A világgazdaság szerkezete, jellemzıi, fejlıdése

1 HALADÓ NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 1. A világgazdaság szerkezete, jellemzıi, fejlıdése Világrend, országcsoportok,a hárompólusú világgazdaság Fejlıdéstörténeti áttekintés A VILÁGGAZDASÁG Fİ JELLEMZİI A XXI. SZD. ELEJÉN Komplex rendszer - Lakosság: 7 milliárd fő(2011) Bruttó termelés: 2009-ben > 58 trillió USD Világkereskedelem, pénz és tőkemozgások Becslés: plusz 10 trillió USD fekete és szürkegazdaság a fejlett országok hivatalos. GDP-jének 15 %-a, fejlődő orsz.-ban még nagyobb! A világgazdaság fogalma: nemzetek gazdálkodásának összessége az államok közti kapcsolatok és együttműködés (nemzetközi szervezetek, integrációk) világpiacok és szervezeteik(tőke, munka, áruk, technika...) A világgazdaság a világrend ( a nemzetközi rendszer ) egyik alkotóeleme Világrend: a nemzetközi gazdasági rendszer (világgazdaság) nemzetközi politikai rendszer globális ökológiai rendszer kölcsönhatásai és konfliktusai A világgazdaság szereplői: eltérő érdekek Államok (és hazai vállalatok és háztartások is...) Transznacionális vállalatok Integrációs szervezetek (államközi és egyéb) Kérdései: Milyen mértékben kormányozható a nemzetközi kapcsolatrendszer? A folyamatok kiszámíthatósága, a beavatkozással járó kockázat? Rend, véletlenszerűség, determinált káosz? 2

Az államok kategorizálása: földrajzi adottságok, természeti tényezık: pl. Európán kívül: a tenger melletti fekvés = magasabb GDP fejlettségi szint a GDP/fı érték alapján világátlag 8200 USD (PPS:9700) USD ENSZ, Világbank, OECD kategorizálása A lakosság száma: (2007: 6,6 milliárd fı, 2011: 7milliárd!) Kína, India> 1MRD fı 8 ország> 100 millió fı az országok 80 %-a: 10 millió fı alatti, 50 %-a 5 millió fı alatti Átl. népsőrőség 47 fı /km 2 de Macao: 16500 fı/km 2 ; Mongólia<1 fı/km 2 Az államok szerepe: politikai, gazdasági egységek, önállóság versenytársak vagy együttmőködı partnerek hatalmi tényezık a nemzetközi viszonyokban vevık és eladók a piacon nemzetközi szervezetek alapítói, és tagjai ((WTO, CEFTA, OPEC, ENSZ) 3 4 Fejlettségi értékelés ENSZ kategóriák: Humán fejlettségi index szerint (HDI) 182 országot rangsorol (HDR 2009, 2007. évi adatok, 182 országra) Alacsony HDI= 0.00-0.49(24 ország 2007-ben, legkisebb érték: Niger 0.34 (Zimbabwe: 0.158 a becslés nincs benne a 182-es listában, 2010: 49 ország, legkisebb érték: Zimbabwe: 0,140) Közepes HDI = 0.5-0.799(75 ország 2007-ben) Magas HDI = 0.80-0.899 (45 ország) - Magyarország = 0,879 (43. hely) Nagyon magas HDI =0.9-1.00 (38 ország, legfejlettebb 2007-ben: Norvégia 0.971) millió fő milliárd USD USD 2009 Népesség GDP GDP/fő Világ 6775 58260 8599 Alacsony jöv orsz 846,1 432,2 511 Közepes jöv orsz 4812,5 16213,2 3369 Közepesen alacsony 3820,8 8887,3 2326 Közepesen magas 1001,7 7318,4 7306 Alacsony és közepes jöv együtt 5658,7 16657,6 2944 Kelet-Ázsia és Csendes ó-.i térség 1943,8 6353,8 3269 Európa és Közép-Ázsia 404,2 2591,7 6412 Latin-Amerika és Karibi térség 572,5 4017,9 7018 Közép-Kelet és Észak-Afrika 330,9 1062,4 3211 Dél-Ázsia 1567,7 1700,3 1085 Fekete-Afrika 839,6 945,9 1127 Magas jöv országok 1116,6 41607,7 37263 Euro-övezet 327,3 12465,3 38085 Magyarország 10 128,96 12896 OECD által alkalmazott osztályozás Harmadik Világ: alacsony jövedelmű(low income) országok (LIC) 29 legkevésbé fejlett ország(least developed LLDC). közepes jövedelmű(middleincome MIC) 73 ország újonnan iparosodott (newlyindustrialised NIC),11 ország OPEC-tagországok:13 ország. Világbank: GNI/ fő alapján (2010) alacsony jövedelmű(lowincome, LIC) országok: GNI/fő<$995, termelés 10 %-a, a lakosság 64 %-a, közepes jövedelműek(middleincome, MIC): közepesen alacsony jöv. (LMIC )$996 - $3945, közepesen magasjöv. (UMIC): $3946 -$12195 magas jövedelműek(hic): $12195 felett (az ún. Első Világ (First World),+ néhány olajtermelő ország) (Magyarország GDP/fő = $ 15400, GNI/fő= $ 18200)

Globális problémák: túlnépesedés, környezetszennyezés... 5 Forrás: WDR 2010 Full Report A hárompólusú világgazdaság 6

A világgazdaság szektorális megoszlása GDP %-a, 1999 7 mezıgazd ipar szolgáltatás Foglalkoztatottak aránya, % A gazdasági szektorok teljesítménye a GDP %-ában, 2009 Mezıgazd. ipar szolgáltatás 1 fıre jutó jövedelem 100% 80% 60% 40% 20% 0% 50 55 24 35 26 27 25 10 3 Alacsony jöv orsz Dél-Ázsia Fekete-Afrika Közép-Kelet és Észak-Afrika Kelet-Ázsia és Csendes ó-.i térség Közepes jöv orsz Európa és Közép-Ázsia Latin-Amerika és Karibi térség Világ 70 Magyarország Magas jöv országok 74 Szolg Ipar Mezıgazd 8 A világgazdaság fejlıdési szakaszainak jellemzıi A gazdaság jellemzı vonása Pre-indusztriális, agrár Indusztriális Poszt-indusztriális, tudásalapú Vezetı gazdasági szektor Mezıgazdaság Ipar Szolgáltatás A domináns technológia jellege Munkaerı és termelési tényezı -intenzív Tıkeintenzív Tudás-intenzív A fıbb fogyasztói termékek Élelmiszer és kézmőves termék Ipari termék Információ és tudásszolgáltatás A fıbb termelési folyamatok jellemzıi Ember és természet interakció Ember és gép interakció Ember- ember interakció A gazd. növekedés meghatározó tényezıje A természet produktivitása (talaj, klíma, biológiai erıforrások) A munkaerı termelékenysége Innováció, intellektuális termelékenység A világrend alapvetı problémái a XXI. szd. elején 1. Demográfiai robbanás: Népességnövekedés a szegény országokban, máshol elöregedés, urbanizáció 2. Ökológiai problémák : Természeti erıforrások felhasználása gyorsul, környezet pusztulása 3. Technológiai fejlődés: az ember képességeit veszélyessé növelte (genetika, katonai hasznosítás...) nemzetközi együttműködés kell eddig csak a környezetvédelemben

9 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820) 2. A klasszikus kapitalizmus kora (1820-1870) 3. A liberális kapitalizmus virágkora, monopolizáció (1870-1945) 4. A modern kapitalizmus (1945-1976) 5. Egyensúlytalanságok (1973-1990) 6. A volt szocialista országok integrációja a világgazdaságba (1990-2000) 7. A világgazdaság 2000 után 1) Az ókortól a merkantilizmus és korai gyarmatosítás időszakáig (1492-1820) Őskor, ókor::szibéria, mediterrán népek kereskedelme, Földközi tenger medencéje, Római Birodalom, görögök, föníciaiak, Középkor:merkantilizmus és korai gyarmatosítás időszaka 1492-1820: agrárjellegű gazdaság, stagnáló technológia 1450-1550: világkeresk. hálózat, Spanyol és Portugál királyságok nagy földrajzi felfedezések: Amerika felfedezése (1492), Afrika körülhajózása, Holland Kelet-Indiai Társaság, Brit Kelet-Indiai Társaság, Távolsági kereskedelem Iránya: Földközi tenger medencéje Atlanti óceán Tárgya: fűszerek, élvezeti cikkek ipari tömegáru és afrikai, amerikai nemesfémek, nyersáruk 10

1) Az ókortól a merkantilizmus és korai gyarmatosítás időszakáig (1492-1820) folyt. Manufaktúrák fejlődésének beindulása, gyarmatok birtokba vétele, merkantilista kifosztása A korai gyarmatszerzés és a gyarmatok arany-és ezüstkincsekre orientált kifosztása Interkontinentális rabszolgakereskedelem 1770-1820/1840: A gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás kibontakozásának kora 11 2) A klasszikus kapitalizmus kora (1820-1870) korai gépesítés kora, gyáripar kezdetei Ipari forradalom és a szabadversenyesnemzeti piacgazdaság virágkora a fejlett országokban Textilipari termékek Technika:gőzgép, vasutak, gőzhajózás szabadversenyeskapitalizmus, liberális kereskedelem, nemzeti piacgazdaságok, vezetı hatalom: Nagy-Britannia Világméretű munkamegosztás, a gyarmatbirodalmakon belül Külkereskedelem meghatározója:az árucsere-kereskedelem és a gyarmati erőszak Több nem gyarmatosított ország is a gyarmatokéhoz hasonló periféria Egyes felszabadult gyarmatok (USA) az ipari országgá válnak 12

3) A liberális kapitalizmus kiteljesedése: Monopolizáció és gyarmati tőkekivitel korszaka (1870-1945) 19. sz. utolsóharmada 20. sz. elsőharmada, 1870/90 1919: a szabad-kereskedelem, liberális kapitalizmus virágkora Technika fejlődése: robbanómotor, elektromos gépek, nehézgépipar Tőkekoncentráció, részvénytársaságok, trösztök monopolisztikus szervezetek, nemzetközi tőke koncentráció Gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás, Európa a központ gyarmatok, félperifériák és perifériák: nyersanyagok, nyerstermékek gyarmattartók,centrum: beruházási és fogyasztási javak Sugaras szerkezetű kereskedelem: perifériák egymással nem, csak a centrummal kereskednek 1913-19: I. világháború, USA jelentőség megnő, Angliáé csökken 1919-29: nincs komoly gazdasági teljesítmény, nemzetk. konfliktusok, autarchia 1929-33: gazdasági világválság, a gazdasági kapcs.rendszerfelbomlik, keynesi gazdaságpolitika 1933-45: a gazdaság nem képes feléledni ( fasizmus, II. világháború) Új ipari nagyhatalmak: Európai dominancia megtört, USA, Japán, Németország 13 4) A modern kapitalizmus (1945/50-1976) Breton-Woods-i rendszer és a gyarmati típusúmunkamegosztás hanyatlása 1950-1973: aranykor, liberális világgazdaság teljes foglalkoztatás, jóléti programok, stabil pénzügyi rendszer Technika:sorozatgyártás, tömegtermelés, gépkocsi, vegyipar, nukleáris. energia dekolonizáció Az európai térség fejlődése, Marshall-terv, Európai Gazd. Közösség A GATT(1947)-on belül jelentős liberalizáció. Japán fejlődése (Dodge-terv). Növekvőkereskedelem akgst-n belül Két rendszer, hidegháború, békés egymás mellett élés Tudományos és technológiai forradalom, új iparágak (szintetikus alapanyagok, számítástechnika, elektronika), új technikák, minőségi fejlődés Megváltoztak a gazdasági vezető iparágak 60-as évek: fellendülés, liberalizáció, bővülő kereskedelem. Gazdasági integrációk (az EGK és EFTA ). A KGST országok növekedése lelassul A délkelet-ázsiai térség tigrisei, Hongkong, Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea 14

5) Állandósult egyensúlytalaságok, pénzügyi zavarok korszaka(1973-1990) 70-es évek: recesszió. 1973-tól:a pénzügyi rendszer bomlása, olajválság lassuló világgazd. fejlődés, infláció Újonnan iparosodó országok (NIC országok) versenyképes termékei Európa és Japán erősödik Az USA nemzetközi pozícióinak gyengülése(háborúk, dollár értéke) a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer összeomlása(1971), Nixon sokk Olajárrobbanás hatásai 1973 vége: arab-izraeli háború, OPEC(1961) kínálat korlátozás ). Válság a világgazdaságban; stagfláció, munkanélküliség, fizetési mérleg problémák Nyersanyag- és energiatakarékos eljárások (USA és Japán) Nyugat-Európa struktúraváltása elhúzódott, KGST országok stagnáltak Délkelet- Ázsia: gyors növekedés. 1979-80: második olajárrobbanás (az iráni sah bukása, iráni-iraki háború) Bővülőkereskedelem: olajexportőrök vásárlóként, olajimportőrök eladóként Tovább folytatódott a transznacionalizálódás és a nemzetközi munkamegosztás, fejlődőországok csoportjának differenciálódása, eladósodás folyamata, 80-as évek elején nemzetközi adósságválság Sokoldalúkereskedelmi tárgyalások, új finanszírozási és adósságkezelési technikák bevezetése, a kulcsvaluták stabilizálására az irányított lebegtetés Szovjet blokk:gazdasági visszaesés, egyensúlytalanságok, válság 15 6) A volt szocialista országok átalakulása és a globalizáció kiteljesedése (1990-2000) 80-as évek vége, 90-es évek eleje: a szovjet blokk szétesése -> hidegháború megszűnése Világgazdaság egysége és globális interdependenciája minden eddiginél egyértelműbbé válik Lehetőség a globális problémák közösmegoldására és a nemzetközi gazdasági rend átfogó reformja. A transznacionális és multinacionálisvállalatok hatalmának növekedése 7) A világgazdaság 2000 után Recesszió 2001 után, FDI kiáramlás visszaesése 2002 után lassú fellendülés az USA-ban, EU, Japán stagnálása... 2008-2009: Globális válság - V, W, L? 2010 után: Lassú fellendülés? 16

17 A nemzetközi gazdaságtan elmélete klasszikus és neoklasszikus elmélet keynesiánus elmélet, neoliberális monetarista elméletek Elméletek/1 - Merkantilizmus 18 16-18. század első fele (korai gyarmatosítás időszaka) Alapelvek:gazdagság=pénz=arany, Forrása a külkereskedelem A belföldi kereskedelem révén realizálhatóelőnyök és hátrányok országon belül kiegyenlítődnek az ország egésze csak az áruexport által gazdagodhat. A nemzetközi kereskedelem egyenlőtlen csere, mindig a gazdaságilag/politikailag erősebb ország érdekei érvényesülnek. A export-teljesítmény növeléséhez szükséges a hazai ipar állami védelme és támogatása( protekcionizmus) Korai merkantilizmus: gazdagság = nemesfém-készletek, gazdagság növekedése, ha X > IM a külkereskedelem erőteljes állami ellenőrzése; az exportbevételekből elsősorban az állami bürokrácia és a hadsereg finanszírozása minden egyes országgal szemben aktív külkereskedelmi mérleg Fejlett merkantilizmus: a beáramlóarany-mennyiség önmagában nem növeli a jólétet (Spanyolország példája) a saját termelési kapacitások növeléseérdekében a manufaktúrák állami támogatása, új iparágak meghonosítása( polgárság megerısödése) utak, csatornák, kikötők stb. építése, kereskedelmi társaságok alapítása magas importvámok a külföldi iparcikkekre, a szükséges nyersanyagok exportjának tilalma; a teljes külkereskedelmi mérleg aktívuma a fontos Thomas Mun(1571-1641), Jean-Baptiste Colbert(1619-1683) Colbert XIV.Lajos

Elméletek/2- Fiziokratizmus Quesnay 19 a merkantilizmus (első) kritikája (A merkantilizmus erőltetett iparosítása a mezőgazdaság visszafejlesztésével járt) A jólét nem a beáramlóarany-mennyiségtől, hanem a lakosság által elfogyasztott javakmennyiségétől függ. A fogyasztást pedig első-sorban a természet közreműködésével lehet növelni, ezért (az ipar helyett) a mezőgazdaságot kell fejleszteni. A mezőgazdaságon alapulózárt (önellátó) gazdaság az ideális ; exportra csak kényszerűségből, a hazai termeléssel nem helyettesíthetőimport ellentételezése érdekében van szükség. FrançoisQuesnay(1694-1774), Anne Robert Jacques Turgot(1727-1781) Turgot Elméletek/3 -Klasszikus angol politikai gazdaságtan 18. század második fele 19. század utolsóharmada (a gyarmati típusúnk-imunkamegosztás, az ipari forradalom és a szabadversenyes kapitalizmus időszaka) Adam Smith (1723-1790), David Ricardo (1772-1823) - munkaérték-elmélet - láthatatlan kéz - munkamegosztás Laisserfaire, laisserpasser az állami beavatkozás a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban is inkább károkat okoz. a jólét (= lakosság fogyasztásának) növeléséheza protekcionizmus helyett szabadkereskedelmi politikára van szükség. A vámokcsak akkormegengedhetőek, ha kompenzálják a belföldi adókat, vagy ha nemzetvédelmi célokat szolgálnak. A munkaráfordításokkülönbözőségén alapulónemzetközi munkamegosztás kölcsönösen előnyös minden résztvevő ország számára. Smith: abszolút előnyök elmélete Ricardo: komparatív előnyök elmélete A szabadkereskedelmi politika első kritikája: F. List (1789-1846) növendék iparágak elmélete: A modernizáció kezdetén álló országokban a hazai iparágak védelme A. Smith Ricardo F. List 20

Elmélet/4 - Marx (1818-1883) elmélete 21 Munkaérték-elmélet továbbfejlesztése Értéktörvény és termelési ár, ennek világpiaci érvényesülése Mi az elsődleges, a nemzeti, vagy a nemzetközi? Marx A tőkés (kapitalista) nemzetgazdaság / világgazdaság kritikai elemzése egyensúlytalanságok és ellentmondások: rendszeresen visszatérő(ciklikus) válságok A nemzetközi kereskedelem ösztönzi a fejlődést azonban egyenlőtlen csere, a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak közötti kölcsönös függés(interdependencia) aszimmetrikus. Az ún. termelő ( működő ) tőkenemzetközi áramlása okainakés következményeinek vizsgálata. Elmélet/5 - Neoklasszikus elmélet 22 Kialakulása: 19. század utolsó harmada I. világháború (a monopolizáció és a gyarmati tőkekivitel időszaka) Szabadkereskedelmi politika(állami beavatkozás csak piaci kudarcok esetén) A klasszikus egyensúlyielméletkiegészítése Általános Egyensúlyelmélet A keresleti tényezőkszerepea nemzetközi munkamegosztásban: komparatív költség-előnyöktovábbi forrásainak azonosítása A komparatív előnyök újrafogalmazása A nemzetközi tényezőáramlás okai és következményei A nemzetközi gazdaságtan forrása ez az elmélet

Elmélet/6 - Keynes (1883-1946) elmélete 23 második világháborúvége 1970-es évek közepe(a Bretton Woods-i rendszer, a dekolonizáció és a hidegháború időszaka) John M. Keynes Az export a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője ( multiplikátor hatású) Az államnak alapvetően a szabadkereskedelmi politikátkell folytatnia. De: import a hazai termelés helyett: gazdasági visszaesést okozhat - közvetett állami szabályozás szükségessége. Nem érvényesülneka (neo)klasszikus elméletben feltételezett egyensúlyi mechanizmusok. A termelési költségek ciklikusan változnak a komparatív előnyök/hátrányok nem határozhatók meg egyértelműen. A nemzetgazdasági egyensúlytalanságból következik a nemzetközi egyensúlytalanság is Szükség van a nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködés intézményi kereteinek kialakítására ( Bretton-Woods-i rendszer J.M. Keynes Elmélet/7- Posztkeynesiánus reformista irányzat Balogh T. (1905-1985), G. Myrdal(1898-1987), R. Prebisch(1901-1986), H. Singer(1910-2006) 24 Megkérdőjelezik a neoklasszikus nemzetközi gazdaságtan tételeit (pl. komparatív előnyök) A rendszer automatikus egyensúlya helyett a kumulatív egyenlőtlenítődés irreverzibilis folyamatai A világgazdasági egyenlőtlenségekvisszafordíthatatlanok, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatására egyoldalú függési helyzetek alakulnak ki A partnerek egyenlőtlensége A külkereskedelem visszavetheti az elmaradott országok fejlődését (backwash effect Myrdal) A technológia- és tőke-importnak negatív hatásai is lehetnek. A nemzetközi tőkeáramlásnem feltétlenüla neoklasszikusok által feltételezett természetes irányt követi. Perverz tőkeáramlás: a tőkének a fejlett országok közötti, illetve a fejlődő országokból a fejlett országokba történő áramlása. Prebisch-Singertétel (1950):a nyersanyagok termeléséreszakosodott országokban elve kisebb a tere a technikai fejlődésnek, továbbáa termelékenység-növekedés hasznai (a nyersanyagok világpiaci keresletének rugalmatlansága és a hazai munkásság gyenge alkupozíciói miatt) a fejlett országokba transzferálódnak. G. Myrdal R. Prebisch

Elmélet/8 - Újbaloldali és neomarxista irányzat 25 A. Emmanuel (1911-2001), S. Amin (1931 - ), I. Wallerstein (1930- ) A fejlıdı országok (a harmadik világ ) elmaradottságának a világgazdaság tıkés rendszere az oka. A nemzetközi kizsákmányolás rendszere az egyenlıtlen cserére épül. A nemzetközi kereskedelem harmóniája hiányának elsıdleges oka a munkaerı nemzetközi immobilitása. Többségük szemben áll a hivatalos marxizmussal is S. Amin I. Wallerstein Elmélet/9- Neoliberális monetarista elmélet 26 1970-es évek közepe? (az állandósult egyensúlytalanságok és a globalizáció felgyorsulásának időszaka) Mainstream közgazdaságtan és gazdaságpolitikai gyakorlat F. Hayek (1899-1992), M. Friedman (1912-2006) A reálfolyamatokat a szabadpiaci mechanizmusokra kell bízni fel kell számolni minden, a szabad verseny útjában állóakadályt, így a protekcionizmus eszközeit is (visszatérés a klasszikus-neoklasszikus alapelvekhez). A pénzfolyamatok megfelelő szabályozásával (monetáris politikai eszközökkel) helyreállíthatóa nemzetközi gazdasági egyensúly (is). A fizetési mérleg monetarista elmélete. A jóléti állam diszfunkcióinak hangsúlyozása A nemzetközi terep megtisztítása a transznacionális tőke számára F. Hayek M. Friedman