HALLGATÓZÁS? Dr. Sármán Pál Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar III. sz. Belgyógyászati Klinika 2011
HALLGATÓZÁS Az egyes szervek működése (légzés, szívműködés, véráramlás, bél kontrakció stb.) közben létrejövő hangjelenségek észlelése. Hippokrates i.e. V. sz. (szörcsölés,pleurális dörzsölés,loccsanás) Galenus i. u. II. sz. : a szívműködés hangjelenségekkel jár? (mi okozza?) Harvey 1628: szívhang oka: a vér a szívből az erekbe hajtódik (állatokon észlelt megfigyelés)
Corvisart és Balley az 1800-s évek elején már Laënnec 1816 stetoscop tudatosan hallgattak (fül a mellkason) 1819 Traitè de l auscultation medicine Skoda, Fr.Müller 1839- a hallgatózás fizikai, elméleti kérdései
A hallgatózás technikája: FÜL (közvetlenül) STETOSCOP PHONENDOSCOP harang (tölcsér), membrán Zavaró körülmények: szőrzet, izomfeszülés, vastag zsírréteg, mamma stb. Hang zörej? Hang = periodikus rezgés. Magasság ( frekvencia), erősség (amplitúdó), színezet (alap-és felhangok), tartam Zörej = nem periodikus, szabálytalan rezgések (Fizikai értelemben mindig zörejt hallunk)
A tüdő hallgatása Légzéskor a légutakban és a tüdőben áramló levegő hangot ad. A hallott hangjelenség függ a tüdő légtartalmától, a légutakban lévő váladéktól, a pleura állapotától. A hallgatózás technikája: a beteget le kell vetkőztetni!( zavaró: szőzet, hideg, külső zaj ) nyitott szájjal egyenletesen, mélyebben lélegezzen (hypocapnia!) mindenütt hallgassunk, ahol a kopogtatást is végezzük
Ép tüdő: vesiculáris (sejtes) ú.n. puha sejtes légzés A tüdőbe áramló levegő megnyitja az alveolusokat. - a belégzés hallható, rövidebb - a kilégzés (általában) alig, v. nem hallható Ok: a légtartó tüdő elfedi a légutakban keletkező hangot belégzés kilégzés belégzés kilégzés
Az alaplégzés lehet: Hangosabb : vékony testalkat erőteljes légzés gyermekkor (puerilis légzés) respiratórikus típus Halkabb: (általában kóros) kövérség, mamma fölött hallgatva pleura callus, folyadék emphysema, atelectasia
Nem hallható ( pleurális folyadékgyülem,vagy helyt ad a hörgi légzésnek ) Hörgi légzés(bronchialis) Amikor a tüdő légtelenné válik, a tüdő a hörgi hangra rezonál és vezeti. Ki - és belégzéskor is hallható, kilégzéskor erősebb. Ok: a tüdő légtelenné válik - az alveolusokban exsudatum - atelectasia (a levegő felszívódott vagy kompressio miatt eltűnt) belégzés kilégzés belégzés kilégzés
Légzési mellékzörejek: - Pulmonális (krepitáció, szörcsölés, sípolás-búgás) az alveolusokban, a légutakban lévő váladék, szűkület okozza. Krepitáció - az alveolusokban keletkezik, amikor belégzésben (és csak belégzésben) az alveolusok összetapadt fala szétválik)
Krepitáció (folyt.) - halk, nem vezetődik messzire, csak a beteg terület felett hallható - igen finom, apró, egyforma, nem zenei karakterű - addig hallható, amíg nincs masszív infiltrátum az alveolusokban (tüdőgyulladás elején ill. a gyógyulási szakában)
Szörcszörejek ( nedves ) attól függően milyen nagyságú bronhusban képződik, lehet apróközepes- hólyagú szörcsölés nagy- Mivel a hangot a bronhusban ( csőben ) lévő lévő váladék okozza, ami ki- és belégzéskor is elmozdul :tehát ki és belégzéskor egyaránt hallható!
Sípolás,búgás (száraz szörcszörej) tapadós, nyúlós váladék, szűkület a bronhusokban Csengő jellegű (konszonáló)szörtyzörej infiltrált tüdőben hallható Amfórás légzési hang ( pl. caverna felett) Stertor ( főbronhusban, traheában lévő váladék)
-Pleurális mellékzörejek Frictio(dörzsölés) Jellemzői: ki-be légzéskor hallható körülírt nyomásra erősödik közel hallható olykor tapintható
Loccsanás folyadék +levegő a pleuraűrben Broncophonia / mehanizmusát ld. pectoral fremitusnál/ erősödik (infiltrált tüdő ) gyengül (pleuralis folyadék, callus, bronchus stenosis)
Hallgatózás a szív és erek fölött Általános szempontok: - tájékozódás a szívciklusban az 1. és 2.szívhang megkülönböztetése - figyeljük a hangok intenzitását, esetleges kettőzöttségét - hallunk-e systoléban, vagy diasztoléban zörejt?
Hol hallgassuk meg a szívet? - klasszikus hallgatózási pontok - a hangjelenségek vezetődési iránya Fontos információt ad a szívhangok (pl.kettőzöttség),zörejek légzéssel, testhelyzettel összefüggő változása. Mindig csendes környezetben vizsgáljunk!
I.Szívhangok Intenzitás 1.hang: normális tompa (halkabb) dobbanó (hangosabb) 2.hang: ékelt (hangosabb)
Kettőzöttség 1.hang: - protosystolés csattanás (billentyű nyitási hang, pl. ao. st.) - asyncron billentyű záródás (mitr. ill.tricusp. billentyű, pl. Tawara sz. blokk)
2.hang kettőzöttsége: (aorta és pulm. billentyűk asyncron záródása) - mechanikus ok (nyomás viszonyok) - ingerületvezetési zavar A kettőzöttség sorrendje lehet: 1. fiziológiás( Ao.,Pulm) 2. paradox (Pulm.,Ao.)(légzés ciklus befolyásolja) 3. fix (a légzés nem befolyásolja)
A 3. és 4. szívhangot norm. körülmények között nem halljuk. (hyperkinezis, gyermekkor a 3.hang hallható lehet ). 3.hang(telődési hang) kóros esetben telődési galopp 4. hang (pitvari hang)- pitvari galopp 3. és 4.hang interferál -summatios galopp
Zörejek Ok: turbulencia, áramlási sebesség növekedés Tulajdonságok: - erősség: 1/6-6/6 - elhelyezkedés: (systole-diastole) - vezetődés - összefüggés testhelyzettel, légzéssel
Perikardiális zörej (frictio) jellemző: magas színezetű 3 fázisú( lehet 2. ill.1 fázisú) körülírt átmeneti testhelyzet, légzés befolyásolja
Hallgatózás a nagyerek felett: carotisok subclavia femoralis vese artériák,iliaca stb. (fontos: a 2 oldal összehasonlítása)
A has meghallgatása Szempontok: először hallgassunk, azután tapintsunk legyünk türelmesek (hosszan hallgassunk) Mit hallunk? bélhangok (csökkent-,fokozott perisztaltika) loccsanás néma csend (paralitikus ileus) artéria szűkület