Átírás

1 ú ľ ź ő ü ü ó ő ę ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ľ ü ľ ü ú Ö ő ü ľ óľ ő ü ő ü ź ľ ľ Ę ő ľ Ü Ö Á ĺ

2 ľ ő ő ľ ő ö ö í ľ ő ö ó ó ó ú ö í ő ó ő ó í ó ľ ő ő ú ő ű ó ľ ő ö ő ľő Ú ę í őľ ö ö ľ ő í ő ü ę ó Ź ő ę ü ő ő úľ őľ ő ę ü ü ő ľ ö ę ő ü ü ü ő ő ö ľ ő ę ę ö ö ő ó ü ę í ó ó ó ő ő ü ő ę ü ľ ü ü ő ö ö ő ő ó ó ľü ü ő ľ í ę ő í ĺ ĺ ő ú ľ ő ő ęľü ü ę ő ĺ ľ ü ö ö ö ľő ó ó ĺ ő ő ę ö ó í ó ę í ö ó ó ü ľ ę í ó ó ó ő ö ľ ľ í ĺ í ľ ľ úö ľ ľ ü ľ ú ő ü ŕ Ü Ö ĺ

3 ľ ő ł ó ó ü í ľ ő ő ő ó ő ľ ľ ő ľ ľ ľ ő ĺő ü ú ő ü ę ő í ľ ő ľ ó ę ę ő ľ ő ó í ü ľ đ í í í ŕ Ü Ö ł

4 ľ ä úö ľ ú ľ ľ ő ü ľ ü ľ ő ú Ö ľ őł ü ü ö ő í ü ľ ó ľ ľ ű ľ ľó ő ő ľ ő ő Í ł ő ó ľ öľ ö ľő ő ő ö óí ó Í í ő ó ľ öľ ö ľő ő ő ú ł ő ó ĺź ü ő ĺ ő ő ő ľ ł ľ ö ő ő ő ő ó Í ő ö ĺí ĺí ĺ óĺ ő ľő ő ľ ő ő ü ą ó í ćĺ ľ ő ő ľ ľ ĺľ ó í ľ ő ő ľ í ő ő ő ľ óí ó ľ ľ ű ł ľő ő ő ćĺ ľ ćĺ ó ú ĺĺ ľő ű đ ľ ľő ľó ő ő ĺĺľ í ĺ ó ľ ę ő Ü Ö ł

5 Ü ĺ ő ĺí ĺ ő ő ľ ľ ő Ö ľ ö í ó ó ő ő ő ő ĺí ő ő ö ľ ő ľ ő í ľ ő ő ę ę ü ł ą ő ľ ĺ ő ő ľ ľľ í ľ ő í ő ő ę ü ő ő ó ł ľ ľ ö ö ľó ő ő í ľ ő ó ö ľ ü ő öľ ľő ő ő ę ę ű Í ő ľ ĺ ő ľ ü ó ű Í ő í ĺź ő ő ö ó ľ ó íľ ľ ő ő ľ ó ő ó ő ľ ő ľ ő ľ ľő ę ü Ö ő ü ő í ľ ő ó ľ Í Ö ł

6 Š ĺ Í ę ę ő ľ ó ľ ű ľ ľ ó ő ľ ü Ę ó ę í ę ö ó ľ í ľ ó ó ó ó ó í ű ő ľ ľ ĺ í ĺ í ľ Ž ú ö ľ ľ ű ľ ľ ľó ó ó ó ľó ú ľ Ö ľ ő ĺ ŕ ł Ü Ö Á Í

7 ű ű ó ó ó ó ő ľ ő ľő ü ę ľ Ö ő ę ó ę ęľ ő Ę ę ö ó ő ó ö ó í ó ó ó ő ę ľ í í ľ ĺ Ö ć Á

8 í úł ľ ľ ľó ő ő ú ö ľ ó í ó ú Ö őł ę ę ó ű ö ő őľ ó í ľ ő ľ ő ľő ő ü ń ľ Ü ľ ő ę ľ ó ť ę ź ź ő ó öľ ö ľő ő ľ ü ľ Ę ó í ŕ Ü Ö ł

9 ľ ó í ú Ö ő ü Ü ő ó đ í ö ę ö ö ő ü ó ó í ľ ő Í ö ĺ ő ó ó ő ę ó ľ í í ľ ľ ł ľő ó ó ó ő ľ ő ó ľ ő ŕ ľ Ü Ö ĺ

10 ľ ő ľ ľ ľ öľ ł ő ő ľ ü ó í ő ö ö ö ľő ó ó źą ő ľ ó í í í ľ ľ ľ ł ľ ł ľő ó ó ó ľő ő ó ę ľ ę ľ ľ ő ľ Ü Ö

11 ľ ő ő ľ ł ő ő ľ ľ ó í ö ó ľ ö ó ó ő ľ ó đ í ĺ í ľ ő öľ ö ő ó ó ó ő ľ ő ę ę ó ĺ ę ę ę ľ ź ő ľ Ĺ ľ óľ ő ó ű ű Ü Ó Ö

12 ü ź ő ü ő ľ ó ó ö ö ü ő Ü ö ľ ó ó ó ľ ĺ í ő ó Íő ű ó ó ľ ľ ő ő í ó ő ű ó ő ö ő ü ő Ú í ő ő ľíľ ľ ľő ő ü ľ ó í ę ę ú ľ ľ ł ő ę ü ę ü ę ő ó ó ó ę ľ ę őł ü Ę ó í ľ Ę ľ ę ľő Ĺ ö ľ ö ľ ö ó ó ľ ę í ę ü ľ ęĺ ú ó ó ę ó ő ű ó ö ő ó ö í ť ę ó ö í ę ő ő ę ľ ó ľ ú ę ę ľ ę ö ö ö ę ľü ľ ö ö ö ę Ę ő ľ ő ę ľ ą ő ú ą ł ĺ ő í ö ö ľ ł ŕ Ü Ö ĺ

13 ó ö ó őíł ľ ę ĺó ľ ľ ő ő úľľ ö ö ő ú ĺ ö ü ę ő ę ľę ő ę ę ő ö ó ö ú ę ü ę ę ť ó ľ ę ő Í ŕ ö ö ü ö ľ í ü ę Í ü ő ę ę ĺ ö ö ő ę ű ü ę ź ź ö ő Ú ú ö ę ő ő í ő ľ ü ó ľü ú ľ ĺ ť ń Ę ź ő ź ľ ę ü ę ö ź ľ ó ęľ ę ő ę ő Í ő ő ü ę ő ę ü ę ĺ ö ľ ľ í ĺ í ľ ý Í úö ľ ĺł ł ľó ľő ő ő ó ú ľ Ö ő ĺ ő ó ó ľ ŕ Ü Ö

14 ő Ĺ ę í ę ő ó ó ó ő ú ü ü ű ó ó ę ö ĺ ú Í ő ú ű ő ű ö ö ľ ő ő ü í ó ő ü ľ ö ő ü í ő ľ ö ę ľ ő ľ ľ ő ľ ő ó ľ ő ü ę ľ ľ ő Ü ę ľ ő ę ó ę ľ ő ľ ő ľ ľ úľ ó í ő ľ ü ľ Ę ó í ľ ú Ö ľ ő ľ Ü Ö

15 ü ę ő ľ ľó ó ó ö ę ó í ľ ő ü ú ő ü ę ę ő ú ö öľ ő í ĺ ó ó ó ó í ő ő ü ó ę í ę ę őę ő ęľ ő ő ľ ő ł ő ú ą ą ő ü ó ó ľ ő ü ü ö ü ę ő ö ő ü ó ę í ő ľę ę í ú ę ó ľ ö í ő ľ í í ľ ű ö í ő ę ó ę ęíő ę ľ ľ ę ę ő öľü ö Ę ľ ő ó ę ö ö ó ő ú ó ľ ő ę ó í ő ő ő ő ę ö ö ü ó ę ő ű ö ö íľ ľ í í ó í ű ő ó í ő Ó őđ Ę í ó ľ ö ö ó í ú ę ĺ Ü Ö

16 ę í ó ö ü ľ ő ö ő ó ó ó ö ľ ó śí ó í ű ę ő Í ľ í í ő í ľ ľ ú ľ ő ü Źó í ĺ ö ľ ľ ľó ó ó ö ľ ó í ľó ű ő ü ę ő ę ó ó ó öľ ť öľ ź ę ö ę ú Ö ľ őł ę ľ í ö ź ő ó ó ö ę ő ľ ő ę ľ ó ü í ő ú Ö ő ü ő ę ö ő ę ę ú ľ Ö ő ü ó ó ó ö ę ö ő í ę í ú í ő ő ö ö ú ľ ľ ú í ŕ ĺ Ü Ö

17 ľ ó í ľ ľ ľ ľ ú ľ ł ł ĺ ő Ö ő ó ť ľ źú ź ę ő ę ö ú ö ö ę í đí ő ó ó ö ľ ó í ó ó ó ő ľ ľ Ö ĺ ł

18 í ő í í ĺ Ö ő ü Ž ĺ ö ú ľ ł ľ ľ ő í í ľó ő ő ö ľ ľ ó í ó ú ő ü ó ę ó ő ö ö ę ö ú ľ őłę ü ľ ĺ ö ó ó ó ö ľę ľő ľ ľ ü ő ü ó ü í ť ľ ő ú Ö ő ü ľő ö ő ę ú ő ü ú ľ ö ö ő ľí í ĺ ť ó ö ę ö ő ľ í ę ó ľ ľ ľ ľ ľ ú ľ ľ ľ ľ Ü Ö Á ľ ő

19 ĺ ľ ő ó ę ę ľ ę ĺ ą ú í ő ó ő ą ĺ ő ó ő ö ľ ű ö ľő ő ľ Ę ó ę í ő ő ö ú ľ ü ę ę ę ę ő í í öľ ő ó ľ ę Ę ľ ę ę ú ľ Ö ő ü Ü ľ ö ĺ ö ő ó ó ó ę ő ü ń ú Ö ő ę ü ő ö ű ö ő ó ó ő ő ę ü Ę ú ő ę öĺ ű ĺ ő ó ó ő ő ĺ Ü Ö ć ł

20 ó í ľ ú ö ú ö ĺ ő ú ű ö ö ő ľ ę ę ü ľ ľ ó ő ú ö ú ű ö ľ ő ľ ú ö ö ľ ľ ü ö ö ŕ ű ö Ĺ ę ĺ ö ü ę ľ ö ü ĺ ő ű ö öľ ľ ő í ő í ť í ó ű ö í ö ę ő ő ę ö ő ü ę ę ő Í ú ő ü ö ú ľ Ö ü ę ü í ö ő ľ ĺ ö ę ö ű ę ę ő í ó í ę ó ü í ľ ę ö ü ę ü ę ö ő ľ ľ ľ ő ü Ĺ ę ó ľ ü ľ ľ ó ľ ü ö ő ü ö ő ö ó ü ő Ę ő í í ľ ę ü ę ę ó ú ľ ó ü ę ő ú ő ľ ó ő ú ł ö ú ĺĺ ó ľ ę ę ő ę ę ę ę ü ő ú í ő ú ó í ő í ó ľ ő ó ő ó ü ĺ ľ ó ę ę ó ľ ó ö ő ę ĺ ó ę ú ľ ę ó ó ő í ź í ó ľ ö ę ő ö ö ľę ę ő ú ľ ę ó í ő ü ľ ŕ Ü Ö ĺ ĺ

21 ó ę ó ę í Ú ö ę ő ę ő ľľ ĺ ő ő ü ę ü ę ó ę ľ í ö ľ ó ú ú ę ę ő ü ö ľ ú ę ę ę í ű ö í ó ľ ľ ú ó í ő ĺ ó Ĺ ő ő ú ę ę ó ó ó í ę ú ó í ó ö ő ö ő í ó úľ ő í í ó ľ í ő ó ő í őí ő ó ő ő ę ľ ő ę ö í ę ó í ő í ó ľ źĺ ő ľ ö ö ź ĺ ö ó ę ľ í í ö ľ ű ö ľő ó ó ő ľő ľ ő ę ľ ó ľ ĺ Ü Ö Á

22 ľ ĺ ĺ ő ľ ó ú ĺĺ ľő ű ľ ľő ľó ő ľ ü ľ Ę ó í ő ő ó ę í öľö ü ó ő ö ö í ö ĺ ĺ ő ü ő í ö ó ĺ ű ľ ű ü ú í í ó ľ ĺí ľ ĺ ę ö ó ő ö í ö ó ľ ö ľü ü ő ú ü ľ ľ ę ú ú ę ę ó ó í í ę ő ľ ľ ź ľ ĺ ó í ę ľ ĺ ö ő ú ó ő ű ó ö ö ú ó ü ĺ ö ę ő ü ľ í ö ź ľ ľ ę ü ľ ę ú ö Í ó ĺ ö ü ó ő ö ę ű ó ó ű ĺ ő ĺ ü ö ő ľü ę ő ę ę ő ú ő ę ę ü źú ü í ő ő ó ľ ö ő ö í ń ú ó ö ó ü ľ ú ö ó ó ö ĺ ó ü ő ő í Ü Ö

23 ű ö ü ö ľę ű ö ő ő ę ę ľ ę ő ľ ó ü ó í ő ę ö ľ ľ ľ ę ę ę ę ű ö ľ í ű ö ę ó ľ ę ľ Ĺĺ ö ę ľ ö ö Í ú ę ü ü ü ú ó ó ú Í ő ő ő ó ę ő ľ ő ő ö ó ę ü ę ü í óť ę ú ó ú ö í ľ ö ú ę ó ľ ę ę ľ í ľ ö ľ ú Ö ť ó ő ú ü ő ó ő ą ľ ő ú ö ą ú ó ľ ő ą ó ę í ę ź ľ ę ú Ö ő ü ę Ü ú ű ő ű ę ę ę ť ľő ę ó ó ó ę ó ő ę ę ľ Ę í ó ű ö Í ę ú ę ę ĺ ö ő í ę ó ő ę ű ö ö ő ő ť ő ľ ő ő ú ą ź ľ öľ ü ö ó í ó í í ľ ľ ó ę ő ľ ő ü ę ľ ü ö ö Ü Ö ĺ

24 í ő ő ő ę ö ö ő ő ź í í ő ő ę ę í ó ó ę ő í ü ö ű ö ö ĺ ę ö ľó ĺ ę ű í ó Íó ę ö ó ü ĺ ü í ę ü ö ü ő ő ü ö ĺ ę ü ű ö ú ő Ę ľ ľ ĺíú í ü ó í ó ó í ő ő ő ľ í ó ő í ę ő ľü ľ ő í ĺĺú Í ľľ ľ ü ľ ő ő ő ó í ü ę í ľ Ę ľ í ľ ľó ó ú Ö ű ó ö ö Í ę ň ö ü ö ľ ő Í ö ú ę ő ö ĺĺ ć ę ĺ ľ ę ę ó ű ó ó ę ő ő ľű í ő ó ľ ó ö ü źú ő ęľ ö ű ę ü ö ĺ ő í ę ľ ę ę ó ő ľ ľ ű ű ü ű ő ę ę ľ ľ ö ö ę ú ę ő ő úľ ĺ ó ľ í ü ő úľľ ü ű ö ú Ĺĺ ó ęľü ń ĺ ó ő í ű ö ö ę ú ó ľ ü Í őíľ ű ó í Ú ö ó ű ö ű ö ő ű ó ü ő ú ĺ ó ł ľő í ö ö ó ĺ ó ő í ú ľ ľ ú ő ő ő ö í ó ú ö ĺ ó ľ ę ő ü Ü Ö

25 ú ľ Ü ü ó í ú ű ö ö ľ äń ü ő ő ő ö ú ĺ ö ó í Ö ü ó í ő ö ú ö ó ö ę ę ö ö ó ľ ű ó ü ľü ü ó ú ö ü ę ő ű ö ü ö ü í ľ ú ę ľ í í ľ ę ę ę ľ ü ľ ö ú ö ó ó Í ö ö ó ú ö ö ó ő ó ü ö ö ö ö ŕ ú ó ö ó Ĺ ő ü ő ó ęľę ľ ö ü ű ö Ú ü ę ę ę ó ľ ö ó ű ó ú ĺ í ę ľ ú ľ ľ ű ó ú ű ľ ę ę ö ö ü ű ö í ó ü í ó ő ę ö ú ő ĺ ę ę ę ę ő ó ő ő ő ľ ĺó í ű í ľ ľ ł úö ľ ú ű ľő ű ľ ľő ľó Ü Ö ł

26

27

28

29 ł ł ú ö ł ő ő őľ ó ó ľő ľ ő ö ó ó ĺ ó í ó ő ő ó ő ó ö í ĺ ó ĺĺ í ľ ĺ ľ öľ ľ ĺ í ö ő í ó ü ę ó í ś ö ĺ đ í ó ľ ľ ó ó í ő ő ľ í í ö ő Ł Í í ľ ő ő ö ó ü ö ö őľ ó ó ö ö ĺ ö ő Á ó ł ő ĺő ő ó ö ę í ľ ó ő ő ö ó ó ö ö ľ í Í Í ó ó ó ĺĺ ő ő ť ó ö ľő ĺ ü ó ő ö ö ó ú Í ź ó

30 ľ ő ó ľ ő ľ ľ ő ľ ł ľ ő ľ ő í ľ ő ľ ü ľ ó í ęľ Ę ę ú ő ü ĺ ö ľ ő ő í ę ó ó ó ő ő ü ú Ö ő ü ü ľ ę ę ö ú ľ ő ó ó ő ę ő ü ľ Ę ó í ľ ę ę ö ľ ő ő í ó ó ó ő ľ ľ ľ ó ľ ĺ Ü Ö Á

31 í ľű í ú ľ ö ľ ő ő í ľó ő ü ö ú ő đ í ó ü ő ü ó ę ľ ő ę ő í ú ö ü í ü ő ő í ó ĺ ö ö ť ľ ő ő ľ ő ę í ź ö í ü ó ó ó ú ö ź ó í ö ű ő ĺ ú ö ľü ę í ľ ó ő ő ú ö í ü ö ó ó ő ę ľ ę ó ę í ľ ę ő ę ü ö ú ö ő ü í ľ ęľ ö ę ő ü ę ü ę í ő Ĺ ę ę ľ ľ ő ę ő ľľő ü ę ó ü Ü ľ ő ó ę Ü Ö

32 ę ę ľ ľ ő Ę ź ř ö ú ľ ő ő ő ő ľ í Í í ú ö ľ ö ľ ĺ ľ ľ ľő ú ľ ő ü ö ľ ő ö öí ę ľ ę ő ę ľ öľ ő ó í ú ú ľ ó ę ű ú ö ú ö ú ľ ľ ő ź ć ű ö ő ü í ľ ľ ő í ó ľü ę ő ę ó ľ ő ľ ľ ő ľ ľő ľ ü ő ń ľ Ü ŕ Ü Ö

33 ő đ Ö ő ŕó ť ę ę ő ź ő ľ í ľ ő í ő ľ ó ę í ő ę ę í ü ö ó í Í Í ęľ ú Ö ő ü ü í ő í í ő ę ó í ú ľ Ö ĺĺ ę ü ę ó ť ö í í í í ú ľ Ź í ĺ ö ľ ľ ő ü ő í ę ú ő Í ó í ü ę ę ę ę í ľ ő ő ó Ę ó í ő ę ú ľ í ľ ő í ő ĺ ĺ Ü Ö ł

34 ĺí í ű í ľ ĺ ľ ľľ í ľ ő í ú ĺ ľ ĺ ó ľ í í ú í ö ľ ö ę ę ľ ľ ő ü í ź ę ő í ú ę ő ź Í ę ę ľ ó í ĺ ę ę í ľ ő ľ ľ ő ó ő ü ľ Ü ü ń ľ ő ó ę ĺĺĺ ľ ĺĺ Ü Ö

35 ź ľ ó ö ľ ö ľ ľó ő ü ľ Ę ó í ľ ö ľ ő ę ú ö ö ő ő ę ü ę ę ú ę ľü ú ö ó ő í ő ľ ő ü ö ú ľ ó í ľ ę ę ó í ĺ ö ľ ę ő ő ő ę ö ő ó í ľ ľ Í Ö ő ü Ü ľ ó ó ó ó ő ő ü ę ę ú Ö ľ őł ü ę ľ ę ľ í ĺ ľ í ó ö ő ü ő ę ó ó ö ľ ő ę ő ľ ő ő źĺ ę ú ú ó ę ú Ö ĺí ü ę ő ľó ó ó ó ő ľ ő ü ę ľ ú ő ü ó ó ő ó ő ő ę ü Ę ü ö ö ö ľ ő ú ó ó ę ő Ü Ö

36 ő ť ę ő ó í ó ę í ó ő ź ő Ź í ú ź ó Í ť ő łó ü ę ü ű É Í ő ü ű ę ő ó ö ö ó í Í ö ő ę ö ę ę ű ę ő ő ó ó ö ĺ ó ü ľ ő ö ö ę ę ľ ó í ľ ö ö ó ó ó ó í í ľ ó ĺ ľ ľ ó í ĺ ę ü ö ő ü ó ĺ ö ľ ó ő ę ę ę ę ę ó í ó ű ü ö ó ľ ö ö ę ę ľ ę ö ö ó ü ĺ ó ő ö ť í ö ö ő ő í ę ö ö ĺ í í ö ő ľ ö ő ú í ę ú ó Í í ü ü ĺ ö ń ĺ ö ó í ľ ľ ö ę ľ í ő ó í ó ę ú ő í ó í ź ę ö í í ľ ó í ü ű ö ó ú ľ ő ľ ó ő ťĺ ú ó ú ú í ő ó ő ő ö ű ľ ö ĺ ť ĺ ľ ö í ő í ę ő ĺ Ü Ö ĺ ĺ

37 ö ö ę ľ ó í í ę ĺ ó ó ó ę í ő ő ó ó ó ő ő ó ĺĺ ľ í ö ö ő ť ó ľ ę ę Ö ü ü ő ü ń í ö ę ö ő ö ę ę ő ł ü ń ę í í ü Ú í ó í ó ö ę ę ó ę ő í ó ó í ö ęľ ő ö ő ü ú ę ü ő ľ ú ö ú ü ę ľ ö ö őł ü ľ ľ ľ ó ú ú ó ó ő ľ í í ó ę ó ľę ó í ę ö ę ę ę ö ö ö í ę ľ ő ó ú ö ö ĺ Ú ű ĺ ő ľ ö ö ö ü ő ö ö ö ę ő ö ľ ę ę ú ü ő ö ö ö ü ő ő ö ú ú ő ő ę ę ę ü í ö ľ ú ĺ ĺ ę ľ ľ ő ú ü ĺ ő ó ő ó ú ą ľą óľ ő ń ą ĺ ő ü ö Ą ęľü ľ ö ę ę í ľ ę Í ĺĺ ę ó ę ę ő ü ö ę ź ľ Ü Ö

38 ó ę ü ó í í ľ ű ő ú Í ü ĺ ö ĺ ö ö ú í ó ó ę ú í ő Ĺ ö ö źń ö ő ľ í ę ľö í ó ó ę đ í ó Ę ő ę ĺĺ ľ ľó ľ ĺ Ü ú ę ľ ľó ú ľ ę ó źń ź ę ó í ő ú ö ľ ľ ő ő ľ ľę ü ő ü ü í ö ö ľ ü ę ľ ő ő ü ö ü ľ ę ĺ ľę ę ę ę ő ę ĺ ó ę ö ő ľ ü ó í ó ö ę ú ó í ę őť ú ó Í ľ ľ ó í ľ ę ü ö ő ľ í ő í ő ť ę ő ű ö ü ľ ľ ő ľ í ó ľ ľ ľ ó ő ő ö őę ő ő ö í ľ ľ öľ ü ó ó ó ę ó ę í ó ő ľ ó ľ ó ű ő ę ő í ľ ö ę ľ ę ü ę ę ę ę ę ľ ü í ó ő ű ö ľ ľ ľ ő ü ő ó ř ő ő í ű ö ö ó ö ľü öľ ö ľ öľ ľ ń ę ö ű ö ó í ö ö ő ő ď ľő Ü Ö

39 ü ľ ö ő ó őę ę ü ę ę ę ę ő ö ő Í ő ę ę ĺľű ó ö íí ľ ĺ ő ó ĺ ó ő ľ ę í ö ó ő ę ö ö ó ę í ó ö ó ó ľ ő ę ö ö ő í ö ö ę í í öľü í ő ę ü ę ę ď ó ő ő ü ó í ö ö ö ę ę ó öľü őł ü ő ę ę ę ť ľ ľ ó ü ö ó ő ü ľ ö ő Ą ő ę ó ü ť ü ľ ü í í ú Íőí ő ú ő ú ő ü ü ü ó ö ö ę ü ę ę ü ę ő ę ę Íö ľó ó ó ó ó í ű ľ ĺ ę ľ í í ľ ĺ ú ö ľ ľ ľ ľó ó ó ó ľó ú ź ő ü ę ę ľ ę ľ Ĺ ę í ó ö ő ü ő ľ ó ó í ő ľ ľ ő ő ĺ Ü Ö ł

40 ľ ő ü ú Í ő ę ľ ő ę ő ó ĺ ü ę ö ő ľł ŕ ľ Ü Ö ł

41 41/117 Mellklet a Gal Klmn Gazdasgi Program vgrehajtsról szóló beszmoló elfogadsról szóló, 297/2014. (IX. 30.) szmú önkormnyzati hatrozathoz KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA A GAÁL KÁLMÁN GAZDASÁGI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE ( ) Kisújszlls vrosa nem könnyű adottsgokkal bír a földrajzi, közlekedsi, gazdasgi s erőforrsi adottsgokat illetően. Nagy kihívsok az elvndorls, az orszgrsz korltozott munkalehetősgei, a kellő erőssgű ipar s a prosperló vllalkozsok hinya. A gazdasgi korltokat viszont sok tren ellensúlyozza a kisújszllsiak szellemi teljesítmnye, tudsa, innovatív alkotókedve. Ez az emberi elszntsg az, ami az itt lőket vszzadokon keresztül mindig is ltette s megtartotta a mindenkori gazdasgi szűkössgek ellenre is, valamint hitem szerint a gondviselő Isten. Illssy Ádm

42 42/117 Kisújszlls Vros Önkormnyzata Gal Klmn Gazdasgi Programjnak rtkelse Tartalom BEVEZETÉS... 3 Jövőkp, ltalnos clok... 4 Kisújszlls trsadalmi, gazdasgi, kulturlis rtkei... 5 A vros gazdasgi s trsadalmi környezetnek alakulsa között... 7 Az önkormnyzatot rintő legfontosabb szervezeti vltozsok Költsgvetsi adatok az önkormnyzat működsről ( ) Az adóssgkonszolidció jelentősge A VÁROS MŰKÖDTETÉSÉNEK JELLEMZŐI, EREDMÉNYEI Az önkormnyzati munka keretei Szocilis s gyermekjólti ellts, gyermekvdelem Egszsgügyi ellts Közoktats, köznevels Foglalkoztats, közfoglalkoztats Közrend, közbiztonsg, bűnmegelőzs Mezei őrszolglat Közterület-felügyelet Jelzőrendszer Kommunikció, helyi mdia Kisújszllsi Nagykun Polgrőr Egyesület Ivóvíz-szolgltats, szennyvízkezels, belvízelvezets Környezetvdelem, hulladkgazdlkods Közművelőds, kultúra, kiadvnyok Civil szervezetek Nyilvnossg, kommunikció, kiadvnyok Idegenforgalom, turizmus Szabadidő, sport Önkormnyzati kapcsolatok A VÁROSFEJLESZTÉS EREDMÉNYEI VERSENYKÉPESEBB VÁROS Értkközpontú s munkahelyteremtő vrosfejleszts A belvízelvezető rendszer kipítse s felújítsa Közpületek akadlymentesítse Közlekeds, zugprogram A Nprajzi Killítóterem (Morgó) iskolabart felújítsa Kumnia Gyógy- s Strandfürdő Hotel Kumnia*** A vrosközpont funkcióbővítő fejlesztse (vrosközpont, Klvin tr, Vigadó) Szocilis fejlesztsek Egszsgügyi fejleszts a Gyermekorvosi Rendelő felújítsa Sportfejlesztsek A hulladklerakó telepek rekultivciója - európai uniós normk szerint Környezeti kultúra (köztri alkotsok) Mellkletek

43 43/117 Kisújszlls Vros Önkormnyzata Gal Klmn Gazdasgi Programjnak rtkelse BEVEZETÉS Közppontban a foglalkoztats ezzel a gondolattal indította útjra 2012-ben Kisújszlls Vros Önkormnyzata a Gal Klmnról, Kisújszlls egyik legjelesebb vrosfejlesztő polgrmesterről elnevezett gazdasgi programjt. E program a ngyves szakaszokra osztott önkormnyzati munka alapdokumentuma: a vros működtetsnek s fejlesztsnek cljait s eszközeit foglalja össze. Helyzetelemzs s feladatokra lebontott tervezs foglalata. Arra, hogy a ngyves önkormnyzati ciklus közepn a kpviselő-testület teljes egszben tdolgozta volna gazdasgi programjt, 2012-ben először került sor. A es vre elfogadott program (68/2012. (III. 29.) szmú önkormnyzati hatrozat) tfogó felülvizsglatt azonban több olyan jogszablyi rendelkezs indokolta, amely a vros működtetst ms alapokra helyezte. Emellett a kpviselő-testület az eddigieknl mg hangsúlyosabban kívnta kezelni a helyi lakosok foglalkoztatsi lehetősgeinek bővítst. A felülvizsglt gazdasgi programot kpviselő-testületünk a 171/2012. (IV. 24.) szmú hatrozatval fogadta el. Döntsünk helyessgt az azóta eltelt kt v igazolta. Olyan nagy horderejű vltozsoknak lettünk ugyanis rszesei s lehetősgeinkhez mrten alakítói is, amelyek vtizedekre megvltoztatjk vrosunk működst s működtetst, s tegyük hozz: vrosunk lett. Ennek legfontosabb kulcsszavai a következők: vrosfejleszts, feladat-tszervezsek, adóssgmegvlts, pnzügyi konszolidció, új színterek a kialakítsa a tartalmasabb közössgi lethez. A gazdasgi program rtkelse sorn a vrosunk működtetsben s fejlesztsben megmutatkozó legfontosabb tendencik megfogalmazsra s az elrt eredmnyek szmbavtelre vllalkoztunk. A rszletesebb bemutats lehetősgvel azon tmk esetben ltünk, amelyek a legtfogóbb vltozsokat hoztk vrosunk közössgnek letbe. Hosszas terjedelme ellenre ez a szmvets mgis rövid foglalata ngy v önkormnyzati krónikjnak, mert mindannyian rezhettük s tapasztalhattuk, hogy sokat dolgoztunk s szmos eredmnyt elrtünk. Bízunk abban, hogy az elmúlt ngy v sorn meghozott döntseink is olyanok voltak, amelyek a lehetősgek mrlegelse közepette a legjobban szolgltk az adott helyzet megoldst s annak hosszú tvú kedvező hatst. E helyen mondunk köszönetet mindazoknak, akik egy-egy szervezet, intzmny, gazdlkodó egysg, hivatal, civil közössg tagjaknt vagy ppen magnemberknt brmilyen módon tmogattk vrosunk fejlesztst. Mltn mondhatjuk, hogy közösen annak a felelőssgteljes munknak a rszesei lehettünk, aminek eredmnyeknt küllemben megszpül, működsben racionlisabb, lelkületben pedig szerethetőbb vros lesz Kisújszlls. Bízunk benne, hogy a következő önkormnyzati ciklusban mindez folytatódni fog. 3

44 44/117 Kisújszlls Vros Önkormnyzata Gal Klmn Gazdasgi Programjnak rtkelse Jövőkp, ltalnos clok Milyen vrosban szeretnnk lni? erre a krdsre vlaszolunk, amikor vrosunk jövőkpt körvonalazzuk. Az objektívnek tekinthető vlasz szmos szubjektív feleletből adóik össze, hiszen mindenkinek ms az idelis lakókörnyezet, az idelis otthon. Mindezek alapjn azonban mgis jól körülírhatjuk azokat az elvrsokat, amelyek teljesülstől otthon rezhetjük magunkat lakóhelyünkön. A gazdasgi program ezek felvzolsval fogalmazta meg azokat a kritriumokat, amelyek mentn a kpviselő-testület a vros működtetst s fejlesztst alakítani kívnja. Az elmúlt ngy v eredmnyeit az alapjn ítlhetjük meg, hogy mennyire szolgltk, illetve szolgljk a legfontosabb területeken a vros komfortosabb, lhetőbb ttelt. A gazdasgi program rtkelsben döntően a közötti időszakot vizsgljuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azonban a vrosirnyíts folyamatt, nevezetesen azt, hogy ez a ngyves időszak egy folyamat, a vrostörtnet rsze. Szűkebb rtelemben vve msodik szakasza a Nagykun Polgri Kör Fidesz többsgű vrosvezetsnek, mely új alapokra, helyezte a vros működtetst, fejlesztst s közössgi lett őszn elsöprő többsgű lakossgi szavazs eredmnyeknt a korbbinl nyíltabb vrospolitika s dinamikusabb vrosfejleszts vehette kezdett, ami jelentős infrastrukturlis beruhzsok megvalósítsban s tovbbi fejlesztsek plyzati megalapozsban, valamint gazdag közössgi s kulturlis letben nyilvnult meg. Ezt a közötti ngy vet Az lhetőbb Kisújszllsrt címmel, a fordulat időszakaknt jegyezzük a vros krónikjba. A közötti szakasz ennek a folytatsa volt, hiszen az elrt eredmnyek alapjait döntően az előző vekben plyzatokkal, kötvnykibocstssal, tervek kszítsvel teremtettük meg. Ezt a programot a Szívvel s rtelemmel Kisújszllsrt címmel hirdettük s valósítottuk meg. Tgabb rtelemben a es veket a rendszervlts utni időszak vrosfejlesztsben eddigi legeredmnyesebb ngy esztendejeknt rtkelhetjük, megkockztatva azt a megllapítst is, hogy eredmnyeiben megközelíti a vrosunk törtnetnek legproduktívabb esztendeit, melyekben közelítőleg szz esztendővel ezelőtt Gal Klmn polgrmester s kpviselőtrsai voltak a vros vezetői. Tegyük mindehhez hozz, hogy az önkormnyzati feladatelltsban is nagy horderejű vltozsoknak lehettünk rszesei. Amikor az elrt eredmnyeket rszleteiben is rtkelni kívnjuk, a vros remlt s tervezett jövőjnek jellemzői mentn gondolkodunk. A krds: döntseinkkel, vrosirnyítsi s vrosfejlesztsi munknkkal, elrt eredmnyeinkkel előbbre jutottunk-e annak a tervezett jövőkpnek a megvalósítsban, amelyek a következők: - A kisújszllsi ember otthon rzi magt vrosban, mert magt s csaldjt biztonsgban tudja. E biztonsgrzet legfontosabb összetevői a közössg, a lakóhely, a munkahely, a trgyi s szellemi-kulturlis környezet megtartó ereje. A vrosvezets konkrt intzkedsei ezeket az rtkeket vdik s fejlesztik. - Eszttikus, tiszta s egszsges a lakókörnyezet, szp a vrosközpont, rendezettek az utck. - Tiszta az ivóvíz, a szennyvíz kezelse korszerű módon törtnik, a belvizet egsz vrosból kipített rok- s csatornarendszeren vezetik az lővizekbe, a lakossgi hulladkot környezetbart módon kezelik. - Az úthlózat az egsz vrosra kiterjedően burkolt s biztonsgos, ugyanakkor a vros az orszgos vasúti s közúti közlekedsben könnyen elrhető. - A külterületek is rendezettek, földútjaink karbantartottak, jrhatóak, a hasznlók a közös rdeket s clt megrtik. - A jó infrastrukturlis feltteleknek köszönhetően a munkahelyteremtő vllalkozsok szma nő, közöttük olyan vllalkozsok is ltesülnek, amelyek a helyben megtermelt lelmiszereket, termkeket rtkesítik. - A lakosok szmra helyben elrhetőek az egszsgügyi alapszolgltatsok, valamint a bölcsőde, óvoda, iskolk. 4

45 45/117 Kisújszlls Vros Önkormnyzata Gal Klmn Gazdasgi Programjnak rtkelse Élnk s gazdag a közössgi let, a hagyomnyos s újonnan alakult civil szervezetek egymssal jó kapcsolatban működnek. - A kulturlis s sportlet ignyes, a környk szmra is vonzó szórakozsi s kikapcsolódsi alkalmakat kínl, s a lakosok lnek is ezekkel a lehetősgekkel. - A kisújszllsiak - tjkozottak a vros dolgai felől, sőt gyakran ad hírt magról a vros megyei s orszgos mdiban is, - szívesen vesznek rszt a vros közletben, - ismerik kun hagyomnyaikat, büszkk is elődeiknek a magyar törtnelemben többször bebizonyított helytllsra, - vendgszeretőek, ezrt s a kivló szolgltatsairól a trsgben, de az orszgban is egyre ismertebb vló Kumnia Gyógy- s Strandfürdőnek, valamint a Hotel Kumninak nagy a ltogatottsga, a turizmus a vrosban sokaknak munkt is ad. - A vros tovbbi lete szempontjból kiemelkedő jelentősgű a közbiztonsg javítsnak ignye, annak megvalósítsa. - Mindezeknek köszönhetően a lakossgszm eddig tapasztalt csökkense remnyeink szerint megll, majd nhny ven belül a születsek s a lakossg szma nőni kezd, több lesz a munkalehetősg, s többen akarnak s fognak tudni itthon boldogulni. Kisújszlls mg lhetőbb lesz, s trsgünk egyik legdinamikusabban fejlődő kisvrosaknt fogjk ismerni. Kisújszlls trsadalmi, gazdasgi, kulturlis rtkei Egy települs lakóinak identitstudata annl erősebb, minl több közössgi rtk fűzi őket össze. A közös rtkek az összetartozs tudatt, sajtos kohziót s kapcsolatrendszert jelentenek a települs szmra, amik ugyan a múltból eredeztethetők, de a települs jelent s jövőjt lnyegesen meghatrozhatjk. Értelmezhető ez a települs trsadalmi, gazdasgi s kulturlis letben egyarnt. Kisújszlls múltjt több vezredre visszavezetik a rgszeti s törtnelmi kutatsok. Ezek alapjn mondhatjuk, hogy ez a vidk vezredek óta lakott hely, lakói földművelssel foglalkoztak, llatokat tartottak, psztorkodó letet ltek. A több ezer ves múltból mig az ún. kunhalmok maradtak fenn, melyek különleges mementók, hajdani temetkezsi helyek az Alföldön, benne a Nagykunsgon. A honfoglaló magyarok ezen a gyren lakott vidken szlv npeket talltak. Az Árpd-korból falvak, sőt templom maradvnyait trtk fel. Az 1200-as vek közepn idetelepülő harcos kun nemzetsgek a kirlynak tett katonai szolglataikrt sajtos kivltsgokat kaptak, egy rszük azonban szintn a földművelő, llattenysztő letmódra trt t. Ksőbb, a tatr s török pusztítsok idejn többször elnptelenedett ez a vidk. A török idők utni újratelepüls az alföldi települsek gazdasgnak javulst, trsadalmi letnek újraszablyozst hozta. Miutn azonban az 1700-as vek elejn a Jszkunsgot a Nmet Lovagrendnek eladtk, a kunok Rkóczihoz csatlakoztak, remlve kivltsgaik visszanyerst. Rkóczi a rakamazi birtokn összegyűjtötte az e területek maradk lakóit, majd vekkel ksőbb hozzsegítette őket ahhoz, hogy visszatrjenek hajdani lakóhelyükre. Kisújszlls augusztus 17- n települt újra újabb fordulópont a jszkunok letben, hiszen ekkor vsrolhattk vissza szabadsgukat s kaptk vissza kivltsgaikat. Ezzel megnyílt az út a parasztpolgrosods előtt, ami a többi jszkun települshez hasonlóan Kisújszlls fejlődshez is jelentősen hozzjrult. Kisújszlls 1806-ban kapott mezővrosi rangot. Az ipari s a kereskedelmi tevkenysg azonban csak lassan bontakozott ki. Az 1848/49-es forradalom s szabadsgharc itt mr olyan mezővrost tall, melynek lakosai egy emberknt lltak a forradalom ügye mell. A szabadsgszeretetből, erős öntudatból s önllósgi vgyból, szívós munkból s nagy akaraterőből összetett magatarts generciókon t hagyomnyozódott, ma ezt rtik a gyakran hasznlt kun mentalits kifejezs alatt. A vrostörtnet lapjaiból ez a megfoghatatlan, de az összetartozs-tudatot erősítő mentalits ma rtkeink egyike. Illssy Ádm, vrosunk törtnelmi Illssy csaldjnak mai leszrmazottja 2014-ben, díszpolgrr avatsakor így fogalmazott vrosunkról: A gazdasgi korltokat sok tren ellensúlyozza a kisújszllsiak szellemi teljesítmnye, tudsa, innovatív 5

46 46/117 Kisújszlls Vros Önkormnyzata Gal Klmn Gazdasgi Programjnak rtkelse alkotókedve. Ez az emberi elszntsg az, ami az itt lőket vszzadokon keresztül mindig is ltette s megtartotta a mindenkori gazdasgi szűkössgek ellenre is, valamint hitem szerint a gondviselő Isten. Kisújszlls mai adottsgaiból a következő rtkeket emeljük ki: Rendezett vroskp, karakteres vrosközpont: Kisújszlls kisvrosias arculata a 19. szzad vgn s a 20. szzad elejn alakult ki. Ekkor pültek a műemlk Reformtus templom kivtelvel a vroskpet ma is meghatrozó, többnyire neobarokk s neoklasszicista stílusjegyeket viselő közpületek. A 20. szzad msodik fele azonban itt is a sablonos szocrel pülettömböket s lakópületeket hagyta emlkeztetőül. Ezeket szögletes vonalait oldjk a lakótelepek mra nagyra nőtt fi, valamint a lakosok ltal ültetett s gondozott virgok. Kedvező közlekedsi felttelek, infrastruktúra: A vros vasúton s közúton egyarnt jól megközelíthető: a Budapest Nyíregyhza Zhony vasútvonal mentn fekszik, a 4-es szmú főútról könnyen elrhető. A vroson belül a burkolt utak arnya 95%-os. A csatornzottsg gyakorlatilag teljes körű, a vros jó eredmnyeket tud felmutatni a szelektív hulladkkezelsben is. Bővülő kínlat az idegenforgalomban: Kisújszlls tipikus alföldi települs, többsgben rendezett, hangulatos utcival, szp fasorokkal, parkosított terekkel, valamint a tjba pülő kerti gazdlkodssal. A felújított vrosközpont kellemes htteret nyújt stkhoz, szabadtri programokhoz. A vrosközpontot több mint szzves reprezentatív pületek alkotjk. Gyógy- s strandfürdő, hotel, ifjúsgi szllshely, fürdőgyógyszati szolgltatsok vrjk a vendgeket. A fürdő fokos (a fürdőfejleszts sorn fúrt új kútnak köszönhetően mr fokos víz is van) alklihidrognkarbontos-jódos vize gyógyító hatsú. Megújuló vrosközpont, szmos köztri alkots, rendezett parkok fogadjk az iderkezőket. A vros egynapos kirndulsok jó kiindulópontja a Hortobgyra, a törtnelmi Egerbe, az ecsegfalvai túzokrezervtumba. Kedvező felttelek mezőgazdasgban: Kisújszlls alapvetően mezővros, jó minősgű, gazdlkodsra alkalmas termőföldek, szntók s legelők veszik körül. Eredmnyesen működik a vros egyik legjelentősebb munkltatója, a Nagykun 2000 Mg. Zrt., valamint Európban egyedüllló a kisújszllsi rizstermeszts, belertve az indinrizs termesztst is. A lakossg jelentős rsze konyhakerti gazdlkodst is folytat. Termszeti rtkek a vrosban s annak hatrban: Kisújszllson szmos termszeti rtk kilt vdelemrt. Az önkormnyzat szakmai tanulmny alapjn felmrte ezeket, s megkezdte a helyi vdelem al helyezsüket. A termszeti rtkek gazdag körből itt a helyi vdelem al kerülő rtkeket emeljük ki. Ezek a vros hatrban: az Öregerdő több szz ves tölgyfival s a csatlakozó tisztsokkal, a Gyalpri erdő s csordajrs, a Nagyrt s a kisújszllsi rizsföldek. A vroson belül pedig az Erzsbet kirlyn liget, melynek az 1898-ban törtnt ültetst Móricz Zsigmond Forr a bor című regnyben is megörökítette, tovbb a Reformtus templom kertjben s a mellette elhelyezkedő iskola udvarn az erdei fülesbaglyok gyülekezőhelye, valamint a Psztorkods Emlkhelye. Emellett vrosszerte van mg szmos öreg fa is, a hatrban pedig a megmaradt ngy kunhalom. Szles körű kínlat a köznevelsben: A vrosban öt egyhzi s egy llami fenntartsban lvő, jól felszerelt, köznevelsi intzmny működik, melyek a köznevelsi szolgltats szles kört biztosítjk az óvodai elltstól kezdve az ltalnos, szak- s szakközpiskolai, gimnziumi elltson t a művszeti oktatsig, belertve az ltalnos s közpiskolai kollgiumi elltst is. 6

47 47/117 Kisújszlls Vros Önkormnyzata Gal Klmn Gazdasgi Programjnak rtkelse Gazdag kulturlis hagyomnyok: A vrosban a hagyomnyőrzs a trgyi s szellemi kultúrban egyarnt jelen van. A trgyi kultúrt őrzik a vrosközpont meghatrozó közpületei, valamint a rgi, a paraszti s a paraszt-polgri pítkezs jegyeit őrző pületek. Kiemelendőek a műemlk pületek: a Reformtus templom, a Nprajzi Killítóterem (egykor Morgó csrda) s a Vroshza. Ezeken túl rtkes pítszeti emlk a mintegy ktszz ves Tjhz is. Kpzőművszeti emlkek, alkotsok sora szpíti a vrost, közöttük az első vilghború emlkeztetőjeknt az orszg egyik legszebb lovas szobra, a msodik vilghború mementójaknt pedig a harangos szobor, valamint a Psztorkods emlkhelye, a Brnykút, a Turulmadaras emlkmű, a Bagamri-szobor, a Piacos fiú c. alkots vagy a vros makettje hogy csak nhnyat említsünk. De vannak a npi díszítőművszetet művelő helyi kzművesek, közöttük szalmafonók, gyöngyfűzők, csipkeverők. A vros szellemi kultúrjnak trgyiasult alkotsai, azaz helytörtneti könyvek sora jelenik meg vről vre a vrosban. Az v sorn több zenei, lovas, gasztronómiai s sportprogram vrja az rdeklődőket. A helyi civil szervezetek aktív rsztvevői a vros közössgi letnek. Tmogató vrosvezets: Szemlletben s ennek megnyilvnulsaknt döntseiben is elősegíti a vrosvezets a lakossgnak munkalehetősgeket kínló vllalkozsok letelepedst, a munkahelyeket is teremtő önkormnyzati fejlesztseket, valamint a munkanlküliek szmra a közmunkaprogramok minl szlesebb kört. A vrosvezets motivló s tmogató szerepe jellemzi a helyi közössgek intzmnyek, civil szervezetek, sportegyesületek működshez s programjaihoz való hozzllst. A vros gazdasgi s trsadalmi környezetnek alakulsa között Új alapokra helyeződött az önkormnyzat működse A es vek az vezred első gazdasgi vilgvlsgnak időszaka is voltak, amely rtelemszerűen kedvezőtlen hats gyakorolt az orszg költsgvetsre, s ugyanígy vrosunk letre, szorosabb rtelemben vve gazdlkodsra, költsgvetsnek alakulsra s a foglalkoztatsra is. Sajtos módon ugyanakkor a költsgvetsi szempontból nehezebb as vek utn a vre a megvltozott jogi környezetben biztosabb alapokra helyeződött a vros működtetse. Ez kormnyzati intzkedseknek s helyi döntseknek egyarnt köszönhető volt. A kormnyzat a helyzet kezelsre generlis intzkedseket vezetett be. A nagy elltórendszerek működsnek reformjt valósítottk meg a közoktats/köznevelsben, az llamigazgatsban, a víziközmű-szolgltatsban s a kommunlis hulladk gyűjtsnek rendszerben. Ezeken a fontos területeken csökkentettk az önkormnyzati szerepvllalst, ezzel együtt az önkormnyzatok finanszírozst. A lakossg letkörülmnyeinek javítsa rdekben tlagosan 20%-os rezsicsökkentst valósítottak meg, intzkedseket tettek a laksvsrlsokhoz felvett devizahitelek miatt eladósodott csaldok megsegítsre, s jelentős növekedsre adtak lehetősget a közmunkaprogramba bevontak szmt illetően is. Az önkormnyzati gazdlkodsban a legnagyobb horderejű segítsget az adóssgkonszolidció, azaz az önkormnyzatok hiteleinek tvllalsa jelentette. Kpviselő-testületünk a vlsg negatív hatsait önkormnyzati szinten a feladatok tszervezsvel, s az eddigieknl mg nagyobb költsgvetsi fegyelemmel vdhette ki. Ez utóbbiba belertendő, hogy a kiadsok s bevtelek egyensúlyt az eddigieknl mg szigorúbban követeltük meg. Ennek sorn figyelembe vettük, hogy a bevteleink mindenkor biztosítsk a vros működőkpessgt, legalbb az elrt szolgltatsi színvonal megőrzst, legyen megfelelő bevteli forrs a fejlesztsek megvalósítshoz, majd pedig azok működtetshez, 7

48 48/117 Kisújszlls Vros Önkormnyzata Gal Klmn Gazdasgi Programjnak rtkelse a fejlesztsek sorn törekedjünk a megújuló energiaforrsok nyújtotta lehetősgek kihasznlsra, a települsfejlesztsben legyen mg hangsúlyosabb a foglalkoztats elősegítse. Fejlesztseink előkszítsben követelmnyknt jelent meg a fenntartható fejlőds a gazdasgban, a környezetgazdlkodsban, a trsadalmi folyamatokban. A npessgszm az orszgos tendencik szerint alakult A npessg alakulsnak szempontjból folytatódott az orszgra is jellemző kedvezőtlen tendencia: a lakossg fogysa s elöregedse. Az albbi adatok a lakossgszm alakulst mutatjk be december 31-n11.908, december 31-n pedig llandó lakosa volt Kisújszllsnak (-439 fő). Adatok főben dec. 31. Állandó npessg szma Élveszületsek szma 96 Hallozsok szma 165 Hzassgkötsek szma 36 Vlsok szma 31 Élveszületsek közül frfi 51 Hallozsok közül frfi 89 Terhessgmegszakítsok szma 47 Idevndorlsok szma (llandó s ideiglenes) 385 Elvndorlsok szma (llandó s ideiglenes) 429 Állandó odavndorlsok szma 164 Állandó elvndorlsok szma 195 A lakossg korösszettelt nemek közti bontsban az albbi brk szemlltetik. Állandó npessg nők: 8