EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.2.1. COM(2017) 48 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Jelentés az európai szén-dioxid-piac működéséről HU HU
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 2 2. AZ EU ETS INFRASTRUKTÚRÁJA... 6 2.1. A rendszer hatálya alá tartozó tevékenységek, létesítmények és légijármű-üzemeltetők... 6 2.2. Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék... 8 3. A SZÉN-DIOXID-PIAC MŰKÖDÉSE 2015-BEN... 10 3.1. Kínálat: a forgalomban kerülő kibocsátási egységek... 10 3.1.1. Összkvóta... 10 3.1.2. Kiadott kibocsátási egységek... 11 3.1.2.1. Térítésmentes kiosztás... 11 3.1.2.2. A NER 300 program... 14 3.1.2.3. A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése... 15 3.1.2.4. A teljes árverésre vonatkozó szabálytól való eltérés az energiaszektor esetében... 17 3.1.3. Nemzetközi jóváírások... 20 3.2. Kereslet: a forgalomból kivont kibocsátási egységek... 21 3.3. A kereslet és a kínálat egyensúlyba hozása... 22 4. LÉGI KÖZLEKEDÉS... 27 5. PIACFELÜGYELET... 29 5.1. A kibocsátási egységek jogi természete és adóügyi elbírálása... 30 6. A KIBOCSÁTÁSOK NYOMON KÖVETÉSE, JELENTÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE... 31 7. A TAGÁLLAMOKBAN KIALAKULT IGAZGATÁSI RENDSZEREK ÁTTEKINTÉSE... 35 8. MEGFELELÉS ÉS VÉGREHAJTÁS... 36 9. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KILÁTÁSOK... 39 2
1. BEVEZETÉS Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU Emissions Trading System, EU ETS) 2005 óta képezi az EU azon stratégiájának sarokkövét, mely az iparból és az energiaszektorból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentését célozza meg. A rendszer jelentősen hozzájárul az EU 2020-as kibocsátáscsökkentési céljának eléréséhez az EU jól halad afelé, hogy elérje, sőt, túl is szárnyalja célkitűzését. Ahhoz azonban, hogy teljesüljön a 2030-ra legalább 40 %-os kibocsátáscsökkentést előirányzó célkitűzés melyről 2014 októberében állapodtak meg az EU vezetői a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret részeként, gondoskodni kell a folyamatos előrelépésről. Az Unió ezt a saját belső célt együttesen, költséghatékony módon fogja megvalósítani az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó és az azon kívül eső ágazatokban elért csökkentések révén. Egy jól működő, megreformált uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer alkotja majd azt a legfőbb mechanizmust, amellyel elérhető ez a cél, nevezetesen, hogy az EU ETS hatálya alá tartozó ágazatokban 43 %-kal csökkenjenek a kibocsátások 2005-höz képest. 2015 júliusában a Bizottság ismertette jogalkotási javaslatát, 1 melynek célja az EU ETS felülvizsgálata a következő évtized tekintetében. Az EU ETS reformja és felülvizsgálata szerves részét képezi az alkalmazkodóképes energiaunió megvalósításáért végzett munkának, ami a jelenlegi Bizottság egyik legfontosabb politikai prioritását jelenti. 1 COM (2015) 337, http://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/txt/?uri=celex:52015pc0337 3
Az EU ETS felülvizsgálatára 2015 júliusában tett bizottsági javaslat fő pontjai a 4. kereskedési időszakra (2021 2030.) vonatkozóan: A jelenlegi 1,74 %-hoz képest 2021-től kezdődően évente 2,2 %-kal csökkentendő a kibocsátási egységek száma A térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek célzottabb elosztása, beleértve a következőket: o o o referenciaértékek módosítása, hogy azok tükrözzék a technológiai fejlődést; célzottabb kibocsátásáthelyezési listák; a térítésmentes kiosztás mennyisége jobban igazodik a termelés szintjéhez. Az ipart és az energiaszektort számos támogató mechanizmus segíti abban, hogy megfeleljen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés innovációs és beruházási kihívásainak. o Két új alap: Innovációs alap az innovatív technológiák demonstrációjához nyújtható, már meglévő támogatást terjeszti ki az áttörést jelentő ipari innovációkra Modernizációs alap olyan beruházásokat mozdít elő, amelyek az energiaágazat és a jelentősebb energetikai rendszerek korszerűsítését, valamint a 10 alacsonyabb jövedelmű tagállam energiahatékonyságának javítását célozzák A kibocsátási egységek térítésmentes kiosztására továbbra is van lehetőség a villamosenergia-ágazat ezen alacsonyabb jövedelmű tagállamokban történő korszerűsítése céljából. A Bizottság 2016 júliusában olyan intézkedéscsomagot terjesztett elő, amely az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való átmenetet hivatott felgyorsítani az európai gazdaság valamennyi ágazatában 2. A jogalkotási javaslatok egyike 3 az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására állapít meg kötelező erejű éves célszámokat a tagállamok szintjén a 2021 2030-as időszakra azon ágazatok esetében, amelyeket az EU ETS nem szabályoz. Az új keret összességében a méltányosság, a szolidaritás, a költséghatékonyság és a környezeti integritás elvén alapul. Egy erősebb, jobban működő európai szén-dioxid-piac magában hordozza annak a lehetőségét, hogy jelentősen hozzájáruljon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő áttéréshez és Európa gazdaságának nagyobb energiabiztonságához. Az EU ETS mint 2 http://ec.europa.eu/clima/news/articles/news_2016072001_en.htm 3 COM(2016) 482 final, http://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/txt/?uri=celex:52016pc0482 4
a világ első jelentős, illetve legnagyobb szén-dioxid-piaca közreműködésével fontos szerepet tölt be azon globális erőfeszítésekben, amelyekről múlt decemberben Párizsban született megállapodás a világ klímaváltozásra vonatkozó első, egyetemleges egyezményének részeként. Az európai szén-dioxid-piac helyzetéről szóló első jelentést 4 2012 novemberében tették közzé (2012. évi jelentés a szén-dioxid-piacról). A jelentés célja az volt, hogy elemezze a széndioxid-piac működését, valamint hogy a kibocsátási egységek növekvő többlete fényében megvizsgálja, szükség van-e szabályozási intézkedésre. Az energiaunióról szóló első helyzetjelentés értelmében 2015 novemberében 5 az Európai Bizottság a klímaváltozásról szóló előrehaladási jelentés részeként elfogadta az európai szén-dioxid-piac működéséről szóló második jelentést (2015. évi jelentés a szén-dioxid-piacról). Ez a jelentés a 2013. és 2014. évet fedte le, ismertetve bizonyos 2015-ben elfogadott kezdeményezéseket is. Ez az európai szén-dioxid-piac működéséről szóló jelentés, amelyet a 2003/87/EK irányelv 6 (az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelv) 10. cikkének (5) bekezdése és 21. cikkének (2) bekezdése ír elő, a 2015. évvel foglalkozik, de emellett bemutat bizonyos 2016-ban javasolt vagy elfogadott kezdeményezéseket is. Eltérő jelzés hiányában a jelentéshez felhasznált adatok a 2016. júniusig a Bizottság rendelkezésre álló, nyilvánosan hozzáférhető adatok. Az EU ETS különböző vonatkozásait ismertető azon általános információk, amelyek a széndioxid-piacról szóló korábbi jelentésekben már szerepeltek, a jelentésben mindenhol bekeretezve jelennek meg. 4 COM(2012) 652 final, http://ec.europa.eu/clima/policies/ets/reform/docs/com_2012_652_en.pdf 5 COM(2015) 576 1. MELLÉKLET, http://ec.europa.eu/clima/policies/strategies/progress/docs/com_2015_576_annex_1_cover_en.pdf 6 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.). 5
2. AZ EU ETS INFRASTRUKTÚRÁJA 2.1. A rendszer hatálya alá tartozó tevékenységek, létesítmények és légijárműüzemeltetők Az EU ETS a 28 tagállam, Izland, Liechtenstein és Norvégia területén működik. Körülbelül 11 000 erőmű és gyártó létesítmény tartozik alá, valamint az európai repülőterek közt közlekedő mintegy 520 légitársaság kibocsátása. A rendszer az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátásának hozzávetőlegesen 45 %-át fedi le. A (2013 2020-ig tartó) 3. kereskedési időszaktól kezdődően energiaigényes ágazatnak minősülnek az EU ETS hatálya alá tartozó, helyhez kötött létesítményekkel rendelkező ágazatok, többek között a 20 MW bemenő hőteljesítménynél nagyobb erőművek és egyéb égetőművek (kivéve a veszélyeshulladék-égető és a településihulladék-égető létesítményeket), az olajfinomítók, a kokszolókemencék, a vas- és az acél-, a cementklinker-, az üveg-, a mész-, a tégla-, a kerámia-, a cellulóz-, a papír- és a karton-, az alumínium-, a petrolkemikália-, az ammónia-, a salétromsav-, az adipinsav-, a glioxálsav- és a glioxilsavgyártás, a szén-dioxid-leválasztás, a csővezetékes szállítás és a szén-dioxid geológiai tárolása. A légi közlekedésnek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó része 2016 végéig az Európai Gazdasági Térségen belüli légi járatokra korlátozódik. Az EU ETS hatálya alá a szén-dioxid (CO 2 ) kibocsátása, a dinitrogén-oxid (N 2 O) salétromsav-, adipinsav-, glioxilsav- és glioxálsavgyártásból származó kibocsátása, valamint a perfluor-karbonok alumíniumgyártásból származó (PFC) kibocsátása tartozik. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatályát az EU-tagállamok kiterjeszthetik további ágazatokra és üvegházhatású gázok kibocsátására (a hatályt kibővítő eljárás). A 2016-ban a 2015. évre vonatkozóan benyújtott 21. cikk szerinti jelentések alapján összesen nagyjából 10 950 engedélyezett létesítmény van az előző év körülbelül 11 200, illetve az azt megelőző év hozzávetőlegesen 11 400 létesítményéhez képest. Az EU ETS által lefedett tevékenységek során elhasznált fűtőanyagok 2015-ben továbbra is túlnyomórészt fosszilis eredetűek voltak. A 27 tagállam azonban 7 biomassza-felhasználásról is beszámolt közel 2000 létesítmény kapcsán (1966 létesítménynél, melyek az összes létesítmény 18 %-át adják). Csak 4 tagállam (Franciaország, Liechtenstein, Litvánia és Málta) nem számolt be biomassza-felhasználásról. A biomasszával kapcsolatos kibocsátás feltüntetése nem mindegyik tagállam 21. cikk szerinti jelentésében volt teljes (Dánia, Írország, Lettország, Portugália, Románia esetében), de a megadottak alapján a biomasszafelhasználásból származó CO 2 -kibocsátás körülbelül 125 millió tonnát ért el (ez körülbelül 7 A 21. cikk értelmében benyújtott jelentésekkel összefüggésben a tagállamok kifejezés a 28 uniós tagállam mellett az EGT-országokat (Izlandot, Norvégiát és Liechtensteint) is magában foglalja. 6
7 %-a az EU ETS jelentésben szereplő kibocsátásnak). Csak két tagállam (Németország és Svédország) számolt be csekély bioüzemanyag-felhasználásról, melyben összesen négy légijármű-üzemeltető működött közre 8. Az éves kibocsátás szerinti kategóriák tekintetében 9 a 2015-ös adatok azt mutatják, hogy 2014-hez képest a létesítmények 72 %-a marad az A. kategóriában, 21 %-a a B kategóriában és csak 7 %-a a C. kategóriában. 2015-ben (Olaszország kivételével) több mint 5700 létesítményt soroltak a kis kibocsátású létesítmények közé a jelentésekben (az Olaszország nélküli összes létesítmény 57 %-át) 10. A kis kibocsátású, A. kategóriába tartozó létesítmények magas százalékos aránya igazolja, hogy az arányosságot szem előtt tartva kialakított nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési rendszer többszintű szerkezete és egyéb egyszerűsítései megfelelőek. Annak ellenére, hogy az A., B. és C. kategóriájú létesítmények, valamint a kis kibocsátású létesítmények megoszlása a tagállamok között általában ugyanazt az összesített trendet követi, az érintett ipari ágazatok vagy tevékenységek nagyobb különbségeket mutatnak. Minden tagállamban találhatók olyan, az EU ETS hatálya alá tartozó létesítmények, amelyekben tüzelőanyagot égetnek. Az egyéb olyan tevékenységek közé, amelyekről a tagállamok többsége beszámolt, az olajfinomítás, az acélgyártás, valamint a cement-, a mész-, az üveg-, a kerámia-, a cellulóz- és papírgyártás tartozik. Csak két tagállam (Franciaország és Norvégia) számolt be engedélyt kapott szén-dioxid-leválasztási és -tárolási tevékenységről. Az EU ETS-hez kapcsolódó azon tevékenységek esetében, amelyeket ezenfelül neveztek meg a szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázok kibocsátójaként, a beszámolók szerint 13 országban (Németországban, Egyesült Királyságban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Izlandon, Norvégiában, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban, Svédországban, Szlovákiában és Szlovéniában) adtak ki engedélyt elsődleges alumínium és PFC-k kapcsán, 20 országban (kivéve: Ciprus, Dánia, Észtország, Írország, Izland, Lettország, Liechtenstein, Luxemburg, Málta, Portugália, Szlovénia) pedig salétromsav és dinitrogén-oxid (N 2 O) előállítására. A többi N 2 O-ágazatról csak három tagállamból érkezett jelentés, ezek közt adipinsav-előállítás (Franciaország, Németország, Olaszország), valamint glioxálsav- és glioxilsavgyártás (Franciaország, Németország) szerepelt. A 2015-ös jelentések szerint csak nagyon kevés tagállam élt azzal a lehetőséggel, hogy a kis kibocsátókat az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelv 27. cikkével összhangban kivegyék az EU ETS-ből. Ezt a lehetőséget az irányelv annak érdekében 8 A bioüzemanyag-felhasználással összefüggő, 21. cikk értelmében bejelentett kibocsátások az érintett légijárműüzemeltetők összes kibocsátásának 0,001 %-át teszik ki. 9 Lásd a Bizottság üvegházhatású gázok kibocsátásának 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU rendeletét (HL L 181., 2012.7.12., 30. o.), mely szerint a C. kategóriás létesítmények több mint 500 000 tonna CO 2 -egyenértéket bocsátanak ki évente, a B kategóriás létesítmények 500 000 és 50 000 tonna között, az A. kategóriás létesítmények pedig kevesebb mint 50 000 tonnát. Ezen túlmenően a kis kibocsátású létesítmények az A. kategóriájú létesítmények olyan alkategóriáját képezik, amelyek éves kibocsátása nem haladja meg a 25 000 tonna CO 2 -egyenértéket. 10 Olaszország továbbra is mellőzi az adatszolgáltatást azokról a létesítményekről, amelyek kis kibocsátású létesítményeknek minősülnek. 7
biztosítja, hogy tovább csökkenjenek a kis kibocsátókat terhelő adminisztrációs költségek, és abban az esetben megengedett, ha egyenértékű intézkedések vannak érvényben az ÜHGkibocsátás csökkentésére. A 2016-ban benyújtott jelentések szerint 8 ország (Németország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Izland, Olaszország, Szlovénia és az Egyesült Királyság) él ezzel a lehetőséggel, különösen a tüzelőanyag-égetést végző és a kerámiagyártó létesítmények tekintetében. A kivett kibocsátás teljes mennyisége 2015-ben hozzávetőlegesen 4 millió tonna CO 2 volt (mintegy 0,22 %-a az összes igazolt kibocsátásnak), ezzel szemben 2014-ben 3,9 millió tonna, 2013-ban pedig 4,7 millió tonna volt a CO 2 kibocsátás. Említésre méltó, hogy a tagállamok 21. cikk szerinti adatszolgáltatása szerint 2016-ban csak nagyon kevés tagállam élt azzal a lehetőséggel, amelyet a nyomon követésről és jelentésről szóló rendelet (Monitoring and Reporting Regulation, MRR) 11 13. cikkének rendelkezése nyújt, amely alacsony kockázatú esetekben lehetővé teszi az egyszerűsített nyomonkövetési terv alkalmazását. Csak Belgium (Flandria), Franciaország, Horvátország, Magyarország, Liechtenstein és Litvánia számolt be ennek alkalmazásáról a létesítményeknél, a légi közlekedés kapcsán pedig csak Finnország, Izland és Lengyelország. A légijármű-üzemeltetőkre vonatkozó válaszok tekintetében elmondható, hogy az EU ETS nyomonkövetési terveiben bejelentett légijármű-üzemeltetők száma jelenleg 2015-re vonatkozóan kevesebb mint 530 a 2014-re rögzített 610-hez képest. 2.2. Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék 11 601/2012/EU bizottsági rendelet (lásd a 8. lábjegyzetet). 8
Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék a kibocsátási egységek tulajdonosait és a kibocsátásiegység-tranzakciókat rögzíti egy bankhoz hasonlóan: feljegyzi a számláin található mennyiségeket és a számlák közötti ügyleteket. Ennek az egységes jegyzéknek az üzemeltetését és karbantartását a Bizottság végzi, míg az EU ETS-ben részt vevő 31 ország nemzeti jegyzékeinek kezelői a kapcsolattartó pontok a több mint 20 000 számla (vállalatok és természetes személyek) képviselői számára. Az egységes jegyzék eszközt biztosít az európai kibocsátók, kereskedők és 31 nemzeti hatóság számára ahhoz, hogy lebonyolítsák az EU ETS-sel kapcsolatos ügyleteiket: pl. a térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységeket kiosszák a helyhez kötött és a légijárműüzemeltetők között, rögzítsék a kibocsátók kibocsátását (a helyhez kötött létesítmények és a légijármű-üzemeltetők esetében), lehetővé tegyék a kibocsátók, a hivatásos kereskedők és természetes személyek számára is, hogy a megkötött ügyleteket lebonyolítsák azáltal, hogy a számlák közt átvezetik a kibocsátási egységeket, továbbá lehetővé tegyék a kibocsátók számára, hogy a kibocsátási egységek leadásával kompenzálják kibocsátásukat. Emellett a jegyzéket a közös kötelezettségvállalási határozat* (Effort Sharing Decision, ESD) végrehajtásához, valamint a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséhez is használják. Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék ugyanakkor lehetővé teszi a részt vevő országok számára azt, hogy eleget tegyenek az ENSZ kiotói jegyzőkönyvébe foglalt szabályoknak, pl. a kiotói jegyzőkönyv egységeinek visszavonása vagy törlése kapcsán. *Az Európai Parlament és a Tanács 406/2009/EK határozata (2009. április 23.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.). Az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék 2016-ban Máltát és Ciprust az ENSZ Nemzetközi Tranzakciós Naplójához (International Transaction Log, ITL) kapcsolja, valamint az ENSZ-szel összehangolva megvalósítja az ahhoz szükséges funkciókat, hogy végrehajtsa a Kiotói Jegyzőkönyvben Részes Felek Konferenciájának 3/CMP.11. határozatában megfogalmazott eljárást 12. A Bizottság mint központi jegyzékkezelő a nemzeti jegyzékek kezelőivel egyeztetve folyamatosan a jegyzék működésének, biztonságosságának és felhasználóbarát jellegének fejlesztésére törekszik. Az EU ETS-ről további részletes ismertető az ETS felhasználói kézikönyvében található 13. 12 http://unfccc.int/resource/docs/2015/cmp11/eng/08a01.pdf 13 http://ec.europa.eu/clima/publications/docs/ets_handbook_en.pdf 9
3. A SZÉN-DIOXID-PIAC MŰKÖDÉSE 2015-BEN Ez a fejezet az EU ETS kínálati és keresleti oldaláról nyújt tájékoztatást. Kitér az összkvótára, a térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységekre, a NER300 programra, az árverésekre, a teljes árverésre vonatkozó szabálytól való eltérésre az energiaszektor esetében egyes tagállamokban, valamint a nemzetközi jóváírások használatára. A keresleti oldalról tájékoztatást nyújt a hitelesített kibocsátásról, valamint a kereslet és a kínálat egyensúlyba hozásáról. 3.1. Kínálat: a forgalomban kerülő kibocsátási egységek 3.1.1. Összkvóta Az EU ETS a fix összkvótás kereskedés elve alapján működik. Az összkvóta a rendszerben kibocsátható üvegházhatású gázok abszolút mennyisége, amelynek révén biztosítható a kibocsátás csökkentésére irányuló cél elérése, és amely a kereskedési időszak alatt forgalomba bocsátott kibocsátási egységek számának felel meg. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelv uniós szintű összkvótát határoz meg a 3. időszaktól. Az összkvóta évente 1,74 %-os lineáris csökkentő tényező szerint mérséklődik, melyet a 2008. és 2012. között évente megadott kibocsátási egységek átlagos összmennyisége alapján számítanak ki. Az 1. táblázat a 2013. és 2020. közötti (3. kereskedési) időszak egyes éveire vonatkozó összkvótákat mutatja be. 1 táblázat: Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer összkvótája, 2013 2020 Tárgyév Éves összkvóta (a légi közlekedés nélkül) 2013 2 084 301 856 2014 2 046 037 610 2015 2 007 773 364 2016 1 969 509 118 2017 1 931 244 873 2018 1 892 980 627 2019 1 854 716 381 2020 1 816 452 135 10
3.1.2. Kiadott kibocsátási egységek 3.1.2.1. Térítésmentes kiosztás Bár a 3. kereskedési időszakban a kibocsátási egységek EU ETS-ben részt vevő vállalatok közti elosztásának alapvető módja az árverés, a kibocsátási egységek egy részét továbbra is térítésmentesen osztják ki 2020-ig és később is. A következő elveket alkalmazzák: az elektromos áram előállítása már nem részesül a térítésmentes kiosztásból (lásd a 3.1.2.4. részt); a kibocsátási egységek térítésmentes elosztása az egész EU-ra kiterjedő, harmonizált szabályoknak megfelelően történik; a térítésmentes kiosztás a teljesítménymutatókon alapul annak érdekében, hogy jobban ösztönözze az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, és jutalmazza a leghatékonyabb létesítményeket; EU-szerte az új belépők tartaléka (new entrants' reserve, NER) várhatóan a 3. kereskedési időszak összes kibocsátási mennyiségének 5 %-át teszi ki (ezen tartalék 300 millió kibocsátási egységének értékesítése finanszírozta a NER300 programot, lásd a 3.1.2.2. részt). Térítésmentes kiosztást kaphatnak az ipari létesítmények a kibocsátásáthelyezés esetleges kockázatának kezelésére (az, hogy a vállalatok a klímapolitikával kapcsolatos költségek miatt olyan harmadik országba helyezik át termelésüket, amely az üvegházhatású gázok kibocsátására lazább szabályokat állít, potenciálisan az összes kibocsátásuk növekedéséhez vezet). Azok az ágazatok és alágazatok, amelyekre a kibocsátásáthelyezés jelentős kockázatának kitettként tekintenek, egy olyan hivatalos listára kerülnek, amely jelenleg a 2014 2019-es időszakot fedi le. A 3. időszak során az elérhető kibocsátási egységek összes mennyiségének 39 %-át osztják ki térítésmentesen az ipari és energiatermelő létesítményeknek az általuk termelt hő alapján. A térítésmentes kiosztásnak ez a hányada a későbbiekben 2020-ig növekedni fog az új belépők kiosztása miatt. Jelenleg nem lehetséges annak meghatározása, hogy az új belépők tartalékából mennyit használnak fel a következő években. A trendek alapján azonban az várható, hogy az összkvótának legfeljebb 2 %-át osztják ki térítésmentesen a NER-ből. Ezért a 3. kereskedési időszakban a térítésmentes kiosztás várhatóan az összmennyiségnek mintegy 41 %-át teszi ki. Továbbá az összkvótának mintegy 2 %-át használják fel a NER300 program finanszírozására (lásd a 3.1.2.2. részt). Így a 3. időszakban az árverések részesedése 57 %-ot tesz ki. 11
Az EU ETS hatálya alá tartozó új létesítmények és a kapacitásukat növelő létesítmények a 3. időszakban további térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységekre jogosultak a NER-ből. A NER 300 programra elkülönített 300 millió kibocsátási egység levonása után az eredeti NER 480,2 millió kibocsátási egységet tartalmazott. 2016 júliusáig 492 létesítmény számára 109,2 millió kibocsátási egységet tartalékoltak a 3. időszak egészére. A NER fennmaradó része, amely 371,0 millió kibocsátási egységet tesz ki, a jövőben további új létesítmények vagy kapacitásukat növelő meglévő létesítmények között osztható el. Várhatóan azonban e kibocsátási egységek jelentős része nem kerül kiosztásra. 2016 júliusáig körülbelül 231,4 millióval csökkent a kibocsátási egységek száma az olyan létesítmények miatt, amelyek bezártak, vagy amelyeknek csökkent a termelése vagy a termelési kapacitása a 3. időszakban kiosztásra kerülő kibocsátási egységek számának meghatározásához használt adathoz képest. 2 táblázat: Az ipar számára 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek száma (millióban) 14 2013 2014 2015 2016 Térítésmentes kiosztás 15 (EU28 + EGT-tagállamok) 903,0 874,8 847,6 821,4 Az új belépők részére fenntartott tartalékból történő kiosztás (zöldmezős beruházások és kapacitásbővítések) 11,0 14,2 14,9 14,5 A bezárások, valamint a termelés vagy a termelési kapacitás megváltozása miatt kiosztatlanul maradt térítésmentes kibocsátási egységek 40,7 58,4 68,6 63,7 Amint a térítésmentes kiosztás iránti kereslet meghaladta a rendelkezésre álló mennyiséget, az ETS alá tartozó minden létesítmény számára azonos százalékban csökkentették a kiosztást az ún. ágazatközi korrekciós tényező alkalmazásával (az ETS-t létrehozó irányelv rendelkezéseinek megfelelően). A korrekciós tényező 2013-ban körülbelül 6 %-os csökkenést hoz a térítésmentes kiosztásban, mely csökkenés évente fokozódik, míg 2020-ra mintegy 18 %-ot ér el. Miután a tagállami bíróságok több előzetes döntéshozatal iránti kérelmet is benyújtottak, 2016 áprilisában az Európai Unió Bírósága ítéletében 16 2017. március 1-jei hatállyal megsemmisítette az ágazatközi korrekciós tényező jelenleg alkalmazandó értékeit. Az ágazatközi korrekciós tényező újraszámítására lesz majd szükség az Európai Unió 14 A számadatok a 2016 júliusáig beérkezett bejelentéseket foglalják magukban, és a tagállamok későbbi bejelentései miatt még jelentősen változhatnak. 15 Eredeti összeg, az alábbi táblázatban említett csökkentések előtt. 16 C-191/14, C-192/14, C-295/14, C-389/14 és C-391/14, illetve C-393/14. sz. egyesített ügyek 12
Bírósága által jelzett az EU ETS kiterjesztett hatókörével kapcsolatos (a 2013 utáni új tevékenységekre és gázokra is kiterjedő) megközelítés figyelembevételével. A felülvizsgált értékek a 2018. és 2020. közötti térítésmentes kiosztásra vonatkoznak majd, és az iparnak jutó térítésmentes kiosztást csökkentik, miközben növelik ezen évekre az árverésre bocsátott volument. 13
3.1.2.2. A NER 300 program A NER 300 az egyik legnagyobb olyan program a világon, amely az innovatív, kis széndioxid-kibocsátást célzó demonstrációs projekteknek nyújt finanszírozást. A program finanszírozása az EU ETS harmadik időszakában az új belépők részére fenntartott tartalékból értékesített 300 millió kibocsátási egységből származó bevételből történik. A program a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztásának és tárolásának (carbon capture and storage, CCS), valamint a megújuló energia (renewable energy sources, RES) innovatív technológiáinak Európai Unión belüli, üzleti léptékű demonstrálására irányul. Az értékesítésből származó forrásokat kétfordulós 2012 decemberében és 2014 júliusában zajló pályázati eljárás keretében kiválasztott projekteknek ítélték oda. Összesen 2,1 milliárd eurót kapott egy CCS és 37 megújuló energia projekt az EU 19 tagállamában. Várhatóan 2,7 milliárd euró magánbefektetést generálnak majd. Jelen pillanatban három NER 300 projekt működik: a BEST bioenergia-projekt Olaszországban, Verbiostraw bioenergia-projekt Németországban és a Windpark Blaiken Svédországban (további részletek a 2015. évi szén-dioxid-piaci jelentésben találhatók). 3. táblázat: Az első pályázati fordulóban támogatást nyert NER 300 projektek 17 Függő projektek 16 Folyamatban lévő projektek 3 Visszavont projektek 1 Összesen 20 17 A 2010/670/EU bizottsági határozat (a NER 300 határozat) értelmében a 2012-es első pályázati fordulóban nyertes projektekben 2016 végéig kell a végső beruházási döntést meghozni, míg a második pályázati forduló nyerteseinél ez 2018 júniusának végére várható. 14
3.1.2.3. A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése Az árverés a kiosztás olyan átlátható módszere, amely lehetővé teszi a piaci szereplőknek, hogy piaci áron jussanak kibocsátási egységekhez. Az EU ETS 3. időszakának indulásától kezdve az elsődleges piacon történő árverés a kibocsátási egységek kiosztásának alapértelmezett módja; ez annyit jelent, hogy a kibocsátási egységek több mint felét árverésre szánják, ez az arány pedig a kereskedési időszak során folyamatosan növekszik. Az árveréseket az árverésekről szóló rendelet* szabályozza, mely megszabja az árverések menetének időbeli ütemezését, lebonyolítását és egyéb vonatkozásait a nyílt, átlátható, harmonizált és diszkriminációmentes eljárás biztosítása érdekében. *A Bizottság 1031/2010/EU rendelete (2010. november 12.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól (HL L 302., 2010.11.18., 1. o.). A jelentéstételi időszakban az árverések a következő aukciós platformokon zajlottak: Európai Energiatőzsde (European Energy Exchange AG, EEX), mely egy közös beszerzési eljárásban részt vevő 25 tagállam, illetve a közös beszerzési eljárásból saját döntése alapján kimaradó, ám saját aukciós platformját még ki nem jelölő Lengyelország közös aukciós platformjaként tart árveréseket; 2016. szeptember 5-től az EEX a második közös aukciós platformként bonyolít árveréseket, melyre 2016. július 13-án nevezték ki. EEX mint Németország árveréseinek bonyolítója Németország közös beszerzésen kívüli platformjaként; ICE Future Europe ( ICE ) mint az Egyesült Királyság árveréseinek bonyolítója az Egyesült Királyság közös beszerzésen kívüli platformjaként. Izland, Liechtenstein és Norvégia még nem kezdte meg a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítését. Az EEX az árverésen értékesített összmennyiség 88 %-ának árverését bonyolította le 27 tagállam (a közös aukciós platformon együttműködő 25 tagállam, valamint Németország és Lengyelország) nevében, míg az ICE az összmennyiség 12 %-át az Egyesült Királyság nevében. 2016. június 30-ig több mint 820 árverésre került sor a 3. időszakra vonatkozóan. Az alábbi táblázat arról nyújt áttekintést, hogy az EEX és az ICE a 3. időszak kibocsátási egységei közül hány kibocsátási egység árverés útján történő értékesítését bonyolította le 2012-ben (az úgynevezett korai aukciókon 18 ), 2013-ban, 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban. Az általános célú kibocsátási egységek volumenét azon döntés figyelembevételével határozták meg, mely 18 2012-ben a 3. időszak kibocsátási egységeinek korai árverésére került sor tekintettel arra a villamosenergiaágazatban széles körben elterjedt kereskedelmi gyakorlatra, hogy a villamos energiát tőzsdén kívüli határidős ügyletek keretében értékesítik, a szükséges inputot (ezen belül a kibocsátási egységeket) pedig az output értékesítése után szerzik be. 15
szerint a 2014-es, 2015-ös és 2016-os évekből 900 millió egységet töltenek vissza 2019-re és 2020-ra a Bizottság 176/2014/EU rendeletének megfelelően, a légi közlekedési kibocsátási egységek volumenét pedig a légiközlekedési ágazatnak a 377/2013/EU határozatban, illetve a 421/2014/EU rendeletben megadott átmeneti eltérésének figyelembevételével állapították meg. 4. táblázat: Az EEX és az ICE által a 3. időszak kibocsátási egységei közül árverés útján értékesített kibocsátási egységek mennyisége Tárgyév Az árverés útján értékesített általános célú kibocsátási egységek mennyisége Az árverés útján értékesített légi közlekedési kibocsátási egységek mennyisége 2012 89 701 500 2 500 000 2013 808 146 500 0 2014 528 399 500 9 278 000 2015 632 725 500 16 390 500 2016 380 585 000 3 028 000 Az árverések általában zökkenőmentesen zajlottak le, az aukciós elszámolóárak általában összhangban voltak a másodlagos piaci árakkal, és nem voltak jelentős problémák vagy incidensek. A jelentéstételi időszak alatt egy árverést töröltek, melyet az EEX bonyolított Lengyelország részére. Ezt a törlést csak három másik előzte meg, melyek 2013-ban történtek, röviddel a 3. kereskedési időszak árveréseinek indulása után. A Melléklet 2. függelékében található az általános kibocsátási egységekre 2013. és 2016. június 30. között indított valamennyi árverés aukciós elszámoló árainak áttekintése, a résztvevők számával és a kereslet-ajánlati aránnyal együtt. Az aukciós platformok minden egyes árverés részletes eredményét közzéteszik a kifejezetten erre a célra létrehozott weboldalakon. Emellett Németország, Lengyelország és az Egyesült Királyság, valamint a közös aukciós platformot használó tagállamok nevében a Bizottság havi jelentéseket tesz közzé az árverésekről, 19 amelyek további tájékoztatást nyújtanak az árverések működéséről, többek közt a részvételről, a kereslet-ajánlati arányról és az árról. 2012. és 2016. június között az árverések árbevétele meghaladta az 14 milliárd eurót. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelv úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak az árverésekből származó bevételek ezen belül a szolidaritás és a növekedés érdekében kiosztott kibocsátási egységekből származó összes bevétel legalább 50 %-át éghajlatváltozással vagy energiaüggyel kapcsolatos célokra kell fordítaniuk. 2015-ben az ETS kibocsátási egységeinek árveréseiből 4,9 milliárd euró bevétele származott a tagállamoknak. A Bizottságnak megadott adatok alapján 2015-ben a tagállamok ezen 19 A jelentések a Bizottság e célra létrehozott weboldalán olvashatók, ahol egyéb információk is találhatók az árverésekről: http://ec.europa.eu/clima/policies/ets/auctioning/documentation_en.htm 16
bevételeknek átlagosan 77 %-át meghatározott, éghajlatváltozással vagy energiaüggyel kapcsolatos célokra költötték vagy tervezték költeni 20. Az árverésből származó bevételek felhasználásáról bővebb információt az energiaunió helyzetét bemutató 2016-os jelentés nyújt majd. A Bizottság 2015 decemberében nyilvános konzultációt indított az árverésekre vonatkozó rendelet működéséről 21. Azon pár szempont kivételével, ahol átgondolandó a technikai fejlesztés lehetősége, az árverések eredménye és a nyilvános konzultáción kapott reakciók megerősítik, hogy az árverésekre vonatkozó rendelet jelenlegi felépítése általában véve az árveréseknek és a kibocsátási egységek kiosztásának zökkenőmentes, hatékony és hatásos lebonyolítását teszi lehetővé, a kívül maradás korlátozott rendszerével együtt. 3.1.2.4. A teljes árverésre vonatkozó szabálytól való eltérés az energiaszektor esetében Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelv 10c. cikke az árverés általános szabályától való eltérésről rendelkezik, hogy támogassa a villamosenergiaágazat korszerűsítését célzó beruházásokat egyes tagállamokban. Tízből nyolc jogosult tagállam* igénybe veszi ezt az eltérést, és térítésmentesen biztosít kibocsátási egységeket a villamosenergia-termelők számára azzal a feltétellel, hogy azok megfelelő beruházásokat hajtanak végre. A 10c. cikk alapján térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységeket levonják a kibocsátási egységek azon mennyiségéből, amelyet a tagállam egyébként árverésre bocsátana. Az eltérés végrehajtására vonatkozó nemzeti szabályoktól függően a villamosenergia-termelők a nemzeti beruházási tervben felsorolt beruházások közül folyamatban lévő vagy már végrehajtott beruházásaikkal, vagy az ilyen beruházások finanszírozására szolgáló nemzeti alapba való befizetéseikkel egyenértékű kibocsátásiegység-mennyiségben részesülnek térítésmentesen. *Az eltérésre Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta és Románia jogosult. Málta és Lettország úgy döntött, hogy nem veszi azt igénybe. A villamosenergia-termelők számára 2015-ben térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek számát a 5. táblázat ismerteti. Az éves kibocsátási egységek maximális számát a Melléklet 1. függeléke jelzi. Ha a kiosztott kibocsátási egységek száma kisebb, mint a megengedett maximum, a fel nem használt kibocsátási egységek az adott tagállam nemzeti szabályaitól függően térítésmentesen kioszthatók a következő év(ek)ben. Végül azokat a kibocsátási egységeket, amelyeket nem osztanak ki térítésmentesen az eltérés értelmében, árverésre bocsátják. Az első évben a nemzeti tervben szereplő beruházások közül azokat lehetett bejelenteni, amelyeket 2009 júniusától kezdődően hajtottak végre. 2013-ra és 2014-re vonatkozóan 500 beruházás költségeit jelentették be; ezek közül 135 befejeződött, 22 beruházást töröltek, míg a többi folyamatban van, de még nem fejeződött be. 20 Lásd az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelv 10. cikkének (3) bekezdését. 21 http://ec.europa.eu/clima/consultations/articles/0028_en.htm 17
A 2009. és 2015. közötti beruházási támogatás bejelentett összértéke körülbelül 9,49 milliárd euró. Ennek mintegy 80 %-át szánták az infrastruktúra fejlesztésére és átalakítására, míg a beruházások többi része a tiszta technológiákhoz vagy a kínálat diverzifikálásához kapcsolódott. A beruházások között szerepel például új, kapcsolt energiatermelést végző kondenzációs gőzturbina Észtországban (infrastruktúra-korszerűsítés), távfűtési hálózatok rehabilitációja Bulgáriában (infrastruktúra-felújítás), hulladékhasznosítás révén a szén megújuló energiaforrásokkal való kiváltása a Cseh Köztársaságban (tiszta technológia) és rendszerösszekötő földgázvezeték építése Magyarországon (az ellátás diverzifikálása). 5. táblázat: A 10c. cikk szerint térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek száma A tagállamok által igényelt, térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek száma Tagállam 2013 2014 2015 Bulgária 11 009 416 9 779 243 8 259 680 Ciprus 2 519 077 2 195 195 1 907 302 Csehország 25 285 353 22 383 398 20 623 005 Észtország 5 135 166 4 401 568 3 667 975 Magyarország 7 047 255 0 - Litvánia 322 449 297 113 269 475 Lengyelország 65 992 703 52 920 889 43 594 320 Románia 15 748 011 8 591 461 9 210 797 Összesen 133 059 430 100 568 867 87 532 554 1. ábra: A 10c. cikk szerint térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelv előírja, hogy az eltérést alkalmazó tagállamok tegyenek közzé éves jelentést a nemzeti tervükből megvalósított 18
beruházásokról. A kérelmeket is közzé kell tenni. A tapasztalat azt mutatja, hogy az eddig közzétett jelentések mind a formátumukat, mind a tartalmukat illetően igen eltérőek. Bizonyos esetekben a tagállamok üzleti titokra hivatkozva korlátozzák vagy összesítve adják meg a beruházási költségekről nyújtott információkat. A jelentéseket általában a felelős minisztérium azaz az energiaügyi minisztérium (Bulgária, Románia és Litvánia) vagy a környezetvédelmi minisztérium (a Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Magyarország és Lengyelország) honlapján teszik közzé. Minden nem térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységet árverésre bocsátanak. Az alábbi számok a kibocsátási egységek jelenlegi megoszlását mutatják 2013-ra, 2014-re és 2015-re. Lengyelország például mintegy 50 millió olyan kibocsátási egységgel rendelkezik, amelyet a 2013-ban és 2014-ben árverésre bocsátott kibocsátási egységeiből vontak le, de mégsem osztottak ki térítésmentesen. 2. ábra: Kibocsátási egységek megoszlása (kiosztott, árverésre bocsátott, megmaradó felhasználatlan) Kiosztott kibocsátási egységek Árverésre bocsátott kibocsátási egységek Megmaradó, felhasználatlan kibocsátási egységek 19
3.1.3. Nemzetközi jóváírások Az EU ETS lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy két, az ENSZ-szintű jóváírási program, nevezetesen a tiszta fejlesztési mechanizmus (CDM) és az együttes végrehajtás (JI) jóváírásait felhasználják az EU ETS keretében fennálló kötelezettségeik teljesítésére *. Ez várhatóan 2020-ig működik. A 3. időszakban a jóváírásokat már nem adják le közvetlenül, mint a 2. kereskedési időszakban, hanem az egész naptári évben bármikor átválthatók kibocsátási egységekre. Arra, hogy az EU ETS résztvevői hogyan használhatják fel a jóváírásokat, számos szabály vonatkozik, pl. minőségi előírások, nem lehetnek nukleáris, valamint erdősítési, visszaerdősítési projektek, valamint a legkevésbé fejlett országok kivételével nem jár jóváírás 2013 után regisztrált új projektekért. Mennyiségi szabályok is vonatkoznak a jóváírások azon maximális szintjére, amelyet az üzemeltetők és a légijármű-üzemeltetők használhatnak fel **. * Mind a CDM-, mind a JI-projektek kiotói kibocsátási egységeket generálnak: igazolt kibocsátáscsökkentési egységeket (CER-egységek), illetve kibocsátáscsökkentési egységeket (ERU-egységek), amelyek egyaránt 1 tonna szén-dioxiddal egyenértékűek. **A Bizottság 1123/2013/EU rendelete (2013. november 8.) a nemzetközi jóváírási jogosultságoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő meghatározásáról, HL L 299., 2013.11.9., 32. o. Noha a 2. és a 3. időszak jóváírási jogosultságainak pontos mennyisége részben a jövőbeli hitelesített kibocsátásadatoktól függ majd, a piaci elemzők becslése szerint körülbelül 1,6 milliárd jóváírást tesz majd ki. A felhasznált vagy átváltott nemzetközi jóváírások teljes mennyisége 2016. április 30-tól 1,468 milliárdot tesz ki, ez a megengedett maximum 90 %-át jelenti. A 2020 utáni időszakra az Európai Tanács egy saját, belső kibocsátáscsökkentési célkitűzésről döntött, ami azt jelenti, hogy az EU ETS következő kereskedési időszakában várhatóan nem lesznek használatban a nemzetközi jóváírások. Az alábbi ábra a nemzetközi jóváírások átváltását mutatja. Teljes képet a Melléklet 3. függeléke ad. 3. ábra: A 2016. október 31-ig átváltott nemzetközi jóváírások összefoglalása 20
3.2. Kereslet: a forgalomból kivont kibocsátási egységek Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében részt vevő létesítmények 2015-ben alig 0,4 %- kal kevesebb üvegházhatást okozó gázt bocsátottak ki ezt mutatják az EU kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékében rögzített adatok alapján készült becslések. Ez alátámasztja a rendszer működésének utóbbi öt évének csökkenő tendenciáját. 6. táblázat: Hitelesített kibocsátásadatok 21
Tárgyév 2011 2012 2013 2014 2015 Hitelesített kibocsátás (millió tonna CO 2 - egyenértékben) 1886 1867 1895 1812 1800 Változás az x 1. évhez képest -1,8 % -2 % -3 % -4,5 % -0,4 % EU28 reál GDPnövekedési rátája 1,7 % -0,5 % 0,2 % 1,5 % 2,2 % Forrás: Az európai uniós ügyleti jegyzőkönyv (EUTL) nyilvános weboldala (http://ec.europa.eu/environment/ets/) GDP-adatok innen: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tec00115 (letöltve: 2016. szeptember). A légi közlekedésből származó hitelesített kibocsátásokat külön tüntetjük fel a 4. részben. Az önként törölt (megfelelésre fel nem használt) kibocsátási egységek száma 2015-ben 69 627 volt. Összességében ez idáig 130 124 kibocsátási egység törlését jelentették. 3.3. A kereslet és a kínálat egyensúlyba hozása A 3. időszak kezdetén az EU ETS-t a kibocsátási egységek kereslete és kínálata között kialakult nagymértékű egyensúlyhiány jellemezte, ami körülbelül 2,1 milliárdos többletet eredményezett 2013-ban. Némi csökkenéssel ez 2014-ben 2,07 milliárd lett, 2015-re pedig jelentősen esett, 1,78 milliárd kibocsátási egységre. A többlet csökkenése az árverések volumenének a későbbre ütemezési (backloading) intézkedés bevezetésének köszönhető mérséklődését tükrözi 22, amely 2014-ben 400 millió kibocsátási egység árverésre bocsátását halasztotta el, 2015-ben 300 millióét, 2016-ban pedig 200 millióét. Ezek a kibocsátási egységek végül a piaci stabilizációs tartalékba kerülnek. Az árverések későbbre ütemezése nélkül a többlet 2015-ben több mint 40 %-kal magasabb lett volna. A kibocsátás 2015-ben csak kis mértékben nőtt, ami jelentős nettó csökkenést hozott a kínálat és a kereslet különbségében. A kibocsátási egységek kínálata és kereslete közti strukturális egyensúlytalanság kezelése érdekében jogalkotási javaslatot terjesztettek elő egy piaci stabilizációs tartalék létrehozására, 22 Az Európai Parlament és a Tanács 1359/2013/EU határozata (2013. december 17.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezésére vonatkozó rendelkezések pontosítása érdekében történő módosításáról (HL L 343., 2013.12.19., 1. o.). 22
és a kibocsátási egységek árverési kínálatának rugalmasabbá tételére. A piaci stabilizációs tartalékról 2015-ben állapodtak meg, 23 és 2019-ben fogják megvalósítani. 23 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1814 határozata (2015. október 6.) az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 264., 2015.10.9., 1. o.). 23
A piaci stabilizációs tartalék működése szempontjából kulcsfogalom a forgalomban lévő kibocsátási egységek száma (TNAC). A kibocsátási egységek a tartalékba kerülnek, ha a TNAC meghaladja az előre meghatározott felső határt (833 millió kibocsátási egység), illetve felszabadulnak a tartalékból, ha számuk az előre meghatározott alsó határ alá kerül (400 millió kibocsátási egység alá, vagy amennyiben intézkedések elfogadására kerül sor az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelv 29a. cikke alapján). Így a piaci stabilizációs tartalék felszívja, illetve felszabadítja a kibocsátási egységeket, ha a TNAC egy előre meghatározott tartományon kívül kerül. A tartalékot növelik a későbbre ütemezett kibocsátási egységek, valamint az ún. ki nem osztott* kibocsátási egységek is. A kibocsátási egységek kínálatát a (2008-tól 2012-ig tartó) 2. időszakban felhalmozott kibocsátási egységek, az árverésre bocsátott kibocsátási egységek, a térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek, valamint a NER-ben lévő kibocsátási egységek alkotják; ugyanakkor a keresletet a létesítmények kibocsátásai és a törölt kibocsátási egységek határozzák meg. A további részleteket lásd a Melléklet 4. függelékében az 1. táblázatot. A forgalomban lévő kibocsátási egységek számának meghatározásához az EU ETS 2. időszaka után fennmaradó, le nem adott és nem törölt kibocsátási egységek száma jelenti a kiindulópontot.** Ez a főösszeg 1 749 540 826 kibocsátási egység (ez a számadat a 3. időszak kibocsátási egységei közül korai aukciókon 2012-ben értékesített kibocsátási egységeket nem, a 3. időszak kezdete előtt felhasznált nemzetközi jóváírásokat azonban magában foglalja; a 2008 óta felhasznált nemzetközi jóváírások összege a 3.1.3. szakaszban szerepel) így az EU ETS harmadik kereskedési időszakának elején forgalomban lévő ETS kibocsátási egységek pontos számát mutatja. A forgalomban lévő kibocsátási egységek számát, amely a piaci stabilizációs tartalék (PST) által felszívott, illetve felszabadított kibocsátási egységek számának meghatározása szempontjából jelentős, a következő képlettel kell kiszámítani: TNAC = kínálat (kereslet*** + a PST-ben lévő kibocsátási egységek száma) *A ki nem osztott kibocsátási egységek olyan kibocsátási egységek, amelyeket nem osztottak ki az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelv 10a. cikkének (7) bekezdése alapján, azaz az új belépők tartalékában maradtak, vagy amelyeket a 10a. cikk (19) és (20) bekezdésének alkalmazása miatt nem osztottak ki, azaz a tervek szerint létesítményeknek osztották volna ki őket térítésmentesen, de ez a tevékenység (részleges) megszűnése vagy jelentős kapacitáscsökkentés miatt elmaradt. ** E kibocsátási egységeket a második kereskedési időszak végén felváltották a 3. időszak kibocsátási egységei. A forgalomban lévő kibocsátási egységek számát nem növelik a harmadik kereskedési időszak előtti egyéb kibocsátási egységek. A kibocsátási egységek kereskedelmére vonatkozó magyarázatot lásd itt: http://ec.europa.eu/clima/policies/ets/registry/faq_hu.htm *** Ez a törölt kibocsátási egységeket is magában foglalja. Az éves szén-dioxid-piaci jelentés megengedi a keresleti és a kínálati adatok összevonását, amelyeket az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert létrehozó irányelvből és végrehajtási rendelkezéseiből eredő beszámolási kötelezettségek ütemezése szerint kell közzétenni. Az ütemezést, az érintett adatokat és az időbeli hatályt a Melléklet 4. függelékének 2. táblázata tartalmazza. 24
Amint a piaci stabilizációs tartalék működésbe lép 2019-ben, a Bizottság 2017-től kezdődően minden május közepén közzé fogja tenni az előző évben forgalomban levő kibocsátási egységek számát. Az 4. ábra 24 az ETS 2014 végéig tartó időszakát érintő, összesített kereslet- és kínálatadatokat mutatja be. 2013-ban az összkínálat mintegy 2,18 milliárd kibocsátási egység, az összkereslet pedig mintegy 1,96 milliárd kibocsátási egység volt. 2014-ben az összkereslet és az összkínálat egyaránt körülbelül 1,87 milliárd kibocsátási egységre csökkent. A kínálat 2015- ben 1,58 milliárd kibocsátási egységgel bővült, míg a kereslet 1,85 milliárd kibocsátási egységre mérséklődött. Ennek eredményeként a többlet 2013-ban mintegy 220 millió kibocsátási egységgel 2 milliárd kibocsátási egység fölé ment, 2014-ben változatlan maradt, majd ezt követően 2015-ben körülbelül 1,78 milliárd kibocsátási egységre csökkent. A többlet tehát a jelenlegi kereskedési időszak kezdete óta mért legalacsonyabb szinten áll. 2014. és 2015. csökkenő kínálatában az árverések volumenének a későbbre ütemezési intézkedés miatti csökkenése jelenik meg. Az 5. ábra 2013. és 2015. között mutatja be a kínálat és a kereslet alakulását. 24 Ezek a 2013-ra és 2015-re vonatkozó számadatok az említett évekre vonatkozó, az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvből (EUTL) kinyerhető legfrissebb adatokon alapulnak. Ez azt jelenti, hogy 2013-ra, 2014-re és 2015-re vonatkozóan a legújabb adatokat is magukban foglalhatják. 25
4. ábra: A kumulált kereslet és kínálat közötti egyensúly 2015 végéig Kínálat (kumulált adat millióban) Kereslet (kumulált adat millióban) Térítésmentes kiosztás A beváltott nemzetközi jóváírások Térítésmentes kiosztás (NER) Térítésmentes kiosztás (10c. cikk alapján) Az EBB által a NER 300 programban értékesített egységek Árverés Törlések Hitelesített kibocsátásadatok Korai árverés Tartalékolás 26
5. ábra: A kínálat és a kereslet alakulása 2013-tól 2015-ig 4. LÉGI KÖZLEKEDÉS Mivel 2012 eleje óta az Európai Gazdasági Térség (EGT) repülőterei között üzemeltetett összes légi járat, az EGT területén található repülőterekről harmadik országokba induló légi járatok és amennyiben nem vonatkozik rájuk kivétel felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a harmadik országokból az EGT-n belüli repülőterekre érkező járatok kibocsátása az EU ETS hatálya alá tartozik. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (International Civil Aviation Organization, ICAO) közgyűlésének a globális piaci alapú mechanizmus (market-based mechanism, MBM) 2016-ig történő kialakítására és annak 2020-ig a nemzetközi légiközlekedés kibocsátásának kezelése céljából elvégzett bevezetésére vonatkozó megállapodására reagálva azonban az EU ETS hatálya 2013. és 2016. között az EGT-n belüli járatok kibocsátására szűkül. A 21. cikk alapján, 2016-ban benyújtott jelentések szerint 524 légijármű-üzemeltető rendelkezik nyomonkövetési tervvel (az előző évre jelentett 611-hez képest). A szóban forgó légijármű-üzemeltetők 56 %-a (296) kereskedelmi légijármű-üzemeltető, 44 %-a (228) pedig 27