Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Kékvirág Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata 1107 Budapest, Kékvirág u. 5. 2010 Készítette: Béres Péterné óvodavezető
2 Tartalomjegyzék I. Szervezet és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja 3.o. II. Az óvoda működési rendje 8.o. III. Pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 14.o. IV. Létesítmények, helységek használati rendje 16.o. V. A vezetők közötti feladatmegosztás 18.o. VI. Helyettesítési rend 24.o. VII. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolat formái 25.o. VIII. Külső kapcsolatrendszer formája, módja 28.o. IX. Ünnepek, megemlékezések rendje 30.o. X. A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések 31.o. XI. Rendszeres egészségügyi feladatok ellátásának rendje 32.o. XII. Az óvodai védő-óvó előírások, a vezetők, alkalmazottak feladata baleset esetén 33.o. XIII. Minőségi munkavégzéssel járó kereset kiegészítés feltételei 35.o. XIV. Záró rendelkezések 36.o. Mellékletek, belső szabályzatok felsorolása 38.o.
3 Szervezeti és Működési Szabályzat módosítással egységes szerkezet I. rész A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az Óvoda szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatok rendszerét. A SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapja: 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról (továbbiakban: Kjt.) 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról 1993 évi LXXIX tv. a közoktatásról (továbbiakban: Kt.) 1995. évi LXVI. tv. az iratkezelésről 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről 1997. évi XXXI. tv a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló - 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet módosítása az óvodáztatási támogatásról a GYvtv. 20/C és a 160/A 2007. évi CLII. tv. a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettek köre 2008. évi XLVIII. tv. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól. 138/1992.(X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 292/2009.(XII. 19.) Korm. rend. 155 a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről - 20 (2) c,e,h, bek a közoktatási intézmény adatai, gazdálkodása, szervezeti egység megnevezése, feladat és hatáskörök 161 szabálytalanságok kezelése. 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról (továbbiakban OAP) 64/2010.(III. 18.) Korm. rend. a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 11/1994 (VI. 8.) MKM. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (továbbiakban: R) 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről 3/2002. OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról ÖMIP Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat fejlesztési és intézkedési terve 2010-2016 Kőbányai tehetségsegítő stratégia 2010.
4 A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Kékvirág Óvoda 1107 Budapest, Kékvirág u. 5. Szervezeti és Működési Szabályzatát - az óvoda vezetőjének előterjesztése alapján - a nevelőtestület, az óvodai Szülői Szervezet (továbbiakban: SZSZ) meghatározott kérdésekben egyetértési jogot gyakorolva 2010. augusztus 23-án elfogadta. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya: A Szervezeti és Működési Szabályzat a mellékletét képező belső szabályzatokkal együtt az Óvoda valamennyi közalkalmazottjára kötelező érvényű. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Az Óvoda általános jellemzői Az intézmény neve: Székhelye, címe: Az intézmény típusa: Alapítója: Alapítás ideje: Fenntartója, felügyeleti szerve: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Kékvirág Óvoda 1107 Budapest Kékvirág u. 5. Óvoda X. ker. Tanács Végrehajtó Bizottsága 1959 (első épület) 1979 (második épület) Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete 1102 Budapest, Szent László tér 29. A intézmény felügyeleti szervének vezetője: Polgármester Működési köre: Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület által jóváhagyott körzet
5 Alapító okirat kelte, száma: 2009. május 21. Nyilvántartási száma: K/21234/2/2009/II Szakfeladatai 2010. január 1-jei hatállyal: a., Ellátandó alaptevékenysége: száma Megnevezése intézményi szakágazati besorolása: TEAOR 85.10 Iskolai előkészítő oktatás az intézmény alap szakfeladata: 85100 Óvodai nevelés 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása (SNI a ) az intézmény további szakfeladatai: 562912 562917 851000 Óvodai intézményi közétkeztetés Munkahelyi étkeztetés Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása b., az alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenységek: 812100 813000 682002 Általános épülettakarítás Zöld területkezelés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az Óvoda hosszú bélyegzője (1db): A bélyegző felirata: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Kékvirág Óvoda 1107 Budapest, Kékvirág u. 5. Telefon: 264-9489 OM 034425
6 Körbélyegzője (1db): A bélyegző felirata: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Kékvirág Óvoda 1107 Budapest, Kékvirág u. 5. Telefon: 264-9489 OM 034425 A bélyegzők az intézmény páncélszekrényében találhatók. Bélyegzők használati rendjét az Iratkezelési Szabályzat 2. pontja részletesen tartalmazza. TB szám: 75710 PIR szám: 51001900-206 Statisztikai törzsszám: 3-11-38-80-04 OM azonosító: 034425 TEOR szám: 8011 Adószám: 15510000-2-42 Bankszámla szám:11784009-15510000 X. OTP.
7 Az óvoda jogállása 1. Gazdálkodási jogkör - Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi, gazdasági feladatait a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el (1102 Budapest, Szent László tér 29.), a kapcsolattartásért az óvodavezető a felelős. A fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállítja és a fenntartó a költségvetési rendeletében biztosítja azt. Az alapfeladatok ellátáshoz szükséges pénzeszközökről a fenntartó gondoskodik. A gazdálkodási feladatok részletes szabályozása az Együttműködési megállapodás tartalmazza. - A vagyon feletti rendelkezés jog gyakorlása a mindenkor érvényes Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat vagyonának gazdálkodási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak alapján történik. - Az intézmény vezetőjét a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete határozott időre bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján. Az intézményt az óvodavezető képviseli. A képviseleti jogát az intézményvezető az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon átruházhatja az intézmény más közalkalmazottjára. Az óvoda működési körzete a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete által jóváhagyott működési körzet. Az óvoda 172 gyermek férőhellyel, 7 csoporttal működik. A lokálisan integrált (logopédiai fejlesztő csoport) gyermekcsoportok létszáma 15-15 fő a törvény által előírva. Az engedélyezett létszám 27,5 fő. Ebből 16 fő óvodapedagógus (a vezető + fejlesztőpedagógus is bele tartozik), valamint 11,5 fő dajka-kisegítő-titkárnőkertész. Az intézmény a képviselő testület által jóváhagyott helyi nevelési program szerint látja el feladatait. Az óvoda feladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, továbbá a sajátos nevelési igényű a és sajátos nevelési igényű, b gyerekek nevelése és iskolai életmódra való felkészítése.
8 II. rész Az óvoda működési rendje Az Óvoda működési rendjét meghatározó dokumentumok: Az Óvoda törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: - Alapító okirat, - Helyi Óvodai Nevelési Program, - Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei, - Kollektív szerződés, - Az óvoda belső szabályzatai, - Éves intézményi munkaterv, - Házirend, - IMIP és mellékletei. A helyi óvodai nevelési program az OAP-hoz kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. Az óvodai munkaterv egy nevelési évre szóló konkrét tevékenységeket és munkafolyamatokat tartalmazza az időpontok megjelölésével, a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. Az IMIP a fenntartó programjával összhangban meghatározza az óvoda minőségpolitikáját, és ennek értelmében működteti minőségfejlesztő rendszerét. 1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezető benntartózkodása 1.1. - Az óvoda hétfőtől péntekig tartó, öt napos munkarenddel egész éven át folyamatosan működik. Az óvodai nevelési év szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31.-ig tart. - A nyári időszakban a csoportok összevontan működnek a nyitvatartási rendben szabályozottak szerint. - A nyári zárásról a fenntartó dönt január 31-ig. A zárásról a szülőket a központi faliújságon tájékoztatjuk február 15-ig, és ennek tudomásul vételét aláírásukkal igazolják. Nyári zárva tartás ideje alatt az ügyeletet igénylő gyermekek elhelyezését másik óvodában biztosítjuk. - Nyári zárás alatt szerdai napokon az óvodában ügyeletet kell tartani a haladéktalanul intézkedést igénylő ügyek lebonyolítása miatt. Az ügyelet reggel 8 órától 12 óráig tart. - Az óvodai nevelési év rendjében az 5 nevelés nélküli munkanap - nevelőtestületi értekezletek, tanulmányi kirándulások lebonyolítására - kerül felhasználásra. A nevelés nélküli munkanapról a szülőket szeptemberben
9 kifüggesztéssel tájékoztatjuk az éves munkatervben foglaltak alapján Ezek időpontjáról a szülőket legalább hét nappal a zárva tartás előtt külön értesítjük. Az ügyelet megszervezése intézményi szinten, illetve a környező óvodában történik. 1.2. Nyitvatartási idő napi 12 óra; 6 00 órától 18 00 óráig. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezheti. Ügyeleti rend A reggeli ügyelet 6 00 7 00 -ig; a délutáni 17 00 tól 18 00 ig összevont csoporttal, óvodapedagógus irányításával történik. 1.3. Vezetők intézményben való tartózkodásának rendje: - Az óvoda nyitvatartási ideje alatt felelős vezetőnek kell az intézményben tartózkodnia. - Az óvodavezető és a helyettes együttes távollétében a vezető feladatait a felelős vezető látja el, illetve az ügyeletes óvodapedagógus. - Az óvoda nyitvatartási idején belül 8 00 és 16 00 óra között az óvodavezetőnek, a helyettesnek, illetve a felelős vezetőnek az óvodában kell tartózkodnia. 1.4. Az óvodapedagógusok munkarendje - Az óvodavezető munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma heti 6 óra. - Az óvodavezető helyettes munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma heti 24 óra. A 24 órán túli munkaidejében, a vezetővel vagy az óvodatitkárral, a munkaköri leírás szerinti feladatait végzi. - Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, ebből heti kötelező óraszámuk heti 32 óra. - Az óvodavezető helyettes és az óvodapedagógus neveléssel le nem kötött munkaidejét az éves munkaterv és a vezetői utasítás szabályozza. - A pedagógusok munkarendjét úgy kell összeállítani, hogy az intézmény teljes nyitva tartásában óvodapedagógus foglalkozzon a gyermekekkel (6. 00-18. 00). - A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a közoktatási törvény rögzíti. - A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a teljes rendes munkaidő neveléssel le nem kötött részében ellátott feladatokhoz szükséges időből áll, külön megjelölve az óvodában és az óvodán kívül ellátott feladatokat. E feladatok körét az éves munkaterv és a vezetői utasítás tartalmazza. - A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. A műszakok el-
10 cserélését a vezető engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdés előtt munkára képes állapotban munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkeznie. - A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A pedagógust hiányzása esetén szakszerűen kell helyettesíteni. 1.4.1. A munkaidő nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai A nyilvántartások vezetéséért felelős: - az intézményvezető, - az intézményvezető helyettes, - az óvodapedagógus - dajka (munkaidő nyilvántartási füzetben) 1.4.2. A munkaidő nyilvántartás nyomtatvány tartalma Kötelezően vezetendő nyomtatványok: - Kéthavi nevelési időkeret tervezet - Pedagógus teljesítmény átvételi-átadási lap - Pedagógus teljesítménymutató lap - Feladat ellátási terv A nyomtatványok tartalmazzák a dolgozó nevét, a nyitva tartáshoz igazodó kötelező óraszámát, a hónap napjait. A munkaidő nyilvántartásnak tartalmaznia kell a neveléssel le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve - a nevelési intézményben - a nevelési intézményen kívül. Az óvodavezető feladatai A nyilvántartások vezetésének szervezési feladatait az óvodavezető látja el, ennek keretében - kijelöli a nyilvántartások kezeléséért, ellenőrzéséért, egyeztetéséért az óvodavezető helyettest, - a pedagógus által aláírt és leadott kéthavi pedagógus teljesítmény nyilvántartó lapot összesíti és kiszámítja a teljesítménymutatót, - kijelöli a nyilvántartások vezetésének helyszínét: vezetői iroda - a nyilvántartások őrzésére a munkaügyi irattárolás szabályai az irányadók.
11 Az óvodavezető helyettes feladatai - a pedagógusok részére a nyomtatványokat átadja, aki azt aláírásával igazolja, a terv alapján az érintett időszak előtt legalább 7 nappal, - a nyilvántartásokat heti 1 alkalommal a rendelkezésre álló nyilvántartások, adatok és információk alapján ellenőrzi egyeztető jelleggel, - ellenőrzi és helyességét aláírásával igazolja, - amennyiben eltérést tapasztal az óvodapedagógus bevonásával, meggyőződik a nyilvántartásban szereplő adat helyességéről, jelzi annak szükségességét, hogy a munkaidő nyilvántartást vagy az egyeztetés alapjául szolgáló dokumentumot a dolgozó javítsa. A fedési idő a törvénynek megfelelően történik. Az óvodapedagógus feladatai: - a nyilvántartást a kijelölt helyen tartsa (nevelői szoba), onnan csak a napi bejegyzések beírásának időtartamára vigye el, - a neveléssel le nem kötött munkaidő teljesítését a pedagógus teljesítmény nyilvántartásban szereplő jogcímek szerint naponta vezeti, - a nyilvántartást a tárgyidőszakot követő 3 napon belül a vezetőnek átadja - az óvodavezető helyettes kérésére együttműködik az esetleges tévedések, elírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekből fakadó eltérések kiigazításában. A nyomtatványokban közölt adatok valódiságáért amely az ellátott tevékenységeket jelenti a munkavállaló felel. A tévesen vagy nem elégségesen megadott adatokból eredő túlmunka díjazás elmaradása esetén a munkavállaló sem kártérítési, sem kamatigénnyel nem léphet fel. A nyilvántartás hiányos vagy pontatlan kitöltéséből eredő késedelmes kifizetés esetén kamatfizetési kötelezettség az óvodát nem terheli, különösen, ha az ellenőrzést nehezítette, vagy meghiúsította. 1.4.3. A munkaidő-nyilvántartás vezetésének részletes szabályai A munkaidő-nyilvántartás vezetésének részletes szabályai a következők: - A munkaidő-nyilvántartást személyenként külön-külön nyomtatványon kell vezetni. - A nyomtatványon az adatokat naponta rögzíteni kell a következő bontásban: a.) neveléssel lekötött munkaidő: - kötelező óra teljesítés, amely magába foglalja a szükség szerinti elrendelt helyettesítést. A jelenléti ív a helyettesítés és a túlmunka díjazás egyik alapja. (piros színnel jelöljük a túlmunkát) b.) neveléssel le nem kötött munkaidő: - az intézményben, intézményen kívül ellátandó feladatok időbeni megjelenítése
12 c.) feladat ellátási terv: - minden pedagógusra, személyre szabottan készül el az év elején, betervezve az adott feladatokat és tennivalókat hónapokra lebontva. Ez magába foglalja az intézményben és az intézményen kívül ellátandó feladatokat. Ezt a pedagógusok a feladattervnek megfelelően folyamatosan végzik, mely ellenőrzése is folyamatos. 1.5. A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak munkarendje - A nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét az óvodavezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával. - Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. - A nevelőmunkát segítő közalkalmazottak heti munkaideje: 40 óra. - Az óvodatitkár egy műszakos rendben, a dajkák délelőtt-délután két műszakos rendben dolgoznak. A kertész munkaideje a téli-nyári szezonhoz igazodik. A Konyhai dolgozó, valamint a kisegítők egy műszakos rendben dolgoznak. - Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kötelesek munkára képes állapotban munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a vezetőt, illetve a vezető helyettest. 1.6. Az óvodával jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje - Az óvodával jogviszonyban nem állók csak az óvodavezető, óvodavezető helyettes, óvodatitkár vagy a felelős vezető tudtával és engedélyével léphetnek be és tartózkodhatnak az intézmény területén. - Az intézmény által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az óvoda vezetője állapítja meg. - Az intézménybe belépő személyeket a dajka az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező személyeket az óvodavezetőhöz irányítja. - A fenntartói, szakértői, tanácsadói, ellenőrzési és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. - Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.
13 1.7. Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) - A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés az Áht. 121. -ában meghatározott ellenőrzés. Intézményen belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. - A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokat, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A FEUVE rendszert jelen SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. Szabálytalanságok kezelésének rendje Az óvodavezető köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének rendjét, mely jelen SZMSZ 2. számú melléklete.
14 III. rész Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1.1. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, mely ellenőrzési terv alapján teljesül. 1.2 Az ellenőrzési tervet az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra hozzuk. Az ellenőrzési ütemtervet és a konkrét szempontokat az Éves Munkaterv, IMIP (1.4.1) tartalmazza. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonható a vezető helyettes és a minőségügyi team vezetője. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell írásban is, aki az abban foglaltakkal kapcsolatban észrevételt tehet. Az intézményvezető minden óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, munkaközösség vezető munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során (amennyiben szükség van rá visszatérő ellenőrzéseket végez feladat megadással). 1.3. Az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvodavezető helyettes, szakmai munkaközösség, a Szülői Szervezet. 1.4. A pedagógiai munka belső ellenérzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges feladatokat, intézkedéseket. 1.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítja az óvoda pedagógiai munkájának (jogszabályok), valamint a HOP és az IMIP programja szerinti előírt működését, - elősegíti az intézményben folyó nevelő- és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - megfelelő információt, adatot és tényt szolgáltat az intézmény nevelő - és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez (teljesítményértékelés, minősítés). Kiemelt ellenőrzési szempontok: - szakmai, módszertani felkészültség, szakmai fejlődés, - hivatástudat, - dokumentációs tevékenység - megbízhatóság, feladatvállalás, - együttműködés, kapcsolatteremtés, - kreativitás innováció, - szakmai ismeretek, - a tevékenységek, illetve kezdeményezések
15 - az óvodapedagógus és a gyermek kapcsolata, - a HOP követelményeinek teljesítése, Az óvodavezető és a helyettes az ellenőrzési ütemterv és az írásban rögzített munkamegosztás alapján a pedagógiai munka eredményessége és az óvoda zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak - óvodapedagógusok munkáját. Az ellenőrzési ütemterv az érintettek számára hozzáférhető. Az ellenőrzés kiterjed - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére - a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzés formái: nevelőmunka gyakorlatának ellenőrzése, megbeszélés - beszámoltatás, írásbeli dokumentációk ellenőrzése, Az ellenőrzés fajtái: 1. Tervszerű: előre megbeszélt szempontok szerint. 2. Alkalomszerű: a problémák feltárása érdekében, a napi felkészültség felmérésének érdekében. Az ellenőrzési tapasztalatok egyénileg kerülnek értékelésre. Az általánosítható tapasztalatok a nevelőtestülettel ismertetésre kerülnek. Az ellenőrzés részletes kidolgozása az IMIP-ben: - 1.4.1 Vezető ellenőrzési, értékelési rendszerének eljárásrendje.
16 IV. rész Létesítmények, helyiségek használatának rendje 1. Az óvoda létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt rendeltetésüknek megfelelően kell használni. 2. Az óvoda által szervezett, valamint a szülők részvételével tartott rendezvények alkalmával az óvoda helységeinek használati rendjét az óvodavezető állapítja meg. 3. Az óvodavezető döntése alapján, az óvoda szombaton és vasárnap is nyitva tartható (óvodai szintű rendezvények, ünnepek, a közalkalmazottak továbbképzése alkalmával). Az óvoda helyiségeit megfelelően kell használni. Aki használja, a következőkért felelős: - az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az óvoda tűz- baleset- és munkavédelmi szabályok betartásáért. 4. Nevelési időn kívüli foglalkozások szervezeti formái: Megtalálható az IMIP-ben: 3.1.1 Kiegészítő-fakultatív szolgáltatások rendje. Fakultatív hit és vallásoktatásra abban az esetben kerül sor, ha az intézményben a szülők legalább 35%-a igényli. 5. Az óvodában dohányozni tilos! A terület hatálya 50 méteres körzetére is kiterjed. (25/2209.(IX.25.) sz. Bp. Főváros X. k. Kőbányai Önkormányzat rendelete) 6. Az óvodát reggel a munkarend szerinti 6 00 órára érkező óvodapedagógus és dajka nyitja. A csengetésre minden csoportban az óvodapedagógus, vagy a dajka nyit a belső biztonsági rendszeren keresztül ajtót. A külső látogatót az óvodavezetőhöz kísérik. 7. Az ételszállítás a konyhába a megállapodás szerinti időben történik a gazdasági bejáraton keresztül. A konyhában csak a konyhai alkalmazott tartózkodhat, illetve hiányzása esetén a vezető által kijelölt személy. A feladat ellátását a HACCP szabályozza. 8. A hivatalos ügyintézés az óvodavezető helyiségében történik. - Az intézménybe belépő személyeket a dajka az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező személyeket az óvodavezetőhöz irányítja. - A fenntartói, szakértői, tanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és tevékenységek látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.
17 - A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi +dajka+ szakemberek (fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus) felügyelet mellett használhatják. - A helyiségek és az udvar egyéb használata, vagy hasznosítása során a helyi Önkormányzati rendelettel összhangban lehet eljárni. - A nevelési- oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy - létesítő okirat szerint - párthoz kötődő szervezet nem működhet a Kt 39. (4) alapján. 9. Saját, vagy idegen tulajdonú eszközök behozatalának rendje: Az óvodába nem az intézmény tulajdonában lévő eszközt, berendezést még átmenetileg sem lehet behozni, csak az óvoda vezetőjének engedélye alapján. Az óvodapedagógus védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai tevékenységekre az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. Az idegen tulajdonú eszközt elkülönítetten kell nyilvántartani, és a leltárban fel kell tüntetni. A pedagógusok által készített eszközöket állományba vételi bizonylattal kell nyilvántartásba venni (kis értékű, vagy nagy értékű tárgyi eszközként), azzal a megjegyzéssel, hogy pénzügyi tranzakciót nem igényel. A személyi tulajdont ért biztosítási káresemények bekövetkezése esetén az intézmény kártérítést csak abban az esetben fizet, ha az eszköz nyilvántartása, tárolása és használata a helyi szabályzatokban leírtaknak (munkaés tűzvédelmi szabályzat) megfelelő módon történik. 10. A reklámtevékenység szabályai - Tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz. - Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyerekeknek szóló egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális, oktatási tevékenységgel függ össze. - A reklámok elhelyezésére, terjesztésére kizárólag az intézményvezető adhat engedélyt. 11. Intézményi kártérítési felelősség és jogorvoslat rendje Megtalálható az IMIP-ben: - 2.2.1 Panaszkezelés-jogorvoslat, kártérítési felelősség rendje a szülők és a gyermekek részére. - 2.2.2 Panaszkezelés-jogorvoslat, kártérítési felelősség rendje az alkalmazottak részére.
18 V. rész A vezetők közötti feladatmegosztás 1. Az intézmény élén az óvodavezető áll. - Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Közoktatási törvény határozza meg. Ellátja továbbá más jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. - A vezető biztosítja a tárgyi- és a személyi feltételekkel a zavartalan munkát, irányítja az óvoda szakmai életét. - További feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, melyet a fenntartó készít el. Az óvoda felelős vezetője: Az óvoda vezetője felelős az óvoda szakszerű és törvényes működéséért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért. Az óvodavezető: A nevelési oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatainak felhívására. Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Dönt az óvoda mûködésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Felel a pedagógiai (nevelés-oktatás) munkáért. Megszervezi a gyermekvédelmi feladatok ellátását. Megteremti a nevelőmunka biztonságos feltételeit. Intézkedik a gyermekbalesetek megelőzése tárgyában. Felhívja a figyelmet a gyermekek rendszeres egészségügyi - fogászati, szemészeti, belgyógyászati ellátására. Dönt a gyermek óvodába való felvételéről a törvényben, rendeletekben előírtak szerint. Dönt a felül bírálati és törvényességi kérelmekről első fokon eljárva, a hatáskörében tartozó ügyekben. Dönt a gyermekek csoportba történő beosztásáról. Dönt az óvodai elhelyezés - átvétellel, kimaradással kapcsolatban. Felelős a sajátos nevelési igényű gyermek felülvizsgálatának kezdeményezéséért, szakértőhöz utalásáért.
19 Kizárólagos jogkörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése, a szakmai munka irányítása és ellenőrzése, a tanügy igazgatási döntések meghozatala, munkáltatói, továbbá a hatáskörébe tartó gazdálkodási és kiadványozási (aláírási) jogkör gyakorlása, fegyelmi jogkör. Közvetlenül irányítja: gyermek és ifjúságvédelmi egészség megőrző feladatokat, munka- és tűzvédelmi, valamint katasztrófa védelmi tevékenységet, a gazdálkodási feladatokban résztvevő óvodatitkárt, a minőségirányítási team munkáját. 2. Az óvodavezető helyettes vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést. A nevelési területén közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját. Felelős: Az intézményi továbbképzések megszervezéséért. A szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért. A Szülői Szervezet működésének segítéséért. A helyettesítési beosztás, szabadságtervek elkészítéséért. Pedagógusok adminisztrációjának ellenőrzéséért. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Óvodavezetőség: Óvodavezető Óvodavezető helyettes Közalkalmazotti Tanács Elnöke Minőségügyi team vezető Az Óvodavezetőség szükség szerint ülést tart, akár havonta többször is. Az ülésekre meg kell hívni véleményezési-, javaslattevői joguk gyakorlása miatt a Közalkalmazotti Tanácsot, valamint a Szakszervezet képviselőjét.
20 Az Óvoda szervezeti vázrajza : Információs forrás Közvetlen forrás Óvodavezető Óvodavezető helyettes Szakemberek dajkák Pszich. Fped. Logop. Gyógy kisegítők kertész Óvodapedagógusok titkár I II P IV Z S Kibővített forráslehetőségek Intézményi megbízott Mk. vezető Szakszervezet Team KT. SzSz. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van: óvodavezetőnek óvodavezető helyetteseknek A vagyonnyilatkozatokat 2 évente a jogszabályok betartásával, a fenntartóhoz kell benyújtani. A dokumentumok tárolásáról is az önkormányzat gondoskodik.
21 3. Nevelőtestület - A nevelőtestület a nevelési intézményben a pedagógusok közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfőbb tanácskozó és határozathozó szerve. - A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok, valamint a nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. - A nevelőtestület döntési, a magasabb jogszabályokban megfogalmazott véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. - A nevelőtestület kapcsolattartásának formái: értekezletek, heti összejövetelek, megbeszélések, hospitálások, tanulmányi kirándulások. Döntési joggal rendelkezik: a pedagógiai program elfogadásában, az SZMSZ elfogadásában, a munkaterv jóváhagyásában, átfogó értékelések és beszámolók elfogadásában, házirend elfogadásában, IMIP módosításában, továbbképzési terv elfogadásában adott ügyben eljáró pedagógus kiválasztásában. Véleményezi: az egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztását, a vezető helyettes megbízását, valamint a megbízás visszavonását, az intézményvezetői programokat. Javaslatot tesz: - Az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. - A nevelőtestület a döntéseit értekezleteken hozza meg, nyílt szavazással, egyszeri szótöbbséggel. - Személyi kérdésekben előzetes döntés alapján titkos szavazással dönthet. A szavazatok egyenlősége esetén a vezető szavazata dönt. Egy nevelési évben a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: 1. Tanévnyitó értekezlet 2. Őszi vagy téli nevelői értekezlet 3. Tavaszi nevelői értekezlet 4. Tanévzáró értekezlet kirándulás (két nap)
22 Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület 60%- a kéri. A magasabb jogszabályok szerint: - a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak 51%-a jelen van, - nyílt szavazással, egyszeri szótöbbséggel dönthet, - erről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell vezetni. 3.1. Nevelőtestületi feladatkörök átruházása A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: nevelési program elfogadása Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása A nevelőtestület értekezletei: - A nevelőtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. - A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntései előkészítésére, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja. - Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület vezetője is megteheti. - A megbízott, a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni. A beszámoltatása a nevelőtestület soron következő ülésén történik, ahol az elvégzett feladatról számot adni tartozik. A nevelőtestület a minőségirányítás teamre ruházza a következő feladatokat: - továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, - Intézményi Minőségirányítási Program kidolgozása, - házirend kidolgozása, - minőségirányítási feladatokból adódó tervkészítés. A nevelőtestület átruházhatja az óvodában megalakult Minőségirányítási teamre, KAT-ra, az óvodapedagógus külön megbízásának elosztásával kapcsolatosan a Közoktatási Törvényben meghatározott véleményezési jogkörét.
23 A véleményezés gyakorlásáról a szakmai teamek a soron következő nevelőtestületi értekezleten adnak számot. A nevelőtestület és a dajkák, technikai dolgozók (kisegítők, kertész, titkár) csoportja közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben, a félévente egy alkalommal összehívott alkalmazotti értekezleten valósul meg. Az egyes tervezési időszak feladatait a csoport óvodapedagógusai rendszeresen megbeszélik a csoportos dajkával. 4. Szakmai munkaközösség - A nevelőtestület szakmai munkacsoportjai: az azonos feladatok ellátására, illetve nevelési területenként szakmai munkaközösséget hozhat létre. - Az óvoda pedagógusainak szakmai módszertani kérdésekben segítséget ad az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. - Ha több tanéven keresztül működő állandó munkacsoport van, tagjait tisztségükben a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten megerősíti. - A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség irányítására, koordinálásra munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. - A munkaközösségek évenként, az igényeknek megfelelően változhatnak. - A munkaközösség kéthetente egyezteti az éves munkatervben meghatározott feladatokat, azok végrehajtását a felelősök kijelölésével. - Dokumentációja az éves munkaterv, csoportnaplókban a rendezvények vázlatai. - Kapcsolattartása az óvoda vezetőjével havonta egy alkalom szóbeli egyeztetés, az óvodapedagógusokkal folyamatos mindennapi, szakemberekkel alkalmankénti. Feladatai: segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását, munkájuk során javaslatot tehetnek a nevelőmunka változtatására, támogatja a pályakezdő és új pedagógusok munkáját, segít összehangolni az egységes intézményi követelményrendszert, végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a Helyi Nevelési Program módosítására.
24 VI. rész Helyettesítési rend 1. Akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodavezető helyettes látja el az azonnali döntést nem igénylő ügyekben. Nem tartozik ezek közé a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek. Az óvodavezető távolléte esetén a helyettesítés ellátása a II. rész 1.3.pontja alapján történik. 2. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítést a felelős vezető látja el, ez az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetőt a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti. 3. Az óvodavezető tartós távolléte Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés tejes körű. Tartós távollétnek az 1 hónap, illetve ennél hosszabb időtartam minősül.
25 VII. rész A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolat formái 1. Szülői Szervezet - Az óvodában a szülők törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében Szülői Szervezetet (továbbiakban SZSZ) hoznak létre. - Az óvodaszintű SZSZ vezetésével az óvodavezető, a csoportszintű SZSZ képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben a vezető helyettes tart kapcsolatot. - Az óvodaszintű SZSZ vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda a szülői szervezet részére véleményezési jogot biztosított. - A meghívás, a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. - Az óvoda vezetője a Szülői Szervezet vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, és a gyermekeket érintő kérdésekről. - Évi egy alkalommal összehívja a Szülői Szervezet választmányát és tájékoztatást ad az éves óvodai munkatervről. A szülőket érintő financiális kérdésekben kéri véleményüket. - Az óvodapedagógus a csoport Szülői Szervezet képviselőjének szükség szerint ad tájékoztatást. A Szülői Szervezet egyetértési- és véleményezési jogot gyakorol: a Helyi Óvodai Nevelési Program elkészítésénél az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítésénél, éves értékelésénél a Házirend megalkotásában, SZMSZ elkészítésében a gyermekek fogadásának rendjéről a vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás módjáról az ünnepélyek megemlékezések rendjét illetően a szülőket anyagilag is érintő ügyekben az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában a munkatervnek a szülőket is érintő kérdésekben az adatkezelési Szabályzat elkészítésében Minden olyan kérdésben, amely a gyermekek nagyobb csoportját érint.
26 A szülők jogai: megismerni a HOP-ot, Házirendet, Minőségirányítási Programot és a Szervezeti és Működési Szabályzatot a tájékoztatáshoz való jog a részvételhez való jog a feltett kérdéseikre történő válaszadás, amely érdemi joga javaslattal élhet valamennyi szülőkkel és gyermekekkel kapcsolatos kérdésben. Az alapdokumentumok véleményezését a Szülői Szervezet végzi. A jegyzőkönyvek, vélemények aláírására a mindenkori SZSZ elnök (akadályoztatása esetén a helyettese) jogosult. 2. Óvodáztatási támogatás szabályai A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/C. új ellátásként 2009. január 01-től bevezette az óvodáztatási támogatást. E rendelkezés értelmében a z önkormányzat jegyzője óvodáztatási támogatást annak a személynek biztosítja, aki az alábbi feltételeknek megfelel: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság fennáll, a törvényes felügyeletet ellátó mindkét szülő nyilatkozik arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait sikeresen befejezi (halmozottan hátrányos helyzetű a három, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járásáról A támogatás további feltétele, hogy az óvoda igazolja a gyermek beíratásának tényét, időpontját és a rendszeres óvodába járást. A támogatás mértéke a beiratkozást követően első alkalommal 20.000.- Ft, majd félévenként 10.000.- Ft, mindaddig, amíg a gyermek rendszeresen óvodába jár. A támogatás kifizetése egy évben két alkalommal történik, június és december hónapban, abban az esetben, ha az óvodai beíratást követően legalább három hónap eltelt, és az intézmény igazolása alapján a gyermek rendszeresen járt óvodába. Ha nem telt el a három hónap a beíratástól számítva, akkor csak a következő alkalommal részesülhet a támogatásban.
27 A törvény rendelkezik arról is, hogy az önkormányzat helyi rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek természetbeni támogatást nyújtson. 3. Tájékoztatás az intézmény alapdokumentumairól: Az óvodai alapdokumentumok hitelesített másolati példányban megtalálhatók az óvoda nevelőtestületi szobájában, illetve a szülők részére a bejárati folyosón. A szülő áttanulmányozhatja a dokumentumokat, melyek az épületből nem vihetők el! A dokumentumokról a szülők szóban is kérhetnek tájékoztatást. Erre fogadóórákon is módjuk van. Előzetes megállapodás alapján a tájékoztatás más időpontban is lehetséges. Az óvoda Házirendjét beíratáskor a szülők megkapják, illetve a faliújságon folyamatosan megtekinthetik. 4. Tájékoztatás a sajátos nevelési igényű gyermekeknek nyújtott szolgáltatásról: A tájékoztatás formái: Szülői értekezlet (összevont és csoportonkénti) - általános tájékoztatás Fogadóórák (szakember jelzésére, szülői kérésre), egyéni tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, a fejlesztés irányáról. A nevelést segítő speciális szakemberek (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, logopédus) fogadóóráiról a szülőket a faliújságokon tájékoztatjuk. 5. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: családlátogatás szülői értekezlet fogadóórák nyílt napok játszó-és munkadélutánok óvodai rendezvények faliújságon lévő hirdetmények, tájékoztatók, értékelések igények és lehetőségek függvényében napi kapcsolattartás igény-és elégedettség mérés. A szülői értekezleteken tájékoztatást adunk a szülőknek az igénybe vehető kedvezményekről (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás, feltételei, igénybe vételének módja). A faliújságokon is részletes írásos felvilágosítást adunk. A kapcsolattartó személy az óvoda gyermekvédelmi felelőse.
28 VIII. rész Külső kapcsolatrendszer formája, módja Az óvoda feladatainak elvégzéséhez, valamint a hatékonyság fokozásához rendszeresen tart fenn kapcsolatot más intézményekkel. Az intézmény képviselete az óvodavezető feladata és jogköre. A külső kapcsolattartás részletes szabályozása, a partnerek azonosítása az IMIP szerint történik. 1. Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. 2. A gyermekek fejlesztésének, iskolai életre alkalmasság elbírálásában az óvodavezető és a fejlesztő pedagógus szükség szerint közreműködik a Nevelési Tanácsadóval: - nevelési és képességproblémák esetén az óvoda javaslatára - iskolaérettségi vizsgálat esetén - fejlesztőpedagógusok konzultációs foglalkozásai - BTM-es gyermekek fejlődésének nyomon követése - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálatának kérésekor - Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság 3. Az óvodavezető helyettes az általános iskola képviselőjével külön szóbeli megállapodás rögzíti az iskolába távozó gyermekek szocializációját megkönnyítő együttműködést. 4. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. 5. Az egyházak képviselőivel az óvodavezető helyettes tart kapcsolatot. 6. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottsággal: - sajátos nevelési igény megállapításához - sajátos nevelési igény felülvizsgálatához Kapcsolattartó személy: óvodavezető, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus Dokumentáció: vezetői irodában a szakértői vélemények dossziéban. Őrzése az általános iratkezelési szabályzatnak megfelelő.
29 7. Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság - beszédproblémák esetén az óvoda javaslatára Kapcsolattartó személy: logopédus, óvodavezető Dokumentáció: vezetői irodában a szakértői vélemények dossziéban. Őrzése az általános iratkezelési szabályzatnak megfelelő. A gyermekekkel kapcsolatos iratok kezelését az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza. Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az óvoda a következő intézményekkel: Polgármesteri Hivatal 1102 Szent L. tér 16. Oktatási és Közművelődési Főosztály 1105 Bánya u. 35. Pedagógiai Szolgáltató Központ 1102 Kápolna tér 4. Nevelési Tanácsadó 1108 Sibrik M. út 76-78.. Szakszervezet 1108 Harmat u.88. Ált. Iskola Gyermekjóléti Szolgálat 1104 Mádi u. 86. Családsegítő Szolgálat 1101 Halom u.33. Janikovszky Általános Iskola 1107 Üllői u. 120 Kőbányai Szabadidő Központ 1105 Előd u.1. Pataky Művelődési Központ 1105 Szt. László tér 7-15. ÁNTSZ 1102 Endre u.10. Védőnő 1107 Üllői ut Fővárosi 3. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői 1149 Fráter u. 5-7. és Rehabilitációs Bizottság Beszédvizsgáló Országos Sz. R. Biz. 1115 Halmi u. 26.
30 IX. rész Ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok - Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, az óvoda jó hírnevének megőrzése a közösség minden tagjának kötelessége. - A nemzeti ünnep és megemlékezések, az óvoda helyi hagyományai közé tartozó rendezvények pontos időpontját, a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat az óvoda éves munkatervében határozzuk meg, de megjelenik a Módszertani Füzetben is (Jeles napok, Zöldbetűs napok, Hagyományok ) - A gyermekcsoportokon belül megemlékezést tartunk egyéb évfordulókról, fontos eseményekről. 1. A gyermek-közösségekkel kapcsolatos hagyományok: ajándékkészítés anyák napjára, karácsonyra, húsvétra, gyermeknapra népi hagyományok ápolása, jeles napokhoz kapcsolódó szokások őszi, téli, tavaszi kirándulások szervezése közös megemlékezés a gyermekek név-, és születésnapjáról, 2. Óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása: - Születi mulatság - Mikulás - Karácsony - Farsang - Húsvét - Gyermeknap - Március 15. - Anyák napja - Kinyílik a Kékvirág napok - Nevelési évbúcsúztató, ballagás 3. Népi hagyományok ápolása: jeles napokhoz kapcsolódó szokások, népi játékok népi kézműves technikák bemutatása, megtanítása - A tanulmányi kirándulások, séták és színházlátogatás, sportnapok szervezése a munkaterv szerint történik. - Megemlékezés a környezetvédelmi napok keretében a Madarak, Fák és a Föld napjáról, az Állatok- és a Víz-, valamint a Környezetvédelem Világnapjáról.
31 X. rész A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések 1. Ha a szülő a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, legalább egy munkanappal megelőzően tájékoztatnia kell az óvodapedagógust. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján lehetőleg 9 00 óráig be kell jelenteni az óvodatitkárnak. A két hetet meghaladó huzamosabb távollétet az óvodavezetővel kell egyeztetni. 2. Ha a gyermek, betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. Három napon túli hiányzás esetén a gyermek az óvodát csak orvosi igazolással látogathatja újra. Ha a gyermek tanköteles - az 5. életévtől és egy nevelési évben 7 napnál többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetője köteles a szülőt felszólítani, majd ha ez sem eredményes, értesíti a gyermek lakhelye szerint illetékes jegyzőt. Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében folyik. A gyermek abban az évben, amelyikben az 5. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a 7. életévét betölti. Ha a 7. életévét betölti a gyermek, akkor kezdhet újabb nevelési évet, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában, melyhez a vizsgálat előtt a nevelőtestület egyetértését beszerezte. Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul 10-nél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.
32 XI. rész Rendszeres egészségügyi feladatok ellátásnak rendje Az óvoda működtetése során az ÁNTSZ előírások, valamint a HACCP rendszer követelményei maradéktalanul betartásra kerülnek. 1. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását elsődlegesen a szülő látja el. 1.1. A fenntartó Önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján lehetőség van arra, hogy az orvos és a védőnő is szerepet vállaljon az egészségmegőrzésben. Ehhez a szülők beleegyezése szükséges. 2. A védőnő rendszeres kapcsolatot tart fent az óvodával. - segítséget nyújt a tetves gyermekek ellátásával kapcsolatban - a fertőző betegségek intézményi kezelésében - az általános eü. felmérésekben - tájékoztatást nyújt a bölcsődéből érkező gyermekekről. 3. A fenntartó által biztosított feltételek mellett fogorvosi szűrésre is van lehetőség abban az esetben, ha a szülő beleegyezik. 4. A betegségre gyanús, lázas gyermeket az óvodába bevenni nem szabad. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni (az intézményben kialakított eü. szobában). Szükség esetén azonnal orvost kell hívni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. 5. A fenntartó szervezésében a teljes alkalmazotti kör rendszeres üzemorvosi vizsgálaton vesz részt. 6. Mindenkinek érvényes Eü. kiskönyvvel kell rendelkeznie, melyet a vezetői irodában tartunk. Ezen feladatokat a munkavédelmi felelős látja el.
33 XII. rész Az óvodai védő - óvó előírások, a vezetők, alkalmazottak feladata baleset esetén - Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. - Ha a gyermekeket, veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszüntetni, az óvoda segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. - Az óvodavezető gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséről. - Az óvodában a védő - óvó előírások megléte, betartása és működése felől gyermekvédelmi felelős gondoskodik. - Az óvoda házirendje részletesen meghatározza a védő-óvó előírásokat. Az óvoda házirendjét az óvoda dolgozói, illetve a szülők részére mindenkor hozzáférhetővé kell tenni, és megismeréséről az óvodavezetőnek gondoskodni kell. - A gyermekekkel, az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát a nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint a gyermekek életkorának a fejlettségi szintjüknek megfelelő formában ismertetni kell. Az ismertetés tényét dokumentálni kell (csoportnaplók). A vezetők és alkalmazottak feladatai gyermekbalesetek esetén: - A vezetőnek és az alkalmazottaknak kötelességük mindent megtenni a gyermekbalesetek megelőzése tárgyában. - A bekövetkezett gyermekbaleseteket jelenteni kell a www.om/baleset.hu weblapon, és a jogszabályban előírt nyilvántartásba be kell vezetni. - Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteteket átadja, valamint ha észleli, hogy balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. - Minden dolgozónak ismernie és betartania kell az óvodai munkavédelmi- és tűzvédelmi, katasztrófavédelmi szabályzatot és a tűzriadó, katasztrófaterv rendelkezéseit. - A nevelés év megkezdésénél és bármilyen baleset esetén baleseti oktatást kell tartani, és ezt a csoportnaplóban rögzíteni kell. Baleseti oktatást kell tartani séták, kirándulások előtt is. - A testnevelési foglalkozások előtt baleset megelőzési feladatokat lát el az óvodapedagógus.