Munkavédelem és munkabiztonság CD 9/9 1 9/9 A foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíció bejelentése, vizsgálata 9/9.1 Fogalmak Foglalkozási megbetegedés a foglalkozás gyakorlása során bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely: a munkavégzéssel, a foglalkoztatással kapcsolatos, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve, amely a munkavállalónak optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. Halálos foglalkozási megbetegedés: olyan halálhoz vezető megbetegedés, ahol a halál oka a foglalkozási megbetegedés vagy annak szövődménye. Akkor beszélhetünk tehát foglalkozási megbetegedésről, ha a heveny vagy krónikus (közvetlen elhalálozást okozó, illetve szövődményként halálhoz vezető betegség) megbetegedés és a munkavégzés, a munkatevékenység, a munkaanyagok között ok-okozati összefüggés van. Bármely tevékenység okozhat foglalkozási megbetegedést, ami a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza.
9/9 2 Munkavédelem és munkabiztonság CD Ugyancsak foglalkozási eredetű a megbetegedés, ha az a munkavállaló az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevétele következtében alakult ki. Fokozott expozíció akkor alakul ki, ha a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben meghatározott vegyi anyagok meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja jön létre, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 db halláscsökkenés bármely fülön. A munkaegészségügyi előírások szerint figyelemmel kell kísérni azokat az elváltozásokat is, amelyek foglalkozási megbetegedés bekövetkezésére figyelmeztetnek. Ezeket a fokozott expozíciós eseteket a biológiai expozíciós (hatás) mutatók mennyiségi paramétereinek változásával lehet kimutatni (azok a paraméterek, amelyekkel a vegyi anyagok és a szervezet közötti kölcsönhatások mennyiségileg jellemezhetők). A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VII. 28.) NM rendelet hatálya: az Mvt. 9. -ának (1) bekezdése és 87. -ának 9. pontja szerinti a szervezett munkavégzésben foglalkoztatottakra terjed ki, valamint e rendelet szerint kell bejelenteni a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező munkáltató magyar állampolgárságú munkavállalója külföldi munkavégzése során elszenvedett foglalkozási megbetegedését is. A rendkívüli munkavégzési körülmények esetén (pl. mentés, katasztrófa-elhárítás), illetve a fegyveres erőknél, rendvédelmi szerveknél és nemzetbiztonsági szolgálatoknál
Munkavédelem és munkabiztonság CD 9/9 3 munkavégzésre irányuló, valamint a büntetés-végrehajtási jogviszonyban álló személyek foglalkozási betegségeinek bejelentését, nyilvántartását és kivizsgálását külön jogszabály szerint kell végezni.
9/9 4 Munkavédelem és munkabiztonság CD 9/9.2 Bejelentési kötelezettség Az orvosi tevékenység során észlelt foglalkozási megbetegedéseket, vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetet a munkáltató telephelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőség részére be kell jelenteni: a foglalkozási betegség kórisméjét vagy annak gyanúját megállapító orvosnak a diagnózis felállítását követő 24 órán belül, halálos kimenetelű, illetőleg ugyanazon munkahelyen 5 vagy több munkavállalót érintő azonos, egy időben kialakult heveny (tömeges) foglalkozási betegség esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban legkésőbb 24 órán belül, fokozott expozíció esetén az érintett személyt vizsgálatra beküldő foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának a lelet kézhezvételétől számított 24 órán belül. A bejelentést az először észlelő orvos köteles megtenni. Az észlelő orvos leggyakrabban a foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa, ritkábban fekvőbeteg gyógyintézet orvosa, illetve a háziorvos. A bejelentést meg kell ismételni, ha a korábban keresőképesként bejelentett személy keresőképtelenné vált. Tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban lévő személy esetén, a gyakorlati képzés helyén működő foglalkozásegészségügyi orvos végzi a bejelentést, aki ezzel egy időben értesíti az oktatási intézményt.
Munkavédelem és munkabiztonság CD 9/9 5 Az első észlelő orvosnak lehetősége van a munkavállalót további vizsgálatok végzésére a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre vagy a munkavédelmi és munkaügyi igazgatósághoz beutalnia. Ez esetben a beutalóra rá kell vezetni a Bejelentve nincs! megjegyzést. Ha a foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely a kórisme felállításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, vagy ha egyéb okból indokoltnak tartja, kezdeményezheti a hozzá beutalt munkavállaló beutalását a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósághoz. Ebben az esetben a beutalóra rá kell vezetni az előbbi megjegyzést. A tüdőfibrózist okozó porok esetében a diagnózist felállító egészségügyi szolgáltató, illetve a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság végzi a bejelentést. Ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő, a munkáltatónak az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül azonnal értesítenie kell a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőséget, amely azonnal értesíti a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságot. A Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság által vezetett statisztika azt mutatja, hogy évente mintegy 250 300 új foglalkozási megbetegedést, átlagosan 100 fokozott expozíciót regisztrálnak. A munkavédelmi hatóság megállapításai szerint: A foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentése évek óta nem kielégítő. Az értékelésben jelzett esetszámok a valós előfordulásokat a legtöbb európai országhoz hasonlóan a kórformák döntő többségében jelentősen, akár nagy-
9/9 6 Munkavédelem és munkabiztonság CD ságrendekkel alulbecsülik, a valós helyzetet tükröző, leíró statisztikai értékelésre emiatt nem alkalmasak. A bejelentések elmaradásának okaként döntően a hatósági eljárástól és a feltárt munkavédelmi hiányosságok miatti jogkövetkezményektől tartó munkáltató, a munkáltatótól anyagilag közvetlenül függő és ezért jogkövetésre sem hajlandó foglalkozásegészségügyi szolgálat, és a megélhetését féltő munkavállaló együttes ellenérdekeltsége jelölhető meg. A vegyi fokozott expozíciós esetek továbbra is igen alacsony száma figyelembe véve az időnként szerencsétlenül súlyos következményekkel járó fokozott expozíció kapcsán napvilágra kerülő tömeges előfordulású eseteket a prevenció hatékony eszközét jelenthető biológiai monitoringrendszer működésképtelenségét jelzi, és nem a számadatokból következtethetően igen kedvező munkaegészségügyi helyzetet tükrözi. Az EU legtöbb országában első helyen álló foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések hazánkban nem, vagy alig kerülnek bejelentésre. A zaj okozta halláskárosodás, a bőrbetegségek és az azbeszt okozta megbetegedések szinte minden tagállam listáján az öt leggyakoribb foglalkozási megbetegedés között szerepelnek, míg hazánkban évek óta a szilikózis-esetek száma a legmagasabb.
Munkavédelem és munkabiztonság CD 9/9 7 9/9.3 Kivizsgálás A foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi felügyelőség vizsgálja ki. A vizsgálatba be kell vonni: a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkáltatót vagy annak képviselőjét, a munkavállalók érdekképviseletét, valamint a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság orvos végzettségű kormánytisztviselőjét is. Az okok feltárásába szükség szerint más hatóság és intézmény is bevonható. Halálos kimenetelű, vagy tömeges foglalkozási megbetegedés kivizsgálásába az előbbieken túlmenően a munkavédelmi felügyelőségnek be kell vonnia: növényvédő szer vagy termésnövelő anyag okozta megbetegedés esetén a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a biológiai kóroki tényező okozta megbetegedés esetén a kistérségi népegészségügyi intézetet, állatról emberre terjedő fertőzés okozta megbetegedés esetén a megyei kormányhivatal élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, a bányászatban észlelt megbetegedés esetén a bányakapitányságot. A bejelentés teljeskörűségét, szakmai megalapozottságát a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság bírálja el, és ennek során jogosult: saját hatáskörben betegség esetén további vizsgálatokat végezni, egyes vizsgálatokat megismételni,
9/9 8 Munkavédelem és munkabiztonság CD szükség esetén a munkavállalót más intézménybe vizsgálatra beutalni, illetve vizsgálatát kezdeményezni, kiegészítő adatokat, információkat kérni, további munkahigiénés vizsgálatokat kezdeményeztetni a munkavédelmi felügyelőség útján, külső szakértőt igénybe venni. A kifogásolt eseteket a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság ismételt vizsgálatra, adatkiegészítésre, illetve törlésre visszaküldi a munkavédelmi felügyelőségnek. Az esemény foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság 30 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi felügyelőséget, aki értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szervét. A munkavédelmi felügyelőség a vizsgálati lap egy-egy példányát: a munkáltatónak, a munkavállalónak (halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak), a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, továbbá taj számmal ellátva és a bejelentőlappal, valamint a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság tájékoztatásával együtt az OEP részére küldi meg.
Munkavédelem és munkabiztonság CD 9/9 9 A vizsgálatok során a munkáltató köteles a munkavállaló megbetegedésével, fokozott expozíciós esetével összefüggő munkahelyre, munkakörülményekre vonatkozó információkat, adatokat a vizsgálat vezetőjének a rendelkezésére bocsátani, a kivizsgálást elősegíteni, a kórisme felállításához szükséges orvosi és higiénés vizsgálatok elvégeztetéséről, a munkavédelmi felügyelőség hasonló események megelőzésére hozott intézkedéseinek végrehajtásáról gondoskodni, halálos, tömeges foglalkozási betegség, tömeges fokozott expozíció, illetve ugyanazon kóroki tényezőre visszavezethető, ugyanazon tevékenységgel kapcsolatosan ismételten előforduló fokozott expozíciók esetén az Mvt. 23. -ának (2) bekezdése szerinti soron kívüli ellenőrzést lefolytatni, és az 54. -ának (3) bekezdése szerinti soron kívüli kockázatértékelést elvégezni. Összességében, amint látható, a foglalkozási megbetegedés és a munkabaleset vizsgálata között lényeges különbség van. Amíg a baleset vizsgálata munkáltatói körbe, addig a foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíciós eset kivizsgálása elsődlegesen további szervek bevonásával a munkavédelmi hatóság feladatkörébe tartozik.
9/9 10 Munkavédelem és munkabiztonság CD 9/9.4 Foglalkozási megbetegedések jegyzéke A bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A jegyzék a korábbiaktól eltérően lényegesen terjedelmesebb (mintegy 50%-kal), mivel az EU jogharmonizáció keretében kiegészítésre került különösen a kémiai kóroki tényezők tekintetében a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről szóló 2003/670/EK ajánlásban foglaltak szerint. Ennek megfelelően jelenleg be kell jelenteni: 95 kémiai kóroki tényezőt, 8 fizikai kóroki tényezőt, 23 biológiai kóroki tényezőt, 17 nem optimális igénybevétel, pszichoszociális, ergonómiai kóroki tényezők miatt bekövetkezett foglalkozási megbetegedést. A foglalkozási megbetegedések változása, alakulása követi az ipar, a mezőgazdaság, a technika fejlődését, a kemizálást, az új vegyi anyagok megjelenését a technológiákban. Az emberi test felületénél több mint 40- szer nagyobb légzőfelület érzékenyen reagál a különböző károsító anyagok, gázok, gőzök, allergén szerek hatására. Másrészt ma számolni kell bizonyos korábbi expozíciót követően kialakuló vagy jelentős latenciaidejű megbetegedések jelentkezésével is.