BUDAPESTI GAZDASÁGI FOISKOLA KÜLKERESKEDELMI FOISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány HORVÁTORSZÁG CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓHOZ Készítette: Csige Veronika Lili Budapest, 2008.
2
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...3 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE...4 GRAFIKONOK JEGYZÉKE...4 1. Bevezetés...5 2. Az Európai Unió és a Balkán...7 2.1. Miért fontos a térség az Unió számára?...8 2.2. Az EU Balkán-politikája...9 2.3. Az EU Balkán-politikájának értékelése...14 3. Horvátország közeledése az Európai Unióhoz...19 3.1. Egyezmények...19 3.2. Elocsatlakozási támogatások...22 3.3. Horvátország számára jelenleg nyitott közösségi programok...26 3.4. EU támogatások felhasználása Horvátországban...27 4. Csatlakozás...31 4.1. A csatlakozás követelményei...31 4.1.1. A koppenhágai kritériumok...31 4.1.2. Horvátország megfelelése a koppenhágai kritériumoknak...32 4.2. A csatlakozási tárgyalások menete...41 4.3. A csatlakozás nehézségei...43 4.3.1. Készen áll-e az EU az újabb bovítésre?...43 4.3.2. A bovítés mellett szóló uniós érvek...46 4.3.2. A csatlakozás problémái Horvátország szempontjából...48 4.4. Horvátország csatlakozásának támogatói, ellenzoi...50 5. Összegzés...59 Irodalomjegyzék...60 3
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: Az EU által a régiónak juttatott támogatások, 1995-1999... 15 2. táblázat: Gazdasági növekedés a régióban, 1990-1999... 15 3. táblázat: A CARDS által az egyes országoknak közvetlenül nyújtott támogatások, 2000-2006... 17 4. táblázat: Gazdasági növekedés a régióban, 2000-2005... 18 5. táblázat: Horvátországnak a CARDS program által nyújtott támogatások, 2001-2004... 23 6. táblázat: Horvátország számára nyújtott PHARE, ISPA és SAPARD támogatások, 2005-2006... 24 7. táblázat: Az IPA keretében Horvátország számára eloirányzott támogatás mértéke... 25 8. táblázat: EU projektek Horvátországban befektetési és üzleti környezet javítása... 28 9. táblázat: EU projektek Horvátországban szociális kohézió elosegítésére... 28 10. táblázat: EU projektek Horvátországban környezetvédelem támogatása... 29 11. táblázat: Központi kormányzati adatok a GDP %-ában, 2002-2004... 35 12. táblázat: A horvát GDP alakulása 1996-2004... 36 13. táblázat: A horvát foglalkoztatási helyzet alakulása 1996-2004... 37 14. táblázat: A tíz legnagyobb befekteto Horvátországban... 39 15. táblázat: A horvát közvélemény bizalma az Európai Unióban, 1995-2005... 50 GRAFIKONOK JEGYZÉKE 1. grafikon: A külso adósság növekedése Horvátországban, 1998-2007... 35 2. grafikon: A kuna/euró árfolyam alakulása, 2002-2007... 37 3. grafikon: A külföldi közvetlen beruházások Horvátországban, 1993-2005... 38 4. grafikon: A horvát közvélemény alakulása az uniós csatlakozással kapcsolatban, 2000-2005... 49 5. grafikon: Horvátországba áramló közvetlen beruházások országonként, 1993-2004... 57 4
1. Bevezetés Az Európai Unió legutóbbi bovítésekor 2007. január 1-jén Románia és Bulgária csatlakozott az Unióhoz. Ezen bovítés után most Horvátország tunik a következo potenciális EU tagnak. Szakdolgozatom témájának ezért választottam Horvátország Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatának vizsgálatát. Horvátország 1991-ig az egykori Jugoszlávia második legfejlettebb tagköztársasága volt. A Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Montenegró föderációjaként 1945-ben létrejött Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, késobb 1963-tól Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 1980-ig komolyabb probléma nélkül muködött. El nem kötelezettségének köszönhetoen vonzó volt a nyugati befektetok számára, és szabad kereskedelmet folytatott a nyugati, fejlett államokkal. Az 1970-es évekre az Európai Közösség igen kedvezo elbánását sikerült kivívnia: a jugoszláv munkaero beengedését és a jugoszláv gazdaság támogatását. Josip Broz Tito államfo halála után (1980) a nemzetiségi ellentétek erosödni kezdtek. 1989-ben Ante Markovics miniszterelnök gazdasági reformot kezdeményezett, de a gazdasági visszaesést már nem tudta megállítani, mivel közben 1991- ben kitört a polgárháború és az ország szétesett. Horvátország függetlenségét 1991. június 25- én kiáltotta ki, amit az Európai Közösség 1992. január 15-én ismert el. Május 22-én az ENSZ tagja 1. Az elismeréssel megteremtodött a lehetosége, hogy Horvátország és az Európai Közösség kapcsolatai rendezodjenek. Azonban a piacgazdasági átalakulást és a kapcsolatok kiteljesedését a belpolitikai események, az 1991-tol 1995-ig elhúzódó háború lassította. Legfoképpen ezen politikai tényezok következményei (különösen a Hágai Nemzetközi Bírósággal való teljes együttmuködéssel kapcsolatos viták) alakították Horvátország és az Unió kapcsolatát 1995 után is. A 2000-ben munkába lépo horvát kormány belpolitikai és gazdasági intézkedései következtében indulhattak újra a tárgyalások az Európai Unióval; az ország csatlakozhatott a WTO-hoz (2000) 2, majd a CEFTA-hoz (2003) 3. 1 ENSZ hivatalos portál: List of Member States, http://www.un.org/members/list.shtml 2008. április 25. 11:56 2 WTO hivatalos portál: Members and Observers, http://www.wto.org/english/thewto_e/whatis_e/tif_e/org6_e.htm 2008. április 25. 11:30 3 Bakács András: Horvátország kényes egyensúly az uniós tárgyalások árnyékában, Kelet-Európa Tanulmányok, 2007. 1. szám, Európa peremén: új tagok és szomszédok, Budapest, p. 33-47. 5
Dolgozatomban eloször az Európai Uniónak a térséggel kapcsolatos politikájával foglalkozok, majd rátérek Horvátország és az uniós országok közötti, a csatlakozás szempontjából fontos bilaterális kapcsolatokra, Horvátország és az Európai Unió közötti egyezményekre és azok hatásaira, és végül magára a csatlakozásra. 6
2. Az Európai Unió és a Balkán Földrajzi értelemben a Balkán Délkelet-Európa egyik régiója, amely területhez a következo országokat szokás sorolni: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Törökország (csak az európai része), Románia és Szlovénia. A terület egy félsziget (Balkán-félsziget), az Adriai- Égei- Márvány- és Fekete-tenger veszi körül. A Balkán elnevezés a Timok folyótól a Feketetengerig húzódó Balkán-hegység nevébol származik. 4 Köznapi nyelven a nyugat-európai emberek a Balkán szót nem csak földrajzi fogalomként használják. A térségtol nyugatra lakó, magukat fejlettebbnek tekinto és rendezett politikai viszonyok között élo népek így kívánták magukat megkülönböztetni dél-keleti szomszédaiktól. A Balkán elnevezés a,,kulturálatlanság, korrupció, politikai anarchia, loporos hordó szinonimájaként élt és él bizonyos értelmiségi körökben máig. Ugyanakkor a régióban élo népek érezvén a jelzo pejoratív jellegét, nem örültek, ha így nevezték oket. Magukat gyakran a fejlettebb nyugati népekhez tartozónak tartották. 5 Uniós nyelvezetben viszont a Nyugat-Balkán kifejezés egy az ezredforduló után keletkezett új geopolitikai fogalom, amely az Európai Uniótól és a NATO-tól származik. 6 Uniós vonatkozásban nem tartozik ehhez a kategóriához Szlovénia, Románia és Bulgária, hiszen ok már EU tagok. Horvátországot viszont, amely sok tekintetben (például a gazdasági fejlettség szempontjából) inkább Közép-Európához tartozik, mintsem a Balkánhoz, Nyugat-Balkánhoz sorolják. 7 Horvátország nem örül ennek a besorolásnak, hisz fejlettebb a térség országainál. Sot még Bulgáriánál és Romániánál is fejlettebb (2006-ban az egy fore jutó GDP az EU 27 átlagának 51,5%-a Horvátországban, 38,9%-a Romániában, 36,7%-a Bulgáriában 8 ), akiket viszont az uniós fogalmazás szerint már nem sorolnak ide. 4 Akadémiai Kislexikon, Akadémia Kiadó, Budapest, 1989. (p. 174.) 5 Glatz Ferenc: A Balkán-kutatás reneszánsza, 2005, Ezredforduló 2006/1, p. 3-7. (p. 3.) 6 Füzes Oszkár: Nyugat, Ba lkán, Nyugat-Balkán, Európai Tükör, 2006/5. május, p. 26-39. 7 Balkán-tanulmányok Központ: Tabajdi Csaba: A Nyugat-Balkán és az Európai Unió ma, http://www.balkancenter.hu/pdf/elemzes/tabajdi.pdf 2008. május 5. 13:33 8 Eurostat: GDP per capita in PPS, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1996,39140985&_dad=portal&_schema=portal&scree n=detailref&language=en&product=strind_ecobac&root=strind_ecobac/ecobac/eb011 2008. április 25. 10:36 7
Tehát a nyugat-balkáni régióhoz (Uniós viszonylatban) hat ország tartozik: Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia (Koszovó), Montenegró, Albánia és Macedónia. Mondhatjuk azt, hogy a Nyugat-Balkán megnevezés ezen térség rendezetlen ügyeinek euro-atlanti kezelési szándékait jelento geopolitikai fogalom. 9 2.1. Miért fontos a térség az Unió számára? Az Európai Unió számára elsosorban geopolitikai és geostratégiai szempontból fontos a balkáni országok politikai és gazdasági stabilitása, illetve Európába való integrálása. Egyrészt a Balkánon jelentkezo válságjelenségek destabilizációs hatása egész Európára kihat, mivel az háborús, migrációs, bunözési, egészségügyi, gazdasági és világpolitikai kockázatokat jelent az Európai Unió számára. Másrészt vélhetoleg az integráció az európai béke és biztonság garantálásának legolcsóbb eszköze 10, továbbá az integrációval az Unió közvetlen kapcsolatba kerülhet a Fekete-tenger, Törökország és a Földközi-tenger keleti részének területeivel 11. Többek szerint komoly gazdasági és politikai erot és így befolyást felmutató világpolitikai szereplové kizárólag nagy kiterjedésu 12, komoly gazdasági-pénzügyi erokoncentrációs potenciállal rendelkezo, és emellett politikailag és társadalmilag összeérett, jelentos belso koherenciát felmutató szereplok válhatnak 13. Európában erre egyedül az (egyre bovülo és az integrációt mélyíto) Unió lehet képes, bár o is nehezen. Úgy gondolom, hogy a balkáni térség sikeres integrációja növelhetné az Európai Unió világpolitikai tekintélyét, példát mutatva, hogy a hasonló válságok megoldását nem elég (esetleg nem is lehetséges) erobol katonai úton (pl. USA) rendezni, hosszú távon stabilitást elérni politikai-gazdasági eszközökkel lehet és kell. Giuliano Amatónak, a Balkán-bizottság vezetojének 2006-os véleménye szerint az Európai Unió jövoje elsosorban a Balkánon van, és abban rejlik, hogy ott az Európai Unió a következo idoszakban milyen szerepet tud játszani. 14 9 Füzes Oszkár: Nyugat, Balkán, Nyugat-Balkán, Európai Tükör, 2006/5. május, p. 26-39. (p. 26.) 10 Vándor János Konrád Márta: Az Európai Unió távlatairól Gondolatok az integrációs stratégiáról és az integráció szükségességérol, EU Working Papers, 2006/3, p. 36-52. 11 Füzes Oszkár: Nyugat, Balkán, Nyugat-Balkán, Európai Tükör, 2006/5. május, p. 26-39. 12 értsd: lélekszámú, és azzal járó gazdasági ereju 13 Vándor János Konrád Márta: Az Európai Unió távlatairól Gondolatok az integrációs stratégiáról és az integráció szükségességérol, EU Working Papers, 2006/3, p. 36-52. (p. 42.) 14 Balkán-tanulmányok Központ: Inotai András: Az EU délkelet-európai (nyugat-balkáni) politikájának dile mmái, http://www.balkancenter.hu/pdf/inotai09.pdf 2008. május 5. 13:47 8
A fenti okok miatt az 1990-es években az Unió figyelme szükségszeruen a balkáni országok felé fordult. Az EU megfogalmazott célja a béke, a stabilitás, a biztonság, a szabadság, az igazságosság, a prosperitás és a javuló életminoség megteremtése ebben a régióban. A délszláv háború elso szakaszát lezáró daytoni békemegállapodások 1995-ben történt megkötése után megnyílt a lehetoség a térség stabilizálására és rendezésére. Az EU ekkor kezdte komolyabban definiálni, valamint egységes keretbe önteni a térséggel kapcsolatos politikáját 15, ezzel megszülettek az Unió kifejezetten erre a térségre vonatkozó kezdeményezései. 2.2. Az EU Balkán-politikája A daytoni békemegállapodás után az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió megállapodtak abban, hogy megpróbálják stabilizálni a Balkánt. Így jött létre 1996. decemberében Genfben a Délkelet-európai Együttmuködési Megállapodás (Southeast European Cooperative Initiative SECI) az EU, az USA és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának közremuködésével. A SECI résztvevo államai Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Románia, Szlovénia és Törökország. A SECI megszületése mögött a résztvevo országok együttmuködésének és Európába való integrálódásuknak elosegítése állt. 16 A SECI projektjeinek célja a határátkelok áteresztoképességének növelése, a fontos nemzetközi utak javítása, a régió földgázvezeték- és villamosenergia-hálózatának létrehozása, az élovizek rehabilitálása, a kis- és középvállalkozások támogatása és a külföldi befektetések bátorítása. 17 A SECI prioritásai közé tartozik még a régióban már létezo életképes kezdeményezések kiegészítése és elosegítése. Bár nem ezek a térség legégetobb problémái, de ezek a projektek a térség országainak együttmuködését feltételezik és ösztönzik, amihez elengedhetetlen a megbékélés, és ez stabilizáló hatással lehet, ami növelheti a biztonságot is. Ugyanakkor segítenek rendbe hozni a régió országainak gazdaságait is, ami szintén fontos az Unióhoz való közeledés szempontjából. 15 Balázs Katalin Szalóki Katalin: Balkáni viszonyok Az EU és a nyugat-balkáni országok kapcsolata, Európai Tükör, XI. évfolyam, 7-8. szám, 2006. július-augusztus, p. 109-130. (p.111.) 16 Szilágyi Imre: A SECI-tol a Nyugat-Balkánig, A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában, szerkesztok: Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor, p. 271-282. 17 Sigér Fruzsina: Nyugat-Balkán és az Európai Unió kapcsolata 1989-2005 között, tanulmány, Debreceni Egyetem, 2006 9
Éppen ez a célja az Uniónak az úgynevezett regionális megközelítés szerint: a régió nem integrálódhat gyorsabban az Európai Unió felé, mint ahogy a regionális integrációjuk halad. 18 Ezt a saját Délkelet-Európára vonatkozó megközelítését 1996-97-ben dolgozta ki az EU a Regional Approach of the European Union címu dokumentumban. Ez a stratégia öt országra vonatkozott: Albániára, Bosznia-Hercegovinára, Jugoszláviára, Horvátországra és Macedóniára, és célja még mindig a régió politikai stabilitásának, gazdasági fejlodésének és jogállamiságának biztosítása. 19 1998-ban a szerb etnikai tisztogatás következtében újból fellángolt koszovói válság megoldásának támogatására nemzetközi összefogással fogalmazódott meg a Délkelet-európai Stabilizációs Egyezmény (Stability Pact for South Eastern Europe). Magát az egyezményt 1999-ben fogadták el. A programban több mint 40 partnerország (például Japán, Kanada, USA, Oroszország), szervezet (például az EU, ENSZ, NATO) és nemzetközi intézmény (például nemzetközi jelentoségu bankok) vettek részt vállalva, hogy segítik a Nyugat-Balkán országait a béke, a demokrácia, a stabilitás, a gazdasági növekedés megteremtésében. Célként itt is megfogalmazódik az emberi jogok tiszteletben tartása, és a régió minél szélesebb integrációja. 20 Az 1990-es évek végére alakult ki az a nézet, miszerint a térség stabilizálását, konszolidálását illetve migrációs, bunözési, egészségügyi, gazdasági és politikai kockázatok csökkentését egyedül az uniós csatlakozás lehetoségének felkínálásával lehet elérni. 21 Csak a teljes jogú tagság elérésének lehetosége (megfelelo kritériumok teljesítése esetén) késztetheti ezen országokat a reformok végrehajtására, motiválhatja oket a nyugati minta átvételére. A tagság lehetoségének megadásával a térség országai között fokozódhat majd az együttmuködés, ami vélhetoleg nagyobb gazdasági és politikai stabilitáshoz vezet. Ennek az elképzelésnek megfeleloen az Európai Bizottság 1999-ben kidolgozta a régió fejlesztésére irányuló új koncepcióját, a Stabilizációs és Társulási Folyamatot (Stabilization and Association Process - SAP). 18 Vladimir Gligorov: The Stability Pact for South-East Europe, The Vienna Institute Monsthly Report, No. 8-9. 1999. 19 Szilágyi Imre: A SECI-tol a Nyugat-Balkánig, A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában, szerkesztok: Bodnár Erzs ébet, Demeter Gábor, p. 271-282. 20 Szilágyi Imre: A SECI-tol a Nyugat-Balkánig, A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában, szerkesztok: Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor, p. 271-282. 21 Füzes Oszkár: Nyugat, Balkán, Nyugat-Balkán, Európai Tükör, 2006/5. május, p. 26-39. 10
A 2000. júniusában tartott feirai csúcson az Európai Tanács kifejezte, hogy az EU támogatja a Nyugat-Balkánra irányuló politikát és kezdeményezéseket, mivel célja a régió országainak integrációja Európa politikai és gazdasági életébe. A cél elérésének az eszközéül a Stabilizációs és Társulási Folyamatot nevezte meg. Eloször deklarálta, hogy minden olyan ország, amely ennek a folyamatnak a tagja, potenciális EU-tagjelölt. Az Unió késznek mutatkozott arra, hogy SAP-ot technikai és gazdasági támogatásokkal segítse, elmélyítse az együttmuködést a régióval, beleértve a gazdasági és pénzügyi támogatásokat, szabad kereskedelmet, az EU törvénykezéshez való közeledést és az egyéb politikákban való együttmuködést is. A Tanács továbbra fontosnak tartotta a térség regionális kapcsolatainak támogatását (például regionális kereskedelmi megállapodások megkötésén keresztül). 22 A Balkán-EU csúcstalálkozóra 2000. novemberében Zágrábban került sor, ahol útjára indult a Stabilizációs és Társulási Folyamat. Konkretizálták a céljait, eszközeit és feltételeit. Jelenleg is ez a folyamat ad keretet az EU Nyugat-Balkán országai felé irányuló politikájának. Ez egy olyan keretprogram, amely végigkíséri az országokat az esetleges jövobeni csatlakozásig. A folyamat fo céljai: a stabilizáció megvalósítása, a tervgazdaságról a muködo piacgazdaságra történo gyors áttérés, a regionális együttmuködés elosegítése, az EU-hoz történo csatlakozás kilátásba helyezése. Ezen célok elérése érdekében az EU kereskedelmi engedményeket (Autonóm Kereskedelmi Intézkedések), gazdasági és pénzügyi támogatásokat (CARDS program Community Assistance for Reconstruction, Development and Stabilisation) és szerzodéses kapcsolatok (stabilizációs és társulási megállapodások) rendszerét nyújtja. 23 Ezen a csúcstalálkozón tehát az EU megerosítette, hogy a Stabilizációs és Társulási Folyamatban résztvevo országok potenciális EU-tagjelöltek, és felkínálta a csatlakozás lehetoségét is, ha az országok teljesítik a koppenhágai kritériumokat és a stabilizációs és társulási megállapodásokat, különös tekintettel a regionális együttmuködésekre. A folyamat résztvevo tagjai: Albánia, Bosznia és Hercegovina, a Macedón Köztársaság, Szerbia és Montenegró 24, valamint Horvátország. Ezen országok politikai és gazdasági fejlettsége ugyanakkor nagyon eltéro (például Horvátország 2005-ben már megkezdhette a 22 Az Európai Bizottság hivatalos portálja: Presidency Conclusions: Santa Maria Da Feira European Council, http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/00200-r1.en0.htm 2008. április 25. 16:13 23 Az Európai Bizottság hivatalos portálja: Stabilizációs és Társulási Folyamat, http://ec.europa.eu/enlargement/enlargement_process/accession_process/how_does_a_country_join_the_eu/sap/i ndex_hu.htm 2008. április 25. 16:13 24 Montenegró 2006. június 3-án nyilvánította ki hivatalosan a függetlenségét, így ma már független állam. 11
csatlakozási tárgyalásokat az EU-val), így nagyon fontos a folyamat során, hogy ezeket a különbségeket figyelembe lehessen venni és specifikusan lehessen a résztvevo országokat kezelni. Az Unió az öt ország számára országspecifikus aszimmetrikus kereskedelmi preferenciákat adott (az Unió a kereskedelmi akadályokat gyorsabban oldja fel, mint a másik fél), ami elosegíti SAP-országok ipari és agrártermékei belépését a közösségi piacra védve oket a hirtelen megjeleno versenytol. A cél az, hogy fokozatosan kialakítsák a szabad kereskedelmet a résztvevo országok és az EU között a WTO szabályainak megfeleloen. 25 Az egyes országok különbözo fejlettségét figyelembe lehetett venni a velük egyesével kötendo stabilizációs és társulási megállapodások során is. Stabilizációs és Társulási Megállapodást (Stabilisation and Association Agreement SAA) eddig négy országgal kötött az EU. Elsoként Macedóniával 2001. április 9-én, amely 2004. április 1-jével lépett életbe. Aztán Horvátországgal írták alá a megállapodást 2001. október 29-én, amely 2005. február 1-jével lépett hatályba. Albániával 2006. június 12-én, Montenegróval pedig 2007. október 15-én írták alá a megállapodást, de ezek még nem léptek hatályba. 26 A zágrábi csúcstalálkozó elindította a Stabilizációs és Társulási Folyamatot a célok, eszközök és feltételek tisztázásával, a folyamatnak pedig az Európai Tanács 2003. júniusi thesszaloniki csúcstalálkozója 27 adott új lendületet. A csúcstalálkozón egy konkrét cselekvési programot (thesszaloniki agenda) hagytak jóvá a Nyugat-Balkán országai számára. 28 A csúcstalálkozó egyik legfontosabb eredménye, hogy az Unió ismét megerosítette a nyugatbalkáni országok uniós csatlakozási perspektíváját. Az egyes országok közeledésének tempója az EU felé a koppenhágai kritériumok és a SAP által eloírt feltételek teljesítésének tempójától függ, tehát a folyamat gyorsasága a régió országain múlik. A találkozón megerosítették, hogy Nyugat-Balkán vonatkozásában a Stabilizációs és Társulási Folyamat marad az EU keretprogramja a jövobeni csatlakozásig, de a folyamatot intenzívebbé kell tenni. Ehhez nyújt 25 Dr. Szucs R. Gábor: Furcsa párok : Nyugat-Balkán és az Európai Unió, EU Working Papers, 2006/2, p. 69-79. 26 Az Európai Bizottság hivatalos portálja: Tagjelölt országok, potenciális tagjelölt országok, http://ec.europa.eu/enlargement/index_hu.htm 2008. április 25. 16:13 27 Az Európai Bizottság hivatalos portálja: EU-Western Balkans Summit Declaration, http://ec.europa.eu/enlargement/enlargement_process/accession_process/how_does_a_country_join_the_eu/sap/t hessaloniki_summit_en.htm 2008. április 25. 21:13 28 Az Európai Bizottság hivatalos portálja: The Thessaloniki agenda for the Western Balkans, http://ec.europa.eu/enlargement/enlargement_process/accession_process/how_does_a_country_join_the_eu/sap/t hessaloniki_agenda_en.htm 2008. április 26. 17:43 12
keretet az agenda. A találkozón bevezették az Európai Partnerség fogalmát is. 29 Ez a partnerség az egyes partnerországok vonatkozásában külön-külön, pontosan ütemezve megállapítja, milyen intézkedések szükségesek az illeto ország számára ahhoz, hogy eleget tegyen az Unióhoz közeledés feltételeinek, és gondoskodik az ellenorzésrol és értékelésrol is. A Tanács ígéretet tett, hogy a SAP keretein belül nyújtott közösségi pénzügyi támogatások segítenek az európai partnerséggel járó kötelezettségek teljesítésében. Thesszalonikiben megerosítették a Délkelet-európai Stabilizációs Egyezmény SAP-ot kiegészíto szerepét és leszögezték, hogy elvárják az országok teljes együttmuködését a Hágai Nemzetközi Bírósággal. Mivel a szervezett bunözés és a korrupció a stabil demokrácia, a jogrend, a gazdasági fejlodés és a jól muködo és felelosségre vonható intézményrendszer kialakulásának egyik fo akadálya a Nyugat-Balkánon, ezért az felhívták az ellenük való határozott fellépés fontosságára is a figyelmet. A Stabilizációs és Társulási Folyamatnak az agenda által kiemelten továbbra is fontos részét alkotja, hogy a nyugat-balkáni országok fejlesszék a regionális együttmuködéseket, ami többek között a jószomszédi viszony kialakítása révén hozzájárul a térség gazdasági és politikai stabilizálásához. A kooperáció legfobb területei a regionális szabad kereskedelem fejlesztése, a vízummentes mozgás elosegítése, a kézi lofegyverek összegyujtése, regionális áram és gáz piac kialakítása, közös tudományos és a technológiai kutatások indítása. Az EU támogatja a regionális együttmuködésre irányuló olyan kezdeményezéseket is, mint például a Délkelet-európai Együttmuködési Folyamat (SEECP 30 ). A csúcstalálkozó résztvevoi elindítottak egy multilaterális politikai fórumot, az EU Nyugat- Balkán fórumot. Ez a fórum idoszakosan összehozza a régió országainak állam-, vagy kormányfoit és az uniós megfelelojüket, hogy megvitassák a közös érdekeltségu problémákat, megvizsgálják a régió országainak az Unióhoz való közeledésének folyamatát és véleményt cseréljenek a fejlodési folyamatról. 29 Az Európai Bizottság hivatalos portálja: The Thessaloniki agenda for the Western Balkans, http://ec.europa.eu/enlargement/enlargement_process/accession_process/how_does_a_country_join_the_eu/sap/t hessaloniki_agenda_en.htm 2008. április 26. 17:43 30 A SEECP 1996 júniusában alakult meg. Ez volt az egyetlen, a régió országai által önállóan létrehozott kezdeményezés. Ez egy informális, kormányközi program, amely a politikai együttmuködésre és párbeszédre helyezte a hangsúlyt. 13
Tehát 2003. júniusától a thesszaloniki csúcs eredményei és a csúcson elfogadott agenda lettek iránymutatóak az EU Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikájában. A folyamatok eredményeként 2005. oszétol hivatalos EU tagjelöltté vált Horvátország és Macedónia. Ugyanakkor a térség többi országával a Stabilizációs és Társulási Megállapodások még nem léptek hatályba (Albánia és Montenegró), vagy még alá sem írták oket, a megkötésükkel kapcsolatos tárgyalások még folynak (Bosznia és Hercegovina, Szerbia és Koszovó). A nehézkes elorehaladás miatt szükségessé vált áttekinteni a helyzetet, és újabb ösztönzo kezdeményezésekkel bátorítást adni a régiónak. Ennek szellemében hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság 2006. január 27-én a The Western Balkans on the road to the EU: consolidating stability and raising prosperity címu dokumentumot. 31 A dokumentum kiemelt néhány konkrét területet a regionális szabad kereskedelem fejlesztése, lisszaboni stratégia szerinti gazdasági modernizáció elkezdése, az EU országaiba a beutazás könnyítése, európai ösztöndíjak nyújtása a felsooktatásban a régió diákjai számára, kis- és középvállalkozások támogatása, melyek segítségével a nyugat-balkáni országok a csatlakozás irányába vezeto lépések iránti motivációját kívánták megerosíteni. A dokumentum azt jelzi, továbbra is elfogadott álláspont, hogy az uniós perspektíva olyan ero, mely a térség stabilizálását és fejlodését elosegítheti. 2.3. Az EU Balkán-politikájának értékelése Az Európai Unió Balkán-politikáját a vizsgált idoszakban (1995 2007) két nagy szakaszra osztanám. Kezdetben, 1995 és 1999 között inkább a konfliktusok kezelésére, megelozésére próbált valamiféle kísérleteket tenni, és nagyrészt humanitárius és újjáépítésre szolgáló támogatásokat nyújtott. Az EU Balkán-politikája 90-es évek végére megváltozott: felkínálta a régió számára igen kecsegteto politikai cél, az uniós tagság elérésének lehetoségét. Azóta az Unió az EU-hoz való közeledést konkrét programokkal és egyezményekkel segíti elo. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájának vonatkozásában a Maastrichti Szerzodés (1992) csak a tagállamok külpolitikájának egyeztetésére teremtett lehetoséget és a külpolitikai döntéshozatalhoz pedig teljes konszenzus kellett. Ennek következtében ebben az idoszakban az Európai Unió képtelennek bizonyult délszláv válság (szlovén, horvát, boszniai háborúk) 31 Commission of the European Communities: The Western Balkans on the road to the EU: consolidating stability and raising prosperity (2006. január 27.), http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=com:2006:0027:fin:en:pdf 2008. április 27. 11:18 14
eredményes kezelésére. 1997-ben az Amszterdami Szerzodésben megfogalmazódott egy hatékonyabb és közös külpolitika iránti igény. Egyszerusítették a döntéshozatalt, bár a közös kül- és biztonságpolitikai stratégiáról továbbra is egyhangú szavazással, a végrehajtással kapcsolatos intézkedésekrol már szótöbbséggel döntenek. A szerzodésben fontos célként rögzítették a Petersberg-feladatokat : a humanitárius segítségnyújtást és a béketeremtéssel és fenntartással kapcsolatos intézkedések körét. 32 Ennek ellenére az Unió az 1998-ban (újból) fellángolt koszovói válságban sem tudott eredményesen fellépni. Bár eredményes és egységes külpolitikai lépések megtételére az EU képtelen volt, gazdasági eszközökkel azért igyekezett stabilizálásban és rendezésben részt venni. Ennek legfontosabb keretei a széles (nem csak uniós) nemzetközi együttmuködéssel létrehozott Délkelet-európai Együttmuködési Megállapodás és Délkelet-európai Stabilizációs Egyezmény. A Nyugat-Balkáni országok (az akkori Jugoszlávia nélkül) 1995 és 1999 között több mint 2,5 milliárd eurót kapott segélyt és támogatás formájában az Uniótól. 1995 1996 1997 1998 1999 Összesen Albánia 124,60 67,30 97,90 77,30 227,00 594,10 Bosznia- Hercegovina 216,38 442,42 360,86 295,25 233,96 1548,87 Horvátország 39,01 34,27 28,67 18,14 19,63 139,72 Macedónia 34,43 25,00 73,71 25,88 90,00 249,02 Összesen 414,42 568,99 561,14 416,57 570,59 2531,71 1. táblázat: Az EU által a régiónak juttatott támogatások, 1995-1999 (millió euró) 33 Éves átlag (%) 1990-1994 1995-1999 Albánia -6,3 5,8 Bosznia-Hercegovina n.a. 28,7 Horvátország -7,4 4,2 Macedónia -7,2 1,7 2. táblázat: Gazdasági növekedés a régióban, 1990-1999 (%) 34 Látható hogy a támogatások több mint felét a háború által leginkább sújtott Bosznia- Hercegovinának irányozták elo. Ez látványosan megmutatkozik a gazdasági növekedést 32 Aszódi Ilona Molnár István: Európai uniós jogi alapismeretek, Perfekt kiadó, foiskolai tankönyv 33 Rácz András: Az Európai Unió szerepvállalása a balkáni válságok kezelésében, A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában, szerkesztok: Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor, p. 222-242. (p. 229.) 34 High economic growth in the SEE region in the last five years, ICEG EC Corvinus, SEE Monitor, 2006/5, p. 3-4. (p. 3.) 15
százalékosan mutató táblázatban is, az idoszakban a háború által megviselt ország jelentos gazdasági növekedést produkált a támogatásoknak is köszönhetoen. Bár a támogatások felhasználásával adódtak gondok a térségben jelen levo korrupció és a bürokrácia lassúsága miatt, összességében mégis azt lehet mondani, hogy ebben az idoszakban a térség stabilizálásában, a gazdasági fejlodés elindításában az uniós támogatások mindenképpen jelentos szerepet játszottak. 35 Az Európai Unió 1999-ben kidolgozta a régióval kapcsolatos új koncepcióját, a Stabilizációs és Társulási Folyamatot, amiben deklarálta, hogy minden olyan ország, amely ennek a folyamatnak a tagja, potenciális EU-tagjelölt. A koncepció kidolgozásának kiindulópontja az volt, hogy az Unióhoz való csatlakozás lehetosége növeli a stabilitást, ösztönzi a régió országait a demokratikus átalakulásra és politikai és gazdasági fejlodésre, ami nyilvánvalóan nemcsak az érintett országok, hanem az Unió érdeke is. Az Unió a régió egyes országait a folyamat során eltéro fejlettségük miatt differenciálja. Ugyanakkor ez a differenciálás a régió stabilitása ellen hathat. Ez fordítva is igaz, és ha a stabilitás fenntartása miatt az Unió a folyamatot egyes országokkal szemben érdemtelenül gyorsítja vagy éppen az elért eredmények ellenére lassítja, az Unió a régióban elveszíti hitelét. 36 Az EU hitelességének megorzése a folyamat során a csatlakozási perspektíva ösztönzo erejének megorzése szempontjából tehát kulcsfontosságú kérdés. Az EU regionális szemléletét a térséggel kapcsolatos politikájában 1996-97-ben fogalmazták meg. Az elképzelés szerint a nyugat-balkáni országok egymás közötti együttmuködését elosegítve a térség stabilizálódik, megbékél, és megindul a közös gazdasági fejlodés. Már a Délkelet-európai Stabilizációs Egyezmény keretein belül született néhány kétoldalú megállapodás a térség országai között. 2003-ban Horvátország, 2006-ban Macedónia pedig tagjai lettek a CEFTA-nak (Central European Free Trade Agreement). Miután a CEFTA-ban 2007. januárja után már csak ok ketten maradtak volna (a többi tagország már uniós tag lett!), az uniós szorgalmazás eredményeképpen a délkelet-európai miniszterelnökök döntést hoztak a CEFTA kiterjesztésérol a balkáni régióra. 2007-tol Albániára, Bosznia-Hercegovinára Koszovóra, Szerbia és Montenegróra is CEFTA tagok (ekkorra bilaterális megállapodásaik 35 Rácz András: Az Európai Unió szerepvállalása a balkáni válságok kezelésében, A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában, szerkesztok: Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor, p. 222-242. 36 Balkán-tanulmányok Központ: Inotai András: Az EU délkelet-európai (nyugat-balkáni) politikájának dilemmái, http://www.balkancenter.hu/pdf/inotai09.pdf 2008. május 5. 13:47 16
már voltak egymással, a CEFTA ennek a helyébe lépett). 37 A CEFTA tagság az eddigi példák szerint jó gyakorlóterep a leendo uniós tagok számára. 38 A Stabilizációs és Társulási Folyamat során bevezetett önálló közösségi segélyprogram a résztvevo országok számára a már említett CARDS program, ami többek között a demokratikus, gazdasági és intézményi reformokat segíti. 2000 és 2006 között összesen 5,13 milliárd euró támogatást (beleértve a régiónak szánt regionális és egyéb támogatásokat is) juttatott az öt résztvevo országnak. 39 Országonként jelentosen eltér a CARDS keretén belül kapott támogatások összege és összetétele. 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Összesen Albánia 33,4 37,5 44,9 46,5 63,5 44,2 45,5 315,5 Bosznia- Hercegovina 90,3 105,2 71,9 63,0 72,0 49,4 51,0 502,8 Horvátország 16,8 60,0 59,0 62,0 81,0 - - 278,8 Macedónia 13,0 56,2 41,5 43,5 59,0 45,0 40,0 298,2 Szerbia és Montenegró 650,5 385,5 351,6 324,3 307,9 282,5 257,5 2559,8 3. táblázat: A CARDS által az egyes országoknak közvetlenül nyújtott támogatások, 2000-2006 (millió euró) 40 A támogatásokból messze legtöbbet, a felét Szerbia és Montenegró kapta (2000-ben még Jugoszlávia néven emlegették) nagyrészt az ország háborúi és a NATO hadmuveletek utáni helyreállítására és humanitárius segélyekre. 41 Horvátország számára nyújtott támogatások mértéke is lényegesen megnott a 2000-es a Tudjman korszakot lezáró kormányváltás következtében. (2005-tol Horvátország már elocsatlakozási támogatásokat kap.) A következo táblázat által jelzett gazdasági fejlodés a térség országaiban kétséget kizáróan ezeknek a támogatásoknak is köszönheto. 37 A Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény hivatalos portálja: CEFTA 2006 Annex 1, http://www.stabilitypact.org/trade/ann1cefta%202006%20final%20text.pdf 2008. április 28. 21:33 38 Dr. Szucs R. Gábor: Furcsa párok : Nyugat-Balkán és az Európai Unió, EU Working Papers, 2006/2, p. 69-79. 39 Az Európai Bizottság hivatalos portálja: Statistics 2000-2006: Table 1: CARDS Programme Allocation for 2000-2006, http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financial-assistance/cards/statistics2000-2006_en.htm 2008. április 25. 18:29 40 Az Európai Bizottság hivatalos portálja: Statistics 2000-2006: Table 1: CARDS Programme Allocation for 2000-2006, http://ec.europa.eu/enlargement/how-does-it-work/financial-assistance/cards/statistics2000-2006_en.htm 2008. április 25. 18:29 41 Rácz András: Az Európai Unió szerepvállalása a balkáni válságok kezelésében, A Balkán és a keleti kérdés a nagyhatalmi politikában, szerkesztok: Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor, p. 222-242. 17
Éves átlag (%) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Albánia 7,3 7,0 2,9 5,7 6,0 5,5 Bosznia- 5,5 4,5 5,5 3,0 6,0 5,5 Hercegovina Horvátország 2,9 4,4 5,2 4,3 3,8 4,3 Macedónia 4,5-4,5 0,9 2,8 4,1 3,5 Szerbia és Montenegró 5,0 5,5 4,3 2,4 8,8 6,1 4. táblázat: Gazdasági növekedés a régióban, 2000-2005 (%), becsült érték 42 Értékelésem szerint bár az EU a régió válságainak megoldásához egységes és hatékony külpolitikai lépéseket nem tudott tenni, segélyekkel, gazdaságpolitikai eszközökkel és az uniós csatlakozás lehetoségének felkínálásával jelentos mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a térség stabilizálódjon és a gazdasági fejlodés meginduljon. 42 High economic growth in the SEE region in the last five years, ICEG EC Corvinus, SEE Monitor, 2006/5, p. 3-4. (p. 3.) 18
3. Horvátország közeledése az Európai Unióhoz Horvátország függetlenségét 1991. június 25-én kiáltotta ki, amit az Európai Közösség 1992. január 15-én ismert el. Az elismeréssel megteremtodött a lehetosége Horvátország és az Európai Közösség közötti kapcsolatok kialakításának (illetve a régi jugoszláv kapcsolatok rendezésének). Azonban az 1991-tol 1995-ig tartó háború, majd Tudjman antidemokratikus intézkedései következtében az ország nemzetközileg elszigetelodött. A 2000-es választások után munkába lépo új horvát kormány demokráciát erosíto alkotmánymódosításai és gazdasági reformjai következtében indulhattak újra a tárgyalások az Európai Unióval. 3.1. Egyezmények Az Európai Unió és Horvátország között az elso átfogó szerzodéses megállapodás a Stabilizációs és Társulási Megállapodás (SAA) volt, ami fontos eleme a Stabilizációs és Társulási Folyamatnak. A korábbi tagjelölt országokkal kötött európai megállapodásokhoz hasonlóan az SAA nyújtja a szerzodésszeru kereteket az Unió és Horvátország kapcsolatához a csatlakozásig. Horvátországgal a megállapodási tárgyalások 2000. novemberében kezdodtek meg, miután 2000. májusában a Bizottság elfogadta a megvalósíthatósági tanulmányt. 2001. október 29-én mindkét fél aláírta az SAA-t, amely 2005. február 1-jén lépett életbe. 43 A megállapodás jelentosége, hogy elindult és konkrét mederben folytatódott a politikai párbeszéd a felek között. A párbeszéd elosegítette az Unió és Horvátország együttmuködésének elmélyítését, az együttmuködés új formáinak kialakítását, illetve Horvátország közeledését Európa gazdasági és politikai életéhez. Az EU és Horvátország a megállapodás értelmében szorosan együttmuködik azért, hogy elosegítse Horvátország gazdasági növekedését és fejlodését, ami magába foglalja az Unió és Horvátország közötti gazdasági kapcsolatok erosítését. A kituzött célok eléréséhez az SAA Horvátország és az Unió számára is eloírásokat tartalmazott. Bár a megállapodás csak lényegesen késobb lépett életbe, mégis az aláírt dokumentum eloírásait lehetett ismerni, alkalmazkodni hozzá, lehetett rá hivatkozni. Az így potenciális tagjelöltté vált Horvátország számára kijelölte a taggá válásához vezeto út kezdetét. 43 Az Európai Bizottság hivatalos portálja: Croatia EU- Croatia relations, http://ec.europa.eu/enlargement/candidate-countries/croatia/eu_croatia_relations_en.htm 2008. május 1. 18:15 19
Mivel az EU egyik célja a régió békéjének és stabilitásának megteremtése, támogatja a regionális együttmuködések létrejöttét. Horvátországnak ezért a Stabilizációs és Társulási Megállapodás értelmében együttmuködéseket kellett kezdeményeznie azokkal az országokkal, akik már szintén aláírták a SAA-t, továbbá a Stabilizációs és Társulási Folyamatban érintett országokkal és az EU-tagjelölt országokkal is. Ezen regionális együttmuködések célja a jószomszédi viszony elosegítése, politikai párbeszéd kialakítása, szabadkereskedelmi övezet létrehozása és kölcsönös engedmények megadása volt. Regionális együttmuködésként számos megállapodás született Horvátország és a szomszédai között (pl. Adriatic-Ionian Initiative - 2000, Migration, Asylum and Refugees Regional Initiative - 2003, Energy Community Treaty - 2005, Agreement on the European Common Aviation Area - 2006). Az elvárásoknak megfeleloen 2000 és 2006 között Horvátország megállapodásokat kötött a szabad kereskedelemrol is a régió országaival, majd 2006-ban a kétoldalú megállapodások helyébe a CEFTA lépett. 44 Az SAA rendelkezett a toke, az áruk, a munkaero és a szolgáltatások szabad mozgásáról is. A megállapodás eloírja az Unióban alkalmazott horvát állampolgárságú munkavállalók diszkriminációmentességét a munkafeltételek és a munkabér vonatkozásában, a horvát vállalkozások indítását és állampolgárok letelepedését támogató intézkedések hozását. Késobb Horvátországnak is hasonlóképp kell eljárnia. 45 A feleknek vállalniuk kellett, hogy fokozatosan lehetové teszik a másik fél szolgáltatásainak megjelenését, és engedélyezik az Unió és Horvátország közötti pénzmozgást. A megállapodás az áruk szabad mozgásával kapcsolatban konkrétan csak az ipari cikkeket érinto vámok teljes eltörlésérol rendelkezett. Az EU vállalta, hogy a megállapodás hatályba lépésétol eltörli az ipari termékek importjának vámját, Horvátországnak pedig fokozatosan kellett csökkenteni az ipari cikkek vámjait (a teljes vámmentesség ebben a vonatkozásban 2007. január 1-jén következett be). 46 Az Unió és Horvátország a megállapodás alapján kölcsönösen eltörölte az agrártermékek és a halászati 44 A Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény hivatalos portálja: CEFTA 2006 Annex 2, http://www.stabilitypact.org/trade/annex%202%20to%20agreement%20re%20bilateral%20fta s%20to%20be%20terminated.pdf 2008. április 28. 21:33 45 Sigér Fruzsina: Nyugat-Balkán és az Európai Unió kapcsolata 1989-2005 között, tanulmány, Debreceni Egyetem, 2006 46 Bakács András: Horvátország kényes egyensúly az uniós tárgyalások árnyékában, Kelet-Európa Tanulmányok, 2007. 1. szám, Európa peremén: ú j tagok és szomszédok, Budapest, p. 33-47. 20
termékek mennyiségi korlátozásait, 47 azonban a szabad-kereskedelem ezen termékek esetében még nem valósult meg. Horvátország európai uniós integrációja szempontjából rendkívül fontos a horvát törvénykezésnek az uniós törvénykezéshez való közelítése. Az országnak törekednie kell arra, hogy a jelenlegi, illetve jövobeni törvényei összeegyeztethetoek legyenek az Európai Unió vívmányaival. A késobbi csatlakozás fobb elvei közé tartoznak a demokratikus elvek, az emberi jogok, a nemzetközi jog, a jogállamiság és a piacgazdaság elveinek tiszteletben tartása, ezért a megállapodás értelmében az ország jogrendjét meg kell szilárdítani és intézményeit meg kell erosíteni. A megállapodás létrehozott egy Stabilizációs és Társulási Tanácsot, amely felügyeli a megállapodás alkalmazását és megvalósulását. A Tanács az Európai Unió Tanácsának, az Európai Közösségek Bizottságának és Horvátország kormányának tagjaiból áll. A Tanács kötelezo érvényu határozattal döntheti el a vitás ügyeket. 48 2003 júniusában Thesszalonikiben az Európai Tanács elfogadta a Nyugat-Balkánra vonatkozó thesszaloniki agendát, ami a Nyugat-Balkán országai számára az európai perspektíva megvalósításának érdekében bevezette a partnerség eszközét. 2004-ben elnyert Európai Partnerség után, 2006. február 20-án a Tanács elfogadta a Csatlakozási Partnerségrol szóló dokumentumot Horvátország számára. Ezek a dokumentumok rövid és középhosszú távú prioritásokat tartalmaznak. Az országtól ezekben az anyagokban elvárják, hogy a rövid távú prioritásokat egy-két éven, a középtávúakat pedig 3-4 éven belül teljesítse. A Progress Report-ok alapján, amikor szükséges, a partnerségi dokumentum megújítását is elvégzik, legutóbb 2008. február 12-én újította meg az Unió a Csatlakozási Partnerséget Horvátországgal. A Csatlakozási Partnerség prioritásai alakítják az EU által nyújtott pénzügyi támogatás (foként az IPA) tervezését is. A Partnerség célkituzései nagyrészt egybeesnek a Stabilizációs és Társulási Megállapodás elveivel, sot a Partnerség egyik fo prioritása ezen megállapodásban foglaltak teljesítése. Emellett azonban megnevez néhány olyan területet, amelyekkel kiemelten foglalkoznia kell az országnak. Ilyen például az igazságügyi reform kivitelezése, a korrupció elleni küzdelem, a kisebbségek jogainak védelme, a menekültek 47 Sigér Fruzsina: Nyugat-Balkán és az Európai Unió kapcsolata 1989-2005 között, tanulmány, Debreceni Egyetem, 2006 48 Sigér Fruzsina: Nyugat-Balkán és az Európai Unió kapcsolata 1989-2005 között, tanulmány, Debreceni Egyetem, 2006 21
visszatérésének támogatása és a Hágai Nemzetközi Bírósággal való teljes együttmuködés fenntartása. 49 3.2. Elocsatlakozási támogatások Az Európai Unió pénzügyi támogatásban részesíti a potenciális tagjelölt és az elocsatlakozási fázisban lévo, azaz tagjelölt országokat. A célzott támogatásokkal az érintett államok azon politikai, gazdasági és intézményi reformjait segítik, amelyeket az uniós követelményeknek való megfelelés érdekében kell meghozniuk. A Nyugat-Balkán országai számára létrehozott CARDS program 2000-tol 2006-ig terjedo idoszakra 5,13 milliárd eurót nyújtott a régió országainak. A támogatást a gazdasági és szociális fejlodés, a demokratikus stabilitás, bel- és igazságügyek az infrastruktúra, a közigazgatás és a környezetvédelem fejlesztésére fordították. Természetesen Horvátország is részesedett a támogatásból, 2000-ben 17 millió, 2001-tol 2004-ig nagyjából évi 60 millió eurós hozzájárulással (3. táblázat). Horvátország a CARDS program keretében kapott támogatást a következo preferált területekre fordította: a menekültek visszatérésére, az újjáépítésre, a civil társadalom fejlesztésére és a fenntartható fejlodésre, a kereskedelem, a befektetési környezet és a szociális kohézió fejlesztésére, jogi és rendorségi reformra, migráció- és menedékjoggal kapcsolatos költségekre, integrált határigazgatásra és a szervezett bunözés elleni küzdelemre, közigazgatási reformra, regionális és helyi fejlodésre és állami pénzügyekre, környezetvédelemre, intézményfejlesztésre, -ellenorzésre, -tervezésre, és beruházások elokészítésére. 49 Council Decision of 12 February 2008, (2008/119/EC), http://eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=oj:l:2008:042:0051:0062:en:pdf 2008. április 26. 17:05 22
Szektor 2001 2002 2003 2004 Összesen Demokratikus 24,2 16,0 16,0 17,5 73,7 stabilitás Gazdasági és 15,6 18,0 16,9 17,8 68,3 szociális fejlodés Bel- és 14,1 10,0 10,9 26,8 61,8 igazságügyek Közigazgatás 2,1 12,0 11,7 15,1 40,8 Környezetvédelem 2,0 3,0 6,5 3,8 15,3 Összesen 58,0 59,0 62,0 81,0 260,0 5. táblázat: Horvátországnak a CARDS program által nyújtott támogatások, 2001-2004 (millió euró) 50 Mivel 2005. január 1-jétol Horvátország tagjelölt ország lett, ettol kezdve az ún. elocsatlakozási támogatásokból részesedik. 2000 és 2006 között három fo elocsatlakozási támogatás muködött: a PHARE, az ISPA és a SAPARD. 51 Horvátország mind a három támogatásból részesült. A PHARE program 52 a gazdasági és szociális kohézió, illetve a megfelelo intézményrendszer kialakítását segíti. Ennek megfeleloen támogatja az intézményi és közigazgatási rendszer megerosítését és a piacgazdaság hatékony muködését. A PHARE CBC (PHARE Cross Border Cooperation) program a határokon átnyúló együttmuködéseket támogatja. Célja a szomszédokkal való gazdasági és szociális kapcsolatok szorosabbra fuzése és fejlesztése. Horvátország a PHARE program keretében 2005-2006-ban 144,6 millió euró támogatást kapott. Az ISPA program (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) fo célja a környezetvédelem, az infrastruktúra és a közlekedés fejlesztésének támogatása. Ezen programon keresztül (2005-2006-ban) 60 millió eurót használhatott fel az ország. 50 Commission Decision C(2007)2566 of 20/06/2007 on a Multi-annual Indicative Planning Document 2007-2009 for Croatia, (p. 7.), http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/mipd_croatia_2007_2009_en.pdf 2008. május 2. 13:20 51 Az Európai Bizottság hivatalos portálja: Az elozo támogatási rendszer, http://ec.europa.eu/enlargement/howdoes -it-work/financial-assistance/former-assistance_hu.htm 2008. április 16. 11:49 52 Eredetileg Poland and Hungary: Assistance for Restructuring their Economies program (1989), késobb kiterjesztették más, az EU-hoz csatlakozni kívánó országokra is. 23
2005 2006 Összesen PHARE 71,5 61,1 132,6 PHARE CBC 6 6 12 ISPA 25 35 60 SAPARD - 25 25 Összesen 102,5 127,1 229,6 6. táblázat: Horvátország számára nyújtott PHARE, ISPA és SAPARD támogatások, 2005-2006 (millió euró) 53 A SAPARD program (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) fo célja, hogy segítséget nyújtson a mezogazdasági szektorban és vidéki területeken felmerülo strukturális problémák kezelésében és a közös agrárpolitika vívmányainak átvételében és kivitelezésében. Horvátország (2006-ban) 25 millió euró támogatást kapott ezen program keretében, amit négy intézkedésre költött: mezogazdasági beruházások, agrár és halászati termékek feldolgozása és értékesítése, vidéki infrastruktúra fejlesztése és technikai segítségnyújtás, továbbá információs kampány. Az új elocsatlakozási támogatás, az IPA (Instrument for Pre-accession Assistance) 2007. január 1-jén váltotta fel a 2000 és 2006 közötti idoszakra vonatkozó PHARE, ISPA és SAPARD elocsatlakozási pénzügyi támogatásokat, a török elocsatlakozási támogatást, valamint a CARDS programot. Ez az eszköz az elocsatlakozási folyamatok finanszírozását egyetlen, koncentrált programmá alakította át, így az EU minden elocsatlakozási támogatást ezen az egy eszközön keresztül bonyolít le. A támogatási eszköz tervezésénél figyeltek a hatékonyságra, átláthatóságra, ellenorizhetoségre, és hogy mind az unió, mind a támogatottak érdekeire és speciális problémáira rugalmasan tekintettel lehessen lenni. A 2007-et megelozoen, még a régi támogatások keretein belül elindított projektek 2010-ig fokozatosan véget érnek. Az IPA kiterjed a tagjelölt országokra, így Horvátországra, és a potenciális tagjelölt országokra is. Az IPA öt elembol tevodik össze: átmeneti támogatás és intézményfejlesztés, határokon átnyúló együttmuködés, regionális fejlesztés, humáneroforrásfejlesztés és vidékfejlesztés. Az elso és a második elem minden támogatható ország számára 53 Commission Decision C(2007)2566 of 20/06/2007 on a Multi-annual Indicative Planning Document 2007-2009 for Croatia, (p. 7.), http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/mipd_croatia_2007_2009_en.pdf 2008. május 2. 13:20 24
hozzáférheto, viszont az utóbbi három elem csak a tagjelölt országok számára érheto el, és egyúttal a strukturális alapok rendszerét is megismerteti velük. 54 A 2007 2013-as IPA pénzügyi keret összesen 11,5 milliárd eurót irányoz elo az elocsatlakozási támogatásokra (az eredetileg javasolt 14 milliárd helyett, ami átlagosan évenként egy fore 13 eurót jelentett volna a támogatott régióban, miközben a 2004-ben csatlakozók esetében évenként egy fore 27 euró jutott). 55 Az IPA által finanszírozott támogatás szétosztása az adott ország csatlakozási folyamatától függ, így lényeges különbségek lehetnek. A támogatás felhasználása pedig az egyes országokra vonatkozó Partnerség prioritásai, az Unió bovítési stratégiai dokumentuma és az országonként rendszeresen elkészített jelentéseken nyugszik. 56 Tehát a már hivatalos tagjelölt Horvátország számára a források jóval tágabbak: az IPA keretein belül 2007 és 2009 között eloirányzottan összesen 438,4 millió eurót használhat fel, a tervek szerint 2010-ben és 2011-ben is évente 150-160 millió euró közötti összeget kaphat. 57 2007 2008 2009 Összesen 1. Átmeneti támogatás és intézményfejlesztés 49,6 45,4 45,6 140,6 2. Határokon átnyúló együttmuködés 9,7 14,7 15,9 40,3 3. Regionális fejlesztés 45,1 47,6 49,7 142,4 4. Humáneroforrásfejlesztés 11,4 12,7 14,2 38,3 5. Vidékfejlesztés 25,5 25,6 25,8 76,9 Összesen 141,2 146 151,2 438,4 7. táblázat: Az IPA keretében Horvátország számára eloirányzott támogatás mértéke, 2007-2009 (millió euró) 58 54 Az Európai Bizottság hivatalos portálja: Elocsatlakozási támogatási eszköz (IPA), http://ec.europa.eu/enlargement/how-does -it-work/financial-assistance/instrument-pre-accession_hu.htm 2008. április 16. 17:32 55 The Instrument for Pre -Accession Assistance (IPA), ICEG EC MEHIB, Southeast European Monitor, 2007/3, p. 9-10. 56 Az Európai Bizottság hivatalos portálja: Az IPA által nyújtott támogatások tervezése, http://ec.europa.eu/enlargement/how-does -it-work/financial-assistance/planning-ipa_hu.htm 2008. április 17. 20:29 57 Az Európai Bizottság hivatalos portálja: Az IPA által nyújtott támogatások tervezése, http://ec.europa.eu/enlargement/how-does -it-work/financial-assistance/planning-ipa_hu.htm 2008. április 17. 20:29 58 Commission Decis ion C(2007)2566 of 20/06/2007 on a Multi-annual Indicative Planning Document 2007-2009 for Croatia, (p. 13.), http://ec.europa.eu/enlargement/pdf/mipd_croatia_2007_2009_en.pdf 2008. május 2. 13:20 25