3. munkaszakasz (2007.01.01 2007.10.31.) RÉSZLETES SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A kedvezményezett szervezet neve: Pécsi Tudományegyetem

Projekt azonosító: GVOP -3.1.1.-2004-05-0125/3.0 Új inormációs és kommunikációs technolóia reionális hasznosítása: Városi vízőzhálózat számítóépes elüyeleti, szakértői és döntéstámoató rendszerének kidolozása az eneriaelosztás optimalizálása, az eneretikai veszteséek csökkentése céljából 3. munkaszakasz (2007.01.01 2007.10.31.) RÉSZLETES SZAKMAI BESZÁMOLÓ A kedvezményezett szervezet neve: Pécsi Tudományeyetem Projektvezető: Dr. Szakonyi Lajos

2 Koordinátor szervezet neve: Pécsi Tudományeyetem Projekt azonosítószáma: GVOP-3.1.1.-2004-05-0125/3.0 MELLÉKLET a záró PEJ-hez Részletes szakmai beszámoló 3. munkaszakasz A 3. munkaszakaszban az év olyamán a 2005-ben mekezdett, a városi vízőzhálózat számítóépes elüyeleti rendszerének kidolozását célzó munka tovább olytatódott a célkitűzéseknek meelelően. Betervezett őbb eladataink a következők voltak: - a hálózatüzemeltetési stratéia, az irányítási rendszer és szerveinek meválasztása; - az irányított hálózati modell szimulációja, további modellinomítás; - az eneretikai veszteséek számszerűsítését, a vízőzelhasználóknak juttatott eneriaáramok mennyiséének és minőséének korrekt mehatározását biztosító elüyeleti, üzemviteli szakértői és döntéstámoató rendszerre vonatkozó javaslattétel. A 2007-re kért és enedélyezett Projektzárás módosítási kérelemnek - nevezetesen az alábbiaknak: - a reionális vízőzhálózat vízőz-nedvessétartalmának iazolására betervezett olyamatközbeni mérések elvézése a speciális mérőeszközök leszállításának késése miatt határidő módosítást iényelt, továbbá - az eredetile betervezett projektzárási határidő után 3 db előadás metartásával kívántunk részt venni a 2007. szeptember 18-21-i Máltán rendezett, projektünköz szorosan kapcsolódó, a műszaki rendszerek matematikai modellezésével, numerikus módszerek alkalmazásával kapcsolatos konerencián - meeleltünk a betervezett tevékenyséek és munkák elvézésével. ad 3.1. A hálózatüzemeltetési stratéia elemzése, meválasztása A 2. munkaszakasz Részletes szakmai beszámoló-jában adtunk mayarázatot a jelenlei üzemvitelt is jellemző, a teljes őzhálózatot tekintve a őzkiadás és a őzelhasználás közötti, éves szinten mutatkozó mintey 40%-os eltérés okaira. A őzhálózaton a melévő ellenőrző és irányítási rendszer ideilenes kibővítésével rendelkezésre álló inokommunikációs inrastruktúra elhasználásával vézett identiikációs méréseink, s ezt követően a őzhálózat matematikai modelljének számítóépes szimulációja iazolták a tömeáram-különbözet okait. Uyanis a telített vízőz állapotváltozását, a nedves, változó nedvessétartalmú vízőz inadozó sűrűséét nem képesek eldolozni a vízőzeneria nayoyasztóinál telepített, statikus nyomásesés mérésén alapuló, telített száraz vízőz sűrűséével számoló szűkítőelemes áramlásmérők. A sűrűsékorrekció hiánya pl. a Nyuati részhálózat esetén identiikációs méréseink idején a nyári, ill. a téli, a termelő, ill. a szintentartó időszakban átlaosan az erőművi kiadott tömeáram 30%-át jelentette. Identiikációs vizsálataink idején a részhálózaton - kondenzátorként működtetett speciális mérőtartályok seítséével - mért hasznosítatlan kondenzáramok tömesebessée, ill. a szietelt vezeték palástelületén és a kondenzleválasztóknál a környezetbe távozó hőáram az erőművi tömeáram-, ill. hőáram-kiadás mintey 20%-át tette ki. Tehát a részhálózaton veszteséként kezelt tömeáram mintey 2/5-e volt a ténylees vesztesé. A jelenlei hálózatüzemeltetést meismerve az üzemeltetési stratéia kialakításával kapcsolatos javaslataink ezért elsősorban a mebízható méréseken, az állapotjellemzők pontos ismeretén alapuló üzemvitel, s az erre épülő eneriaelszámolás eltételeinek biztosítására kell, hoy irányuljanak. Üzemviteli méréseink, ill. a reisztrált üzemviteli adatok eldolozása alátámasztották, hoy az eyes oyasztókkal kötött szerződésekben szereplő vízőz állapotjellemzők biztosítandó tartománya (a hőerőműhöz leközelebbre eső nayoyasztó esetén a 8...10 bar túlnyomás, s a 185 280 ºC hőmérséklet csak száraz őzt, a

3 többi oyasztónál a 6 10 bar túlnyomás, s a 154 280 ºC hőmérséklet nedves őzt is meened) teljesített. A oyasztónkénti őznyomások minden vizsált üzemállapotban, ill. az éves üzemviteli adatokat áttekintve a szerződésekben rözített szélsőértékeken belül maradtak. Az erőmű őzosztójáról (az erőműben a elhasználók elé induló őzáak ey közös yűjtővezetékről csatlakoznak le) kiadott vízőz nyomásának értéken tartásával (általában 9,8 10,3 bar túlnyomás közötti az erőműben működtetett nyomásszabályozási körben a szabályozott jellemző inadozása) a vízőzeneria-kiadás a oyasztói szerződésekben rözített nyomástartományoknak meelel. A vízőzhálózatot a jelenlei visszaesett eneriaiények miatt a viszonyla kis áramlási sebesséek jellemzik, tehát a betáplálás oldali hálózatvé (a kiadás) nyomásának értéken tartásával, a oyasztóknál kialakult vízőzállapotok visszacsatolása nélkül is biztosított az eneriaellátás. A jelenlei hálózatüzemeltetési stratéia meismerése és az esetlees változtatások tervezése során ontos volt, hoy a vízőzt előállító hőerőmű szakembereivel tisztázzuk a hőeneria kiadásának, elosztásának, a oyasztói iények biztosításának lehetőséeit. A korábbiakban említettük, valamint az erőmű üzemeltető szakembereivel olytatott utolsó konzultációk is meerősítették, hoy az erőmű azdasáila nem érdekelt (ennek elemzése nem a mi kompetenciánk) a őzszállítás növelésében (a vízőz hatósái áras termék, eladási ára teljesen nem edezi a vízőzhálózat enntartási költséeit). Az eneriaárak jelentős növelése következtében viszont erősen visszaesett (tovább csökken) az erőművel szerződésben álló külső őzoyasztók száma, vízőzvásárlási szándéka, s a hasznosítatlan vízőz növekedése kedvezőtlenül beolyásolná a villamoseneria termelés hatékonysáát is. Ezért az erőmű a külső vízőzelhasználók számának, oyasztásának visszaesésével jelentkező hőeneriát hőcserélők (35MW-os, ill. 40MW-os) működtetésével kívánja a belső orróvíz-előállító, ill. a tápvíz-előmeleítő rendszerében, valamint a reionális távűtő-hálózatnál (melevíz hálózat) hasznosítani. Az erőmű irányítási rendszerét, az önműködő irányító berendezéseket jelenle és a későbbiekben is elsősorban a villamoseneria termelés lehető lejobb hatásokának elérése érdekében működtetik. Az erőmű villamoseneria és vízőzszoláltató technolóiai rendszerének részletes, ill. leeyszerűsített működési vázlatát a 3.1. mellékletben közölt 1., 2. és 3. ábrákon szemléltetjük. A kiadási oldalon a vízőz nyomása átlaosan 10 10,2 bar túlnyomás, a hőmérséklet 220 300 ºC között változik. Kazán oldalon a őznyomás ~98 bar, ~540 ºC hőmérséklettel. Normál üzem esetén a 3.1. melléklet 3. ábrán eltüntetett naynyomású T4/1 turbina betápoldali őziényét elsődleesen a villamos teljesítményiény határozza me. A vízőzhálózat részére a turbina házából, a kilépő oldalról kell elvenni a szüksées őzmennyiséet. A közös yűjtővezetékben a kiadásra kerülő vízőz nyomása elsősorban az alacsony-nyomású T4/2 turbinára kerülő őzmennyisé módosításával állítható be. Az erőmű őzosztójáról a oyasztók elé kiadott vízőz nyomásának szabályozása a vízőzhálózat vépontjainál jelentkező hidraulikai ellenállásváltozások (az erőművi nyomásszabályozási kör szempontjából zavaró jellemzők) kompenzálására is hivatott. Az erőművi nyomásszabályozási körök (lásd. működési vázlatok) automatikus működtetésű zárószerelvényei az alacsony-nyomású turbinára történő átvezetés mellett az erőművi yűjtővezetéknél leáazó erincvezetékekre és az eyes erincvezetékekről leáazó oyasztókra kiadott tömeáramokat módosítják. Tehát az erőművi technolóiáknál a elhasznált őzmennyiséet villamos eneretikai iény, a teljes rendszer optimális hatásokának elérése határozza me, amit beolyásol az általunk vizsált vízőzhálózat számára elvett vízőz mennyisée. Ha nincs vízőzelvétel az erőművi rendszerből, akkor változatlan villamoseneria termelés mellett csökken a kazánteljesítmény, ennek ellenére romlik az eneretikai hatások. Az erőművi eneriaelőállító rendszer működését a Rankine-Clausius körolyamat írja le, melyet a 3.1. melléklet 4. és 5. ábráin szemléltetünk a körolyamat lépéseinek ismertetésével. A Pécsi Hőerőműben a naynyomású turbina teljes terhelés mellett 90 t/h vízőzt szoláltat az alacsony nyomású oldalon, ami lényeesen mehaladja a jelenlei 10 15 t/h őzhálózati iényt. A elhasználók biztonsáos ellátása érdekében reduktorokon keresztül is adható vízőz a yűjtővezetékekre (R1, R2). A reduktorok lehetővé teszik a oyasztók ellátását a turbina leállítása esetén is. A technolóiai rendszer többszörösen redundáns. A turbina naynyomású oldalára bármelyik kazán tud őzt szoláltatni, tehát a primer betáplálás biztosított. A turbina leállítása esetén az R1 vay R2 reduktorokon keresztül is lehet a kimenő oldalra vízőzt szoláltatni, tehát itt is van tartalék a rendszerben. A reduktoros meoldás eneretikai szempontból vészüzemnek tekinthető és kerülendő. Az erőmű szakembereivel olytatott konzultációk alapján és az erőművi technolóiát, a olyamatirányítási rendszert meismerve kijelenthetjük, hoy az erőműnek nem lehet elsődlees szempont a suaras szerkezetű, részhálózatonként ey betáplálási hellyel rendelkező reionális őzhálózat eyes vépontjain az állandó vízőzminősé biztosítása, ha a vízőzkiadásoknál (a hálózat orrásoldali vépontjai) telepítettek a nyomásszabályozási körök érzékelő és beavatkozó szervei. Természetesen a oyasztói vépontoknál történő

4 beavatkozások a zárószerelvények kézi vay automatikus működtetésével a helyi hidraulikai ellenállások meváltozása mellett a teljes hálózat ellenállásviszonyait is módosítják. Az eyes részhálózatok nyomásviszonyait beolyásoló zavaró jellemzők (hidraulikai ellenállásváltozások) számottevő holtidő nélkül az erőmű őzosztója utáni nyomás-ellenőrzőhelyen nyomásváltozást (szabályozott jellemző inadozása) okoznak, melyet a nyomásszabályozó kompenzál uyancsak az erőműben telepített beavatkozószervek áteresztőképesséét módosítva. A módosított jellemző tehát az erőműből a részhálózatokra kiadott túlhevített vízőz tömeárama, mely a - szállítási kapacitásához képest erősen visszaoott üzemmódban működtetett - hálózat vépontjain a lecsökkent oyasztói iények, a nay hidraulikai ellenállások következtében általában már telített nedves vízőzként jelenik me a száraz vízőzre tervezett oyasztói áramlásmérőhelyeken. A vízőzhálózati veszteséek (2003 évben 43% a vízőzhálózat átlaos, 52% a Nyuati-, 65% a Déli-, 29% a Keleti-részhálózat vesztesée) követése, az állapotjellemzők üzemközbeni korrekt mehatározása a mebízható, az esetlees kétázisú (elsősorban rétees) áramlás és a kondenzveszteséek nyomonkövetésére is alkalmas érzékelők beépítését, inokommunikációs rendszer működtetését, s az előbbiekkel mevalósított üzemvitelt iényli. E hálózatüzemeltetési stratéia az erőműben telepített nyomásszabályozási rendszer további működtetése mellett - eltételezi az aktuális üzemállapotokhoz iazodó elüyeleti rendszer, a kiadott vízőzeneria hőtartalmának követését, s ezáltal a korrekt elszámolást biztosító üzemviteli szakértői rendszer melétét. ad 3.2. A választott hálózatüzemeltetési stratéiához szüksées beavatkozási helyek, beavatkozó szervek meválasztása Az előző ejezetben utaltunk arra, hoy a hőerőműben kialakított és jelenle működő irányítási rendszerek elsősorban a metermelt villamos eneria optimális eneretikai hatásokának biztosítását szolálják, s nem a oyasztókhoz jutó vízőz minőséének állandó értéken tartását, a száraz vízőz vételezésének lehetőséét. A villamos eneria előállításához szüksées vízőz miután expandált és a őzturbinán hasznos munkát vézett a villamos eneriát előállító enerátor működését biztosítva hőeneriaként tovább hasznosítható az alacsonynyomású turbináknál, ill. az erőművi technolóiáktól üetlen nayoyasztóknál. Az utóbbiak vízőzeneria ellátásának meoldása természetesen a műszaki eltételek teljesítése mellett piacpolitikai (adás-vételi) kérdéseket is elvet, melyeknek iyelembevételével kötik me éves szerződéseiket a szerződő elek. A Dél-dunántúli réióra a nayipari termelés visszaesése jellemző, eyre kevesebb a vízőzelhasználók száma, ill. a rendelkezésre álló erőművi és a kiépített őzhálózati kapacitáshoz képest csekély a vízőzelhasználás. Az eneriaelhasználás jelentős csökkenésével a korábbi, jóval nayobb oyasztásra méretezett vízőzhálózat - a nayoyasztók általában napi eyműszakos üzeme, hétvéi leállásai miatt - nem működtethető kapacitásának meelelően. A hőerőmű teljes terhelés mellett az alacsony nyomású oldalon 90t/h vízőzszoláltatásra képes naynyomású turbinájáról származó vízőzáramból jelenle 10 15 t/h a külső oyasztók iénye. A lecsökkent oyasztás, a yakori leállások következtében a orrástól távoli oyasztóhelyeken a telített nedves vízőzállapot a jellemző. A száraz vízőz mérésére beállított mérőeszközök csupán tájékoztató tömeáram adatokat szoláltatnak a kétázisú, rétees áramlás kialakulása miatt. Bár, a nyomás- és hőmérséklet adatok, a szűkítőelemes áramlásmérők statikus nyomásesései dokumentáltan rendelkezésre állnak, s a oyasztói szerződésekben rözített eltételeknek meelelnek, de nem ismeretes a vízőz nedvessétartalma, a oyasztói hálózatvéeken esetleesen kialakuló kétázisú áramlás során az eltérő sebesséel haladó ázisok sebessée és térkitöltése. A nayoyasztóknál történő jelenlei beavatkozások a oyasztói hőközpontokban elhelyezett kézi, ill. az eyedi technolóiákra telepített automatikus működtetésű zárószerelvények nyitását-zárását jelentik normál üzemvitel esetén. A párhuzamosan utó, eredetile a téli és nyári üzemvitelre tervezett erincvezetékek eyes leáazásainál a oyasztóhelyek kiszakaszolását, ill. a különböző átmérőjű vezetékek közötti átkötéseket biztosító kézi tolózárak működtetése csak esetlees üzemzavar, karbantartás esetén jár a kezelőszemélyzet közreműködésével. Az utóbbi években az eneriaelhasználók számának csökkenésével a nayobb keresztmetszetű, kisebb hidraulikai ellenállást jelentő csővezetékeken történő vízőzelosztást valósítják me az üzemeltetők. Nincs téli-nyári átállás, melynek elmaradása a erincvezetéken lévő zárószerelvények távműködtetésre alkalmassá tételét indokolná. Az erőműben kialakított nyomásszabályozási körök beavatkozó szervei (lásd. a 3.1. melléklet működési vázlatait) módosítják a vízőzhálózatra jutó túlhevített vízőzáram össztömeáramát, azonban a vízőzáramok eyes nayoyasztók közötti meoszlása a hálózat vépontjain kialakult ellenállásviszonyoktól ü. A nayoyasztóknál az aktuális hidraulikai ellenállásokat pedi az eyes hőközpontokban elhelyezett kézi zárószerelvények, ill. az eyedi technolóiai berendezéseken telepített automatikus beavatkozó szervek

5 pillanatnyi beállítása szabja me. Amennyiben a tervezett üzemviteli stratéia az eybetáplálású suaras hálózat eyes oyasztóhelyein kívánná biztosítani az állandó minőséű (elvárt nedvessétartalmú, esetenként száraz), adott tömeáramú vízőz vételezését, a oyasztóhelyek üetlenítésére be kellene terveznünk szabályozószelepeket a vízőz elosztására a erincvezetékekről való leáazásoknál. A őzoyasztói szerződésekben melehetősen tá üzemviteli paramétertartományban rözített, ey kivétellel az összes oyasztóhelyen az állapotjellemzők széles min-max. tartományban történő inadozását meenedő üzemvitel azonban ezt nem indokolja. A teljes reionális vízőzhálózatra a ténylees átlaos tömeáramkiadás 2003-ban 14,91 t/h volt (ebből a Nyuati-részhálózatra jutó éves átlaban 7,61 t/h, a lenayobb januári oyasztás idején 10,71 t/h). A őzoyasztókkal kötött szerződésekben memutatkozik az előbbi ténylees vízőzkiadások követése. Például 2006. évben a tömeáramokra vonatkozó csúcslekötések összesítése a téli időszakban 19,83 t/h (ebből a Nyuati-részhálózat nayoyasztóinál: 4,7 t/h Bőrisz Kt, 3,8 t/h BAT Dohányyár, 3,0 t/h Honvédkórház, 0,7 t/h Mecsekparkett Kt., 0,5 t/h Pannon Volán; összesen 12,7 t/h), a nyári időszakban 18,13 t/h (ebből a Nyuatirészhálózaton a Honvédkórház lekötése 1,5 t/h, a többi oyasztóhelyen a téli iénnyel meeyező, összesen 11,2 t/h) tömeáram-maximumokat jelentett. Az erőmű a reionális vízőzhálózat eneriaellátására hivatott IV. blokkjának naynyomású turbinája teljes terhelésnél ~10 bar túlnyomású, ~280ºC hőmérsékletű, mintey 90 t/h tömeáramú vízőzt képes szoláltatni, tehát a tömeáram mennyiséére vonatkozó oyasztói elvárások az erőmű részéről eyértelműen teljesíthetők a nyomásszabályozási rendszer erőműben telepített érzékelő és beavatkozó szerveinek működtetésével. A vízőzhálózat eyes csomópontjaiban telepített érzékelőinkkel (hőmérséklet, nyomás, dinamikus nyomás érzékelők) az általunk vizsált időszakban mért adatok (lásd. 2. munkaszakasz Részletes szakmai beszámoló melléklete 2.3.1-2.3.6. adatlapok, ill. 2.3.13. ábra), valamint az eyes nayoyasztóknál a PÉTÁV Kt. adatyűjtő rendszerével és Pitot-cső elvű speciális áramlásmérőnkkel rözített állapotjellemzők összetartozó értékei is alátámasztották, hoy a vízőzhálózat oyasztói leáazásait a BAT Dohányyár termelő műszakjától eltekintve a szaturációs állapot jellemzi. A korrekt oyasztói vízőzelszámolás azt indokolná, hoy a oyasztóknál telepített áramlásmérőhelyeken a vízőz tömeárama, nedvessétartalma, hőtartalma ismeretében valósuljon me az eladott termék minőséellenőrzése és ezt kövesse a számlázás. A nayoyasztóknál melévő jelenlei méréstechnikai, műszertechnikai és inokommunikációs háttér ezt nem teszi lehetővé. Ennek meoldására teszünk javaslatot a 3.5. és a 3.6. ejezetekben. A oyasztóvéeken kialakult szaturációs állapotot a nyomásszabályozási rendszerek jelenlei működtetése, az erőműben telepített beavatkozószervek a vízőzhálózatra való eneriakiadást módosító hatása nem képes meszüntetni. A napi termelő műszakok, ill. a hétvéét meelőző munkanapok beejeztével a őzelhasználóknál történő szerelvényzárások, oyasztószám-csökkentések (hidraulikai ellenállás-növelések) az áak és a teljes hálózat nyomásnövekedését, ezzel a nyomásszabályozási kör ellenőrzőjelének emelkedését eredményezik, melyet a szabályozó közvetett módon (az alacsony-nyomású turbinára történő átvezetés növelésével), ill. közvetlenül (a hálózatra történő vízőzkiadás csökkentésével) kompenzál. E beavatkozásokkal pl. a Nyuatirészhálózaton (lásd. 2. munkaszakasz Részletes szakmai beszámoló melléklete 2.13.1. táblázat) a vízőzkiadás tömeárama átlaosan mintey 50-60%-kal, a kondenzleválasztókon hasznosítatlanul távozó kondenzáram 20-30%-kal csökken (utóbbiaknak a hálózatra eladott tömeáramokhoz viszonyított értéke 4-5%-kal nő). A nayoyasztóknál ey hét olyamán mintey 60% a szintentartó és 40% a termelő időszakok időtartama. A szintentartó időszakban a oyasztói hálózatvéek menövelt hidraulikai ellenállásai, az erősen lecsökkentett vízőzeladás és áramlási sebessé jelentős kondenzvízzel terhelt, panó vezetékszakaszok kialakulását, a vízőz nedvessétartalmának növekedését eredményezi. A szintentartó időszakokat ciklikusan követő, kisebb ellenállásokkal, nayobb vízőzáramokkal jellemezhető termelő időszakok időtartama nem eleendő a szaturációs állapot meszűntetéséhez. A oyasztói hálózatvéeken kialakult áramlási viszonyokat, az eyik nayoyasztónál vézett irányított beavatkozásainknak (tolózárak változó nyitása, kondenzleválasztók kiiktatása, változó időtartamú működtetése, a vízőzáram időszakos leúvatása stb.) a vízőzállapot változására yakorolt hatását, a speciális kondenzárammérőkkel, a helyi sebessé mérésére, sebesséeloszlás mehatározására alkalmas áramlásmérőkkel vézett méréseinket a 3.5.1. mellékletben olaljuk össze. E mérések kiértékelése, az előbbi eszközök alkalmazhatósáa alapján teszünk javaslatot az üzemviteli szakértői és döntéstámoató rendszer kialakítására. A jelenlei irányítási rendszer hiányossáa a vízőzhálózatra történő eneriakiadás szempontjából a vízőzhőmérséklet inadozásával kívánatos kompenzáció, az önműködő irányított beavatkozás elmaradása. Identiikációs méréseink idején a vízőzhálózatra kiadott vízőzhőmérséklet 230-300ºC tartományban változott. Uyanis az erőművi üzemvitel és irányítás a villamos eneriatermelés lehető lejobb eneretikai hatásokának

6 elérését támoatja, s nem a külső oyasztóknak kiadott vízőzeneria hőtartalmának értékentartását. Ezek a jelentős hőmérsékletinadozások a nayoyasztóknál általában jellemző szaturációs, ill. a kondenzálódáshoz közeli állapot miatt szinte ali észlelhető hőokváltozást okoznak, s ez a szaturációs állapotban működő rendszer tehetetlenséére, a jelenlei beavatkozások hatástalansáára utal. Az előbbi következtetések és meontolások alapján a vízőzhálózat jelenlei állapotában úy tűnik, hoy oyasztóhelyenként az állandó minőséű száraz, ill. csekély nedvessétartalmú vízőz biztosítása a oyasztóhelyhez közeli érzékeléssel és beavatkozással valósítható me. A vízőz minőséének ellenőrzésére alkalmas mérési és számítási módszereket a 3.5. és a 3.6. ejezetben táryaljuk. A vízőzállapot ellenőrzése alapján történő beavatkozást, a vízőz a szintentartás idején történő időszakos leúvatásával a panó kondenzátum csővezetékből való eltávolítását, a nedves vízőz a nayoyasztók telephelyén kialakított hőcserélőkben történő hasznosítását tartjuk kivitelezhetőnek. Amennyiben az eyes nayoyasztóknál a vízőz minőséének mehatározása olyamatközbeni mérésekkel a szoláltató által meoldott - s a minőséi, valamint a mennyiséi adatok alapján kerül sor a számlázásra - oyasztói belüynek tekinthető, hoyan hasznosítja a mevásárolt, ismert minőséű (nedvessétartalmú, hőtartalmú) vízőzt saját céljaira. Méréseink alátámasztották, hoy a csőhálózat hőszietelésének az üzemeltető által a közelmúltban történt elújítása jelentősen hozzájárult az eneriaveszteséek csökkentéséhez. A vízőzhálózat kondenzleválasztóinál az erőművi vízőzkiadás tömeáramának mintey 20%-át kitevő, a talajba, s a lékörbe kerülő kondenzáramok hasznosítása, ill. a környezetet hosszútávon károsító eleslees hőkibocsátás csökkentése további eladatot jelent a vízőzhálózat üzemeltetőjének. A ~13 km hosszúsáú, mintey 40 db kondenzleválasztónál villamos eneriavételezési helyekkel nem rendelkező vízőzhálózat esetén a kondenzvíz összeyűjtése, s például szivattyúk alkalmazásával a vízőzkiadáshoz (pl. az erőműbe), ill. elhasználóhelyre való visszavezetése, valamint további hasznosítása azdasáossái számításokat iényel. A jelenlei lecsökkent eneriaiény és nayoyasztószám esetén a melévő, a jelenleivel párhuzamosan telepített kisebb átmérőjű csőhálózattal mevalósított üzemvitel lehetőséét a 3.3. ejezetben elemezzük. ad. 3.3. Az erőmű nyomásszabályozási rendszere által irányított hálózat változó hálózatüzemeltetési stratéiához iazodó szimulációja a hálózati modellel Az irányított vízőzhálózat matematikai modellje elkészült, s ey önállóan használható keretrendszerbe beépítésre került. A szotver lehetőséet nyújt ey tetszőlees vízőzhálózat kialakítására raikus úton, szerkeszthetjük, módosíthatjuk hálózatunkat, melyben rözítésre kerülnek a hálózat izikai paraméterei és az eyéb beolyásoló tényezők. A hálózaton deiniálhatunk lezárásokat, szűkítéseket, pozitív (pl.: erőmű) és neatív (pl.: kondenzleválasztók) orrásokat. A szotver a elparaméterezett hálózaton a kétázisú áramlás matematikai modellje alapján számítást véez, mely számítás eredményeképpen a hálózatban áramló vízőz paramétereit tudjuk mejeleníteni csomópontokra és áakra vonatkozóan, látványos, áttekinthető ormában. Ha az eredmények számunkra nem kieléítőek, lehetőséünk van az eredeti paraméterek módosítására, majd újbóli számításra. A számítás eredményeit Excel ormátumban kiexportálhatjuk, a hálózatot elmenthetjük a további elhasználhatósá érdekében. A szotver további lehetőséei metekinthetőek a használati útmutatóban, a 3.3.1. mellékletben. A jelenlei kiépítésnek meelelő topolóia elvitelét metettük. A mért és számított paraméterek beállítása után a statikus modell használatával memondható, hoy a bevitt őzhálózatra a beállított erőműi eladás hatására a rendszeren milyen áramlási viszonyok jönnek lére. A modell seítséével meállapítható, hoy a eladott tömeáram és a eladott őz nyomásától, hőmérsékletétől üően a rendszerben kialakuló eyensúlyi állapotban, milyen vízőzminőséek jellemzik az áakat. A kiépített hálózaton a tömeáramok az ellenállásoknak meelelően oszlanak me. A kívánt oyasztások arányát a vépontokon öllépő tömeáramok arányát a hálózat vépontjain iktív módon elhelyezett eysényi hidraulikai ellenállás további szűkítésével lehet elérni. Ez az elem szimulálja a oyasztónál ellépő zárószerelvény állását. A proram lehetőséet nyújt a hálózatra jellemző kondenzációs átmeneti örbe mekeresésére. Ez a üvény memutatja azt a hálózatra eladott minimális tömeáramot, mely a hálózat minden pontján száraz vízőz

7 jelenlétét eredményezi. A kiépített őzhálózatra jellemző kondenzációs üvény a 3.3.2. melléklet 3. ábráján metekinthető. A vízőzhálózat jelenlei, párhuzamosan utó csőszakaszokkal való kialakítása lehetővé teszi, hoy átkötésekkel, kézi működtetésű tolózárak átállításával a másik, kisebb keresztmetszetű hálózatra való áttérésre is lehetősé nyílik. Ezt a rendszert is lemodelleztük a használat szempontjából. A mealkotott üvényeket el lehet használni a szakértői és döntéstámoató rendszer kiépítésénél. Amennyiben a kapcsolódó mellékletben szereplő szaturációs örbe alatti pontpárra jellemző az erőművi vízőzeladás, akkor emelni kell a eladott vízőzáram hőmérsékletét, nehoy a rendszer átmenjen a szaturációs (nedves vízőz jelenlétét jelentő) állapotba. E üvények mealkotása a használható nyomásértékek iyelembevételével az SZDR kiépítésének részét képezi. A proram használatával meállapítható, hoy a jelenlei, csekély véelhasználói oyasztás mellett a rendszer eyes pontjain, a oyasztók döntő többséénél általában nedves őz jelenik me. A változó nedvessétartalom okozta bizonytalan tömeáram-mérést, a tényleesen mért eneriaáramok korrekcióját a 3.5. és 3.6. ejezetben táryaljuk. ad. 3.4. A működtetett hálózat térinormatikai, áramlástechnikai és hőátviteli modellezésére szoláló szotvermodulok kapcsolatrendszere A hálózat modellezésének, szimulációjának, a bemeneti adatok meadásának és az eredmények mejelenítésének eladatát több szotverkomponens (modul) eyüttesen látja el. A szimulációs környezet hatékony alkalmazásához a MATLAB környezetben ejlesztett hálózati modellek, a C#. NET alapú hálózat- és adatbeviteli elület, valamint az ArcGIS térinormatikai rendszer zökkenőmentes eyüttműködése szüksées. A rendszerek interációja hatékonyan mevalósítható a.net keretrendszerben. A MATLAB alapú hálózatmodell a MATLAB Compiler.NET Builder seítséével ey.net komponenssé ordítható, mely komponens ey közvetlenül elhasználható osztály-objektumként kezelhető bármely.net kompatibilis proramozási nyelvben. A szotvermodulok közötti kapcsolatrendszer A.NET Builder seítséével létrehozott komponens ey C# környezetben készült keretproramba épül be. A keretproramból két különböző.net összeállítás (CLR-ban uttatható proram) készült el. Az eyik ey konzolos változat az ArcGIS VB makróból való könnyű elérhetősé miatt, a másik pedi ey raikus

8 elhasználói elülettel (GUI) rendelkező változat, amely önállóan uttatható proramként alkalmas hálózatok bevitelére és szimulációk elvézésére. A MATLAB hálózatmodellből elkészített.net komponens használatához szüksé van a MATLAB uttatókörnyezetére (MCR, Matlab Component Runtime), és természetesen maára a.net keretrendszerre (.NET Framework) is. A szotvermodulok közötti kapcsolatrendszer az ábrán látható. Az alábbiakban részletesebben táryalásra kerülnek a szimulációs környezet eyes komponensei. A MATLAB szimulációs modul és a raikus elületek A hálózati modell ejlesztése (3.4.1. melléklet) teljes eészében MATLAB környezetben történt, mivel a modell matematikai leírását jelentő dierenciáleyenlet-rendszerek meoldása, valamint a hálózatot reprezentáló mátrixok kezelése sokkal hatékonyabb, mint az általános célú proramnyelvekben. A ejlesztés során elmerülő problémák meoldására, az eredmények vizualizációjára is számos eektív eszközt tartalmaz a MATLAB ejlesztőkörnyezet. Az elkészült hálózati modell szimulációs modul MATLAB scriptek és üvények hierarchikus szerkezetéből áll. A őproram vézi az inputadatok beolvasását, a modell szimulációját (a modell eyenletrendszereinek meoldása adott bemenet esetén), valamit az eredmények kiírását az outputokat tartalmazó ile-okba. E eladatainak elvézése során számos alproram mehívására is sor kerül, melyek részben adminisztrációs eladatokat ellátó seédüvények (pl. szomszédsái mátrix rendezése), másrészt a rendszereyenletek konkrét szerkezetét deiniáló, valamint a hőmérséklet és nyomásüő izikai anyajellemzők kiszámítását véző üvények. A modell a MATLAB környezetben kiválóan használható szimulációra, de raikus elhasználó elület (GUI) nélkül nem elé lexibilis, és paraméterezése, valamint az eredmények mejelenítése MATLAB proramozási ismereteket iényel. A stacioner hálózati modell proramrendszerének leírását a 3.4.5. melléklet tartalmazza. Tetszőlees topolóia szabadon paraméterezhető modellezése és szimulációja olyan raikus be- és kiviteli elületet eltételez, amelyen a elhasználó könnyen, proramozói ismeretek nélkül is el tud véezni összetett szimulációs eladatokat. Ey ilyen tulajdonsáokkal rendelkező elületnek a szimulációs mahoz való illesztésére kétéle konkrét mevalósítást terveztünk me és implementáltunk. Az eyik ey külön erre a célra ejlesztett C#.NET alapú alkalmazás, melynek alapvető unkciója a modellezni kívánt hálózat és a modellparaméterek deiniálása, valamint az íy meadott modellhálózaton szimulációs uttatások vérehajtása és az eredmények mejelenítése. Az alkalmazás minden unkciója a raikus elhasználói elületről érhető el, könnyen kezelhető ormában. A szimulációs eredmények eyszerű mejelenítése mellett lehetősé van az eredmények exportálására Excel dokumentum ormájában. A másik meoldás a raikus elületre az ArcVIEW térinormatikai rendszerrel való összekapcsolás ormájában valósult me. Ezen a módon a elhasználó térképi alapon elkészített, térképi adatbázishoz illesztett hálózatmodellen véezhet szimulációkat. A konkrét kapcsolat ebben az esetben az ArcVIEW rendszerben implementált VB makrónyelven elkészült modul seítséével oldható me. A modul interészként unkcionál az ArcVIEW alapon deiniált hálózat és a.net komponens ormájában elérhető szimulációs modul között. Íy a elhasználó az ArcVIEW raikus elületén véezheti el a modellparaméterek beállítását és módosítását, valamint innen indíthatja a szimulációt, melynek eredményei a térképi adatbázisba kerülnek és az ArcVIEW elületen mejeleníthetők. A enti két unkció mevalósítása azt eltételezi, hoy a MATLAB környezetben elkészült szimulációs modul.net alapú ejlesztőkörnyezetekből elérhető. A MATLAB proramok, üvények és alproramok összetett rendszeréből álló szimulációs modul.net komponenssé konvertálható a MATLAB Compiler /.NET Builder seítséével, amely a MATLAB környezetnek ey olyan hatékony kieészítése, amely képes a MATLAB üvényekből különböző közvetlenül uttatható, vay komponensként elhasználható állományokat ordítani. A szakértői és döntéstámoató rendszer elépítését a 3.4.2. melléklet mutatja, a olyamatirányító rendszerrel való kapcsolatát a 4.4.3. melléklet vázolja el. A tranziens modell (dinamikus szimuláció) A hálózat dinamikus viselkedésének vizsálata céljából ey MATLAB alapú tranziens modell készült, mely lehetőséet ad a rendszer dinamikai vizsálatára bizonyos korlátok között. A tranziens modell proramrendszerének leírását a 3.4.5. melléklet tartalmazza. Mivel a rendszer a szaturációs állapot környezetében erősen nemlineáris viselkedést mutat és nayon yors térbeli változások történnek a rendszer izikai paramétereiben (óriási radiensek a ázishatáron), a rendszer pontos vizsálata csak ien kicsiny időintervallumban és szakaszon oldható me (eyébként a PDE numerikus meoldását szoláltató proram utásideje nayon menövekszik). A hálózat viselkedésében alapvetően a konvektív hőtranszport dominál (a

9 diúzió elhanyaolhatóan kicsiny), a numerikus instabilitási problémák kezelésére mestersées diúziót iktattunk be a modelleyenletekbe. Ily módon a meoldás stabilizálható és nayobb időintervallumokban is vizsálható a rendszer viselkedése, de az íy kapott meoldás természetesen nem tökéletesen azonos az eredeti probléma meoldásával. A tranziens modell seítséével vézett szimulációk inkább kvalitatív eredményeket szoláltatnak a rendszer viselkedéséről, melyek alapján elé pontos képet kaphatunk a rendszer dinamikájáról. A tranziens modell kezdeti eltételeinek beállításakor célszerű ey, a stacioner modell eredményeként adódó meoldást használni, hiszen íy biztosítottak a konzisztens kezdeti eltételek, melyek ismerete nélkül ey ilyen bonyolultsáú nemlineáris probléma meoldása ien komoly nehézséekbe ütközik. A kezdeti eltételek természetesen szabadon meválaszthatóak, ám ez esetben nem vay csak ien sok próbálkozás után arantálható konverens meoldás. COMSOL 1D dinamikus modell A hálózat dinamikájának vizsálata céljából ey további, COMSOL alapú vées elemes modell is készült, mert a COMSOL rendszerben implementált nemlineáris PDE meoldó rutinok sokkal hatékonyabbnak bizonyultak a hálózat eyenleteinek meoldásában. A COMSOL vées elemes szotvercsoma raikus ejlesztőkörnyezetében deiniálható a problémához tartozó eometria, valamint a modell PDE-k, de az eyenletek vées elemes meoalmazását tartalmazó struktúrák, valamint a meoldó rutinok elérhetők MATLAB környezetből is. Ez a kapcsolat lehetővé teszi, hoy több összekapcsolt csőszakaszra, vay akár az eész hálózatra a MATLAB alapú hálózatmodellt használjuk, de az áakat leíró eyenleteket a meelelő peremeltételekkel eyütt átadjuk a COMSOL nemlineáris meoldórutinjának, amely vées elemes diszkretizáció alkalmazásával meoldja azokat. A meoldást kiszámító COMSOL rutinok hatékony, sokrétűen paraméterezhető, adaptív, nemlineáris PDE meoldó aloritmusok, melyek alkalmazása naymértékben előseíti a hálózat nemlineáris viselkedésének vizsálatát. A MATLAB-COMSOL kapcsolattal létrehozott modell seítséével vézett szimulációk jól ráviláítanak a hálózat nemlineáris jelleére a telített őzállapot környezetében. A dinamikus modell seítséével a hálózat ténylees időkésleltetései túlhevített őz esetében szimulációval mehatározhatók, továbbá a szaturáció környezetében lévő rendszer dinamikus viselkedésének jellee és a különböző modellparaméterektől való üése is vizsálható. A 3.4.6. melléklet bemutatja a COMSOL modell elépítésének olyamatát és uttatási esttanulmányokat. Az esettanulmányok bizonyítják, hoy a telítési állapotban lévő rendszer viselkedése erősen nemlineáris jelleű. A lineáris rendszer-leírások oalmai, meontolásai ebben a tartományban nem alkalmazhatók, érvényüket vesztik. Az ilyen állapotban lévő rendszer irányítása ien bonyolult. Az adaptív irányítás, mint az eyik lehetsées meoldás, a rendszer-modell valós-idejű uttatását iényelné. A tranziens modell valós-idejű uttatása olyan méretű számítástechnikai hátteret kíván, amely a jelenlei inrastruktúrában nem biztosítható, azdasái meontolásokból hosszútávon sem javasolható. A túlhevített rendszer viselkedése lineáris rendszer-leírásokkal közelíthető, az időkésleltetések, elutási idők oalma értelmezhető, a hasonlósái kritériumok seítséével kiszámíthatók. Az ilyen rendszerek irányítása a klasszikus irányítástechnika eszközrendszerével és aloritmusaival mevalósítható. ad. 3.5. A szakértői és döntéstámoató rendszer kiejlesztéséhez szüksées műszaki és módszertani eltételek elemzése A szakértői és döntéstámoató rendszer (SZDR) különösen akkor vált indokolttá, amikor a működő technolóián (vízőzhálózaton) elvézett identiikációs mérések kétázisú áramlásra, nedves őz jelenlétére utaltak. A kapacitásához képest jelentősen csökkentett üzemmódban működtetett hálózat esetén az erőművi eneriakiadás és a oyasztói össz-tömeáramok mért értékei közötti jelentős eltérések a melévő üzemellenőrző rendszer korlátaira, a kondenzáram-mérés hiányára, a vízőzáram-mérés pontatlansáára enedtek következtetni. Az irodalmi adatok eldolozása, a melévő és a projekt során beszerzett, továbbejlesztett térinormatikai és modellező szotverekkel vézett modellezési és szimulációs tevékenyséek mellett a működő rendszeren olytatott kísérleti identiikáció eredményei iazolták, vay elvetették a elállított áramlástani és hőátviteli modellek alkalmazhatósáát, a yakorlati hasznosítás korlátait. Modellezési tevékenyséünk során - a hálózat topolóiájának, eometriájának, az eyes áakhoz és csomópontokhoz hozzárendelt adatoknak mejelenítése, archíválása; - a kétázisú áramlás és a kondenzkilépés jellemzése, követése, mejelenítése;

10 - anyajellemzők (ilmvastasá, hővezetési tényező, hőátadási tényező, nyíróeszültsé, stb.), üzemviteli jellemzők (sebessé-eloszlás, térkitöltés, kritikus őzsebessé, stb.), üzemállapotok (rétees, yűrűs, permetes kétázisú áramlás) mehatározása; - speciális érzékelők (kondenzátorként működtetett téroatáram-mérő, dinamikus nyomás mérésén alapuló áramlásmérő, akusztikus elvű tömeáramlás-mérő) jeleinek kiértékelésére számítási és adateldolozási módszerek kidolozása. A technolóián vézett mérések eldolozása és kiértékelése, az aktuális üzemállapotok meismerése alapján szereztünk be, ill. ejlesztettünk ki speciális mérő-érzékelő eszközöket a kondenzáramok (vízőzkondenzátorként unkcionáló téroatáramlás-mérő, akusztikus rezésmérésen alapuló tömeáramlásmérő), a rétees, ill. yűrűs kétázisú áramlás (a csőszelvényben különböző mélysébe benyúló össz- és statikus nyomáselvételi hellyel kialakított áramlásmérő) olyamatos meiyelésére, ellenőrzésére. Az előzőekben vázolt modellezési és mérési technikák, eszközök és módszerek elemei a szakértői és döntéstámoató rendszernek, mely az ajánlott Honeywell olyamatelüyeleti rendszerhez illesztve (az SZDR moduljaiban a mért és számított adatok a elüyeleti rendszer adatbázisában tárolhatók) alkotja a javasolt teljes inokommunikációs technolóiát. A rétees kétázisú áramlás jellemzésére kidolozott számítási módszer, valamint az SZDR Speciális érzékelők jeleit, ill. Kondenzátorként működő kondenzmérők adatait eldolozó moduljainak bemutatására a 3.5.1. mellékletben ismertetjük - az eyik nayoyasztó (Bőrisz Kt.) telephelyén kialakított, az alábbi ábrán vázolt ának meelelően hayományos és speciális érzékelőkkel elszerelt mérőrendszerünkkel elvézett - vizsálatok és a számítások menetét, eredményeit. csomópont cs i j.á csomópont cs i+ 1 kl 1 kl 2 kli klm kln P T P ki j Pitot-cső elvű áramlásmérő számított tömeáram be j kondenzleválasztók leáazásai kondenzátorként működtetett téroatmérőkkel és akusztikus elvű tömeárammérőkkel mp ki j mérőperemes áramlásmérő Az üzemviteli szakértői, döntéstámoató rendszer mevalósítása az ábrán eltüntetett mérő-érzékelők elhelyezését és működtetését eltételezi. A következőkben ismertetjük a technolóián olyamatosan mért - s mobil adatátvitellel a elüyeleti rendszer központi épeihez továbbított - mérési adatok eldolozásához, az üzemviteli SZDR kialakításához szüksées összeüéseket, számítási módszereket. A Cs i és a Cs i+1 csomópontok között elhelyezkedő j. áon az akusztikus elven működő tömeáram számlálókkal mért átlaos tömeáramok összezett értéke: M & kl A j. á n klk k =1 = (3.5.1.) M & be j tömeárama a Csi csomópontba belépő, ill. az innét távozó tömeáramok eyenleeként számolt tömeáram. Az erőművi orrásoldalról kiindulva, s a oyasztóhelyek elé haladva a hálózat eyes áainak elűzésével, a részhálózatokra kiadott tömeáramok tekintettel a túlhevített vízőzállapotban mért nyomás- és hőmérsékletértékekhez tartozó vízőzsűrűsé mebízhatósáára mindenkor korrekt bemeneti adatoknak tekinthetők a hálózat teljes tömemérlee számítása során a számítóépes elüyeleti (szakértői) modell szempontjából.

11 A korrekt tömemérle meadásához szüksées vízőzsűrűsé, kilépő anyaáram, a vízőz áramlási ormájának mehatározása - valamennyi áon az utolsó kondenzleválasztó utáni szakaszon - a szűkítőelemes áramlásmérés mellett (esetenként helyett) a csőszelvény helyi sebesséeloszlását tisztázó Pitot-cső elvű - a vízszintes csőszakasz csőátmérője mentén üőlees irányban haladva különböző, szabványban rözített maassában kialakított nyomáselvételi helyekkel rendelkező (össznyomás és a statikus nyomás helyi érzékelése) - áramlásmérők beépítésével biztosítható. Mejeyezzük, hoy a szűkítőelemes áramlásmérés a kétázisú áramlás rétees áramlási ormájában nem szoláltat mebízható eredményt, uyanis ekkor a csővezetékben a két ázis teljesen különválva, különböző sebesséel áramlik. Leyen a szűkítőelemes a tömeáramot a mért nyomáson és hőmérsékleten a telített száraz vízőz sűrűséével számító áramlásmérővel mért érték: M & ki. Ezt a tömeáramot eyensúlyi állapotot eltételezve összevetve az M & kondenzáramokkal csökkentett, belépő M & áárammal a különbözet, az alábbi tömeárameltérés: kl be ( M & ) be kl mp M & ki = M & e (3.5.2.) a kondenzálódással járó sűrűséváltozásnak, e sűrűsékorrekció hiányának tulajdonítható (ill. nem teljesülnek a szűkítőelemes áramlásméréshez szüksées eltételek). A szűkítőelemes áramlásmérő korrekciós szorzója e tömeárameltéréssel menövelt és az általa mért tömeáram hányadosaként: k mp + e = (3.5.3.) mp ki mp ki A tömeáram számítására vonatkozó átolyási eyenletben a tömeáram az áramló köze ρ& k átlaos sűrűsée néyzetyökével arányos, ezért a ténylees és a szűkítőelemes áramlásmérőnél korriálatlanul iyelembevett átlaos sűrűsé viszonya az előbbi korrekciós szorzó néyzeteként számítható. Az áramló köze átlaos sűrűséére tehát az alábbi összeüés adható me: ρ & = = ε& k + ε) ρ ( ε) ρ 1 & (3.5.4.) ε&, ill. ( 1 & - a vízőz, ill. olyadék téroatáramtörtje; ρ, ρ, ρ& k - vízőzsűrűsé, olyadéksűrűsé, átlaos sűrűsé [k/m 3 ]; M & - a kétázisú áramlás tömeárama [k/s]; V & - a kétázisú áramlás téroatárama [m 3 /s ]. A mért p nyomáson és T hőmérsékleten ismerve a telített száraz vízőz és a víz sűrűséét, az előbbi korrekciós szorzó és a (3.5.4.) összeüés alapján mehatározhatók a téroatáramtörtek: ε& ρ + ( ε& ) 1 ρ = ( k ) 2 mp ρ = ρ& k (3.5.5.) Például p=10,8 bar abszolút nyomás és T=183,2ºC hőmérséklet esetén leyen az á véső szakaszán a szűkítőelemes áramlásmérővel mért érték: mp ki = 3,05 t/h, az á belépő tömeáramaként számolt érték: be = 4, 9 t/h, a kondenzleválasztókon a környezetbe távozó kondenzáramok mért, összeezett értéke: kl = 0,8 t/h. A szűkítőelemes áramlásmérőhelyen a sűrűsékorrekcióból származó különbözet: M & e = 4,9 t/h (3,05 t/h + 0,8 t/h)=1,05 t/h (3.5.6.) Ebben az esetben a korrekciós szorzó: 3, 05t / h + 105, t / h k mp = = 1, 344 3, 05t / h (3.5.7.)

12 A víz ρ = 883, 47 k/m 3, a vízőz ρ = 5, 531 ε) k/m3 sűrűséét alapul véve az (3.5.5.) összeüésbe való behelyettesítés: ε& 5,531 k/m 3 + ( 1 & 883,47 k/m 3 =5,531 k/m 3 1,806, (3.5.8) melyből a vízőz téroatáramtörtje: ε& = 0,9949, a víz téroatáramtörtje: 1 ε = 0, 0051 & értékre adódik. Az áat elhayó M & ki tömeáramot tekinthetjük a szűkítőelemes mérés sűrűsékorrekcióval módosított értékének (ennek me kell eyezni a belépő ááram mért kondenzáramokkal csökkentett értékével): M & ki mp kmp ki = be kl = (3.5.9.) Ismerve az áramlásmérőhelyeknél a csővezeték A c áramlási keresztmetszetét és az (3.5.5.) összeüés szerint számított ρ& átlaos sűrűséet, az áramló köze uk átlaos sebessée az alábbiak szerint számítható: k uk = ki ρ & k Ac (3.5.10.) A vízőzhálózat eyes áaiban a Pitot-cső elvű speciális mérőeszközzel (továbbiakban speciális áramlásmérő) elvézett áramlásmérések iazolták azokat a eltevéseket, hoy a csőszelvényben többnyire elkülönülten, jelentős sebessékülönbséel áramlik a olyadék- és a őzázis, s bizonyos üzemállapotokban a olyadékázis a csőszelvény jelentős hányadát is kiteheti. A korábbiakban bevezetett, az eyes ázisokra az alábbiakban meadott téroatáramtörtek: ε & = = + ; 1 ε& = = + (3.5.11.) V & ill. - a vízőz, ill. a olyadék téroatárama [m V & V & - a kétázisú áramlás téroatárama [m 3 /s]; 3 /s]; a különböző sebesséel áramló ázisok térkitöltésére nem adnak elviláosítást. A helyi sebesséek mehatározására irányuló mérések a körszelvényt 6 eyenlő részterületre osztva köryűrűk, ill. ey belső kör elezőkörén, ill. két pontjában a dinamikus nyomásokat mérve szoláltatják az áramló köze sebesséeloszlását. A vízszintes helyzetű csővezetékben kialakított mérőhelyeken a kondenzátum elhelyezkedését az 1. munkaszakasz Részletes szakmai beszámolójában közölt 4. ábra szemlélteti. Az identiikációs mérések során a kétázisú áramlás - a kis áramlási sebesséekből adódó - rétees áramlásként nevezett áramlási ormáját tapasztaltuk. Elsőként ennek jellemzését kívánjuk részletezni, de javaslatot teszünk a jóval nayobb áramlási sebesséeknél mevalósuló yűrűs és permetes áramlás mehatározására is. A rétees áramlás során kialakuló olyadékilm rétevastasáának számítására az 1. munkaszakasz Részletes szakmai beszámolójában meadott (21) összeüést, a cső alján elhelyezkedő olyadékréte szintjének meadására a (34) összeüést használtuk, ill. javasoljuk. Az eyes áak véén elhelyezkedő vízszintes mérőszakasz csőszelvényének kitüntetett (szabvány által mehatározott) pontjaiban mért dinamikus nyomásokból a helyi sebesséek az alábbi összeüéssel számíthatók: u i p = 2 dini ; pdin = pö pst (3.5.12.) ρ u - az áramló vízőz helyi sebessée az i. szabványos helyen [m/s]; i

13 p dini - az áramló vízőz helyi dinamikus nyomása [Pa]; pö, ill. p st - az áramló vízőz helyi összes, ill. statikus nyomása [Pa]; ρ - a telített száraz vízőz sűrűsée [k/m 3 ]. A körszelvény azonos területű részszelvényeit jellemző helyi vízőzsebesséek alapján számítható a vízőz átlaos axiális sebessée: u m u i = i= ; m m=3,4,5,6 (3.5.13.) u m - az m számú (min. 3, max. 6) helyi vízőzsebessé számtani átlaaként nyert érték [m/s]; - a szabványos mérőhelyek száma. A kétázisú rétees áramlás sebesséeloszlásának tisztázásánál iyelembe kell vennünk a következő összeüéseket is. A (3.5.9.) kapcsolatból az á véére számított (tényleesen mért és szüksé esetén korriált) M & ki tömeáram és az (3.5.5.) összeüésből nyert ρ& k átlaos sűrűsé hányadosaként határozható me a kétázisú áramlás téroatárama. E téroatáramot a (3.5.11.) összeüésekkel jellemzett téroatáramtörtekkel beszorozva kapjuk me az eyes ázisok téroatáramát: = ( 1 ε& )V & ; = ε& (3.5.14.) Az eyes ázisok téroatáramának és sűrűséének ismeretében nyert tömeáramok: M & = & ρ ; M & = & ρ ; M & = + (3.5.15.) V M &,, V M & M & - a olyadék, a vízőz, a kétázisú áramlás tömeárama [k/s]; ρ, ill. - a olyadék-, ill. a vízőzsűrűsé [k/m 3 ]. ρ Az áat elhayó M & ki tömeáramból ( ki = ) a (3.5.14.) és a (3.5.15.) összeüések alkalmazásával nyert M & vízőz tömeáramnál nem lehet nayobb a dinamikus nyomásmérésen alapuló speciális áramlásmérővel mért, s az alábbiak szerint számított tömeáram: & m M m = u Ac 6 1 2 A F ρ & M (3.5.16.) u - a helyi dinamikus nyomásokból számított átlaos vízőzsebessé [m/s]; m - a tényleesen vízőzáramot mérő szabványos mérési pontok száma (min. 3, max. 6); A c - a csőszelvény teljes keresztmetszete [m 2 ]; A F - a kondenzilm (ilmyűrű) szelvénye [m 2 ]; ρ - a telített száraz vízőz sűrűsée [k/m 3 ]; M & m - a maximális, de meelelő számú mérési pontok átlaaként számolt vízőz tömeáram [k/s]; M & - az á távozó vízőz össztömeárama [k/s].

14 Amennyiben az A c területű körszelvény 6 eyenlő részterületének szabványosan rözített pontjaiban elhelyezett össz-, ill. statikus nyomás érzékelőknél az általuk szoláltatott dinamikus nyomásból vízőzáramlásra következtethetünk, e pontok száma lealább 3, ill. leeljebb 6 lehet, hoy a pontokhoz tartozó őzsebesséek számtani átlaaként nyert u átlaos őzsebesséel számolt tömeáram az előbbi eyenlőtlensének eleet teyen. A (3.5.10.) összeüésnek meelelően a ázisok tömeárama és sűrűsée ismeretében ellenőrízhető az u k átlaos sebessé az alábbiak szerint: u k = ρ A c + ρ A c (3.5.17.) A vízőz u átlaos sebesséét a (3.5.13.), a V & téroatáramát a (3.5.14.) összeüés szerint mehatározva számítható a speciális áramlásmérő beépítési helyén a csőszelvényben a vízőz által elolalt keresztmetszet: A = (3.5.18.) u u, ill. V & - a őzázis átlaos haladási sebessée [m/s], ill. téroatsebessée [m 3 /s]; A - a vízőz által betöltött csőszelvény [m 2 ]. A olyadék által elolalt A csőszelvény: A = A A (3.5.19.) c Az eysényi hosszúsáú áramlási csatorna által mehatározott téroatelemet tekintve, az előbbiek alapján számíthatók a téroattörtek: ε = A 1 A = ( A + A ) 1 Ac ; A A ε = = A + A Ac 1 (3.5.20.) A, A, A c - a olyadék, a vízőz, a ázisok által elolalt keresztmetszet [m 2 ]; ε, ill. ( - a vízőz, ill. a olyadék téroattörtje. 1 ε) A tömeáramtörtek a (3.5.15.) összeüés alapján értelmezhetők: x& = = + ; 1 x& = = + (3.5.21.),, - a olyadék, a vízőz, a kétázisú áramlás tömeárama [k/s]; x&,ill. ( 1 x& ) - a vízőz, ill. a olyadék tömeáramtörtje. Az eyes áak véső szakaszán beépített speciális áramlásmérőknél a (3.5.19.) összeüés szerint mehatározva a A olyadékszelvény értékét, a (3.5.14.) képlettel számított V & olyadék téroatáram ismeretében a olyadékázis u átlaos haladási sebessée rétees áramlás esetén:

15 u = (3.5.22.) A A rétees áramlásra vonatkozó számításainknál eltételezhetjük, hoy a vízőz által betöltött A területű csőszelvényre teljesül: A 1 1 Ac AF 2 2, (3.5.23.) tehát a csőben az áramló olyadék szintje leeljebb a belső csőátmérő ele. Az eyes ázisok átlasebesséének mehatározásával kapcsolatos számításainkat alkalmazhatjuk a részszelvények sebessémehatározásánál is. Rözítsük azoknak az eyenlő területű részszelvényeknek a vízőz által kitöltött A területét, melyeknek szabványos pontjaiban a (3.5.16.) eyenlőtlensé teljesülése 6 m kondenzáramra utal: A 6 m 6 m = A 6 c A 1 2 A F (3.5.24.) m - a tényleesen vízőzáramot mérő szabványos mérési pontok száma (min. 3, max. 6); A 6 - vízőzkeresztmetszet a (6-m) számú részszelvényekben [m 2 ]. m A részszelvényekben a elületarányokból számítható téroattörtek: A ε m m = 6 6 m ; 1 ε 6 m (3.5.25.) 1 Ac 6 ε 6, ill. 1 ε ) - a vízőz, ill. a olyadék téroattörtje a részszelvényekben. m ( 6 m A részszelvényekben átáramló vízőz tömeáramot a teljes M & vízőzáram és a (3.5.16.) összeüéssel számított M & m 6 m tömeáram különbséeként nyerjük: & 6 m M & = M M & m (3.5.26.) A részszelvényekben a vízőz sebesséére az alábbiak szerint adódó értéknek: u6 m = 6 m ρ A6 m (3.5.27.) me kell eyezni a (3.5.13.) összeüés szerint számított sebesséel. A részszelvényekben az áramló köze u átlaos sebessée az alábbiak szerint számítható: k m u 6 k = ε m ( m u + ε m m ) u 6 6 6 6 1 (3.5.28.) A kétázisú áramlás áramlási ormájának meállapításához alkalmas a Baker diaram (lásd. a 3.5.2. mellékletben 1 x közölt összeállítást), melynek loaritmikus beosztású koordináta tenelyein szereplő ; x λ B ψ B ill.

16 x& m& k λ állapotjellemzők ismerete és összetartozó értékei esetünkben (az eyik nayoyasztónál vézett B m2s identiikációs mérések során) az áramlás rétees jelleére utaltak. Az előbbi állapotjellemzők értelmezéséhez korábbi jelöléseinket követve rözítsük a következőket: m& = (3.5.29.) A c m& - a keverék tömeáramsűsűsée [k/sm 2 ]; M & - a kétázisú áramlás tömeárama [k/s]; A - csőszelvény keresztmetszet [m 2 ]. c A korrekciós tényezők számítására szoláló összeüések az alábbiak: 1 ρ ρ 2 λ B =, ill. ρl ρh2o 1 2 3 σ 2 η ρ H O H2O ψb = (3.5.30) η σ H2O ρ ρ ρ - a vízőz, a olyadék ténylees üzemállapotbeli sűrűsée; a leveő, a víz, ρ, ρl, H2O atmoszérikus nyomáshoz és 20ºC-hoz tartozó sűrűsée [k/m 3 ]; η η - a víz dinamikai viszkozitása üzemi, ill. technikai normál állapotban [k/ms];, H2O σ σ - a víz elületi eszültsée üzemi, ill. technikai normál állapotban [N/m]., H2O Az áramlás jelleének tisztázásához kapcsolatos számításainkat a 3.5.1. mellékletben közöljük. Az elmúlt évek vízőz oyasztás, vízőzállapotok statisztikáit, ile-ban és reisztrátumokon rözített dokumentumait áttekintve meállapítottuk, hoy a nayoyasztók eneriaellátását a szaturációs, eyensúlyi állapotban lévő vízőz szoláltatása, a oyasztókhoz eljutó telített nedves vízőz áramát a rétees áramlási orma jellemzi. A következőkben az esetek döntő többséét jellemző rétees áramlás minősítésére szoláló mérési és számítási módszereken túlmenően a nayobb közesebesséeknél kialakuló yűrűs (esetle permetes) áramlás minősítésére, számítására teszünk javaslatot. A yűrűs áramlás leőbb jellezetessée a al mentén áramló olyadékilm. A ilmen hullámok mozonak, melyeknek alapvetően két típusát lehet mekülönböztetni, az átlaos ilmvastasához képest kis amplitudójú, szabályos kinézetű odros hullámok, s az átlaos ilmvastasánál többnyire nayobb amplitudójú, szabálytalan zavarhullámok. A zavarhullámokból a olyadékilmnél sokkal yorsabban áramló ázma cseppeket raad el. A yűrűs áramlás olyadékcseppeket szállító, yorsabban áramló ázmara és lassabban áramló olyadékilmre bontható. A táryalt modellekben eltételeztük, hoy a olyadékilm nem tartalmaz ázt (esetünkben vízőzt), a olyadék és a vízőz tömeárama állandó, s a cső hossza mentén állandó a ilmvastasá. A következő eltételeknek kell teljesülni ahhoz, hoy a vízőzma a ilmből cseppeket raadjon el: a ilm elületén éles elületek, kanyarulatok okozta zavarhullámoknak kell kialakulni, továbbá el kell érni ey kritikus sebesséet. A cseppelraadást a ázishatárok mentén működő súrlódási erők határozzák me, ezt kell leyőzni a ilm elületi eszültséének (a Weber-szám e két erő viszonyát jellemzi). A sebesséi erő ellenében vébemenő cseppelraadást a Froude-szám ejezi ki. A kritikus ázsebesséet a csőátmérő ali beolyásolja, a nyomás növekedése, s a elületi eszültsé csökkenése viszont csökkenti. Az alábbi, dimenzió nélküli kiejezésekből álló összeüés letöbbször kieléítő eredményt ad 4.150 bar tartományban vízőz-víz eley esetén is a kritikus ázsebessé kiszámítására:

17 w,kr = σ 2 D ( ρ ρ ) 2 3 1 ( 1 x & )md & 3 η 7 9 5 ( ρ ρ ) D 9 ρ D υ (3.5.31.) w,kr - kritikus vízőzsebessé [m/s]; σ - a víz elületi eszültsée [N/m]; x& - a vízőz tömeáramtörtje; m& - a keverék tömeáramsűrűsée [k/sm 2 ]; η ill. - a vízőz dinamikai, ill. kinematikai viszkozitása [k/ms], ill. [m /s]., υ A őzma cseppterhelése annál nayobb, minél nayobb a ázishatárok közötti súrlódási erő, minél turbulensebb a ilmelület és minél kisebbek a elületi eszültséek. Azonos tömeáramsűrűsé és anyatulajdonsáok esetén a őzma cseppterhelése a csőátmérő növekedésével nő. A cseppterhelés durva becslésére alkalmas az alábbi összeüés: F 2 = exp 0128, 0, 58Fr 3We 1 3 0, 25 ρ 0 1 Re,, (3.5.32.) ρ amelyben szereplő dimenziómentes számok (Froude-, Weber-, Reynolds-szám), ill. sebesséértelmezés a következő: * ( u h ) Fr = D 2 ; * D ρ ( u h ) 2 We = σ D u h ; Re = ; υ * * u h 0,5 τ h ρ = (3.5.33.) F,ill. M & - a ilmyűrű, ill. a teljes olyadék tömeárama [k/s]; τ h - ázishatármenti nyíróeszültsé [N/m 2 ]; * u h - ázishatármenti súrlódási sebessé [m/s]. A τ h nyíróeszültsé mehatározására amennyiben a súrlódási erők hatásához képest a nehézséi erő hatása elhanyaolható alkalmas az alábbi közelítő összeüés: D δ p τ h = 4 2 L s,k (3.5.34.) p L s,k δ - a kétázisú áramlás súrlódási nyomásesése [N/m 3 ]; - ilmvastasá [m]. A szlip-modell alapján a kétázisú áramlás súrlódási nyomásesése az eyázisú áramlás meelelő értékéből és a Φ korrekciós üvények iyelembevételével:

18 p p 2 p = Φ = Φ L s,k L s, L s, 2 (3.5.35.) Φ, ill. - a olyadékra, ill. vízőzre vonatkozó korrekciós üvények; Φ p p, ill. - az eyedül áramló olyadék, ill. a vízőz hosszmenti nyomásesése [N/m 3 ]. L s, L s, A yakorlatban letöbbször előorduló esetben, mindkét ázis turbulens áramlása, s technikaila sima elület esetén a Φ korrekciós üvények a következőkben meadott Lockhart-Martinelli-paraméterektől ünek: X L, M X L,M 1 x& = x& 0, 9 ρ ρ 0, 5 η η 0, 1 (3.5.36.) E paraméter Φ korrekciós üvényeket beolyásoló hatása a 9. ábrán látható. Az áramló ázisok hosszmenti nyomásesésének számítására szoláló összeüések: p L s, = λ 2 ( ) D( A ) 2 s, 2 ρ ill., p L s, = λ 2 ( ) D( A ) 2 s, 2 ρ (3.5.37.) A 3.5.2. mellékletben a kétázisú áramlás vízszintes csővezetékben kialakuló áramlási ormáinak becslésére szoláló, uzzy szabálybázison alapuló osztályozási aloritmus bemutatását közöljük. 9. ábra. Diaram a surlódási nyomásesés számításához szüksées Lockhart-Martinelli paraméterek meadásához ad. 3.6. Javaslattétel a számítóépes elüyeleti, továbbá a szakértői és döntéstámoató rendszer kiépítésére A olyamatidentiikációs mérések elvézésével, a melévő és az ideilenesen beépített mérő és inokommunikációs eszközök alkalmazásával üzemvitel szempontjából azonosított vízőzhálózat további üzemeltetésére, az inokommunikációs technolóia kialakítására, bővítésére vonatkozó javaslatainkat a következőkben olaljuk össze. A nayoyasztóknál kialakított méréstechnikai, műszertechnikai háttér

19 - az erősen lecsökkent oyasztószám és vízőziény, - a tervezett és lehetsées kapacitásánál jóval alacsonyabb kihasználással működő vízőzhálózat üzemvitele, - a tartós szaturációs állapot kialakulása miatt nem alkalmas a telített vízőz állapotváltozásának, a nedves változó nedvessétartalmú vízőz minőséének követésére. A száraz vízőz mérésére tervezett, s jelenle is ennek sűrűséével számoló szűkítőelemes áramlásmérési módszerek tájékoztató jelleű adatot szoláltatnak. Ahhoz, hoy e mérőrendszerek a oyasztott töme- és eneriaáramokról pontos adatot nyújthassanak, tartósan közel száraz vízőzállapot biztosítása lenne kívánatos. A jelenlei csőhálózati kiépítés (a hálózat topolóiájával, a csőhosszakkal, a csőátmérőkkel, a csőhálózatvéi oyasztásokkal kapcsolatos hidraulikai ellenállások) esetén ez csak nayobb oyasztói vízőziény és oyasztószám esetén teljesíthető. Javaslatunk a mebízhatóbb méréseken, a vízőz állapotjellemzők pontos ismeretén alapuló, a korrekt eneriaelszámolás eltételeit biztosító számítóépes elüyeleti rendszer kialakítása, melynek szintjei: - mérőberendezések, - intelliens mérőállomások, - pillanatértékek mejelenítése, adattárolás, - adatok elemzése alapján üzemeltetési stratéiák kidolozása. Mérőberendezések A rendszerben jelenle alkalmazott és a továbbiakban is minden nayoyasztónál szüksées klasszikus mérőeszközök - hőmérsékletmérés ellenálláshőmérővel, távadóval, - nyomásmérés távadóval, - mérőperemes átolyásmérés távadóval. A enti eszközökkel nem kapunk inormációt a csőben lévő áramlás többázisú jelleéről és a kondenzleválasztók működéséről. Javaslatunk - az áramlás jelleéről inormációt nyújtó - több, eymástól üetlenül kivezetett, Pitot-cső elven működő dinamikus nyomás-mérő beépítése minden nayoyasztónál a mérőszakaszokon. Ez szerkezetile ey többuratos cső, mely uratonként csatlakozik ey-ey nyomáskülönbsé távadóhoz. Javaslatunk, a kondenzleválsztók működésének akusztikus ellenőrzése. A kiáramló őz és víz által keltett zaj alapján mehatározható a nyitás periódusideje és a nyitás időtartama. Az adatokat elektronikusan tároljuk, s ey készülékkel a helyszínen kiolvashatók ey hosszabb időtartam rözített adatai, illetve továbbíthatók GSM hálózatban is a olyamatos állapotmehatározás érdekében. A akusztikus elvű kondenzáramméréssel kapcsolatos dokumentációt lásd. a 3.6.2. mellékletben. A beépítésre javasolt mérő-, adatyűjtő- és adateldolozó eszközöket identiikációs méréseink idején beüzemeltük és működtettük, s az általuk szoláltatott inormációk eltétlen szükséesek a javasolt szakértői rendszer működtetésénél, hasznosításánál. Intelliens mérőállomások A komplett mérőrendszer adatainak kiértékelése ey lokális számítóépen történik. A Honeywell terepi eysé bővítések nélkül alkalmas a eladat meoldására. A kész proramokon túlmenően is jól proramozható az eysé. A proramokat asztali számítóépen lehet meírni és leordítani épi kódra. A leordított proramot akár a GSM rendszeren keresztül, távolról is letölthetjük a mérőállomásra. A letöltött proram a valós környezetben is tud szimulációként utni a technolóia veszélyeztetése nélkül. A technolóia irányítására a helyi terepi eyséek önállóan is alkalmasak. A elüyeleti rendszer a terepi eyséek proramját és paramétereit állítja, közvetlenül nem avatkozik be a rendszerbe. A terepi eyséek a elüyeleti rendszer nélkül is üzemképesek ey korábban beállított állapotnak meelelően. A lobális rendszer optimalizálása szempontjából szüksées stratéiát természetesen a központi rendszer tudja csak mehatározni (további inormációkat lásd. az 1. Részletes szakmai beszámoló 1.7. ejezet; a 2. beszámoló 1.9., 1.10. ejezet és a melléklet 10. ábra).

20 Az irányítási és mérési unkciók hierarchiája A terepi eysében mevalósított unkciók - bejövő jelek szűrése; - érzékelő karakterisztika linearizálása; - mért érték átszámítása mérnöki eyséekre; - időproram létrehozása (perc-óra-a hét napjai-hónap bontásban; 1 évre meadható az ünnepeket, munkaszüneti napokat iyelembevevő időproram); - események által kiváltott műveletsorok (határérték túllépés, vay központi vezérlő utasítás vérehajtása); - matematikai műveletek (alapműveletek + diitális szűrés, átla, csúcsérték mehatározása), Fuzzy loikai üvények kiértékelése; - hayományos szabályozási aloritmusok (P-, I-, PID-) mevalósítása; - vészjelzések kiadása és naplózása (adatátviteli hiba esetén az utolsó nap cca. 10 perces bontásban kiolvasható az eyséekből; a helyszíni kiolvasás ey hordozható számítóépre való csatlakozást és az adatátvitel kézi indítását jelenti; a paraméterek, proramok a számítóép és a terepi eysé között mindkét irányban átvihetők, mejeleníthetők). A elüyeleti rendszer működtetésének őbb szempontjai A elüyeleti rendszer központjában az adatok 10-15 perc yakorisáal rissülnek. Ez a mintavételi idő a rendszer jelentős tehetetlensée miatt kieléítőnek bizonyult. Az adatokat az alkalmazott szotver eltárolja és yakorlatila tetszőlees időskálán me tudja jeleníteni. Különlees szoláltatás a trend-buer. A trendiyelő rendszer a mérőhelyeken 2 másodpercenként vesz mintát és az íy kapott eredményeket átlaolja proramozható időintervallumra. A módszernek azért van jelentősée, mert eyes vízőz-elhasználóknál rövid idei tartó (néhány perces) oyasztások is előordulnak, s íy 10 perces mintavétel hibás átlaoláshoz vezethet. A trend-buer értékek a beállított mintavételi ciklus átlaát szoláltatják a pillanatérték helyett. A trend-buer típusú mérési eljárás bevezetését javasoljuk azokon a pontokon, jelenle pillanatértéket szoláltat csak a mérőhely. Az üzemeltető számára a tervezett üzemállapotok kiválasztását seíti elő a létrehozott, a 3.3. és 3.4. ejezetekben ismertetett matematikai modellek. Az üzemállapotok a elüyeleti rendszerben modellezhetők és az állapotok komplex elemzése alapján szabályok hozhatók létre az események kezelésére. A komplex elemzés alatt azt értjük, hoy iyelembe vehetők a matematikaila zárt ormában nem meadható, szerződéses és azdasái meontolások is. Az elvézett vizsálataink alapján a rendszer optimalizálásához zárt szabályozási hurkok alkalmazása nem célravezető. Az optimalizálás a meelelő üzemállapot vezérlés jelleű beállításával oldható me. A külső rendszerek oadását a Honeywell Enery Manaer modul biztosítja. Lehetővé teszi az eneriarendszer modelljének beépítését, támoatja az eneretikai rendszer elhasználó számára ontos adatainak barátsáos ormára hozását. A elhasználó elől rejtve marad döntéstámoató rendszer matematikai apparátusa, csak a számított eredmények jelennek me. A javasolt üzemviteli szakértői és döntéstámoató rendszer létrehozásának előeltételei az alábbiak: - a 3.3. és 3.4. ejezetekben (a kapcsolódó dokumentációkban) bemutatott számítóépes modellek uttatásával változó üzemállapotok (változó eneriaeladás, topolóia és ellenállásviszonyok) szimulálása; - a vízőzhálózat eyes áaiban (valamennyi nayoyasztói vépont és a erincvezetékről való leáazás csomópontja közötti áon) a jelenlei áramlásmérőhelyek közelében a csőszelvényben kialakult sebesséeloszlás mehatározása helyi dinamikus nyomásmérés elvén, - valamennyi, a erincvezetékről leáazó ában telepített kondenzleválasztó távozó tömeáramának mérése; - a melévő és a javasolt mérőhelyeken mért adatok mobil kommunikációval történő továbbítása a elüyeleti rendszerhez; - a 3.5. ejezetben és annak mellékleteiben közölt, a kétázisú áramlás minősítésére és számítására szoláló módszerek és összeüések aloritmizálása. A 3.6.1. mellékletben a elüyeleti rendszerrel és működésével kapcsolatos további ismereteket rözítettünk, a 3.6.2. mellékletben a kondenzáram mehatározásával kapcsolatos méréseinket dokumentáltuk.