Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései
|
|
- Zsolt Pataki
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A kutatás a TÁMOP A/ azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései Történeti bevezető 2. Izrael Állam megalakulásától az ún. Hatnapos háborúig
2 Az első háború területi következményei Izrael területe jelentősen megnagyobbodott a hatályba nem lépett 181-es ENSZ felosztási határozathoz képest ( km²). A korábbi arab tulajdonú földek és ingatlanok egy jelentős részét lerombolták, illetve államosították. Jelentős zsidó lakta részeket is ki kellett üríteni, melyek az es San Remo-i Egyezmény alapján legálisan léteztek. Az ENSZ de jure nem de facto azonban kimondta, hogy a 181-es határozat semmissé vált, az elfogadott fegyverszüneti vonalakat kellene politikai határokká formálni a béke egyezmények során. A palesztinai arab állam nem alakulhatott meg az arab államok illegális megszállása miatt, melyet a nemzetközi közösség sem fogadott el. Mivel e területeken legitim szuverenitás nem alakult ki, így ma nem nevezhetőek több ok miatt sem megszállt területeknek. Kialakításra kerültek demilitarizált övezetek (el-auja, Latrun) Jeruzsálem megosztott várossá vált, a fegyverszüneti egyezménynyel ellentétben Jordánia nem engedélyezte a zsidók számára a szenthelyek látogatását. Az orvtámadások miatt a várost fallal választották ketté. Izrael Libanonból kivonult a fegyverszüneti egyezmény alapján. Szíria keskeny földsávot szerzett a Kineret-tó keleti partján ma ugyaneddig követelik vissza a területet megalapozatlan.
3 Az első háború humanitárius következményei a palesztinai arab menekültek Számuk pontosan nem meghatározható Clapp-bizottság (ENSZ): (1949) UNRWA (2008): több mint 4 millió Az arab menekültek kiszámítása a lakossági adatok szerint: ban kb arab lakosa volt Palesztinának ben arab lakosa volt Izraelnek ban an éltek a Nyugati Parton és an Gázában (összesen: ) ben kb en éltek a Nyugati Parton és kb Gázában (összesen kb. 1 millió) és 1950 különbsége a Nyugati Parton és Gázában kb ember és 1950 különbsége az összes arab lakos tekintetében: Nyugati Part és Gáza kb. 1 millió + Izrael = Demográfiai növekedés és 1946 között Feltételezhetően a demográfiai növekedés az arab lakosság körében 1946 és 1950 között nem lehet túl magas (bevándorlás helyett kivándorlás, a háború miatt a születések száma csökken) - Kb. 100 ezer fő + demográfiai növekedés számaránya biztosan hiányzik 450 ezer ezer + X lehet a menekültek száma Vagyis a menekültek száma 1949-ben maximum lehetett Izrael is ezt ismerte el akkor %-os eltérés az ENSZ-adathoz viszonyítva. További kérdések: 1. Közülük mennyien hagyták el a palesztinai zsidó állam, illetve a későbbi Izrael területét? 2. Ki a felelős a palesztinai arab területekről elmenekültekért? 3. Mennyien tértek vissza? (Izrael lehetővé tett korlátozott családegyesítést kb fő) 4. Mennyi zsidó kényszerült otthona elhagyására? A palesztinai arab menekültek kérdése ma sem megoldott, a Palesztin Hatóság nemcsak kárpótlást, de korlátlan visszatelepülési jogot is követel (!?)
4 Az első háború humanitárius következményei a zsidó menekültek Az első arab-izraeli háború zsidó menekültjeivel még érintőlegesen sem foglalkozik a nemzet-közi közösség, soha egyetlen ENSZ határozatban, segítségnyújtásban nem részesült a kérdés A háború zsidó menekültjeit két csoportra oszthatjuk: 1. palesztinai arab területekről 2. az arab országokból Ország Közösség 1948-ban Közösség ma Alijázott (48-52) Marokkó Tunézia <1.000 kb Algéria Líbia kb Egyiptom <100 kb Irak <200 kb Jemen <200 kb Szíria <100 Libanon <100 kb Törökország kb Irán kb
5 Izrael az első háborút követően Megalakul Izrael első kormánya; miniszterelnök: David Ben Gurion; államfő: Chajim Weizman. A kabinet baloldali többségű, de a vallási-világi kényes egyensúly fenntartása érdekében vallási pártokat is bevonnak. Hatalmas bel- külpolitikai kihívások február 24-én aláírják az izraeli-egyiptomi fegyverszüneti egyezményt; március 23- án az izraeli-libanoni; április 3-án az izraeli-transzjordán, majd július 17-én az izraeli-szír egyezményt. Irakkal és Szaúd-Arábiával nincs megállapodás (utóbbival hadiállapot sem) május 11-én Izraelt felveszik az ENSZ-be, melynek 59. tagállama lesz. Ez idő alatt zajlik a Lausanne-i békecsúcs, melyen Izrael visszautasítja a palesztinai arab menekültek visszafogadását, csak korlátozott családegyesítést fogad el. Különböző területszerzési-rendezési törvények elfogadása: 1. Elhagyott területekről szóló rendelet, majd törvény (1948, 1949); Biztonsági és katonai zónák kialakításáról szóló törvény (1949); 3. Távollévők tulajdonjogáról rendelkező törvény (1950). Valamennyi zsidó bevándorlási kvóta eltörlése, az első arab-izraeli háború után azonban arab lakosságra vonatkozó letelepedési korlátozások bevezetése. Egyre sűrűbben elkövetett arab betörések, terrormerényletek, mind délen, mind északon, mind pedig Jeruzsálem és a középső területeken 101-es megtorló osztag felállítása, a csoport tevékenysége (Gáza, Kibja). A Jordán vize kapcsán kirobbant vita nemzetközi próbálkozások: Johnston-terv a béke reményében kudarc Izrael megépíti saját öntöző- és csatornarendszerét.
6 A palesztinai arab területek az első háborút követően A Nyugati Part jordán megszállás alá kerül (Innentől létezik Jordánia állama). A lépést kizárólag Nagy-Britannia és Pakisztán fogadja el. A Jordániában menekült, illetve a Nyugati Parton maradt palesztinai arabok igénylés alapján megkaphatták a jordán állampolgárságot, szavazhattak a jordán nemzetgyűlési képviselőkre, korlátozások azonban így is maradtak érvényben. Jeruzsálem központtal létrejött egy félig-meddig autonóm, alapjaiban azonban mégis Jordániának alárendelt palesztinai arab tartomány, mely minden szempontból súlyos nehézségekkel küszködött (gazdasági csőd, infrastrukturális káosz, menekültek táborba kényszerítése, korrupció, átláthatatlan, klánok által befolyásolt politika és közigazgatás, közszolgáltatások szervezetlensége, stb.). Gázában még ennél is súlyosabb válság bontakozott ki, a megszálló egyiptomiak teljesen elszeparálták az övezetet és annak lakosságát Egyiptomtól. A Gázában élőktől megtagadták az emberi és politikai jogok többségét, állampolgársággal sem bírtak. Mindkét térségben folyamatosan erősödött a szélsőségesedés, az anticionista szólamokat terjesztő nacionalizmus, melyhez az arab országok közvetlenül (fegyverrel, terroristák kiképzésével) és közvetve (menekültek táborokba zárása, a palesztinai arabok hontalanná tétele, eszközként való felhasználásuk politikai célok érdekében) is asszisztáltak. Sorozatossá váló támadások Izrael ellen, mind arab reguláris és irreguláris erők részéről. Politikai és diplomáciai szinten is erősödő Izrael-ellenesség, s mivel az Egyesült Államok kiállt a zsidó állam mellett, így a hidegháború logikája szerint egyre több arab országban fel-feltörő népi, szocialisztikus fordulatok, az Izrael megalakulását eltűrő uralkodói körök elleni lázadás.
7 Növekvő feszültség A második háborúhoz vezető út Az Egyiptomban zajló baloldali-népi, fokozottan Izrael-ellenes fordulat után, pontosan máig nem ismert forgatókönyv szerint izraeli ügynököket küldtek Kairóba, hogy hajtsanak végre angol és amerikai célpontok elleni merényleteket melyre válaszul azok minden szempontból (gazdasági, katonai, politikai) szembefordulnak Egyiptommal. Az akció kudarcba fullad az ügynököket letartóztatják, kettőt kivégeznek, többen elmenekülnek. A katonai és a katonai titkosszolgálati vezetés is belekeveredik, a felelősséget egy bűnbakra hárítják, hamisított dokumentumokat, és hamis tanúkat citálnak elő ban üzembe helyezik Nahal Szorekben az első izraeli nukleáris kutatóreaktort elkezdik egy nagyobb atomerőmű építésének tervezését Dimona. Izrael pontosan nem ismert időpontban atomhatalommá válik, ehhez Franciaországtól kap technikai segítséget. Fokozódó erőszakos cselekmények a déli határszakaszon Nasszer nyíltan támogatja az arab terroristák akcióit, fegyvereket és védelmet biztosít átfogó izraeli megtorló akciók a gázai terrorbázisok és az ott állomásozó egyiptomi katonák ellen. Ennek ellenére 1956 januárjában titkos tárgyalások kezdődnek Izrael és Egyiptom között amerikai közvetítéssel Jeruzsálem a terrortámadások megfékezését követeli Nasszertől, aki kijelenti, hogy arra képtelen, az életével fizetne, ha elárulná a palesztinok ügyét. Nasszer azt mondja a menekülteket le kell telepíteni, de erre Egyiptomban nem kerülhet sor támogatja a megbékélés gondolatát, béke esetére kilátásba helyezi, hogy az izraeli hajók használhassák a szuezi csatornát, Jeruzsálem felosztását támogatja. A vitatott feltételek ellenére a közvetett tárgyalások folytatódnak.
8 Az 1956-os háború előzményei Az amerikai közvetítő Robert Anderson beszámol Ben Gurionnak, aki kijelenti, ha a déli határvidéken rend lesz, s Nasszer tényleges békét ígér, akkor Izraelen nem múlik a megállapodás a titkos tárgyalásoknak azonban nincs eredménye Okai: Egyiptom pénzt kér a Világbanktól, hogy megépíthesse az Asszuáni gátat; Az amerikaiak a Szovjetunóval való teljes szakítást szabják meg feltételként, minek konkrét kifejezése lenne, ha Kairó csatlakozna a Bagdadi Paktumhoz; Egyiptom erre nem hajlandó a SZU kihasználja a lehetőséget és feltétel nélkül pénzt ad a gáthoz Egyiptom végleg szovjet érdekszférába kerül, a pénz mellett fegyver, katonai tanácsadók és technológia áramlik Kelet-Európából Egyiptomba áprilisától az egyiptomi hadsereg folyamatosan támadni kezdi Izrael déli részét, már nemcsak implicit támogatás a terroristáknak, hanem közvetlen tüzérségi támadás. Egyiptom blokád alá veszi a Tirán-szorost az izraeli hajók nem tudnak eljutni Eilatba, s mivel a Szuez is zárva áll előttük, meg kell kerülniük Afrikát, hogy az Indiai-óceánról izraeli kikötőbe jussanak július 26-án Nasszer kártalanítás mellett államosítja a Szuezi-csatornát, hogy abból fedezze az asszuáni gát felépítését, melyre egyébként Moszkvától már megkapta az anyagi forrásokat nyílt konfrontáció Nagy-Britanniával és Franciaországgal (utóbbival az algériai felkelőknek nyújtott támogatás miatt is). Az Egyesült Államok aggódva figyeli a közel-keleti eseményeket (Eisenhower-doktrína), azonban nem lép, mivel az európai hatalmak pozícióvesztése egyúttal hasznos is. Titkos tárgyalások kezdődnek Izrael, Franciaország és Nagy-Britannia között.
9 Az 1956-os háború A britek és a franciák kidolgozzák a Muskétás-hadművelet Izrael az említett okokra hivatkozva megtámadja Egyiptomot; a harci cselekmények nyomán Párizs és London a csatorna védelmében ultimátumot küld a felekhez Kairó elutasítja a szövetségesek bekapcsolódnak, megszállják a csatorna-övezetet Nasszer megbukik október 22-én francia, brit, izraeli csúcstalálkozó Sévres-ben 3 nap alatt tisztázzák a katonai akció részleteit Izraelnek nem célja a csatorna megtámadása, de vállalja, hogy erői egy részét oda csoportosítja ürügyként a francia-brit beavatkozáshoz. A háború lefolyásának rövid ismertetése: Az izraeli hadseregnek három fő csapásiránya van: 1. Gáza és a tengerpart el-aris felé; 2. középső arcvonal a hágók irányában; 3. déli harcvonal a Vörös-tenger mentén. Izraeli ejtőernyősök elfoglalják a Mitla-hágó keleti bejáróját, több gépesített hadosztály tovább vonul nyugati irányba a csatorna felé, közben a középső arcvonalon is betörnek az izraeli erők és nyomulnak Abu-Ageila felé. Október 30-án ultimátum a harcoló feleknek, Kairó érthetően visszautasítja azt, Izrael nem reagál, nem is célja a csatorna-övezet megtámadása. November 1-jén izraeli támadás Rafah-nál és el-aris irányába; 2-án El-Aris és Gáza is izraeli kézre kerül; 3-án az ENSZ fegyverszünetre szólít fel Izrael elfogadja, Egyiptom az izraeli tűzszüneti feltételeket azonban visszautasítja, a harcok folytatódnak. 5-én a franciák és a britek partra szállnak Port Szaídnál és környékén, közben az izraeli hadsereg több szárnyon megindul Sarm es-sejk irányába, melyet rövidesen bevesznek. 5-én erőteljes szovjet felszólítás a harcok beszüntetésére, az USA is támogatja, habár csapatait hadkészültségbe rendeli is válaszcsapást helyez kilátásba szovjet beavatkozás esetére. 6-án francia-izraeli tárgyalások Párizs fegyverszünetet javasol; 7-én életbe lép a tűzszünet, Izrael azonban leszögezi nem vonul ki garanciák nélkül a Sínai-félszigetről.
10 Az 1956-os háború következményei Az november 2-i tűzszüneti határozatnak megfelelően az ENSZ békefenntartókat küldött a Sínai-félszigetre; Egyiptom beleegyezik, hogy sem a Gázai-övezetben, sem Sarm es-sejknél nem állomásoztat katonai erőt. December 22-én a francia és a brit csapatok elhagyták a csatorna-övezetet November 14-én a Knesszet elfogadta, hogy Izrael kivonul az összes egyiptomi területről, amennyiben az ENSZ békefenntartók vállalják a terrortámadások megfékezését, s a hajózás szabadságát a megígért de be nem tartott garanciák alapján 1957 februárjában az izraeli hadsereg kiürítette az összes elfoglalt területet. Nasszer lemondott, azonban a nép visszakövetelte, így folytathatta pánarabista, Izraelellenes politikáját (EAK 1958), mely egyértelműen szovjet befolyás alá került. Izrael kb. 189 halottja és 900 sebesültje volt a háború után, mely céljait tekintve csak részben volt sikeres feloldotta Eilat blokádját, s visszavette az arab országok fenyegetését, de a terrortámadásokat nem szűntette meg, mégis között egyfajta nyugalmas korszak kezdődött, az állandó készültség és fenyegetettség mérséklődött. Törés a nyugati tömbön belül, mely érezteti hatását Izrael vonatkozásában is London súlytalanná válik, jelentős pozícióvesztés a Közel-Keleten; Franciaország szembe kerül az USA-val, s a szerintük megalkuvó britekkel is (NATO, EGK), majd Algéria függetlenné válása és Izrael Amerika-orientáltsága nyomán Jeruzsálemmel is. Az 56-os válság a palesztinai arab területeken kettős következményekkel járt: a Nyugati Part érintetlen maradt, Jordánia nem kapcsolódott be a háborúba, Gáza azonban komoly pusztítást szenvedett, majdan uratlanná vált, tovább romlottak a körülmények.
11 Szervezkedés a palesztinai arabok között 1964 januárjában egy máig meghatározó eseményre került sor: az arab államok megállapodtak, hogy az Izrael-ellenes harc folytonossága érdekében támogatják egy palesztinai nacionalista front létrehozását ez lesz a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ), melynek első vezetője Ahmed Sukeiri megrögzött antiszemita és anticionista lesz. A PFSZ a palesztin menekülttáborokban kiképzőbázisokat és toborzóirodákat alakít ki, Szíria, Jordánia, Libanon és Egyiptom is hozzájárul ezen terrorinfrastruktúra létrejöttéhez, sőt fegyverekkel is ellátják azt kezdetét veszi a palesztin felszabadítási harc. A PFSZ valójában egy csúcsszerv, mely a különböző palesztin csoportokat tömöríti. A legjelentősebb korai mozgalmak: - Fatah nacionalista, világi csoport, a legjelentősebb tényező politikai, gazdasági és katonai értelemben is, nem baloldali, netán szocialista, potenciája miatt azonban Moszkva fő támogatottja lesz. Vezetője: Jasszer Arafat - Palesztina Felszabadításának Népi Frontja (PFLP) baloldali nacionalista terrorcsoport, jelentős ideológiai-pénzügyi támogatás a keleti blokktól. Gépeltérítésekre specializálódnak eleinte. Vezetője: George Habas - Palesztina Felszabadításának Népi Frontja Főparancsnokság (PDFLP-GC) nem különbözik előbbitől, a palesztinai terrormozgalmon belül egyfajta hírszerzési, elit katonai szervezetként működik ide-oda csapodva. Vezetője: Ahmed Dzsibril - Palesztina Felszabadításának Népi Demokratikus Frontja (PDFLP) hasonló célú, politikájú szervezet, számos merényletet vállal magára. Vezetője: Najjef Havatmeh - Kisebb mozgalmak a hatvanas-hetvenes években: al-szaika, Arab Felszabadítási Front, Palesztinai Felszabadítási Front, Népi Ellenállás Frontja Később alakuló terrorcsoportok: Fekete Szeptember, Hámász, Iszlám Dzsihád, al-aksza
12 A hatnapos háború előzményei és lefolyása 1967 tavaszától újra éleződő feszültség: állandósuló terrortámadások Szíria és Jordánia területéről (ENSZ egyiket sem ítélte el); sorozatossá váló megtorlások, komolyabb összetűzések Szíriával (tüzérségi és légi támadások) és Jordániával (1966. november - Szamua). háborús provokációk sorozata Egyiptom részéről (pánarab törekvések, egyesített haderő, Tirán-szoros lezárása, politikai kommunikáció, terrortámadások támogatása) A mélyülő válság közepette Izrael diplomáciai manőverezésbe kezd. Az arab országok egyértelmű támogatást tudhattak maguk mögött a Szovjetunió és a szocialista tábor személyében, Izrael azonban nem akart még egy 56-hoz hasonló tömbön belüli viszályt, így amerikai belegyezést, vagy közbelépésért folyamodott. Franciaország, korábbi elsőszámú hadi szövetséges politikája kétértelművé vált; a britek támogatták Jeruzsálem törekvéseit diplomáciailag, de mindent az USA-tól tettek függővé Washington vonakodva, de beismervén a diplomácia tehetetlenségét júniusra már zöld jelzést adott egy korlátozott katonai fellépésre is június 5-én kitört a háború 5-én délutánig az izraeli légierő elpusztítja az egyiptomi, szír, jordán és iraki gépek és légi infrastruktúrák többségét. offenzív harc a déli és a keleti arcvonalon, északon még defenzív készenlét csak. június 7. első tűzszüneti felhívás, az izraeli hadsereg addigra már mélyen benyomult a Sínai-félszigetre és a Nyugati Partra, birtokba vette Gáza jelentős csomópontjait is. június 8. Egyiptom elfogadja a felhívást, harc bontakozik ki az északi határszakaszon június 10. a harcok gyakorlatilag megszűnnek valamennyi fronton, részben az erélyes szovjet felszólítás hatására. Izrael valamennyi arcvonalon jelentős területeket foglalt el.
13 A hatnapos háború következményei Izraelnek 777 halottja volt, s több mint 4500 sebesültje. A harckocsik közel egyharmadát a repülőgépek alig 10%-át vesztette el a háború során. Egyiptomnak több mint 3000 halottja, közel 5200 sebesültje és ugyanannyi hadifoglya volt a harckocsik 2/3-a a légierő 85%-a semmisült meg. Jordánia: 700 halott és 425 sebesült, a harckocsik 60%-a és valamennyi harci repülő, míg Szíriában nagyjából 600 halott 750 sebesült volt, s 15%-a a harckocsiknak és fele a légierőnek megsemmisült a háború során. A Nyugati Partról és Gázából elmenekültek száma pontosan nem ismert, mivel a háború után sokan visszatértek, köztük többen még a korábbi menekült hullámból, sokan kiköltöztek a táborokból. Északon kialakítottak egy demilitarizált zónát, ahova visszaköltöztek az otthonukat elhagyott szírek, drúzok. A Sínairól elmenekültek száma ismeretlen. 242-es számú ENSZ BT határozat elfogadása a dokumentumot a felek teljesen eltérően értelmezik még ma is izraeli kivonulás csak békekötéssel párhuzamosan, nem minden területről (névelő vita) További leszögezések: békében, elismert határok között; hajózás szabadsága; menekültkérdés palesztinok nincsenek említve] Diplomáciai következmények: Izraellel valamennyi szocialista ország (kivéve Románia) megszakítja a kapcsolatokat, valamint az afrikai államok többsége is ellenszenvessé válik; Franciaország nyíltan arabpárti politikára tér át, redukálódik, majd teljesen megszűnik a francia hadi utánpótlás; Nagy-Britannia ambivalenssé válik főként a Közel-Keletről történő további geopolitikai kiszorulás nyomán 1967-től az Egyesült Államok lesz Izrael minden szempontból elsőszámú szövetségese. Arab országok mindegyikével feszült viszony Jordánia lesz az egyetlen, mely 67 után belátja a harcok nem vezetnek sehova (legnagyobb területi és presztízsveszteség).
14 A hatnapos háború területi következményei
15 Az elfoglalt területek és az ott élő arab lakosok kérdése Rögtön a háború után azonnali politikai kérdéssé vált az elfoglalt területek és az ott élő arab lakosság további sorsa. Több alternatíva-álláspont is felmerült: Biztonsági okokból a Nyugati Part és Gáza egy részének végleges megtartása, míg a többi konkrét is stabil békeszerződés fejében történő kiürítése (242. sz. határozatnak megfelelve) A Nyugati Part és Gáza külön kezelendő, azok annektálása, az arab lakosság számára bizonyos önkormányzati autonómia biztosítása, a többit stabil béke fejében kiüríteni A Nyugati Parton, Gázában, a Sínai-félszigeten és a Golánon is bizonyos részek megtartása illetve más részek megfelelő feltételek érvényesülése mellett történő kiürítése (Allon-terv a kijelölt részeken az arabok között; Dajan-terv a kijelölt részeken, de az arabok mellett) Valamennyi terület megtartása még az arab államok béke ajánlata esetén is Valamennyi terület azonnali kiürítése (csak az arab és a kommunista pártok támogatták) A realizálódó politika: Hivatalosan egyetlen területet sem annektálnak, az izraeli katonai jelenlétet azonban mindenhol megerősítik (Golán, Bar Lev-vonal, Jordán-völgye), sőt, néhol megkezdődik a civil jelenlét feltételeinek megteremtése (Gush Etzion, Kfar Darom, Jordán-völgye, Golán, Kelet-Sínai, Kelet-Szamária, Tel-Aviv-Jeruzsálem folyosó mentén) Arab lakosság sorsa: állampolgárságot nem kapnak, s területi autonómiát sem, azonban izraeli civil közigazgatás alá sem kerülnek, megmaradnak az arab polgármesterek, hivatalnokok jogaik azonban nem terjed a településeken túlra.
16 Izrael politikája az új helyzetben Az izraeli kormány arra törekszik, hogy az elfoglalt területek lakossága ne tekintsen megszállóként az izraeliekre. Jelentős újjáépítések, infrastrukturális beruházások (utak, hidak, csatornák, ivóvízellátás) engedélyek kiadása (oktatási, egészségügyi, gazdasági, munka), helyi arabokkal töltik fel a közigazgatást (a Templom-hegyen is meghagyják a Vakf jogait, eltávolítják az izraeli zászlókat). Izraeli civil és katonai kormányzókat neveznek ki, azonban jogköreik nem terjednek az arab települések belügyeibe. A Bar Lev-vonal (új, később hibásnak bizonyuló katonai doktrína része) kiépülésével párhuzamosan kezdetét veszi a felőrlő vagy anyag háború Egyiptommal. Mindkét oldalon súlyos vesztességek, hatalmas mennyiségű hadi eszköz semmisül meg. Az arab államok szeptember 1. - khartumi nyilatkozat: Se béke, se megegyezés, se elismerés semmilyen feltételek mellett sem. Az Izrael Földje Mozgalom (Levinger rabbi) és a Gus Emunim (Hívők Blokkja) által egyre inkább teret nyert a vallásos cionista politika, illetve annak telepes vonzata. Az első izraeli telepek meglakulása a vitatott térségekben: Gush Etzion (Kfar Etzion, Allon Shevut, Har Gilo, Rosh Zurim), Jordán-völgyében (Argaman, Bekaot, Gilgal, Gittit, Hamra, Ma ale Efrayim, Massua, Mehola, Mekhora, Yitav), Holt-tenger partvidékén (Kalya és Mitzpe Shalem) Kiryat Arba, Mevo Horon, Kfar Darom, Jámit.
Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című
RészletesebbenAz izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései. Jeruzsálem
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című
RészletesebbenFOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS
BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -
RészletesebbenAz arab-izraeli háborúk
Az arab-izraeli háborúk vetíthető oktatási segédanyag Keglevich Kristóf Budapest, 2015 1. Jeruzsálem három vallás szent helye: zsidók: Salamon temploma + számos más vonatkozás: Isten az itt összeszedett
RészletesebbenAz izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései. A menekültkérdés
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című
RészletesebbenA Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban
A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:
RészletesebbenA Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások
A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat
RészletesebbenSzentföldi anziksz. Egy megoldatlan probléma a Közel-Keleten
Szentföldi anziksz Egy megoldatlan probléma a Közel-Keleten Izrael-zsidóság Zsidóság: kötelességekkel teli élet 1) Tanulás 2) Élet 3) Étel 4) Ruházat 5) Üzlet 6) Család és szexualitás 7) Spiritualitás
RészletesebbenMagyar katonai térképészet a libanoni békefenntartó misszióban
Magyar katonai térképészet a libanoni békefenntartó misszióban Varga Kornél főhadnagy MH GEOSZ Térképészeti támogató osztály térképész főtiszt Libanon Terület: 10.452m 2 (Somogy és Baranya megye) Népesség:
RészletesebbenMegúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?
II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok
Részletesebben1. A teheráni konferencia
12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia
RészletesebbenA képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1
A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok
RészletesebbenA végzetes egyetértés
A végzetes egyetértés Szuezi-válság és az Ikerkonfliktus - CZÉH TAMÁS; Bevezető Okozhat-e egy pillangó szárnycsapása Brazíliában tornádót Texasban? Edward Lorenz Bár furcsának tűnhet gondolatindító kérdésem
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenA második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig
RészletesebbenÍrásban kérem megválaszolni:
Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre
RészletesebbenAz izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I.
BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Gazdik Gyula Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I. A tanulmány elsõ része 2010. október elejétõl, az amerikai részvétellel zajló izraeli palesztin
RészletesebbenTörténelem levelező verseny II. FORDULÓ
Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!
RészletesebbenLÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája
LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)
RészletesebbenZárthelyi 1 (2009. március 18.) Összesen: 40 pont, elért:
Zárthelyi 1 (2009. március 18.) Név: A tesztek (0318, 0408) megírása fakultatív, de aki évközi munkájára szeretne jegyet kapni, annak meg kell írnia mindkettőt legalább 75%-os eredménnyel. A két teszt
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenA kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján
A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív
RészletesebbenKína és a szíriai válság. Krajcsír Lukács, nemzetközi kapcsolatok elemző, SZTE Modernkor (új- és legújabbkor). Budapest, 2014.
Kína és a szíriai válság Krajcsír Lukács, nemzetközi kapcsolatok elemző, SZTE Modernkor (új- és legújabbkor). Budapest, 2014. Röviden Szíriáról Történelmi kitekintő 1956. augusztus 1. (Egyike az elsőknek)
RészletesebbenAz entitásközi határ - a boszniai térfolyamatokat meghatározó választóvonal
Léphaft Á.-Reményi P.-Végh A.: Az entitásközi határ - a boszniai térfolyamatokat meghatározó választóvonal A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói,
RészletesebbenAz izraeli-palesztin helyzet a választásokat követően
Az izraeli-palesztin helyzet a választásokat követően 2006-ban parlamenti választásokra került sor mind a Palesztin Hatóság területén, mind Izraelben. A nemzetközi politika főszereplői kiemelt figyelemmel
Részletesebbenfelemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása
REZÜMÉK AZ ISZLÁM FORRADALOM A radikális politikai iszlám felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása következtében
RészletesebbenAZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu
AZ ISZLÁM ÁLLAM Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu Az iszlám állam 2003-2011 iraki háború Ellenállás 2003-tól különböző csoportok/milíciák Paul Bremer Baásztalanítás programja Szunnita és
RészletesebbenA nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)
A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások
RészletesebbenBarcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
RészletesebbenIzrael és Palesztina a gázai övezeti háború után, valamint az EU szerepe
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat P8_TA(2014)0029 Izrael és Palesztina a gázai övezeti háború után, valamint az EU szerepe Az Európai Parlament 2014. szeptember 18-i állásfoglalása
Részletesebben1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának
MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június
Részletesebbenberlin fölött az ég SZKA 212_02
berlin fölött az ég SZKA 212_02 tanulói berlin fölött az ég 12. ÉVFOLYAM 21 2/1 Egy körbezárt város Csoportos feladatlap Történelmi atlaszotok segítségével rajzoljátok be a térképvázlatra a háború utáni
RészletesebbenAz izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései. A vízkérdés
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című
RészletesebbenA háborúnak vége: Hirosima
Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt
RészletesebbenTörténeti áttekintés
Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében
RészletesebbenA nemzetközi helyzet kemény lett
A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,
RészletesebbenA nemzetközi viszonyok alakulása a II. vh. végétõl 4.rész
A nemzetközi viszonyok alakulása a II. vh. végétõl 4.rész Szerzõ dezs dezs.extra.hu - tételek gyûjteménye Történelem tétel Negyedik szakasz: Angola, Mozambik, Zöld-foki-szigetek - felszabadulása - Portugália
RészletesebbenGlobális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.
Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.
RészletesebbenA fehér világ jövője a XXI. században
Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
RészletesebbenA macedón nemzeti öntudat történeti alakulása
Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai
RészletesebbenMAGYAR KATONAI ÉS KELETEN, HADITECHNIKAI SZEREPVÁLLALÁS A KÖZEL- Dr. Germuska Pál HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum
MAGYAR KATONAI ÉS HADITECHNIKAI SZEREPVÁLLALÁS A KÖZEL- KELETEN, 1967-1973 Dr. Germuska Pál HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum germuska.pal@ella.hu A szovjet blokk és az arab-izraeli konfliktus A Szovjetunió
RészletesebbenAz izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései. A biztonság fenntarthatósága A biztonsági kerítés
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című
RészletesebbenA GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX
A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX Mikor tekinthetjük egy ország társadalmát alapvetően militarizáltnak? Mely okok játszanak közre a világ egyes régióiban a militarizáció szintjének emelkedésében, csökkenésében?
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
ÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.7. COM(2016) 385 final ANNEX 3 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ ÓPAI PARLAMENTNEK, AZ ÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ ÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK Az európai
RészletesebbenRostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
RészletesebbenNajat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez
Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben
RészletesebbenAz integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban
Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban V. Magyar Földrajzi Konferencia Pécs, 2010 november 4-6. Molnár Judit PhD Miskolci Egyetem & University
RészletesebbenAZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN
AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN (DR WINKLER GUSZTÁV) A következőkben röviden bemutatjuk a Kelet-Ukrajnában folyó katonai műveleteket egy térképsorozat segítségével. A térképek méretaránya és a
RészletesebbenMAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán
MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.
RészletesebbenAz első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év
Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása
RészletesebbenIZRAEL. A bevándorlók országa
IZRAEL A bevándorlók országa Fekvés A Földközi-tenger partján az arab világ afrikai és ázsiai része közé ékelődő kis ország kiterjedése kevesebb, mint 22 ezer km 2. Palesztin autonóm területe 5997 km
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0442/1. Módosítás. Renate Sommer a PPE képviselőcsoport nevében
11.4.2016 B8-0442/1 1 10 bevezető hivatkozás tekintettel a Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatos 2005. október 3-i tárgyalási keretre, tekintettel a Törökországra vonatkozó 2005. október 3-i tárgyalási
RészletesebbenA DÉLI PARTNEREK JOGALAP ESZKÖZÖK
A DÉLI PARTNEREK Az európai szomszédságpolitikába a Földközi-tenger keleti és déli partjainál fekvő, az Unióval szomszédos tíz ország Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanonra, Líbia, Marokkó, Palesztina,
RészletesebbenA DÉLI PARTNEREK JOGALAP ESZKÖZÖK
A DÉLI PARTNEREK Az európai szomszédságpolitika Algériára, Egyiptomra, Izraelre, Jordániára, Libanonra, Líbiára, Marokkóra, Palesztinára, Szíriára és Tunéziára terjed ki. Az Unió és a tíz partnerország
RészletesebbenKatonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei
Katonai Vezetőképző Intézet TDK javasolt témái, témakörei Hadászat- és Hadelmélet Tanszék 1. A hadikultúrák megjelenése a modern hadügyben 2. A hadikultúrák elméleti kérdései 3. A gerilla hadviselés elméletének
RészletesebbenVIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY
Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM
Részletesebbena magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;
Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
Részletesebbendr. Lattmann Tamás 1
Erő alkalmazása a nemzetközi jog területén önvédelem és csatlakozó kérdések Nemzetközi jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi Jogi Tanszék Ius ad bellum ENSZ rendszere előtt Összességében:
RészletesebbenEmber embernek farkasa
Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic
RészletesebbenA Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, május 8.
A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, 2019. május 8. KTE - BMGE Tartalom 1. Előzmények (1914-1916) 2. A Bruszilov offenzíva
RészletesebbenHírelemző 2014. Új Kenyér havának 4. napján
Hírelemző 2014. Új Kenyér havának 4. napján Minden napom azzal kezdődik, hogy elolvasom a híreket, majd rendszerezem azokat, és miközben ezt teszem, egy-egy témacsoportot összevetek a két szembenálló gondolkodási
RészletesebbenJelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig.
SZABÓ BÉLA VIETNAM HÁBORÚI WARS IN VIETNAM Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. In this article I present wars in Vietnam shortly, at
RészletesebbenIzrael újabb háborúja Gázában a Hamász közigazgatási kihívásai
KÖZIGAZGATÁSI SZEKCIÓ szervezetek értékeit és érdekeit saját támogatott terveik támogatásához, illetve azok aláaknázásához. Mindezek értelmében megállapítható, hogy a jelenlegi iraki problémát leghatékonyabban
RészletesebbenNagykövetségek March 13.
Nagykövetségek 2007. March 13. Albánia Albán Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége Cím: 1026 Budapest, Gábor Áron u. 55. Telefon: +31 1 326 8905 Algéria Algériai Demokratikus Népi Köztársaság Magyarországi
RészletesebbenKOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK DIPLOMÁCIAI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2009
KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK DIPLOMÁCIAI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2009 1. Jellemezze a hidegháborús nemzetközi rendszert a szuezi válság alatt! - Ismertesse a szuezi válság nemzetközi körülményeit,
Részletesebben5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS
5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint
RészletesebbenMerénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
RészletesebbenKína szerepe az ENSZ békefenntartó tevékenységében
49 Jordán Gyula Kína szerepe az ENSZ békefenntartó tevékenységében Kínának a világszervezethez, azon belül a békefenntartáshoz való viszonya kanyargós, több szakaszra osztható utat járt be. Az írás ennek
RészletesebbenAz izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című
RészletesebbenIZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám
IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a
RészletesebbenA 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv
82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai
RészletesebbenMegvéd-e minket a NATO?
Megvéd-e minket a NATO? Európa biztonsága Donald Trump korában Csiki Tamás NKE SVKK csiki.tamas@uni-nke.hu Budapest, 2017. 05. 24. Főbb témakörök Európa geostratégiai helyzete Pillanatfelvétel a NATO-ról
RészletesebbenK i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,
Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat
RészletesebbenMAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,
Részletesebbenközötti távolság fölött feszül. Az események azonban inkább olyanok, mint egy perzsaszőnyeg ezernyi színpompás cérnaszál, amelyeket bonyolult
NÉHÁNY SZÓ A SZERZŐTŐL Az idő egy folyamatos valóság fonál, ami a születés és a halál közötti távolság fölött feszül. Az események azonban inkább olyanok, mint egy perzsaszőnyeg ezernyi színpompás cérnaszál,
RészletesebbenFókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről
KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről Vállalatok és más pályázók számára Nemzetközi
RészletesebbenEmlékeztető: a háború tilalom
I. rész Az erőszak (agresszió) tilalma Az erőszak tilalma és a Biztonsági Tanács hatásköre Lásd A nemzetközi jog fő rendező elvei c. előadást az I. félévben Valki László 2012. február 1 2 Emlékeztető:
RészletesebbenE bejelentések alapján a mellékelt táblázat pontosítja azokat az időpontokat, amikor az ilyen kumulációk alkalmazandóvá
C 67/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2.20. A Bizottság közleménye a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény vagy az ezen egyezmény szerződő felei közötti
RészletesebbenA harmadik minszki megállapodás:
ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés
RészletesebbenElső rész: I. félévben Az erőszak tilalma és a Biztonsági Tanács hatásköre
Első rész: I. félévben Az erőszak tilalma és a Biztonsági Tanács hatásköre A nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi jog c. előadás Valki László 2011. március 1 2 Emlékeztető: a háború -tilalom Emlékeztető:
RészletesebbenI ZRAELI HÍRLEVÉL Israeli Newsletter ל א ר ש י מ ת ר ג א makojeruzsalem@gmail.com
IZRAELI HÍRLEVÉL א גּ ר ת מ י ש ר א ל Newsletter Israeli Szerkeszti: Halmos László makojeruzsalem@gmail.com 2008. december 31, szerda A friss információk az izraeli televízió- és rádióállomásoktól, valamint
RészletesebbenSZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET
SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:
Részletesebben1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok
Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési
RészletesebbenA ciprusi konfliktus alakulása és megoldási alternatívái a kezdetektől napjainkig, a nagyhatalmi és regionális érdekek érvényesülésének tükrében
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT SZAKDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY A ciprusi konfliktus alakulása és megoldási alternatívái
RészletesebbenА kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről
Оxszаw,А: ёs Hivatal a Xtc+~~~S -fi ( S 4 11 Az Országgyúlés /2014. ( ) ОСУ Ьatározata Ёdс.«t: 2о14.1 иl. 0 ~. А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz
RészletesebbenNEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S
NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának
RészletesebbenMAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK
MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb
RészletesebbenH A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E
IZRAELI TELEPÍTÉS- ÉS TELEPÜLÉSPOLITIKA JÚDEÁBAN ÉS SZAMÁRIÁBAN 1967 ÉS 1990 KÖZÖTT 1 ISRAELI SETTLEMENT AND URBAN POLICY IN JUDEA AND SAMARIA BETWEEN 1967 AND 1990 A nemzetközi közösség rendszeresen elítéli
RészletesebbenMagyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13
Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,
RészletesebbenDnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992.
A cseh-szlovák válás előtörténetéből Dnešní kríze česko-slovenských vztahů. Szerkesztette: Fedor Gál, Studie, Praha 1992. Diagnosztizálható-e egzakt társadalomtudományi módszerekkel egy olyan kórokozóegyüttes,
RészletesebbenA tisztázatlan tengeri határok értelmezésének problémája Délkelet- Ázsiában: a dél-kínai-tengeri konfliktus és a kínai-amerikai geostratégiai küzdelem
A tisztázatlan tengeri határok értelmezésének problémája Délkelet- Ázsiában: a dél-kínai-tengeri konfliktus és a kínai-amerikai geostratégiai küzdelem Klemensits Péter PhD, szenior kutató, Dél- Délkelet-
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenRomák az Unióban és tagállamaiban
Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,
RészletesebbenA szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992
1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a
RészletesebbenMoszkva és Washington kapcsolatai
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél
RészletesebbenA nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei
A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok
Részletesebben