használat, szobatisztaságra nevelés - testedzés Közösségi élet szokásainak megalapozása Munkajellegű tevékenységek - saját helyének felismerése - játékok közös elrakása - szőnyeg feltekerése - egyszerű tárgyak mozgatása a célnak megfelelően - egyszerű üzenetek átadása, közvetítése - asztal letörlése, lépcsőn járás - közös ágyazás stb. 5.Kognitív fejlesztés Megismerő funkciók fejlesztése, percepciófejlesztés. Egyéni fejlettségtől függően. Formája: mikrocsoportos egyéni Ideje: heti 3 alkalom Célja: Az észlelési, érzékelési funkciók zavarainak korrigálása, differenciálásának integrálásának elősegítése. 11

A./ Érzékelés, észlelés fejlesztésének a célja: - a különböző szenzoros modalitások kialakítása. Részei: - taktilis és kinesztetikus érzékelés fejlesztése - látás, hallás, tapintás fejlesztése B./ Figyelem fejlesztésének a célja - a figyelem tartósságának, terjedelmének növelése - az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók kialakítása, fejlesztése - a megfigyelő képesség fejlesztése. C./ Az emlékezetfejlesztés célja - a tanulás tartósságának biztosítása - az időbeni tájékozódás fejlesztése - a gondolkodási funkciók erősítése - a verbális memória fejlesztésével, a beszédteljesítmény fokozása D./ A gondolkodás fejlesztés célja - a gyermek értelmi, nyelvi képességeinek fejlesztése - a mozgásos, érzékszervi úton szerzett ismeretek mozgósítása a problémamegoldásban - a figyelmi és emlékezeti funkciók erősítése - a gyermekek kreativitásának, képzeletének, problémalátásának fejlesztése - segíteni a gyermeket abban, hogy jobban tájékozódjék környezetében, kialakuljon azonosságtudata, identitása. A gondolkodás fejlesztés részei általános ismeretek fejlesztése összehasonlítás különbségek megfigyelése változás megfigyelése össze nem illőség felfedezése logikai-funkcionális összefüggések felismerése analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése: hiányok pótlása szimmetria rész-egész viszony főforgalom alá rendelés analógiás gondolkodás ritmikus sorok kirakása eseményképek értelmezése idői tájékozódás fejlesztése. 6. Speciális tevékenységek Egyéni fejlesztés, terápiák A gyermek speciális nevelési szükségletéhez, a képesség-struktúra egyenetlenségéhez igazodó, sérülés specifikus fejlesztés. Formája: individuális képességfejlesztés Ideje: naponta 12

Időtartama: 5-15 perc a gyermek állapotától, adott tevékenységtől függően Célja: hatásfokozó, erősítő, támogató, kiegyenlítő- esetleg tehetséggondozó tevékenység a tanulási munkatevékenység illetve a közösségi élet nehézségeinek leküzdése érdekében esetleges társuló sérülésekből adódó problémák kiküszöbölése taktilis, kinesztetikus, vizuális, auditív ingerlés, a játékok, eszközök felhívó jellegét kihasználva növelni az együttműködő készséget, a kitartást, feladattartást, fejleszteni a modális, intermodális, szeriális észlelést a beszédészlelés, beszédmegértés szintjének fejlesztése a beszédszervek ügyesítése, beszédindítás figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése során az ingerek közötti akaratlagos vagy spontán szelektálás elősegítése a formaészlelés, alak - háttér differenciáló képesség, a látási-hallási diszkriminációs készség fejlesztése a finommotoros készség, a formakivitelező készség fejlesztése kognitív funkciók közül a válogatás, csoportosítás, rendezés (nagyság, szín, forma szerint) analógiák, a rész-egész viszony észrevétele. Az analizáló- szintetizáló készség a szerialitás fejlesztése. A fejlesztő munka során alkalmazzuk: 1. a beszédfejlődési zavarban szenvedő gyermekeknél a korai integratív fejlesztési programot.( Németh Erzsébet Pintye Mária: Mozdul a szó ) 2. tanulási zavart okozó részképesség gyengeség felismerésében és kezelésében a Sindelar terápiát 3. mozgássémák korrigálására a gyógypedagógiai célú terápiás lovagoltatást. 7. Anyanyelvi nevelés beszédfejlesztés és környezetismeret A kommunikációs készség fejlesztését, a közvetlen környezet megismerését segítő foglalkozási forma. Formája: csoportos, egyéni, esetleg mikrocsoportos Ideje: heti 5 alkalommal Időtartam: 5-20 perc Célja: a gyermek beszéd iránti érdeklődésének felkeltése, utánzókészség fejlesztése, igény felébresztése, ösztönzés, a nyelvi elmaradás korrekciója, a beszédészlelés, a beszédmegértés és kifejezőkészség fejlesztése verbális kommunikáció gazdagítása, a jelzések differenciálása a beszédszervek ügyesítése a beszéd indítása, a passzív illetve aktív szókincs bővítése a hallási figyelem, hallási diszkriminációs képesség fejlesztése a közvetlen környezet tárgyai, élővilága, cselekvései, történései, tapasztalatok, ismeretek szerzése, az analizáló szintetizáló, lényegkiemelő képesség fejlesztése a kognitív funkció, a figyelem, az emlékezet fejlesztése Környezetismeret Elősegíti a tárgyi és emberi környezethez fűződő kapcsolat kedvező alakulását. A gyermekek a természeti és emberi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem, a 13

környezethigiéné szerepét. Formája: csoportos, egyéni, esetleg mikrocsoportos Ideje: 5-20 perc A foglakozások tartalma: Szükséges, hogy a gyerekek minél több érzékszervi és mozgásos tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A foglalkozások a mozgásos játékokon, az érzékszervi megtapasztaláson, a játékosságon alapulnak. A témák rugalmasan kezelhetők. A témakörök több ponton kapcsolódnak, összefügghetnek egymással (pl. testünk évszakok ruházat öltözködés kapcsán). A témakörök a természet jelenségeiből a szűkebb és tágabb környezet megismeréséből, a mindennapi élet aktuális eseményeiből állnak, amelyek befolyásolják majd a gyerekek játékát, alkotásait, érzés-és gondolatvilágát is. A gyerekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva kell új ismereteket nyújtani, elmélyítve, rendezve a meglevőket, hiszen a beszéd a tevékenységbe ágyazott alkalmazás folyamatában fejlődik intenzíven. A gyermek kíváncsiságára, megismerési vágyára kell építeni, hiszen ez sarkallja cselekvésre, ez a beszéddel együtt a kognitív funkciók fejlődéséhez vezet. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola nevelési programja 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink Iskolánk nevelő-oktató munkájában elsődlegesen meghatározó az értelmileg és tanulásban akadályozott tanulók sokoldalú, harmonikus fejlesztése. Növendékeink fogyatékosságának ismeretében lehetőségeikhez, korlátaikhoz és speciális szükségleteikhez igazodva nevelésoktatás- gondozás egységét tartjuk szem előtt. Kiemelt figyelmet fordítunk a társadalom előtt álló közös feladatok megvalósítására, a másság értékrendjének elfogadtatására, a társadalmi beilleszkedés fontosságára, melyet az egyéni képességek differenciált, tervszerű fejlesztésével, az oktatási folyamat rugalmas szervezésével (hosszabb idősávok, fejlettségi szinthez igazított tartalmak megjelölése a tanítás-tanulás folyamatában) és a követelmények tükrében az egyén önmagához viszonyított fejlődési mutatóinak figyelembe vételével érünk el. Az iskola általános célkitűzései Az általános műveltség megalapozása az életkor, a tanulási akadályozottság, az egyéni fejlettség, képesség figyelmembe vételével. A tanulók szocializációjának, viselkedésének, magatartásának formálása a sikeres beilleszkedés érdekében. Önellátás, környezetellátás, önmaga megvédése, a környezettel való harmonikus együttélés, a komfortérzet megteremtése céljából. 14

Az alapvető tanulási képességek fejlesztése, ismeretek megszerzése, továbbtanulás és társadalomba való beilleszkedés érdekében. Az állóképesség, az erőnlét fokozása, az akarat fejlesztése. Az önmaga és társai másságának elfogadása, törekvés a fejlődésre, korrigáló gyakorlatok elsajátítása, gyakorlása. Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása a fejlettségnek megfelelően. Az önálló (vagy viszonylag önálló) tanulás képességének kifejlesztése, az egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeret biztosításával. A fizikai munka megszerettetése, késztetés a munka kitartó végzésére a rehabilitáció érdekében. A testi és lelki egészség megóvása, maradandó testi és lelki állapotváltozások elfogadtatása, a korrigáló technikák gyakoroltatása. A jól működő készségek, képességek, kompetenciák tudatos fejlesztése értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése. Értékeink, kultúránk, szülőföldünk, népünk, gyökereink megismertetése, kötődések, azonosulások kiépítése. Oldott, humánus és harmonikus légkör megteremtése az intézményben. Az értelem, érzelem kibontakoztatása, az emberi kapcsolatok kiépítése. Az iskola feladatai Tanulóink fejlesztési lehetőségeinek függvényében. Az idegrendszert ért károsodásból adódó hátrányok csökkentése és ellensúlyozása. A kulcskompetenciák kialakítása,a kialakult készségek, képességek továbbfejlesztése és alkalmazása, Az egyéni adottságokhoz viszonyított továbbfejleszthető tudás kialakulása. Önálló életvezetési technikák megtanítása. Továbbtanulásra, szakmaszerzésre való törekvés ösztönzése. Reális önismeretre, önelfogadásra, önmérsékletre, önfegyelemre és türelemre nevelés. Neveljünk: a természet szeretetére és védelmére, az emberi munka és a kultúra megbecsülésére, az egészséges életvitel igényére, az igazság feltétlen tiszteletére, helyes szokások kialakítására és megtartására, valamint a humánus magatartásra. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere: A nevelési módszer nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. Függ a pedagógiai intuíciótól, a találékonyságtól, a nevelő aktivitásától. Eljárás egymagában nem létezik, mindig eljárások rendszerében gondolkodunk. A leírtakból tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy: - a nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással 15

összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemei, tényezői. - a nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljától, vagyis a nevelési módszereinket hozzá kell igazítani az előzőekben már leírt célokhoz. Mivel a nevelés céljai között szerepeltek általános, konkrét fejlesztési szakaszokra lebontott célok így az alábbiakban felsorolt (csoportosított) nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani, egyrészt amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl: - igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, - igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához - igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához, másrészt, mivel nincs teljesen egyforma két szituáció, két egyforma gyerek, két egyforma pedagógus, a nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. Az eddigiekből következik, hogy szinte minden nevelési szituációt más-más módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldunk meg. A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Ezt szem előtt tartva választhatunk az alábbi módszerek közül. A nevelés módszereit különféle módon csoportosították (csoportosítják) a neveléselmélettel foglalkozó kutatók. A hagyományos osztályozás (Ágoston György) a nevelés valamennyi feladatára alkalmazható módszereket sorol fel. Ezek a követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés, elismerés és a büntetés. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek megfelelően az alábbi csoportosítás végezhető el. Eljárások, módszerek 1: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere meggyőzés minta példa példakép példakövetés eszménykép bírálat önbírálat beszélgetés felvilágosítás tudatosítás előadás vita beszámoló 16

2: A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés (motiváció) megbízás ellenőrzés értékelés játékos módszerek gyakorlás 3: A magatartásra ható módszerek: a) ösztönző módszerek ígéret helyeslés bíztatás elismerés dicséret A dicséret iskolában használatos módjai: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, - iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás ) írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) - igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba) - oklevél - kitüntetés - fenntartói, országos szintű elismerések osztályozás jutalmazás Jutalmazzuk: - hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, - szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, - rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések) A jutalmazás formái lehetnek: - szóbeli dicséret - írásbeli dicséret - oklevél, kitüntetés - jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak, labdák, sportfelszerelések, kirándulás, táborozás) b) kényszerítő módszerek felszólítás követelés büntetés 17

szóbeli figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés, intés igazgatói figyelmeztetés, intés nevelőtestület elé idézés szigorú megrovás párhuzamos osztályba való áthelyezés áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!) tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!) c) gátlást kiváltó módszerek Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. felügyelet ellenőrzés figyelmeztetés intés tilalom elmarasztalás. Eszközök, módszerek: 1. Nyelvi (verbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közléseinket a nyelv segítségével továbbítjuk beszéd beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos) c) interjú 2. Nem nyelvi (nonverbális) eszközök: Az információközlés azon módja, amikor közléseinket nem szóban, hanem a metakommunikáció segítségével fejezzük ki. Ezek lehetnek: szemmozgás arcjáték, mimika (érzelmek tükre) tekintet (érzelmeket jelez, de értelmi reakciót is tükröz) testközelség térközszabályozás testhelyzet, testtartás mozdulatok (gesztusok) jelzések A nonverbális eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik figyelemfelhívó, vagy nyomatékot adó közléseinket. 3. Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában. 18

3/a) technikák az ön és emberismeret fejlesztéséhez: Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit. - fejlesztő beszélgetés. pszichés 3/b) szociális készségfejlesztő technikák: A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése: - minta- és modellnyújtás, - megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), - szerepjáték, - dramatizáló tevékenység. Mentor tanári funkció A hatékony munkavégzés érdekében a pályakezdő kollégákat mielőbb be kell vezetni a szakma rejtelmeibe. A mester melletti tanulás minden esetben hatékonyabb, mint ha a pályakezdő kolléga a saját kárán, és a gyerekek kárára tanul. Ezért fontos a (mentor) tanár segítő munkája. A mentor tanárt az intézményvezető bízza meg. A mentor tanári funkció részletes leírását a Mentori szabályzat tartalmazza. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban és a kerettantervben leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, - valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismertek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a 19

tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással, - elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: - a színes, sokoldalú - iskolai életnek, - tanulásnak, - játéknak, - munkának, - fejlessze - a tanulók önismeretét, - együttműködési készségüket, - edzze akaratukat, - járuljon hozzá - életmódjuk, - motívumaik, - szokásaik - az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben: a tanulók - tudásának - képességeinek fejlődése, fejlesztése - egész személyiségének - áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere - nemcsak az iskola, hanem - a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosíthatjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: - a megismerési vágy fejlesztése, - tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása. 20