AZ EVEZÉS SPORTÁG ENERGETIKAI HÁTTERE

AZ EVEZÉS SPORTÁG ENERGETIKAI HÁTTERE DR. SZŐTS GÁBOR TESTNEVELÉSI EGYETEM

MOTTÓ: Az elmélet ismerete nélkül nem tudunk optimális döntést hozni a gyakorlat számára! A legfontosabb anyagcsere utak, azok sebességének és mértékének, a közöttük meglévő összefüggések megismerése hozzájárul a megfelelő edzéstervek és edzésmódszerek optimalizálásához.

Sportág maximális erő Sportági sajátosságok erőállóképesség hajlékonyság koordináció labdarúgás 1,0 1,5 3,0 3,0 kézilabda 2,5 1,0 4,0 3,0 kosárlabda 1,0 1,0 3,5 3,5 röplabda 2,0 1,5 4,0 3,0 vízilabda 2,0 2,0 2,0 2,0 jégkorong 1,5 2,0 3,0 2,5 tenisz 2,0 1,0 3,0 4,0 asztalitenisz 2,0 1,0 4,0 3,0 rövidtávfutás 2,0 1,5 2,0 2,0 középtávfutás 1,5 2,0 2,0 2,0 hosszútávfutás 1,0 1,0 2,0 2,0 torna 4,0 4,0 5,0 5,0 EVEZÉS 3,0 5,0 2,0 3,0 súlyemelés 5,0 3,0 2,0 3,0

Versenyszámok 2000 m férfiak 6 33,35 5 19,35

Versenyszámok 2000 m nők 7 07,71 5 54,16

Versenyszámok még egyéb Para 1 000 m 3 15 5 13 Ergométeres 2 000 m 5 56,7 5-8

5-8 idejű világcsúcsok ideje és sebessége eltérő sportágakban FÉRFI NŐI Δ ffi vs. nő 3 000 m futás 7 31,66 (23,94 km/h) 8 20,68 (21,6 km/h) 49 800 m úszás 7 32,12 5 000 m gyorskorcsolya (6,37 km/h) 8 13,86 (5,83 km/h) 6 03,32 (49,58 km/h) 6 42,66 (44,77 km/h) 41 39 EVEZÉS 1x 8x 6 33 (18,32 km/h) 5 19 (22,5 km/h) 7,07 (16,86 km/h) 5 54 (20,33 km/h) 26 35 Ergométeres evezés 2 000m 5 56 (20,22 km/h)

2 000 m EVEZÉS? sikeres TAKTIKA=BIOKÉMIA Állóképesség EDZETTÉGI, ÉLETTANI, KONDICIONÁLIS követelmények, amelyek meghatározzák a teljesítményt Erő állóképesség Gyorsaság (izom) Gyorserő (izom) Maximális erő (izom)

2 000 méteres táv szakaszai és időtartama(%)

2 000 m táv és szakaszai Teljesítmény/táv időtartam csapásszám Sebesség/energia Start fázis 2 500-3 000 Watt < 10 36-42 Anaerob alaktacid Indulási fázis 1 400-2 800 Watt Utazó fázis 1 000-1 600 Watt Véghajrá 1 300-1 800 Watt 10-60 34-38 Anaerob alaktacid/laktacid 1-6 30-36 AEROB (szénhidrát) 6 < 34-38 Anaerob alaktacid/laktacid 500 m 7,9 m/csapás 5,48 m/s, 19,73 1 000 m 8,7 m/ csapás 5,23 m/s 18,83 1 500 m 8,8 m /csapás 5.28 m/s 19,00 2 000 m 8,5 m/csapás 5,44 m/s 19,58

CÉL:az izomműködés (teljesítmény) Szabályozás, kontroll Savasodás (acidózis) csökkentése ATP szint megtartása Glikogénszint fenntartása Oxigén hiány elkerülése Gyulladások csökkentése optimalizálása Függ: Genetika - beidegződés - izomrost összetétel - anyagcsere típus Edzettségi állapot

Az energia a rendszer azon képessége, hogy munkát tudjon végezni Mi befolyásolja a sportolók energiafelhasználását? A terhelés nagysága intenzitása időtartama edzettségi, kondicionális állapot stb. Az energiafelhasználást időegységre vagy tevékenységre szokták vonatkoztatni: vagy 70kg Pl.: 100 m (12 mp):190 kj evezés (6km/h):3226 kj/h 200 m (25 mp):400 kj verseny:4400kj/h 400 m (47 mp):450 kj kerékpár (40km/h):5570kJ/h 800 m (110 mp):480 kj boksz (erős):6160 kj/h 1500 m (3 48 mp):600 kj

ENERGIA átalakítás lehetőségei Magas helyzet Feszültség forrás Kiindulási anyag Magas potenciál alacsony Esési magasság Súly Alacsony helyzet Feszültség Töltés mennyiség Föld Szabad entalpia változás ΔG Anyag mennyiség Végtermék Mechanikai munka Elektromos munka Kémiai munka

Szénhidrátok (500gr, 200gr Zsírok (8 kg, 150 gr Fehérjék (2-6 kg, 75gr =17 kj/gr =39 kj/gr =23 kj/gr

Alapvető tápanyagok, mint energiahordozók? Ideig elegendő :- Szénhidrátok 90 intenzív állóképességi terhelés - Zsírok órák, napok közepes intenzitású állóképességi terhelés - Fehérjék tartós hosszantartó állóképességi terhelés

ENERGIAKINYERÉS LEHETŐSÉGEI AEROB ATP képződése oxigén jelenlétében ANAEROB ATP képződése oxigén felhasználása nélkül Folyamatos, teljes lebontás OXIDÁCIÓ Szénhidr át Zsír ÁLLÓKÉPESSÉG ALAPÁLLÓKÉPESSÉG ALAKTACID ATP és KrP lebontása GYORSASÁG GYORSERŐ LAKTACID A GLUKÓZ részleges lebontása TEJSAV keletkezése mellett GYORSASÁGI és ERŐ ÁLLÓKÉPESSÉG EVEZŐS ÁLLÓKÉPESSÉG

ANAEROB-ALAKTACID ENERGIANYERÉS Az energia kb. 6-10 másodpercig elegendő (ATP+KrP) Döntően: MAXIMÁLIS ERŐ GYORS ERŐ GYORSASÁG Az elhasznált KREATINFOSZFÁT gyors visszaalakulása [kb 60 belül (3 )]

ANAEROB-LAKTACID energianyerés Az energia elegendő kb. 15-45 Döntően: GYORSASÁGI ÁLLÓKÉPESSÉG ERŐÁLLÓKÉPESSÉG EVEZŐS ÁLLÓKÉPESSÉG A GLUKÓZ részleges lebontása TEJSAV keletkezése TÚLSAVASODÁS Fájdalmas és teljesítménycsökkentő A TEJSAV a pihenési fázisban újra tud hasznosulni Aktív pihenés (1-3 )

Az ANEROB TERHELÉSRE ADOTT ADAPTÁCIÓS VÁLASZOK Nő valamelyest az oxidatív enzimek aktivitása Nagymértékben nő a glikolitikus enzimek aktivitása TEJSAV termelődés mértéke csökken Nő a tejsav puffer kapacitás mértéke Nő az anaerob teljesítőképesség

AEROB energianyerés Energia elegendő 60-90 Döntően: ÁLLÓKÉPESSÉG ALAPÁLLÓKÉPESSÉG A SZÉNHIDRÁTOK és a ZSÍROK TELJES OXIDÁCIÓJA szolgáltatja az energiát

Az AEROB TERHELÉSRE ADOTT ADAPTÁCIÓS VÁLASZOK Nő az izomzat kapillarizációja Nő a mitokondriumok száma, mérete Nő az oxidatív enzimek aktivitása Nő a zsírsavak membrántranszportja Nő a zsírlebontás mértéke Nő az arteriális oxigén kinyerése GLU/GLY lebontás csökken TEJSAV termelődés csökken, elimináció nő Izomrost átalakulás IIb.-ből IIa.-ra szívizom megnagyobbodás

Nő az aerob teljesítőképesség IGY Nagyobb GLY raktár Gyorsabb az izom GLU felvétele a vérből a terhelés alatt és után A GLU keletkezése GLY-ból közepes terheléskor Gazdaságosabb izom koordináció Javuló helyi anyagcsere szabályozás változó vegetatív szabályozás

A tápanyagok lebontása révén energia nyerhető Táplálék felvétel kiválasztás Szénhidrát Zsír Fehérje Energia az ATP nyeréshez Energia az izom összehúzódáshoz Állandó ATP szétválás és újraépülés!

Az ATP szerkezete, mennyisége Miozin fejek Az ATP sejten belüli mennyisége: 2-10 mmol/l=50 gr. (kb. 30mp-re elég) nyugalmi szükséglet:0,1 kg/perc izommunka:0,5 kg/perc nyugalom: egy 70 kg ember kb.140 kg-t termel. ATP-ADP ciklus: (kb. 3000x/nap) A sejt energiaállapotát az ATP/ADP arány határozza meg!

Az izomsejtek energia forrásai: ATP-ADP, ATP-Kreatin átalakulás Izom elernyedés KONTRAKCIÓ ENERGIA Izom kontrakció ~ 30 kj/mol KULCS ENZIMEK 2

Hordozó fehérjék ATP az egyetlen közvetlenül felhasználható energia forrás az izom számára. A mitokondrium az energiagyár ahol KrP-ból, a zsírsavakból és a glukózból ATP szintetizálódik. A TEJSAV a májban O 2 segítségével ismét felépülhet glikogénné, így hasznosul ismét. = Cori kör

kulcsenzim

Az izomműködés energiaforrásai kreatinfoszfát O 2 nélkül Alaktacid szénhidrát Laktacid szénhidrát O 2 nel zsír Kontrakciós energia KÉMIAI energia energiaáramlás MECHANIKAI energia

AEROB-ANAEROB ENERGIANYERÉS Glikogén Glukóz Aminosav Zsírsavak Maximális terhelés Rövid idejű terhelés Hosszú terhelés ATP-raktár ATP-termelés ATP KrP Glycolysis Anaerob Aerob aerobic system ß-oxidació glikolízis glikolízis Szubsztrát szintű a foszforiláció Oxidatív foszforiláció Citromsav ciklus 10 10-2 2 <

AZ ENERGIASZOLGÁLTATÁS %-os MEGOSZLÁSA Az energiaszolgáltatás %-os aránya és a terhelés időtartamának összefüggése TERHELÉS IDŐTARTAMA mp-ben Gastin 2003

Az ATP és a KrP szintek alakulása a maximális terhelés első 14 szakaszában % kimerülés Idő mp

ATP képződés aránya, mikéntje az időtartam függvényében Energia leadás Kj/perc CrP Izom glikogén ABEROB Izom glikogén AEROB Máj glikogén AEROB szabad zsírsav AEROB Glikogén és zsírsav Időtartam

Anaerob és aerob folyamatok százalékos megoszlása a közel azonos időtartamú sportágakban és a szélsőségek sportág ATP+CP Anaerob laktacid Aerob 3 000 m futás 20 40 40 800 m úszás 10 20 70 2 000 m evezés 20 (<5%) 30 (20-25) 50 (75-80 súlyemelés 100 0 0 50 km gyaloglás 5 95

Anaerob és aerob folyamatok százaléka és a terhelés ideje Időtartam Anaerob % Aerob % 5 95+ <5 10 85 15 30 80 20 1 70 30 2 50 50 4 30 70 10 10 90 30 5 95 60 2 98 120 1 99

Emelkedő terhelés esetén az energianyerés megoszlása (km h 1 ) Aerob (kj) Gliko lízis (kj) W TOTAL (kj) 6.0 7.2 8.4 9.6 10.8 12.0 13.2 14.4 15.6 16.8 18.0 47.2 63.0 94.4 110.2 123 134 147 160 168 177 183 2.1 2.0 2.2 4.3 4.4 6.0 8.1 12 17.9 20.3 30.6 49.3 65.1 96.6 114.4 128 140 155 172 186 197 214 96,2% 87,8% 86% 93% 97%

Energiamegoszlás % Az energiaszolgáltató folyamatok és a maximális oxigén felvétel az idő függvényében 2 3 7 21 VO2 max. edzés Idő Sprint edzések Anaerob, aerob kapacitás Anerob Aerob

% Energiamegoszlás %-os aránya egy evezősversenyen (szimulácó) Anaerob laktacid Anaerob alaktacid Aerob 100 80 60 40 20 0 0-20 0-90 0-240 0-360 0-420

Az energia felszabadító folyamatok a teljesítmény és az idő függvényében Nehézsúlyú teljesítmény leadás

% 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Aerob- anaerob energia részesedés a kimerítő terhelés esetén Anaerob % Aerob % 0-10 0-15 0-20 0-30 0-45 0-60 0-75 0-90 0-120 0-180 0-240 mp

OXIGÉN felvétel Az energiaszolgáltató rendszerek hozzájárulása a terheléshez eltérő edzettség esetén Teljes oxigén igény sprint edzett állóképes edzett TERHELÉS IDŐTARTAMA mp

OXIGÉN felvétel O 2 felvétel a 3 energiaszolgáltató rendszerben eltérő terhelés esetén 90 mp 100 % intenzitás 110% VO 2 max. Teljes oxigén igény TERHELÉS IDŐTARTAMA mp Gastin 2003

Aerob és anaerob energia megoszlás egykor és ma 100 % 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Férfi AEROB Férfi ANAEROB Nő AEROB Nő ANAEROB Régen AEROB Régen ANAEROB 1100 m 2002 m 400 3 m 800 4 m 1 500 5 m 3 000 6 m

AEROB RÉSZESEDÉS %-a Az aerob energia %-a maximális futóterhelés esetén 100 m 3 000 m távon X X Duffield 2003

ANAEROB RÉSZESEDÉS % 100 200 X 400 800 1 500 3 000 TÁV X Duffield 2003 Az anaerob részesedés %-a férfi atlétáknál 100 m és 3 000 m között

Energia rendszer kapacitása Energiaszállító rendszer és a teljesítmény 100% ATP Glikolízis Aerob (2001) KrP Aerob (1970) 10 30 2 perc 5 perc +

Oxigén felhasználás ml/kg/perc Artériás tejsav szint mmol/l A maximális oxigénfelvétel és a tejsav szintek alakulása növekvő terhelésnél VO2max Tejsav küszöb intenzitás AEROB ANEROB AEROB kapacitás ANEROB kapacitás

A terhelésre adott adaptációs válasz a táv függvényében Az aerob erő fejlesztése

Az energia szállító folyamatok áttekintése energiaszolgáltató folyamat kapacitás teljesítő- képesség pihenési félidő t 1/2 anaerob alaktacid anaerob laktacid 20 mmol/kg 3 mmol/kg/sec 15 sec 50 mmol/kg 1,5 mmol/kg/sec 15 perc aerob szubsztráttól függ 0,75 mmol/kg/sec 1-7 nap

Az aerob energianyerés a légzési és a keringési rendszer alkalmazkodásának is függvénye. Légzés Keringés Mitokondrium Miozin Aktin CO 2 O 2 Tüdő Szív CO 2 ADP Izom sejt O 2 ATP A terhelés növekedésével az izomsejtek mitokondriumai egyre több oxigén felvételét igénylik. Ezt a szervezet a fokozott keringés és a fokozott gázcsere révén tudja csak biztosítani! Terheléskor a felvett oxigén 90 %-a mitokondriumban hasznosul!

A harántcsíkolt izom szerkezete és működése Az izom működéséhez ATP-re van szükség!

Az izom kontrakció mechanizmusa Az izomösszehúzódás során az izomfilamentumok (aktin, miozin) a kereszt hidak segítségével becsúsznak egymás közé, melynek következtében az izomsejt megrövidül!

Motoros egység, rosttípusok Motoros egység I. típusú izomrost lassú, vörös szín, mioglobin tart. nagy, kapillarizáció nagy, mitokondrium szám nagy, lassabb oxidatív anyagcsere, de sok energia, enzimek aktivitása kicsi, nagy aerob kapacitás, ATP bontás lassú, lassú miozin, tejsav képződés kicsi, nem fáradékony hosszú állóképességi munka II. b típus gyors glikolitikus, mioglobin szám kicsi, mitokondrium szám min., halvány krém szín, nagy anaerob kapacitás, enzimek akt. magas, tejsav képz. Magas, gyors miozin, nagy erő, de fáradékony II. a típus gyors oxidatív és glikolitikus aktivitás, vörös szín, mind az anaerob, mind az aerob metabolizmus fejlett, ATP bontás gyors, meglehetősen gyors miozin, közepes erő, fáradásnak ellenáll

Különböző izomrostok mikroszkopikus képei A gyors (II. b), lassú (I. a) és átmeneti (II. a) rostok eltérő aránya és mérete Lassú I. a Gyors II. b Átmeneti II. a

A gyors izomrostok %-os aránya a különböző sportágakban A gyors izomrostok részesedése Maratoni futó Hosszútáv úszó Kerékpározó Kajak-Kenus Evezős Úszó Gyalogló Jégkorongozó Középtávfutó Edzetlenek Súlyemelő Dobó Sprinter, ugró

Az egyes izomrostok szerepe a terhelés intenzitásának függvényében Ahogy nő az intenzitás egyre több gyors rost is bekapcsolódik! Gyors rostok II. a Lassú rostok I. a

A különböző típusú edzések hatása a rostok számára és területére Gyors rostok Edzés előtt FT ST Lassú rostok ST Gyors erő FT Erő állóképesség Erőedzés egyre több izomrostot aktivál, nő a keresztmetszet ST FT ST ST ST ST FT FT ST FT FT FT ST ST ST Nagy inger küszöb Magas mozgásfrekvencia Kisebb terjedelem ST ST ST FT FT ST FT ST ST ST FT FT ST ST Kicsi ingerküszöb Kisebb mozgás frekvencia Magasabb terjedelem

A szénhidrát lebontást szabályozó kulcsenzimek aktivitás változása terhelés hatására. A PFK AKTIVITÁS NŐVEKEDÉSE Foszfofruktokináz (PFK) 1x foszfobifoszfatáz ARÁNY:11 36x ARÁNY:1 927x ARÁNY:51

Izom enzimek aktivitása (mmol/gr/perc) edzetlen, anaerob edzett és aerob edzetteknél ( sárga szám: szignifikáns eltérést mutat) Edzetlen Anaerob edzett Aerob edzett Aerob enzimek, oxidatív rendszer Szukcinát -dehidrogenáz 8,1 8,0 20,8 Almasav dehidrogenáz 45,5 46,0 65,5 Carnitin acyl transzferáz 1,5 1,5 2,3 Anaerob enzimek ATP-KrP rendszer Kreatin kináz 609,0 702 589 Miokináz 309 350 297 Glikolitikus rendszer Foszforiláz 5,3 5,8 3,7 Foszfofruktokináz 19,9 29,3 18,9 Laktát dehidrogenáz 766 811 621

Energianyerési folyamatok részesedése az izomsejtekben különböző jellegű terheléseknél

Energiarészesedés az izomsejtben anaerob aerob O 2 ATP/KP 100 kj Energiaraktár 70 kg testtömegnél szénhidrátok 5 000 kj Zsírok 210 000 kj A B C D ATP (8) ATP (4) + Tejsav ATP (2) ATP (1) + + (1-8): relatív ATP képződési ráta c ATP (2) + ATP ADP + P izom maximalis energiafelhasználás vér Tejsav CO 2 + H 2 O összehúzódás CO 2 + H 2 O

Energianyerés: nyugalomban anaerob 12 % aerob O 2 Energiaraktár 70 kg testtömegnél ATP/KP 100 kj Szénhidrát 5 000 kj zsírok 210 000 kj A B C D ATP (8) ATP (4) + Tejsav ATP (2) ATP (1) + + 2% 78 % 20 % (1-8): Relatív ATP-képződési ráta c ATP (2) + ATP ADP + P Vér Tejsav CO 2 + H 2 O Izomösszehúzódás 0,5 % Energiafelhasználás:0,11kJ/sec CO 2 + H 2 O

Energianyerés: Gyaloglás anaerob 25 % aerob O 2 Energiaraktári 70 kg testtömegnél ATP/KP 100 kj Szénhidrát 5 000 kj Zsírok 210 000 kj A B C D ATP (8) ATP (4) + Tejsav ATP (2) ATP (1) + + 2% 63 % 35 % (1-8): Relatív ATP képződési ráta c ATP (2) + ATP ADP + P Vér Tejsav CO 2 + H 2 O összehúzódás 2,7 % Energiafelhasználás:0,54kJ/sec CO 2 + H 2 O

Energianyerés: futás, aerob küszöbnél anaerob 70 % aerob O 2 Energiaraktár 70 kg testtömegnél ATP/KP 100 kj Szénhidrátok 5 000 kj Zsírok 210 000 kj A B C D ATP (8) ATP (4) + 2% 48 % Tejsav ATP (2) ATP (1) + + 50 % (1-8): relatív ATP kinyerési ráta c ATP (2) + ATP ADP + P Vér Tejsav CO 2 + H 2 O izomösszehúzódás 6 % Energiafelhasználás:1,2kJ/sec CO 2 + H 2 O

Energianyerés: futás, anaerobküszöbnél anaerob 90 % aerob O 2 Energiaraktár 70 kg testtömegnél ATP/KP 100 kj Szénhidrátok 5 000 kj zsír 210 000 kj A B C D ATP (8) ATP (4) + Tejsav ATP (2) ATP (1) + + 5 % 65 % 30 % (1-8): Relatív ATP kinyerési ráta c ATP (2) + ATP ADP + P Vér Tejsav CO 2 + H 2 O izomösszehúzódás 7,5 % Energiafelhasználás:1,4kJ/sec CO 2 + H 2 O

Energinyerés: futás, középtáv, 1500m (600m felett) anaerob 100 % aerob O 2 ATP/KP 100 kj Energiaraktár 70 kg testtömegnél Szénhidrátok 5 000 kj Zsírok 210 000 kj A B C D ATP (8) ATP (4) + Tejsavt ATP (2) ATP (1) + + 40 % 50 % 10 % (1-8): Relatív energiakinyerési ráta c ATP (2) + ATP ADP + P Vér Tejsav CO 2 + H 2 O Izomösszehúzódás 16 % Energiafelhasználás:3,2kJ/sec CO 2 + H 2 O

Energianyerés: futás, rövid táv, 100m (50m felett) anaerob 15 % aerob O 2 Energiaraktár 70 kg testtömegnél ATP/KP 100 kj Szénhidrátok 5 000 kj Zsírok 210 000 kj A B C D ATP (8) 50 % + Tejsav ATP (4) 46 % ATP (2) ATP (1) + + 3 % 1 % (1-8): Relatív ATP kinyerési ráta c ATP (2) + ATP ADP + P Vér Tejsav CO 2 + H 2 O Kontrakció 100 % Energiafelhasználás:20 kj/sec CO 2 + H 2 O

Az energianyerési rendszerek 0 12 90 180 300-600" ATP ATP-KrP ATP-KrP & ANAEROB ANAEROB/AEROB AEROB Közepes/rövid idejű ANAEROB rendszer ANEROB, AEROB rendszer AEROB rendszer

Maximális oxigén felvétel evezősöknél Kategória l/perc ml/kg/perc Könnyű férfi 4,5-5,2 60-75 Nehéz férfi 5,0-6,5 55-70 Könnyű női 3,1-4,0 50-65 Nehéz női 3,5-5,0 45-60

A maximális oxigén felvétel és a helyezések összefüggése HELYEZÉS Helyezés

O2 felhasználás Az O 2 felhasználás és a terhelés O 2 igény O 2 deficit Steady-state O 2 felhasználás O 2 adósság Nyugalmi O 2 felhasználás START Terhelés vége Regeneráció vége

Terhelés intenzitása Ny. Energia nyerés Terhelés Terhelés után Aerob küszöb hiány O 2 Aerob-anaerob átmenet Anerob Vér tejsav Anerob energianyerés Aerob energianyerés időtartam Összes energia igény perc

Az O 2 felvétel, az O 2 szükséglet és az O 2 hiány alakulása rövid idejű maximális intenzitású terhelésnél Oxigén szükséglet Oxigén hiány Oxigén felvétel (VO 2 ) Idő

Az energianyerés típusa az idő függvényében (múlt és jelen) Gyorsasági állóképesség Rövid idejű Közepes idejű állóképesség állóképesség Hosszú idejű állóképesség Anaerob részesedés Aerob részesedés Anaerob részesedés ~75 Aerob részesedés

A TÁV ÉS A LEADOTT TELJESÍTMÉNY ÖSSZEFÜGGÉSE Anaerob kapacitás Maximális aerob erő Laktát tolerancia Állóképesség

Az oxigén felvétel edzett és edzetlen szervezetben a sebesség függvényében Oxigén felvétel ml/kg/min edzett edzetlen Sebesség km/h Ahogy nő az edzettség úgy nő a maximális oxigén felvétel lehetősége és növekszik az elérhető sebesség is!

A maximális oxigénfelvételt meghatározó centrális és perifériás tényezők!!!!!!!!!!!!! Központi idegrendszer, keringés Izom

A hosszú távú, állóképességi edzés hatása a vázizomzat metabolikus működésére Hatása a mitokondriális légzésre: -mitokondrium száma és mérete -mitokondriális légzés sebessége -OXIGÉNADOSSÁG -citromsav ciklus enzimjeinek aktivitása =AcCoA oxidációs aktivitás =szénhidrát oxidációs kapacitás -béta oxidáció enzimjeinek aktivitása =lipid oxidációs aktivitás =izomglikogén megtakaritás

A hosszú távú, állóképességi edzés hatása a vázizomzat metabolikus működésére Hatása a glikogénre: -koncentráció =Steady State terhelés ideje Hatása a glikolízisre: -foszforiláz aktivítás -foszfofruktokináz aktivitás -laktát küszöb nő -laktát elimináció

A hosszú távú, állóképességi edzés hatása a vázizomzat metabolikus működésére aminek következtében: -a glikogenolízis és a glikolízis kapacitása -maximális Staedy State intenzitás -laktát eliminációs kapacitás Kreatinfoszfát -küszöb -maximális Staedy State intenzitás Pufferkapacitás Nem változik

TEJSAVAS ACIDÓZIS Oxigén hiányában keletkezik. A felhalmozódó laktát a plazmamembránon keresztül (laktát/h + transzporter) bekerül a keringésbe. ELIMINÁCIÓ= ehhez viszont oxigén kell, ezért hypoxiában LA szint nő, viszont nem tud eliminálódni. A vérben [TS] 5 mmol/l fölé kerül, a vér ph és a bikarbonát (puffer rendszer) szint viszont csökken.

Mikor történik tejsav képződés? energiaszolgáltató kreatinfoszfát glikogén zsírok energiaszállító glukóz zsírsav időtartam Több óra energiaszolgáltató rövid idejű terhelés közepes idejű terhelés hosszantartó terhelés

A folytonos tejsav képződés nem jelent állandó TS felhalmozódást!? - mert a vérből a TS eliminálódik (izom,máj), - amit az izommunka is támogat.

A TS MINDIG ELIMINÁLÓDIK A TS a dolgozó izomba, a kevésbé igénybe vett és a magasabb aerob kapacitású (I.a) rostokba áramlik. Az elimináció függ: - aerob anyagcsere mértékétől - TS koncentrációtól Minél nagyobb mértékű az aerob anyagcsere és minél magasabb a TS koncentráció, annál gyorsabb az elimináció.

TS elimináció (átalakulás) TS LaktátDeHidrogenáz (LDH) + NAD AS (alanin) + O 2 PSZS (Cori kör) glukoneogenezis biológiai oxidáció CO 2 +H 2 O+ATP GLUKÓZ GLIKOGÉN

Tejsav (TS) mindig képződik és folyamatosan eliminálódik - Logikusan a TS csak akkor képződne, ha a dolgozó izom nem jut elegendő oxigénhez. Vagyis csak a szupramaximális (VO 2 ) terhelésnél lenne TS képződés. - Szubmaximális terhelésnél viszont a képződő TS oka a terhelés elején bekövetkező O 2 hiány. - De, ha lassú is a terhelés növekedése, (60% VO 2 ), akkor is jelentős a tejsavszint. - Viszont már nyugalomban is mérünk TS-t a vérben.

Az anaerob küszöb meghatározása Időtartam(perc): 200 60 40 Intenzitás(%): 50-60 70-90 TS mmol/l 4 6 2 Energia: aerob-anaerob átmenet Zsír Energia nyerés döntően: kevert aerob HZS anaerob anaerob küszöb aerob küszöb MLSS

TS és a futási sebesség TS mmol/l Anaerobküszöb edzetlen edzett élsportoló Ak Nyugalom Futási sebesség m/sec Anaerob küszöb

Edzés hatása az anaerob átmenetre Tejsav edzetlen LT LT edzett 25% 50% 75% 100% VO 2 max %

Hosszan tartó állandó terhelés LA akkumuláció Maximális Laktát Steady State vérlaktát szint steady state Idő, perc

Maximális laktát steady state, maxlass Azt a terhelést, amikor még éppen beáll a steady state, nevezzük maxlass-nak. Értéke átlagosan 4 mmol/l, az egyedi értékek 2,5 7 közé esnek. Elméletileg ezt nevezzük aerob-anaerob küszöbnek (átmenet a tisztán aerob és a részben anerob energianyerés között.

1.növekvő folyamatos terhelés, növekvő glikolízis hányad, növekvő laktát képződés 2.főleg a fehér rostokban képződik és a vörös rostokba, májba, szívbe eliminálódik a laktát szint, az oxidációs ráta függvényében 3.egy idő után be áll az egyensúly a képződés és az elimináció között (LA steady state), a képződés arányában mindig egy magasabb értéken áll be - nagyobb terhelési lépcső - Egy bizonyos terhelés felett viszont, ha a PSZS képződés nagyobb, mint az oxidációs ráta, folyamatosan nő a laktát szint (LA akkumuláció)

Energiaforrások emelkedő terhelés esetén Emelkedő terhelés esetén a maximális O 2 felvétel a döntő a sebességet illetően. DE szerepe van az aerob energiaforrásoknak is. Küszöbök jelentősége: - légzési percvolumen meredekebben emelkedik a lineárisan emelkedő O 2 képest,(i. aerob küszöb), majd a CO 2 ürítéshez képest is meredekebb lesz a ventilláció (anaerob küszöb). - LA= 2-4 mmol/l ra emelkedik, progresszív

A Steady State már nem érhető el Lassan vége lesz a terhelésnek!! A Max LSS intenzitástkb. 10 fenntartható Az anaerob küszöb nem azt jelenti, hogy ilyenkor csak anaerob módon nyert energiát hasznosítunk, hiszen az aerob energiaforrások maximumon dolgoznak!! A Stady State alatt 86%-a az energiának Aerob módon keletkezett. Az aerob küszöb felett már alig nőtt az anaerob energiaforrások igénybe vétele. Az aerob energianyerés a döntő!! Minden

Tejsav görbe az intenzitás függvényében Pulzus Tejsav Aerob küszöb Anaerob küszöb Pulzus Légzés Tejsav aerob anaerob aerob anaerob nyugalom edzésterhelés Terhelés intenzitás

Tejsav (mmol/l) Normálsúlyú férfi válogatott evezősök teljesítmény és tejsav értékeinek életkor szerinti változása 20 18 16 14 12 16-18 év 19-21 év 22-24 év 25-30 év 10 8 6 4 2 0 200 250 300 350 400 450 500 Teljesítmény (watt)

Ennél a pontnál a teniszezőnek abba kellett hagynia a futást 13,5 mmol/l tejsav, mialatt a futó éppen az anaerob küszübnél fut. Ő csak 18 km/h sebesség mellett érte el ezt a tejsav értéket. T F T= Teniszező F= Futó Folie 96

Aerob küszöb Energianyerés majdnem teljesen aerob és 50% zsírból. T 6 km/h érte el a küszöböt F csak 11km/h-nél! T= Teniszező F= Futó Folie 97

Aerob-anaerob átmenet Tejsavképződés és lebontás egyensúlyban. Tejsavszint azonos terhelés esetén állandó marad T= Teniszező F= Futó Folie 98

Anaerob küszöb Maximalis Steady State Oxigénmennyisége éppen elegendő, hogy fedezze a teljes energiaigényt. T elérte már 11,5 km/h-nél F csak 14,5km/h! T= Teniszező L= Futó Folie 99

Szívfrekvencia a T esetében már az átmenetnél jelentősen magasabb, és közelít a maximálishoz. T= Teniszező F= Futó Folie 100