ÚJ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA KIDOLGOZÁSÁNAK, REGIONÁLIS HASZNOSÍTÁSÁNAK KÉPZÉSKORSZERŰSÍTÉSRE GYAKOROLT HATÁSA A MÉRNÖK INFORMATIKUS SZAKON

Átírás

1 Inormatika a elsőoktatásban 2008 Debrecen, auusztus ÚJ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGI KIDOLGOZÁSÁNK, REGIONÁLIS HSZNOSÍTÁSÁNK KÉPZÉSKORSZERŰSÍTÉSRE GYKOROLT HTÁS MÉRNÖK INFORMTIKUS SZKON THE IMPCT OF THE DEVELOPMENT OF NEW INFO-COMMUNICTION TECHNOLOGY ND ITS REGIONL UTILIZTION ON THE MODERNIZTION OF THE CURRICULUM IN EDUCTION OF INFORMTION TECHNOLOGY ENGINEERING Szakonyi Lajos Pécsi Tudományeyetem Pollack Mihály Műsza Kar Műsza Inormatika Tanszék; University o Pécs, Pollack Mihály Faculty o Enineerin,Department o Inormation Technoloy Összeolaló z előadás EU-s támoatású projekt (GVOP /3.0) eredményeihez kapcsolódóan kívánja bemutatni az alkalmazott kutatás hasznosulását mérnök inormatikus képzésünk tantervében, tantáryi proramjaiban, valamint oktatóink okozatszerzésre irányuló tevékenysée, alkalmazott inormatika laborjaink inrastruktúrájának alakítása olyamán. z innovatív inormatikai alkalmazást jelentő projektmunka során az ipari partner biztosította a kutatáshoz szüksées technolóiai hátteret. Tanszékünk e vizsált bázishálózatra a kísérleti identiikáció elvézését, az eneriaelosztás ellenőrzését biztosító inokommunikációs rendszer; az anya- és eneriaáram hálózat modelljeként, változó orrásokkal, ellenállásokkal, oyasztóhelyekkel működtethető szimulációs rendszer; a változó topolóiák, üzemállapotok követésére alkalmas üzemviteli szotvercsoma; az előbbi matematikai modellekhez illesztett üzemviteli szakértői rendszer létrehozását célozta me. Kulcsszavak kétázisú áramlás, anya- eneriaáram hálózat identiikációja modellezése, tértöltés számítása bstract The main aim o the paper is to present the utilization o an applied research work correspondin to the GVOP supported project (GVOP /3.0) in our curriculum, development o educational prorams, construction o lab inrastructures and supportin scientiic research activity o our lecturers in the rame o inormation technoloy enineerin education. Durin the project work, the research o innovative application o inormation technoloy our industrial partner has provided the technoloical backround required or the research (urban steam network with traditional measurement devices at major consumers and a monitorin system at the dispatcher centre). Our department aimed to develop ino-communication system or the experimental identiication and supervision o enery distribution, a simulation ramework which is capable o modellin the system with variable sources, resistances and consution, an operational sotware packae or varyin topoloies and operational states, an expert system connected to the operational sotware based on mathematical models. Keywords two-phase low, identiication and modellin o a mass transer network, void raction calculation 1

2 Inormatika a elsőoktatásban 2008 Debrecen, auusztus Műsza inormatika (mérnök-inormatikus) szakképzésünk helyzetértékelése z Európai Közössében az inormációs és kommunikációs technolóiák (ICT) ejlesztése az élet minden területén döntő jelentőséel bír. E technolóiával olalkozó céek, konzorciumok elvárásainak elelnek me a műsza inormatika emelt kutatási irányai: a nay rendszerek kolexitás-kezelése, a mestersées intelliencia alkalmazások, s az ember-ép kapcsolati aloritmusok. z MSc- szintű képzés eltételeinek meteremtése, a minősébiztosítás úy lehetsées, hoy szakunk oktatási, kutatási-ejlesztési irányainak mehatározásakor iazodunk a műsza inormatika emelt kutatási irányaihoz; reionális partnereinkkel (kutatóintézetek, termelő-, szoláltató céek) elnyert pályázatokat valósítunk me; laboratóriumban, reionális partnereink telephelyén vézett K+F tevékenysé során szerzett tapasztalataink, eredményeink beépülnek képzésünkbe, hallatóink számára elkészített jeyzeteinkbe, oktatói seédanyaainkba; (alkalmazott) inormatikai laborjainkban szakspeciikus, a követendő inormatika alkalmazási területeknek meelelő technikákat és technolóiákat hozunk létre. MB Látoató Bizottsáa 2007-ben rözített akkreditációs értékelése alapján képzésünk korábbiakban tapasztalt hiányossáai (kevés a minősített oktató) rendeződtek. műsza inormatika képzés meerősítésére tett intézkedések (minősített oktatók elvétele, eyes oktatók kari átcsoportosítása, stb.) sikeresnek bizonyultak. Főiskolai szintű szarányainknál az előbbiekben emelt kutatási irányok eyes témakörei olyamatosan beépültek tananyaainkba. TDK- és szakdolozati témákat a továbbiakban is elsősorban a dierenciált szakmai anyahoz (inormatikai alkalmazási területhez) kapcsolódóan, a műsza inormatika emelt kutatási irányaihoz iazodva kívánjuk biztosítani ban mekezdett BSc-szintű mérnök inormatikus képzésünkben az utonom rendszerek inormációtechnolóiája szarányunknál is mecéloztuk a műsza inormatika kutatási irányaihoz való okozott elzárkózást. E területek kell, hoy mehatározzák kutató-ejlesztő tevékenyséeinket is. 2. projektmunka céltűzései, őbb eladatai z előadásban érintett alkalmazott kutatás bázisrendszeréül a mintey 13 km hosszúsáú, DN50- től DN450 i változó névlees átmérőjű városi vízőzhálózat szolált, mely éves szinten ~130 ezer tonna vízőz elosztásával a város jelentős részére terjed [1,2]. z uniós támoatású, nay rendszerek kolexitáskezelését jelentő GVOP projektmunka célja új inormációs és kommunikációs technolóiák reionális hasznosításával a vízőzhálózat számítóépes monitorin és szakértői rendszerének létrehozása volt, mely meteremtheti a lehetőséét: az eneriaelosztás olyamatos ellenőrzése és szabályozása révén az időszakosan jelentkező többleteneria célirányos hasznosításának; az elszámolás alapját jelentő dokumentált eneriaáram mérések eldolozása és értékelése által a partnerek közötti szerződésteljesítések ellenőrzésének; az előbbi szerződő elek közötti meállapodásoknál az optimális eneriaelosztást és elhasználást jelentő üzemeltetési stratéia dolozásának. őzhálózat előzetes vizsálata alapján nyilvánvalóvá vált, hoy az áramlási, hőátviteli viszonyokat jellemző modellek elállításához aktív kísérletek elvézése szüksées [3,4,5]. E mérések vitelezése speciális nyomásérzékelők (áramlásérzékelők) metervezését, leyártását és telepítését iényelte. Uyanis a kondenzálódással, a kétázisú áramlás alakulásával a olyadékázis előrehaladásakor a csővezeték alján történő kondenzszállítás (rétees áramlási orma) volt a domináló 2

3 Inormatika a elsőoktatásban 2008 Debrecen, auusztus [6]. hálózat elmérése, vizsálata, művelettani modellezése, elemi műveleti eyséekre bontása, szimulációja eltétlen indokolta a térinormatikai háttérbázis létrehozását, melétét [7,8,9,10]. z előbbi ejlesztési céltűzések mevalósítása érdekében a projektmunka a hálózatidentiikáció elvézését, s az eneriaelosztás ellenőrzését biztosító monitorin rendszer, új inokommunikációs technolóia (a vízőzhálózat mobil távadatátviteli, adatyűjtő és eldolozó rendszere) [11]; az anya- és eneriaáram hálózat modelljeként, változó orrásokkal, ellenállásokkal, oyasztóhelyekkel működtethető szimulációs rendszer [12]; a változó topolóiák, üzemállapotok követésére, s az áramlástani, hőátviteli modellezésre is alkalmas üzemviteli proramcsoma [13]; az üzemviteli szakértői (intelliens monitorin) rendszer [6, 14] létrehozását eredményezte. 3. z üzemviteli szakértői (intelliens monitorin) rendszer elemei szakértői rendszer dolozása különösen akkor vált indokolttá, amikor a működő technolóián (vízőzhálózaton) elvézett identiikációs mérések kétázisú áramlásra, nedves őz jelenlétére utaltak. kapacitásához képest jelentősen csökkentett üzemmódban működtetett hálózat esetén az erőművi eneriaadás és a oyasztói össz-tömeáramok mért értékei közötti jelentős eltérések a melévő üzemellenőrző rendszer korlátaira, a kondenzáram-mérés hiányára, a vízőzáram-mérés pontatlansáára enedtek következtetni. lenehezebb eladatot a mebízható tömeáram-mérés és a vízőz nedvessétartalmának mehatározása jelentette. kétázisú, elsősorban rétees áramlás nyomonkövetésére is alkalmas, a asszikus Pitot csöves meoldáshoz hasonló elven működő szenzorok használata mellett döntöttünk, melyeket eyedi tervezéssel és vitelezéssel mevalósított speciális érzékelőkként építettünk be a különböző csőátmérőkhöz (lásd. 1. ábra). 1. ábra. speciális áramlásérzékelők yártási és beépítési vázlata 3.1. Mérési és számítási módszer kétázisú áramlás jellemzésére rétees kétázisú áramlás jellemzésére dolozott számítási módszer bemutatására - a 2. ábrán vázolt ának meelelően hayományos és speciális érzékelőkkel elszerelt mérőrendszerünkkel elvézett vizsálatok értékeléséhez - a szüksées összeüéseket, az üzemviteli mérések és számítások menetét ismertetem. 3

4 Inormatika a elsőoktatásban 2008 Debrecen, auusztus csomópont cs i j.á csomópont cs i1 számított töme áram M be j M 1 M M 2 i M m M n kondenzleválasztók leáazásai kondenzátorként működtetett téroatmérőkkel és akusztikus elvű tömeárammérőkkel P T M j Pitot cső elvű áramlásmérő mérőperemes áramlásmérő M P j 2. ábra. Mérő-érzékelők elhelyezése az üzemviteli szakértői rendszer működtetéséhez Cs i és a Cs i+1 csomópontok között elhelyezkedő j. áon az akusztikus elven működő tömeáram számlálókkal mért átlaos tömeáramok összezett értéke: M j. á n M (1) k 1 M be j k tömeárama a Csi csomópontba belépő, ill. az innét távozó tömeáramok eyenleeként számolt tömeáram. orrásoldalról indulva, s a oyasztóhelyek elé haladva a hálózat eyes áainak elűzésével, a részhálózatokra adott tömeáramok tentettel a túlhevített vízőzállapotban mért nyomás- és hőmérséetértékekhez tartozó vízőzsűrűsé mebízhatósáára mindenkor korrekt bemeneti adatoknak tenthetők a hálózat teljes tömemérlee számítása során. korrekt tömemérle meadásához szüksées vízőzsűrűsé, lépő anyaáram, áramlási orma mehatározása - valamennyi áon az utolsó kondenzleválasztó utáni szakaszon - a szűkítőelemes áramlásmérés mellett (esetenként helyett) a csőszelvény helyi sebesséeloszlását tisztázó Pitot-cső elvű áramlásmérők beépítésével biztosítható. szűkítőelemes áramlásmérés a kétázisú áramlás rétees áramlási ormájában nem szoláltat mebízható eredményt, uyanis ekkor a csővezetékben a két ázis teljesen különválva, különböző sebesséel áramlik. Leyen a szűkítőelemes a tömeáramot a mért nyomáson és hőmérséeten a telített száraz vízőz sűrűséével számító áramlásmérővel mért érték: M. Eyensúlyi állapotot eltételezve ezt a tömeáramot összevetve az M kondenzáramokkal csökkentett ( M M ), belépő M be áárammal - a különbözet, az alábbi tömeárameltérés: M be M M M e (2) a kondenzálódással járó sűrűséváltozásnak, e sűrűsékorrekció hiányának tulajdonítható (ill. nem teljesülnek a szűkítőelemes áramlásméréshez szüksées eltételek). szűkítőelemes áramlásmérő korrekciós szorzója e tömeárameltéréssel menövelt és az eszközzel mért tömeáram hányadosaként: n i1 i 4

5 Inormatika a elsőoktatásban 2008 Debrecen, auusztus k M M e M (3) tömeáram számítására vonatkozó átolyási eyenletben a tömeáram az áramló köze átlaos sűrűsée néyzetyökével arányos, ezért a ténylees és a szűkítőelemes áramlásmérőnél k korriálatlanul iyelembevett átlaos sűrűsé viszonya az előbbi korrekciós szorzó néyzeteként számítható. z áramló köze átlaos sűrűséére az alábbi összeüés adható me: M V ( 1 ) (4) k ahol, ill. 1 - a vízőz, ill. olyadék téroatáramtörtje;,, k - vízőzsűrűsé, olyadéksűrűsé, átlaos sűrűsé [k/m 3 ]; M - a kétázisú áramlás tömeárama [k/s]; V - a kétázisú áramlás téroatárama [m 3 /s]. mért p nyomáson és T hőmérséeten ismerve a telített száraz vízőz és a víz sűrűséét, az előbbi korrekciós szorzó és a (4) összeüés alapján mehatározhatók a téroatáramtörtek: ( 1 ) ( k ) 2 (5) k z áat elhayó M tömeáramot tenthetjük a szűkítőelemes mérés sűrűsékorrekcióval módosított értékének (ennek me kell eyezni a belépő ááram mért kondenzáramokkal csökkentett értékével): M k M M M (6) be Ismerve az áramlásmérőhelyeknél a csővezeték c áramlási keresztmetszetét és az (5) összeüés szerint számított k átlaos sűrűséet, az áramló köze uk átlaos sebessée az alábbiak szerint számítható: u k M (7) k c vízőzhálózat eyes áaiban a Pitot-cső elvű speciális mérőeszközzel elvézett áramlásmérések iazolták azokat a eltevéseket, hoy a csőszelvényben többnyire elkülönülten, jelentős sebessékülönbséel áramlik a olyadék- és a őzázis, s bizonyos üzemállapotokban a olyadékázis a csőszelvény jelentős hányadát is teheti. z eyes ázisokra az alábbiakban meadott téroatáramtörtek: V V V V V ; V V V V V 1 (8) ahol V ill. V - a vízőz, ill. a olyadék téroatárama [m 3 /s]; a különböző sebesséel áramló ázisok tértöltésére nem adnak elviláosítást. helyi sebesséek mehatározására irányuló mérések a körszelvényt 6 eyenlő részterületre osztva köryűrűk, ill. ey belső kör elezőkörén, ill. két pontjában a dinamikus nyomásokat mérve szoláltatják az áramló köze sebesséeloszlását. vízszintes helyzetű csővezetékben alakított mérőhelyeken a kondenzátum elhelyezkedését a 3. ábra szemlélteti. 5

6 Inormatika a elsőoktatásban 2008 Debrecen, auusztus ábra. Kondenzátum elhelyezkedése vízszintes csővezetékben z eyes áak véén elhelyezkedő vízszintes mérőszakasz csőszelvényének tüntetett (szabvány által mehatározott) pontjaiban mért dinamikus nyomásokból a helyi sebesséek az alábbi összeüéssel számíthatók: ui pdini 2 ; p p p (9) din ö st ahol u i - az áramló vízőz helyi sebessée az i. szabványos helyen [m/s]; p dini - az áramló vízőz helyi dinamikus nyomása [Pa]; pö, ill. pst - az áramló vízőz helyi összes, ill. statikus nyomása [Pa]; - a telített száraz vízőz sűrűsée [k/m 3 ]. körszelvény azonos területű részszelvényeit jellemző helyi vízőzsebesséek alapján számítható a vízőz átlaos axiális sebessée: u m u i i 1 ; (10) m m 3,4,5,6 ahol u - az m számú (min. 3, max. 6) helyi vízőzsebessé számtani átlaaként nyert érték [m/s]; m - a szabványos mérőhelyek száma. kétázisú rétees áramlás sebesséeloszlásának tisztázásánál iyelembe kell vennünk a következőket is. (6) összeüésből az á véére számított (tényleesen mért és szüksé esetén korriált) M tömeáram és az (5) összeüésből nyert k átlaos sűrűsé hányadosaként határozható me a kétázisú áramlás V téroatárama. E téroatáramot a (8) összeüésekkel jellemzett téroatáramtörtekkel beszorozva kapjuk me az eyes ázisok téroatáramát: V 1 V ; V (11) V z eyes ázisok téroatáramának és sűrűséének ismeretében nyert tömeáramok: M ; M ; M M (12) M V ahol M, M, V M - a olyadék, a vízőz, a kétázisú áramlás tömeárama [k/s]. z áat elhayó tömeáramból M M a (11) és a (12) összeüések alkalmazásával nyert M vízőz tömeáramnál nem lehet nayobb a dinamikus nyomásmérésen alapuló speciális áramlásmérővel mért, s az alábbiak szerint számított tömeáram: M 6

7 Inormatika a elsőoktatásban 2008 Debrecen, auusztus m M u 6 m c 1 2 F M (13) ahol u - a helyi dinamikus nyomásokból számított átlaos vízőzsebessé [m/s]; m - a tényleesen vízőzáramot mérő szabványos mérési pontok száma (min. 3, max. 6); F - a kondenzilm (ilmyűrű) szelvénye [m 2 ]; M - a maximális, de meelelő számú mérési pontok átlaaként számolt vízőz m tömeáram [k/s]; M - az á távozó vízőz össztömeárama [k/s]. mennyiben az c területű körszelvény 6 eyenlő részterületének szabványosan rözített pontjaiban elhelyezett össz-, ill. statikus nyomás érzékelőknél az általuk szoláltatott dinamikus nyomásból vízőzáramlásra következtethetünk, e pontok száma lealább 3, ill. leeljebb 6 lehet, hoy a pontokhoz tartozó őzsebesséek számtani átlaaként nyert u átlaos őzsebesséel számolt tömeáram az előbbi eyenlőtlensének eleet teyen. (7) összeüésnek meelelően a ázisok tömeárama és sűrűsée ismeretében ellenőrízhető az u k átlaos sebessé az alábbiak szerint: u k M c M c (14) vízőz u átlaos sebesséét a (10), a V téroatáramát a (11) összeüés szerint mehatározva számítható a speciális áramlásmérő beépítési helyén a csőszelvényben a vízőz által elolalt keresztmetszet: V u (15) olyadék által elolalt csőszelvény: (16) c z eysényi hosszúsáú áramlási csatorna által mehatározott téroatelemet tentve, az előbbiek alapján számíthatók a téroattörtek: 1 1 c ; 1 (17) c tömeáramtörtek a (12) összeüés alapján értelmezhetők: M M x M M M ; M x M M M M 1 (18) z eyes áak véső szakaszán beépített speciális áramlásmérőknél a (16) összeüés szerint mehatározva a olyadékszelvény értékét, a (11) képlettel számított V olyadék téroatáram ismeretében a olyadékázis u átlaos haladási sebessée rétees áramlás esetén: V u (19) 7

8 Inormatika a elsőoktatásban 2008 Debrecen, auusztus Mérési eredmények eldolozása és értékelése szlip modell eltételezésével nayoyasztók telephelyén vézett áramlásméréseink alapján meállapítható, hoy a s sebesséekkel, nay hidraulikai ellenállásokkal működtetett vízőzhálózat esetén elsősorban a kétázisú áramlás rétees áramlási ormája a jellemző. két ázis eymástól elkülönülő áramlásának jellemzéséhez alapvetően szüksées az eyes ázisok tértöltésének ismerete, az, ill. (1- ) téroattörtek méréssel történő mehatározása. Pitot-cső elvű áramlásmérők alkalmasak a téroattörtek, a ázisok tértöltésének számszerűsítésére. sebessémérési sorozatokkal kapcsolatos számítások eredményeit az 1. táblázatban olaltuk össze. 1. táblázat Kétázisú áramlás áramlási jellemzőinek szlip modell eltételezésével számított értékei z 1. táblázatban közölt olyadékszelvény-elületekből a kondenzátum vízszintes csőszakaszban való elhelyezkedésére lehet következtetni. olyadék által elolalt körszelet-szelvény területének mehatározására az alábbi összeüés alkalmazható: sz 1 r 2 sin (20) ahol sz - körszelet terület [m 2 ]; r - a csővezeték r átlaos kondenzilm-vastasáal csökkentett belső suara [m]; - a 3. ábrán jelzett középponti szö [º]. speciális áramlásmérővel mért, s az ismertetett módszerrel számított sebesséeloszlást a 4. ábra mutatja. vízőz átlaos nedvessétartalmának növekedésével a csatornaszelvény belső részein elhelyezkedő mérési pontoknál a dinamikus nyomások növekedése (e helyeken száraz vízőz sűrűséével számolva sebessénövekedés), a csővezeték első alkotója ill. a olyadékelszín elé haladva sebessécsökkenés tapasztalható. z előbbi eszközök és módszerek létrehozása, ill. dolozása szoláltatta a stratéiai hátteret az üzemviteli szakértői (intelliens monitorin) és elüyeleti rendszer alakításához. 8

9 Inormatika a elsőoktatásban 2008 Debrecen, auusztus sebessé u [m/s] Mérés 02. Mérés 03. Mérés 04. Mérés 05. Mérés 06. Mérés 07. Mérés 08. Mérés 09. Mérés 10. Mérés 11. Mérés ,05 0,1 0,15 0,2 0,25 csőátmérő D [m] 4. ábra. Kétázisú áramlás sebesséeloszlása szlip modell eltételezésével (D=250mm) 4. projekt eredményeinek további hasznosulása műsza inormatikai ismeretek yakorlatban való hasznosításához, a leújabb kutatás irányok követéséhez és műveléséhez is ontos volt a reionális ipari partnerekkel való eyüttműködés. maas szintű kutató-ejlesztő mérnö tevékenysére való elkészítés mint a mérnök inormatikus mesterképzés ontos célja uyanis úy teljesíthető, ha törekszünk a lekorszerűbb és a yakorlatban hasznosítható ismeretek átadására a tantáryi tematikák dolozása, az oktatási olyamat és a számonkérések mevalósítása során. projektmunkában való részvétel tette lehetővé iatal oktatóink számára a yakorlati tapasztalatszerzés mellett tudományos tevékenyséük mekezdéséhez, olytatásához, az eredmények publikálásához nélkülözhetetlen konerencia előadásokat. jelenle beejezett reionális alkalmazott kutató-ejlesztő munkánkkal párhuzamosan készültek el a projekttel kapcsolatos (33 db), ill. a kapcsolódó innovációs tevékenyséeket bemutató (31 db) konerenciaelőadások, publikációk. z innovatív inormatikai alkalmazást jelentő eladat meoldása és reionális hasznosítása olyan konzorcium létrehozását iényelte, melyben az ipari partner biztosította az alkalmazott kutatáshoz szüksées hátteret, hoy a kutatás során meszerzett tudásanya a már melévő eljárásokban, szoláltatásokban jelentős javulást eredményezzen. műsza inormatikai ismeretek yakorlatban való hasznosítása, a leújabb kutatási irányok követése és yakorlati alkalmazása naymértékben indokolta, hoy a partner biztosítsa a technolóiai rendszer elérhetőséét az alkalmazott kutatásejlesztés műveléséhez, az inokommunikációs rendszer építéséhez. reionális partnerekkel vézett projektmunka eredményei, s e munka során szerzett tapasztalatok alapján rözíthetjük, hoy ontos a tanszék munkatársainak a reionális innovációs kutatásokban való részvétele, s e tevékenyséek további művelése. z előbbi reionális projektmunka alapján határoztuk me a tanszék innovatív kutató munkájának eyik mehatározó irányát és annak jellemzőit. E további tervezett kutatási-ejlesztési tevékenyséek ő célja reionális, ipari-szoláltató partner által működtetett hálózatra telepítendő számítóépes monitorin és irányítási rendszer létrehozása. mevalósuló teljes inokommunikációs technolóia (a alakított szotvercsoma) alkalmas lehet ey réió mehatározó eneria-elosztó rendszerei (városi távűtő, ázszoláltató, vízmű hálózat stb.) inormatikai inrastruktúrájának alakítására, továbbejlesztésére a kolexitás-kezelés új, mestersées intelliencia alapú módszereit követve, tentettel a oyasztói (lakossái) kívánalmakra is. 9

10 Inormatika a elsőoktatásban 2008 Debrecen, auusztus Irodalomjeyzék [1] Szakonyi L.: Városi vízőzhálózat modellezése és számítóépes elüyeleti rendszerének dolozása, cta raria Kaposváriensis, Kaposvári Eyetem, Kaposvár, ISSN Vol. 10, No. 1, 2006, pp [2] Szakonyi L.: Inokommunikációs technolóia dolozása és reionális hasznosítása az eneriaelosztás területén, Inormatika a elsőoktatásban 2005., Debrecen, au pp. D4 (p.12). [3] L. Szakonyi - I.. Jancskar - Z. Sari: Eneretic model or an elementary unit o a steam network, Pollack Periodica, n International Journal or Enineerin and Inormation Sciences. HU ISSN kadémiai Kiadó, Budapest Vol. 1, No. 3, pp [4] L. Szakonyi - I.. Jancskar - Z. Sari: Numerical study o condensation in wet steam low under dynamic loads, ECT 2006, The Ftith International Conerence on Enineerin Technoloy Las Palmas de Gran Canaria, Spain, September [5] L. Szakonyi - I.. Jancskar - Z. Sari: Identiication and modelin o condensation phenomena in a reional steam network, 5th International Syosium on Turbulence, Heat Transer Dubrovnik, Croatia, September [6] L. Szakonyi P. Iványi Z. Sári: Measurement based low reime and velocity proile calculation o hih pressure steam network in saturated state, CST2008: The Sixth International Conerence on Enineerin Coutational Technoloy, thens, Greece, 2-5 September [7] L. Szakonyi: Eneretic model o an elementary pipe-sement o a steam-water network, Pollack Periodica n International Journal or Enineerin and Inormation Sciences. HU ISSN kadémiai Kiadó, Budapest Vol. 2, No. 1. pp [8] I.. Jancskar - Z. Sari - L. Szakonyi -. Ivanyi: Diuse Interace Modelin o Liquid- Vapor Phase Transition with Hysteresis. Physica B, vol, pp., [9] Z. Sari - I.. Jancskar - L. Szakonyi. Ivanyi: Phenomenoloical transient FEM modellin o a two-phase low with dynamic phase chane. Proceedins o the Ninth International Conerence on Civil Structural and Environmental Enineerin Coutin, St. Julians, Malta, September, 2007 (p. 217, ISBN bstract Book) [10] Z. Sari - I.. Jancskar - L. Szakonyi. Ivanyi: Phenomenoloical transient FEM modellin o a two-phase low with dynamic phase chane. Proceedins o the Ninth International Conerence on Civil Structural and Environmental Enineerin Coutin, St. Julians, Malta, September, 2007 (paper 217, pp ISBN Full paper CD) [11] Pandur B.: Nayterjedésű eneriaellátó hálózatra telepített mérő- és adateldolozó rendszer, Debrecen Inormatika a elsőoktatásban Konerencia, Debrecen, au (előkészületben) [12] Sári Z. - Jancskárné. I. - Sipeky.: Fázisváltozással járó kétázisú áramlás modellezése Comsol-Matlab-.Net környezetben, Inormatika a elsőoktatásban Konerencia, Debrecen, au (előkészületben) [13] Iványi P.: Gőzhálózat térinormatikai modellezése, Inormatika a elsőoktatásban Konerencia, Debrecen, au (előkészületben) [14] L. Szakonyi - I. Jancskar - Z. Sari: Developin o an Ino-communication Technoloy or the Operatin and Controllin o a Saturated Steam Network, ICEE 2008 International Conerence on Enineerin Education, Hunary, Pécs-Bp., Jul (előkészületben) 10