Géntechnológiával módosított élelmiszerek

FORDíTÁS: Géntechnológiával módosított élelmiszerek Javasolt vitatéma Az alábbi dokumentum annak az álláspontnak a megvitatását javasolja, mely szerint a géntechnológiával módosított élelmiszerek jelentős előnyöket nyújthatnak az emberi egészségügyi állapot tekintetében. Géntechnológ iával módosított élelmiszerek A gazdálkodók hosszú évek óta folytatják a különböző növényfajták szelektív keresztezését a terméshozam növelése vagy a termények értékesíthetőségének javítása érdekében. A keresztezés célja a különböző növényfajták sajátos előnyeinek az összesítése. A folyamat során mindkét keresztezett növény génjeinek a fele kerül a keresztezett növényfajtába. Ez által a kívánt jellemzők mellett a nemkívánt jellemzőket is összekeverik, így a keresztezés eredményét nem lehet megjósolni. A géntechnológia alkalmazása tudományos szempontból sokkal fejlettebb és kiszámíthatóbb módszer. A géntechnológia (amit gyakran biotechnológiának is neveznek) lényege egy adott élőlény fajta egy bizonyos tulajdonságának átvitele egy másik fajtába, például egy már létező növényfajtába. A géntechnológiával módosított élelmiszereket (genetically modified foods GMF) géntechnológiával módosított szervezetekből (genetically modified organisms GMO) állítják elő. A géntechnológiával módosított szervezetek olyan élő szervezetek, amelyek genomját (génállományát) egy, vagy kis számú gén bevitelével módosították. A gének hordozzák a DNS-ben kódolt örökletes információkat, amelyek meghatározzák az állati és növényi szervezetek jellemzőit. A potenciálisan fogyasztásra szánt GM termények számos generációját laboratóriumokban és üvegházakban vizsgálják a genetikai módosítások esetleges káros következményeinek a kiküszöbölése érdekében. A géntechnológiával módosított élelmiszerek már az 1990-es években megjelentek. Néhány gyakori géntechnológiával módosított termény: a szója, a kukorica, a repce és a gyapot (erről még további információk olvashatók a Tények és adatok szakaszban). Géntechnológia vagy hagyományos fajkeresztezés? (Forrás: Buu 2003) Géntechnológia Egy egyedülálló, vagy kis számú gén átvitele Ismert génszekvencia Egyes fajokon vagy fajtákon belül, illetve két faj vagy fajta között Növények fajkeresztezése Gének százainak az átvitele A gének gyakran nem ismertek Egy fajon vagy fajtán belül A géntechnológiával módosított élelmiszerek termelését számos tényező ösztönzi: Nagyobb terméshozam, fokozottabb ellenállás a fagyással, a szárazsággal és a rovarokkal szemben, a gyomirtó szerek elleni tolerancia Jobb tápanyagérték, íz és megjelenés, továbbá kevesebb allergén Lehetővé teszi az olyan termékek kifejlesztését, amelyeknek 1/10

hosszabb a megengedett tárolási ideje (az élelmiszeráruházak számára hasznos) Lehetővé teszi a bioüzemanyagok, a lebomló műanyagok, illetve különböző gyógyszerek kifejlesztését Hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez A géntechnológiával módosított élelmiszerekkel kapcsolatban azonban számos etikai kérdés merül fel, amelyekről az alábbiakban lesz szó. Először áttekintjük a területen érintett feleket, valamint a géntechnológiával módosított élelmiszerekről folytatott párbeszéd szempontjából releváns főbb kulcsfogalmakat. Érintett csoportok A géntechnológiával módosított élelmiszerekről folytatott etikai vita az emberek számos csoportját érinti: a fogyasztókat, akik számára előnyös az élelmiszerek jobb tápanyagértéke, a nem allergén hatású és olcsóbb élelmiszerek elérhetősége stb.; a gazdálkodókat, akik számára anyagi előnnyel jár a terméshozam megnövekedése; az élelmiszer nagykereskedőket, vagy az élelmiszereket forgalmazó vállalatokat (élelmiszeráruházak), amelyek számára előnyös az élelmiszerek megengedett tárolási idejének a növelése; a globális vagy nemzeti kormányzatokat és a nemzeti szabályozó hatóságokat, amelyeknek figyelmet kell fordítania az egészség, a biztonság és a környezetvédelem kérdéseire; a kevésbő fejlett országokat, amelyek számára előnyös a megnövekedett terméshozam, illetve az olyan termények termesztésének a lehetősége, amelyek a kevésbé termékeny földben is megteremnek; a nemzetgazdaságokat, amelyek számára előnyös, ha globális szinten versenyképes szereplőkké válhatnak a géntechnológiával módosított élelmiszerek kutatása terén; a gyógyszerészeti és mezőgazdasági biotechnológiai vállalatokat, amelyek a géntechnológiával módosított élelmiszerekkel kapcsolatos szellemi tulajdonjogokat birtokolják; a tudósokat és kutatókat; az általános népességet az új gyógyszerek kifejlesztése és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkenése mindenki számára előnyös. Kulcsfogalma k A géntechnológiával módosított szervezetek (genetically modified organisms GMO) olyan élő szervezetek, amelyek génállományát géntechnológiák alkalmazásával módosították. Egy egyed fenotípusának nevezzük annak tényleges fizikai jellemzőinek összességét (például egy növény magassága, gyümölcsének mérete, színe stb.), amelyet az egyed genomja határoz meg. A biodiverzitás vagy a biológiai sokféleség egyfelől az egyes fajok génjeinek, másfelől az egy ökoszisztémán belüli fajoknak a változatosságára vonatkozik. A szénmegkötés nem más, mint a szén-dioxid tartós tárolása, aminek 2/10

köszönhetően az nem jut a légkörbe, ahol hozzájárulhatna az üvegházhatás kialakulásához. A gének a DNS-ben kódolt örökletes információkat hordozó nukleinsavszakaszok, amelyek meghatározzák egy bizonyos élő szervezet tulajdonságait. Az üvegházhatást okozó gázok olyan gázok, amelyek hatására kialakul az üvegházhatás, amely a légkör felmelegedéséhez vezet. Ilyen gázok a szén-dioxid (CO2) és a dinitrogén-oxid (N2O, más néven kéjgáz). Az ipari forradalom óta a légkör CO2 koncentrációja hozzávetőleg 38%-kal nőtt, a and N2O koncentrációja pedig 16%-kal. Az üvegházhatást okozó gázok két legfőbb emberi tevékenység következtében létrejött forrása a fosszilis üzemanyagok (szén, benzin stb.) elégetése, amely a CO2-koncentráció megnövekedését vonja maga után, és a mezőgazdasági tevékenységek folytatása, beleértve a trágya használatát, amely a N2O-koncentráció növekedéséhez vezet. Etikai kérdések Élelmiszerbiztonság vagy hiányos táplálkozás? A fejlett ipari országokban a hiányos táplálkozás kockázata általánosságban meglehetősen alacsony, ezért ezek az országok megengedhetik maguknak a géntechnológiával módosított élelmiszerek betiltását. A világ más tájain azonban, ahol az emberek éheznek és hiányosan táplálkoznak, a géntechnológiával módosított terményekben rejlő lehetőségek jelenthetik a megoldást a sürgető problémákra. Az egyik géntechnológiával módosított termék, amelyik potenciálisan megoldást nyújthat a hiányos táplálkozás problémájára, az az úgynevezett arany rizs. Ez a termék hozzájárulhat a globálisan terjedő A-vitamin hiány elleni küzdelemhez. Az A-vitamin hiánya vaksághoz és akár korai elhalálozáshoz is vezethet (Buu 2003; l. a Tények és adatok szakaszt). Az arany rizs olyan termény, amelynek a termelése által a fejlődő országok optimalizálhatják bevételeiket, és megoldást találhatnak a helyi szintű hiányos táplálkozás problémájára is. Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak ellen szól az a tény, hogy a géntechnológiával végrehajtott fajtamódosítás egyfelől pontosabb eljárás a hagyományos fajtakeresztezésnél, másfelől kevesebb genetikai anyag átvitelével jár. Ilyen feltételek mellett azt gondolhatnánk, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek biztonságosabbak a hagyományos úton keresztezett terményeknél. A géntechnológiával módosított szervezetek megjelenése azonban új fejlemény a biológiai sokszínűség evolúciójában, mivel az ilyen eljárások az (állati vagy növényi) fajokon, sőt, még a rendszertani országokon keresztül is összekeverik a géneket. Erre egy példa az egyes sarkvidéki halfajok által termelt fagyálló fehérjék használata a termények fagyás elleni ellenállásának növeléséhez. Noha ez növelheti a biológiai sokszínűséget, az is előfordulhat, hogy (egyelőre) ismeretlen következményekkel járhat. Mindezek ellenére a géntechnológiát nem alkalmazó mezőgazdasági termelés esetén is számolni kell bizonyos kockázatokkal. Például a földimogyorót és a kiwit nem vizsgálták meg, mielőtt elkezdték volna árusítani az Egyesült Királyságban, pedig ma már tudjuk, hogy ezek súlyos allergiás reakciókat válthatnak ki. A géntechnológiával módosított élelmiszerek már 20 éve léteznek, és a világ népességének a fele olyan országokban él, ahol már ma is termesztenek géntechnológiával módosított terményeket. Az, hogy az esetlegesen problémás kérdések tekintetében milyen álláspontot alakítunk ki, többek 3/10

között attól is függ, hogy mi a véleményünk a biotechnológia tudományának az előmeneteléről. Biztonságos a környezet számára? A környezettel kapcsolatos legfőbb aggodalmak középpontjában az áll, hogy a géntechnológiával módosított növényfajták vajon megzavarják-e a természetes ökoszisztémák működését; az, hogy az ilyen növények vajon milyen hatást gyakorolnak majd a biológiai sokszínűségre; továbbá az, hogy nem fejlődnek-e ki nagyobb ellenállással rendelkező kártevők és gyomnövények. Ezek az aggodalmak azonban nem kizárólag a géntechnológiával kapcsolatban merültek csak fel. A hagyományos fajtakeresztezés esetén is mindig fennállt annak a kockázata, hogy esetleg fokozottabb ellenállással rendelkező kártevők és gyomnövények fejlődnek majd ki. Egy további lehetséges probléma az, hogy a géntechnológiával módosított termények bevezetése a természeti környezetbe visszafordíthatatlan lépés ez azonban megintcsak ugyanígy érvényes a hagyományos fajtakeresztezésre is. Az úgynevezett terminátor technológia kifejlesztése és bevezetése azonban biztosítja, hogy a géntechnológiával módosított növények ne legyenek képesek a természetes úton való szaporodásra. A géneket úgy módosítják, hogy azzal megelőzzék az esetlegesen a természeti környezetben megvalósuló további fajtakereszteződést is, ami például az úgynevezett szupergyomok kifejlődéséhez vezethetne. A fentiek fényében tehát elmondhatjuk, hogy a géntechnológiával módosított termények esetén a kockázatok jobban kezelhetők, mint a hagyományos fajtakeresztezés esetében. Másfelől azonban a természetes úton történő reprodukció képességének a hiánya azt is jelenti, hogy a géntechnológiával módosított terményeket használó fejlődő országok szűkölködő gazdálkodói nem tudnak magokat begyűjteni a következő vetéshez. (A fejlett ipari országok gazdálkodói minden évben új magokat vásárolnak.) A biológiai sokszínűséggel kapcsolatos kezdeti aggályok tudományos szempontból nem igazolhatók, mivel a géntechnológia: lehetőséget nyújt a különböző fajok és fajták génjeinek keveredésére, ami éppen a biológiai sokszínűség növekedését vonhatja maga után; hatékonyabb a hagyományos fajtakeresztezésnél, mivel az ilyen eljárások során meghatározott géneket választanak ki a fajok és fajták közötti átvitelre, míg a hagyományos fajtakeresztezés az ismételt próbálkozásokon keresztül ér el eredményeket. A géntechnológiával módosított termények határozott előnyei többek között az ilyen termények termesztésével járó alacsonyabb mértékű üzemanyagfogyasztás, a gyom- és rovarirtók ritkább alkalmazása, valamint a kisebb energiafelhasználást igénylő talajjavítás. A permetezések ritkulása és a szántás nélküli vetés (no-till) eljárásokat alkalmazó gazdaságok hozzájárulnak a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez. A gyomnövényirtás kevesebb gondot okoz a gazdálkodóknak, így a talajmegújítás és a vetőágy-előkészítés is kevesebb erőfeszítést igényel. Mindezek következtében a szántáshoz felhasznált traktorok üzemanyagszükséglete is csökken, a talaj minősége javul, és a talajerózió szintje is kisebb lesz. Mindemellett a szén a talajban marad (szénmegkötés), ami szintén hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a csökkentéséhez (ISAAA 2009). Gazdasági vonatkozások A géntechnológiával módosított élelmiszerek témakörének számos 4/10

gazdasági vonatkozása van. Néhány példa: a szellemi tulajdonjogok birtoklása, a potenciálisan anyagi előnyhöz jutó érdekelt felek, a fejlődő országok gazdálkodóinak potenciális kizsákmányolása. Például a technológia többek között a megnövekedett terméshozam és a befektetések megtérülése tekintetében a jelek szerint inkább a termelők előnyére szolgál. Napjainkig a fogyasztókat érintő potenciális előnyök (az élelmiszerek tápértékének és ízének javulása) sokkal kisebb mértékben érvényesültek, ráadásul a géntechnológiával módosított élelmiszerek kereskedelmi forgalomba kerülve általában költségesebbek a hagyományos élelmiszereknél. Mivel a technológia főként a termelőknek kedvez, fennállhat annak a veszélye, hogy a nagyobb mezőgazdasági vállalatok kiszorítják a piacról a kisebb gazdálkodókat. Példaként említhetők a multinacionális vállalatok, amelyek a géntechnológia alkalmazásával előállított termékeket reklámozzák, vagy kizsákmányolják a fejlődő országok szűkölködő gazdálkodóit. Akár támogatjuk, akár ellenezzük a géntechnológiával módosított élelmiszerek gyártását, ezek a termékek már léteznek, és egy további érdekes kérdés, ami felmerül ezzel kapcsolatban, az, hogy ki birtokolja a szellemi tulajdonjogokat. Hogyan lehet biztosítani a genetikai forrásokhoz való egyenlő hozzáférési lehetőségeket, annak érdekében, hogy az ezekből származó előnyökből világszerte mindenki részesülhessen? Aggódnunk kellene a vegyiparnak a vetőmag-piacra gyakorolt növekvő befolyása miatt? Hogyan akadályozhatjuk meg a monopóliumok kialakulását? Az arany rizs esetében például körülbelül 70 szabadalom került bejegyzésre, ami harminckét vállalat és intézmény birtokában volt. Egy, a feltalálókat, fejlesztőket és a gyógyszerészeti cégeket érintő összetett eseménysorozat eredményeként egy gyógyszerészeti cég lett a szellemi tulajdonjog birtokosa, azzal a kikötéssel, hogy szabad hozzáférést biztosít a kutatók és a kevés erőforrással rendelkező gazdálkodók számára (IOTTDC 2001). A Világbank kiszámította, hogy Ázsia az arany rizs termesztésének eredményeképpen illetve a mezőgazdasági termelékenységnek az ennek köszönhető megnövekedésén és a népesség egészségügyi állapotának javulásán keresztül évi 15 milliárd dollár értékű gazdasági nyereséghez jutna (Potrykus 2005). A 2008 júliusában Japánban, Hokkaido szigetén megrendezett csúcstalálkozón részt vevő G8 tagok kiadtak egy nyilatkozatot a géntechnológiával módosított terményekről, mely a következőket tartalmazza:a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében [támogatni fogjuk] a kutatás és fejlesztés felgyorsítását, valamint az új mezőgazdasági technológiákhoz való hozzáférhetőség növelését; továbbá a tudományos alapon folytatott kockázatelemzést, beleértve a biotechnológia alkalmazásával kifejlesztett vetőmag-fajták vizsgálatát is. Ez a dokumentum ismerte el a világon az első alkalommal az élelmiszerbiztonság jelentőségét. (Foundation for Biotechnology Awareness and Education 2008) Tények és adatok Géntechnológiával módosított termények a világon Az Egyesült Királyság és Írország lakosainak a többsége már valószínűleg 5/10

fogyasztott olyan élelmiszert, amelynek az összetevői között géntechnológiával módosított termékek is szerepeltek. Az Egyesült Királyságba az elmúlt év során importált összesen 2,6 tonna szójának közel a kétharmada géntechnológiával módosított volt (Royal Society UK 2009). Az Egyesült Királyságban és Írországban semmilyen géntechnológiával módosított terményt nem termesztenek, kivéve kutatási célokból. 2008-ban a géntechnológiával módosított terményeket termesztő országok száma elérte a történelmi mérföldkövet jelentő 25-ös számot. 2008-ban következett be a (akkumulatív számolással) két milliárdodik holdnyi (800 milliomodik hektárnyi) termőföld géntechnológiával módosított terményekkel való bevetése mindössze három évvel az első egymilliárdod holdnyi termőföld géntechnológiával módosított terményekkel való bevetése (2005) után. 2015-re várhatóan 40, vagy még ennél is több ország megkezdi a géntechnológiával módosított termények termesztését. A géntechnológiával módosított terményeket termesztő gazdálkodók száma 2008 során 1,3 millióval növekedett, és ezzel világszerte elérte a 13,3 millió gazdálkodót. Ezen gazdálkodók 90%-a (12,3 millió) a fejlődő országokban élő, kevés erőforrással rendelkező kistermelő volt (ISAAA 2009). A géntechnológiával módosított terményekkel beültetett termőföldek területe országonként (Forrás: James ISAAA 2008)) Ország GMF termőterület (millió hektár) Termény Amerikai Egyesült Államok 62,5 Szója, kukorica, gyapot, repce, tök, papaya, lucerna Argentína 21 Szója, kukorica, gyapot Brazília 15,8 Szója, kukorica, gyapot India 7,6 Gyapot Kanada 7,6 Repce, kukorica, szója, cukorrépa Kína 3,8 Gyapot, paradicsom, nyárfa, petúnia, papaya Paraguay 2,7 Szója Dél-Afrika 1,8 Kukorica, szója, gyapot Uruguay 0,7 Szója, kukorica Bolívia 0,6 Szója Fülöp-szigetek 0,4 Kukorica 6/10

Ausztrália 0,2 Gyapot, repce, szegfű Mexikó 0,1 Gyapot, szója Spanyolország 0,1 Kukorica Chile <0,1 Gyapot Kolumbia <0,1 Kukorica Honduras <0,1 Rizs Burkina Faso <0,1 Gyapot Csehország <0,1 Kukorica Románia <0,1 Kukorica Portugália <0,1 Kukorica Németország <0,1 Kukorica Lengyelország <0,1 Kukorica Szlovákia <0,1 Kukorica Egyiptom <0,1 Kukorica Hiányos táplálkozás és ételallergiák Az UNICEF becslései szerint 2007-ben a fejlődő országokban élő 5 évesnél fiatalabb gyerekek egynegyede szenvedett alultápláltságban. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (Food and Agriculture Organization of the United Nations FAO) adatai szerint naponta több mint 25 000 ember hal meg alultápláltság következtében. Az ENSZ szerint a világ élelmiszertermelésének 2030-ig 50%-kal kell megnőnie ahhoz, hogy képes legyen kielégíteni a növekvő szükségleteket. Becslések szerint évente 250 000-500 000 A-vitamin hiányban szenvedő gyerek vakul meg, és ezeknek a gyerekeknek a fele a látásuk elvesztését követő 12 hónapon belül meg is hal (WHO 2009). Egy 2006-os statisztika kimutatta, hogy Írország lakosságának akár a 10%-a (375 000 személy) is korai halált halhatna az étrendjük hiányos tápanyagtartalma miatt (Halliday 2006). Az Egyesült Királyságban a kórházakba, pszichiátriai osztályokra vagy a szociális otthonokba felvett személyek közül 4-ből 1 beteg alultápláltságban szenved. Az ételallergiákra vonatkozóan igen kevés statisztikai adat áll rendelkezésre, azonban az Egyesült Államok 1%-os előfordulási gyakoriságából kiindulva az ételallergiában szenvedő személyek írországi és egyesült királysági száma 39 695 (Írország) és 602 707 (Egyesült Királyság) főre becsülhető. Környezetvédelem 7/10

Írországban az üvegházhatas okozó gázok kibocsátása 2006-ban 69,77 millió tonna szén-dioxiddal volt egyenértékű. 2008-as adatok szerint az Európai Uniót csak az Egyesült Államok előzi meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mértéke tekintetében. Az Egyesült Királyság várhatóan teljesíti fogja az éghajlatváltozásról szóló Kyotoi Jegyzőkönyben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mértéke tekintetében vállalt értékeket. Írország azon három európai uniós tagállam egyike, amelyekben a legmagasabb az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az egy főre jutó mértéke, és egyike azon hét tagállamnak is, amelyek várhatóan nem teljesítik a Kyotoi Jegyzőkönyvben vállalt értékeket (Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2006). 2007-ben a talajban történõ szénmegkötésen keresztül elért összesített tartós és kiegészítő megtakarítások értéke 14,2 milliárd kg szén-dioxid kibocsátásának megelőzésével vagy 6,3 millió autónak az utakról való eltávolításával volt egyenértékű. ( A fosszilis tüzelőanyagok (benzin, kőszén és olaj) korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, azaz idővel el fognak fogyni. A jövőben a géntechnológiával módosított termények váltják fel a fosszilis tüzelőanyagokat, továbbá ezek a növények fogják újrahasznosítani és megkötni a szenet. A bioüzemanyagok használata nettó 65%-os megtakarítást eredményezhet az energiaforrások csökkenésében. Gazdasági szempontok Globális szinten a géntechnológiával módosított terményeket termesztő gazdálkodók 2007-ben 10,1 milliárd dollárnyi, és az 1996 és 2007 közötti 12 éves időszakban 44,1 milliárd dollárnyi nettó gazdasági hasznot termeltek. A gazdálkodók által a géntechnológiához való hozzáférésre fordított költségek értéke 2007-ben az összesített technológiai haszon 24%-ával volt egyenértékű. A géntechnológiával módosított szójabab, kukorica, gyapjú és repce terméshozama 2007-ben (a növények felsorolási sorrendjének megfelelően) +29,8%-al, +7,6%-al, +19,8%-al és +8,5%-al volt magasabb mint akkor lett volna, ha a a gazdálkodók nem géntechnológiával módosított terményeket termesztettek volna. Törvényhozás és szabályozó hatóságok A géntechnológiával módosított élelmiszerekkel kapcsolatos kérdéseket Európában két Európai Uniós törvény szabályozza: Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról Ez az irányelv a géntechnológiával módosított termények termesztését szabályozza. Az Európai Parlament és a Tanács 1829/2003/EK rendelete a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról Ez a rendelet az olyan élelmiszerek használatát szabályozza, amelyek géntechnológiával módosított növényeket tartalmaznak, vagy ezekből készültek. Például az olyan termékek esetében, amelyek 0,9%-nál magasabb mértékben tartalmaznak géntechnológiával módosított növényeket, az élelmiszeren ezt világosan fel kell tüntetni a fogyasztók számára. Európai szinten a géntechnológiával módosított élelmiszerekkel kapcsolatos ügyekért felelős szabályozó hatóság az Európai Élelmiszerbiztonsági 8/10

Hatóság (European Food Safety Authority EFSA). Az engedélyeztetési kérelmeket az EU tagállamok az EFSA-val együttműködésben bírálják el. Például, ha egy engedélyeztetési kérelem jóváhagyása után megkezdik egy géntechnológiával módosított szervezet termesztését, az adott tagállamnak környezetvédelmi kockázatelemzést kell végrehajtania. Nemzeti szinten az Egyesült Királyságban és Írországban a Food Safety Authority of Ireland (írországi élelmiszerbiztonsági hatóság) és az egyesült királysági Food Standards Agency (élelmiszer-szabványügyi hatóság) felelősek a releváns szabályozásokért. A Food Safety Authority of Ireland (FSAI) rendszeres vizsgálatok alá veti az Írországban árusított élelmiszereket, annak biztosítása érdekében, hogy csak európai uniós engedéllyel rendelkező és megfelelő tájékoztatóval ellátott géntechnológiával módosított élelmiszerek kerüljenek piaci forgalomba. Vallási kérdések Egyes vallások képviselői ellenzik, hogy az emberiség beavatkozzon az evolúció egyébként természetes folyamatába. Az ilyen nézeteket vallók szemében az ezen eljárásokat végző emberek Istent játszanak azzal, hogy például növényi és állati géneket kevernek össze új fajok létrehozása érdekében. A géntechnológiával módosított élelmiszerek különböző vallások követői körében egyfelől megnehezíthetik, másfelől megkönnyíthetik az adott vallás által megkövetelt étkezési szokások betartását. Például ha egy vallás megtiltja húsok és a tejtermékek egyszerre történő fogyasztását, a sajt fogyasztása problémát okozhat, hiszen a tejet a borjúgyomorból származó enzimekkel alvasztják. Erre a problémára megoldást nyújthat, ha ezen enzimek helyett géntechnológiával létrehozott baktériumokat használnak fel a tejalvasztáshoz. Másfelől azonban az állati genetikai anyag bevitele a növényekbe azon vallások követői számára lehet problémás, akik vegetáriánus étrendet követnek. Források és további információk Buu, M. (2003). Golden Rice: Genetically Modified to Reduce Vitamin A Deficiency, Benefit or Hazard? Nutrition Bytes, 9(2) Article 2. http://repositories.cdlib.org/cgi/viewcontent.cgi?article=1099&context=uclabi olchem/nutritionbytes Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (nincs dátum) EFSA and GMOs. http://www.efsa.europa.eu/efsa/non_scientific_document/gmo_factsheet2, 0.pdf Food Safety Authority of Ireland. (2002). Food Safety and Genetically Modified Foods. (brosúra): http://www.fsai.ie/publications/leaflets/gm_leaflet04.pdf Halliday, J. (2006). Ireland in the grip of modern-day famine, says politician. NUTRA ingredients.com/europe. http://www.nutraingredients.com/news/ng.asp?n=66403-ireland-nutritionfamine Intergovernmental Organization and Think Tank of Developing Countries 9/10

(IOTTDC) South Bulletin 08 Article 2. (2001). Golden Rice: The Shine in Question. http://www.southcentre.org/info/southbulletin/bulletin08/bulletin08-02.htm#p146_22438 ISAAA A Mezőgazdasági Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata (2008). Executive Summary. Global status of commercialized biotech / GM crops: 2008. ISAAA Brief 39: http://www.isaaa.org/resources/publications/briefs/39/executivesummary/def ault.html Potrykus, I. (2005). Missing a golden rice opportunity, Campaign for Fighting Diseases Bulletin. http://www.fightingdiseases.org/main/articles.php?articles_id=568 Segelken, R. (2004). Cornell News: Malnutrition in 2054. http://www.news.cornell.edu/releases/feb04/aaas.pimentel.hrs.html Childinfo/Unicef (2009) Current Status Child Nutrition http://www.childinfo.org/undernutrition_status.html Foundation for Biotechnology Awareness and Education (2008). G8 Leaders Call for Increased Global Access to Agricultural Biotechnology. http://fbae.org/2009/fbae/website/news_08_07_g8-leaders.html PG Economics (2009) Biotech crops making important contributions to sustainable farming. http://www.pgeconomics.co.uk/biotech%20crops%20making%20important% 20contributions%20to%20sustainable%20farming.htm FAO UN (2008) The State of Food Insecurity in the World http://www.fao.org/docrep/011/i0291e/i0291e00.htm Royal Society (2009) Reaping the benefits: Science and the sustainable intensification of global agriculture http://royalsociety.org/document.asp?tip=0&id=8825 10/10