Válságk és knfliktusk a Közel-Keleten 2004. december 1. és 8. Az arab-izraeli hábrúk és az slói flyamat (vázlat) Előzmények - cinizmus mzgalma, Herzl Tivadar, bázeli prgram (1897) - zsidó bevándrlási hullámk Palesztina területére - világhábrús egyezkedések a Török Birdalm területei feletti szuverenitás megszerzéséért a britekarabk, britek-franciák-rszk, britek-zsidók között (Huszein-McMahn levelezés, Sykes-Pict egyezmény, Balfur-nyilatkzat) - zsidó betelepülési hullámk brit jóváhagyással (Balfur-nyilatkzat, 1917) - Török Birdalm felbmlása területe népszövetségi mandátum Anglia irányítása alatt (San remi knferencia, 1920) - brit mandátum időszaka: egyre erősödő ellentétek a felek között; zsidó fegyverkezés fkzódása; arabk tüntetései (legjelentősebb: 1936-39); - 1939 brit Fehér Könyv, mely az arabk jóindulata (II. világhábrú veszélye!) érdekében évi 15 ezer főben krlátzta a zsidó bevándrlást 5 éven keresztül Izrael megalakulása 1947 februárjában a brit krmány a palesztinai prblémát átutalta az ENSZ-nek májusban az ENSZ különleges bizttságt állíttt fel a palesztinai kérdés megvizsgálására (UNSCOP~UN Special Cmmittee f Palestine), amely szeptemberben közzétette többségi javaslatát két különálló állam megteremtésére az összesen 28 ezer km 2 -nyi területen: zsidó állam (3 körzet): 498 ezer zsidó, 407 ezer arab laks (a Negev-sivatag a zsidó állam része) a krábbi mandátumterület 56 %-a, vagyis valamivel több, mint14 ezer km 2 arab állam (3 körzet): 725 ezer arab, 10 ezer zsidó laks (eredetileg ide tartztt vlna Nyugat- Galilea, Szamaria, Judea középső része), kb 11 ezer km 2 Jeruzsálem (és Betlehem): 10 évre nemzetközi gyámság alatt álló crpus separatum (100 ezer zsidó, 105 ezer arab laks) A jelentésben fglalt javaslatt az Arab Legfelsőbb Bizttság elutasíttta, a Zsidó Ügynökség elfgadta Nvember 29-én New Yrkban az ENSZ Közgyűlése elfgadta a határzatt (GA R181); a brit csapatknak a következő év flyamán kellett vlna kivnulniuk és a két államt 1948. któber 1-ig létrehzni Palesztinában öt és fél hónapig plgárhábrús állaptk uralkdtak a brit csapatk 1948. május 14-én elhagyták Palesztina területét 1948. május 14-én hivatalsan is megalakult Izrael Állam; Függetlenségi Nyilatkzatát 38-an írták alá; az ideiglenes krmány miniszterelnöke David Ben Gurin lett Az első arab-izraeli (függetlenségi) hábrú: 1948-1949 Május 15-én Irak, Szíria, Transzjrdánia, Libann és Egyiptm katnai intervenciót indíttt Izrael ellen. Szemben áló felek hadereje kezdetben nagyjából hasnló (létszám, felszereltség) Izrael május 31-én létrehzza az egységes hadsereget Izraeli Védelmi Erők néven (IDF); (gyakrlatilag a Hagana 1, az Irgun-csprt 2, és a Lehi 3 (más néven Stern-csprt) összevnása) Június 11-én az ENSZ KGY többszöri felszólítására lépett életbe az első 4 hetes tűzszünet; ekkr Izrael már jóval nagybb terület felett gyakrlt ellenőrzést, mint krábban bárki gndlta vlna ( galileai Tábr-hegy környéke, Kelet-, Nyugat-Galilea, Jezréel völgye Haifától a Jrdánig, a Negev középső része (Beér Seva nem), illetve a Jeruzsálemet a tengerrel összekötő flysó) A másdik tűzszünet július 19-én kezdődött szeptember közepén az ENSZ palesztinai főmegbízttját, a svéd Flke Bernadtte gróft az izraeli belső ellenzéket képező Stern-csprt tagjai megölték Jeruzsálemben; a gyilksságt az izraeli krmány elítélte és ultimátumt adtt az Irgun-, és Sterncsprtknak (hivatalsan az Irgun még ebben a hónapban megszűnt) Október 1-én a Palesztinai Nemzeti Bizttság Hadzs Amin al-husszeinit választtta meg elnökének, madj önmagát a (gázai )Nagy-Palesztina ideiglenes krmányává nyilváníttta (ezt Abdullah aznnal elítélte, ám 12-én az egyiptmi, szíriai, libanni krmány elismerte, 19-én Irak is) December 1-re Transzjrdánia meggyőzte a palesztinai arabkat, hgy a legtöbbet neki köszönhetnek és a király egy Jerikóban megrendezett knferencián határzatban nyilváníttta ki, hgy Palesztina és Transzjrdánia szthatatlan egységet (Arab Hasemita Királyság) alkt Abdallah elszigetelődött, Egyiptm, Szíria, Irak ezt nem vlt hajlandó elfgadni; Egyiptm Gázában nem akart semmiféle független hatalmat 1 Hagana: a Jisuv (a palesztinai zsidó közösség) legfőbb védelmi szervezete 1920, illetve 1929 óta 2 Irgun: Nemzeti Katnai Szervezet (Menahem Begin) 3 Lehi: Izraeli Szabadságharcsk (Abraham Stern) 1
Válságk és knfliktusk a Közel-Keleten 2004. december 1. és 8. Októberben kiújultak a harck, izraeli támadás az egyiptmi csapatk ellen, illetve Izrael a hivatals határain belül élő arablakta területeken katnai krmányzást vezet be. Október 22-én életbe lépett a harmadik tűzszünet, amelyet északn az arabk néhány órán belül megszegtek. Nvember 4-én az ENSZ BT felszólíttta a feleket, hgy vnuljanak vissza az któber 14-i vnalak mögé decemberben izraeli csapatk mélyen behatlnak a Sínai-félszigetre Nagy-Britannia ultimátumban követelte Izraeltől a kivnulást (az 1936-s brit-egyiptmi egyezmény alapján) kilátásba helyezve a katnai beavatkzást arra az esetre, ha nem hajtják végre az ENSZ BT nvember 4-i határzatát 1949. január 2- án Izrael kivnul a Sínai-fsz-ről (január 17.: újabb tűzszünet, melyet ismét megszegnek) az év elején megszűnnek a térségben a harck az ENSZ KGY 1948. december 11-i 194-es számú határzata hárm államból álló békéltető bizttságt állíttt fel, illetve kinyilváníttta a menekültek visszatéréséi jgát, létrehzta az UNRWA-t Január 25-én tarttták Izraelben az első hivatals választáskat: többséget a MAPAI szerzett, miniszterelnök Ben Gurin lett-maradt, köztársasági elnökké Chaim Weizmannt választtták Truman elnök (US) de jure is elismert Izraelt Ugyanebben a hónapban Ralph Bunce az ENSZ közel-keleti megbízttja Rdsz szigetén megnyittta a tárgyaláskat fegyverszüneti egyezmények: Február 24-én Izrael és Egyiptm (a vlt brit mandátumterületből a Gáza-övezetet (378 km 2 ) Egyiptm fennhatósága alá helyezte) Március 23. (Ras En-Nekura): Libann és Izrael (a krábbi mandátumhatárk megerősítése) Április 3.: Transzjrdánia és Izrael (Ny-Jeruzsálem izraeli, Kelet-Jeruzsálem és a Siratófal környéke jrdániai ellenőrzés alá került; Ciszjrdániát (5879 km 2 )és Kelet-Jeruzsálemet egyesítették Transzjrdániával: Jrdániai Hasemita Királyság); Izrael kijáratt szerzett az Akabai-öbölhöz (ezt Egyiplm lezárja) Július 17.: Szíria, Izrael (a fegyverszüneti egyezmény hárm demilitarizált zónát hztt létre: ) Irak nem kötött fegyverszüneti egyezményt (nem is vlt Izraellel közös határa) Az egyes fegyverszüneti egyezmények a menekültek és a határk helyzetének végső rendezését békeszerződéshez kötötte ( 1979. Egyiptmmal, 1994: Jrdániával) Kb 500-750 arab menekült el krábbi hazájából Izrael területe és határai: (Ny-Galilea bekebelezésével és a Negev-sivataggal együtt 20770 km 2 -re növelte területét) 1949. május 11-én az ENSZ KGY megszavazta Izrael felvételét a szervezetbe; decemberben létrehzzák az UNRWA-t azzal a céllal, hgy felügyelje a palesztinai menekülttábrkat 1947. május 15. és 1951 decembere között közel 700 ezer zsidó lépett Izrael földjére 70 különböző rszágból (1950. visszatérési törvény - melynek értelmében a világ bármely részéről érkező zsidó bevándrlók megérkezésükkel államplgárságt kapnak Izraelben) Másdik arab-izraeli hábrú (szuezi válság) - 1956 A Szuezi-csatrnát Ferdinand Lesseps ötletéből 1859-69 között építették meg. 160 km hsszú és 150 méter széles. Az 1888-ban kiadtt knstantináplyi knvenció értelmében a csatrnán szabad a közlekedés minden nemzet hajója számára. Egyiptm 1914-től hivatalsan is angl prtektrátus, addig az Oszmán Török Birdalm autnóm tartmánya. A másdik világhábrút követően a belplitikai biznytalanság hatására 1952-ben Mhamed Nagíb és a Szabad Tisztek Mzgalma vette át a hatalmat (Farúk király lemnd, a parlament felszlatása, pártk betiltása, gyárbezárásk, földrefrm, stb 1954: Gamel Abden-Nasszer fellépése (Nagíb eltávlítása); Nagy-Britannia hzzájárul 80 ezer brit katna kivnásáhz; 1955-ben Egyiptm fegyvervásárlási megállapdást kötött a SZU-val (150 m USD) válaszul Dulles visszavnja az asszuáni gátépítés támgatására krábban tett US-ígéretet (hasnlóan a Világban is) a csatrnát üzemeltető társaság államsítása (1956 július), a részvényesek kártalanítása Nagy-Britannia: bár 1954-ben hzzájárult a térségben található támaszpntjai kiürítésébe, a csatrnát tvábbra is stratégiailag fntsnak tarttta; ellenezte, hgy a nasszeri prpaganda Jrdániát is ellenük frdíttta; az államsítás veszélyeztette a brit katnai és gazdasági-kereskedelmi érdekeket Franciarszág elsősrban azért kívánt beavatkzni, mert Egyiptm kmlyan támgatta az algériai frradalmat, illetve az Algériai Nemzeti Felszabadítási Frntt (FLN) ezek veszélyeztették az algériai lajhz fűződő francia érdekeket és a nagyhatalmi ábrándt Izraelnek kapóra jött a knfliktus, hiszen gázai bázisukról már régóta ki akarta űzni az Egyiptm pénzelte fidáíjínkat, és meg akarta törni az Akabai-öböl gazdasági és közlekedési blkádját, melyet az Arab Liga rendelt el (és melyet casus bellinek tekintett). 2
Válságk és knfliktusk a Közel-Keleten 2004. december 1. és 8. Katnai összeütközést az US nem óhajttt, ráadásul Egyiptm hatéknyan üzemeltette a csatrnát elutasítva minden nemzetközi ellenőrzésre irányuló javaslatt A nyár flyamán titks tárgyalásk és készülődések júl. 29.: angl-francia tervek a támadást illetően, aug. 7.: francia-izraeli fegyverszállítási tárgyalásk az angl, francia, izraeli támadás tervezői azzal számltak, hgy a lengyel és magyar események majd távl tartják a SZU-t a knfliktustól ezzel szemben Mszkva kmly diplmáciai támgatást nyújttt Egyipltmnak 1956. któber 29-én Izrael megtámadta Egyiptmt, benymultak a Sínai-fsz-re Nagy-Britannia és Franciarszág (az eredeti terveknek megfelelően!) ultimátumt intézett mindkét rszághz a aznnali tűzszünetre és a csapatknak a Szuezi-csatrnától való 10 mérföldes visszavnására felszólítva Izrael elfgadta (a Sínai-fsz-t így is ellenőrzése alatt tarthatta) Nasszer elutasíttta a javaslatt któber 31-én a nagyhatalmak bmbázták az egyiptmi légi támaszpntkat; nvember 2. és 4.: ENSZ tűzszüneti javaslatk, illetve az ENSZ KGY elítélte a hárm hatalm támadását brit-francia beavatkzás: nvember 5. (ejtőernyősöket bevetése Prt Saidnál, illetve a Szuezi-csatrna északi részének megszállása) Izrael hamarsan elfglalta a Sínai-félszigetet nvember 5-én Bulganyin Mszkvában (utólag plitikai blöffként értékelt) rakétafenyegetést fgalmaztt meg a brit, a francia és az izraeli nagykövetek felé + nvember 6-án az US közölte GB-vel, hgy nem kapja meg az ígért 1Md USD kölcsönt, ha aznap éjfélig nem vet véget a harcknak (éjfélkr Nagy-britannia kénytelen vlt tűzszünetet elrendelni) Nasszer katnai veresége plitikai és diplmácia győzelmet hztt számára: az US és a SZU az ENSZ-ben közösen ítélte el a támadást; Nagy-Britannia nem tarthatta meg a csatrnát, 1956 decemberében az utlsó brit katna is elhagyta az rszágt Izrael is kénytelen vlt amerikai nymásra négy hónap után visszavnulni a Sínai-félszigetről és a Gáza-övezetből; végleg 57 márciusában hagyták el a térséget; Izraelnek annyit sikerült elérnie, hgy garanciát kaptt az US-től az Akabai-öböl használatára Egyiptm az 1888-as knstantináplyi knvenció szellemében a hajózás szabadságát a Tirán-szrsn és a Szuezicsatrnán is garantálta, az öböl és a Vörös-tenger közötti Tirán-i-szrs megerősített pntján Sharm-es Sheikh-be, illetve a Csatrna övezetében húzódó izraeli-egyiptmi fegyverszüneti vnal több pntjára ENSZ békefenntartó kntingenst (UNEF I.) telepítettek. Következmények többek között: Nasszer szíriai pzíciója megerősödött az Egyesült Arab Köztársaság megalakítása 1958. február 1-én Egyiptm és Szíria egyesülésével (a pánarab nacinalizmus megerősödése); március 8-án csatlakztt Észak-Jemen is az EAK és É-Jemen létrehzták az Egyesült Arab Államk Államszövetségét; A fentiekre válaszul Irak és Jrdánia 1958 februárjában bejelentette az Arab Föderáció megalakulását (mindkét állami entitás megmaradt, a közös krmány élére az iraki II. Fejszál került) az iraki események miatt végül az egyesítés elmaradt. Sem az új iraki vezetés, sem Jrdánia nem kívánt Nasszer felhívására az EAÁÁ-hz csatlakzni, ami Mszkva és Kairó visznyának elhidegüléséhez, illetve Kairó és Washingtn közeledéséhez vezetett. Nasszer pánarab államszövetségét 1961-ben a damaszkuszi katnai államcsíny szakíttta szét, melynek következtében Szíria kilépett az EAK-ból (1961-ben felbmlik az EAÁÁ is) Nasszer nemcsak a pánarabizmus elkötelezett híveként, de az El nem kötelezettek Mzgalmában (1961) való részvétel miatt is nagy nemzetközi hírnévre tett szert Eisenhwer-dktrína (1957) Harmadik arab-izraeli hábrú (hatnaps hábrú) - 1967 Előzmények: vita a vízkérdésről (Jrdán vize), palesztin menekültek helyzete a szmszéds arab államkban; palesztin nemzeti mzgalm intézményesülése (PFSZ, 1964); Szíria radikalizálódása; Egyiptm kérésére májusban az UNEF-erőket az ENSZ kivnta, majd Egyiptm ismét lezárta a Tiránszrst. a hábrú srán (1967. június 5-10.) elfglalt és megszállt területek (kb 67 ezer km 2 ): Sínai-félsziget (1979-ig) Glán-fennsík (részben napjainkig) Nyugati part (Ciszjrdánia) és Kelet-Jeruszsálem (napjainkig) Gázai-övezet (napjainkig) 1967 augusztus: AÁL-csúcstalálzó: 3 nem határzat hónapkn kersztül vita az ENSZ BT-ben, végül 242-es sz. BT-határzat elfgadása (1967. nvemer 22.) területet a békéért elv 3
Válságk és knfliktusk a Közel-Keleten 2004. december 1. és 8. arab, francia váltzat egy határztt névelőben eltér (megszállt területek) a palesztin kérdés csupán menekültprbléma, nincs utalás önnrendelkezésre hajózás szabadsága a nemzetközi vizeken minden államnak jga van békés és biztnságs határk között élni; az arab államk vállalják a békét, ha Izrael kivnul egyéb javaslatk: US Rgers-terv (1969; 1971), ENSZ Jarring-misszió; Huszein-terv (Jrdánia), 1971 Negyedik arab-izraeli hábrú (jóm-kippúri hábrú) 1973 és következményei (1973-79) a hatnaps hábrút követően Izrael nemzetközi megítélése rmltt, támgatása jelentősen csökkent; Izrael már nem fennmaradásáért vagy megmaradásáért harclt a kmmunista blkk, illetve jbbldali körök a cinista imperializmust kezdték emlegetni (ez a jm kippúri hábrú után tvább erősödött); az ENSZ több határzatban ítélte el az arabk elleni izraeli csapáskat, de a palesztin gerillaakciókat nem (izraeli sprtlók meggyilklása a 72-es müncheni limpián, az Egyesült Államk szudáni nagykövete, stb) Előzmények 1969-70: felőrlő hábrú, anyaghábrú.1969-ben Nasszer bejelentette, hgy a csatrnán keresztül már két éve flyó átlövöldözést rendszeressé teszik; végső srn Nasszer elképzelése az izraeli fél kifárasztásáról nem sikerült (több egyiptmi esett el, mint izraeli, a plgári laksságt az izraeli aknazápr miatt több esetben/ vársban ki kellett telepíteni; 1970- re az izraeli csapatk a Bér-Lev vnaln, a csatrnától keletre stabilizálták állásaikat; a nyár flyamán már nemcsak szvjet repülők, de pilóták is részt vettek a hábrúban Egyiptmt megsegítendő). az egyre szaprdó palesztin terrrakciók következtében Jrdánia kellemetlen helyzetbe kerül 1970: fekete szeptember : belső támadásk a Jrdánia területén élő palesztinai arabk ellen a PFSZ Libannba kénytelen áttelepülni 1971: Nasszer halálát követően Anvar Szadat szövetségi szerződést köt 15 évre a Szvjetunióval, de a fegyverszállításk elmaradása miatt megrmlik a viszny; 1972-ben kiutasítják Egyiptmból a szvjet tanácsadókat és műszaki szakembereket 1973. szeptember elején Szadat találkzóra hívta Aszadt (Szíria) és Huszeint (Irak) céljuk a 67-ben elvesztett területek visszaszerzése (összehanglt támadás a Glánn és a Sínaifélszigeten) Jóm-kippúr: az engesztelés napja a zsidó vallásban; ezzel egy időben a muzulmánk számára ramadán szintén ünnep Mse Dajan védelmi miniszter figyelmeztetett a határmenti szíriai és egyiptmi csapatösszevnásra nem mzgósítttak a nagy költségek és az ünnep miatt Október 6. kra délután megindult a támadás mindkét frntn Sínai-félsziget: a csatrnán több ezer egyiptmi gyalgs kelt át légi és tüzérségi támgatással; a Bar-Lév vnal elérése; északn (Glán): a Hermn-hegy és a fennsík déli részének elfglalása któber 8.: az izraeli válaszcsapás kezdete Az arab seregek rövid ideig tudták elért sikereiket tartani; a hábrú kitörését követő első hétben az Egyesült Államk nem küldte az Izrael által kért haditechnikai segítséget. Olajválság (1973) világpiaci ár hónapk alatt négyszeresére emelkedett; lajembargó a nyugati államk ellen végül Izrael az Egyesült Államk katnai és gazdasági támgatásával (fegyverek, repülők, ill. 100 millió USD az amerikai zsidóktól) és segítségével, de kmly áldzatk árán vlt képes megállítani a támadást és megfrdítani a hábrú menetét (kb hárm hét alatt) északn átlépték azt a vnalat, ahnnan a szíriai támadás elindult, majd Damaszkusz és Kuneitra közütt félútn megállnak; 14-én egyiptmi támadás a Sínai-félszigeten (2000 tank harcl ennyi harclt Kurkszknál is) Az arabknak a Szvjetunió biztsíttt flyamats utánpótlást Nagy-Britannia egyik félnek sem adtt fegyvert, és nem engedte Ciprusn leszállni az USA gépeit nem utlsósrban az lajválság miatt (a helyzetet Prtugália segítsége ldtta meg); Franciarszág Líbiának adtt el Mirage gépeket, melyeket az Egyiptmnak tvábbadtt któber 16-án Ariel Sharn vezetésével izraeli tankk keltek át a csatrnán Szadat kérte Kszigin szvjet miniszterelnököt, hgy hívja össze az ENSZ BT-t és kérjen tűzszünetet; közben a harck tvább flytak, 4
Válságk és knfliktusk a Közel-Keleten 2004. december 1. és 8. Izrael egyre nagybb területeket vnt ellenőrzése alá. Mszkvában Kissinger és Brezsnyev közös ENSZ Bt (tűzszüneti) javaslatt dlgztak ki któber 22-én az ENSZ BT meghzta 338. (1973) számú határzatát; 24-én többszöri tűzszüneti-határidő módsítás után az ENSZ megfigyelők kitűzték zászlóikat a két hadsereg között a Sínai-félszigeten, majd a felek nvember 11-én tűzszünetet kötöttek 1974 január-május: Kissinger ingadiplmáciája Izrael és az arab fővársk között, melynek eredményeképpen: Egyiptm és Izrael megállapdást kötött: Izrael összes csapatát kivnta a csatrna övezetéből és a Szueztől 35 km-re keletre húzódó tűzszüneti vnalig húzódtt vissza; a kialakuló ütközőzónában ENSZ megfigyelők (békefenntartók) fglaltak helyet; lajembargó felldása (1974. tavasz) Szíria visszakapta Izraeltől az któber flyamán elvesztett területeket, az ENSZ békefenntartókat (UNEF II) vezényelt a Glán-fennsíkra, melynek mandátumát hathavnta újíttták meg a két fél egyetértésével (338-as és 340-es BT határzatk alapján) 1974-ben az Arab Államk ligája a PFSZ-t ismerte el a palesztinai arabk egyedüli legitim képviselőjének; Jasszer Arafatt a PFSZ vezetőjét meghívták az ENSZ Közgyűlésébe, majd a KGY elismerte palesztink jgát az önrendelkezésre és függetlenségre; a PFSZ megfigyelői státuszt kaptt a Közgyűlésben 1975 elején Kissinger ismét utazgatni kezdett a Közel-Keleten, hgy átmeneti megállapdást kössön a Sínaifélsziget kérdésének tvábbi rendezéséről kezdetben Izrael hallani sem akart a számukra stratégiai jelentőségű Gidi- és Mitla-hágó visszaadásáról. Végül 1975. szeptember 1.: végül megszületett az újabb izraeli-egyiptmi átmeneti megállapdás (Izrael hajózhattt a csatrnán, cserébe feladta hágóit a Sínaifélszigeten; Egyiptm lemndtt a közel-keleti knfliktus hábrús megldásáról) 1977 januárját követően Jimmy Carter némileg új közel-kelet plitikát kezdett kidlgzni, legalábbis, ami a palesztink bevnását illeti a helyzet rendezésébe (erről Izrael hallani sem akart és Kissinger ezt elfgadta); tvábbá Izraeltől azt várták, hgy adta át a palesztinknak a megszállt területeket (de nem feltétlenül a PFSZnek. 1977 flyamán Szadat, egyiptmi elnök bejelentette, hgy kész a Knesszetben szót emelni a béke ügyében, melyet Begin örömel fgadtt nvember 1-án a Szadat kijelentette, hgy kész Izraellel békét kötni, amennyiben az kivnul a 67-ben elfglalt területekről. Az arab vezetők többsége (Arafat, Kadhafi) árulónak bélyegezte. Ennek ellenére elindultak a tárgyalásk, bár nehezen jutttak egyezségre (Begin krlátztt önkrmányzatiságt ajánltt biznys ideig még izraeli megszállással, Szadat a palesztink teljes önrendelkezését akarta). Az USA teljesen belebnylódtt a közvetítésbe (gazdaságilag és plitikailag is skba került számára): 1978: Camp David (Begin, Szadat, Carter) keretegyezmények az 1) egyiptmi-izraeli békeszerződésről, 2) a közel-keleti békéről 1979: egyiptmi-izraeli békeszerződés Ötödik arab-izraeli hábrú (libanni hábrú) - 1982 nem klasszikus arab-izraeli hábrú Izrael azért avatkztt be az 1975-ben kezdődött libanni plgárhábrúba, mert Libann képtelen vlt a területéről kiinduló palesztinai arabk által izraeli célpntk ellen végrehajttt támadáskat megakadályzni Sabrai és satilai menekülttábrk (az IDF bár tudtt róla nem akadályzta meg a libanni fallangisták által palesztin menekültek ellen elkövetett vérengzést) 1980-as évek Fez-terv Reagan-terv 1987: első intifada kezdete (1993-ig) 1988: Huszein jrdániai király minden a Ciszjrdániára vnatkzó jrdániai igényről lemndtt 1988. Nvember Algírban a Palesztinai Nemzeti Tanács elfgadta a vnatkzó ENSZ-határzatkat és kikiálttta a palesztin államt, melyet azóta több, mint 100 rszág ismert el ugyanezen év decemberében 5
Válságk és knfliktusk a Közel-Keleten 2004. december 1. és 8. Arafat az ENSZ KGY-ben tarttt beszédében megismételte a határzatk elismerését, megerősítette, hgy Izraelnek is jga van a létezéshez, illetve lemndtt a terrrizmus eszközéről. Oslói flyamat 1991. madridi Közel-Kelet knferencia 1993. Osló I. megállapdás (Elvi Nyilatkzat, DOP) Rabin-Arafat-Peresz Washingtnban (Clintn) 1994: Az Elvi Nyilatkzat gyakrlati alkalmazásáról szóló kmány aláírása, Palesztin Hatóság létehzása, kivnulás Gázából és Jerikóból 1995: Osló II. (megállapdás a Nyugati part feletti hatáskörátadásról) 1999-ig tvábbi eredménytelen tárgyalásk és megállapdásk 2000. nyár: Camp David (Barak-Clintn-Arafat) kudarc, nincs megállapdás (2001-ben Tabában sem) 2000. szeptember másdik intifada kezdete 2000-2003: tényfeltáró bizttságk, béketervek, javaslatk: 2001. Mitchell-jelentés, Tenet-terv 2002. szaudi javaslat (AÁL-terv) 2002. radmap-útiterv (G.W. Bush) Kvartett (US, Orszrszág, EU, ENSZ) közös javaslata 2003. genfi kezdeményezés ( civil ) Dkumentumk: Lugsi Győző [1989]: Dkumentumk a Közel-Kelet történetéhez, Nemzeti Tankönyvkiadó www.un.rg. www.ariga.cm 6