IDŐSÜGYI STRATÉGIA. J{noshida

Átírás

1 IDŐSÜGYI STRATÉGIA J{noshida 2014

2 Az Idősügyi Stratégi{ról J{noshida Képviselő-testülete - elfogadja a J{noshida Idősügyi Stratégi{j{t - felkéri a helyi Faluh{zat, a Szent Norbert Idősek Klubj{t és a nyugdíjas szervezetet, hogy az Idősügyi Stratégi{ba foglalt célkitűzéséket, priorit{sokat, preferenci{kat képviselje és érvényesítse a stratégi{ban megfogalmazott döntéseket, programokat, cselekvési tervet. IDŐSÜGYI STRATÉGIA ELŐSZÓ A J{noshidai Idősügyi Stratégia indokolts{ga Korunkban több idős ember él a Földön, mint b{rmikor ezelőtt, és ar{nyuk a lakoss{g egészéhez viszonyítva tov{bb növekszik. Ezek az idős felnőttek nagymértékben hozz{ tudnak j{rulni a t{rsadalom fejlődéséhez. Fogalmazódott meg a Hamburgi Nyilatkozatban 1997-ben. Ez a meg{llapít{s J{noshida településére is igaz. Évről évre növekszik a településen az idős emberek sz{ma. A demogr{fiai adatokat tekintve jelentős sz{mban élnek idősek, főként egyedül élő idős nők, mely kihív{st jelent a település sz{m{ra. Az idősekre fókusz{lva erősíteni kell a kommunik{ciós csatorn{kat. Az idős emberek szükségleteinek biztosít{s{hoz tov{bb kell erősíteni az {llami, a civil, a mag{nszemélyek, idősell{t{sban érintett szakm{k, és a szolg{ltató rendszer egyes tagjai közötti folyamatos p{rbeszédet. ALAPELVEK, ÉRTÉKEK, CÉLOK A település idősügyét meghat{rozó alapelvek és értékek az időskorból fakadó szükségletekből és igényekből adódóan fogalmazódnak meg: Esélyegyenlőség alapelve: miszerint a településen minden r{szoruló jusson hozz{ egyenlő mértékben a szoci{lis szolg{ltat{sokhoz. Előítélt- mentesség. Kor, nem, vall{si, etnikai és egyéb hovatartoz{s, betegség miatti h{tr{nyos megkülönböztetés nélkül azonos b{n{smód alkalmaz{sa A tevékenység középpontj{ban az egyén, csal{d {ll. Az idősügyet meghat{rozza egy holisztikus rendszerszemlélet.

3 Az ENSZ 1991-ben elfogadott idős emberekkel kapcsolatos alapelve alapj{n olyan időspolitik{ra van szükség egész életen {t, amely az al{bbiakat biztosítja: méltós{g függetlenség részvétel gondoskod{s önmegvalósít{s A helyi stratégia ezekre az alapelvekre fókusz{lva dolgozta ki a cselekvési tervet. Meghat{rozó értékek az al{bbiak: Élet és emberi méltós{g tisztelete Az ember önrendelkezéshez való joga A szoci{lis biztons{ghoz való jog. Egyéni szükséglethez igazodó ell{t{s Igényekhez, szükségletekhez igazodó fejlesztés Ell{t{sok, szolg{ltat{sok kliens közeli biztosít{sa Integr{ció elősegítése T{rsadalomban való aktív részvétel Önmegvalósít{s Az idősekhez kapcsolódó minden szab{lyoz{snak, intézkedésnek ezen alapelv érvényesülését kell szolg{lni. Mindezekből adódóan és a demogr{fiai, életkorhoz kapcsolódó szükségletekből fogalmazódnak meg a település idősügyét meghat{rozó célok.

4 HELYZETELEMZÉS DEMOGR[FIAI ADATOK A demogr{fiai adatokat tekintve ugyanazok a folyamatok érvényesülnek, mint ben. Az orsz{g demogr{fiai tendenci{i a településre is jellemzőek. J{noshida öregedő, fogyó településre utal. Míg 2007-ben 2744 fő volt a lakoss{gsz{m, addig december 31-én 2633 fő, 2013 december 31-én pedig 2593 fő volt a település léleksz{ma. Az al{bbi tendenci{k figyelhetőek meg jelenleg is: Fogyó település: nő a 60 éven felüliek sz{ma Csökkenő gyermeklétsz{m 60 éven felüli idős nők sz{ma dupl{ja a férfiak sz{m{nak, a nők többsége életük utolsó évében egyedül maradnak Több az elköltözettek sz{ma, mint a beköltözőké Magasabb a hal{loz{si ar{nysz{m, mint a születéseké. Születéskor v{rható élettartam növekszik Lakoss{gsz{m korösszetétele v{ltozik, idősödik. A település korcsportonkénti összetételéből kitűnik az idősek sz{mar{ny{nak növekedése az össznépességen belül. A település öregségi indexe növekszik. A születéskor v{rható élettartam kitolódik. Megfigyelhető, hogy a nők többsége élete utolsó éveire elveszti t{rs{t. Lakoss{g sz{ma Születés Hal{loz{s Elköltözés Beköltözés Születés Halálozás Elköltözés Beköltözés

5 Korcsoportonként és nemenként vizsg{lva a lakoss{g összetételét meg{llapítható, hogy dupl{ja a nők sz{ma a 60 év felettiek körében. Nagyar{nyú az egyedül élő, idős nők sz{ma.2013-as adatok alapj{n ezt jól tükrözi ez a t{bl{zat Korcsoport Férfi Nő Együtt év év év év Összesen A lakoss{g megoszl{sa korcsoportonként 60 év felettiek sz{m{nak alakul{sa nemenként év között: év férfi nő együtt Férfi Nő Együtt

6 A településen magas az egyszemélyes h{ztart{sok sz{ma. Az idősek %-a mag{nh{ztart{sokban él, kevesen v{lasztanak intézményes form{t. Egyre magasabb az egyszemélyes h{ztart{sok sz{ma. Az idős népesség egyharmada él egyedül. Szoci{lis szolg{ltat{st igénybe vevők A településen 2012-ben 598 fő volt a 60 éven felüliek sz{ma, míg 2013-ben 593 idős élt a településen. A nappali ell{t{st évente {tlagban 20 fő vesz igénybe. H{zi segítségnyújt{sba 18 fő részesül. Jelzőrendszeres h{zi segítségnyújt{sban 14 fő részesül. Szoci{lis étkeztetést fő igényel {tlagosan havonta janu{r 1-től a nappali ell{t{son belül demens ell{t{st is biztosít az intézmény. Átlagosan 7 fő részesült demens ell{t{sban. Elmondhat, hogy folyamatosan növekszik a szoci{lis ell{t{sban részesülő idős, beteg, egyedül élő idősek sz{ma. Jövedelmi viszonyok Az idősek jövedelmi viszonyait tekintve a régióra jellemző jövedelemmel rendelkeznek. A 60 év felettiek között az egy hónapra jutó nettó jövedelem közel forint. Nemek szerint tekintve lényeges eltérés vannak a nők h{tr{ny{ra. Idősek foglalkoztat{si adatai A településen az idősek körében nem jellemző az idős lakoss{gra a nyugdíj mellett munka v{llal{sa. Alacsony a munkaerő piacon való részvételük. Ez részben abból adódik, hogy a településen nincsenek munkahelyek, magas munkanélküliek ar{nya. Azonban jellemző a csal{don belüli munkamegoszt{s v{llal{sa, a h{zt{ji és idén munka v{llal{sa. A településen egyre több idős kapcsolódik be a civil életben és v{llal önkéntes munk{t. A civil szervezetek vezetői mind nyugdíjasok, a baba klub vezetője szintén nyugdíjas. A képviselő- testületben több tag m{r nyugdíjas évei mellett tevékenykedik a település érdekében.

7 ÉLETKÖRÜLMÉNYEK, AZ IDŐSEK HELYZETÉNEK ELEMZÉSE Az életkörülményeket a lak{shelyzettel, a jövedelemmel és a fogyaszt{s szerkezetével, színvonal{val lehet jellemezni. Gazdas{gi aktivit{s, jövedelem, fogyaszt{s Egyre több olyan h{ztart{s van, amelyben idős személyek élnek. Az idősek 60-65% - a egyedül él (nagyobb sz{zalékban nők), 20-25% h{zast{rs{val lakik, 5-10 % él a gyermekével és 1-2% m{s személlyel, és 1-2 % szintén azok ar{nya, akik intézeti elhelyezésben részesülnek. Az idős koroszt{ly ragaszkodik saj{t otthon{hoz, nagyon kevesen v{lasztj{k a idősotthoni elhelyezést. A 65 év felettiek havi jövedelmének legnagyobb h{nyad{t a nyugdíj biztosítja, de jellemző a h{zast{rs ut{n j{ró jövedelmi pótlék. Az idősek nyugdíja a régióra jellemző jövedelemnek felel meg, ami {tlag alatti vagy {tlagos a lakoss{g jövedelméhez viszonyítva. A nők jelentősen alacsonyabb összegű nyugell{t{sban részesülnek. Az idősek jövedelme az al{bbi ell{t{sokkal egészülhetnek ki: Özvegyi nyugdíj Közgyógyell{t{s Időskorúak j{radéka H{ztart{s ut{n j{ró jövedelmi pótlék Egyéb segélyek: lak{sfenntart{si t{mogat{s.. Nyugdíj melletti munkav{llal{sra nem nagy lehetőség van. A jobb egészségi {llapotnak örvendő nyugdíjasok jövedelmüket kiegészítik mezőgazdas{gi idénymunk{val, vagy a h{z körüli kerti munk{val. Zöldséget, gyümölcsöt termesztenek, esetlegesen h{zi {llatokat nevelnek. Ezzel egészítik ki jövedelmüket. A gazdas{gi aktivit{s meghat{rozója az iskolai végzettség. Az idősekre, főleg a 70 év felettiek körére jellemző, hogy iskolai végzettségűk jóval elmarad a fiatalokétól. Által{ban 8 {ltal{nos iskolai végzettséggel rendelkeznek. A férfiakra jobban jellemző, hogy valamilyen szakm{juk van. Főiskolai, egyetemi diplom{val nagyon kevesen rendelkeznek.

8 A településen egyre több idős kapcsolódik valamilyen form{ban a község életébe. A képviselő- testületben és bizotts{gokban több nyugdíjas dolgozik. A civil szervezetek vezetői mind nyugdíjasok. A szervezeteken belül is több tag 65 éven felüli. Az idősek magas összeget költenek lak{sfenntart{sra, egészségügyre, és gyógyszerekre. Ezek a kiad{sok jövedelmük %-{t teszik ki. Közlekedésre, hírközlésre keveset fordítanak, és az évek folyam{n csökken a ruh{zkod{sra fordított kiad{sok összege. Az idősek jövedelmükből sok esetben t{mogatj{k a csal{djukat. Jellemző, főleg az évek előrehaladt{val a takarékoskod{s, de még így is elmondható, hogy az öngondoskod{s nem meghat{rozó az esetükben. Az idős szülők és a gyermekek közötti kapcsolat A statisztikai adatok alapj{n erősödni l{tszik az a tendencia, ahogy az idős emberek addig, amíg csak tudnak, el tudj{k l{tni magukat, még a megözvegyülés ut{n sem költöznek össze gyermekkel, unok{ikkal, hanem megprób{lnak egyedül élni. A nyugdíjasok addig, amíg csak tudnak, besegítenek a gyermekeiknek, főleg anyagi vonatkoz{sban. Elmondható, hogy a településen az idős emberek nagy része segítséget kap a mindennapokban a csal{dtagoktól, szomszédoktól, rokonoktól. Vannak, akik gondoskodnak róluk. Ez a segítségad{s viszont elmondható az unok{k gondoz{s{ban, a csal{d összetart{s{ban az idős koroszt{ly részéről. Az idős emberek lak{skörülményei és tartós fogyaszt{si cikkel való ell{totts{ga A 60 éves és idősesebb személyt magukba foglaló h{ztart{sok estében a lak{shaszn{lat jogcíme 90-95%-ban tulajdonos. A lak{skörülményeket tekintve {tlagos, vagy szegényes körülmények között élnek. Régi típusú paraszt h{zakban laknak, melyek folyamatos felújít{sra szorulnak. A h{ztart{sok többségében g{zfűtés a jellemző, de nagy ar{nyban fordul elő hagyom{nyos fűtési rendszer az idős embereknél. A h{ztart{sok tartós javakkal való ell{totts{ga hosszú évek sor{n alakul ki. Az ell{totts{g szintjét az igények is befoly{solj{k. Az alapvetőnek sz{mító hűtőszekrény, mosógép, televízió ell{totts{ga teljesnek mondható. A fiatalabb és idősebb h{ztart{sok különbsége a korszerűbb, és kevésbé korszerű készülékek ar{ny{ban érzékelhető. Az idős emberek h{ztart{s{ban a hagyom{nyos mosógép tal{lható, mikrohull{mú sütővel és sz{mítógéppel, DVD lej{tszóval, k{beltelevízióval, Internettel nagyon kevesen rendelkeznek. A tartós fogyaszt{si cikkek sok esetben elavultak, régiek.

9 EGÉSZSÉGÜGYI [LLAPOT, EGÉSZSÉGI ELL[T[S 70 év felett fokozottan kell sz{molni a biológiai öregedéssel, akkor is, ha nincsenek egészségi problém{i. Ez sz{mos korl{tott vonz maga ut{n az önell{t{st, életvitelt illetően. Az idősek többsége gyakran fordul orvosi segítségre, és gyakrabban kezelik őket kórh{zba. Szinte minden idős emberre elmondható, hogy folyamatos gyógyszereket szed, és havonta j{r orvoshoz. Az időskorúak egészségi {llapot{t a szív-és érrendszeri betegségek hat{rozz{k meg, ezek sor{n alakul ki az idősek több mint 50%-n{l a magas vérnyom{s. A keringési betegségek miatti hal{loz{s jelentős részét az ischaemi{s szívbetegségek okozz{k. M{sik gyakori időskori betegség az agyi erek betegségei. Az agyvérzés következtében kialakult bénul{soknak nagy jelentősége van az időskorúak életminőségének alakul{s{ban. Szintén gyakori a szem-és függelékeinek betegsége. Az idősek 2/3 szemészeti problém{val küzd. Igen jelentős a csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei, főleg a kop{si eredetű b{ntalmak. Egyre magasabb a rosszindulatú daganatokban és a cukorbetegségben szenvedő idősek sz{ma is. Az idős emberek életminőségének alakul{s{ban nagy szerepük van a ment{lis betegségeknek. Az életkor előrehaladt{val növekszik a pszichi{triai betegségek gyakoris{ga. Meghat{rozó, hogy hogyan dolgozz{k fel az időskorral együtt j{ró nehézségeket, problém{kat, kapnak e segítséget a mindennapokban. Időskorban jellemző, hogy az idősek egyszerre több betegségben is szenvednek, mely nagymértékben meghat{rozza életmódjukat. A betegségek mellé sok esetben demencia is p{rosul, ami az esetek többségében az idős ember teljes felügyeletét és gondoz{s{t vonja maga ut{n. Egészségügyi ell{t{s Az idősek egészségi {llapot{nak megőrzésében nagy segítséget jelent a településen működő két h{zi orvosi körzet, melyet két h{zi orvos biztosít hétköznap ig. Majd a központi orvosi ügyelet {ll a lakosok rendelkezésére. Az orvosok napi betegforgalma igen magas, 80 és 100 fő, melyből fő 65 év feletti. A h{zi orvosi szolg{lat alapell{t{st nyújt valamennyi koroszt{ly sz{m{ra. A településen az idős koroszt{ly körében vezető betegség: magas vérnyom{s koszorúér szűkület mozg{sszervi megbetegedések diabetes

10 Minden héten egy alakommal vérvétel van a településen. A vért az önkorm{nyzat sz{llítja be J{szberénybe elemzésre, és a betegek még aznap értesülhetnek az eredményről. Így a lakosoknak nem kell beutazni a v{rosba, az ell{t{st helyben elérik. A településen működik egy fogorvosi rendelő is. A hét minden napj{n van rendelés, így szintén nem kell elutazni m{s településre. Az egészségügyi intézmények, a Faluh{z, vagy az Idősek Klubja szervezésében szűrővizsg{latokon vehetnek részt az idős emberek. Minden évben több alakommal kerül megszervezésre l{t{s-hall{svizsg{lat, ortopédiai szűrés, nőgyógy{szati és prosztata vizsg{latok, és tüdőszűrés. Az Idősek Klubj{ban folyamatos a vércukor és vérnyom{smérés. SZOCI[LIS SZOLG[LTAT[SOK Az időskorú személyek szoci{lis biztons{g{nak megteremtését a szoci{lis ell{tórendszeren belül a pénzbeli és természetbeni szoci{lis ell{t{sok szolg{lj{k. Ezen ell{t{sok alapvetően két csoportba: a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ell{t{sok köré sorolhatóak. Az időskorúak j{radéka azon idős személyek részére biztosít havi ell{t{st, akik szolg{lati idő hi{ny{ban nyugdíjkorhat{ruk betöltése ut{n saj{t jogú nyugell{t{sra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ell{t{ssal rendelkeznek. A településen évente 2012 és 2013-ben 2 fő részesült ezen ell{t{sban. Ápol{si díjat idős személy ut{n 2012-ben 19, 2013-ben 11 fő volt {polt személy, aki ut{n {pol{si díjat igénylettek. Közlekedési t{mogat{sban 182 fő részesült 2012-ben, majd 2013-ban ezt a t{mogat{si form{t eltörölték. Lak{sfenntart{si t{mogat{st 2012-ben 232, míg 2013-ban 225 h{ztar{s kapott. Ebből elenyésző a 60 év feletti igénylők sz{ma. Arra vonatkozólag nincsenek sz{mszerű adatok, hogy egyes segélyekben h{ny fő időskorú. Szoci{lis alapell{t{sok a településen A településen a Szent Norbert Idősek Klubja nyújtja a szoci{lis alapell{t{sokat, melyek a következők: Nappali ell{t{s H{zi segítségnyújt{s Szoci{lis étkeztetés A nappali ell{t{s és h{zi segítségnyújt{s térítésmentesen vehető igénybe. Az intézményben szakképzett gondozónők dolgoznak. A nappali ell{t{s, idősek klubja

11 20 férőhelyes, mely mondhatni mindenkor kihaszn{lt. Az idősek sz{m{ra a klub 1999 óta {ll nyitva kielégítve minden szükségletet, időskorból adódó nehézségekben nyújt segítséget a településen élő idős emberek sz{m{ra. Egyre gyakoribb, hogy demens idős részesül ell{t{sban, mely az intézményi struktúra {talakít{s{t vonja maga ut{n. Az intézmény 2013 janu{r óta demens ell{t{st is végez. A h{zi segítségnyújt{s segítségével az idősek saj{t otthonukban tudnak ön{lló életvitelt folytatni a gondozónők segítségével. Évente {tlagosan 18 fő veszi igénybe a szolg{ltat{st. Az igények azonban növekednek, egyre több idős kér segítséget ezen a területen. Szoci{lis étkezésben idős részesül évente. Sz{mukra a gondozónők h{zhoz sz{llítj{k az ebédet, vagy elvihetik az ebédet az Innoven Kft. {ltal üzemeltetet konyh{ról. A nappali ell{t{sban részesülők pedig a klubban tudj{k elfogyasztani az ebédet. A településen évente 1-2 idős ember kerül bentlak{sos idősek otthon{ba hozz{tartozók hi{ny{ban janu{r 1. óta a J{szs{gi Többcélú Kistérségi T{rsul{s működteti a jelzőrendszeres h{zi segítségnyújt{st, a közösségi és t{mogató szolg{ltat{st, és a csal{dsegítő-gyermekjóléti szolg{ltat{st. Jelzőrendszeres h{zi segítségnyújt{sban a településen 12-14fő egyedül élő idős részesül. Az igények az évek folyam{n dupl{j{ra nőttek egy készülék szabadd{ v{l{sakor. Az idős emberek a készülék segítségével biztons{gban érzik magukat. A magas sz{mú igények miatt a településen növekedett a jelzőrendszeres készülékek sz{ma. A településen nem jellemző, hogy igénybe vennék a közösségi és t{mogató szolg{ltat{st. A csal{dsegítő szolg{latot szintén ritk{n veszik igénybe, jellemző az anyagi segítségkérés. Elmondható, hogy növekszik az igény a szoci{lis ell{tórendszer igénybevétele ir{nt az idősek körében. Az igények minden területen jelentkeznek TELEPÜLÉSEN JELENTKEZŐ SZÜKSÉGLETEK, PROBLÉM[K AZ IDŐS KOROSZT[LYT ILLETŐEN Igényként jelenik meg az idős lakosok közéletbe történő bevon{sa, véleményalkot{sa. Igény jelentkezik a törvényalkot{sba való bekapcsolód{sba, a település életébe történő aktív szerepv{llal{sba. Egyre több nyugdíjas v{llal közéleti feladatokat a teleülés vezetőségében (képviselő- testület, bizotts{gok). Az idősek többsége igényli a szabadidős programokba való részvételt, szabadidő hasznos eltöltését, kapcsolattart{st intézményekkel, m{s nyugdíjas klubokkal.

12 Szükségletként jelenik meg, hogy idősödő település révén egyre többen igénylik a szoci{lis ell{t{sokat:h{zi segítségnyújt{s, étkeztetés, jelzőrendszeres h{zi segítségnyújt{s terültén. Mindezek a jelenlegi intézmény {talakít{s{t, bővítését vonja maga ut{n. Problémaként jelentik meg a településen az idősek ellen elkövetett trükkös lop{sok, és a vagyon elleni bűncselekmények sz{m{nak növekedése. Egyre gyakoribb, hogy idősek sérelmére követnek el bűncselekményeket. Ezek anyagi és pszichés problém{kat is okoznak. A közbiztons{g javít{s{val, az idősekre fordított nagyobb figyelemmel, lakoss{gi közös összefog{ssal és a t{jékoztat{ssal lehetne ezeket a bűncselekményeket visszaszorítani. TEVÉKENYSÉGEK, MINDENNAPI AKTIVIT[SOK Minden év fő célkitűzése a településen élő idősek aktivit{s{nak fenntart{sa, annak növelése, ezért kiemelt figyelmet kell biztosítani az idős koroszt{ly folyamatos mozgósít{s{ra, amely a sz{mukra szervezett programokon, tevékenységeken keresztül valósulhat meg a leghatékonyabban. Az Idősügyi Nemzeti Stratégi{ban és az ehhez kapcsolódó Cselekvési Tervben megfogalmazott priorit{sok az al{bbiak: aktivit{s{t és függetlenségét, t{rsadalmi presztízsét megőrző idősödő és idős ember biztons{g és megfelelő életminőség, a betegségek kock{zat{nak alacsonyan tart{sa, az emberi méltós{g megőrzése és a funkcion{lis ön{llós{g elősegítése élethosszig tartó fejlődés, törekvés az életöröm, az autonómia megőrzésére és az önmegvalósít{sra t{rsadalmi részvétel és bevonód{s, közösségi megbecsültség növelése esélyegyenlőség, pozitív reakciók az idősödés és a hosszabbéletűség t{rsadalompolitikai kihív{saira, fellépés az ageizmus ellen.

13 A település kiemelt nyugdíjas csoportjai: Idősek Klubja: Nappali ellátás J{noshida település Önkorm{nyzata működteti a Szent Norbert Idősek Klubj{t, mint szoci{lis intézményt. A 20 férőhelyes klub kihaszn{lts{ga folyamatos. Legink{bb a 75 év feletti idősek veszik igénybe, akik {ltal{ban egyedül élő, mag{nyos nők. A mozg{skorl{tozott személyeket a klub részére bocs{tott személygépkocsi hozza - viszi naponta. Benn az intézményben lehetőség nyílik t{rsas kapcsolatok kialakít{s{ra, megtart{s{ra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, tov{bb{ a gondozónők igény szerint megszervezik az ell{tottak napközbeni étkeztetését. Alkalmanként biztosítj{k egészségügyi szolg{ltat{sok helyben elérését, úgy, mint l{t{svizsg{lat, szemüvegkészítés vagy ortopéd segédeszközök felírat{sa. Az intézmény 2013 óta fogadja a demens lakosokat is, akiknek {llandó felügyeletet, és napi foglalkoztat{st nyújtanak a gondozónők. Az Idősek Klubj{nak tagjai szoros kapcsolatban {llnak a település egy m{sik hasonló koroszt{lyú közösségével,az alatty{ni Idősek Klubj{val,akikkel több közös programot, rendezvényt szerveznek a szabadidő hasznos eltöltése célj{ból. A közös programok célja ezen túlmenően a két csoport tagjainak összekov{csol{sa, közös tevékenységre ösztönzése, dolgozók közötti szakmai inform{ciócsere. Nyugdíjas Klub: A j{noshidai Nyugdíjas Klub 1987 óta folyamatosan működik a településen. A községi könyvt{rból induló Életreform Klub elsősorban a lelki problém{k gondoz{s{t, a klubt{rsakkal való jó kapcsolat kialakít{s{t tűzte ki célul. Ennek jegyében szerveződtek a különböző p{ly{zatok útj{n nyert népszerű előad{ssorozatok. Néh{ny év elteltével a Klub {talakult és {tadta helyét a ma is népszerű hagyom{nyőrző programoknak. A nyugdíjas klub programjai között kiemelt helyen szerepel a hagyom{nyok {pol{sa, a hagyom{nyőrző rendezvények megszervezése, amelyben, mint résztvevő, és mint együttműködő az Idősek Klubja is egyre nagyobb szerepet kap. Az év jeles ünnepeihez kapcsolódóan kerül megszervezésre az újévköszöntő, a farsangi mulats{g, a nőnapi és az idősek napi köszöntés, az őszi mulats{g, amely a kor{bbi szüreti b{lok helyét vette {t és év végén a kar{csonyi műsor. Emellett a klub szoros kapcsolatot {pol több j{szs{gi klubbal (J{szboldogh{za, J{szalsószentgyörgy, J{szlad{ny), akikkel a rendszeresen megszervezésre kerülő klubtal{lkozókon jönnek össze. Jelenleg is a Faluh{z egyik csoportjaként működik, körülbelül aktív tagja van, de egyes eseményekre ak{r fő résztvevő is bekapcsolódik, elsősorban az intézmény {ltal a nyugdíjasok sz{m{ra szervezett programokon.

14 Népdalkör: A nyugdíjas klub keretein belül 1998 őszén szerveződött a helyi népdalkör. A csoport 13 fővel indult, jelenleg 10 aktív tagja van, az utóbbi időben jelentősen megv{ltozott összetétele, néh{nyan kiléptek, míg m{sok a helyükre érkeztek. A zene, a népdalok szeretete, a közösségi lét igénye élteti a kórust, és az a késztetés, hogy településük nevét a népdalkórusok népes t{bora is megismerje. Résztvevői a helyi rendezvényeknek (falunap, nyugdíjas tal{lkozók, jótékonys{gi estek), de szívesen szerepelnek a közeli településeken is. Minden évben fellépnek a J{sz Vil{gtal{lkozón, ahol az önkorm{nyzat mellett képviselik településünket. Részt vettek m{r több alkalommal a J{szberényben megrendezett Keresztény Egyh{zi Népénekes Tal{lkozón is. Műsort adtak m{r aratóversenyeken is (J{noshida, Kiskunfélegyh{za, J{szberény) és több alkalommal is kaptak meghív{st m{s települések rendezvényeire, hogy az ottani közönségnek is bemutatkozhassanak. Műsoruk a hat{ron túlra is eljutott. A vajdas{gi magyarok előtt léptek fel Hajdúj{r{son óta az önkorm{nyzat és a J{noshida Községért Közalapítv{ny t{mogat{s{val egységes j{sz viseletet kapott a kórus minden tagja, mely fellépéseik alkalm{val mindig osztatlan sikert arat bel- és külföldön egyar{nt. Jelenleg szintén az Alapítv{ny t{mogat{s{ból egy újabb egységes viselet, ny{rika készíttetése van folyamatban. A kórus a helyi nyugdíjasok legaktívabb csoportja, tagjai minden egyes rendezvény szervezését munk{jukkal t{mogatj{k, és aktívan vesznek részt a település életében, mondhatni koroszt{lyuk legtevékenyebb tagjai. Gyógytorna csoport: Szakképzett gyógytorn{sz tartja heti rendszerességgel foglalkoz{sokat az idősebb koroszt{ly érdeklődő tagjai sz{m{ra. A tornaór{k rendszerint a Faluh{zban, kivételes esetekben a Közösségi H{zban kerülnek megtart{sra. A gyógytorna mindenki sz{m{ra ingyenesen elérhető szolg{ltat{s, amely nem csak a két klub tagjai sz{m{ra, hanem b{rki sz{m{ra igénybe vehető. Kapcsolath{lózat kialakul{sa, erősítése, fenntart{sa Intézményekkel való kontaktus és gener{ciós kapcsolatok A nyugdíjas csoportok szoros együttműködésben {llnak a település m{s intézményeivel. Az Önkorm{nyzat, mint fenntartó biztosítja eredményes működésük anyagi h{tterét, ellenőrzi munk{jukat, döntéseket hoz az időseket érintő kérdésekben, t{mogatja kezdeményezéseiket, programjaikat. A település képviselő-testülete minden évben megt{rgyalja és értékeli az idősek helyzetét, szükségleteit, meghat{rozandó feladatokat.

15 Az oktat{si intézményekkel is {llandó kapcsolat alakult ki, amely elsődlegesen a közös rendezvények szervezésében nyilv{nul meg. Az óvod{s és iskol{skorú gyermekek, rendszeresen szerepelnek az időseknek szervezett eseményeken, de m{s jellegű közös tevékenységek is megvalósulnak folyamatosan az év sor{n. Az egészségügyi intézményekkel való kapcsolat is eléggé szoros, ami elsősorban a nappali ell{t{sokhoz kapcsolódik m{srészt pedig aktív közreműködői az egészségmegőrző előad{ssorozatnak. A civil szervezetek közül a J{noshida Községért közalapítv{ny anyagi és elvi t{mogat{st nyújt az Idősek rendezvényeihez, illetve t{mogatja az Alapítv{nyon keresztül történő p{ly{zatok megír{s{t. A Cig{ny Kisebbségi Önkorm{nyzat is szoros kapcsolatban {ll főként az Idősek Klubj{val. Rendezvényeik {llandó résztvevője, t{mogatója. A helyi Polg{rőr Egyesület előad{sokat tart bűnmegelőzési tém{kban. A helyi településőrökkel és polg{rőrökkel pedig közös együttműködésben fokozott figyelem fordul a településen élő idős emberekre j{rőrszolg{latok alkalm{val, szükséges esetén az Idősek Klubja dolgozóival együtt keresik fel az időseket veszélyek felhív{sa vagy annak elh{rít{sa célj{ból. Csoportok közötti kapcsolat helyi szinten Az Idősek Klubja és Faluh{z nyugdíjas csoportjai között is szoros kapcsolat alakult ki az elmúlt időszakban. Mindkét fél arra törekszik, hogy erősítsék az {ltaluk ir{nyított idős koroszt{ly közösségi kapcsolatait, hogy minél több közös programot, rendezvényt szervezzenek, hiszen hasonló igények, szükségletek jelennek meg mindkét oldalon. Klubok közötti kapcsolat kistérségi szinten A nyugdíjas klub szomszéd települések klubjaival kialakított kapcsolata m{r évtizedes hagyom{nyokra tekint vissza. Jelenleg J{szboldogh{za, J{szalsószentgyörgy és J{szlad{ny csoportjaival van szoros kapcsolat. Évente megrendezésre kerülnek minden helyszínen a testvérklubok tal{lkozói. J{noshid{n két alkalommal gyűlnek össze a klubok, farsangkor és ősszel, az őszi mulats{g alkalm{val. A résztvevők egym{st szórakoztatj{k műsoraikkal. Ezek a programok jelentős közösségform{ló erővel bírnak az idős koroszt{ly körében, és {ltaluk a települések közötti kapcsolatok is {llandó v{ltoz{sban vannak. Az utóbbi időben egyre több meghív{st kap a klub m{s települések nyugdíjas rendezvényeire is, ahov{ el is l{togatnak. Az Idősek Klubja is nyitott az elmúlt két évben, szoros kapcsolatot alakított ki az alatty{ni Idősek Klubj{val, akikkel évente több alkalommal is szerveznek közös programokat.

16 Az év ünnepeinek rendszeres megünneplése, {llandó rendezvények A település önkorm{nyzata az aktu{lis programok t{mogat{sa mellett fontosnak tartja az egyéb időseknek szervezett rendezvények, ünnepségek t{mogat{s{t, ahol személyesen is megjelennek képviselői. Rendezvény Újévköszöntő Farsang Nőnap Csal{di Nap, Főzőverseny Falunap és J{sz Vil{gtal{lkozó Őszi Mulats{g Idősek vil{gnapja Mikul{s Kar{csony Kir{ndul{sok Testvérklubok tal{lkozói Megjegyzés Nyugdíjas Klub szervezi Testvérklubok részvételével valósul meg Idősek Klubja szervezi közös részvétel Klubonként egyéni vagy közös nevezés Népdalkör {llandó fellépései Nyugdíjas klub szervezi - testvérklubok A két klub közös szervezése Idősek Klubja szervezi Nyugdíjas Klub szervezi közös részvétel A két klub közös szervezése Utaz{s megszervezése Nyugdíjas Klub Ezek mellett különböző tém{khoz kapcsolódva is szervezésre kerülnek kisebb nagyobb programok, amelyekbe rendszeresen bevon{sra kerülnek az óvod{s és iskol{s koroszt{ly tagjai is, a gener{ciók közötti kapcsolatok erősítése érdekében. Kultúra és művelődés A kultúra és a művelődés idős korban sem elhanyagolható tényező. Minden ember sz{m{ra biztosítani kell ezek lehetőségét A helyi könyvt{rat mindenki, így az idősek is ingyen l{togathatj{k, könyveket, folyóiratokat kölcsönözhetnek térítésmentesen. Évente több alkalommal kerül megszervezésre olyan program, programsorozat, amely egy- egy téma köré csoportosul. Ezekben mindkét nyugdíjas csoport aktívan részt vesz lehetőségeikhez mérten. Kir{ndul{sokat, fürdőzési lehetőségeket kapnak az érdeklődők főként a ny{ri hónapokban. Alkalmanként múzeum és szính{zl{togat{s biztosítja a kultúra ir{nti igény kielégítését. Szervezésre kerülnek kisebb programok, úgy, mint zenei programok, versmondó délut{n, filmvetítés.

17 Közösségi élet A közösségi élet megjelenik az Idősek Klubj{nak falai között, a Nyugdíjas Klubon belül, a Népdalkör prób{in, az idősek csoportjainak szervezett rendezvényeken. Minél több ilyen esemény kerül megszervezésre, amelyek {ltal közelebb kerülnek egym{shoz ezek a külön{lló csoportok, ann{l szorosabb kötelék alakul ki a hasonló koroszt{lyhoz tartozó tagok között. Egy együtt eltöltött óra, ak{r kézműves tevékenység, ak{r egy ki{llít{s közös megtekintése, vagy egy kis együtténeklés, érezteti a résztvevőkkel azt, hogy nincsenek egyedül. A mag{nyosak bar{tokra tal{lnak, a bar{tok pedig még több t{rsat szerezhetnek. A beszélgetéses sor{n, a közös tevékenységekben rengeteg új inform{ciót szerezhetek egym{stól, hat{ssal lehetnek egym{sra, ami a tov{bbiakban pozitív v{ltoz{sokat idézhet elő életükben. A településen alakult Ez a hely a tiéd elnevezésű mozgalom az idősebb koroszt{lyt is szívesen l{tja tevékenységeiben ban a Sebestyén Albert tér kialakíts{ban e koroszt{ly tagjai is aktiviz{lt{k magukat csatlakozva a mozgalom elképzeléséhez, t{mogatva kétkezi munk{jukkal annak megvalósul{s{t. Egyre több alkalommal jelennek meg az idősek ön{lló kezdeményezésekkel, amelyek elindít{s{hoz, megvalósul{s{hoz igyekszünk minden feltételt megteremteni. Ebben az évben foltvarró klub alakult a Faluh{zban az érdeklődők sz{m{ra. A Nyugdíjas Klubbon belül felvetődött az igény műsorok betanul{s{ra, hogy az évente több alkalommal zajló nyugdíjas klubbtal{lkozók alkalm{val újfajta szórakoztató műsorokkal tegyék színesebbé azokat. A megújul{s igénye is előtérbe került a csoporton belül. Új tagok toborz{sa és ezzel együtt a klubbélet fellendítése célj{ból 2014 őszétől egy új programsorozatot kív{nunk elindítani, amelyben havi rendszerességgel tervezünk nyugdíjas klubfoglalkoz{st tartani, minden alkalommal m{s tém{ban, természetesen a m{r meglévő hagyom{nyos ünnepségek mellett. Szeretnénk az idősebb koroszt{ly életét színesebbé, mozgalmasabb{ tenni ez{ltal, hogy a m{r évtizedek óta jól működő közösségi élet nem hulljon szét, hogy a település idősebb lakói tal{ljanak maguknak hasznos szabadidő eltöltési lehetőségeket saj{t koroszt{lyuk közösségében.

18 Digit{lis ír{studatlans{g csökkentése, digit{lis kompetencia fejlesztése Az inform{ciós t{rsadalom, mondhatjuk, hogy korunk újszerű gazdas{gi, t{rsadalmi, kultur{lis form{ja. A sz{mítógép, a laptop, az internet, az okos telefon és a különféle digit{lis eszközök a mindennapi életünk részévé v{ltak, {tform{lva a kapcsolattart{st, a korm{nyz{st, az oktat{st, és az egészségügyet, kereskedelmet is. A v{ltoz{sok megértése létfontoss{gú, és kiakn{z{sa gazdas{gi, versenyképességi és esélyegyenlőségi szempontból egyar{nt nélkülözhetetlen. A digit{lis ír{studatlans{g csökkentése, az infokommunik{ciós eszközök és szolg{ltat{sok haszn{lat{hoz szükséges kompetencia fejlesztése, a sz{mítógép és internet haszn{lat növelése versenyképességi és esélyegyenlőségi szempontból egyar{nt elsődlegesen jelenik meg mind az Európai Unió stratégiai dokumentumaiban, mind a magyar korm{ny programj{ban. A különféle IKT alkalmaz{sok és megold{sok egyre fontosabb szerepet kapnak az {llam és polg{rai kapcsolat{ban, a v{s{rl{sban, az üzleti ügyeink intézésében, a munk{hoz vagy a tanul{shoz kapcsolódó tevékenységekben, inform{ciószerzési szok{sainkban. Ezen kívül m{ra m{r hatalmas teret nyert a szórakoz{sban, a bar{ti és csal{di kapcsolatokban, illetve a közösségi életben is. Mivel az inform{ciós t{rsadalom életünk szinte minden területére befoly{ssal van, így komoly h{tr{nyba kerül az, aki nem képes, nem tud, vagy nem akar hozz{férni az IKT eszközökhöz, vagy nem rendelkezik azon képességekkel, amelyek lehetővé teszik sz{m{ra a sz{mítógép és az internet rutinszerű haszn{lat{t. Ezen a területen a legnagyobb sz{mban az idősebb koroszt{ly tagjai jelennek meg. Ők azok akik sz{m{ra lehetőséget kell biztosítani ennek elsaj{tít{s{ra, hogy ők is megismerhessék a digit{lis vil{g nyújtotta előnyöket, hogy fel tudjanak z{rkózni az inform{ciós t{rsadalom megfelelő szintjére. Természetesen ez nem kötelező senki sz{m{ra, de nagyon sok olyan egyén van, akinek ez a fajta ismeret rendkívüli módon meg tudja könnyíteni életét, színesebbé teheti szabdadő eltöltési szok{sait, a közösségi életben pedig újfajta kapcsolatokat, kapcsolattart{si módokat ismerhetnek meg, amelyeken keresztül a tőlük t{vol élő csal{dtagjaikkal, bar{taikkal, ismerőseikkel gyakoribb{, könnyebbé v{lhat kommunik{ciójuk. Ennek érdekében a jövőben szeretnénk minél több olyan programot, h{zi tanfolyamot szervezni, amelyeken keresztül az érdeklődő idősek gyakorlati előad{sok sor{n elsaj{títhatj{k a digit{lis ír{stud{s alapjait. Emellett pedig szintén t{jékoztatókon keresztül kív{njuk népszerűsíteni a m{r évek óta ingyenesen elérhető elektronikus ügyintézési form{kat, amelyek szintén megkönnyítik a mindennapi ügyek lebonyolít{s{t.

19 ÉLETMINŐSÉG, KÖZÉRZET Mindennapi ell{t{s Klub: Az Idősek Klubj{ban biztosított alapell{t{sok és az azon túlmenő önként v{llalt feladatok mindenképpen pozitívan befoly{solj{k az érintett idős koroszt{ly életminőségét. Az idősek szabadidejének hasznos eltöltését, az egészséges életmód kialakít{s{t és megőrzését, a hasznoss{g érzését sz{mos program biztosítja sz{mukra. H{zi segítségnyújt{s: A településen jellemző, hogy 75 év feletti idős nők kérnek h{zi segítségnyújt{st. Két szakképzett gondozónő l{tja el a feladatokat. A h{zi gondoz{st az önkorm{nyzat térítésmentesen biztosítja az idős lakosok sz{m{ra. Mindez szintén hozz{j{rul ahhoz, hogy az idős koroszt{ly tagjai ez{ltal érezhetik azt, hogy foglalkoznak velük, hogy megprób{lj{k biztosítani sz{mukra azokat a napi szükségleteket, amelyekhez egyébként egyedül nem jutn{nak hozz{. Inform{ciószolg{ltat{s, egyéb ügyintézés: A fent leírtakon túl minden intézmény lehetőségéhez és ismeretihez mérten biztosít inform{ciókat az érdeklődő idős koroszt{ly sz{m{ra. Esetenként különböző ügyintézésben is segítséget nyújtanak, még ha nem is tartozik feladataik közé, amivel hozz{j{rulnak az ügyeiket nehezebben intéző nyugdíjasok életének megkönnyítéséhez. Akad{lymentesítés: Az Idősek Klubja a régi bölcsődei épületben kapott helyett ban történt meg az épület akad{lymentesítése, így kerekes székkel is könnyen megközelíthető, kialakít{sra kerültek a mozg{skorl{tozottak részére mosdók, zuhanyzók. Ezek mellett l{t{s- és hall{s sérültek részére közlekedést segítő fény- és hangjelzések, t{bl{k könnyítik meg a t{jékozód{st. A település többi intézményeit is igyekeznek a mozg{skorl{tozottak sz{m{ra könnyen megközelíthetővé tenni. A Faluh{z, mint a nyugdíjasok {ltal legtöbbször haszn{lt épület 2010-ben került {talakít{sra.

20 Egészségügyi tevékenységek Az időskor egyik lényeges kérdésköre az egészség. Az önkorm{nyzat mindig is t{mogatta az ezzel kapcsolatos programok, előad{sok, tevékenységek megszervezését ben a Senior Sport Aktív életmód elnevezésű programsorozat keretén belül indult el egy új folyamat, amely sor{n több egészségmegőrző program került megszervezésre. Ezeket egy nyertes p{ly{zat t{mogatta, amelyet az önkorm{nyzat p{ly{zott meg. A program befejeződésével a megkezdett folyamat tov{bbhaladt. Így lehetőség van ma is gyógytorn{ra és tov{bbi egészségmegőrző programok, előad{sok megszervezésére. Egészségmegőrző programok Alkalmanként egészségügyi programok kerülnek megszervezésre, amelyben az önkorm{nyzat anyagilag t{mogatja a megrendezésre kerülő előad{sokat. Ezek megtart{s{ba elsősorban a helyi szakemberek, de m{s településen ténykedők is bevon{sra kerülnek. Az előad{sok különböző tém{ban nyújtanak inform{ciót az időskorral j{ró betegségekkel kapcsolatosan és m{s egészségügyi kérdésekben. A program célja az időskorúak érdeklődésének felkeltése az egészséges életmód ir{nt, mely sz{mukra ebben a korban m{r különösen fontos. Az új ismeretek birtok{ban tal{n majd saj{t maguk is törekednek életvitelük megv{ltoztat{s{ra, egészségük megőrzése érdekében. A közösségben pedig egym{st is ösztönözhetik a mozg{sra, egym{stól is szerezhetnek új ismereteket. Gyógytorna Az önkorm{nyzat anyagi t{mogat{s{val valósul meg a településen. Az Idősek klubj{ban heti két alkalommal van lehetőség egyéni és csoportos foglalkoz{sra. Külön torna van az aktívabb nyugdíjasok sz{m{ra a Faluh{zban heti egy alkalommal. A torna ingyenesen vehető igénybe. Az idősek mozg{sra való igényének ösztönzése a cél, hiszen ez az egyik, ami a leghat{sosabban j{rulhat hozz{ életvitelük megv{ltoz{s{hoz, javít{s{hoz. Vérvétel Az orvosi rendelőben hetente egyszer csütörtökön vérvételi lehetőség van a lakosoknak. A vért a j{szberényi kórh{zba az önkorm{nyzat sz{llítja be, így még aznap az eredményt is megtudj{k a betegek. Ezzel a lehetőséggel a lakosoknak nem kell beutazni J{szberénybe, helyben megkapj{k ezt az ell{t{st. Szűrővizsg{latok helyben Az önkorm{nyzat helyben biztosítja különböző szűrővizsg{latok elérésének lehetőségét helyszínbiztosít{ssal (hall{s, l{t{s, vérvétel, gyógy{szati segédeszközök felírat{sa), megkönnyítve ezzel is a nehezebben mozgó idős koroszt{ly sz{m{ra ezek elérését. A szűrővizsg{latok a település rendezvényire is kitelepülnek alkalmanként.

21 ÖSSZEGZÉS A tevékenységek hat{sa Összességében elmondható, hogy a helyi vezetés lehetőségéhez mérten mindenben, minden területen t{mogatja és segíti az idősek mindennapi életét, pozitívan j{rul hozz{ életvitelük minőségbeli v{ltoz{s{hoz, fejleszti időspolitik{j{t biztosítva ezzel a koncepcióban megfogalmazott elvek és célok eredményes megvalósul{s{t. A koncepció megalkot{sa és aktualiz{l{sa fenntartja az önkorm{nyzat idősekre ir{nyuló figyelmét, és mint kötelező feladatell{t{st, ellenőrzés al{ vonja. A dokumentum megléte egyfajta biztosítéka a vezetés időspolitik{j{nak magvalósul{s{hoz. Az idős koroszt{ly sz{m{ra biztosított helyben könnyen elérhető szolg{ltat{sok mindenképpen pozitívan j{rulnak hozz{ az érintettek életminőségbeli v{ltoz{s{hoz, mindennapi életvitelükhöz. Az egészséges életmód előtérbe helyezésével, új inform{ciók szerzésével szemléletv{ltoz{s következhet be az érintett koroszt{ly körében. Mindennek hat{s{ra az egészségesebb életvitel követése hozz{j{rul a v{rható élettartam és az egészségben eltöltött évek sz{m{nak növekedéséhez. Javul a közérzetük, jobban odafigyelnek magukra, egészségükre. A szabadidő hasznos eltöltése érdekében szervezett események, rendezvények erősítik t{rsas érzésüket. A kollektív programok sor{n növekszik az aktív élet fenntart{s{nak igénye. Erősödik az együttműködés egym{s között, az idősek csoportjai között, az intézmények között, valamint az érintett koroszt{ly és az önkorm{nyzat között. Erősödnek az aktív idősödés feltételei, ami nem csak fizikai aktivit{st, hanem a t{rsadalmi, kultur{lis és civil életben való aktív részvételt is mag{ban foglalja. A t{rsadalmi integr{ció erősödését mutatja az is, hogy az időskorúak egyre aktívabban kapcsolódnak be a helyi életbe, ami legfőképpen a velük való folyamatos és tudatos foglalkoz{s eredményének tekinthető. A t{rsadalom hasznos tagjainak érzik magukat, és a település lakoss{ga is nem, mint mag{nyos, semmire sem alkalmas tagj{ra tekint, amikor egy idős embert l{t, hanem egy életre való, aktív, önmag{ért és kort{rsaiért tenni akaró és mag{t jól érezni akaró személyt. A velük való foglalkoz{s sor{n ők maguk pedig érzik a megbecsülést, a tiszteletet, azt is, hogy fontos részei a település életének.

22 Javaslat A két évre szóló helyi idősügyi stratégi{ban szereplő tevékenységek jövőben történő működése és fejlesztése legyen az önkorm{nyzat fő időspolitikai célkitűzése, a m{r meglévő kapcsolatrendszer fenntart{sa, erősítése mellett. Biztosítsa folyamatosan a meglévő alapell{t{sokat és a koroszt{ly igényeihez mérten az egyéb szolg{ltat{sokat. Emellett t{mogassa az idős koroszt{ly szabadidős tevékenységeinek is anyagi h{tterét, hogy minél több olyan esemény kerülhessen megrendezésre, amelyekkel az érintett koroszt{ly tagjainak hasznos, és érdekes programokat lehet biztosítani. Az idősekkel kapcsolatos p{ly{zati lehetőségeket minél többször haszn{lja, ki hiszen ezek is hozz{j{rulhatnak az anyagi h{ttér biztosít{s{hoz. A cselekvési tervben foglaltak betart{s{val építse ki {llandó időspolitik{j{t, hogy a lakoss{g idős tagjai is aktív polg{r{v{ v{ljanak a település mindennapjainak, és hogy egyenértékűnek érezhessék magukat b{rhol és b{rmikor. Az előző stratégi{ban megfogalmazott fejlesztési javaslatok közül sok pontot sikerült eredményesen megvalósítani az elmúlt két évben. Néh{ny fontosabb ezek közül: Emelkedett a jelzőrendszeres h{zi segítségnyújt{s ell{tottainak sz{ma, nappali ell{t{son belül megvalósult a demens ell{tottak fogad{sa. Kerékp{rút került kialakít{sra, ahol könnyen tudnak közlekedni a mopeddel rendelkezők. A hagyom{nyőrzés területén az elmúlt években is folyamatosan megrendezésre kerültek a település hagyom{nyos időseknek szervezett programjai, ünnepségei. Sok közös tevékenység valósult meg a fiatalabb gener{ciók bevon{s{val, amely sor{n erősödött közöttük a kapcsolat. Az egészségmegőrzés területén folyamatosak voltak a szűrővizsg{latok, emellett ingyenes gyógytorn{n vehetnek részt heti egy alkalommal. Igyekeztünk teret biztosítani sz{mukra saj{t készítésű termékeikkel való megjelenésre. Több alkalommal sikerült bevonni őket közösségi munk{ba, civil szervezet tevékenységébe. A fejlesztési javaslatok jelentős része mind olyan elképzelés, amely valamilyen szinten m{r működik a településen, de cél, hogy ezek kibővített form{ban, az idősek folyamatos aktiviz{l{s{val valósulhassanak meg, megteremtve ezzel az aktív idősödés feltételeit, hogy azok a jövőben folyamatosan elérhetők legyenek a koroszt{ly sz{m{ra.

23 Stratégiafejlesztési javaslatok A stratégia a jelen {llapotból indul ki és a jövőre fókusz{l. A stratégia legfőbb céljainak meghat{roz{sa hosszú t{von: az idősödés gazdas{gi és t{rsadalmi következményeiből eredően kihív{sokra reag{ló, aktív időspolitika kialakít{sa tudatosabb{ kell tenni a település minden koroszt{lya sz{m{ra az idősödés pozitív vonatkoz{sait személyre szabott szolg{ltat{sok széles körének és hozz{férésének biztosít{sa időskori jövedelembiztons{g megteremtése, öngondoskod{s aktív idősödés feltételkének erősítése: idős koroszt{ly mind szélesebb körének bekapcsol{sa a kultur{lis, civil életbe gener{ciók közötti kapcsolat erősítése digit{lis ír{stud{s fejlesztése az inform{ciós t{rsadalomban való egyenlő esélyekkel történő részvétel érdekében Priorit{sok: Szoci{lis ell{tórendszer fejlesztése A demogr{fiai tendenci{t nézve a település öregedő, mely mag{val vonja a szoci{lis ell{tórendszer fejlesztését. Megjelenik a mindennapokban az igény az egyes ell{t{sok ir{nt, mely maguk ut{n vonj{k a szoci{lis szolg{ltat{sok fejlesztése az otthonmarad{s t{mogat{sa érdekében: Fejlesztendő terület: - mindenki sz{m{ra elérhetővé tenni a szoci{lis ell{t{sokat - étkeztetés kibővítése munkaszüneti napokra is - szoci{lis területen dolgozók sz{m{ra kiégés ellen intézkedések tétele, tov{bbképzések biztosít{s Hagyom{nyőrzés Az idős koroszt{ly sz{mos olyan ismerettel, tud{ssal rendelkezik, melyet {t tudnak adni a fiatalabb koroszt{ly sz{m{ra. Ezzel elősegítendő a szellemi és fizikai aktivit{s szinten tart{sa, erősítése, az önkép, önértékelés, a gener{ciók közötti kapcsolatok erősítése, a hasznoss{g érzésének elérése. A J{szföld Hagyom{nyőrző Egyesülethez való csatlakoz{ssal vagy annak t{mogat{s{val a hagyom{nyok {pol{sa, tov{bbélésük elősegítése a fiatalabb kroszt{ly és az utókor sz{m{ra.

24 Fejlesztendő terület: - több gener{ció bevon{s{val hagyom{nyőrző programok szervezése - Biztos Kezdet klubba, óvod{ba, iskol{ba régi mesterségek bemutat{sa, kiprób{l{sa - a Hagyom{nyőrző Egyesület és programjainak népszerűsítése az idősek körében - az idősek saj{t készítésű alkot{sainak bemutat{s{ra, {rusít{s{ra több lehetőség biztosít{sa a település rendezvényeinek keretében Testi és lelki egészség védelme, élethosszig tartó fejlődés, önmegvalósít{sa A szellemi és fizikai aktivit{ssal elősegíthető a sikeres öregedés, befoly{solható az önértékelés, és m{s korcsoportok képe is megv{ltozhat a sportoló, művelődésre v{gyó, mozg{st szerető idősekről. A szabadidő hasznos eltöltése nagyban hozz{j{rul, hogy sikeresen éljék meg az időskort, megelőzve betegségeket. Fontos ebben az életszakaszban is az önmegvalósít{s, önkiteljesedés. Fejlesztendő terület: - akad{lymentes, és biztons{gos környezet biztosít{sa, megfelelő minőségű j{rd{k kialakít{sa - idősek bevon{sa sportprogramokba, kultur{lis és egyéb programok t{mogat{sa - többgener{ciós közösségi programok biztosít{sa minden koroszt{ly sz{m{ra - idősekkel kapcsolatos viszonyul{sok pozitív ir{nyban történő elősegítése - szoci{lis ell{tórendszer ir{nti előítélet megszüntetése a médi{n keresztül és személyes megkeresése útj{n - védőnők bevon{sa az egészségmegőrző programokba Időskori aktivit{s növelése, függetlenség és t{rsadalmi presztízs megőrzése Az aktív idős ember sz{mtalan olyan tud{ssal, ismerettel és értékes inform{ciókkal rendelkezik, melyet a jövő gener{ciója sz{m{ra {tadhat. Ezek az értékeket felt{ratlan erőforr{sokat tartogatnak a fiatalabb gener{ció sz{m{ra. Érdemes ezekre az erőforr{sokra építeni, segítségül hívni. Aktívan be kell őket kapcsolni az Ez a hely a tiéd elnevzésű kezdeményezésbe, hogy ők saj{t maguk is tevékenyen részt v{llalhassanak a településért végzett közösségi munk{ban.

25 Fejlesztendő terület: - idősek bekapcsol{sa a parkosít{sba, vir{gültetésbe, kertgondoz{sba az Ez a hely a tiéd elnevezéső mozgalomhoz való csatlakoz{ssal, abban aktív tevékenységek elvégzésével - a munkaerő vil{g{ban tartani és bevonni a nyugdíjas koroszt{lyt a civil szfér{ba - minél több olyan tevékenység biztosít{sa sz{mukra, amelybe bekapcsolódva aktiviz{lhatj{k magukat - biztons{g, megfelelő életminőség, a betegségi kock{zatok alacsonyan tart{sa, az emberi méltós{g és a funkcion{lis biztons{g megőrzése - élethosszig tartó fejlődés, életöröm és az autonómia megőrzése - fokozott jogvédelem és érdekérvényesítési képesség fejlesztése, t{jékoztat{s igénybe vehető szolg{ltat{sokról - esélyegyenlőség, pozitív reakciók az idősödés és a hosszabbéletűség t{rsadalompolitikai kihív{s{ra - Idősek Vil{gnapj{nak évenkénti megünneplése települési szinten Biztons{g, megfelelő életminőség, ön{lló életvitel fenntart{sa Az idős emberek biztons{g{t megfelelő gazdas{gi és t{rsadalmi környezet kialakít{sa és fenntart{sa mellett lehet biztosítani a veszélyeztető tényezők csökkentése, megszűntetése mellett. Emellett folyamatosan szükséges fejleszteni a szoci{lis ell{tórendszert, az otthon közeli ell{t{sok rendszerét, annak érdekében, hogy a beteg, idős emberek minél tov{bb tudjanak saj{t otthonukban élni. Fejlesztendő terület: - célcsoport szükségleteihez, igényeihez igazodó szoci{lis ell{tó h{lózat fejlesztése, kiépítése - idősek lak{sainak biztons{gi felszereltségének javít{sa a biztons{gérzet megőrzése véget, jelzőrendszeri készülékek sz{m{nak növelése - fokozott figyelem a polg{rőrség és rendőrség részéről az idősek ir{ny{ba, SZEM mozgalom kiépítése - {ldozatsegítés megismertetése az idős koroszt{llyal - prevenciós előad{sok a közbiztons{g terültén - fiatal koroszt{ly jogi ismereteink gyarapít{sa - sikeres idősödés kulcskomponenseinek erősítése: fizikai, szellemi egészség megőrzése, t{mogat{sa, ment{lis egészség megőrzése

26 1. egészség megőrzéséért történő felelősségv{llal{s erősítése, egészségmegőrző előad{sok szervezése 2. idősek klubj{n belül ment{lhigiénés csoport működtetése 3. szűrővizsg{latok folyamatos biztosít{sa a betegségek korai felismerése érdekében 4. idősell{t{s területén hum{n erőforr{s fejlesztése - adom{nyokban való részesítés sz{m{nak növelése, ehhez t{mogatók, szponzorok felkutat{sa, megnyerése Idős koroszt{ly bevon{sa a t{rsadalmi részvétel, szerepv{llal{s és közösségi megbecsültség erősítése Az idős koroszt{ly bevon{sa a közösségi életbe elégedhetetlen feltétele az időskori kiteljesülésnek, a t{rsadalmi szerepv{llal{s {ltal az idősek megbecsültnek érzik magukat. A tud{suk, ismeretük {ltal pedig segítik a fiatalabb gener{ció munk{j{t. Fontos, hogy egy közösség, település életébe véleményt tudjanak alkotni az idősek, tapasztalatuk {ltal gyarapíthatj{k a közösség értékét. Fejlesztendő terület: - igényfelmérések, elégedettségi kérdőívek elvégzése a 65 év felettiek körében a szoci{lis ell{tórendszert és m{s területeket illetően - civil szervezetekbe, testületbe idős emberek bevon{sa - Ez a hely a tiéd mozgalomba való bevon{s - önkéntesek bevon{sa programok szervezésében, település szépítésbe, és egyéb települést érintő programokba - idős emberek munk{j{nak elismerése Esélyegyenlőség, szemléletform{l{s Alapvető fontoss{gú az esélyegyenlőség megteremtése, az emberi jogok érvényesülése, és az emberi méltós{g megőrzése. Különösen fontos és nagy jelentősége van ennek idős korban. M{r egészen az élet első éveiben hangsúlyt kell adni, és a gyermekek szemléletét form{lni pozitív ir{nyban az idős korral kapcsolatban.meg kell adni a teret és lehetőséget, hogy az idősek képviseltetni tudj{k magukat a t{rsadalom minden terültén.

27 Lehetőséget kell biztosítani sz{mukra, hogy ők is megismerhessék a digit{lis vil{g nyújtotta előnyöket, hogy fel tudjanak z{rkózni az inform{ciós t{rsadalom megfelelő szintjére, és hogy ezzel egyenlő esélyekkel vegyenek részt benne. Erre ir{nyuló szemléletform{l{s elindít{sa az idősek körében, hogy koruktól függetlenül ők is aktív tagjai legyenek a mai modern vil{gnak. Fejlesztendő terület: - Biztos kezdet klub programjaiba bevonni az idős koroszt{lyt is: süteménysütés, közös ünnepségek, programok - közös esélyegyenlőségi napok szervezése az iskol{val, óvod{val és a település idős lakosaival közösen - a digit{lis ír{stud{s fejlesztése érdekében előad{sokm gyakorlati foglalkoz{sok, sz{mítógép és Internethaszn{lati tanfolyamok szervezése felz{rkóz{s célj{ból érdeklődők sz{m{ra - Médi{n (helyi újs{gon, honlapon) keresztül nyilv{noss{got adni az idősek véleményeinek, megnyilv{nul{sainak. - cselekvési terv évenkénti értékelése, nyomon követése, testület felé besz{moló készítése Fejlesztési ir{nyvonalak a 30 év felettiek, mint célcsoport: Az időskorral j{ró negatív sztereotípi{k csökkentése Pozitív időskép csökkentése a t{rsadalom minden célcsoportja felé Gener{ciók közötti kapcsolatok és együttműködések fejlesztése Béresné Szén{si Ildikó Szent Norbert Idősek Klubja vezetője Szöllősiné Pintér Krisztina Faluh{z vezetője J{noshida, m{jus 20.