FARMAKODINÁMIA. mit tesz a gyógyszer a szervezettel

Hasonló dokumentumok
Szignalizáció - jelátvitel

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

16. A sejtek kommunikációja: jelátviteli folyamatok (szignál-transzdukció)

A somatomotoros rendszer

3. Főbb Jelutak. 1. G protein-kapcsolt receptor által közvetített jelutak 2. Enzim-kapcsolt receptorok által közvetített jelutak 3.

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk

JELÁTVITEL I A JELÁTVITELRŐL ÁLTALÁBAN, RECEPTOROK INTRACELLULÁRIS (NUKLEÁRIS) RECEPTOROK G FEHÉRJÉHEZ KÖTÖTT RECEPTOROK

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

Jelátviteli útvonalak 2

Hormonok hatásmechanizmusa

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

A glükóz reszintézise.

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

8. előadás. Sejt-sejt kommunikáció és jelátvitel

RECEPTOROK JELÁTVITEL Sperlágh Beáta

Enzimaktivitás szabályozása

Idegsejtek közötti kommunikáció

[S] v' [I] [1] Kompetitív gátlás

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

TÁMOP /1/A

Jelátviteli útvonalak 1

Endokrinológia. Közös jellemzők: nincs kivezetőcső, nincs végkamra - hámsejt csoportosulások. váladékuk a hormon

Helyi érzéstelenítők farmakológiája

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Leukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Fenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten tartásához szükséges: elimináció visszapótlása!

1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

Immunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer

(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.

CzB Élettan: a sejt

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

Farmakobiokémia, gyógyszertervezés

Elektrofiziológiai alapjelenségek 1. Dr. Tóth András

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

JELUTAK 2. A Jelutak Komponensei

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

A T sejt receptor (TCR) heterodimer

Jelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Biofizika I

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

Allergia immunológiája 2012.

Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER

LIPID ANYAGCSERE (2011)

Szívelektrofiziológiai alapjelenségek. Dr. Tóth András 2018

Ioncsatorna szerkezetek

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

IONCSATORNÁK. Osztályozás töltéshordozók szerint: pozitív töltésű ion: Na+, K+, Ca2+ negatív töltésű ion: Cl-, HCO3-

Sejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

Szignáltranszdukció: jelátvitel általános jellemzői, másodlagos hírvivők: szabad gyökök és intracelluláris szabad Ca2+

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Hemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

MOLEKULÁRIS FORRÓDRÓTOK Jeltovábbító folyamatok a sejtekben

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

A testidegen anyagok felszívódása, eloszlása és kiválasztása

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

Membránpotenciál, akciós potenciál

Endothel, simaizom, erek

I. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR

Biológus Bsc. Sejtélettan II. Szekréció és felszívódás a gasztrointesztinális tractusban. Tóth István Balázs DE OEC Élettani Intézet

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

Átírás:

FARMAKODINÁMIA mit tesz a gyógyszer a szervezettel

Gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 1. Kötődés FEHÉRJÉKHEZ - receptorok - enzimek - ioncsatornák - transzportfehérjék (carrierek) - szerkezeti fehérjék

Gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 2. Kötődés DNS-HEZ pl. alkiláló citosztatikumok 3. Egyéb - ozmotikus hatás pl. ozmotikus diuretikum, ozmotikus hashajtó - só- vagy komplexképződés pl. antacidum + gyomorsósav, cholestyramin + epesavak

Receptorok specifikusan kötnek endogén vagy exogén kémiai anyagokat (ligandok) egyetlen ismert funkciójuk a ligand felismerése és jelenlétének közvetítése a sejt felé Ligand típusai AGONISTA: kötődik a receptorhoz biológiai hatás ANTAGONISTA: kötődik a receptorhoz, ugyanazon a kötőhelyen hatást NEM vált ki DE: meggátolja az endogén agonista kötődését ALLOSZTERIKUS MODULÁTOR: a receptoron másik helyre kötődik modulálja az endogén agonista hatását (pozitív/negatív alloszterikus modulátor) INVERZ AGONISTA : kötődik a receptorhoz ellentétes biológiai hatás

Enzimek ENZIMGÁTLÓ: az enzim által katalizált reakció sebessége csökken ibuprofen - ciklooxigenáz (COX) physostigmin - acetilkolin-észteráz - irreverzibilis gátlás pl. aszpirin COX HAMIS SZUBSZTRÁT: a gyógyszermolekula szintén szubsztrátja az enzimnek kompetíció alakul ki az endogén szubsztráttal + hamis termék képződik α- metildopa - DOPA-dekarboxiláz α-metil-noradrenalin SERKENTŐ: növeli az enzim által katalizált reakció sebességét nitroglycerin NO - guanilát cikláz

Ioncsatornák LIGANDfüggő = ioncsatornához-kapcsolt receptor pl. acetilkolin nikotinreceptora FESZÜLTSÉGfüggő Blokkolók: fizikailag eldugaszolják az ioncsatornát így akadályozzák meg az ionok átjutását pl. lidocain feszültségfüggő Na + -csatornák Modulátorok: növelik vagy csökentik a csatornanyitás valószínűségét (pozitív/negatív modulátor) pl. amlodipin feszültségfüggő Ca 2+ -csatornák negatív modulátora

Transzportfehérjék (carrier-ek) GÁTLÓK: meggátolja az endogén anyag transzportját pl. kokain, triciklikus antidepresszánsok uptake-1 (noradrenalin visszavételt végző transzporter, NET) HAMIS SZUBSZTRÁT: a gyógyszer maga is transzportálódik és kompetíció révén csökkenti az endogén anyag transzportját pl. amfetamin uptake-1

Szerkezeti fehérjék Mechanizmusok: Tubulin polimerizáció gátlása révén megakadályozzák az osztódási orsó kialakulását pl. Vinca alkaloidok: vincristin A polimerizált mikrotubulusok átrendeződését gátolva akadályozzák meg az osztódást pl. taxánok: paclitaxel

Gyógyszer-receptor interakció Receptor okkupancia modell: - a gyógyszer-receptor kötődés során dinamikus egyensúly alakul ki - a gyógyszerhatás az elfoglalt receptorok hányadával (= okkupancia) arányos receptor- jelátvitel receptorokkupancia aktiváció A + R AR AR* Hatás koncentráció okkupancia összefüggés okkupancia hatás összefüggés koncentráció -hatás összefüggés

Koncentráció okkupancia összefüggés egyensúlyban v 1 = v 2 A + R k 1 szabad ligand + szabad receptor k 2 AR ligand-receptor komplex k 1 c (N t N A ) = k 2 N A c - ligand koncentráció N t összes receptorszám N A - ligand-receptor komplexek száma ( foglalt receptor) HILL-LANGMUIR EGYENLET: N A c N c K okkupancia (p) = t d k k 2 1 K d - egyensúlyi disszociációs konstans

p = N N A t c c K d A receptor okkupancia 2 tényezőtől függ: 1. a ligand koncentrációja 2. K d a ligand adott receptorhoz való kötődési hajlamát jellemzi = affinitás DE: az affinitás és a K d fordítottan arányosak egymással! (annál erősebben kötődik, minél kisebb a K d )

Ligand koncentráció-okkupancia görbe okkupancia 1.0 0.5 p = N N A t c c K ha c = K d akkor p = 0.5 d K d azzal a ligand koncentrációval egyenlő, amelynél a receptorok fele foglalt 1 2 3 4 5 6 ligand cc. K d

Ligand koncentráció-okkupancia görbe 1 SZEMI- LOGARITMIKUS SKÁLA okkupancia 0.5 szigmoid görbe 0.01 0.1 1 10 100 1000 ligand cc. K d

Dózis-hatás (koncentráció-hatás) görbe 1. elhelyezkedés az x tengelyen HATÁSERŐSSÉG 100 teljes agonista % hatás 50 3. meredekség parciális agonista 2. hatás maximuma HATÉKONY- SÁG 0.01 0.1 1 1 100 1000 dózis/konc. ED 50 ED 50

1. Hatáserősség (potency) A görbe elhelyezkedése a dózis (koncentráció) tengely mentén mutatja meg, mekkora dózis (koncentráció) szükséges adott mértékű hatás kiváltásához. A hatáserősséget azzal a dózissal vagy koncentrációval jellemezhetjük, ami a maximális hatás 50%át váltja ki: effective dose/concentration 50 (ED 50 /EC 50 ). a hatáserőség és az EC 50 /ED 50 fordítottan arányosak egymással! ped 50 (pec 50 ): ED 50 (EC 50 ) negatív logaritmusa, ami viszont arányos a hatáserősséggel pl. EC 50 =10-7 M pec 50 =7

2. Hatékonyság (efficacy) A görbe maximuma, vagyis az adott szerrel elérhető maximális hatás (E max ) Intrinszik aktivitás (IA): Az a tizedestört, amely megmutatja, hogy a teljes receptorokkupancia mellett adott szerek a teljes (maximális) hatás mekkora hányadát hozzák létre. antagonista parciális agonista teljes agonista IA=0 0 < IA < 1 IA=1

3. Görbe meredeksége Minél meredekebb a dózis (koncentráció)-hatás görbe középső szakasza, annál nagyobb lesz adott mértékű dózisemelés esetén a hatásfokozódás. Ha nagyon meredek a görbe, ez azt eredményezheti, hogy a terapiás index kisebb lesz TERÁPIÁS INDEX: letális (vagy toxikus) dózis 50 és a hatékony dózis 50 aránya LD ED 50 50 TD ED 50 50

A receptoriális hatást befolyásoló tényezők E E max f c c K d N t A ligand részéről: c = ligand koncentrációja K d = ligand affinitása ε = a ligand hatékonyságát kifejező paraméter (intrinsic hatékonyság) intrinsic aktivitás! Az adott szövet/szerv részéről: f = a jelátviteli folyamatokat leíró függvény N t =össz receptorszám

Okkupancia-hatás öszefüggés 100 D C A A - teljes agonista B - parciális agonista % hatás 50 B C, D - teljes agonista receptor rezervvel 50 100 okkupancia %

Okkupancia hatás összefüggés TARTALÉK RECEPTOROK avagy RECEPTOR-REZERV Legritkább esetben 1:1 az összefüggés a receptor okkupancia és a hatás %- között. Jellemzőbb eset, hogy már részleges receptorokkupancia kiváltja a maximális hatást. EC 50 < K d TARTALÉK RECEPTOROK/RECEPTOR REZERV = azon receptorok aránya, amelyek az agonista által kiváltott maximális hatás mellett is szabadon maradnak Parciális agonista: 100%-os okkupancia mellett sem vált ki maximális hatást.

Tachyphylaxia, tolerancia Ismételt gyógyszeradagolás esetén hatáscsökkenés következik be, azaz: - ugyanaz a dózis kisebb választ vált ki VAGY - magasabb dózis szükséges a hatás kiváltásához nem feltétlenül egyformán minden hatáshoz! pl. morfin: pupillaszűkítő hatásra alig TACHYPHYLAXIA (DESZENZIBILIZÁCIÓ): percek-órák alatt kialakul TOLERANCIA: lassan, fokozatosan alakul ki, napok-hetek alatt

Tachyphylaxia, tolerancia: mechanizmusok a) Receptor-deszenzibilizáció pl. adrenerg β receptor agonisták b) Receptorszám-változás: endocytosis, transzkripció változás (down-reguláció vagy up-reguláció) pl. adrenerg β receptor agonisták c) Mediátor depléció pl. indirekt szimpatomimetikumok d) Gyógyszerelimináció fokozódása (enzimindukció) pl. phenobarbital e) Gyógyszerellenes antitest képződése pl. inzulin f) Aktív efflux ( kipumpálás ) a célsejtekből pl. citosztatikumok g) Fiziológiai adaptáció: kompenzatorikus válasz pl. vazodilatátor vérnyomáscsökkentők

Kombinatív gyógyszerhatások Addíció: a hatás a két gyógyszer hatásának összege pl.: adrenerg β 2 -agonista + muszkarin receptor antagonista bronchodilatáció Potencírozás: az együttes hatás sokkal nagyobb, mint a kettő összege pl.: etanol + KIR depresszánsok, NO donor + sildenafil Antagonizmus: a létrejövő hatás kisebb, mint az egyes hatások összege

Gyógyszerantagonizmusok RECEPTORIÁLIS kompetitív nem-kompetitív (alloszterikus) reverzibilis irreverzibilis NEM-RECEPTORIÁLIS szignál transzdukció gátlása funkcionális (fiziológiás): ellentétes hatás ugyanazon a szöveten vagy szerven farmakokinetikai pl. abszorpció gátlása, elimináció fokozása kémiai: megkötés, neutralizáció

100 Reverzibilis kompetitív antagonizmus az agonista és az antagonista ugyanazon a kötőhelyen KOMPETICIÓ antagonista conc. (µm) 0 3 10 30 áttörhető % hatás 50 a görbe párhuzamosan jobbra tolódik 0.01 0.1 1 10 100 1000 agonista conc.

Reverzibilis kompetitív antagonizmus kvantitatív jellemzése Agonista okkupanciája kompetitív antagonista jelenlétében: p Ag c K Ag d Ag c K Ag d K Ag c Ant d Ant 1 - függ az agonista és antagonista affinitásától és koncentrációiktól

Reverzibilis kompetitív antagonizmus SCHILD EGYENLET: kvantitatív jellemzése Dózis (koncentráció) arány: az a hányados, amennyivel az agonista dózisát (koncentrációját) meg kell növelni ahhoz, hogy ugyanazt a hatást váltsa ki az antagonista jelenlétében, mint anélkül c ' c Ag dózisarány (r) = Ant 1 c K Ag K d Ant az antagonista egyensúlyi disszociációs konstansa = az az antagonista koncentráció, amelynél az agonista koncentrációját kétszeresre kell növelni (r=2), hogy elérje ugyanazt a hatást, mint antagonista nélkül d Ant nem kell ismerni az agonista affinitását! pa 2 : K d Ant negatív logaritmusa

Irreverzibilis kompetitív antagonizmus 100 nem áttörhető! antagonista conc. (µm) 0 3 10 30 % hatás 50 0.01 0.1 1 10 100 1000 agonista conc.

100 Irreverzibilis kompetitív antagonizmus receptor rezerv esetén antagonista conc. (µm) 0 3 10 30 100 % hatás 50 0.01 0.1 1 10 100 1000 agonista conc.

Irreverzibilis kompetitív antagonizmus Az agonista receptor okkupanciája az antagonista jelenlétében: p Ag c Ag c Ag K d Ag ( 1 pant ) az antagonista által elfoglalt receptorok hányada az agonista nem tud 100%-os okkupanciát elérni

100 IC 50 : antagonista koncentráció, ami a maximális agonista hatást 50%-kal csökkenti. % hatás 50 0.1 1 10 100 1000 antagonista cc. IC 50 (µm)

Alloszterikus antagonizmus Az antagonista a receptoron teljesen más kötőhelyre kapcsolódik (alloszterikus kötőhely), mint az endogén agonista gátolja az agonista kötődését és/vagy a jelátviteli útvonalat pl. ketamin - NMDA receptor

Példák nem-receptoriális antagonizmusra JELÁTVITELI ÚT GÁTLÁSA: a receptoraktivációt követő intracelluláris jelátviteli folyamatokat gátolja pl. lítium FUNKCIONÁLIS: az agonista és antagonista eltérő receptoron, ellentétes hatás fejt ki az adott sejten pl. simaizmon: ACh M 3 -receptor vs. adrenalin β 2 -receptor FARMAKOKINETIKAI: farmakokinetikai interakció révén csökkenti az adott szer szöveti koncentrációját pl. atropin gyomorürülés lassul, felszívódás csökken KÉMIAI: az antagonista megköti az agonista molekulákat pl. komlexképződés révén pl.: heparin protamin

Jelátvitel

Receptorok osztályozása jelátviteli mechanizmusok alapján 1. Ioncsatornához kapcsolt pl.: ACh nikotin receptorok 2. G-proteinhez kapcsolt pl: ACh muszkarin receptorok 3. Enzimhez kapcsolt pl.: inzulin 4. Intracelluláris pl.: szteroid hormonok

Receptorok osztályozása jelátviteli mechanizmusok alapján

1. Ioncsatornához kapcsolt (ionotróp) receptorok (=ligandfüggő ioncsatorna) - szerkezet: 4-5 alegység hozza létre a csatornát - ionszelektivitás szerint: Na + csatorna, kation csatorna, Cl - csatorna stb. - ligandkötő alegység extracelluláris részéhez kapcsolódik az agonista csatornanyitás az ionok a grádiensüknek megfelelően áramlanak át - nagyon gyors jelátvitel: milliszekundumok pl.: ACh nikotin receptor GABA A receptor szerotonin 5-HT 3 -rec.

2. G-proteinhez kapcsolt receptorok szerkezet: 1 polipeptid lánc, 7 transzmembrán α-hélix EXTRACELLULÁRISAN: ligandkötő alegység INTRACELLULÁRISAN: G-protein kötő alegység (effektor alegység) aktivált G-protein membránban található effektor molekulákat aktiválnak + intracellulárisan szekunder messenger-ek keletkezhetnek újabb effektorok aktivációja a jelátvitel sebessége: szekundumok

2. G-proteinhez kapcsolt receptorok

2. G-proteinhez kapcsolt receptorok G s /G i protein: ADENIL-CIKLÁZ camp camp függő kináz (protein kináz A) aktivációja számos celluláris funkció szabályozása fehérjék FOSZFORILÁCIÓJA révén G s -protein STIMULÁCIÓ camp pl. adrenerg β-receptorok dopamin D 1 -receptor histamin H 2 -receptor G i -protein INHIBÍCIÓ camp pl. ACh M 2 -receptor adrenerg α 2 -receptor dopamin D 2 -receptor

2. G-proteinhez kapcsolt receptorok G s /G i protein: ADENIL-CIKLÁZ camp Példák PKA által közvetített hatásokra: - simaizom relaxáció: miozin könnyűlánc kináz gátlása - szívizom kontraktilitás nő: feszültségfüggő Ca 2+ csatornák serkentése - anyagcsere: glikogenolízis, lipolízis fokozása - neuronális excitabilitás fokozása: feszültségfüggő csatornák serkentése - stb.

2. G-proteinhez kapcsolt receptorok G q protein : FOSZFOLIPÁZ C PIP 2 hidrolízise DAG és IP 3 DAG protein kináz C aktiváció IP 3 Ca 2+ mobilizáció az endoplazmatikus retikulumból Ca 2+ /kalmodulin (CaM) függő kinázok CaM-függő foszfodiészterázok NO szintáz pl. ACh M 1 - és M 3 -receptor adrenerg α 1 -receptor histamin H 1 -receptor

2. G-proteinhez kapcsolt receptorok G q protein : FOSZFOLIPÁZ C PIP 2 hidrolízise DAG és IP 3 Példák G q aktiváció által közvetített hatásokra: - simaizom kontrakció: miozin könnyűlánc kináz aktivációja (DE: ha NO szintáz aktiválódik pl. az endothelben, a végeredmény lehet relaxáció az érfal simaizomzatában) - szekréció (hormon, neurotranszmitter) - neuronális excitabilitás fokozása - stb.

2. G-proteinhez kapcsolt receptorok FOSZFOLIPÁZ A 2 membrán foszfolipidekből arachidonsavat (AA), hasít ki eikozanoidok: prosztaglandinok, leukotriének, tromboxánok - az extracelluláris térbe kerülve, first messengerként, azaz lokális hormonként (=autakoid) hathatnak - de a citoplazmán belül szekunder messenger szerepük is lehet

2. G-proteinhez kapcsolt receptorok IONCSATORNÁK egyes G-proteinek közvetlenül is, szekunder messenger képződése nélkül is képesek K + -, Ca 2+ - vagy Na + - csatornák működését befolyásolni. pl.: M 2 muszkarin receptorok K + csatornák α 2 adrenerg receptorok feszültségfüggő Ca 2+ csatornák

3. Enzimhez-kapcsolt receptorok szerkezet: EC ligandkötő alegység IC katalitikus alegység jelátvitel sebessége: percek Enzimfunkció alapján: 1.Tirozin-kinázhoz kapcsolt 2.Guanil-ciklázhoz kapcsolt 3.Tirozin-foszfatázhoz kapcs. 4.Szerin/treonin-kinázhoz kapcsolt pl: inzulin növekedési faktorok citokinek

4. Intracelluláris receptorok (ligand-aktivált transzkripciós faktorok) szerkezet: ligandkötő alegység (C-terminális) DNS-kötő alegység transzkripció aktiváló alegység (N-terminális) jelátvitel sebessége: órák (napok)! agonista kötődés dimerizáció sejtmagba belép (ha citoplazmatikus a rec.) kötődés a DNS bizonyos szakaszaihoz: hormone responsive element (HRE) génexpresszió modulációja (aktiváció vagy represszió) pl. szteroid hormonok, pajzsmirigy hormonok D vitamin, retinoidok, fibrátok, tiazolidindion-antidiabetikumok

Jelátviteli folyamatok általános jellegzetességei - jelerősítés: mivel katalitikus folyamatok aktiválódnak DE: minden esetben van olyan mechanizmus, ami fékezi a jel túlzott erősítését pl. PDE camp, foszfoprotein foszfatázok - a jelátvitel számos lépésében fehérjék foszforilációja történik következménye lehet aktiváció és gátlás is - interakciók a jelátviteli utak között - konvergencia-divergencia a jelátviteli utakon - a végső biológiai választ a célsejt tulajdonságai szabják meg

Simaizom kontrakciót és relaxációt szabályozó mechanizmusok