Az ISO 10015 Minségirányítás A képzés irányelvei nemzetközi szabvány /ISO 10015:1999 (E) Quality Management - Guidelines for training/ Pappné Buzás Erika Az ISO 10015 fordítását végezte: Barabás Eszter TÜV Rheinland InterCert Akadémia Felsoktatási partneri találkozó 2005. március 10.
Az ismertetés célja és vázlata Cél: az alkalmazhatóság bemutatása és rövid tartalomismertetés Miért éppen ez a szabvány kerül terítékre? Felkészültség (kompetencia) képzés A képzés követelményei az ISO 9001:2000 szabványban Útmutató az auditorok felkészültségéhez az ISO 19011:2002 szabványban A képzés: egy négylépcss folyamat 1. A képzési szükségletek meghatározása 2. A képzés megtervezése 3. A képzés támogatása 4. A képzés eredményeinek kiértékelése A képzési folyamat figyelemmel kísérése és fejlesztése Megéri??? Képzés és motiváció 2 TÜV Rheinland InterCert PBE
Miért éppen ez Érintettek vagyunk, mint saját minségirányítási rendszerrel rendelkez szervezetek minségirányítási tárgyú képzéseket végz intézmények felnttképzést végz intézmények 3 TÜV Rheinland InterCert PBE
Felkészültség (kompetencia) képzés Felkészültség: bizonyított képesség ismeretek és készségek alkalmazására (MSZ EN ISO 9000:2001) bizonyított személyi tulajdonságok és bizonyított képesség ismeretek és készségek alkalmazására (MSZ EN ISO 19011:2003) az ismeretek, készségek alkalmazása és a teljesítés során tanúsított magatartás (ISO 10015:1999) Képzés: folyamat, amely az elvárásoknak megfelel; tudás-, készség- és viselkedésmód átadására, fejlesztésére irányul (ISO 10015:1999) 4 TÜV Rheinland InterCert PBE
A képzés követelményei az ISO 9001:2000 szabványban A szervezetnek meg kell határoznia a szükséges felkészültséget, gondoskodnia kell a képzésr;l vagy egyéb tevékenységr;l, ki kell értékelnie a megvalósított tevékenységek eredményességét, gondoskodnia kell arról, hogy munkatársai tudatában legyenek tevékenységük szerepének és fontosságának, feljegyzéseket kell megriznie az oktatásról, a képzésr;l, a készségekr;l és a gyakorlatról. (6.2.2.) 5 TÜV Rheinland InterCert PBE
Útmutató az auditorok felkészültségéhez az ISO 19011:2002 szabványban I. A min;séggel kapcsolatos ismeretek és készségek (7.3.3.) Általános ismeretek és készségek (7.3.1., 7.3.2.) A környezettel kapcsolatos ismeretek és készségek (7.3.4.) Végzettség Munkatapasztalat Auditori képzettség Auditori gyakorlat (7.4.) Személyi tulajdonságok (7.2.) 6 TÜV Rheinland InterCert PBE
Útmutató az auditorok felkészültségéhez az ISO 19011:2002 szabványban II. A felkészültség szinten tartása és fejlesztése (7.5.) Az auditorok minsítése (7.6.) A min;sítést az auditprogram irányítói végzik, eredményét feljegyzik. A min;sítési folyamat határozza meg a képzési és más készségfejlesztési szükségleteket. A min;sítés szakaszai: Olyan személyek kezdeti min;sítése, akik auditorokká kívánnak válni Az auditorok min;sítése az auditcsoport összeállításakor Tevékenységük folyamatos értékelése ismereteik és készségeik szinten tartása és fejlesztése érdekében 7 TÜV Rheinland InterCert PBE
Szervezeti szükségletek és képzés Fejlesztés szükség letei A szervezet szükségleteinek viz sgálata Egyéb szükség letek K om p etencia-függ szükségletek Egyéb szükségletek Képzési szükségletek Kép zés 8 TÜV Rheinland InterCert PBE
gondoskodni képzésrl vagy egyéb tevékenységrl Mi kell? Mi van? Összevetés Ha egyezik Ha nem egyezik Tevékenység Igényelt kompetenciák meghatározása Munkatársak kompetenciáinak nyilvántartása Napi szinten, éves szinten Fenntartás Helyesbít intézkedés A meglév fejlesztése Átszervezés - áthelyezés Beszerzés - új felvétel Beszerzés - kölcsönzés Beszerzés alvállalkozó alkalmazása Képzési feladat Ismétl, fenntartó képzés Küls, bels képzés Küls, bels - továbbképzés Áthelyezett dolgozó oktatása Új munkatárs betanítása Kölcsönzött dolgozó oktatása Alvállalkozó munkatársának képzése 9 TÜV Rheinland InterCert PBE
A képzés: egy négylépcss folyamat 1. A képzési szükségletek meghatározása 4. A képzés eredményeinek kiértékelése Figyelemmel kísérés és fejlesztés 2. A képzés megtervezése 3. A képzés támogatása 10 TÜV Rheinland InterCert PBE
1. A képzési szükségletek meghatározása I. Ennek a lépésnek az a célja, hogy: meghatározza a meglév és az elvárt kompetenciák közti hiányosságokat; meghatározza azoknak az alkalmazottaknak a képzési szükségleteit, akiknek a meglév; kompetenciája nem egyezik a feladatkör betöltéséhez szükséges kompetenciákkal; készüljön feljegyzés a meghatározott képzési szükségletekr;l. 11 TÜV Rheinland InterCert PBE
1. A képzési szükségletek meghatározása II. A képzési szükségletek meghatározásának lépései: A szervezet szükségleteinek meghatározása (politikák, irányítási rendszerek követelményei) A kompetenciákra vonatkozó követelmények azonosítása és vizsgálata A kompetenciák átvizsgálása (interjú, kérd;ív, megfigyelés, csoportos megbeszélés, szakért;i vélemény) A kompetenciabeli hiányosságok azonosítása A kompetenciabeli hiányosságok megszüntetésére irányuló tevékenységek meghatározása (képzés vagy más teend) A képzési szükségletek jellemz;inek meghatározása (célok és elvárt eredmények) 12 TÜV Rheinland InterCert PBE
1. A képzési szükségletek meghatározása III. A kompetenciákra vonatkozó követelményeket befolyásolhatják: szervezeti vagy technológiai változások; múltbéli vagy jelenlegi képzési folyamatok rögzített adatai; a szervezet becslése adott feladat ellátásához szükséges kompetenciára vonatkozóan; folyamatos vagy idényjellegh fluktuáció, beleértve az alkalmi munkaer;t; bizonyos feladatok elvégzéséhez szükséges bels; vagy küls; tanúsítványok; az alkalmazottaknak saját személyük fejlesztése iránti kérelme; a folyamatok átvizsgálásának és a vev;i reklamációk következtében végrehajtott helyesbít; intézkedések átvizsgálásának eredménye; a folyamatokat és er;forrásokat érint; törvényi el;írások, szabályozások és direktívák; az új vev;i igényeket azonosító vagy el;rejelz; piackutatások. 13 TÜV Rheinland InterCert PBE
2. A képzés megtervezése I. Ez a fázis magában foglalja: az azonosított kompetenciabeli hiányosságok megszüntetését célzó tevékenységek megtervezését; azoknak a kritériumoknak a meghatározását, amelyek a képzés eredményeinek mérésére és a képzési folyamatot felügyel; (monitoring) rendszerre vonatkoznak. 14 TÜV Rheinland InterCert PBE
2. A képzés megtervezése II. A tervezés lépései: A korlátok meghatározása (törvényi és bels; el;írások, pénzügyi szempontok, küls;-bels; er;források elérhet;sége, ütemezés, a képzend;k jellemz;i, stb.) A lehetséges képzési módok nyilvántartása (tanfolyamok helyszínen vagy kihelyezetten, gyakornokság, munkavégzés közbeni felkészítés, magántanulás, távoktatás, stb.) A kiválasztás kritériumainak meghatározása (dátum és helyszín; felszereltség; költségek; képzési célok; képzend; célcsoport; a résztvev;k maximális létszáma; a képzés id;tartama; a figyelemmel kísérés, értékelés és igazolás módjai. A képzési terv specifikáció összeállítása A képzés végrehajtójának kiválasztása 15 TÜV Rheinland InterCert PBE
2. A képzés megtervezése III. A képzés specifikációja vegye figyelembe a következket: a szervezet céljai és követelményei a képzési szükségletek specifikációja képzési célok képzend; személyek képzési módok és tartalmi vázlat az elvárások jegyzéke, mint az id;tartam, id;pont és jelent;s mérföldkövek er;forrás-szükségletek, mint a tananyag és a képz; személyek pénzügyi szükségletek a képzés kimeneteinek értékeléséhez meghatározott kritériumok és módszerek. 16 TÜV Rheinland InterCert PBE
2. A képzés megtervezése IV. Kritériumokat és módszereket kell meghatározni az alábbiak mérésére: a képzett személy megelégedettsége; az ismeretanyag, a jártasság és a viselkedésmód elsajátítása; a képzett személy teljesítménye a munkavégzés során; a képzett személy feletteseinek megelégedettsége; a képzett személy vállalatára gyakorolt hatás. Továbbá meghatározandó a képzési folyamat felügyeletének módszere (konzultáció, megfigyelés, adatgyhjtés), felel;sei (lehet;leg független személyek). 17 TÜV Rheinland InterCert PBE
3. A képzés támogatása A képzés végrehajtójának felel;ssége a képzési terv specifikációban rögzített, a képzés végrehajtásával kapcsolatos összes tevékenység végrehajtása. A szervezetnek kell biztosítania a képzést végrehajtó részére a szükséges erforrásokat, a szervezet feladata a képzés támogatása és el;segítése is: mind a képz;, mind a képzett személy támogatása; a végrehajtott/végrehajtandó képzés min;ségének figyelemmel kísérése (monitoring) Támogatás szükséges: A képzést megelzen (információ, kapcsolati lehet;ségek) A képzés közben (eszközök, körülmények, visszajelzés) A képzést követen (visszajelzések fogadása és adása) 18 TÜV Rheinland InterCert PBE
4. A képzés eredményeinek kiértékelése I. A kiértékelés célja annak igazolása, hogy mind a szervezeti, mind a képzési célok teljesültek (a képzés eredményes volt). A képzés befejezését követ;en, a szervezet vezetése meghatározott id;n belül biztosítsa az értékelés végrehajtását a megszerzett kompetencia szintjének igazolására. Az értékelés rövid és hosszú távon is történjen meg: rövid távon szert kell tenni a képzett személynek a képzési módokkal, a felhasznált er;forrásokkal, a megszerzett ismeretanyaggal és jártassággal (szakértelemmel) úgy, mint a képzés eredményével kapcsolatos visszajelzéseire; hosszú távon pedig meg kell becsülni a képzett személy munkateljesítményének és termelékenységének fejl;dését. 19 TÜV Rheinland InterCert PBE
4. A képzés eredményeinek kiértékelése II. Az értékelés lehetséges szintjeinek összefoglalása: 1. szint: képzés közben (a képzett reakciója, véleménye, közbens; számonkérés) 2. szint: a képzés végeztével (a képzett reakciója, véleménye, végs; számonkérés) 3. szint: meghatározott idejh munkavégzés kiértékelése után (a képzett véleménye, a vezet;inek a véleménye, adatelemzések, megfigyelések) Az értékelés alapját képezhetik: Objektív adatok Szubjektív vélemények A 3. szinth értékelés kimenetei: Az új egyéni kompetencia igazolása (ez a 2. szint után is lehetséges) Az adott képzés szervezetre gyakorolt hatásának kiértékelése 20 TÜV Rheinland InterCert PBE
A képzési folyamat figyelemmel kísérése és fejlesztése A figyelemmel kísérés f; célja annak bizonyítása, hogy a szervezet min;ségügyi rendszerének részét képez; képzési folyamatot az elvárásoknak megfelel;en kézben tartják és bevezették; így objektív bizonyítékkal szolgál arról, hogy a folyamat eredményesen kielégíti a szervezet képzési követelményeit. A figyelemmel kísérésbe beletartozik a teljes képzési folyamatnak mind a négy szakaszában történ; felülvizsgálata. A figyelemmel kísérés bemenetei tartalmazzák a képzési folyamat összes fázisában létrejött feljegyzéseket. Ezeket a bemeneti jellemz;ket folyamatosan gyhjteni kell, egyrészt mert ezek szolgálnak a képzési folyamat érvényesítésének alapjául, másrészt ezek alapján lehet fejlesztési javaslatokat kidolgozni. 21 TÜV Rheinland InterCert PBE
Megéri??? képzés és motiváció 1.Jutalom preferencia 4. Képességek, szükségletek, jellemvonások 8.A jutalom igazságos felfogása 7/a.Bels jutalom 2.Elvárás 3.Motivációs intenzitás, erfeszítés 5.Szerepfelfogás 6.Teljesítmény 7/b.Küls jutalom 9.Elégedettség 22 TÜV Rheinland InterCert PBE