Kína 2017. NOVEMBER ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Kínai Népköztársaság Államforma köztársaság Főváros Peking Terület 9 596 960 km 2 Népesség 1 379 302 771 fő (2017) Egy főre jutó GDP 8 087 USD Hivatalos nyelv mandarin dialektusban beszélt kínai Hivatalos pénznem (kód) jüan renminbi (CNY) Magyarország export rangsorában való helyezése 13. (208 országból) KÍNA ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 3 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 2 (0-7) S&P Szuverén minősítése A+ STABLE outlook Moody s Szuverén minősítése A1 STABLE outlook Fitch Szuverén minősítése A+ STABLE outlook
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Kína országkockázati besorolása 3-as kategória, stabil kilátássokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Kína politikai és biztonságpolitikai kockázatai mérsékeltek. Az országot erősen centralizált politikai berendezkedés, stabil kormányzat és egypártrendszer (Kínai Kommunista Párt) jellemzi. Xi Jinping elnök 2012-ben lépett hivatalba és az azóta eltelt időszak alatt kivételesen erős hatalmat sikerült összpontosítania maga körül. A jelenlegi kínai vezetés óvatos és fokozatos megközelítést alkalmaz a gazdasági, valamint az adminisztratív reformok végrehajtása során és igyekszik elkerülni a drasztikus lépéseket, amelyek aláaknázhatják a párt egységét és társadalmi elégedetlenséghez vezethetnek. Külpolitikai szempontból Tajvan marad Kína számára a legfontosabb probléma, valamint a keletkínai és a Dél-kínai tengeren lévő szigetekkel (Senkaku/Diaoyu szgk., Spratly-szgk., Paracel-szgk.) kapcsolatos területi viták, illetve a szomszédos észak-koreai rendszer esetleges változásaival járó következmények. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI A kínai gazdaság az elmúlt mintegy 15 évben lenyűgöző növekedést produkált, amelynek révén a világ 2. legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát. Az 1978-ban megkezdett gazdasági reformok megvalósításának köszönhetően a GDP nominális értéke az elmúlt 31 év alatt több mint 51- szeresére nőtt és jelenleg 11.339,2 Mrd USD-t tesz ki. Az 1 főre jutó GDP nagysága az ezredfordulón még alig haladta meg az 1.000 USD-t, jelenleg viszont már 8.168,1 USD-t tesz ki. A robosztus növekedést az akkor alkalmazott gazdaságpolitikai intézkedések idézték elő, amelyek felpörgették a beruházásokat, azon belül is főként az ingatlan-beruházásokat. Nem ösztönözték viszont kellő mértékben a háztartások fogyasztását, így a kereslet visszafogott maradt, aminek következtében a gazdasági egyensúly törékennyé vált, miközben a gazdaság egésze pedig túlhevült. A gazdasági kockázatok közepesek. A gazdasági növekedés lendülete 2011-ben torpant meg, és azóta is folyamatos lassulás tapasztalható, ami a korábbi időszak évi átlagos 10%-os növekedéséhez képest ez 2,5-3% közötti lassulást jelent. 2016-ban 6,7%-ot tett ki a növekedés üteme, ami Kína vonatkozásában az elmúlt 26 év egyik legalacsonyabb növekedési ütemét jelentette és várhatóan 2017-ben is tovább lassul a gazdaság (2017e: 6,6%). A gazdasági növekedés ütemének lassulása önmagában nem feltétlenül jelent negatívumot olyan esetben, amikor a növekedés túlpörgött. Kína vonatkozásában azonban mégis problémát okoz, mivel a gazdaságot éppen a nagy növekedésre, a nehéziparra és exportra alapozott gazdasági modellre építették fel. Emellett Kína számára komoly
problémát jelent gazdasági és társadalmi életet átszövő korrupció, az időről-időre megmutatkozó belső társadalmi elégedetlenség és a növekvő környezetszennyezés. A kínai globális kereslet csökkenése miatt egyre erősödik a kínai gazdaságra nehezedő külső nyomás is. A kormányzat a további lassulást megelőzendő több hosszú távú strukturális reformcélt tűzött ki, melynek keretében szolgáltató szektor, valamint a belső fogyasztást és a belső, nyugati területek növekedésének ösztönzését, az egyenlőtlenségek csökkentését, valamint a környezetvédelmet helyezi a középpontba, továbbá a nagyobb hozzáadott értéket termelő iparágak fejlesztésére, a szolgáltató ágazatok (főként a pénzügyi szolgáltatások) liberalizációjára és a külföldi tőke irányába való megnyitásra összpontosít. A kormányzat célkitűzései között szerepel továbbá a vállalkozásokra nehezedő adóterhek könnyítése, az urbanizáció növelése és a feldolgozóipar fejlesztése. A közpénzügyi kockázatok jelentősek, mivel a kínai kormány költségvetési politikája expanzív maradt a jelenlegi gazdasági helyzetben is, annak ellenére, hogy a GDP-arányos költségvetési deficit 4,1%-ot tett ki 2016 végén. Kína monetáris politikáját a finanszírozást segítő monetáris eszköztár alkalmazása és a megfelelő likviditás biztosítása jellemzi. Az árfolyam-politikát illetően szükséges kiemelni, hogy a devizafedezetű jüan, azaz a renminbi (RMB) bekerült az SDR-kosárba. Az IMF szerint ugyanis a renminbi teljesítette a konvertibilitáshoz szükséges feltételeket. Kína a pénzügyi rendszerének védelme érdekében ugyanakkor szoros ellenőrzést tart fenn a határon átnyúló tőkemozgásokat illetően. A jelenlegi körülmények között a gazdasági lassulás és az ezzel együtt járó bizonytalanság miatt a kormányzat nem valószínű, hogy enyhíteni fog ezen. Így viszont a renminbi, mint tartalékdeviza iránt a kereslet alacsony lesz a közeljövőben, és ezért a konvertibilitás adta lehetőségek egyelőre csak korlátozottan érvényesülnek majd. Az inflációs pálya középtávon 2-3% között alakulhat. Az üzleti környezettel kapcsolatban mérsékelt kockázatok azonosíthatóak. Az üzleti környezetre az elmúlt években pozitív hatással volt a Xi vezette adminisztráció által végrehajtott nagyszabású korrupció-ellenes kampány. Ennek ellenére számos kritika érte az államfőt amiatt, hogy az intézkedések aránytalanul kedvezőtlen módon érintették Xi politikai riválisait és azok érdekkörét. A korrupciónak leginkább kitett gazdasági szektorok azok, ahol magas az állami tulajdonban lévő cégek száma, beleértve a pénzügyi, energia és infrastruktúra szektorokat is. A kínai kormány további reformokat ígér az átláthatóság és a jogalkalmazás függetlenségének növelése érdekében. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozásból és jogrendszerből még mindig hiányzik a transzparencia és a külföldi befektetők iránti, a hazai befektetőkhöz hasonló bánásmód.
KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külső pozíciókat tekintve a kockázatok alacsonyak, annak ellenére, hogy 2016-ban a folyó fizetési mérleg többlete 300 Mrd USD alá süllyedt, és összesen 282,7 Mrd USD-t tett ki. A tőkemérleg egyenlege jelentős többletet mutat és a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) nagysága dinamikusan növekvő trend szerint alakul. 2016-ban a nettó FDI 59,9 Mrd USD-t tett ki és 2017 végére várhatóan el fogja érni a 93,5 Mrd USD-t. Kína rendkívül magas devizatartalékokkal rendelkezik, az elmúlt években tapasztalható csökkenés ellenére is 2017 augusztusában 3081 Mrd USD-t tett ki, mely így 15 havi importfedezetnek minősül. Kína főbb exportcikkei elektronikai berendezések, távközlési berendezések, ruházati termékek, textil áruk, míg elektronikai termékeket, kőolajat és ásványi tüzelőanyagokat, orvosi berendezéseket, érceket és gépjárműveket importál. Az ország főbb exportpartnerei: Egyesült Államok, Hong-Kong, Japán, Dél-Korea. Importpartnerei: Dél-Korea, Japán, Egyesült Államok, Németország, Ausztrália. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A kínai bankrendszer kockázatai jelentősek. Kínában az elmúlt évtizedekben a gazdasági növekedés ütemét is meghaladó tempóban bővült a banki aktivitás, amelynek eredményeként mára nemzetközi léptékekben is óriási bankok alakultak ki. A kínai bankok tevékenységének döntő részét a megtakarítók és a hitelt igénylők közötti hagyományos pénzügyi tevékenység jelenti. A kínai bankrendszer jelenleg 179.000 Mrd USD eszközállománnyal rendelkezik, amely az elmúlt 10 év alatt robosztus növekedést produkált a hatalmas, de gyakran nem túl hatékony infrastrukturális beruházási program finanszírozásával összefüggésben. A bankrendszer hitelállomány-növekedése dinamikus, jelenleg kb. 14% az éves növekedési ráta. A belföldre folyósított hitelek túlnyomó része a nagy és közepes méretű (jelentős részben állami) vállalatokhoz kerül kihelyezésre. A kisvállalkozások számára nyújtott hitelek a teljes hitelállomány nagyjából 20%-kát teszik ki, míg a háztartásoknak nyújtott hitelek nem érik el a hitelállomány negyedét sem. A kínai bankok nem teljesítő hiteleinek (NPL) állománya a hivatalos adatok szerint nem magas, 1,54-2,4% között mozog. A befektetők és az elemzők részéről fennállnak olyan aggodalmak, hogy a kínai bankok alulbecsülik NPL hitelállományukat, és nem jelentik azt le megfelelőképpen és a bankok mérlegei is átláthatatlanok. Az IMF elemzéseiben 15,5 %-osra becsüli az NPL növekedését. A kínai bankrendszerrel kapcsolatosan fontos figyelembe venni, hogy a hitelek állománya még mindig kétháromszor akkora ütemben növekszik, mint a GDP, és továbbra is jelentős az ún. árnyékbankrendszer szerepe. (Ez olyan jelzáloghitelekhez kapcsolódó bankon kívüli kölcsöntranzakciókat jelent, amelyekben jelentős szerepet kapnak a különböző eszközfedezetű értékpapírok és a tőkeáttételes derivatív termékek.) Az árnyékbankrendszer a gyenge szabályozói
környezet következtében alakult ki, és tevékenysége az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt, tekintettel arra, hogy a központi vezetés megszigorította a hitelhez jutás feltételeit, amivel a túlfűtött ingatlanpiac lehűtése volt a cél, azonban így mára az árnyékbankrendszer jelenti az egyik legnagyobb kockázatot az ország pénzügyi rendszerére. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: THE PEOPLE'S BANK OF CHINA 15% 10% 13,2% 11,4% 10,7% 9,9% 5% 4,6% 0% Industrial & Commercial Bank of China China Construction Bank Corporation Agricultural Bank of China Bank of China Bank of Communications Co. EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT: Eximmel kapcsolatban álló további bankok listája: Bank of Nanjing.
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2015 2016 2017E 2018E 2019E Reál GDP növekedés (%) 6,9 6,7 6,6 6,3 6,1 Éves átlagos infláció (%) 1,4 2,0 2,1 2,4 2,8 Államháztartás egyenlege (GDP %) -3,4-4,1-4,2-4,0-3,8 Bruttó államadósság (GDP %) 55,8 60,4 64,5 67,8 70,4 Folyó fizetési mérleg (GDP %) 3,0 1,8 3,0 2,9 2,6 Nettó FDI (GDP %) 0,6 0,5 0,8 0,9 1,0 Importfedezeti mutató (hónap) 19,6 18,4 15,0 14,0 12,6 Forrás: IHS, IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Masszív devizatartalékok és a kereskedelmi többlet; Hatalmas belső piac; Alacsony államadósság és alacsony külső adósságállomány; Évek óta lendületes és a továbbiakban is várhatóan jelentős gazdasági növekedés; Növekvő piacorientáltság; Fejlődő makroprudenciális gyakorlat. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Idősödő népesség; Kedvezőtlen üzleti környezet, a transzparencia hiánya; Növekvő bérköltségek; A vállalati szektor magas adósságállománya; Alacsony magánfogyasztás aránya GDP-hez viszonyítva; Csökkenő versenyképesség, növekvő bérek; Növekvő geopolitikai feszültség a térség országaival (területi viták).
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE KÍNA VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-KÍNAI ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2012-2017 KÖZÖTT MILLIÓ USD 2012 2013 2014 2015 2016 2017E Export 1810,6 1997,3 2156,2 1796,8 2244,6 2670,7 Import 5412,3 5360,4 5140,1 4776,9 4867,0 5239,6 Összes forgalom 7222,9 7357,7 7296,3 6573,7 7111,5 7910,3 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu