A szív élettana humán klinikai fiziológiai szempontok

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szív élettana humán klinikai fiziológiai szempontok"

Endre Kis
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 A szív élettana humán klinikai fiziológiai szempontok Dr. Domoki Ferenc 2016 november 22. A szívműködés külső jelei Indirekt jelek: minden életjel (bőr és nyálkahártyák színe, idegi aktivitás jelei: légzés, mozgás, tudat etc.) Direkt vizuális jelek: szívcsúcslökés és a juguláris pulzus néha megfigyelhető Palpáció: szívcsúcslökés és az artériás pulzus Hallgatózás: szívhangok és artériás hangok 1

2 A szívcsúcslökés A szívműködés során a szívcsúcs nekiütődik a mellkasfalnak, ami néha látható, de általában tapintható az 5. bordaközben vékony embereken. Rögzítése az apex cardiogram (már nem használják a klinikumban). 2

3 A juguláris pulzus A jobb pitvari nyomás kis ingadozásai néha látható oszcillációkat hoznak létre a v. jugularis externa térfogatában. Élettani körülmények között csak akkor látható, ha a vénás nyomás fokozott, például Valsalvamanőver esetén (súlyemelő). Carotis pulzus Jug. pulzus 3

4 Az artériás pulzus Az aortanyomás változásai a szívciklus alatt tovavezetődnek az artériákon mint nyomáspulzus- térfogati pulzust hozva létre, amely tapintható, ha az artériát nekinyomjuk egy lapos felületnek. a pulzus mind a szív mind az artériás rendszer állapotáról hordoz információt! 4

5 Pulzuskvalitások (latinul) pulsus frequens pulsus altus pulsus celer pulsus durus pulsus regularis pulsus aequalis pulsus rarus (frekvencia) pulsus parvus (amplitúdó) pulsus tardus (gyorsaság) pulsus mollis (elnyomhatóság) pulsus irregularis (ritmus) pulsus inaequalis (hasonlóság) Az artériás pulzus: példák Pulsus irregularis et inaequalis = arrhythmia absoluta Pulsus celer et altus Pulsus frequens, parvus et mollis = pulsus filiformis 5

6 Szívhangok Mechanikai rezgések, melyeket a gyors, néha turbulens véráram hoz létre hallhatóak (auszkultáció) vagy rögzíthetők fonokardiográffal I. szívhang: a kamra megfeszülése, a vitorlás billentyűk záródása II. szívhang: a zsebes billentyűk záródása Hallgatózás a szív felett, punctum maximum Ao: 2R2 Pa: 2L2 Ta: 4-5R1 Ma: 5L6-8 6

7 A szívfunkció további eszközös vizsgálómódszerei Nem-invazív módszerek: fonokardiográfia, vérnyomásmérés, EKG, echokardiográfia, mellkasröntgen Invazív módszerek: szívkatéterezés (jobb és/vagy bal szívfél, koronarográfia, szcintigráfiás módszerek Fonokardiográfia A szívhangok grafikus megjelenítése egy érzékeny mikrofon segítségével a nem hallható rezgéseket is rögzíti Az első szívhangnak 3, a másodiknak 2 fő komponense van III. hang: korai diastole (gyors telődés) IV. hang: késői diastole (pitvarszisztole) galoppritmusok, zörejek 7

8 Fonokardiogramm Non-invazív vérnyomásmérés (az első invazív volt lsd köv ábra) Sphygmomanometer (Riva-Rocci, 1896), auszkultációs módszer (Korotkow, 1905), oszcillometriás módszer alapja az artériás hangok és zörejek hallgatása, miközben a transzmurális nyomást folyamatosan változtatjuk (ált. az a. brachialist nyomjuk össze egy mandzsettával) 8

9 Rev. Stephen Hales ( ) Haemastaticks (1733) 9

10 Sphygmomanometria Vérnyomásmérés=szívfunkció? A szisztolés artériás vérnyomás jelzi a maximális feszülés nagyságát, ami létrejön a bal kamrában a kontrakció alatt. Ez az utóterhelés, vagy AFTERLOAD 10

11 Pár szó az EKG-ről Ma is lényeges: az ingerképzés helyének diagnosztikájában (arritmiák), ingerületvezetés zavarainak diagnosztikájában (blokkok, WPW) és az szívizom iszkémia diagnózisában. Utóbbiban: patológiás Q hullámok, látszólagos ST szakasz depresszió/elevációk, T hullám eltérések Amikor az infarktus a falvastagság egészére kiterjed megjelenik a patológiás Q (fiziológiásan a kamraüregi EKG ilyen) 11

12 A J pont az abszolút 0 (minden rost depolarizálva) Iszkémiában a károsodott szövet depolarizálva MARAD (-), ezért innen indul meg a sértési áram a TP szakaszon. Mivel ez a hosszabb, a szemünk inkább az ST eltérésnek érzékeli. 12

13 Echokardiográfia Nem-invazív képalkotó rendszer, melynek alapja az ultrahang a mozgó szív anatómiai leképezése (fal és billentyűk mozgása) az ejekciós frakció! klinikai meghatározása EF=SV/EDV a véráramlás vizsgálata: színes-doppler ultrahang M-mód 13

14 B-mód 4-üregű felvétel Színes-Doppler UH 14

15 Ultrahang lelet: Mit lehet látni és mérni? M és B mód: üregek tágassága, falak vastagsága Falmozgások, zavaraik Ejekciós frakció Doppler: Áramlási sebességek: pl. gyors kamratelődés (E), pitvarsystole A, E lecsengése (decelerációs idő), nyomások, nyomás grádiensek (PG) a billentyűkön keresztül 15

16 Szívkatéterezés Bal szívfél: Aorta és balkamrai nyomások, koronarográfiák, PTCA (perkután transzluminális koronária angioplasztika) Jobb szívfél: a jobb pitvari, kamrai, arteria pulmonalis és pulmonalis éknyomás (PCWP, Pulmonary Capillary Wedge Pressure) vizsgálata a centrális vénás nyomás jelzi a kamraizomzat diasztolés feszülését. Ez az előterhelés, vagy PRELOAD 16

17 Jobb pitvar: centrális vénás nyomás Jobb kamrai nyomás 17

18 Arteria pulmonalis nyomás Pulmonális éknyomás: a bal pitvari nyomás becslése 18

19 A perctérfogat meghatározása Fick-elv Stewart-féle indikátorhígítási módszer Termodilúciós módszer A Fick-módszer I. Az artériás vér oxigénkoncentrációjának meghatározása (mintavétel vmelyik perifériás artériából, 200 ml/l) A kevert vénás vér oxigénkoncentrációjának meghatározása (mintavétel lehetőleg a jobb pitvarból szívkatéteren át, 150 ml/l) Az percenkénti oxigénfelvétel mérése (spirometria, 250 ml/min) 19

20 Spirometria Zárt lélegeztetés Oxigénnel töltött harang szén-dioxid elnyeletése (Na 2 CO 3 ) a gázfogyás sebességének rögzítése A Fick módszer II. Az Arterio-venózus oxigén differencia (AVDO 2 )= arteriális vénás vér oxigén koncentráció (50 ml/l) Pulmonáris oxigén felvétel Perc térfogat = = 5 L/min (AVDO 2 ) 20

21 Az indikátordilúciós módszer I. Indikátoranyag intravenás injekciója Gyors artériás sorozatmintavétel Az átlagos indikátorkoncentrációt és az átlagos keringési időt kell meghatározni Konc. (mg/l). Keringési idő Az indikátordilúciós módszer II. Beadott indikátor (mg) x 60 Perc térfogat = Indikátor konc. (mg/l) x keringési idő (s) konc. (mg/l) Keringési idő 21

22 Az indikátordilúciós módszer III. Példa: 5 mg indikátort adnak be, az átlagos indikátorkoncentráció: 2.5 mg/l, a keringési idő 24s, mennyi a perctérfogat? HF! Termodilúciós módszer: hideg fiziológiás sóoldatot adnak, és az artériás vér hőmérsékletváltozását regisztrálják 22

Hasonló dokumentumok

A szív vizsgáló módszerei

1./13 Somogyi Magdolna A szív vizsgáló módszerei Elektrokardiographia A szív nem invazív vizsgáló módszere, eredménye az elektrokardiogram = EKG első alkalmazása W. Einthoven nevéhez fűződik Elektrokardiogram: