BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK SZAKIRÁNY HORVÁTORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KAPUJÁBAN KÉSZÍTETTE: JUSZTUS ANITA BUDAPEST,

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Az Európai Unió álláspontja a további bővítésről Tagság feltételei: Az Európai Unió eddigi bővítései Befogadóképesség Lisszaboni szerződés Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán Nyugat-Balkán fogalma A kapcsolat kezdetei A kapcsolat fordulópontja Kapcsolat alakulásának főbb állomásai Pénzügyi támogatások Balkáni térségben elért uniós eredmények Tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országok Horvátország Horvátország alapvető adatai Rövid történelmi bemutatás Horvátország és a fontosabb nemzetközi szervezetek, megállapodások Horvát gazdaság alakulása Horvátország útban az EU felé Horvát-EU Stabilizációs és Társulási Megállapodás Unió pénzügyi támogatásai Horvátország számára jelenleg nyitott közösségi programok Csatlakozási folyamat Horvátország helyzete a koppenhágai kritériumok teljesítésében Tárgyalási fejezetek jelenlegi állása Horvátország akadályai az Uniós úton Magyarország és Horvátország kapcsolata Horvátország csatlakozás magyar szempontból Magyar-horvát együttműködések: Konklúzió, Összegzés Interjú Irodalomjegyzék

3 1.Bevezetés Az Európai Unió legutóbbi bővítése 2007-ben Bulgária és Románia csatlakozásával zárult le, amely után az EU nem zárkózott el a további bővítés gondolatától. A következőkben az EU bővítési politikája a Nyugat-Balkáni régiót célozta meg. Horvátország a legesélyesebb arra, hogy következő csatlakozó államként átlépje az unió kapuját. Szakdolgozati témámnak egyrészt azért választottam az Európai Unió és Horvátország kapcsolatát, hogy választ kapjak a következő kérdésekre: Milyen érdeke fűződik az uniónak és Horvátországnak a csatlakozáshoz? Hol tart jelenleg az ország a felkészülésben? A tárgyalások milyen szakaszában járnak? Milyen tényezők, események okozták a tárgyalások fennakadását és mikorra várható a csatlakozás? Magyarország lakosaként fontosnak érzem, hogy európai állampolgárként és Horvátország szomszédjaként megismerjem és átlássam az engem körülvevő kapcsolati rendszert. Mint a magyarországi honfitársaink többsége, én is szívesen választom úticélként a nem túl távoli, tengerparttal rendelkező országot. Szerettem volna megtudni, hogy az utóbbi években milyen okból kifolyólag változott hatalmasat a megítélésem, miszerint, az utóbbi pár évben mintha teljesen más országba csöppentem volna a nyári utazásom alatt. Tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy az elmúlt évtizedben az ország jelentős infrastrukturális, gazdasági és mentalitásbeli pozitív irányú változáson ment keresztül. Úgy gondolom, hogy az ország a turizmus szerepét, méretét, mint gazdasági alappillért meglehetősen lassú ütemben ismerte fel, bár ennek indoka talán a megelőző politikai eseményekben, viszonyokban keresendő. Az 1990-es évek végén, amikor először látogattam el az országba családommal az út hossza többszöröse volt a jelenleginél az úthálózat hiánya miatt, a tengerpartok kiépítettsége, a nyújtott és igénybe vehető szolgáltatások számottevően korlátozottak, turista szemmel kezdetlegesek voltak. A korábban ott tapasztalt élet és gazdasági színvonal mára már meglehetősen kedvező változáson ment keresztül, megítélésem szerint évről-évre európaiasodott, amelynek indokát is szeretném részletezni. Nem utolsó sorban szeretném az Európai Unió oldaláról megközelíteni a csatlakozás lehetőségét, egyre többször hallani a kérdést, hogy az unió képes-e új tagok befogadására. A bővítés során felmerülő legfőbb probléma az intézményi struktúra felkészületlenségében jelenik meg. A Lisszaboni szerződés hatályba lépése előtt sokan latolgatták a szerződés valóban megoldást nyújt-e a bővítésre és az uniós célok elérésére. Itt elsősorban arra gondolok, hogy az Európai Unió valóban globális szereplőként tud-e majd fellépni a 4

4 világpolitika területén, képes- e elősegíteni az európai értékek közvetítését a ma szétaprózódott európai külpolitikai eszközrendszer hatékonyabb egybekapcsolása révén. Emellett számos kritikus véleménye megegyezett abban, hogy a bevezetésre váró szerződés nem sokban változik az akkor érvényben lévővel; az integrációs viszonyok tartalmában számottevő változást nem eredményez, a hatályos integrációs alapszerződések célkitűzéseit nem igazán bővíti és újabb szakaszhatárokat sem jelöl meg a még meg nem valósult célok teljesítésére. A Budapesti Gazdasági Főiskolai tanulmányaimat lezáró dolgozatomban először az Európai Unió bővítésének lehetőségével, a politikát célzó térséggel foglalkozom, ezt követően kifejtem Horvátországban bekövetkezett rendszerváltást, melynek hatására elindult az unió csatlakozásához vezető úton, majd magát a csatlakozás folyamatát szeretném kihangsúlyozni. Az utolsó fejezetben Horvátország és Magyarország kapcsolatát taglalom, a horvát csatlakozás kapcsán Magyarországnak kezdeményező szerepe van; a mi biztonságunkat érinti a legközvetlenebbül a térség helyzete. Emellett nagy reményt fűznek a 2011-es évhez, hiszen Magyarország tölti be az EU soros elnökségi tisztségét, amely segítségül szolgálhat a tárgyalások felgyorsításához, lezárásához. 5

5 2 Az Európai Unió álláspontja a további bővítésről 2.1 Tagság feltételei: Az Európai Unió kimondja a tagsághoz szükséges feltételeket, amely jogi hátterének megteremtése öt lépcsőfokban született meg. Ötödik állomásaként meghatározták az Amszterdami szerződésben az új tagfelvételi szabályokat, amellyel az írott jogi szabályozás kereteibe beültették az eddig jól bevált és alkalmazott szokásjogot. Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja az F(1) cikk bekezdésében megállapított alapelveket. Kérelmét a Tanácshoz kell benyújtania, amely a Bizottsággal folytatott konzultációt és az Európai Parlament tagjainak abszolút többségével elfogadott hozzájárulását követően arról egyhangúlag határoz. Az F(1) cikk szerint Az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban. 1 Ez az alapvető feltétel, hogy egyáltalán esélyessé válhasson az adott ország a szigorú szabályok mellett lefolytatott eljárásban. Horvátország uniós tagságához, mint más országnak is, teljesítenie kell az alapvető követelményként ismert koppenhágai kritériumokat, amelyek a belépéshez szükséges politikai és gazdasági feltételeket is tartalmaznak. Mindezt 1993 decemberében Koppenhágában fogadták el a tagállamok vezetői, majd 1995-ben Madridban ezeket a kritériumokat megerősítették és némileg bővítették. Korábban nem volt elfogadott kritériumrendszer, hanem az aktuális politikai és gazdasági helyzet alapján döntöttek. 2 Horvátországnak is teljesítenie kell: politikai követelményeket: mint a stabil intézményrendszert, amely a demokrácia meglétét és a jogállamiságot biztosítja, az emberi jogok tiszteletben tartását, a független és igazságos törvényesség betartását, a kisebbségek védelmét, gazdasági feltételeket, mint a működő piacgazdaságot, a cégalapítás és a versenyzés szabadságát a tagsággal járó kötelezettségek teljesétését. 1 Amszterdami szerződés 1997, TEU 6(1) cikkelye február 4. 18:02 2 Vértesy László: Az Európai Unió keleti bővülése= Európai Tüköt, 2010.február (XV.évfolyam) 2.szám, pp

6 A koppenhágai kritériumok betartását az EU ellenőrzi, és emellett segítséget is nyújt a csatlakozóknak a folyamat gyorsításához és a követelmények megfeleléséhez, amihez Brüsszel kidolgozta a stabilizációs és társulási eljárást. Az 1993-as koppenhágai kritériumokon kívül már az 1995-ös madridi kritériumoknak is meg kell felelni azoknak, akik az EU teljes jogú tagjává kívánnak válni, ezt ma már egységes szerkezetben, az Európai Tanács zárónyilatkozatában olvashatjuk. A feltételek kiegészültek a közösségiuniós szabályozás, irányelvek, politikák és az EU törvénykezési gyakorlatának átvételével, azaz az országok kötelesek az úgynevezett közösségi vívmányokat már belépéskor érvényességre juttatni. Ezeket az acquis -okat a korábbi csatlakozó országok maguk választhatták meg, viszont manapság nincs biztosítva ez a lehetőség. Konkrét példán keresztül szeretném bemutatni, például az Egyesült Királyság maga dönthetett arról, hogy a saját valutáját használja-e tovább vagy átveszi az EU törvényes fizetőeszközét. Az állam úgy döntött, hogy nem vezeti be az eurót, hanem saját valutája lesz továbbra is a fizetőeszköz; azonban a most csatlakozni kívánó tagoknak a választási lehetőség fel sem merül. Hivatalossá akkor válik a jelentkezés, amikor az ország benyújtja csatlakozási kérelmét. Amikor a jelentkezést elfogadják, akkor kezdetét veszi az uniós értékelési eljárás. 2.2 Az Európai Unió eddigi bővítései Nagyon fontos megismerni az Európai Unió bővítési politikáját, hiszen e politika létezésének köszönheti Horvátország esélyét a mihamarabbi csatlakozásra. De felmerül a kérdés mit is jelent a bővítés fogalma. A legegyszerűbb értelmezés szerint azt a folyamatot nevezzük bővítésnek, amely során országok csatlakoznak az Európai Unióhoz. Az integrációval foglalkozó szakértők szerint azonban ez ennél sokkal komplexebb folyamat. 3 Amióta az európai integráció létezik, azóta foglalkoznak a lehetséges növekvő tagsággal és létezése óta vitatéma, hiszen nélkülözhetetlen az integráció életében a béke, a stabilitás és a demokrácia fenntartása, amely újabb és újabb államok felvételekor veszélybe kerülhet. Mivel legfontosabb cél között tarják számon, hogy a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb és tudásalapú társadalma legyen, amihez a piacok bővítése, új üzleti lehetőségek létrehozása szükséges, elengedhetetlenné válik az új államok felvétele február 3. 15:55 7

7 Szeretném bemutatni, hogy hogyan bővült az EU megalakulása óta, amely magyarázatot adhat arra hol tart jelenleg és mik a jövőbeni perspektívái. 4 Az Európai Unió bővítései 1.ábra Forrás: Európai Bizottság: A bővítési folyamat megértése, A második világháború után az európai béke és fejlődés szempontjából kulcsfontosságú volt, hogy megszülessen egy közös intézményeken alapuló szervezet, így alakult meg a Közösség a maga hat tagjával. Az első, 1973-tól 1995-ig tartó időszakban négy alkalommal került sor a bővítésre; olyan országok csatlakoztak a Közösséghez, amelyek politikai és gazdasági berendezkedéseik hasonlóak voltak, a vasfüggönytől nyugatra helyezkedtek el. A második szakasz a rendszerváltás után vette kezdetét, amely korántsem volt dilemmamentes, hiszen az országok a Szovjetunó fogságából instabil politikai rendszerrel, befejezetlen demokratikus átalakulással és tőkés piacgazdasággal tudtak február 3. 16:43 8

8 felszabadulni. 5 De a nehéz döntés ellenére a XX. század végére, XXI. század elejére az Európai Unió integrálódásának útja felgyorsult, 1992-től a bipoláris világ megszűnésétől tizenöt taggal bővült az integráció. A korábbi évek lassúsága a politikai nézeteltérések, a nemzetközi politikai akadályok és a nyugati konjunktúra miatt következhetett be. Az Európai Unió tagállamainak száma 2004-ben huszonötre, január 1-jén pedig Bulgária és Románia csatlakozásával huszonhétre nőtt. Az EU számára nagyon fontos az integráció belső fejlődése, de ezen kívül az is, hogy a közvetlen szomszédságban lévő térségek ( direct neighbourhood ) politikája és gazdasága stabil és ezen országokkal fenntartott kapcsolataik fejlődése átlátható, kiszámítható legyen; hiszen a gazdasági és politikai instabilitás kedvezőtlen lehet az EU fejlődésére. Ez okokból az utóbbi években a bővítési politika egyre inkább ezeknek a kapcsolatoknak az intézményesedésének és strukturálódásának irányába mutat. 6 Az 1990-es évek súlyos jugoszláviai konfliktusai után az Európai Unió különösen érdekeltté vált a térség stabilizálódásában, ami által újabb lökést adott a növekedést célzó stratégiának, amely a Délkelet- Európa, Nyugat-Balkáni térséget szemelte ki magának. 2.3 Befogadóképesség A terjeszkedési politika az újabb és újabb államok csatlakozásával elavult, a szabályok, a feltételrendszerek folyamatosan változtak, illetve új és új kritériumok jelentek meg, habár vannak egyes minden bővítést nyomon követő normák. Ahogy az Európai Unió fejlődött, úgy újabb előírások kerültek sorra, egyre bonyolultabbá vált az intézmény- és jogrendszer, valamint egyre bővült a közpolitika is. Ez okokban kereshetjük, hogy az országoknak egyre nehezebb és egyre több ideig tart a csatlakozás, hiszen ezek a tényezők új problémák kialakulásához vezethetnek. Ahhoz, hogy az utolsó 2007-es bővítést követően az unió képes legyen új tagállamok felszívására egy átfogó reformra volt szükség, hiszen az eddigi szerkezet nem jelentett megfelelő iránymutatást a bővítésekre. 7 Így született meg a Lisszaboni szerződés létrehozásának gondolata, amely az intézmények működését olajozottabbá teszi. 5 Lőrinczné Bencze Edit: Az Európai Unió politikájának elmélete és gyakorlata Horvátország példáján= Tér és Társadalom, 2009/1 XXIII. évfolyam, február 3. 18: 13 6 Szemlér Tamás: Az Európai Unió és a balkáni országok kapcsolata= Külgazdaság, 2006/4-5 L.évfolyam, pp Lőrinczné Bencze Edit: Az Európai Unió bővítési politikájának elmélete és gyakorlata Horvátország példáján= Tér és Társadalom, 2009/1 XXIII. évfolyam, pp

9 2.4 Lisszaboni szerződés Az európai integrációs folyamat új szakaszába lépésének elhatározásával az uniós tagállamok vezetői aláírták a Lisszaboni Szerződést december 13-án a közel egy évtizednyi reformkísérletek eredményeként, amely csak december elsején lépett hatályba az elhúzódó ratifikáció miatt. Az új szerződés a számos tényező közül kiemelve a külső környezet radikális változása, a folyamatosan egyre bővülő tagállamok száma és ahogy az imént említettem az Európai Uniós intézményi rendszer működésének fáradtsága, a bonyolult jogi keretek miatt vált szükségessé. 8 Az Európai Uniónak, hogy szembe tudjon nézni a XXI. század gyors változásaival, egy újabb, hatékonyabb reformszerződést kellett létrehozni, amely alkalmazkodik az új kihívásokhoz. A reform-menetelés állomásai között volt az 1997-es Amszterdami Szerződés, a 2000-es Nizzai Szerződés, a 2004-es Alkotmányszerződés és végső állomásként megszületett a Lisszaboni Szerződés, amely módosítja az addig létező szerződéseket. Erre azért volt szükség, mert a tizenötről huszonhét tagúra nőtt Európai Unió a gyakorlatban átláthatatlanabbá vált mind a működés és mind a feladatköröket illetően. 9 A szerződés első része a Maastrichti Szerződést, melynek új neve Európai Unióról szóló szerződés (röviden EUSZ) lett, a másik fele pedig az Európai Közösséget létrehozó szerződést módosítja, melyet átkereszteltek az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (röviden EUMSZ). 10 Az EUSZ- t hat fő részre bontották, melynek részei a következők: 1) Általános rendelkezések: 2) Demokratikus elvekről szóló rendelkezések 3) Intézmények 4) A megerősített együttműködés feltételei és körülményei 5) Unió külpolitikai tevékenységének szabályozása 6) Záró rendelkezések április :15 9 Remek Éva: Gondolatok a Lisszaboni szerződésről= Európai Tükör, november, XIV. évfolyam 11. szám, pp április :25 10

10 Az EUMSZ több mint félszáz módosítást hajt végre. A Lisszaboni szerződés fontosabb pontjai: A szerződés ratifikálása után a változtatások nagy része azonnal érvénybe lép, azonban egyesek rendelkezések csak bizonyos idő után lépnek életbe. Megerősíti a három demokratikus alapelvet: a demokratikus egyenlőséget, a képviseleti demokráciát és a részvételi demokráciát. Az uniós alapértékek erősítésének céljából a szerződés elfogadja az Alapjogi Charta-t és a benne szereplő szabadságokat és elveket. Egységes jogi személyt ad az Európai Uniónak, eddig csak a közös politikák terén rendelkeztek jogi személyiséggel. Most már a Közös Kül- és Biztonságpolitikai és a Belés Igazságügyi Együttműködés területén is létezik. Így jogosult lesz nemzetközi szerződéseket kötni, továbbá kérheti felvételét nemzetközi szervezetekbe. Az Európai Unió állampolgárainak számára kezdeményezési jogkört biztosítanak, amely azt jelenti, ha egy millióan összefognak ugyanazon ügyben, petícióban jogalkotást kezdeményezhetnek az Európai Bizottságnál. A nemzeti parlamentek döntéshozatali szerepe bővül, jogot kaptak az uniós jogszabály módosításának kezdeményezésében és jobban bekapcsolódhatnak az unió munkájába. Tisztázták az Európai Unió hatáskörét, azaz csak olyan területeken illetékes az unió, ahol felhatalmazást kapnak ig az Európai Bizottság összetétele változatlan marad, azaz az országok egy-egy biztost állíthatnak, 2014 után viszont a Bizottság kisebb testülettel fog dolgozni (tagállamok számának kétharmada), amely a hatékony működés szempontjából az egyik legfontosabb változtatásnak számít. Létrehozták az Európai Tanács állandó elnökének pozícióját. A harminc hónapra választott elnök az Unió legmagasabb szintű tisztségviselője, akit a tagállamok az Európai Tanács ülésén közvetlenül választanak. Az EU soros elnökségének rotációja változik, így 18 hónapon keresztül gyakorol három ország csoportos elnökséget. Megszületett az Unió külügyi és biztonságpolitika főképviselője posztja, melynek jelentősége abban rejlik, hogy a főképviselő felel az unió harmadik országokkal és nemzetközi és regionális szervezetekkel történő együttműködés összehangolásáért, emellett az unió arculatának és álláspontjának megjelenítésére. Fő feladata az európai politikák kidolgozásának előkészítése és végrehajtásának ellenőrzése. 11

11 Maximalizálták a parlament létszámát főben ig érvényben marad a kettős többségű szavazási rendszer, majd 2017-től megváltoztatják a döntéshozatali szabályokat, de a tagállamok blokkolhatják és választhatják a régi, nizzai típusú rendszer szerinti szavazást. 11 Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a Lisszaboni szerződés célja, hogy hatékonyabb, demokratikusabb működést tegyen lehetővé, szolgálja az Unió hatékonyabb külső fellépését, képes legyen közvetíteni az európai értékeket, az uniós érdekek érvényre juttatását, emellett a szakdolgozatom témájából eredendően fontos megemlíteni azt a célkitűzést, hogy a szerződés olyan keretet nyújtson a további fejlődéshez, bővítéshez, amely az eddigi mechanizmussal az Európai Uniónak nem lett volna lehetősége. 12 Jerzy Buzek elnök a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséről szóló közleményében a dokumentum pozitív változásait mutatja be röviden, majd gondolatait a következő sorokkal zárta be: A Lisszaboni Szerződés önmagában véve nem cél, és tökéletesnek sem nevezhető, azonban mindenképpen alkalmasabb szabályrendszer az EU politikájának fejlesztésére. Húsz évvel a berlini fal leomlása után az Európai Parlament első Közép-Kelet-Európából származó elnökeként büszkén állapítom meg, hogy végre rendelkezünk egy demokratikus és hatékony szabályrendszerrel, amely alkalmas arra, hogy válaszokat nyújtson 27 tagállam csaknem 500 millió polgárának Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán 3.1 Nyugat-Balkán fogalma Az Európai Unióban manapság a legfontosabb kérdések közé tartozik, hogy a Nyugat- Balkán mikor csatlakozik az integrációhoz. De vajon kik is tartoznak ehhez a térséghez? Az EU a Nyugat-Balkán határait nem földrajzi értelemben határozza meg, hanem inkább időbeli és politikai tekintetben. Mivel Szlovénia 2004-től, Bulgária és Románia 2007 óta EU- s tag, ezért e három országot már az EU és nem a régió részeként emlegetik. Szlovénia 11 Remek Éva: Gondolatok a Lisszaboni szerződésről= Európai Tükör, november, XIV. évfolyam 11. szám, pp április : április :43 12

12 is egykor Jugoszlávia része volt, amelyet mint balkáni térséget ismertünk, de manapság a szlovénok nem szeretnék ezt tudomásul venni, sőt sértésnek is veszik, ha őket a Balkán részeként tartják számon. 14 Horvátországot vajon hova sorolja a világ? Mivel Magyarországgal közös a múltja, ezért korábban sokan közép-európai országnak tekintették, de ez a szemlélet megváltozott a két világháború között, azóta a legtöbben a Balkáni régióba sorolják. Horvátország térségbe sorolását nem tartja valóságosnak és igazságosnak, mert a mutatói alapján már sok esetben most jobb eredményeket tud felmutatni, mint a legutoljára csatlakozott országok, itt gondolok főleg Romániára és Bulgáriára, emellett Horvátország halad a legjobb úton a csatlakozás felé. Horvátország mellett Nyugat-Balkánhoz sorolják még Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Macedóniát, Montenegrót. Törökországot is szeretném megemlíteni, amelynek mindössze a trák része van Európában, az is a Kelet-Balkánon, mégis sokszor ebbe a csoportba sorolják az EU csatlakozást illetően. 15 Elmondható, hogy a térség valamennyi országa hasonló problémákkal küzd, amelyek miatt is egy térségként kezelik őket, ezek közül kiemelném a legsúlyosabbakat, mint például a szervezett bűnözést, a korrupciót, az adóelkerülést, a munkanélküliséget, a kisebbségek diszkriminálását, elégtelen intézményi és jogi háttereket és a nem megfelelő reformokat. Emellett szeretném megemlíteni a közlekedési és szállítmányozási infrastruktúra fejlettségének hiányát, bár összességében 2010-ben elmondhatjuk, hogy a fejlődésük útján a kezdeti lépéseket megtették. 3.2 A kapcsolat kezdetei Az Európai Unió és Nyugat-Balkán kapcsolatát az 1990-es évek elejétől vizsgálom, hiszen ezekben az években értékelődtek fel a kapcsolatok és ekkor vált az unió szempontjából is olyan térséggé, amelyre érdemes odafigyelni. Az 1990-es évek elején tört ki a délszláv háború, amelynek következtében az EU meghatározott egy célt, amely az erőszak megállítása és a háborús bűnösök felkutatása volt, de ebben az időszakban még nem tudott jelentős mértékű hatást gyakorolni a régióban, hiszen összehangolt külpolitikai akciókra ekkor képtelen volt. 16 A háború megállításához az Egyesült Államok és a NATO segítségét kérték, akik kiharcolták a daytoni megállapodást. Bár a konfliktusok csillapításához az EU- nak kezdetben még nem november Vértesy László: Az Európai Unió és Nyugat-Balkán= Európai Tükör, szeptember (XIV. évfolyam) 9.szám, pp Vincze Dalma: Az Európai Unió, mint a demokratikus normák exportőre a Balkánon, Közgazdaság EU 50 konferencia, pp

13 volt megfelelő külpolitikai stratégia a kezében, más területen, mint például a gazdasági segélyezés területén élen járt. Kiemelném az OBNOVA (kereskedelmi engedmények), PHARE (anyagi segélyprogram) és az ECHO (humanitárius célú) programot. Az 1995 és 1999 közötti időszakban még nem tartották a térséget alkalmasnak arra, hogy elinduljanak az integrálódás útján, hiszen az EU ekkor még segélyezendő területként tartotta nyilván. 3.3 A kapcsolat fordulópontja A 2000-es évvel az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatában fordulópont következett be, mivel olyan események és változások történtek a Nyugat-Balkán térségben, amik lehetővé tették az unió külpolitikájának, stratégiájának elmozdulását a régió irányába. Ezen változások közé tartozott, hogy a Koszovói háború befejeztével a biztonsági kockázatok megszűnésével minden államban megjelent a demokrácia, megváltozott a Balkán politikája, mely után nem csak a nemzeti érdekeket tartják fontosnak, a kapcsolataik nemzetköziesedtek, kibővültek és komplexebbé váltak, az országok problémamegoldó képessége javult, a nemzetközi gondok kezelése erősödött. 17 Az EU részről fontos, hogy Szlovénia, Bulgária és Románia csatlakozásával már tapasztalatot nyerhettek a térségre vonatkozóan. Ebben az időszakban jöttek rá az országok, hogy konszolidációjukra, stabilitásuk elérésére egy lehetőség van, ha közelednek, csatlakoznak az unióhoz és nincs más reális választásuk mind gazdasági és mind politikai tekintetben sem. Az EU-nak pedig azért vált fontossá a térség, mert az eddigi konfliktusaik és fejletlenségeik kockázatot jelentettek számára, hiszen korábban hiába próbálta meg a Balkánon történtektől távol tartania magát, a közelség miatt átszivárogtak a menekültek, a bűnözés, az instabilitás. Emellett úgy gondolják, hogy az integráció lehet a legolcsóbb eszköze az európai béke és biztonság biztosítására. 18 Fontos megjegyeznem, hogy ha a balkáni országok csatlakoznak az EU- hoz, akkor a határvonalak megváltoznak és véleményem szerint így az uniónak olyan területeken lesz befolyása, amelyek fontosak lehetnek, itt gondolok például a Fekete-tengerre. 17 Vincze Dalma: Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatai és az unió bővítési stratégiájának változásai= Külügyi szemle, VII. évfolyam 1. szám, pp Konrád Márta és Vándor János: Az Európai Unió távlatairól=eu Working Papers, 2006/3, p

14 3.4 Kapcsolat alakulásának főbb állomásai 1996 decemberében Genfben az EU, USA és ENSZ megegyeztek és létrehozták a Délkelet-európai Együttműködési Megállapodást (Southeast European Cooperative Initiative, azaz rövidítve SECI). A megegyezés a csekély hatásfokkal rendelkező royaumont-i folyamat szerepét vette át, amely a térség országai közötti bizalom kiépítése miatt született meg 1995 decemberében. 19 A megállapodásban célként szerepel a meghatározott államok Európába integrálódása, a bűnözések elleni fellépés, olyan mechanizmusok létrehozása, amelyek a Balkánon biztosítják a tartós békét és stabilitást. 20 A SECI segítséget nyújt a szerződő felek között, elősegítve a jogharmonizációs folyamatokat az EU követelményeinek megfelelően. Olyan működési mechanizmus, amely a megelőzés, nyomozás, ítélkezés területén a résztvevő felek között fokozza az együttműködést. A SECI állandó tagja Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Moldova, Macedónia, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia és Törökország. Az állandó tagokon kívül vannak olyan országok, amelyek nem csatlakoztak ugyan az egyezményhez, de együtt kívánnak működni a közös cél érdekében, ezért nekik megfigyelői státuszuk van. Ők többek között: Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Csehország, Franciaország, Grúzia, Hollandia, Egyesült Királyság, Németország, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Ukrajna, Európán kívül pedig Kanada az Egyesült Államok és Japán. 21 SECI tagállamok 2. ábra Forrás: 19 Szilágyi Imre: Szerbia és az Európai Unió=MKI Tanulmányok, T-2010/6 20 Ifj. Simon György: Az Európai Unió és a Balkán= Külgazdaság, 2000/6, XLIV. évfolyam, pp december :15 15

15 1997-ben az EU Tanácsa kidolgozta a Regionális Megközelítést (Regional Approach of the European Union), azaz a kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztésének feltételrendszerét. 22 A régió nem integrálódhat gyorsabban az unió felé, mint ahogy regionális integrációjuk halad. 23 A Dayton-i Megállapodást követően kezdte definiálni az unió a régióval kapcsolatos politikáját, amelynek eredményeként és a regionális együttműködés érdekében az EU Stabilizációs és Társulási Folyamatot (STF) indított el 2000 novemberében Zágrábban a Nyugat-Balkán országaival, amely keretet adott az EU térséggel való terveinek, amely az országok útjának alakulását segíti a jövőbeni csatlakozásukig. 24 Ennek keretében az említett országoknak új típusú szerződéses viszonyt kínáltak fel: a stabilizációs és társulási megállapodást (Stabilisation and Association Agreements, SAA). A STF hármas célja a stabilizáció megvalósítása és a piacgazdaságra történő gyors áttérés, a regionális együttműködés elősegítése, valamint az EU-hoz történő csatlakozás kilátásba helyezése. 25 Az STF által a térség stabilizációs és társulási megállapodásokban, gazdasági segítségben, pénzügyi támogatásban részesülhet a CARDS programon keresztül, emellett az unió kereskedelmi engedményeket is kínál az Autonóm Kereskedelmi Intézkedésekkel. Mindezekkel célja, hogy a térség országainak a demokratizálódását, instabilitásának leküzdését segítse. Az országok úgy léphetnek előrébb az integrációs folyamatban, ha teljesítik azokat a feltételeket, amelyet meghatároztak számukra és amelyeket teljesítettek, emellett minden évben jelentés készül a fejlődésükről, amely segít a továbbiakban az Euhoz történő közeledéshez ap/history_en.htm#2, november :16 23 Vladimir Gligorov: The Stability Pact for South-East Europe= The Vienna Institute Monsthly Report, 1999, Balázs Katalin- Szalóki Katalin: Balkáni viszonyok- Az EU és a nyugat-balkáni országok kapcsolata= Európai Tükör, július-augusztus (XI. évfolyam) 7.-8.szám, pp /sap/index_hu.htm, november :30 16

16 Stabilizációs és társulási megállapodások: Olyan hosszú távú szerződéses kapcsolat az EU és az Nyugat-Balkáni országok között, amely képviseli a közös jogokat és kötelezettségeket is, emellett kijelenthetjük, hogy megállapodás révén magas politikai értékkel rendelkezik. Az együttműködés egyben olyan eszközrendszer, amely biztosítja a formai mechanizmusokat és az elfogadott mércét, ezzel lehetővé teszi az együttműködést az EU és a csatlakozásra váró országok között, hogy közelebb kerüljenek az EU által követelt igények teljesítéséhez. A stabilizációs és társulási megállapodások megnyitják a lehetőséget az országok előtt, hogy a stabilizációs és társulási folyamat lezárulását követően EU-tagjelöltté váljanak. Autonóm Kereskedelmi Intézkedések: A Nyugat-balkáni országok számára a kereskedelmi kedvezmények egységes rendszerét, az Autonóm Kereskedelmi Intézkedéseket ( European Union s autonomous trade measure) 2000 őszén terjesztették ki. Az unió a kereskedelmi intézkedésekkel (trade measure) vámmentességet ajánlott gyakorlatilag az összes termékre mennyiségi korlátozás nélkül, beleértve a mezőgazdasági termékeket is. Kivételt képez néhány halászati termék, a bor és a borjú. Összehasonlítva az eddigi rendszerekkel a legnagyobb változást 2000-ben hozták a mezőgazdasági termékek importjának teljes liberalizációjával és az érzékeny ipari termékek mennyiségi korlátozásának eltörlésével júniusában tartották a feirai Európai Tanács ülését, ahol a Nyugat-Balkán minden országát potenciális tagjelöltnek nyilvánítottak és emellett meghatározták céljukat, amelyben az országok európai integrációjukat látták. Ezt később, 2000 novemberében Zágrábban, 2006-ban Salzburgban is megerősítettek június 21-én Thesszalonikiben ülést tartottak, ahol az EU és Nyugat-Balkán kapcsolatában újabb áttörés történt a Cselekvési Program, azaz a thesszaloniki napirend létrehozásával. A program meghatározza a stabilizációs és társulási folyamat intenzívebbé tételének módját és eszközeit, ideértve az európai partnerség felvázolását _eu/sap/sap_composite_paper_annex1_en.pdf, november :43 27 Vincze Dalma: Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatai és az unió bővítési stratégiájának változásai= Külügyi szemle, VII. évfolyam 1.szám, pp november : 17 17

17 Ekkor az unió Európai Partnerséget ajánlott a térség országainak, ami azt jelenti, hogy akik a lefektetett kritériumokat teljesítik, azoknak megállapítja az EU közeledéséhez a szükséges cselekvési intézkedéseket. Majd miután ezeket teljesítik, a partnerség ellenőrzi és elemzi, ami a további fejlődésben segítheti az országokat. Ettől az üléstől kezdve az itt elfogadott napirend vált az iránymutató a Nyugat-Balkán felé tartó EU- s politikában januárjában az Európai Bizottság elfogadta a Nyugat-balkáni országok az Európai Unióhoz vezető úton: a stabilitás megszilárdítása és a jólét megteremtése ( The Western Balkans on the road to the EU: consolidating stability and raising prosperity ) című dokumentumot. A kiadott közleménnyel a térség országait segítik, méghozzá úgy, hogy intézkedéseket fogalmaznak meg az országoknak, hogy milyen politikai lépéseket tegyenek, és engedményeket fogalmaznak meg, amellyel a térség országainak az európai integrációs elkötelezettségét erősítik. A dokumentum kiemelt jó néhány területet, mint például korrupció elleni küzdelem elsődleges kezelését, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak megerősítését, szabadkereskedelmi övezet létrehozását a térség országai között, a behozatali szabályok könnyítését a Nyugat-Balkán exportőrei számára, a kultúrák közötti és az etnikumok közötti párbeszéd további elősegítését, a szállítási útvonalak diverzifikálását energiahálózatok jobb összekapcsolásának biztosítását Pénzügyi támogatások A CARDS-ot a 2666/2000-es tanácsi határozattal hozta létre az Európai Unió a Stabilizációs és Társulási folyamat keretében, (Community Assistance for Reconstruction, Development and Stabilisation) amely gazdasági és pénzügyi támogatást nyújt a Nyugatbalkán országainak regionális problémáik megoldása érdekében. 31 Támogatni kívánja a térség országainak határigazgatását és határellenőrzését, a regionális infrastruktúra fejlesztését és az intézményrendszerük megerősítését. A CARDS program célja, hogy elősegítse a stabilitás és a béke megteremtését a Nyugat- Balkánon, segítséget nyújtson az újjáépítésben, a gazdasági és politikai rendszer megformálásában, és az országok közötti együttműködés kialakulásában és fejlődésében november :56 30 Commission of the European Communities: The Western Balkans on the road to the EU:consolidating stability and raising prosperity, november : Balázs Katalin- Szalóki Katalin: Balkáni viszonyok- Az EU és a nyugat-balkáni országok kapcsolata= Európai Tükör, július-augusztus (XI. évfolyam) 7.-8.szám, pp

18 Az unió együtt szeretne működni a térség államaival, hogy a jövőben megnyíljon a lehetőség az EU tagságra, amint a feltételeket teljesítették. A CARDS Horvátországot, Macedóniát, Albániát, Boszniát, Hercegovinát, Szerbiát és Montenegrót támogatja. 32 A CARDS programját lépésekre bontották, melynek első lépése a 2000-től 2006-ig tartó időszak Regionális Stratégiai tanulmány elkészítése volt. Ebben határozták meg az EU érdekeit, céljait és stratégiáját a támogatás kidolgozására. A második lépés az indikatív program, amely négy prioritást határoz meg: Integrált határigazgatás és határellenőrzés kialakítása, a demokrácia megszilárdítása, intézményrendszer kiépítése, regionális (a Nyugat-Balkán egészét érintő) infrastruktúra fejlesztése. Az utolsó lépés az éves akcióprogram, amelyek a megvalósítandó projekteket sorolják fel a hozzájuk rendelt anyagi forrásokkal együtt től 2006-ig tartó időszakban mintegy 5 milliárd euróval támogatták a térség országait, amely vissza nem térítendő, adomány jellegű segély. 33 A PHARE programot eredetileg 1989-ben alapították Magyarország és Lengyelország támogatása érdekében, amit azonban később kiterjesztettek más, unióhoz csatlakozni kívánó országok részére is. Akkor a rendszerváltó országok által felállított prioritások alapján előkészített programokat támogatta, majd ahogy az idő haladt, a Phare szerepe is többször változott. A program átfogó reformja 1998-ban valósult meg. Innentől kezdve a Phare-segélyeket a társult államok kizárólag a csatlakozást közvetlenül elősegítő projektek finanszírozására használhatják fel. Az intézkedéscsomag célja, hogy a partnerországokban erősítsék a közigazgatást és az intézményeket az eredményes működés érdekében, az uniós széleskörű törvénykezés konvergenciát segítsék és szponzorálják a gazdasági és szociális kohéziót. 34 A PHARE CBC (Cross Border Cooperation) a határon átnyúló együttműködést támogatja. A SAPARD (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) program célja, hogy a mezőgazdasági szektorban és a vidéki, falusi területeken felmerülő strukturális szabályozás problémákat, az uniós agrárpolitika vívmányainak átvételét és teljesítését segítse a kedvezményezett országokban november : november : április : április

19 Az ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) program célkitűzése, hogy a környezetvédelmi és a közlekedési beruházások fejlesztését elősegítse. 36 A két főcél mellett az uniónak a programmal meghatározott szándéka többek között az EU gyakorlat megismerése, az abszorpciós képesség javítása, a fenntartható mobilitás elősegítése, a Transzeurópai hálózatok kiterjesztése a társult államokra. A Bizottság elhatározta, hogy létrehoz egy egyedülálló, új előcsatlakozási támogatási eszközt, az IPA- t (Instrument for Pre-Accession Assistance) amely 2007-től 2013-ig tartó időszak segélyét foglalja magába. Tevékenysége kiterjed a tagjelölt, illetve a potenciális tagjelölt országokra, így Horvátországra is. A as időszakra még nagyobb támogatással szolgál, hiszen 11,5 milliárd eurót irányoz elő, amely öt fő területre összpontosít. Létrehozásával felváltja a 2000-től 2006-ig nyújtott PHARE, ISPA, SAPARD és CARDS programokat, ezáltal a régi támogatások keretein belül elindított projektek 2010-ig fokozatosan érnek véget. Támogatást nyújt beruházásban, közbeszerzésben, szerződéskötésben, szubvenciókban, közigazgatási együttműködésben, kedvezményezett országok érdekében végrehajtott közösségi intézkedésekben, programok végrehajtását és irányítását támogató intézkedésekben, az EU által kivételes esetben nyújtott, és ellenőrzött költségvetési támogatásban. IPA program támogatásai (millió euró) táblázat Ország Horvátország 141,2 146,0 151,2 154,2 157,2 160,4 Makedónia Volt 58,5 70,2 81,8 92,3 98,7 105,8 Jugoszláv Köztársaság Törökország 497,2 538,7 566,4 653,7 781,9 899,5 Albánia 61,0 70,7 81,2 93,2 95,0 96,9 Bosznia és 62,1 74,8 89,1 106,0 108,1 110,2 Hercegovina Montenegró 31,4 32,6 33,3 34,0 34,7 35,4 Szerbia 189,7 190,9 194,8 198,7 202,7 206,8 Koszovó 68,3 124,7 66,1 67,3 68,7 70,0 Egyéb program 109,0 140,7 160,0 157,7 160,8 164, április 12 19:50 37 Forrás: április :12 20

20 Az IPA öt komponensből áll: átmeneti támogatás és intézményfejlesztés, határokon átnyúló együttműködés, regionális fejlesztés, humánerőforrás fejlesztés, vidékfejlesztés. Az első két terület hozzáférhető minden támogatható ország számára, míg a többi csak a tagjelölt országok számára elérhető, amelyhez a megfelelő struktúrát kialakítása szükséges. 38 Az intézményfejlesztés magába foglalja a politikai és gazdasági kritériumok teljesítéséhez, a tagsággal járó kötelezettségek elfogadásához szükséges pénzügyi segítséget, emellett az átmeneti támogatás megcélozza az uniós alapok megfelelő felhasználásához szükséges intézményi kapacitás növelését és lefedi Horvátország közösségi programokban való részvételét. A határokon átnyúló együttműködés 2007, 2008-as programjában serkenti a tagországokkal való együttműködést, (Magyarország, Szlovénia és Olaszország) a határon átnyúló program új generációjával a kooperációt (Bosznia Hercegovinával, Szerbiával és Montenegróval) és Horvátország részvételét az európai területi együttműködés transznacionális programjában (European Territorial Cooperation trans-national program) serkenti. A regionális fejlesztés, a humánerőforrás fejlesztés és a vidékfejlesztés együttesen irányozzák meg a közösségi kohézió, a mezőgazdasági és a vidékfejlesztési politikájának részvételét Balkáni térségben elért uniós eredmények Az Európai Unió balkáni térség konszolidációjának elköteleződése óta jelentős hatást ért el a térség országainak integrációját illetően. A legnagyobb befolyást a háborús cselekmények meggátlásában, az országok közötti kapcsolatok tisztázásban értek el. A nemzetközi szervezetekkel való együttműködést sikerült kivívni, emellett társadalmi, politikai és gazdasági reformot indított el a régió összes országa a felzárkózás és az uniós csatlakozás kilátásba helyezése után. Azonban az országoknak számítaniuk kell, hogy sok feladatot, előírást kell még megoldaniuk, ami országonként eltérő az európai elvárásokhoz való eltérő tempójú alkalmazkodás miatt. 40 Kijelenthetjük, hogy az Európai Unió diktalja a játékszabályokat, amelyeket a Nyugat-Balkánnak egyszerűen teljesíteni kell, a szabályok kismértékű alakításának lehetősége mellett május 1. 13: május 1. 14:52 40 Bayer József= Eltérő hagyományok és politika a balkáni térségben=ezredforduló, 2008/1,pp

21 3.7 Tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országok A legutóbbi bővítés után, mint az imént kifejtettem Délkelet-Európa felé fordult az EU bővítéspolitika, melyet a fokozatosság és körültekintés elve alapján végez. Ezen országok a csatlakozási folyamat más és más szakaszában járnak, de szakértők szerint Horvátország a következő legesélyesebb a csatlakozásra, aki már tagjelölt ország és a csatlakozási folyamata végén jár. Horvátországon kívül tagjelölt ország még Törökország és Macedónia. Az összes többi nyugat-balkáni ország potenciális tagjelölt. Ezek az országok Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia és Koszovó, akik számára az EU kilátásba helyezte a tagságot. Nyugat-balkáni országok mellett Izland is potenciálisan tagjelölt ország az előző évtől. Mielőtt részletesen megvizsgálnám a legesélyesebb országot, szeretném a többi ország integrációhoz vezető útját röviden felvázolni. Habár Törökország és Izland nem tartozik a térség országaihoz, a szakdolgozatomban azt is vizsgálom valóban Horvátország lesz-e a következő uniós tagország, így szükségesnek találtam ezen országok rövid bemutatását is. 1. Tagjelölt és potenciálisan tagjelöltek 3. ábra Forrás: 22

22 Tagjelölt országok: Macedónia: 1991 szeptemberében kikiáltott függetlenség után a Makedón Köztársaságnak nehéz gazdaság és politikai örökséggel kellett szembenéznie. Az ország 1996-tól vált jogosulttá az EU Phare programjából támogatásra ben a Feriai ülés után Macedónia potenciális tagjelölt országgá vált azokkal az országokkal együtt, akik részt vettek a már említett Stabilizációs és Társulási Folyamatban. Az ország elsőként, április 9-én írta alá a stabilizációs és társulási megállapodást, ami után Macedónia és Albánia között összetűzés alakult ki. Az esemény miatt csak árpilis 1-jén lépett hatályba a megállapodás. Abban az évben tavasszal benyújtotta csatlakozási kérelmét a horvát példa alapján és 2005 decemberében lett tagjelölt ország. Fontos megemlítenem, hogy 2008 januárjában a vízumok kiadásának megkönnyítéséről és visszafogadásról szóló megállapodást kötöttek, 2008 februárjában pedig a Tanács elfogadta az országra vonatkoztatott csatlakozási partnerséget. 41 Számos uniós tagország nem viszonyul Macedóniához pozitívan, hiszen az ország magatartása és vízumkönnyítések kezdeti elutasításai okot adtak a negatív hozzáállásra. Törökország: Ha Törökország csatlakozik az EU-hoz, mérföldkőnek tekinthető az integráció életében, hiszen területének 96%-a Európában van, így nem igazán nevezhetjük európai országnak. Kapcsolatuk 1959-ben kezdődött, amikor társult tagságért folyamodott, 1963-ban meg is kapta, ami a vámunió fokozatos megvalósítását jelentette ben az ország benyújtotta csatlakozási kérelmét, de ekkor még ezt elutasították ben fordulópont következett be Törökország hivatalos tagjelöltségével, amit az Európai Tanács decemberi ülésén fogadtak el. Mivel Törökország jelentős mértékű haladást ért el, az Európai Bizottság definiálta a feltételeket a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. 42 A horvátokhoz hasonlóan 2005-ben kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások az átvilágítási eljárással, de a horvátok lényegesen elhaladtak a törökök mellett februárjában az Európai Tanács felülvizsgált csatlakozási partnerséget fogadott el december 7. 18:12 42 Balázs Katalin- Szalóki Katalin: Balkáni viszonyok- Az EU és a nyugat-balkáni országok kapcsolata= Európai Tükör, július-augusztus (XI. évfolyam) 7.-8.szám, pp december 7. 19:22 23

23 Természetesen Horvátország is tagjelölt országok közé tartozik, de az országot későbbiekben bővebben elemzem. a Potenciális tagjelölt országok: Albánia: 1997-ben az albán állam összeomlása következtében az EU elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy emberként tudjon összehangolt segítséget nyújtani a probléma megoldására. Ez az esemény is hatással volt arra, hogy az Európai Bizottság ambiciózus elképzelést vázoljon fel a térség fejlődésére ben javasolta az Európai Bizottság az országnak, hogy elinduljanak az SAA- ról szóló tárgyalások, amely végül január végén el is kezdődtek és februárjában fejeződtek be.a 2003-as év júniusától Albánia potenciális tagjelöltté vált február 18-án az Európai Tanács elfogadta az európai partnerséget, a Stabilizációs és Társulási Megállapodást, az SAA- t (Stabilization and Association Agreement) június 12-én írták alá, amely hatályba lépett április 1.- jén április 28-án beadta csatlakozási kérelmét az EU- hoz. 45 Bosznia és Hercegovina: Az államszervezet 1995-ben a daytoni békével jött létre. Az EU sokáig nem tudott szerepet játszani a régióban, azonban a Stabilizációs és Társulási Folyamaton keresztül szerette volna, szeretné megerősíteni a központi hatalmat, a működőképes állami berendezkedést. Az Európai Bizottság októberi javaslata után kezdődtek meg az SAA-tárgyalások, mivel jelentős előrelépés történt az országban a as ország jelentésben megfogalmazottakhoz képest. Ez az ország érdemelte ki a sereghajtó címet, mivel csak júniusban írták alá a stabilizációs és társulási szerződést, ami után le is álltak a reformfolyamatok. 46 Montenegró: Integrációjának fejlődése és folyamata a 2006-os év júniusáig a szerbmontenegrói államszövetség keretein belül mozgott ben aláírták a belgrádi megállapodást, amely 2003-ban lépett hatályba, ami egy új szerkezetű államszövetségről szólt. Meghatározták benne, hogy a felek három év elteltével függetlenedhetnek abban az esetben, ha a jogosult választók legalább fele részt vesz a népszavazáson és a függetlenséget minimum ötvenöt százaléka támogatja ban ezt a függetlenséget 44 Sigér Fruzsina: Europizáció a Nyugat-Balkánon= Külgazdaság, november-december L.évfolyam, pp december 8. 19: december 8. 20:33 24

24 megszavazták, így ez év júniusától Montenegró független állammá vált. Az Európai Bizottság 2005 áprilisában felkészültnek ítélte az SAA- tárgyalások megkezdéséhez, október 15-én aláírták az SAA- t, ami január 1.-jén lépett érvénybe decemberében az ország javasolta felvételét az Unióba. A legutolsó hír szerint május 1-jén érvénybe lépett a Stabilizációs és Társulási Megállapodás az Unió és az ország között. 47 Szerbia: Akárcsak a többi volt jugoszláv tagköztársaság, Szerbia is az 1970-es évekre vezeti vissza az Európai Unió elődjével kialakított kapcsolatait. Az Európai Bizottság 2005 áprilisában Montenegró mellett Szerbiát is felkészültnek ítélte az SAA-tárgyalások megkezdéséhez, azonban 2006-ban felfüggesztették a megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokat az ICTY-vel nem megfelelően működött együtt az ország júniusában, miután a háborús bűnök elkövetésével vádolt tábornokot letartóztatták újra megindították a tárgyalásokat ban a kormány fontos lépéseket tett, ahhoz, hogy a szerb államigazgatás feszültsége javuljon, majd az év végén az Európai Bizottság amellett, hogy pozitívan értékelte az ország fejlődését és helyzetét, 2009-ben lehetőséget látott arra, hogy az ország tagjelöltté váljon februárjában találkozott a bővítési biztos és a szerb miniszterelnök-helyettes, amely utáni sajtótájékoztatón a biztos Belgrádnak a csatlakozási kérelem benyújtásának elhalasztását javasolta az adott politikai hangulat miatt december 22-én benyújtotta az ország a csatlakozási kérelmét. 48 Koszovó: 1999-ben elfogadtak egy határozatot, az úgynevezett 1244-es számú Biztonsági Tanácsi határozatot, amelyben kimondják, hogy Koszovó Szerbia része. Ekkor még az EU politikája még nem foglalkozott ezzel a térséggel és főleg ennek az országnak az integrálódásával, de az elmúlt években az EU számára nyilvánvalóvá vált, hogy ha nem segít rendezni a viszonyokat az országban és nem támogatja a pozitív fejlődésben, akkor az Európai Unió fogja kárát szenvedni. 49 Koszovó kérdése a nyugat-balkán szempontjából nagyon fontos kérdéssé vált februárjától Koszovó szabad és független állam. A függetlenségi nyilatkozat szerint az december 8. 22:23 48 Szilágyi Imre: Szerbia és az Európai Unió=MKI Tanulmányok, T-2010/6 49 Vincze Dalma: Az Európai Unió, mint a demokratikus normák exportőre a Balkánon, Közgazdaság EU 50 konferencia, pp