1. évf. 1. sz{m: 2011/ 1. Feltöltve: 2011.augusztus 21. VARGA JUDIT * MARADNAK VAGY ELTŰNNEK A 3P-S KOLLÉGIUMOK? Magyarorsz{gon az elmúlt években sz{mos PPP (Public Private Parnership) keretében megvalósuló beruh{z{sra került sor. 1 Ám 2010 novemberében nyilv{nvalóv{ v{lt, hogy a jelenlegi korm{nyzat megvonta t{mogat{s{t e konstrukcióktól. A Széll K{lm{n terv fő célkitűzései között szerepel az {llamadós{g csökkentése, mely egyik komoly akad{lya lehet a nem elég hatékony, PPP form{cióban működő konstrukciók tov{bbi fennmarad{sa. 2 2011. janu{r 13-{n a Korm{ny a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiemelt Állami Szerződéseket és T{mogat{sokat Vizsg{ló Államtitk{rs{ga gondoz{s{ban létre hozta a PPP Szakmaközi Egyeztető Fórumot. Ennek 8 tagj{t a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Erőforr{s Minisztérium, valamint a Nemzetgazdas{gi Minisztérium deleg{lja. Tov{bb{ tém{tól függően a Belügyminisztérium, illetve a Közigazgat{si Minisztérium képviselői is részt vesznek az ülésein. M{s személyek meghív{s alapj{n, eseti jelleggel, és tan{cskoz{si joggal vannak jelen a megbeszéléseken. Az említett fórum legfőbb feladata a PPP projektek felülvizsg{lat{nak, valamint újrat{rgyal{s{nak komplex rendszerét biztosítani. Ennek keretében igyekszik a felek közti inform{ció{raml{st lehetővé tenni, teret enged az egyeztetések sz{m{ra, illetve jogosult {ll{sfoglal{sokat, aj{nl{sokat kibocs{tani, és szakmai anyagokat véleményezni. 3 A végrehajtó hatalom főszerve e köz- és mag{nszféra között létrejött szerződéses meg{llapod{s legnagyobb hib{i között említi, hogy a közös kock{zatviselés helyett szinte kiz{rólagos az {llami felelősség Az eddigi vizsg{latok szerint valamennyi beruh{z{s összege jóval magasabb ann{l a költségnél, amennyibe a fejlesztés kiz{rólag {llami megvalósít{s esetén került volna. Sem a transzparencia nem érvényesült, sem valódi * Varga Judit egyetemi tan{rsegéd, Debreceni Tudom{nyegyetem, Állam- és Jogtudom{nyi Kar. 1 L{sd Állami Sz{mvevőszék: A köz- és mag{nszféra együttműködésével kapcsolatos nemzetközi és hazai tapasztalatok. Tanulm{ny, Budapest, 2007. forr{s: www.asz.hu 2 Forr{s: http://www.kormany.hu [/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/hirek/2011-tol-uj-idoszamitaskezdodik-a-ppp-konstrukciokban] 3 Forr{s: http://www.kormany.hu */hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/ kiemelt-allami-szerzodeseket-estamogatasokat-vizsgalo-allamtitkarsag /hirek/a-nemzeti-fejlesztesi-miniszterium-kezdemenyezeseremegalakult]
monitoring rendszer nem működött, a projektek ellenőrzése hi{nyos volt, vagy meg sem történt. Gyakori hiba, hogy elmaradt a mag{nbefektetők-kivitelezők érdemi versenyeztetése és a központi ellenőrzés, gyenge minőségű a kivitelezés és eltúlzottak a méretek, dr{ga és nem hatékony az üzemeltetés. 4 A korm{nyzat egyértelmű céljai között szerepel a sz{m{ra előnytelennek, gazdas{gtalannak ítélt ilyen meg{llapod{soknak a felsz{- mol{sa. E helyzet kialakul{s{hoz vezető tényezőket vizsg{ln{m meg, az oktat{si intézményeknél megvalósult ilyen konstrukciók péld{j{n keresztül. Összevetve a jelenlegi helyzetet egy 2007-ben az Állami Sz{mvevőszék (ÁSZ) {ltal elkészített jelentéssel, melynek tém{ja a felsőoktat{si kollégiumi beruh{z{sok programj{nak ellenőrzése volt. A PPP-KONSTRUKCIÓK MAGYAR FELSŐOKTAT[SBAN VALÓ ALKALMAZ[- S[NAK INDOKAI Az elmúlt években a felsőoktat{sban a hallgatói létsz{m ugr{sszerűen növekedett. Átalakult a felsőoktat{s szerkezete, gondoljunk csak a bolognai folyamat eredményeként bevezetésre kerülő kétszintű oktat{si rendszerre, vagy a kreditalapú képzés bevezetésére. A v{ltoz{sok hat{s{ra a felsőfokú oktat{si intézmények egyre költésérzékenyebbekké v{ltak. A bekövetkezett v{ltoz{sok {ltal megjelenő igényeknek a kor{bbi egyetemi infrastruktúra m{r nem felelt meg. Egyre több hallgató volt az egyes intézményekben, és egyre többen voltak jogosultak kollégiumi elhelyezésre is (1. {bra), azonban az ehhez szükséges férőhelyek nem {lltak rendelkezésre a megfelelő sz{mban. Ennek a körülmények több negatív következménye van. Egyrészt csökkenti az adott oktat{si intézmény versenyképességét, hazai, és nemzetközi viszonylatban egyar{nt. A képzésre jelentkező di- {kok döntését nagyban meghat{rozza az a körülmény, hogy milyen lakhat{si lehetőségek közül v{laszthat majdani hallgatói évei alatt. Ha nincs elegendő sz{mú kollégiumi férőhely kénytelenek az albérlet mellett dönteni. Ám az utóbbi költségei legtöbbször jelentősen meghaladj{k a kollégiumi díjat, mindazon körülmény mellett, hogy jelentős színvonalbeli különbségekkel, vagy oktat{s helyétől lényeges t{vols{gokkal kell sz{molni. 4 Forr{s: http://www.kormany.hu */hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/hirek/2011-tol-uj-idoszamitaskezdodik-a-ppp-konstrukciokban] 2
400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 1990/1991 1992/1993 1994/1995 1996/1997 1998/1999 2000/2001 2002/2003 2004/2005 2006/2007 2008/2009 Hallgatói létszám összesen Nappali tagozatos hallgatók száma 1. {bra: Forr{s: http://portal.ksh.hu [/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsi001a.html] Említhető az albérlet piacot jelentős mértékben lefedő szürkegazdas{g is, mely sokat fehéredhet a férőhelyek nagyobb sz{mban való biztosít{sa révén, az {llamnak adóbevételeket, az {llampolg{roknak munkahelyeket teremetve. Nemcsak a növekvő hallgatói létsz{m miatt van szükség a képzés korszerűsítésére. Lépéstart{s a legújabb trendekkel tov{bbi okok miatt is indokolt. Egyrészt haszn{lható tud{s {tad{s{nak fontoss{ga a következő gener{ciónak felbecsülhetetlen értékkel bír, melyről a t{rsadalomnak nem szabad lemondania. M{srészt, az oktat{s, a felsőoktat{sra pedig ez különösen igaz, egyre ink{bb egyfajta szolg{ltat{sként fogható fel, melynek komoly piaca van. Mióta Magyarorsz{g csatlakozott az Európai Felsőoktat{si Térséghez még hangsúlyosabb{ v{lt, hogy saj{t hallgatóit itthon tartsa, a külföldieket pedig bevonzza. Hallgatók jelenléte egyértelműen gazdas{gélénkítő hat{ssal bír. A fenti körülmények miatt az egyetemeknek, főiskol{knak beruh{z{sokat kellett eszközölnie, hogy működőképességük megőrzésén túl versenyképesek maradhassanak. Azonban az ezekhez szükséges forr{sok nem {lltak rendelkezésükre. A korm{nyzat sem rendelkezett szabad költségvetési eszközökkel ilyen célú befektetésekre. A piaci szereplők a hasonló forr{shi{nyos {llapotot hitelfelvétellel szokt{k kiküszöbölni, azonban a felsőoktat{si intézmények költségvetési szerveknek minősülnek, s mint ilyennek az Áht 5 nem tette lehetővé a hitelfelvételt. Ha még törvényileg nem lett volna akad{lya, akkor sem rendelkeztek az egyetemek megfelelő fedezettel, mivel a különböző ingatlanoknak csup{n kezelői és nem tulajdonosai. Mivel az egyes intézmények nem bírtak megfelelő mennyiségű forr{ssal az ilyen jellegű beruh{z{sok megvalósít{s{ra, r{ voltak kényszerítve, hogy e szolg{ltat{sokat m{s helyről, a piacról szerezzék be. 5 1992. évi XXXVIII. törvény az {llamh{ztart{sról. 3
MIÉRT DÖNTÖTTEK AZ EGYETEMEK A PPP-KONSTRUKCIÓK MELLETT? Sz{mos indokot fel lehet hozni e form{ciók mellett. Mindenekelőtt tal{n azt kell megemlíteni, hogy versenyképesnek tűntek e konstrukciók az {llami beruh{z{sokkal, hiszen a mag{nszektorbeli szereplő puszta jelenléte folyt{n nagyobb költséghatékonys{ggal valósulhat meg a beruh{z{sok. Ezt al{t{masztja a Tullock-féle azon tétel is, mely szerint a mag{njavakat a közszektorban nagyobb mennyiségben nyújtj{k, ahhoz képest amennyit a mag{nszektor {llítana elő belőle, aminek oka nem m{s, mint a közösségi döntésekben rejlő egyik saj{toss{g. Azaz, hogy a többségi szavaz{s sor{n felmerülő költségeket a többség {t tudja h{rítani a szavaz{s alkalm{val alul maradó kisebbségekre. Ez a probléma kiküszöbölhető, ha ilyen szolg{ltat{sok biztosít{s{ba és javak elő{llít{s{ba bevonjuk a mag{nszektort. 6 A rendelkezésre {lló erőforr{sok köre is bővül, hisz az {llam forr{sai kiegészülnek a mag{nszféra anyagi eszközeivel, illetve szaktud{s{val, innovatív megold{saival. Az {llamot terhelő kock{zatok is mérsékelhetők, hisz főszab{ly a kock{zatok megoszt{sa. Ennek az Eurostat {ltal rögzítettek szerint kell történnie, hisz csak abban az esetben lesznek e beruh{z{sok elsz{molhatóak {llamh{ztart{son kívüli tételnek. Az {llamh{ztart{sról szóló törvény módosít{sa óta azonban nem hozható fel a PPP konstrukciók mellett érvként ez a tulajdons{guk, hisz a normav{ltoz{s kötelezővé tette e beruh{- z{sok egy összegben kiad{si tételként történő elsz{mol{s{t. 7 8 A magyar jogrendszerben ez az eszköz a Maastrichti kritériumok megvalósít{s{nak elősegítésére megszűnt alkalmasnak lenni. De tov{bbra is megmaradt azon előnyös tulajdons{ga, hogy a szolg{ltat{s viszonylag rövid idő alatt rendelkezésre {ll, így nem kell a központi korm{nyzat {ltal bel{thatatlan időn belül nyújtott forr{sokra v{rni. Utóbbi esetben a kérdéses szolg{ltat{s biztosítotts{ga nem tervezhető, amely szintén a piaci helyt{ll{st gyengítő faktor. A PPP forma révén nem csak bel{tható időn belül megvalósultak a beruh{z{sok, hanem a nyújtott szolg{ltat{s színvonala egyenletesen biztosítva lett. Az igénybe vevő {ltal fizetett térítési díjak ugyancsak tervezhetőek, és a nyújtott szolg{ltat{s színvonal{hoz igazodnak optim{lis esetben. Ezzel r{kényszerítve a m{sik felet, hogy a szerződésben rögzített minőségben teljesítsen, ellenkező esetben a térítési díjak csökkenésére sz{míthat. A rekonstrukció nem v{lik bizonytalann{, szemben az {llami kézben lévő intézmények esetén, ahol az ilyen jellegű befektetések, mindig a költségvetésben realiz{lt megtakarít{soktól függtek, s ilyen célokra a tapasztalatok szerint ritk{n maradtak fent elkülönítve forr{sok, vagy ha maradtak is, azok nem fedezték az összes felmerülő költséget. Ennek eredménye az európai színvonaltól messze elmaradó intézményi infrastruktúra, amely felújít{sra és moderniz{l{sra szorult. Az előző pontból következik, hogy mag{npartnert a kontraktus kötelezi karbantart{si feladatok ell{t{s{ra. Az {llami vagyon tartós haszn{lat{ra biztons{ggal került sor, és rugalmasan. 6 John CULLIS Philip JONES: Közpénzügyeik és közösségi döntések, Aula Kiadó, Budapest, 2003., 133.o. 7 Gazdas{gi és Közlekedési Minisztérium: Jelentés A PPP T{rcaközi Bizotts{g 2003-2006. évi működéséről, Budapest, 2007., 2. o. (forr{s: nfm.gov.hu, letöltés idejs: 2010. nov. 4.) 8 LEHMANN Marianna: A Public-Private Partnership alkalmaz{s{nak jelentősége és elsz{mol{sa az uniós módszertanban. = SIMON Istv{n (szerk.) Tanulm{nyok Nagy Tibor tiszteletére, Szent Istv{n T{rsulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 2009. 119. 4
Szintén előnye ennek az eszköznek, hogy az intézmények r{kényszerülnek a piaci gondolkod{s elsaj{tít{s{ra, gyakorl{s{ra. A megvalósult ilyen beruh{z{soknak h{la az európai felsőoktat{si térségben való helyt{ll{s sikerét nem csökkenti olyan versenyképességet korl{tozó tulajdons{ga a hazai felsőoktat{si intézményeknek, mint a lakhat{s megoldatlans{ga. Nemcsak a közszféra oldal{n megjelenő szereplőnek lehet előnyös e konstrukció. A m{sik fél sz{m{ra kock{zatcsökkentő faktorként jelentkezik a közszereplővel való szerződéses kapcsolat. Vegyük péld{ul a kedvezményes hitelfelvétel lehetőségét. Az {llamn{l jobb adós kevés akad. Tov{bb{ nemcsak a mag{nszféra oldal{n halmozódott fel szaktud{s az évek sor{n. A nagy ell{tórendszerek szervezése kapcs{n hasznos tapasztalati vannak a közszektor képviselőinek is. 9 A PPP pozitív von{sa, mellette hozható fel, hogy élénkíti a gazdas{got, azzal, hogy a mag{nszféra alanyainak megrendelést ad. Ezzel javítja a makrogazdas{gi mutatókat. Fontos, hogy ezek az előnyök nem teljesülnek automatikusan. Realiz{l{sukhoz körültekintő előkészítő munka és folyamatos ellenőrzés szükséges, amely széles körű szakértelmet igényel. 10 HOGYAN NYÍLT LEHETŐSÉG A FELSŐOKTAT[SI INTÉZMÉNYEK SZ[M[RA E KONSTRUKCIÓ ALKALMAZ[S[RA? A felsőoktat{si törvény folyamatosan teremtette meg ennek lehetőségét, a gazdas{gi autonómia kiterjesztésével. Az intézmények ön{llós{g{t nagyban előmozdította, hogy nem kötötték az {ltaluk megkapott {llami t{mogat{sokat célokhoz, kiad{si kategóri{khoz. Az egyetemeknek (főiskol{knak) lehetőségük nyílt v{llalkozói bevételeivel ön{llóan gazd{lkodniuk. Megtakarít{saikat {llamkötvényekben elhelyezhetik. Ak{r kisebbségi tulajdonosai is lehetnek különböző gazdas{gi t{rsas{goknak. Bizonyos feltételek fenn{ll{sa mellett lehetőségük nyílt bankhitel felvételére. A PPP beruh{z{sokkal kapcsolatban az is külön kiemelendő, hogy lehetőségük lett haszonbérleti szerződést kötni a kezelésükben lévő {llami ingatlanokra, sőt azokat értékesíthették is, ha a belőle sz{rmazó bevételeket ingatlanfejlesztésre forgatj{k vissza. 11 stb., hogy a legfontosabb tém{ba v{gó v{ltoz{sokat említsük. 12 SIKERES PPP FELTÉTELEI EGYBEN A BENNE REJLŐ KOCK[ZATOK Ide tartozik az alapos előkészítő munka, amelynek sz{mos összetevője van. A tervezés sor{n az első lépés annak meghat{roz{sa, hogy milyen típusú jósz{got kív{nunk PPP segítségével létrehozni, illetve milyen szolg{ltat{st kív{nunk nyújtani a segítségével. A ti- 9 Ugyanott, 119-120. o. 10 BÁGER-HAMZA-KOVÁCS: A köz- és mag{nszféra együttműködésével kapcsolatos nemzetközi és hazai tapasztalatok, Állami Sz{mvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet, Budapest, 2007. 23. o. 11 MAGYAR B{lint: Public-private partnership (PPP) konstrukció- A magyar felsőoktat{si intézmények infrastruktúra-fejlesztésben, Pénzügykutató Intézet, 2010. forr{s: www.penzugykutatol.hu. 12 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktat{sról 27.. 5
piz{l{s sor{n b{tran fordulhatunk a Savas-féle rendszerhez, aki négy nagy csoportra osztotta a különböző javakat. 13 Ezek a mag{njavak, a díjfizetéses javak, közös készletű javak, illetve a közjavak. Az egyes kategóri{kba a különböző jósz{gok két kardin{lis tulajdons{guk alapj{n kerülnek be, mely von{sok a kiz{r{s/kiz{rhatós{g a fogyaszt{sból és a fogyaszt{s mikéntje. A mag{njavak esetén a fogyaszt{s egyénileg történik, és minden akad{ly nélkül kiz{rható belőle a nem fizető fogyasztó pl. mag{nautó. A közjavak esetén ezzel szemben közös a fogyaszt{s, ezért az abból való kiz{r{s gyakorlatilag lehetetlen, példa erre egy közpark. A díjfizetéses javak esetén a fogyaszt{s közös ugyan, de lehetőség van a nem fizető fogyasztók kiz{r{s{ra, mint az autóp{ly{k esetén. Az utolsó típus pedig a közös készletű javak kategóri{ja, ahol a fogyaszt{s egyéni ugyan, de a kiz{r{s belőle nem valósítható meg l{sd: levegő, valamint m{s szabadon hozz{férhető természet adta jósz{gok, ezeket nem termelik, nem a piac hozta létre. PPP esetén a közszféra a mag{nszfér{val szerződik valamilyen közfeladat ell{t{sa érdekében. A civilszektor alanyai profitorient{ltak, teh{t csak abban az esetben döntenek egy meg{llapod{s al{ír{sa mellett, ha abból haszonra sz{míthatnak. E form{ció a korm{nyzati szektoroknak is előnyös, mert az igénybevétel egyes költségeinek az igénybevevőkre történő {th{rít{s{ra nyílik lehetőségük. Ez kedvező m{s okból is. A fogyasztók érzékelik, hogy a különböző közszolg{ltat{sok komoly forr{sokat emésztenek fel, de még mindig a tényleges piaci {rhoz képest kedvezményesebben jutnak hozz{ az említett szolg{ltat{sokhoz. A fentiek ismeretében kijelenthető, hogy közjavak elő{llít{s{ra nem érdemes ezt a jogintézményt felhaszn{lni, mivel a nem fizető fogyasztók kiz{r{s{ra nincs mód, teh{t az üzemeltető, bérbeadó csak a bérbevevőtől, igénybevevőtől sz{míthat ellentételezésre, aki nem m{s, mint a központi, vagy a helyi korm{nyzat. Ilyenkor a mag{nfélnek minden kock{zatot a m{sik félre kell h{rítania, ha nem szeretne veszteségesen kijönni az ügyletből. A kock{zatok 100%-nak közszféra alanya {ltal történő viselése esetében pedig m{r az Eurostat hat{rozat{nak értelmében nem beszélhetünk PPP-ről, egyértelműen {llamh{ztart{si hi{nyt növelő tételként kéne elsz{molni. Közjavak biztosít{s{ra esetén nem érdemes ezt a form{t v{lasztani. Kevésbé költséges, ha a hagyom{nyos {llami beruh{z{s kerül ekkor alkalmaz{sra. A Savas-féle tipiz{l{s értelmében az elő{llítható jósz{gok közül maradtak a mag{njavak, és a díjfizetéses javak kategóri{i. Mind a két típusba tartozó jósz{gok esetén lehetőség van a PPP hatékony alkalmaz{s{ra, hisz ezeknél a nem fizető fogyasztók kiz{r{sa nem jelent problém{t. Lehetőség van a kock{zatok megoszt{s{ra a szerződésben részes felek között. Az igénybevétel, működtetés minden költségét nem kell a közszereplőnek viselnie, a terhekből a tényleges, közvetlen fogyasztók is kivehetik a részüket. A bérbeadónak, üzembentartónak fizetendő díjak egy része a közvetlen fogyasztóktól sz{rmazik. A közszereplő a mag{nszektor alany{ra alappal h{ríthat piaci kock{zatot, s nincs a civil szektor szereplőjének sem oka valamennyi rizikófaktor viselésére kényszerítenie szerződéses partnerét. Díjfizetéses jósz{gok csoportj{ba tartoznak, mondjuk az autóp{- ly{k, amelyek PPP-ben történő hatékony megvalósít{s{ra Nyugat-Európ{ban van prece- 13 SAVAS, Emanule S.: Privatiz{ció- Hogyan vonuljon ki az {llam a gazdas{gból?, Akadémia Kiadó, Budapest, 1993. 47-62. o. 6
dens. A mag{njavakra jó péld{ul szolg{lhatnak az ilyen form{ban épült kollégiumok. Ezek b{r közfeladat ell{t{shoz kapcsolódnak, de a mag{njósz{g kategóri{j{ba tartozók, hisz fogyaszt{suk egyéni (Azaz ha felvesznek egy hallgatót, azzal rendelkezésre {lló férőhelyek sz{ma csökken.), illetve a nem fizetők kiz{rhatók a fogyaszt{sból (A nem fizető di{kok, kilakoltat{sra kerülnek.) Az előkészítéshez tartozik tov{bb{ a PSC sz{mít{s elvégzése is, amely annak vizsg{- lat{ra szolg{l, hogy az adott befektetést hagyom{nyos {llami beruh{z{s vagy PPP form{- j{ban volna költségkímélőbb megvalósítani. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy e jogi konstrukció alkalmaz{sa nem kényszer, csup{n lehetőség, egy alternatíva a sok közül. Az alapos előkészítő munk{hoz m{s kérdések is kapcsolódnak. PPP esetén egy öszszetett szerződési konstrukcióról van szó. Sz{mos szerződést fog egy csokorba. Jellemzően születik a közszereplő (felsőoktat{sn{l ez az érintett intézmény) és a szerződő mag{nfél között egy földhaszn{lati jog alapít{sra vonatkozó szerződés, melynek keretében a közszférabeli partner a m{sik fél rendelkezésére bocs{tja azt a földterületet, melyen a konkrét beruh{z{s, építkezés megvalósít{sra kerül. M{sik igen fontos kontraktus: a bérleti szerződés, melyben a majdani létesítmény tulajdonosa, a mag{nszereplő, mint bérbeadó, a m{sik fél, pedig bérbe vevőként jelenik meg. Ebben a meg{llapod{sban is sz{- mos lényeges körülmény kerül tiszt{z{sra. Többek között a bérbe vett egységek paraméterei, a bérleti díj meghat{roz{s{nak módja, a felújít{ssal, karbantart{ssal kapcsolatban felmerülő kérdések, a bérleti díj megfizetése kapcs{n felmerülő egyéb körülmények, vagy kollégiumok kapcs{n jellemzően ebben a szerződésben rögzítik a felek azon helyiségek haszn{lat{ra vonatkozó lényeges kérdéseket, melyek feltöltésére a bérbevevő nem v{llalt garanci{t, s mint ilyen egységek feltöltéséről a bérbeadónak ön{llóan kell gondoskodnia. Az említett két kontraktuson kívül, külön kiemelést érdemel még az üzemeltetési szerződés, mely a létesítmény működtetésével kapcsolatos szab{lyokat rendezi az igénybevevő (oktat{si intézmény) illetve a szolg{ltató. Valamennyi szerződés kapcs{n felmerül a módosít{s lehetősége, a jogvit{k rendezése stb. kérdésként, melyekre vonatkozóan szintén tartalmaznia kell rendelkezéseket a meg{llapod{soknak. Ebből is l{tszik, hogy gondos előkészítést, szakértelmet igényel a PPP konstrukciója. B{rmely említett kontraktusban elkövetett hiba pl. a bérleti díj kalkul{ciój{ra vonatkozó sz{mít{s nem megfelelő megalkot{sa, férőhelyek magas ar{nyú feltöltésére v{llalt kötelezettség, szerződés módosít{s{ra vonatkozó túl merev, vagy indokolatlanul laza rendelkezések stb. veszélyezteti a PPP {ltal ell{tni kív{nt közfeladat, az {llami megvalósít{shoz képest olcsóbb, hatékonyabb ell{t{s{t. Sajnos jellemző, hogy e hib{kat a szerződő közszereplők követik el, ami betudható annak, hogy a piaci gondolkod{smódot még nem sikerült a kellő mélységben elsaj{títaniuk. Mint költségvetési szervek nem a saj{t maguk {ltal megtermelt profitot, forr{sokat költötték eddig, így a pazarl{sra is hajlamosabbak voltak, s érdekeiket nem képviselték olyan hat{rozottan, mint a velük szerződő mag{ncégek. Egy jól működő PPP sikere nagyban függ a kock{zatok megoszt{s{tól. Tekintve, hogy ez egy igen bonyolult szerződéses konstrukció, mely hosszú időre jön létre, sz{- molni kell vele, hogy valamennyi rizikófaktort nem lehet előre l{tni, s így kiküszöbölni. Azzal, hogy beengedjük a mag{nszektorbeli szereplőket, és ezzel a piacot a közfeladatell{t{sba, el kell fogadni, hogy a piaci kock{zatokkal is ugyanezt tettük. A korm{nyzatoknak (helyinek, és központinak egyar{nt) meg kell tanulnia piaci szereplőként is gon- 7
dolkodni. Ne adja fel az {ltala képviselt értékeket, vagy funkciókat, és nem is kell, hogy valamennyi {ltala ell{tott feladat sor{n ezt a vegytiszta piaci nézőpontot tegye mag{év{. De ilyen típusú vagy ehhez hasonló szerződések megkötésekor, ahol nem t{maszkodhat az {ltala gyakorolt közhatalomra, érdekeinek védelme, biztosít{sa végett el kell saj{títania az említett szemléletet és megfelelő szerződéses garanci{kkal körül kell b{sty{znia mag{t. Így péld{ul nem szabad, hogy egy felsőoktat{si intézmény ilyen form{ban felhúzott kollégiumok feltöltésére teljes garanci{t v{llaljon. Ez túl nagy kock{zatot jelent, hisz előfordulhat, hogy még sincs annyi férőhelyre igény. Érdemes a kezdetekkor csup{n 50 %-os feltöltésre szerződnie az intézményeknek a bérbeadókkal, így a piaci kock{zatok ar{nyosan oszlanak meg a felek között. Később a kereslet alakul{s{nak ismeretében ak{r növelhető is a felöltési ar{nyra vonatkozó kötelezettségv{llal{s mértéke. A kock{zatok optim{lis megoszt{sa a sikeres PPP, és emellett annak is feltétele, hogy az Eurostat a konstrukciót egy{ltal{n PPP-nek minősítse, s így lehetőség nyíljon arra, hogy ne kelljen a t{rgyalt beruh{z{st az EU előtt költségvetési hi{nyt növelő tételként elsz{molni. 14 A megfelelő szerződéses partner kiv{laszt{sa is kapcsolódik a szerződés előkészítéséhez. Rögtön az elején rögzíteni kell, hogy a bérbeadó, csak a mag{nszfér{ból jöhet. Az Eurostat hat{rozata szerint nem lehet teh{t korm{nyzati szerv. Persze felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet azokkal a gazdas{gi t{rsas{gokkal, melyek döntően {llami, vagy önkorm{nyzati tulajdonban vannak? Valószínű, hogy ilyen esetekben a magatart{s a fontos. Ha az {llam (önkorm{nyzat) gazdas{gi szereplőként van jelen, és nem él vissza a közhatalom birtokl{s{ból fakadó előnyökkel, akkor az a körülmény, hogy a piaci szereplő kinek a tulajdon{ban {ll elhanyagolható. De mi a garancia, hogy a korm{nyzatok nem élnek, közvetett módon sem, hatalmi fölényükkel? A kiv{laszt{s feltételeinek meghat{roz{sa kapcs{n felmerülő sztenderd kérdések mellett fokozottan sz{molni kell a mag{nszektor szereplői közötti verseny beszűkülésére. E form{t v{lasztani a kor{bban működő PPP T{rcaközi Bizotts{g tapasztalatai alapj{n csup{n egy bizonyos méret feletti (jellemzően 1 milli{rd forintot meghaladó) beruh{z{s esetén érdemes, amelyek megvalósít{s{ra csak nagyobb méretű v{llalkoz{sok képesek, amelyek a forr{sok jó részét így is hitelből finanszírozz{k. Ezzel a kisebb gazdas{gi szereplők kiestek a kos{rból. Több kisebb v{llalkozóval szerződni költség- és kock{zatnövelő tényező lenne a közszektorbeli szereplő oldal{n, így nem is merül fel alternatívaként ennek lehetősége. A közbeszerzési rendszerünkhöz is köthető, itt igen erősen érzékelhető probléma: az üzleti titok és a közérdekből nyilv{nos adatok közti konfliktus. A mag{nszereplők nem ok nélkül védik versenyt{rsaiktól e szerződésekben is helyet kapó ismereteiket, knowhow-kat, de azzal, hogy üzleti titokra hivatkoz{ssal ellehetetlenítik egy részben közpénzek felhaszn{l{sa révén megvalósuló beruh{z{s teljes anyag{t, nem elfogadható. Törekedni kellene egy kompromisszumos megold{s alkalmaz{s{ra, melynek segítségével biztosított volna a közérdekű adatokhoz való hozz{férés, {m nem, vagy a civilszereplők {ltal még elfogadható mértékben voln{nak hozz{férhetők üzleti titkaik. 14 Eurostat 18/2004. hat{rozat a köz- és mag{nszféra közti meg{llapod{sokról forr{s: http://www.pppcentrum.cz [res/data/001/000230.pdf ]. 8
Az előzőekben t{rgyalt körülmények, melyek {tgondol{sa egy jól működő PPP-hez elengedhetetlen, mind a szerződés előkészítési f{zis{hoz kapcsolódik. A siker a tervezés periódus{ban alapozható meg. De, mint kor{bban említve lett, mindent nem lehet előre l{tni. Egy m{r üzemelő létesítmény esetén is sok múlik a gazdas{gi közegen, a keresleten, vagy a jelentős mennyiségű hitelek miatt az {rfolyam alakul{s{n. A piaci körülmények a glob{lis gazdas{gban egyre kisz{míthatatlanabbak. Ám a piaci kock{zatokat b{rmilyen konstrukcióról, szerződési form{ról, beruh{z{sról legyen is szó, senki nem képes kiküszöbölni. A hosszú t{vú eredményességet a kisz{mítható jogszab{lyi környezet garant{l{sa, illetve a monitoring révén lehet megalapozni. A jogi szféra konzisztenci{j{ra nagyobb befoly{s gyakorolható, azonban hi{nyzik az ehhez szükséges értékek, célok, és az azok megvalósít{s{hoz v{lasztott eszközök kontinuit{sa. PPP A MAGYAR FELSŐOKTAT[SBAN Haz{nkban elsősorban új kollégiumok, oktat{snak helyt adó épületek létesítésére, meglévőek rekonstrukcióra haszn{lt{k fel a Magyar Universitas Programhoz kapcsolódóan. Több körülmény együttesen induk{lta e konstrukciók alkalmaz{s{t. A legnyomósabb érvek között kell említeni a 2000-es évek elejére kialakult kollégiumi {llapotokat: a férőhely hi{nyt, a leromlott műszaki {llagot, a minőségi szolg{ltat{sok h{ny{t, az ell{tatlan hallgatói létsz{m emelkedését, illetve a költségvetési forr{shi{nyt. 15 A bevezetése a form{ciónak nem volt egyszerű. A különböző oktat{si intézményekkel a 2091/2003. (V.15.) és a 2207/2004. (VIII. 27.) korm{nyhat{rozat alapj{n kötött a felelős minisztérium t{mogat{si szerződéseket. E hat{rozatok azonban az Állami Sz{mvevőszék kor{bbi vizsg{latai alapj{n nem t{masztottak olyan követelményeket a PPP konstrukciókkal szemben, hogy azoknak gazdas{gosabbaknak kell lenniük, mintha a kérdéses beruh{z{sok tiszt{n {llami forr{sból valósuln{nak meg. 16 Ez a körülmény r{nyomta bélyegét a projektek előkészítettségére is. Egy új jogintézmény alkalmaz{s{ra való felkészülés egyik dimenziója a jogszab{lyi környezet kiforrotts{ga. Azonban az említett szerződések megkötését sz{mos jogszab{ly-módosít{s tette lehetővé. A 2003. évi CXVI. törvény, amely a 2004. évi költségvetésről és az {llamh{ztart{s h{roméves keretéről szól biztosította, hogy a felsőoktat{si intézmények kiad{si főösszegük 10%-os mértékéig hosszú t{vra kötelezettségeket v{llaljanak. A norma mellett még szükség volt a 2098/2003. (V. 29.) Korm. hat{rozatra, mely lehetővé tette az {llami és mag{nszektor közötti fejlesztési, illetve szolg{ltat{si együttműködés újszerű form{inak alkalmaz{s{t. 17 A korm{nyzati felhatalmaz{sokra 2003-ban, 2004-ben került sor, azonban a PPP-re vonatkozó szab{lyanyag ezzel p{rhuzamosan form{lódott. Teljes körűnek e normatömeg csak 2007-ben a 24/2007. (II.28.) a hosszú t{vú kötelezettségek v{llal{s{nak egyes szab{lyairól szóló korm{nyrendelet elfogad{s{val 15 Állami Sz{mvevőszék: Jelentés a felsőoktat{s kollégium beruh{z{si programj{nak ellenőrzéséről. Budapest, 2007. október, 12. o. forr{s:www.asz.hu. 16 Ugyanott. 17 Ugyanott. 9
v{lt. A vonatkozó joganyag azonban így is széttördelt volt, a normarendszer több forr{- s{ban volt csak fellelhető. A JELENLEGI KORM[NYZAT PPP-VEL SZEMBENI ELLENÉRVEI AZ EGYKORI [SZ JELENTÉS TÜKRÉBEN Nem megfelelő a projektek előkészítettsége, hangzik az egyik oldal érve. Ezt az ÁSZ 2007-es jelentése sem vonja kétségbe, csup{n {rnyalja. Az említett jelentésből kiolvasható, hogy a PPP form{ció v{laszt{sa egyfajta kényszerp{lya volt a szerződésben szereplő felek részéről. A költségvetési forr{shi{nyos {llapot nem tette lehetővé, hogy tiszt{n {llami forr{sból, hagyom{nyos módon valósuljanak meg felsőoktat{si beruh{z{sok. A leromlott infrastrukur{lis {llapot kezelésére csak ez a lehetőség {llt rendelkezésre. Ebből kifolyólag tal{n m{r nem is annyira meglepő, hogy a kor{bbi fejezetben említett korm{nyhat{rozatok nem t{masztott{k a gazdas{gosabb megvalósít{s követelményét a konstrukciókkal szemben, ami miatt az {tfogó tervek elkészítése, s a megfelelő mértékű előkészítettség is elmaradt. Persze ez nem mentség a mai szemmel pazarlónak tűnő közpénzfelhaszn{l{sra. A közszektorbeli partner ar{nytalan megterhelése, kock{zatviselése a következő szintén erős ellenérv. Az ÁSZ jelentés, illetve a KSH vizsg{latai alapj{n azonban megfelelnek a felsőoktat{si PPP konstrukciók a kock{zatmegoszt{sra az Eurostat {ltal t{masztott követelményeinek. Az {rfolyamkock{zat mind a közszereplő, mind a mag{npartner oldal{n megjelenik. A megrendelő oldal{n a bérletid díja fizetése kapcs{n, a m{sik fél esetén pedig a felvett hitelek miatt. Rizikó faktor tov{bb{ a közszféra alanya oldal{n az közüzemi díjak emelkedése, a normatív{k, illetve a hallgatói létsz{m alakul{sa. Az előző kettő esetén érdemes megemlíteni, hogy az abban rejlő kock{zatok akkor is fenn{lln{- nak, ha hagyom{nyos {llami beruh{z{s keretében valósuln{nak meg a kollégiumok. A hallgató létsz{mban a népességfogy{s eredményeként bekövetkező v{ltoz{sokra a KSH m{r az évezred elején felhívta a figyelmet. Ide vonatkozóan a készülő felsőoktat{si reform hat{s{ra bekövetkező esetleges létsz{m- s így keresletv{ltoz{sra is érdemes volna kitérni. De még így is a kock{zatok többségét a mag{npartner viseli az ÁSZ jelentése alapj{n. Az építés, a finanszíroz{s, a műszaki és rendelkezésre {ll{si kock{zatok a bérbeadót, szolg{ltatót terhelik. A megrendelő kock{zatviselése a rendelkezésre {ll{si időszakban merül fel. A keresleti kock{zatokon pedig osztoznak a szerződéses partnerek, olyan ar{nyban, amilyen ar{nyban a férőhelyek feltöltésében meg{llapodtak. 18 A verseny beszűküléséről m{r kor{bban volt szó. A közbeszerzési rendszerünk diszfunkció a PPP konstrukcióktól függetlenül léteznek. Ilyen nagy költségű megrendelések esetén legfeljebb még szembetűnőbbek lesznek. M{ra tetemes sz{mú ilyen jellegű beruh{z{sról beszélhetünk. (Felsorol{suk l{sd melléklet.) Az engedélyezett keret akkori jelenértéke összesen mintegy 331 605 millió forintra rúg. Azonban ez időben elterül, hisz e szerződések {tlagosan mintegy 20 éves t{vra születtek. A Magyar Államkincst{r honlapj{ról hozz{férhető inform{ciók alapj{n így lehetne szemléltetni a kérdéses beruh{z{sokkal kapcsolatos {llami kötelezettségv{llal{- sok évenkénti ütemezését. (2. {bra) 18 Ugyanott ( 2007. október 15.). 10
2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020 2022 2024 2026 2028 2030 Millió Ft PRO PUBLICO BONO ONLINE 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 Központi költségvetés felsőoktatással kapcsolatos hosszútávú kötelezettségvállalásának jövőbeni ütemezése Költségvetési évek 2. {bra: Forr{s: http://www.allamkincstar.gov.hu */ext/hk/1/?hk1_negyedev=20111&fejezet=20+ A grafikonról tal{n még szembetűnőbb, hogy csak a felsőoktat{sba inveszt{lt {llami forr{sok durva becsléssel is 2008-tól egészen 2028-ig 10 milli{rd Forint feletti kiad{st jelentenek évente, ezzel is jó előre korl{tozva bizonyos mértékig az aktu{lis korm{nyzatok anyagi mozg{sterét. Az említett összeg soknak tűnhet hírtelen, de sz{mít{sba kell venni, hogy e beruh{- z{sok hozz{vetőlegesen egyszerre valósulnak meg, a kív{nt szolg{ltat{s rendelkezésre {ll. Ha valamennyi fenti projektet kivitelezése hagyom{nyos {llami form{j{ban történt volna meg, időben valószínűleg hasonlóan elhúzódott volna az a periódus, amíg valamennyi megvalósul. Mivel a forr{sok szűkösek, egyszerre csak jóval kevesebb beruh{z{st lehetett volna realiz{lni hagyom{nyos módon, úgy hogy közben a korm{nyzatnak kellett volna a m{r fenn{llók működtetéséről, karbantart{s{ról is gondoskodni, amely szintén költség, s ami miatt tal{n a jövőben egyre kevesebb, és kevesebb, de még mindig indokolt ilyen beruh{z{sra futotta volna. A PPP hosszút{vra létrejött meg{llapod{s, mely a közszektorbeli felet köti. Ezzel ellentétben {ll a mindenkori korm{nyzat rövidt{vú, l{tv{nyos eredmények realiz{l{s{ban való érdekeltsége. Azon túl, hogy PPP keretében valamennyi szolg{ltat{s rendelkezésünkre {ll, rekonstrukció megvalósult, plusz a fenntart{s, üzemeltetés és rekonstrukció költségei a bérbeadók, üzemeltetők érdekkörébe esnek, akiknek ellenérték a nyújtott szolg{ltat{ssal ar{nyban kell, hogy j{rjon. Minőség-, színvonalcsökkenés esetén sz{mítani kénytelenek a díjcsökkenéssel, ezzel érdekeltekké v{lnak a megfelelő teljesítésre. E körülménynek h{la 2030-ig nem kell olyan mértékű értékcsökkenéssel sz{molnunk, mint hagyom{nyos {llami beruh{z{sok esetén. Az elvégezett felmérések a felhaszn{lók elégedettségéről tanúskodnak. 19 A kihaszn{lts{g m{r 2007-ben is közel 100%-os, vagy 100%-os volt. Az 19 Ugyanott (2007. október, 11. sz{mú és 12.). 11
üzemeltetés sor{n is érvényesült a 3 E. Az így megvalósult beruh{z{sok eredményesebben, gazdas{gosabban, és hatékonyabban működtethetők, mint a hagyom{nyos form{- ban üzemelő t{rsaik. Kérdés persze, hogy mi lesz, ha lej{r a futamidő. A felek az ide vonatkozó következményeket bizonytalanul rögzítették. Nyitva hagyt{k a kérdést, lehetőséget teremtve a több alternatív közüli v{laszt{sra. Dönthetnek a bérlet meghosszabbít{s{ra vagy megszüntetése mellett. M{sik opció, hogy a futamidő végén a létesítményt a bérbevevő ingyen, vagy könyv szerinti értékén megv{s{rolja. A mag{nféltől {tvett létesítményt értékesítésre is kerülhet, így ha az egyetemeknek, főiskol{knak m{r nincs tov{bb szüksége r{juk, m{s funkcióval pl. sz{llodak{nt még hasznosíthatók. Ez utóbbi megold{ssal érdemes külön sz{mot vetni, tekintve, hogy a haz{nkban is zajló demogr{fiai v{ltoz{sok hat{s{ra a jövőben jóval kevesebb hallgatóval kell sz{molniuk az egyetemeknek. A felszabaduló kollégiumi férőhelyek alternatív hasznosít{s{ról érdemes m{r most legondolkodni. Mód van tov{bb{ arra, hogy a szerződés lej{rtakor egyszerűen elv{lassz{k egym{stól a bérleti, és az üzemeltetési szerződéseket. ÖSSZEGZÉS A PPP, mint eszköz alkalmaz{sa nem megalapozatlan a felsőoktat{ssal összefüggésben. Mellette szóló sz{mos érven túl, nem feledkezhetünk meg a vele kapcsolatban felmerülő kihív{sokról sem. Olyan körülményekről, mint az {tgondolt, széles spektrumú előkészítő munk{hoz szükséges szakértelem, tapasztalat, kisz{mítható jogi és gazdas{gi környezet fontoss{ga, illetve haz{nk speci{lis helyzetéből fakadó tov{bbi nehézséget okozó faktorról, mint a magas {llamadóss{g, az európai {tlaghoz mért infrastruktur{lis lemarad{- sok, vagy a forr{shi{nyos, lassú gazdas{g. A legtöbb dologról, így e jogintézményről sem lehet kategorikus kijelenteni: jó vagy rossz, fekete vagy fehér. Csup{n az biztos, hogy egy lehetőségről van szó sz{mos közül, mely mellett és ellen is felsorakoztathatók érvek, illetve vannak funkciók, célok, feladatok, melyek ell{t{s{ra alkalmasabb, még m{sokra kevésbé. Feltételezzük, hogy fogyasztói t{rsadalmunkban mindenki a legnagyobb haszonra törekszik, a lehető legkevesebb költség {r{n. Ha az előbbit elfogadjuk, akkor vélelmezhetjük azt is, hogy egy elvontabb, méretesebb entit{s, mint az {llam, vagy a t{rsadalom is hasonló célok {ltal vezérelt. Teh{t ha döntenie kell a két rossz közül, valószínűleg a kisebbet v{lasztja. M{r csak azt kell eldönteni, hogy mit tekintünk a kisebb rossznak. B{rmilyen megold{s mellett születik döntés, néh{ny dologban tal{n mindenki egyetért. A csökkenő színvonalú oktat{si intézmények, egy idő ut{n az oktat{s színvonal{nak csökkenését is magukkal hozz{k, rontva a versenyképes tud{s megszerzésének lehetőségét. A di{ks{g (hazai és külföldi egyar{nt), óri{si bevételt jelentenek a hazai egyetemv{rosoknak, hisz péld{ul albérletet v{ltanak, lak{st vesznek, bev{s{rolnak, tanulnak, fogyasztanak stb., a gazdas{gra élénkítő hat{ssal vannak. Az oktat{s, a jövő nemzedékének nevelése, a haszn{lható tud{s {tad{sa minden közösség jövőjének z{loga, ezért lehetőségeinkhez mérten, legjobb tud{sunk szerint kell óvnunk, fejlesztenünk. 12
MELLÉKLET A Magyar Államkincst{r negyedévente kimutat{st készít az {llamh{ztart{sról szóló törvény. 12/B és 12/C -ai alapj{n a hosszú t{vú {llami kötelezettségv{llal{sokról. Ennek értelmében ma a felsőoktat{s kapcs{n a következő ilyen konstrukciókkal kell sz{molnia a központi költségvetésnek. A projektek mögött {lló összeg az engedélyezett keret, akkori jelenértéke, melyet a szerződés futamideje (jellemzően 20 év) alatt kell teljesítenie a költségvetésnek, nem azonnal, egy összegben. Budapesti Corvinus Egyetem: Czuczor M{ty{s u. oktat{si épület bérlete (22856 millió Ft) Kollégium rekonstrukció (5342 millió Ft) Budapesti Műsz. és Gazdtud. Egy. Hat{rozott idejű bérl. és szolg.szerz. (BME K{rm{n Tódor Kollégium) (5575 millió Ft) Hat{rozott idejű bérl.és szolg.szerz. (BME Schönherz Zolt{n Kollégium) (8371 millió Ft) Q1 Épület bérleti szolg{ltat{s szerződése (20236 millió Ft) Debreceni Egyetem: Kossuth Lajos I-II-III. Kollégiumok PPP konstrukcióban történő kollégiumi szolg. v{s. (14841 millió Ft) DE Orsz{gos Egészségügyi Centrum II. Kollégium ingatlanbérlet és szolg{ltat{s (3518 millió Ft) Campus Hotel Di{kotthon szolg{ltat{s (14152 millió Ft) Dunaújv{rosi Főiskola: Oktat{si infrastruktúra szolg{ltat{shoz kapcsolódó hosszú t{vú köt.v{ll.megoszt{sa (6784 millió Ft) Kollégiumi infrastruktúra szolg{ltat{shoz kapcsolódó hosszú t{vú köt.v{ll.megoszt{sa (7667 millió Ft) Eötvös Lor{nd Tudom{nyegyetem: Trefort Projekt v{llakoz{si szerződés (10093 millió Ft) Trefort Projekt bérleti/szolg{ltat{si szerződés (10245 millió Ft) Eötvös József Főiskola: kollégium bővítés-rekonstrukció, könyvt{r-nagyelőadó (4488 millió Ft) Eszterh{zy K{roly Főiskola: PPP szolg{ltat{shoz kapcsolódó oktat{si kapacit{s fejlesztés (1669 millió Ft) PPP Sport szakmai képzések infrastruktúra bővítése, testkultúra fejlesztése (2665 millió Ft) PPP kollégiumi férőhely korszerűsítés (2145 millió Ft) Kaposv{ri Egyetem: KE kollégiumi korszerűsítési programja (2305 millió Ft) K{roly Róbert Főiskola: KRF - Tanszéki munkahelyek kialakít{sa (1968 millió Ft) KRF - PPP Di{kotthon (4160 millió Ft) Miskolci Egyetem: 13
Felsőokt.-i Fejl.-i Program Magyar Universitas Program (PPP) E2-E7 koll. Rekonstrukció (7213 millió Ft) Felsőoktat{si Fejl.-i Program Magyar Universitas Program (PPP) Di{kotthon bővítés (3198 millió Ft) Zenepalota műemléki épületének PPP konstrukcióban megvalósuló rekonstrukciója (2094 millió Ft) Nyíregyh{zi Főiskola: Hozz{j{rul{s az oktat{si-kutat{si infrastruktúra bérleti díj{hoz (6330 millió Ft) Kollégiumi férőhelyek korszerűsítése (5594 millió Ft) Ifjús{gi sz{lló létesítése, férőhelyek bérbevételeés szolg{ltat{sok (2270 millió Ft) Nyugat-magyarorsz{gi Egyetem: NymE Savaria Egyetemi Kp.- Oktat{si infrastruktúra (Region{lis Felsőoktat{si Forr{sközpont) PPP konstrukció (3796 millió Ft) NymE - Sopron-Mosonmagyaróv{r Oktat{si infrastruktúra fejlesztés (10296 millió Ft) NymE - Győr "Pattantyús" PPP projekt (3491 millió Ft) NymE - Győr "Tansz{lló" PPP projekt (7821 millió Ft) NymE - Soproni "Di{kotthon " PPP projekt (3573 millió Ft) Óbudai Egyetem: Óbudai Egyetem Campus (5339 millió Ft) Óbudai Egyetem - Di{kotthon bővítés (6331 millió Ft) Pannon Egyetem: Hat{rozott idejű szolg{ltat{si és bérleti szerződés di{kotthoni ingatlan létesítésére (5196 millió Ft) Hat{rozott idejű ingatlan bérleti és szolg{ltat{si szerződés, Központi Kollégium (3624 millió Ft) Pécsi Tudom{nyegyetem: Pollack Mih{ly Műszaki Kar A,B,C oktat{si épület rekonstrukciója (12000 millió Ft) Pollack Mih{ly Műszaki Kar Boszork{ny utcai Kollégium rekonstrukciója (4725 millió Ft) Szent Mór Kollégium (2962 millió Ft) Univ Kollégium (4246 millió Ft) Sz{ntó Kollégium (6430 millió Ft) Jakabhegyi Kollégium (4742 millió Ft) Semmelweis Egyetem: Oktat{si és Kutat{si Központ (30528 millió Ft) Fogorvostudom{nyi Oktat{si Központ (13546 millió Ft) Szent Istv{n Egyetem: Di{kotthoni bővítés szolg{ltat{s (5177 millió Ft) Kollégiumi férőhely korszerűsítés (7042 millió Ft) TSF Oktat{si infrastruktúra bővítés megval. követő hosszú t{vú üzemeltetése (1657 millió Ft) TSF Kollégium rekonstrukció, Korszerűsítést követő hosszú t{vú szolg{ltat{s nyújt{sa, üzemeltetése (5091 millió Ft) Szolnoki Főiskola: Oktat{si épület - campus építése (6576 millió Ft) Di{ksz{lló épületrekonstrukció (1637 millió Ft) 14