A kis- és közepes vállalkozások információs rendszerei Erdős Ferenc Informatika Tanszék 2005.
Az informatikai piac hazánkban és Európában Nyugat-Európa: IKT forgalom 2003-ban 600 milliárd Közép- és Kelet-Európa: IKT forgalom 2003- ban 40 milliárd Magyarország: IKT forgalom 2003-ban 6 milliárd 2
Az IKT piac forgalma Közép- és Kelet Európában, 2003-ban (millió euró) 14 808 6 579 5 957 3 364 2 011 1 764 1 485 1 044 890 740 Lengyelország Csehország Magyarország Románia Szlovákia Bulgária Szlovénia Forrás: European Information Technology Observatory (EITO), 2004. Litvánia Lettország Észtország 3
Az informatikai piac vállalati részesedése (2005-ben) mikrovállalatok 16% kisvállalatok 9% nagyvállalatok 60% középvállalatok 15% Forrás: Bellresearch, 2006. 4
Az IT-kiadások szerkezete a magyarországi kkv-knál 2006-ban szolgáltatás; 30% hardver; 40% szoftver; 30% Forrás: BellResearch, 2006 5
A hazai kkv-k IKT-mutatói 100% Számítógép-használat a hazai vállalatok körében (2006-ban) 95% 90% 85% 80% 5-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett Forrás: GKI 6
A hazai kkv-k IKT-mutatói Számítógép-használat az európai kkv-k körében (2007-ben) 100% 95% 91% 90% 85% 80% Hollandia Szlovákia Finnország Belgium Spanyolország Ausztria Norvégia Szlovénia Luxemburg Németország Görögország Málta Csehország Svédország Olaszország Horvátország Írország Nagy-Britannia Észtország Lengyelország Portugália Ciprus Lettország Szerbia Magyarország Litvánia Bulgária Románia Forrás: EUROSTAT 7
A hazai kkv-k IKT-mutatói Internethasználat a hazai vállalatok körében (2006-ban) 100% 80% 60% 40% 20% 0% 5-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett Forrás: GKI 8
A hazai kkv-k IKT-mutatói Internethasználat az európai kkv-k körében (2004-ben) 100% 90% 86% 80% 70% 60% Forrás: EUROSTAT Bulgária Románia 9 Hollandia Finnország Szlovákia Ausztria Belgium Szlovénia Franciaország Norvégia Németország Csehország Svédország Írország Luxemburg Málta Spanyolország Olaszország Észtország Nagy-Britannia Görögország Horvátország Lengyelország Portugália Litvánia Ciprus Magyarország Szerbia Lettország
A hazai kkv-k IKT-mutatói Szélessávú internethasználat a hazai vállalatok körében (2005-ben) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 5-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett Forrás: GKI 10
A hazai kkv-k IKT-mutatói Szélessávú internetkapcsolatok aránya, az interneteléréssel rendelkező európai kkv-k körében (2007-ben) 100% 90% 80% 80% 70% 60% 50% 40% Spanyolország Málta Franciaország Svédország Finnország Norvégia Belgium Hollandia Luxemburg Horvátország Portugália Nagy-Britan nia Né metország Észtország Szlovénia Bulgária Csehország Magyarország Olaszország Ciprus Szlovákia Görögország Ausztria Írország Le ttorszá g Litvá nia Lengyelország Románia Szerbia Forrás: EUROSTAT 11
A hazai kkv-k IKT-mutatói Saját vállalati honlappal rendelkező, hazai vállalatok aránya (2005-ben) 100% 80% 60% 40% 20% 0% 5-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett Forrás: GKI 12
A hazai kkv-k IKT-mutatói Saját vállalati honlappal rendelkező, európai kkv-k aránya (2007-ben) 100% 80% 60% 47% 40% 20% 0% Forrás: EUROSTAT Románia 13 Svédország Finnország Hollandia Ausztria Né metorsz ág Nagy-Britannia Norvégia Belgium Csehország Szlovákia Luxemburg Írország Észtország Málta Görögország Olaszország Franciaország Le ngyelország Szerbia Horvátország Spanyolország Litvánia Magyarország Ciprus Portugália Lettország Bulgária
e-kereskedelem Internethasználat a németországi kkv-k körében (2004) Forrás: Netzwerks Elektronischer Geschäftsverkehr, 2005. 14
e-kereskedelem A kkv-k e-kereskedelmi tipizálása Szint Elnevezés Kritérium 0 offline semmilyen internetes szolgáltatást nem használ 1 basic online e-mail, információszerzés, adatcsere 2 3 4 5 webmarketing onlineértékesítés B2B integráció teljes használó saját weboldal, egyéb internetes reklámtevékenység interaktív weblap online-értékesítéssel elektronikus integrálódás az ellátási láncba a beszerzés révén elektronikus integrálódás az ellátási láncba az értékesítés és beszerzés révén, interaktív weblap Forrás: Ramboll Management, 2004. 15
e-kereskedelem A kkv-k internethasználat szerinti megoszlása egyes országokban (2004) Forrás: Ramboll Management, 2004. 16
e-kereskedelem A kkv-k internetes megjelenítése Győr kistérségében (2004) 17
e-kereskedelem Az e-kereskedelem dimenziói Állam (Administration) A2B B2A A2C Vállalatok (Business) B2C Fogyasztók (Consumers) B2B C2C 18
e-kereskedelem EDI Az internethasználat egyre általánosabbá válásával párhuzamosan az elektronikus beszerzés és értékesítés lehetőségét a nagyvállalati szektor mellett egyre több kkv használja ki. Az elektronikus nagykereskedelem (B2B) technikai alapját EDIrendszerek képezik. Az EDI (Electronic Data Interchange) elektronikus adatcserét jelent, amely a számítógépes programok közötti szabványos kommunikációban és adatfeldolgozásban realizálódik. Az EDI-rendszerek kiépítése korábban a magas költségek miatt kizárólag a nagyvállalatok privilégiuma volt. Az elektronikus kereskedelem mint tágabb értelemben vett potenciális lehetőség megjelenését a WWW protokoll kifejlesztése és ennek eredményeképpen az internet széles körű elterjedése eredményezte, így az interneten alapuló alternatív EDI-technológiák megjelenése ma már a kkv-k számára is lehetővé teszik a B2B kereskedelem előnyeinek kihasználását. 19
e-kereskedelem Különböző típusú EDI-rendszereket használó hazai vállalatok aránya (2005-ben) 30% 25% 20% 15% nem internet alapú EDI internet alapú EDI 10% 5% Forrás: KSH 0% 10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett 20
e-kereskedelem 10% 9% 8% 7% Különböző típusú EDI-rendszereket használó hazai kisvállalatok aránya (2003-2005) 6% 5% 4% 3% internet alapú EDI nem internet alapú EDI 2% 1% 0% Forrás: KSH 2003 2004 2005 21
e-kereskedelem Különböző típusú EDI-rendszereket használó hazai közepes méretű vállalatok (2003-2005) 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% internet alapú EDI nem internet alapú EDI 4% 2% 0% Forrás: KSH 2003 2004 2005 22
e-kereskedelem e-beszerzést* alkalmazó kkv-k** aránya Európában (2006-ban) 100% 80% 60% 40% 20% 7% Írország Németország Nagy-Britannia Svédország Norvégia Belgium Ausztria Dánia Hollandia Luxemburg Málta Csehország Szlovénia Horvátország Finnország Litvánia Spanyolország Szerbia Észtország Lengyelország Portugália Ciprus Olaszország Görögország Szlovákia Románia Magyarország Lettország 0% Bulgária * a beszerzéseikhez a tárgyévben internetet, valamilyen EDI-rendszert vagy más elektronikus hálózatot használó vállalatok aránya **a statisztika a 10 249 főt foglalkoztató, a pénzügyi szektort nem érintő vállalatok körét öleli fel Forrás: EUROSTAT 23
e-kereskedelem e-értékesítést* alkalmazó kkv-k** aránya Európában (2006-ban) 100% 80% 60% 40% 20% 0% 4% Dánia Norvégia Nagy-Britannia Svédország Írország Hollandia Németország Ausztria Belgium Málta Finnország Litvánia Luxemburg Szerbia Horvátország Szlovénia Csehország Portugália Lengyelország Spanyolország Észtország Ciprus Görögország Szlovákia Magyarország Románia Lettország Olaszország Bulgária * a beszerzéseikhez a tárgyévben internetet, valamilyen EDI-rendszert vagy más elektronikus hálózatot használó vállalatok aránya **a statisztika a 10 249 főt foglalkoztató, a pénzügyi szektort nem érintő vállalatok körét öleli fel Forrás: EUROSTAT 24
A különböző IT-alkalmazások által támogatott folyamatok a hazai vállalatok körében (2005-ben) 100% 80% 60% 40% 5-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett 20% 0% 25 Pénzügy Számvitel, könyvvitel Készletgazdálkodás, logisztika Humán erőforrás Termelés, szolgáltatás Kontrolling Értékesítés Beszerzés CRM Beruházás előkészítés, tervezés Forrás: GKI
Integrált vállalatirányítási (ERP) rendszerek modularitás adatok redundanciamentes tárolása (központi adatbázis) integritás automatikus frissítések minden modulban az adatbázisból különböző algoritmusokkal pontos, naprakész információk szűrhetők ki rengeteg modul rengeteg kapcsolódó szolgáltatás költséges bevezetés 26
Modularitás modulok. adatbázis 27
Integrált vállalatirányítási rendszerek vs. ügyviteli rendszerek Ügyviteli rendszerek: kevesebb modulból állnak megfelelő telepítés után gyakorlatilag azonnal működnek ERP-rendszerek: jóval több kapcsolódó szolgáltatás bevezetése hónapokat, speciális esetben akár éveket is igénybe vehet 28
Integrált vállalatirányítási rendszerek vs. ügyviteli rendszerek ERP-rendszerek Ügyviteli rendszerek beszerzés termelés könyvelés raktárkészlet értékesítés szolgáltatás bérszámfejtés számlázás emberi erőforrás kontrolling CRM projekt menedzsment 29
Ügyviteli rendszerek a kkv-knál elsősorban a kkv-k számára fejlesztik; számukra túl komoly beruházás és sokszor felesleges egy ERP-rendszer bevezetése; a rendszerekben megtalálható modulok rendszerint önállóan is használhatóak, együttesen pedig általában lefedik egy cég könyveléséhez kapcsolódó feladatköröket; sokszor alapvető problémát jelent a kkv-k esetében, hogy több ügyviteli rendszerük van, melyek nem egységesek és integráltak; 30
ERP-rendszerek a kkv-knál a hazai kkv-knak szánt ERP-rendszereket kínáló cégek jelentős része nagy nemzetközi fejlesztő; a kkv-szektor esetében a vállalatok csak ritkán alkalmaznak ERP-rendszert; esetenként a kkv-k könnyebben ki tudják használni egy ERP-rendszer által elérhető előnyöket, ugyanis szervezeti struktúrájuk sokkal átláthatóbb és rugalmasabban alakítható. 31
Néhány elsősorban közepes méretű vállalkozásnak kínált ERP-rendszer Rendszer rendszer magjának fejlesztése Fejlesztő/anyacég CSB-System német CSB-System AG Dynamics Nav dán Hazai disztribútor CSB-System Hungary Kft. Microsoft Magyarország Kft infor:com német Infor Global Solutions AG Corvex Zrt Infosys magyar Megatrend Zrt iscala JobDISPO orosz német Epicor Software Corporation INTERSOFT Technische Software GmbH Epicor Software Hungary Fauser Hungária Kft. mago.net olasz Microarea ITware Kft. Modus magyar Modus 32 Számítástechnikai Kft.
Néhány elsősorban közepes méretű vállalkozásnak kínált ERP-rendszer Rendszer Rendszer magjának fejlesztése Fejlesztő/anyacég Hazai disztribútor WinDirect magyar Commit Kft SAP BusinessOne német SAP AG SAP Hungary Kft. Octopus magyar Vision-Software Kft. IFS Applications IFS Group IFS Hungary Kft. serpa magyar ProgEn Kft. Nagy Machinátor magyar ProgEn Kft. abas ERP német ABAS Software AG InterJNet Kft Exact Globe holland Exact Holding N.V. Exact Magyarország Kft. proalpha német proalpha Software AG proalpha Software Kft. 33
Lefedett üzleti folyamatok 34
Ajánlott vállalati méret 35
Az ERP-rendszerekkel rendelkező hazai vállalatok aránya (2005-ben) 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% Forrás: GKI 0% 5-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett 36
ERP-rendszer bevezetését 2 éven belül tervező vállalatok aránya (2005-ben) 25% (az ilyen rendszerrel nem rendelkező vállalatok körében) 20% 15% 10% 5% Forrás: GKI 0% 5-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett 37
ASP (Application Service Providing) (alkalmazásbérlet, alkalmazáshasználat, alkalmazásszolgáltatás) Az IT-szolgáltató cég az informatikai infrastruktúrát nem kizárólagosan egyetlen vállalat rendelkezésére bocsátja ASP-kínálat: e-mail szolgáltatások irodai alkalmazások kisebb ügyviteli rendszerek komplex ERP-rendszerek stb. 38
Az ASP és a hagyományos alkalmazásoutsourcing közötti különbség 1. ügyfél n. ügyfél 1. ügyfél n. ügyfél 1. alkalmazás n. alkalmazás 1. m n. m alkalmazás 1. rendszer n. rendszer rendszer hagyományos modell ASP 39
ERP-ASP az ERP bevezetésének egy speciális esete standardizált ERP-rendszerek esetében valósítható meg hatékonyan az ügyfél az ASP-szolgáltató szerverein futó alkalmazásokat távolról, hálózaton keresztül használja összeköttetés: internet 40
Az alkalmazásszolgáltató, mint közvetítő és rendszerintegrátor üzleti kapcsolatai részesedés a nyereségből szoftvercégek ERP-ASP szolgáltató ügyfelek szoftverlicencek frissítések javítások további üzleti partnerek internetszolgáltató webfejlesztő szerver farm számítóközpont tárhely szolgáltató használat díja infrastruktúra implementáció integráció hozzáférés support 41
Az ERP-ASP előnyei az ügyfél számára az ügyfél a saját szervezeti alapvető képességire tud koncentrálni; nincs tőkelekötés; az informatikus szakemberek alkalmazása nagyrészt megspórolható; flexibilis szolgáltató választás, növekvő standardizáció mellett; jó tervezhetőség és költségkontroll; a szolgáltatási szint szerződés (Service-Level-Agreement SLA); egy kisebb vállalati is relatíve olcsón élvezheti a nagy rendszerekhez hasonló szolgáltatási funkciókat; az implementációs költségek megtakaríthatók; nincs szükség a különböző telephelyeken drága hardverek és szoftverek telepítésére és üzemeltetésére; jó skálázhatóság (nincs kapacitáskihasználatlanság); távmunka. 42
Az ERP-ASP előnyei a szolgáltató számára a szolgáltató a saját szervezeti alapvető képességire tud koncentrálni; az ASP-szolgáltató oldalán méretgazdaságossági előnyök (economy of scale) keletkeznek 43
Az ERP-ASP kockázatai és rejtett költségei az adekvált szolgáltató kiválasztása és a megfelelő szerződéses viszony kialakítása; az internet-összeköttetés megszakadása; nagyobb adatmennyiségek lehívása; telekommunikációs költségek; a bizalmas adatok tárolása külső szolgáltatónál; a továbbra is helyben működő alkalmazásokkal szinkronizációs problémák adódhatnak; a belső munkatársak olyan tevékenységet végeznek, ami a szolgáltató feladata lenne; az alkalmazásszolgáltató munkájának ellenőrzése. 44
Papirus Zeus Hostlogic Néhány ERP-ASP szolgáltató Magyarországon 45
Papirus saját ügyviteli rendszer számlázás partnernyilvántartás CRM 46
Zeus saját ERP-rendszer ASP-n keresztül Nexon Kft. által fejlesztett Berenc humánügyviteli rendszer 47
HostLogic SAP ERP-rendszere ASP-n keresztül Smart Enterprise 48