Témakörök Gazdasági szabályozás 6. hét Az ágazati szabályozás céljai, intézményei ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével Hogyan kezdődött? A szabályozás reformja A szabályozás kezdetei Magyarországon A közérdeken alapuló elmélet avagy a normatív elemzés mint pozitív elmélet A rabul ejtés elmélete (capture theory) A szabályozás kögazdasági elmélete (érdekcsoportok elmélete) A közérdeken alapuló elmélet avagy a normatív elemzés mint pozitív elmélet Mikor kell szabályozás normatív megközelítés Mikor van szabályozás pozitív megközelítés Kiindulópont: piaci kudarc, a monopólium közérdeket sértő viselkedése a termelés visszafogása a hatékonyság elvesztése a kutatás, innováció lemaradása túlzott profit elérése A közérdeken alapuló elmélet avagy a normatív elemzés mint pozitív elmélet Feltételezés: a várt jóléti hatás váltja ki a szabályozást Probléma: nem tudjuk hogyan történik, az elmélet nem ad választ a mechanizmusra, nem csak monopóliumok esetén van szabályozás, a szabályozottak gyakran lobbiznak a szabályozásért Az elmélet finomítása: a kiindulópont helyes, de a szabályozók eltorzítják a célokat A rabul ejtés elmélete (capture theory) Egyes empirikus eredmények (elsősorban ár és profit adatok) azt igazolják, hogy a szabályozás a szabályozottakat segíti Feltételezés: a szabályozottak vagy a törvényhozókat, vagy a szabályozókat ejtik rabul Probléma: itt sem világos hogyan történik a rabul ejtés, az egységes árak és a keresztfinanszírozás léte nem felel meg a profitmaximalizálás elvének, sok ágazatban a szabályozottak ellenkezésével alakul ki a szabályozás és csökken a profit 1
A szabályozás közgazdasági elmélete (Stigler) Feltételezés: ha egy érdekcsoport meg tudja győzni az államot, hogy számára kedvező módon éljen kényszerítő erejével, akkor növekszik a jóléte, az elmélet alapján előre jelezhető, hogy mely ágazatoknál és milyen formában várható szabályozás A szabályozás közgazdasági elmélete Kibontás: Stigler/Peltzman/Becker A szabályozás az érintettek gazdasági pozicióját megváltoztatja, ezért mind a termelők (szolgáltatók), mind a fogyasztók versenyeznek a szabályozás befolyásolásáért Szabályozás azért lehetséges mert van rá kereslet és van kínálata is A politikai folyamatok részei a szabályozás alakulásának (törvénykezés, képviselők újraválasztása) Általában a szabályozásban érintettek egyik csoportja veszít a másik nyer, de akár mindenki is nyerhet Problémák: az érdekcsoportok nem tudják folyamatosan kontrollálni a szabályozási folyamatot, a szabályozók saját célt is követhetnek, a bíróságok szerepét nem veszi figyelembe az elmélet Hogyan kezdődött? Szabályozás lényegében egyidős a szolgáltatásokkal New York City 1820-as évek gázkoncesszió, 1830-as évek lóvasút Koncessziók mindenre, ami vonaljogot érint: gáz, villany,víz, csatorna, távíró, csőposta Hogyan kezdődött? Bell szabadalom: 1876, első telefonkoncesszió: 1878 (New Haven) Edison szénszálas izzó: 1879, első elektromos centrálé: 1879 (San Francisco) Koncesszió hosszú távú szerződés Jogi háttér Kezdetben általános, majd egyre részletesebb feltételek Ellenőrzés szerepe Hogyan kezdődött? A koncessziós szerződések tartalma: Időtartam: 20-50 év, bizonytalan hozam, befektetések ösztönzése Árak Ésszerű Átlagos Tarifa struktúra Minőség Módosítási lehetőségek Verseny kérdése Keresztfinanszírozás Bell társaság megalapítása 1877, berendezésgyártás saját kézben 1882 (Western Electric), AT&T megalapítása 1885 Bell kezdeti növekedése: társaságoknak licenc eladás rövid időtartamra, majd hosszabbítás fejében tulajdonszerzés 2
Bell szabadalmak lejárata 1893-94: verseny kezdete 87 független társaság alakul 1894-ben Több mint 4000 független társaság működik 1902-ben A Függetlenek kihasználják Bell gyengeségeit Az agrárkörzetek és általában a háztartások elhanyagolása (összekapcsolás elutasítása) Egyes területeken a szolgáltatás alacsony szinvonala Bell felülről lefelé, a Függetlenek alulról felfelé építkeztek Előnyök és hátrányok (egységesítés, kompatibilitás, helyi igények ismerete, fogyasztóközeliség) A századfordulón a 4000 főnél nagyobb városok 41%-a kizárólag Bell, 14%-a, kizárólag Független, 45%-a legalább két társaság 1902: a Függetlenek az összes telefon 44%-át működtetik Verseny formái Ár Koncesszió Finanszírozás Szabályozás 1910-re egyre több Független kerül Bell tulajdonba, illetve csatlakozik a Bell hálózathoz Telefonok számának alakulása Egy szabadalomra építve monopol gazdasági szervezet alakul ki Viszonylagos szabályozási egyensúly kialakulása Támadások az AT&T ellen (berendezésgyártás) Technológiai változások Dereguláció 3
Törvényhozás, kormányzat, bíróságok, szabályozók A határvonal a szabályozók hatásköre és a vállalatvezetés döntési kompetenciája között változik A bíróságok fellebbviteli szerepköre Az államok szabályozó testületei: eltérések és hasonlóságok 1907, New York Public Service Comission, Wisconsin Railroad Commission, Texas Railroad Commission Szervezet és létszám 3-7 bizottsági tag kinevezés, vagy választás adott időre (általában 6 év) 1400 távközlési vállalat, 206 áramszolgáltató, 426 gázszolgáltató, 6000 vízszolgáltató a szabályozó testületek összlétszáma 9000 fő szervezet: funcionális vagy iparági Miről dönt a bizottság? árak, tarifák a szolgáltatás szinvonala szolgáltatási terület értékpapírok kibocsátása ingatlanügyek vállalat összeolvadás, szétválás szabályozási eljárások egyes speciális ügyek Szövetségi szintű szabályozás Alapelv: államhatárok átlépése esetén válik szövetségi kérdéssé, kiegészítő, nem helyettesítő jellegű Interstate Commerce Commission, 1920 Federal Power Commission, 1934 Federal Communications Commission Függetlenség Szabályozók Nagy-Britanniában Szabályozási célok: fogyasztóvédelem, versenyösztönzés Vita: egy vagy több szabályozó intézmény legyen? Szervezet: a főigazgató különleges státusza A szabályozó hatáskörét a privatizációs törvények szabják meg 4
Az amerikai és a brit szabályozó hatóságok működésének összehasonlítása - miért ezek? Helyzet a nyolcvanas évek elején, majd végén: britek az USA-ban, amerikaiak Nagy-Britanniában A két szabályozási rendszer közötti különbségek - tradiciók szerepe Verseny illetve monopólium USA: merev, szabályozott, szembenálláson alapuló, nyitott, minden érdekelt fél részt vehet, sőt bátorítják (pl. költségtérítés): szabályozott cégek, fogyasztók, versenytársak (potenciális versenytársak), környezetvédők stb. - ügyvédek és szakértők teljes jogú résztvevők: kérelem, meghallgatás, bírósági fellebezés joga költségek, hatékonyság, időtartam szempontjából hátrányok UK: informális (USA-ban is van informális döntés-típus), önálló döntések szerepe nagy, együttműködést feltételez, zárt a szolgáltató és a szabályozó tárgyal közvetlenül, egyéb érdekcsoportok véleményt nyilváníthatnak, de nincs meghallgatás, bírósági fellebezés a szabályozó személye a garancia a mindenoldalú érdekegyeztetésre gyorsabb, olcsóbb, rugalmasabb Előnyök és hátrányok (konvergencia) Előny: a briteknek sikerült jól képzett és megbízható személyeket találniuk kevésbé vannak kitéve a politikai befolyásnak (meghallgatások hiánya) kevesebb kell belőlük hatáskörük jobban meghatározott az ágazatot jól ismerik Hátrány: gyenge beszámoltatás (parlament, jogi kontroll, eljárásmódok) az amerikai modellben gyakran a laikusok vetnek fel fontos új szempontokat az eljárások során Az amerikaiak a szabályozási folyamat gyorsításának eszközeit vizsgálják (bírság és ösztönzés) Az alku szerepe a szabályozásban (brit tapasztalatok) privatizáció (monopólium vagy verseny) szabályozás versenyt "helyettesít" árszabályozás példája 5
A szabályozás kezdetei Magyarországon Magyar Posta - 1990 Magyar Posta MATÁV Antenna Hungária Víz- csatorna szolgáltatás - 1990 28 - ból 400 helyi, 5 regionális OKGT - 1991 Termelés Szállítás Szolgáltatás A szabályozás kezdetei Magyarországon MVMT - 1991 Termelés (8 erőmű vállalat) Szállítás Elosztás (6 szolgáltató) MÁV - 1993 Sín-hálózat (pálya-vasút) és szolgáltató tevékenység MÁV Cargo 2006 MÁV Start 2007 A szabályozás kezdetei Magyarországon Hírközlési Főfelügyelet 1993 Nemzeti Hírközlési Hatóság 2004 Posta, informatika Piacelemzések, ex ante szabályozás Magyar Energia Hivatal 1994 Magyar Vasúti Hivatal 2006 2008 Nemzeti Közlekedési Hatóság 2007 6