Tanévkezdő EMMInens. Amit minden szülőnek és di{knak tudni érdemes

Átírás

1 Tanévkezdő EMMInens Amit minden szülőnek és di{knak tudni érdemes

2 Kedves Olvasók! A Tanévkezdő EMMInens össze{llít{ssal igyekszünk segíteni a di{koknak és szüleiknek, hogy a tanév zökkenőmentes legyen. Reméljük, a felmerülő kérdéseikre megtal{lj{k benne a v{laszokat! Mindannyiuknak sikeres és élményekben gazdag tanévet kív{nunk! Emberi Erőforr{sok Minisztériuma

3 Tartalom Az iskolakezdésről... 5 A tanév időtartama:... 5 Az iskola utolsó, befejező évfolyam{n az utolsó tanít{si nap... 5 A tanít{si napok sz{ma... 5 Az első félév... 5 A tanít{si szünetek... 5 Orsz{gos Kompetencia mérés... 6 Érettségi vizsgaidőszakok... 6 A Nemzeti alaptantervről és a kerettantervekről... 6 Mi az a Nemzeti alaptanterv, és miért olyan fontos?... 6 Miért fontos a kerettanterv?... 6 Hol kapok bővebb inform{ciót az új kerettantervekről?... 7 Konkrétan mit oktatnak az egyes iskol{kban?... 7 Van-e lehetősége az egyes iskol{knak a kiadott kerettantervtől való eltérésre?... 7 Hol lehet t{jékozódni az egyes iskol{k helyi tantervéről?... 7 Tov{bbra is kiv{ltható-e az előírt mindennapos testnevelésóra egyéb, mozg{shoz kapcsolódó foglalkoz{sokkal, különór{kkal?... 7 Hogyan mérik fel a gyerekek fizikai {llapot{t? Mire szolg{l a NETFITT program?... 8 A hit- és erkölcstanoktat{sról... 8 Mely évfolyamokon kötelező az erkölcstan, vagy a helyette v{lasztható hit- és erkölcstanoktat{s? 8 Mi a különbség az erkölcstan, illetve a helyette v{lasztható hit- és erkölcstan között?... 8 A hit- és erkölcstant v{lasztó tanulóknak kell-e templomba j{rniuk?... 8 Egy iskol{ban vagy oszt{lyban több egyh{z is tarthat hittanór{t? Mit tehetek, ha az {ltalunk prefer{lt vall{si közösség nem tart hittanór{t?... 9 A 16 ór{ig kötelező iskol{ban tartózkod{sról... 9 Valóban kötelező lesz minden {ltal{nos iskol{snak 16 ór{ig az iskol{ban tartózkodnia? óra ut{n kiteszik a gyermeket az iskol{ból?... 9 A di{kok jogairól és kötelezettségeiről... 9 H{ny napot hi{nyozhat a di{k egy félévben szülői igazol{ssal? H{ny igazolatlan óra ut{n kötelezhető évismétlésre?... 9 H{ny igazolatlan óra ut{n veszik el a csal{di pótlékot és mennyi időre? Mi a helyzet az oszt{lypénzzel? Önkéntes vagy kötelező? Ki dönt az összegről? A közösségi szolg{latról Mi az a közösségi szolg{lat? Hol végezhető közösségi szolg{lat?... 10

4 Mikor és mennyi időre kell közösségi szolg{latot végezniük a di{koknak? Hol lehet bővebb inform{cióhoz jutni a közösségi szolg{lattal kapcsolatban? A tankönyvekről és m{s gyakorlati kérdésekről Kiknek ingyenes a tankönyv? Év végén megv{s{rolható-e vagy kötelező visszaadni az ingyenes, tartós könyveket? Mi történik, ha a könyv megrong{lódott? Kell-e fizetni a munkafüzetekért és a nyelvkönyvekért? Mit jelent a kísérleti tankönyv? Eddig működött az e-napló, hogyan lesz a jövőben? Ahol nincs internetelérés, ott hogyan tudja a szülő majd haszn{lni az e-naplót, vagy visszatér az ellenőrző könyv? Mennyi lehet az iskolat{ska súlya? Kiknek szól az Integr{lt Elektronikus Nyomonkövető Rendszer (INYR)? A tantermekről Milyen higiéniai követelmények kell megfelelnie a tanteremnek? Kötelező az évenkénti tisztas{gi festés, felújít{s az {ltal{nos iskol{kban és középiskol{kban? Mit tehetnek, kihez fordulhatnak a szülők, ha a terem nem felel meg az elv{rható minim{lis követelményeknek? (Árnyékol{s, tisztas{g, padok mérete.) A di{kigazolv{nyról Mi a di{kigazolv{ny igénylésének folyamata? Mennyibe kerül az igénylés? Mennyi idő alatt készül el az igazolv{ny? Mi történik, ha nem készül el tanévkezdésre az igazolv{ny? A Köznevelési Hídprogramokról Mi a célja a Köznevelési Hídprogramoknak? Kik vehetnek részt a Köznevelési Hídprogramokban? Mely intézményekben indulnak szeptembertől a Köznevelési Hídprogramok? Az Útravaló Ösztöndíjprogramokról Milyen Útravaló Ösztöndíjprogramok vannak? Az Arany J{nos Tehetséggondozó Programokról... 17

5 Az iskolakezdésről A tanév időtartama: első tanít{si nap szeptember 1. (hétfő), utolsó tanít{si nap június 15. (hétfő). Az iskola utolsó, befejező évfolyam{n az utolsó tanít{si nap a) középfokú iskol{kban {prilis 30., b) a Belügyminisztérium fenntart{s{ban lévő szakközépiskol{kban m{jus 22., c) a Honvédelmi Minisztérium fenntart{s{ban lévő, kiz{rólag a honvédelemért felelős miniszter hat{skörébe tartozó szakképesítésekre való felkészítést folytató szakképző iskol{ban m{jus 29., d) szakképző iskol{kban féléves, m{sfél éves, két és fél éves képzésben vagy keresztféléves oktat{sban, egész sz{mú tanéves képzésben részt vevő tanulók részére janu{r 9. A tanít{si napok sz{ma A nappali oktat{s munkarendje szerint működő iskol{ban a tanít{si napok sz{ma 180 nap. Az első félév A tanít{si év első féléve janu{r 16-ig tart. Az iskol{k janu{r 23-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulm{nyi eredményekről. A tanít{si szünetek - Őszi szünet: október 27-től október 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanít{si nap október 22. (szerda), a szünet ut{ni első tanít{si nap november 3. (hétfő). - Téli szünet: december 22-től janu{r 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanít{si nap december 19. (péntek), a szünet ut{ni első tanít{si nap janu{r 5. (hétfő). - Tavaszi szünet: {prilis 2-től {prilis 7-ig tart. A szünet előtti utolsó tanít{si nap {prilis 1. (szerda), a szünet ut{ni első tanít{si nap {prilis 8. (szerda).

6 Orsz{gos Kompetencia mérés A 2014/2015. tanévben is sor kerül az orsz{gos szövegértési és a matematikai kompetenciamérésre, amely a 6., a 8. és a 10. évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedő. A mérések időpontja m{jus 27-én. A mérés napja tanít{si napnak minősül, amelyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, tov{bbi kötelező tanórai foglalkoz{s sz{mukra nem szervezhető. Érettségi vizsgaidőszakok A évi október-novemberi ír{sbeli érettségi vizsg{k emelt és közép szinten október 10-től 27-ig, míg a szóbeli érettségi vizsg{k emelt és közép szinten november 6. és 22. között tartanak. A évi m{jus-júniusi ír{sbeli érettségi vizsg{k emelt és közép szinten m{jus 4-től m{jus 26-ig, míg a szóbeli érettségi vizsg{k emelt és közép szinten június 4-től 26-ig tartanak. A Nemzeti alaptantervről és a kerettantervekről Mi az a Nemzeti alaptanterv, és miért olyan fontos? A Nemzeti alaptanterv (NAT) a magyar köznevelés tartalmi szab{lyoz{s{nak alapdokumentuma. A NAT a köznevelés egységének megteremtése, az iskol{k közötti {tj{rhatós{g érdekében az iskol{k szakmai ön{llós{g{t szem előtt tartva lefekteti az iskolai nevelés-oktat{s pedagógiai feladatainak elvi, tartalmi és szemléleti alapjait. Meghat{rozza tov{bb{ a közvetítendő műveltség fő területeit és tartalmait, a saj{tos nevelési igényű tanulók fejlesztő nevelés-oktat{s{nak feladatait. Az új Nemzeti alaptanterv a tartalmi szab{lyoz{son túl biztosítja a tanul{shoz és a munk{hoz szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztését, a közjóra való törekvés megalapoz{s{t annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék megtal{lja helyét a csal{dban, t{rsadalomban és a munka vil{g{ban. Miért fontos a kerettanterv? A Nemzeti alaptanterv alapj{n elkészült kerettantervek biztosítj{k, hogy minden gyermek egyform{n hozz{jusson azokhoz az ismeretekhez, amelyek műveltségét és a tov{bbtanul{st, felnőttkori munkav{llal{st segítő versenyképes tud{s{t megalapozz{k. A tananyag törzsének központi kijelölésével az {llam évsz{zadok óta annak a kötelezettségének tesz eleget, hogy gondoskodik a nemzeti és az egyetemes

7 műveltség alapjainak {tad{s{ról. Az adott iskolatípus azonos évfolyamain a kötelező kerettantervi szab{lyoz{s nemcsak {tj{rhatóv{ teszi a gyermekek sz{m{ra az iskolarendszert, de egyúttal a di{kok életkori saj{toss{gait messzemenően figyelembe véve ésszerű nagys{gú tananyag megtanít{s{t írja elő. Hol kapok bővebb inform{ciót az új kerettantervekről? A kerettantervek az Oktat{skutató és Fejlesztő Intézet honlapj{n érhetőek el, a címen Konkrétan mit oktatnak az egyes iskol{kban? Minden iskola a kerettantervek alapj{n maga {llítja össze az egyes tanór{k tematik{j{t. Ezek össze{llít{sa sor{n figyelembe kell venniük az új Nemzeti alaptantervben foglaltakon alapuló kerettanterveket, amelyeket a területért felelős miniszter rendeletben tett közzé. Van-e lehetősége az egyes iskol{knak a kiadott kerettantervtől való eltérésre? Az iskol{k a rendelkezésükre {lló órasz{mok 10%-{val szabadon rendelkeznek. Emellett az egyes tant{rgyakon belül az időkeret 10%-{nak felhaszn{l{s{ról is szabadon dönthetnek. Az egyes iskol{k helyi tanterve teh{t közös alapokon nyugszik, de nem egyforma. A szab{lyoz{s emellett lehetőséget biztosít egyedi vagy alternatív kerettantervek akkredit{ltat{s{ra is. Hol lehet t{jékozódni az egyes iskol{k helyi tantervéről? A helyi tanterv az iskola pedagógiai programj{nak része, amit a köznevelési törvény szerint nyilv{noss{gra kell hozni. Így minden intézmény köteles közzétenni pedagógiai programj{t a köznevelési intézmények t{jékoztató rendszerében vagy saj{t honlapj{n. ( Tov{bbra is kiv{ltható-e az előírt mindennapos testnevelésóra egyéb, mozg{shoz kapcsolódó foglalkoz{sokkal, különór{kkal? A törvény szerint a heti öt testnevelésór{ból kettő kiv{ltható olyan oktat{sszervezési form{kkal, amelyeket a kerettanterv testnevelés tant{rgyra vonatkozó rendelkezései meghat{roznak. Ilyen lehet ak{r a t{ncoktat{s, és sz{mos m{s mozg{sforma is. Egy m{sik kiv{lt{si lehetőség az iskolai sportkörökben való részvétel.

8 Hogyan mérik fel a gyerekek fizikai {llapot{t? Mire szolg{l a NETFITT program? A 2014/2015. tanévben orsz{gosan, egységes mérési módszerrel felmérik a tanulók fizikai fittségét. A mérést az iskol{knak 5. évfolyamtól janu{r 5. és m{jus 27. között kell megszervezniük. A fizikai fittségi mérések egyes tanulókra vonatkozó, adott tanévben rögzített adatait az iskola testnevelés tant{rgyat tanító és az iskola igazgatója {ltal kijelölt egyéb pedagógusai tanévenként elemzik, és meghat{rozz{k az adott tanuló fizikai fittségi szintjének tov{bbi fejlesztése szempontj{ból elsősorban az iskolai testnevelésór{k keretei között szükséges intézkedéseket. Az összes iskola a mostani tanévtől kezdve m{r a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet (a tov{bbiakban: NETFIT) alkalmazhatja csak. Így a kor{bbi mérési módszereket egy új, egységes fizikai, fittségi mérőeszköz és mérési módszertan v{ltja fel. A fizikai fittségi mérés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítój{nak felhaszn{l{s{val a NETFIT rendszeren keresztül kap t{jékoztat{st. A hit- és erkölcstanoktat{sról Mely évfolyamokon kötelező az erkölcstan, vagy a helyette v{lasztható hit- és erkölcstanoktat{s? 2014 szeptemberétől az első, m{sodik, ötödik és hatodik évfolyamon, illetve hat évfolyamos gimn{ziumok hetedik, nyolcadik évfolyam{n v{lt kötelezővé az erkölcstan illetve hit- és erkölcstanoktat{s. Mi a különbség az erkölcstan, illetve a helyette v{lasztható hit- és erkölcstan között? Az erkölcstan tant{rgy tartalm{t a Nemzeti alaptanterv és a hozz{ kapcsolódó kerettanterv szab{lyozza, követve a köznevelési törvény azon alapelvét, amely szerint a vall{si, vil{gnézeti inform{ciókat t{rgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelés-oktat{si folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vall{si, vil{gnézeti meggyőződését. A hit-és erkölcstan tant{rgy tartalm{nak meghat{roz{sa az azt oktató egyh{z joga és kötelessége, ebbe sem az iskola, sem az {llam nem szól bele. A hit- és erkölcstant v{lasztó tanulóknak kell-e templomba j{rniuk? A hit- és erkölcstan tant{rgy tartalm{nak meghat{roz{sa az oktató egyh{zi jogi személy feladata és joga, teh{t ők hat{rozz{k meg annak tartalm{t.

9 Egy iskol{ban vagy oszt{lyban több egyh{z is tarthat hittanór{t? Mit tehetek, ha az {ltalunk prefer{lt vall{si közösség nem tart hittanór{t? Az egyh{zak nem kötelesek mindenhol hit- és erkölcstan ór{t tartani, így maguk dönthetik el, hogy melyik oktat{si intézményben biztosítj{k a tant{rgy oktat{s{t. A folyamatban, az ór{k megszervezésében az iskola közvetítő szerepet l{t el. Amennyiben egy adott intézményben valamelyik egyh{z nem v{llalja a hit- és erkölcstan óra megtart{s{t, erre azonban igény lenne, a szülő kérése alapj{n az intézményvezető felveszi a kapcsolatot az érintett egyh{zzal. Ha az tov{bbra sem szervez hit- és erkölcstant, a szülő v{laszthatja m{s egyh{z oktat{s{t, vagy erkölcstant fog tanulni a tanuló. A 16 ór{ig kötelező iskol{ban tartózkod{sról Valóban kötelező lesz minden {ltal{nos iskol{snak 16 ór{ig az iskol{ban tartózkodnia? A köznevelési törvény szerint {ltal{nos iskol{ban a nevelés-oktat{st a délelőtti és délut{ni tanít{si időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkoz{sok legal{bb tizenhat ór{ig tartsanak, és a tanuló kötelessége, hogy ezeken a foglalkoz{sokon részt vegyen. Ugyanakkor a törvény lehetőséget ad arra is, hogy a szülő kérelmére az igazgató saj{t hat{sköre alapj{n ez alól felmentést adhasson, hacsak nem egész napos iskolaként működik az intézmény. Ez a szab{lyoz{s minden {ltal{nos iskola minden évfolyam{ra vonatkozik. 16 óra ut{n kiteszik a gyermeket az iskol{ból? A hat{lyos törvényi rendelkezések szerint a 16 ór{ig tartó foglalkoz{sokon túl délut{n 17 ór{ig, illetve addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben, gondoskodni kell a felügyeletükről. A di{kok jogairól és kötelezettségeiről H{ny napot hi{nyozhat a di{k egy félévben szülői igazol{ssal? H{ny igazolatlan óra ut{n kötelezhető évismétlésre? Ez az időtartam a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. -{ban konkrétan meg van meghat{rozva. A jogszab{lyok szerint a mulaszt{st igazoltnak kell tekinteni, ha a

10 tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő ír{sbeli kérelmére a h{zirendben meghat{rozottak szerint engedélyt kapott a t{volmarad{sra, tov{bb{ a tanuló beteg volt, és azt a h{zirendben meghat{rozottak szerint igazolja. Ugyanakkor az igazolt mulaszt{sok magas sz{ma is oszt{lyozóvizsga letételét teheti szükségessé. H{ny igazolatlan óra ut{n veszik el a csal{di pótlékot és mennyi időre? Mind a tanköteles korú, mind az azt betöltött, de iskolai tanulm{nyokat folytató tanuló esetében 50 igazolatlan óra ut{n kerül sor gy{mhatós{gi kezdeményezésre az iskol{ztat{si t{mogat{s felfüggesztésére. A gy{mhatós{g az iskol{ztat{si t{mogat{s szüneteltetésének szükségességét h{rom tanít{si hónapot mag{ban foglaló időszakonként, és a tanít{si év lez{r{s{t követő 15 napon belül vizsg{lja felül és indokolt esetben dönt a felfüggesztés megszüntetéséről. Mi a helyzet az oszt{lypénzzel? Önkéntes vagy kötelező? Ki dönt az összegről? Az oszt{lypénz kérdését jogszab{ly nem rendezi, a téma az iskol{k szervezeti és működési szab{lyzat{nak hat{skörébe tartozik. Mindazon{ltal az intézményeknek figyelembe kell venniük azt a törvényi alapelvet, amely szerint az {llami alapfokú és középfokú nevelésben-oktat{sban történő részvétel Magyarorsz{gon térítésmentes, ebből kifolyólag mindenkire kötelező fizetési kötelezettséget nem írhatnak elő. Az oszt{lypénz szedése teh{t csak önkéntes lehet, és ha valaki azt valamilyen okból nem tudja teljesíteni, akkor abból a gyermeknek, tanulónak, szülőnek semmilyen h{tr{nya sem sz{rmazhat. A közösségi szolg{latról Mi az a közösségi szolg{lat? A közösségi szolg{lat olyan, a közösség jav{t szolg{ló tevékenység, amely fejleszti a di{kok személyes és szoci{lis kompetenci{it, erősíti felelősségérzetüket, csapatmunk{ra készíti fel őket. A közösségi szolg{lat elvégzéséről szóló igazol{s szükséges feltétele az érettségi bizonyítv{ny kiad{s{nak. Hol végezhető közösségi szolg{lat? Olyan fogadó intézményekben és szervezetekben, amelyek miniszteri rendeletben meghat{rozott területeken (pl. szoci{lis és jótékonys{g, oktat{s, kultúra, a katasztrófavédelem, egészségügy, környezetvédelem, sport) tevékenykednek, feladatkörük ell{t{s{ból adódóan alkalmasak a di{kok fogad{s{ra, tov{bb{ a r{juk

11 vonatkozó jogszab{lyokban megfogalmazott feltételeknek eleget tudnak tenni. A közösségi szolg{lattal kapcsolatos v{ltoz{s, hogy a tanulók a jövőben nem csak azon településén végezhetnek közösségi szolg{latot, ahol az iskola van, hanem a saj{t lakóhelyükön is. Mikor és mennyi időre kell közösségi szolg{latot végezniük a di{koknak? Azoknak a di{koknak, akik janu{r 1. ut{n kezdik meg érettségi vizsg{ikat a tanulm{nyok ideje alatt legal{bb 50 ór{s közösségi szolg{laton kell részt venniük. A tanulók sz{m{ra a középiskol{k a évfolyamon szervezik meg a közösségi szolg{lat teljesítésére alkalmas tevékenységeket. Ez azt jelenti, hogy a 2013 szeptemberében indult 9. évfolyamon tanulóknak és a 2014/2015-ös tanévben a 9. évfolyamot megkezdőknek lehetőség szerint m{r közösségi szolg{latot kell végezniük. Hol lehet bővebb inform{cióhoz jutni a közösségi szolg{lattal kapcsolatban? Az érdeklődőknek az Oktat{skutató és Fejlesztő Intézet {ltal létrehozott Közösségi Szolg{lat Port{l nyújt {tfogó segítséget ( A tankönyvekről és m{s gyakorlati kérdésekről Kiknek ingyenes a tankönyv? Az {llam térítésmentesen biztosítja a tankönyveket felmenő rendszerben az {ltal{nos iskol{s tanulók sz{m{ra, így a 2014/2015. tanévben ingyen kapt{k a tankönyvet az {ltal{nos iskola 1. és 2. évfolyamos kisdi{kjai. Tov{bb{, ahogy eddig, az {llam r{szorults{g alapj{n is biztosít ingyenes tankönyvell{t{st a többi évfolyamon az első év, amikor jelentősen, 20%-kal csökkentek a tankönyv{rak az {llam szerepv{llal{s{nak köszönhetően. Az {llami normatív t{mogat{s összege nem v{ltozott, azaz 12 ezer forint maradt. Év végén megv{s{rolható-e vagy kötelező visszaadni az ingyenes, tartós könyveket? Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az {llam {ltal térítésmentesen biztosított tankönyveket a munkafüzetek kivételével az iskola könyvt{ri {llom{ny-nyilv{ntart{s{ba vegyék, a tov{bbiakban az iskola könyvt{ri {llom{nyban elkülönítetten kezeljék, és a tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola h{zirendjében meghat{rozottak szerint bocs{ss{k rendelkezésre. A térítésmentesen biztosított tartós tankönyvek az iskola könyvt{ri {llom{ny{t képezik,

12 az iskola tulajdon{ba tartoznak, a jogosult tanuló a tanévre csup{n haszn{latra kapja azokat. Mi történik, ha a könyv megrong{lódott? Az iskola a térítésmentesen biztosított tankönyvek haszn{lat{val összefüggő (visszaszolg{ltat{si, k{rtérítési, valamint egyéb) szab{lyokat jogosult a h{zirendjében meghat{rozni. Kell-e fizetni a munkafüzetekért és a nyelvkönyvekért? Az iskolai h{zirend {ltal meg{llapított tankönyvell{t{si szab{lyok nem tartalmazhatj{k a munkafüzetek visszaszolg{ltat{si kötelezettségét. A tankönyvek széles list{j{ban különleges helyet foglalnak el a nyelvkönyvek, a nyelvoktat{shoz kapcsolódó kiegészítő eszközök, pl. cd-k. A legtöbb szülői panasz, bejelentés arra vonatkozik, hogy ezek nem férnek bele a t{mogat{si összegbe. Egyegy nyelvi csomag esetenként valóban felemészti a t{mogat{s jelentős részét. Az iskol{nak a rendelések sor{n mind a szakmai, mind az anyagi lehetőségeket mérlegelni kell, és ezek ut{n kell meghat{rozni az ell{t{s módj{t: új könyv rendelése, könyvt{ri {llom{ny igénybevétel, haszn{lt tankönyvek felhaszn{l{sa, ingyenes digit{lis tartalom oktat{sba illesztése, stb. Azon körben, ahol a tanulók ingyenes tankönyvell{t{sra jogosultak, ott a szülők nem kötelezhetők v{s{rl{sra, fizetésre. Mit jelent a kísérleti tankönyv? A megv{ltozott, új tankönyvell{t{s keretében egyre nagyobb teret nyernek a tartós tankönyvek, amelyek a csal{di és iskolai takarékoss{g mellett a környezettudatos gondolkod{s kialakít{s{ban, valamint a fenntartható fejlődésre nevelésben is fontos szerepet töltenek be. A Nemzeti alaptanterv és az új kerettantervek tartalmi és módszertani megújít{s{nak t{mogat{s{ra új fejlesztésű, kísérleti közismereti tankönyveket bocs{t a köznevelés rendelkezésére a 2014/2015-ös tanévben az új kerettantervvel érintett évfolyamokon. A megújuló tankönyvek első alkalommal a szeptemberben induló tanévben kerülnek az iskol{kba. 27 kísérleti tankönyv nyomtatott és digit{lis v{ltozata valamint 21 db munkafüzet és 2 db szöveggyűjtemény, teh{t összesen 50 könyv (62 kötet) jelenik meg a kerettantervekhez igazodva, felmenő rendszerben az {ltal{nos iskol{k 1., 2., 5., 6. és a középiskol{k 9., 10. évfolyamai sz{m{ra. A megújuló tankönyvek iskolai környezetben zajló kiprób{l{si f{zison mennek keresztül. Ebbe a fejlesztési folyamatba, az ún. partneri programba önkéntesen 126 iskola és 966

13 pedagógus jelentkezett. A majdani végső v{ltozatok elkészítése a pedagógusok, di{kok és szülők véleményeinek figyelembevételével történik. Eddig működött az e-napló, hogyan lesz a jövőben? Az e-napló szoftvert haszn{ló intézmények a kor{bbi gyakorlatuknak megfelelően biztosított{k maguknak a szoftverlicenceket, vagy ingyenes szoftvereket haszn{lnak. Az adat- és működési biztons{g megteremtése érdekében a legnépszerűbb, központi üzemeltetésre alkalmas ingyenes szoftverek sz{m{ra az Educatio Nkft. üzemeltetési t{mogat{st fog biztosítani. Ahol nincs internetelérés, ott hogyan tudja a szülő majd haszn{lni az e-naplót, vagy visszatér az ellenőrző könyv? Ahol a sz{mít{stechnikai alkalmaz{s feltételei hi{nyoznak ak{r internet, ak{r m{s pl. 3G vagy 4G mobil megold{s ott a hagyom{nyos megold{sokat alkalmazt{k eddig is. Az elektronikus rendszerek haszn{lata nem kötelező. A szülők t{jékoztat{s{t az intézmények a lehetőségek szerint oldj{k meg. Mennyi lehet az iskolat{ska súlya? A tankönyvrendelés elkészítésénél a tankönyvek tömegére vonatkozóan az iskolai szülői szervezet véleménynyilv{nít{si joggal rendelkezik. Az egyes oszt{lyokba beiratkozott tanulók szüleit t{jékoztatni kell a haszn{lni sz{ndékozott tankönyvek össztömegéről. Emellett: az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanít{si napokon haszn{lt tankönyvek tömege a h{rom kilogrammot ne haladhassa meg. Kiknek szól az Integr{lt Elektronikus Nyomonkövető Rendszer (INYR)? A saj{tos nevelési igényű, beilleszkedési, tanul{si, magatart{si zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók pedagógiai szakszolg{lati ell{t{sa sor{n döntő jelentősége van annak, hogy hol, mikor, milyen ell{t{sban részesült az érintett, a szakemberek milyen meg{llapít{sokat tettek. Eddig ezek kezelése esetleges volt, és ak{r egy iskolav{lt{skor is előfordulhatott, hogy az inform{ciók elvesztek vagy a szülők, előző iskola nem közölték az új intézménnyel, szakszolg{latokkal azokat. Ezen problém{k kiküszöbölését célozza az INYR, amelyhez kapcsolódva a jövőben azon gyerekek is oktat{si azonosítót kapnak, akik köznevelési intézménnyel (óvod{val, iskol{val) még nem {llnak kapcsolatban, ugyanakkor pedagógiai szakszolg{lati ell{t{sban (pl. korai fejlesztés, oktat{s és gondoz{s) m{r részesülnek.

14 A tantermekről Milyen higiéniai követelmények kell megfelelnie a tanteremnek? Alapvetően: nedvességtartalom, balesetmentes felületek (padló, oldalfal, l{bazatok), biztons{gos haszn{lhatós{g, {llékonys{g, megfelelő fűtés, k{pr{zatmentes megvil{gít{s. Kötelező az évenkénti tisztas{gi festés, felújít{s az {ltal{nos iskol{kban és középiskol{kban? Nem kötelező, viszont el kell végezni az elhaszn{lód{s függvényében vagy rendkívüli esemény ut{n ({rvíz, fertőzés). A felújít{s a tantermet alkotó szerkezetek elavul{s{nak függvénye. (Péld{ul a padlók esetében ez {ltal{ban 10 év, tetőszerkezeteknél (beépített tetőtér) pedig 25 év.) Mit tehetnek, kihez fordulhatnak a szülők, ha a terem nem felel meg az elv{rható minim{lis követelményeknek? (Árnyékol{s, tisztas{g, padok mérete.) Először az oszt{lyfőnökhöz, azt{n az igazgatóhoz, aki vagy a működtető önkorm{nyzat vagy tankerület segítségét kéri. Higiéniai, munkabiztons{gi szakértő jogosult a valós hi{nyoss{gok megítélésére. A di{kigazolv{nyról Mi a di{kigazolv{ny igénylésének folyamata? A di{kigazolv{ny igénylésének folyamata két részből {ll. Először szükség van az okm{nyirod{ban a Nemzeti Egységes K{rtyarendszer adatlap (NEK adatlap) igénylésére. Az igényléshez a di{kigazolv{nyra jogosultnak a születési anyakönyvi kivonat{t és a lakcímk{rty{j{t, vagy a személyazonosító okm{ny{t és a lakcímk{rty{j{t kell a mag{val vinnie. A di{kigazolv{ny igénylését ezt követően a NEK adatlap birtok{ban az oktat{si intézményben kell kezdeményezni. Mennyibe kerül az igénylés? Az igénylés elindít{s{val egyidejűleg az intézmény vagy a fenntartó {ltal meghat{rozott módon 1400 Ft-ot kell befizetni.

15 Mennyi idő alatt készül el az igazolv{ny? A di{kigazolv{ny elkészítésének hat{rideje a jogszab{ly alapj{n 45 nap, amibe nem sz{mít bele az esetleges hi{nypótl{s és hibajavít{s időszaka. Mi történik, ha nem készül el tanévkezdésre az igazolv{ny? A jogosult a di{kigazolv{ny elkészültéig díjmentesen igazol{st kérhet az intézményben. Az igazol{s 60 napig érvényes, és a di{kigazolv{nyhoz fűződő kedvezmények igénybevételére jogosít. Amennyiben az igazol{s lej{rt{ig a di{kigazolv{ny nem készül el, úgy újabb igazol{s igénylésére van lehetőség. A Köznevelési Hídprogramokról Mi a célja a Köznevelési Hídprogramoknak? A Hídprogramok lehetővé teszik, hogy a di{kok szakm{t tanuljanak, megtal{lj{k identit{sukat, helyüket az életben, visszanyerjék önbecsülésüket, és versenyképes tud{shoz jussanak. A képzések kiemelt célja összhangban az Európai Unió stratégiai célkitűzésével, hogy minél kevesebben legyenek olyanok, akiknek nincs befejezett alap- és középfokú végzettségük, s akik emiatt esélytelenül lépnének a munkaerőpiacra. A Hídprogramban részt vevő pedagógusok a di{kokat egyéni képesség- és személyiségfejlesztéssel készítik fel a munk{ba {ll{sra és az ön{lló életkezdésre. Kik vehetnek részt a Köznevelési Hídprogramokban? Azok a tanköteles korú tanulók, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de középfokú iskol{ba nem nyertek felvételt, tanulm{nyaikat a Híd I. programban folytathatj{k. Akik alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkeznek, de legal{bb hat {ltal{nos iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek, azt a tanévet követően, amelyben tizenötödik életévüket betöltik, a Híd II. programban tanulhatnak tov{bb. Mely intézményekben indulnak szeptembertől a Köznevelési Hídprogramok? A 2014/2015-ös tanévben a Köznevelési Hídprogramok elindít{s{ra 103 {llami és 5 nem {llami fenntart{sú intézmény kapta meg a jogosults{got. Tov{bbi inform{ció a t{jékoztató anyagok menüpontj{ban érhető el.

16 Az Útravaló Ösztöndíjprogramokról Milyen Útravaló Ösztöndíjprogramok vannak? Az Út a tudom{nyhoz alprogramban a természettudom{nyok, a műszaki tudom{nyok és a matematika területe ir{nt kiemelten érdeklődő, legal{bb 10. évfolyamos középiskolai, szakiskolai tanulók tehetséggondoz{sa zajlik. Egy tan{r vezetésével minimum 2, maximum 5 di{kból {lló kutatócsoportok végezhetnek közös munk{t a tanév folyam{n. Egy vagy több kutatócsoport {ltal megvalósítandó kutat{si programmal, legfeljebb forintos t{mogat{sra nyújthatnak be p{ly{zatot a köznevelési intézmények. Az Útravaló Ösztöndíjprogram esélyteremtő alprogramjai az Út a középiskol{ba, az Út az érettségihez, az Út a szakm{hoz, valamint az Út a Diplom{hoz alprogramok, amelyek célja a halmozottan h{tr{nyos helyzetű tanulók, kiemelten a roma tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a fiatalok tov{bbtanul{s{nak, szakma-, érettségi- és diplomaszerzési esélyeinek javít{sa. Az ösztöndíjakra p{ly{zhatnak halmozottan h{tr{nyos helyzetű, vagy védelembe vett, vagy csal{dba fogadott, vagy {tmeneti nevelésbe vett, vagy ideiglenes hat{llyal elhelyezett, vagy utógondoz{sban, vagy utógondozói ell{t{sban részesül, vagy h{tr{nyos helyzetű tanulók. Az Út a középiskol{ba alprogram célja az adott tanévben 7-8. évfolyamon tanuló di{kok felkészítése érettségit adó középiskol{ban való tov{bbtanul{sra. Az alprogram keretében a tanulót egy mentori feladatokat ell{tó tan{r segíti tanulm{nyaiban és a p{lyav{laszt{sban. Az Út az érettségihez alprogram célja, hogy t{mogassa az érettségire készülő középiskol{s di{kokat a középiskola befejezésében. A tanulót egy mentori feladatokat ell{tó tan{r segíti tanulm{nyaiban, és felkészíti a sikeres érettségire. Az Út a szakm{hoz alprogram célja a szakiskol{val tanulói jogviszonyban {lló, a felz{rkóztató oktat{sban, vagy évfolyamon tanuló, vagy szakképzési évfolyamon tanulók sikeres tanulm{nyainak elősegítése, tanul{si nehézségeinek leküzdése. A tanulót egy mentori feladatokat ell{tó tan{r segíti tanulm{nyaiban, és felkészíti a szakmav{laszt{sra. Az Út a diplom{hoz alprogram ösztöndíj- és önköltség-t{mogat{si komponensből {ll. Célja, hogy a programban résztvevő fiatalokat t{mogassa a felsőfokú tanulm{nyaik megkezdésében. Tov{bbi inform{ciók::

17 Az Arany J{nos Tehetséggondozó Programokról Az Arany J{nos Tehetséggondozó Program, az Arany J{nos Kollégiumi Program és az Arany J{nos Kollégiumi-Szakiskolai Program a felsőfokú tanulm{nyok folytat{s{hoz, az érettségi megszerzéséhez, illetve a szakmaszerzéshez nyújtanak komplex pedagógiai, szoci{lis, egészségügyi, kultur{lis t{mogat{st h{tr{nyos helyzetű és halmozottan h{tr{nyos helyzetű, r{szoruló tanulók sz{m{ra. A programokról az al{bbi honlapok adnak bővebb t{jékoztat{st: