A FELNŐTTKÉPZÉSRŐL ÁLTALÁBAN
Először arra jössz rá, hogy a tanulás a papírral nem ért véget. Aztán arra, hogy tanulni nem csak könyvekből lehet. Aztán arra, hogy azzal is tanulsz, ha figyeled, mit csinálnak mások. Aztán arra, hogy csak annyit kell megtanulnod, amennyi a következő lépéshez szükséges. Végül felismered, hogy az tanul igazán, aki csinálja
A tanulásról régen Az emberek életük során kizárólag azokat az eszméket vallják, amelyekre életük 25. életéve előtt tettek szert, azután nem képesek újat megtanulni, semmiféle új képességre szert tenni, valóságismeretüket új módon átrendezni. William James (1893): A lélektan alapjai
A felnőttképzés nemzetközi történeti Előtörténet (Zrinszky 1995; Fojtán 2004) Kezdetek Ókori zsinagógák (Talmud tanítások) Antik görög demokrácia (Platon, Szokratész) Középkor és reneszánsz (Erasmus, Comeniusembernevelési felfogásuk az andragógiai gondolkodás ősforrásának tekinthető; Morus Tamás mindenki kedve szerint töltheti szabad idejét hasznos tudománnyal -szabad művelés eszméje A felnőttek művelésének, képzéseinek előfeltételei 4
A felnőttképzés nemzetközi történeti Az intézményes felnőttoktatás kezdetei (XVIII. század) a) Az első ipari forradalom szükségletei b) Az ekkor gyengülő vallásos hit megerősítésének szándéka Gyökerek: felvilágosodás Pl. 1775. Condillac abbé (Etienne Bonnot) Az önművelés legfontosabb eszköze: a könyv Virágzott a könyvkultúra közösségi ápolása 5
A felnőttképzés nemzetközi történeti Nagy-Britannia: Keresztyén Tudást Előmozdító Társaság Anglia, Wales, analfabetizmus leküzdése John és Charles Wesley -metodista egyház; George Fox - kvéker szekta Vasárnapi iskolák 1798. Nottingham -önálló felnőttiskola Nikolaj Frederik Severin Gruntvig (1783-1872) - népfőiskola 6
A felnőttképzés nemzetközi történeti 7 1844. Rodding (Dánia) 1. népfőiskola, fiatal gazdák egy csoportja részvétele; Kristen Kold (1816-1870) Népfőiskola (Felnőttoktatási és -képzési lexikon): Tananyag és tantárgyi megkötöttség nélküliség Sajátos pedagógiai-andragógiai elvek, módszerek, eljárások: csoportmunka, közösségi nevelés, aktivizálás, öntevékenység, résztvevőközpontú felnőttoktatás, hallgatói önkormányzás, személyiségfejlesztés,
A felnőttképzés nemzetközi történeti vita és párbeszéd módszer, oktató-hallgató partneri viszony, felszabadult légkör, nyitott képzés =részvétel önkéntes, nincs felvételi követelmény, vizsga, számonkérés általában nincs, általában nem ad bizonyítványt, előfordul a bentlakásos jelleg, hosszú és rövid tanfolyamok, széles spektrumú tematika, széles kor-paletta. 8
A felnőttképzés kezdetei Alexander Kapp Platon's Erziehungslehre, als Pädagogik für die Einzelnen und als Staatspädagogik. Minden und Leipzig 1833 Dritter Theil. Die Andragogik oder Bildung im männlichen Alter
Csak lassan alakult ki az az intézményrendszer és az a tudományelméleti megalapozottság, amely már elsődlegesen a felnőttoktatásra koncentrál, azt tekinti alaptevékenységének, alapfeladatának. Évszázadokon át az egyházak hiterősítő tevékenységéhez kapcsolódott. Pl. Szent István törvényben biztosította, hogy a falvak népe elsősorban a felnőttek igénybe vegyék papjaik nevelő munkáját (Mészáros 1981). 10
A magyarországi reformáció már szertartásaiban és írásaiban az anyanyelvet használta (Bertényi 1998a:359-360). A XVI. században alapított kollégiumaival, tanítóikkal sok helyütt széles tömegekhez jutatták el az ismereteket. Ebben a harcban jelentős eszközük volt a nyomtatott könyv (az első magyar nyelven nyomtatott biblia Sylvester János fordítása: a Sárvári Biblia) (Bertényi 1998a:361). 11
XV-XVI. században tudatos oktató-nevelő szándékú eszközök megléte Pl. Tinódi Lantos Sebestyén munkássága: verses, énekelhető feldolgozások formájában történelmi eseményeket ismertetett (Koltay 1998) Heltai Gáspár mesegyűjteménye (1556 Száz fabula): könnyen terjeszthető, könnyen felfogható, elképzelhető történetek Kolozsvári nyomdája: a magyar helyesírás egységesítése, számos ún. népkönyv megjelentetetése (Kelemen 1999) 12
Hitvitázó dráma műfajának megjelenése: a népszerű színjátszás egyik jeles tudatformáló eszköze meggyőző, párbeszédes formájával. Pl. Bornemissza Péter: Élektra c. műve, amely egyben a magyar világi drámairodalom nyitányának is tekinthető. A zsarnoksággal való szembenállásra buzdít (Nemeskürty 1959). A korszak végére elterjedt a röpirat-irodalom: rövid, frappáns módon jelenítette meg a főbb társadalmi problémákat (Novák 1980:13). 13
Az egyházakhoz kapcsolódó felnőttképzési törekvések Pl. Debreceni Református Kollégium: XVI-XVII. században számos önművelő, önnevelő körről tesznek említést, bár főként a XIX. században terjedtek el különböző önképző körök és önképző társulatok formájában (Barcza 1988:700-702) 14
Erdély: Bethlen Gábor Állami támogatás Külföldi tudósok oktatóikat külföldi tanulmányutakra küldése Jelentős személyiség: Apáczai Csere János Magyar Encyclopaedia -az első magyar nyelvű tudománytár Témakörei: ismeretelmélet, dialektika logika, aritmetika, geometria, fizika, csillagászat, természet, technika és mezőgazdaságtan, történelem, etika, politika, pedagógia, teológia + tanítási útmutató 15
1658-ban akadémia felállítását javasolta (Nagy 1976:81-84) Lórántffy Zsuzsanna és Rákóczi Zsigmond Jelentős személyiség: Tolnai Dali János Analfabéták oktatásának és a földművesek mezőgazdasági oktatásának szorgalmazása Comenius Amos János Gentis felicitast (A nép boldogulása) -az elmaradottságból kivezető útként a műveltséget tartotta a legfőbb eszköznek (Koltay 1998; Csorba 1999) A kor iskolái 16
A művelődési-felnőttnevelési kezdeményezések megjelenése a XVIII-XIX. század fordulóján Habsburg uralkodóház: Ratio Educationis 1777-ben és 1806-ban (Kosáry 1998:491-494 B. Gelencsér 1998b:677). a felnőttnevelésben hosszú ideig csak a gyakorlati ismeretek (úgynevezett hasznos ismeretek) átadására vonatkozott a fejlődés Felvilágosult gondolkodók: a nemzeti fejlődés alapjaként az oktatás és ebben a felnőttoktatás jelentőségének hangsúlyozása Például Kármán József, Bessenyei György, Tessedik Sámuel A nyelvújítás mozgalma: anyanyelv alkalmassá tétele minden rendbéli számára a tudás átadására. (Bertényi 1998b:502-503, 505). 17
Intézmények és szervezetek, melyek már viszonylag függetlenebbek az iskolai rendszertől és részei a felnőttoktatásnak: Tessedik Sámuel gyakorlati-gazdasági szorgalmatossági iskolája Festetics György: Georgikon -Az intézmény több képzési rendszerre (például erdész, kertész, lovász, mérnök) osztott közép- és felsőfokú oktatást vállalt fel felvilágosult szellemben (Sári 1998:95-97) 1780-90 Magyar Társaságok alakulása (pl. Pesti Magyar Társaság, Pozsonyi Magyar Társaság) 18
szabadkőműves páholyok, olvasókörök, önképzőkörök Nyelvművelő Társaságok Pl. Erdélyi Nyelvmívelő Társaság Aranka György vezetésével (Némedi 1998:87-89). Auróra-kör -Bajza József szerkesztette népszerű Auróra irodalmi zsebkönyv Közvetett hatás a felnőttnevelésre: Az irodalom -fő célkitűzése a magyar nyelvű műveket megkedveltetése, elgondolkodtatás (ld. pl. Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc és társaik versei) (Bibó 1998) Könyvtárak: olvasás terjesztése -először válnak nyilvánosakká Jelentős +szerep a papi, főpapi könyvtárak (Németh 1998:136-137) 19
A korszakban jött létre a Nemzeti Könyvtár (1802-ben) Széchenyi Ferenc felajánlása nyomán (B. Gelencsér 1998b:677) Szintén jelentős nevelő hatása volt a színháznak: nyelvnépszerűsítő és problémafelvető szerep (pl. Kisfaludy Károly, Bessenyei György, Vörösmarty Mihály) (Staud 1972) Összegzés: A felvilágosodás időszakában: megindult a nép művelésének (és ebbe ágyazva a felnőttnevelésnek) az elméleti megalapozása, előkészítette a következő korszakot, gyakorlati példákat teremtett az immár elméleti alapokra épülő mozgalom szélesítésére, a felnőttoktatás és művelődés intézményrendszerének kiteljesítésére. 20
A felnőttnevelési szervezetek körének kiszélesedése a XIX. század első felében A felnőttnevelés történetében 1825-től: Reformországgyűlések: szabad, széles körben terjesztett gondolathirdetés Cél: felvenni a harcot a feudális jogaikhoz erőteljesebben ragaszkodó nemesi réteggel. Új szervezetek, intézmények alakulása: Széchenyi István felajánlásával 1825-ben létrejött Magyar Tudományos Akadémia elődjeként a Magyar Tudós Társaság (1831) A magyar nyelv terjesztése, népszerűsítése: Nemzeti Intézetek 21
A gazdasági tevékenység mellett ismeretterjesztés: Széchenyi István: Országos Magyar Gazdasági Egylet, Kossuth Lajos: Magyar Iparegylet, Honi Iparvédegylet. A Gazdasági Egylet: ismeretterjesztő kiadványai, gyakorlati bemutatók szervezése a gazdák okítására (kiállítások, szőlő- és csemetekert Budán stb.) (Kósa 2001b:295) 22
A természettudományos ismeretek terjesztése: 1841-ben a Magyar Tudományos Akadémia mintájára Bugát Pál javaslatára: Királyi Magyar Természettudományi Társulat Célja: természettudomány népszerűsítése, a nép természettudományi műveltségi színvonalának emelése és a természettudományos kutatás (Maróti 1998b:125-126) Fiókegyletek, kaszinók és olvasókörök 23
Az ismeretterjesztés kiemelkedő alakja: Balásházy János: könnyen érthető, a kevésbé műveltek számára is jól használható olvasókönyvek (pl. Okos gazda) Táncsics Mihály: állampolgári nevelés, földrajz és történelem könyvek A korszak folyóiratai: Kossuth Lajos - Országgyűlési Tudósítások, Törvényhatósági Tudósításokat, Pesti Hírlap; Táncsics Mihály - Természet, Közlemények az Élet és Tudományok Köréből 24
Az alulról szerveződő mozgalmak kibontakozása a XIX. század második felében Átmeneti korszak: írók, költők, művészek; könyvkiadók; kaszinók és az olvasókörök; a történelem emlékeinek összegyűjtése, rendszerezése, tudományos vagy ismeretterjesztő művek formájában a nagyközönség számára - közművelődési, tudományos egyesületek szervezése, múzeumok, könyvtárak, levéltárak alapítása Eötvös József : Harcolt az iskolaügy rendezéséért, az ő kezdeményezésére adta ki a minisztérium a Néptanítók Lapját 25
Türr István: az analfabétizmus felszámolása Baján és környékén népoktatási köröket alakított. 1870-ben Eötvös támogatásával Budapesten létrejött a Központi Népoktatási Kör (Gyulay 2002) Irányi Dániel: az államnak kell hathatós intézkedéseket tennie az írástudatlanság visszaszorításáért. Eötvös: a civil kezdeményezéseket pártolta (a kormányzat beavatkozása bürokratikussá teszi, megnehezíti az analfabétizmus felszámolását) (Spira 1973) 1868. évi XXXVIII. törvény: 20 három éves tanítóképezde felállítása 26
Erősödő munkásság általános és szakképzésük is. 1868-ban: Buda-Pesti Munkásegylet, Általános Munkásegylet Cél: a munkások műveltségének javítása. Felnőttképzés, szórakoztató rendezvények, ének- és tanórák, analfabéta tanfolyamok szervezése. 1870-ben: Magyarországi Általános Munkáspárt megalakulása után három évvel határozatában tagjai önképzéséhez Budapesten egy munkáskört hozott létre (Felkai 1998b:96-97) A tanítók első (1870), második (1874) kongresszusa: a felnőttek oktatása ( társadalmi nevelés ) (v.ö. Zrinszky 1996:100) 27
1870-es miniszteri felhívás és tanfelügyelőségekhez intézett körrendelet: két szinten folyt a felnőttképzés: Analfabéta tanfolyamok: írás, olvasás és számolás Haladóbb tanfolyamok: számtan, földrajz, történelem és választhatóan természettan, természetrajz. (Kotnyek 1976) Trefort Ágoston: a felnőttképzés visszaszorítása, megszüntetése 28
Önsegélyező, önképző szervezetek (Budapesti Szabósegédek Segélyező és Önképző Egylete, Könyvnyomtatók Művelőegylete). Az oktatást szolgálta a sajtó is (például Munkás Heti Krónika, Népszava) Az olvasókörök hatására: könyvnyomtatás fellendülése sorozatokban, nagy tömegben ( Iskolai és Népkönyvtár, Magyar Ifjúsági és Népkönyvtár ) 1882-ben Odeschalchi Gyula országgyűlési képviselő szervezésével: Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület megalakítása Célja: a Felvidék magyarosítása 29
A szabadoktatás kora és eszméi a XIX-XX. század fordulóján 1890-től Kialakultak az első jelentősebb intézmények, megjelentek a népművelést hivatásuknak tekintő szakemberek A vasárnap munkaszüneti nappá nyilvánítása (1891. évi XIII. törvénycikk) megnövekedett a pihenésre, szórakozásra fordítható idő nagysága. olvasóegyletek, önképzőkörök a közkönyvtári rendszer kiépítése (Fónagy 2001) Pedagógusok tevékenysége: igény a felnőttoktatás, közművelődés ügyétnek szolgálatára: a falusi ifjúság körében a gyakorlatban is hasznosítható ismeretek elmélyítése (Kilián 1981:354) 30
Közművelődési célt szolgáló egyesültek, egyletek alakulása (Felvidéki Magyar Közművelődési Egylet 1882, Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egylet 1885, Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egylet 1904) Az egyház: 1892-ben pl. megszervezték a Budapesti Országos Központi Katholikus Kört. Felolvasások, szabadelőadások, kisebb településeken az egyházi lapokban megjelent cikkek felolvasása és magyarázta (Fónagy 2001) 31
A közművelődést szolgálta Budapesten: Barczy István és Mildner (Újfalusi) Ödön szervezésével létrejött Népművelő Társaság. Itt kapott legnagyobb jelentőséget a sokat hirdetett könyvtáralapítási gondolat, amely Szabó Ervin irányításával megvetette a Fővárosi Pedagógiai Könyvtár, majd a Fővárosi Könyvtár (ma Szabó Ervin Könyvtár) alapjait (Fülöp 1995) 1893. Szabad Lyceum: az első valódi népművelési intézmény: elméleti és gyakorlati képzés, előadássorozatok a tudományok és a művészetek népszerűsítésére, tanfolyamok keretében hasznos, mindennapi ismeretek nyújtása 32
1897-ben Uránia Magyar Tudományos Egyesület Az egyesület ismeretterjesztő tevékenységének biztosítására 1900-ban felállította az Uránia Magyar Tudományos Színház-Egylet és Részvénytársaságot (Felkai 1998a) 1907. október 2-6. között Pécs: Szabad Tanítás Országos Kongresszusa beírta magát a magyar felnőttképzés történetébe. A tanácskozás résztvevői a mit, hogyan és kik tanítsanak kérdésére keresték a választ. 33
Szabad Tanítás Országos Kongresszusa Jobboldal: lezárt, vitára okot nem adó tudásanyagot volt szabad tanítani, tehát semmi olyat, amely a fennálló társadalmi rendet, vagy az uralkodó osztályt veszélyeztetné. Baloldal: felnőtteknek olyan ismereteket kell átadni, amelyek révén alaposabban megismerhetik a világot, feltárhatják a rejtett összefüggéseket. A kongresszus a baloldaliak győzelmével zárult (Daly 1981) 34
1914-ben Baján Bellasits Bálint létrehozta dán mintára hazánkban az első népfőiskolát Az első világháború ideje: a népművelés szerepe, formája megváltozott. A hivatásos népművelők, tanítók a frontot járva oktatták, látták el ismeretekkel a gyakran analfabéta katonákat. A polgári lakosság számára gazdasági jellegű előadásokat szerveztek, ahol az előadók felhívták a figyelmet a társadalmi ellentmondásokra, és a háború veszélyére (Harsányi 1991) 35
A népművelés kiszélesedése a XX. század első felében A két világháború közötti felnőttképzés történetét Klebelsberg Kunó (1922-1931) és Hóman Bálint (1932-1942) miniszteri tevékenysége jelentősen meghatározta A vidéki lakosság alacsony műveltségi szintje, agrárgazdasági ismereteik hiányossága 1920-as évek: az iskolán kívüli ismeretterjesztés feladatának felvállalása népházak (kultúr vagy művelődési házak) létrehozása: szórakoztató és egyéb rendezvények, tudományos előadások, rövid tanfolyamok 36
Az iskolán kívüli népművelés sajátos formáit jelentették a népfőiskolák: néhány hetes, hónapos téli vagy esti tanfolyamok keretében az emberek általános és szakmai műveltségét voltak hivatottak fejleszteni Az iskolán kívüli oktatásnak az első világháború előestéjére már kialakult három fő típusát alkalmazták (szabadoktatás, népfőiskola, szabadtanítás vagy szabadiskola). ( szabadoktatás szó helyett az iskolán kívüli népművelés) Újra működő Szabadoktatási Tanács neve Országos Közművelődési Tanács (T. Kiss 1998) 37
Klebelsberg minisztersége idején fontos lépéseket tettek a felnőttoktatás kiterjesztéséért és az oktatási rendszer reformjáért - Trianon utáni nagy jelentősége: Kultúrpolitikájának sarkalatos pontját képezte a kiábrándult tömegek erkölcsi-szellemi befolyásolása, nevelése. Ennek eszköze az új tartalommal megtöltött keresztény-nemzeti ideológia, a neonacionalizmus. 38
1922. 123500/1922. számú VKM rendelet: Iskolánkívüli Népművelés Országos Bizottság: véleményező és tanácsadó szerep 1926-ban törvényt hoztak a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról (1926. évi 7. törvénycikk.) (Pukánszky Németh 1996) 1928-ban önálló sajtóorgánumot indítottak el Iskolán Kívüli Nevelés címen 39
A húszas években nyert teret a népművelésben a testnevelés is -kialakuló versenysport ugyanis a tömegekre nagy hatást gyakorolt 1924-ben nemzetgyűlés előterjesztette az Országos Testnevelési Alap létrehozásáról szóló törvénytervezetet -1926-ban Testnevelési Főiskola megszervezése: a testnevelő tanárok képzése A két világháború között a népművelés területén kiemelt szerep jutott a tanfolyamoknak -1927-ben elinduló tanfolyamszerű mozgalom 40
A parasztság művelése -gazda- és olvasókörök Az 1930-as években már minden második faluban működött olvasókör. A tehetősebbek a Faluszövetségben tevékenykedtek - Falu lap (parasztromantika, a nacionalizmus eszméi) (L. Nagy 1995) A harmincas évek közepétől számíthatjuk a magyar népfőiskolai mozgalom leggazdagabb és legmaradandóbb periódusát: 1936. február 1-jén: a sárospataki népfőiskola Államilag támogatott és a népművelés által gondozott népfőiskola pl. Siófok Balatoni Népfőiskola Molnár István vezetésével, Mosonmagyaróvár dr. Timaffy László professzor szervezésében, Szeged Kiss Sándor rendezésben, Bihartorda (Harsányi 1991) 41
1940-es évek ifjúsági mozgalmak: -népfőiskolák Sorra alakultak a különféle felekezethez kapcsolódó egyesületek: a katolikus agrárifjúságot tömörítő KALOT, lányokkal foglalkozó KALÁSZ, a KIE protestáns vonalon,református Diákmozgalom, Soli Deo Gloriát (Egyedül Istené a dicsőség), Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDESZ) A fiatal férfiak nagy számban vettek részt a politikai, erkölcsi, vallási jellegű neveléssel is foglalkozó félkatonai szervezetben, a leventemozgalomban is (Harsányi 1991) 42
A felnőttképzés kezdetei nálunk 2 vh alatt 1935 Kerkai Jenő jezsuita pap, Szegeden KALOT Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete KALÁSZ - https://prezi.com/-ybjeooqtjzl/kalot-es-kalasz/ Célja: az agrárifjúság szellemi, anyagi támogatása, összefogása és érdekvédelme. A népi hagyományok, a művészet ápolása és fejlesztése Módszerei: fiatal legények képzése, hogy közösségi vezetővé válljanak ( agitátorok, hagyományos mesterségek) Mérete: 2000 egylet 150 ezer taggal 1946-ban betiltották, Kerkait és más vezetőket bebörtönözték 1988-ban indult újra
1941. május 21.Népfőiskolai Tanács: Elnöke Szabó Zoltán, alelnöke Kerkai Jenő. A tanács legfontosabb elvi és gyakorlati céljának a megfelelő tananyag kidolgozását, a vezetők megválasztását, a szervezeti feladatok és pedagógiai elvek megvalósítását tekintette (Kovács 1991:52) 1942. Hóman Bálint minisztersége idején jött létre a híres Győrffy István Kollégium: megkönnyítse az egyetemekre, főiskolákra bekerült népi származású diákok tanulását. Autonóm közösségként működött, vezetőit maga választotta, létfeltételeit maga teremtette elő (Rottler 1977) 44
A népfőiskolákért és a népi kollégiumokért sokat tettek az úgynevezett népi írók is (Móricz Zsigmond, Erdei Ferenc, Féja Géza, Németh László stb.) 1943 augusztusa, amikor az első úgynevezett Szárszói találkozó, Balatonszárszó. A népi írók felelősségérzetét hirdette a társadalmi megújulásért, egy új Magyarországért (Győrffy 1983) - népi-urbánus vita (Fricz 1997; Soós 2000:223-235) A szabadművelődés (1945-48) az állami befolyás és irányítás alatt álló népművelést volt hivatott felváltani. A pártoktól a civil szerveződésekig és az egyházi szervekig terjedő intézményrendszer formájában valósult meg (Durkó Sári 1990) 45
A szabadművelődés szervezetének kialakítása: a megszűnt Iskolánkívüli Népművelés Országos Bizottsága helyett - Országos Szabadművelődési Tanács (OSZT) Feladata: összefogni az iskolán kívüli művelődéssel és felnőttoktatással foglalkozó szervezeteket, a minisztérium tanácsadó szerveként funkcionálás. Elnöke: Karácsony Sándor, főtitkára Szabó Árpád. A tanácsba politikai pártok, egyházak, szakszervezetek, demokratikus szövetségek, tudományos intézetek és egyesületek delegáltak tagokat. 46
Önművelő-önnevelő kör: a Szabad Föld-téli esték: A gazdasági szakismereteken túl foglalkoztak a magyar történelem nagyjaival és a magyar irodalom kimagasló alakjaival, és ennek keretében tartalmas ismeretterjesztő, nevelő munka zajlott, főleg a parasztság számára (Benedek 1981:636). 1945. a Vallási és Közoktatási Minisztérium tanácsadó szerve: az Országos Köznevelési Tanács -elnöke Szent-Györgyi Albert Köznevelés című lap: rendeletek, közlemények és pedagógiai írások Fontos változások zajlottak ekkor a közoktatás területén is. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. augusztusában elrendelte a nyolcosztályos alapiskola általánossá és kötelezővé tételét (Szathmáry 1977). A világháborút követő átfogó reform keretében megszervezték az úgynevezett dolgozók iskoláit az oktatás valamennyi szintjén. 47
A kormány 1945-ben rendeletet bocsátott ki az önhibájukon kívül iskolai képzésben nem részesült felnőtt dolgozók középfokú iskolai és középiskolai tanulmányairól (11.130/1945. rendelet). Ezekbe az iskolatípusokba azok a 18 és 45 év közötti dolgozók járhattak, akik a szociális helyzetük (vagy származásuk) miatt korábban nem végezték el a kötelező iskolát, vagy azok az idősebb emberek, akikben a változások hatására újra felébredt a továbbtanulási kedv. Sokan végezték el a dolgozók iskoláit azok közül is, akiket magasabb funkciók betöltésére szemeltek ki, ám nem rendelkeztek megfelelő papírokkal (Csoma 1992). 48
A dolgozók iskoláin, a felnőttek számára szervezett felsőoktatási esti vagy levelező tagozatokon kívül a különféle tanfolyamok alkották a szervezett felnőttképzés zömét ebben az időben. Ezek egy része magasabb iskolákra vagy a felsőoktatásba való bekerülésre készített fel, más része pedig szakmai továbbképzési célokat szolgált. A háború után a népfőiskolák újjáalakultak, kibővültek Az 1945 utáni nevelésügy jelentős újítása: a népi kollégiumok: az alsóbb néprétegekből származó fiatalokat kívánták támogatni, illetve egy, a szocialista társadalomnak elkötelezett értelmiségi réteget akartak kinevelni. (A kollégiumokat a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt vezető ideológusainak elképzelései alapján szervezték meg.) 49
NÉKOSZ -Az 1947/48-as tanévben már 160 népi kollégium A politikai nyomás hatására 1949-ben a népi kollégiumok rendszerét adminisztratív úton felszámolták (Rottler 1977) Centralizáció és közművelődés a XX. század második felében Országos mozgalommá vált a műkedvelő tevékenység, a színjátszás, a néptánc és a kórusművészet. Kiépült a művelődési otthonok, közkönyvtárak rendszere, fellendült a könyvkiadás, kinyomtatták az addig tiltott műveket, a rádióban új műsorokkal jelentkeztek (például Rádióiskola ), a színházak eddig nem látott darabokat kezdtek játszani (Durkó Sári 1990). 50
Főként 1948 után (1949-től) a társadalmi, gazdasági, kulturális közélet hagyományos és a koalíciós időszakban létrehozott új, demokratikus intézményeit a kommunista párturalom a Szovjetunióból lemásolt formákkal váltotta fel. Centralizálás, felszámolás, államosítás. Az irányítás egyedi jellemzője: az irányítási struktúrák megkettőződése = állami- és pártirányítás egyidejű jelenléte 51
A népművelés kiemelt szerepe Az új népművelődési struktúra kezdeti lépéseként felszámolták a szabadművelődést. A centralizált népművelés : országos szervezet - Népművelődési Minisztérium Népművelési Főosztálya; megyei tanácsok - népművelési osztályok. A népművelés tartalmi tevékenysége: ideológiai, politikai feladatok, tudati meggyőzés 52
A nép- és közművelődési könyvtárak felügyeletének és irányításának ellátására Népkönyvtári Központot szerveztek. Az 1940-es évek végén az állam fokozatosan átvette a könyvkiadás irányítását. A Magyar Rádió 1950-ben a Népművelési Minisztérium fennhatósága alá került. Államosították a filmgyártást és a filmszínházakat is. Megalakították a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalatot. 53
1956. népművelési szakemberek egyetemi képzése: Debrecenben, majd Budapesten ún. harmadik szakos képzésként A hetvenes évek elejéig keveset változott a kulturális szféra állami irányítási rendszere. A kultúra tényleges alakítói többnyire a pártapparátus tagjai közül kerültek ki. Ekkoriban tűnt fel a későbbi kultúrpápa, Aczél György is. Az egész Kádár-korszakban fennmaradt a kultúrpolitika irányításának kettős mechanizmusa: az általános célokat és az elveket a párt testületei fogalmazták meg, míg az állami szervek feladata az operatív irányítás volt (Révész 1997). 54
Meghatározó szellemi-eszmei vonulata a kornak az úgynevezett népművelési vagy Alföld vitaként emlegetett folyamat (Alföld, Népművelés, Valóság, Társadalmi Szemle). Célja annak kutatása, hogy a népművelés a maga sajátos feltételei, adottságai között hogyan veheti ki a részét minél hatékonyabban a nép nevelésének feladataiból (Durkó Sári 1990:53-61). A kultúra területén továbbéltek a változások, a népművelődést felváltotta a közművelődés felülről bevezetett és irányított reformja. Teret nyertek az alulról építkező kulturális kezdeményezések is (pl. klubmozgalom, közművelődési társulások) (Barta 1984). 55
1960-as évek: a művelődési otthonok tevékenységének korszerűsödése. A Művelődésügyi Minisztérium: a művelődési otthonok működését szabályozó határozata (a munka társadalmasítása, az intézmények hatókörének szélesítése, a szakmai-módszertani hálózat tevékenységének fontossága) (Kormos 1996). A művelődési otthonokat az épület adottságainak megfelelően tipizálták: művelődési ház, művelődési otthon, művelődési terem és művelődési kör vagy klub. Javultak a személyi feltételek is: Kisebb településeken elkezdődött a körzeti művelődési házak kialakítása és főfoglalkozású vezetővel való ellátása. A hatvanas évek közepétől: minőségi fejlesztés, a kultúrhálózat teljes kiépítése a cél (Kovalcsik 1986). 56
Közművelődési szakemberképzés: megjelent főiskolai szinten, elsősorban a tanítóképzőkhöz kapcsolódóan. 1962- es szombathelyi képzés megindulása után az ország számos, több mint tíz tanítóképzőjében teret nyert (Durkó Sári 1990). Decentralizálási folyamat: felértékelődött a vidék jelentősége. A vidéki közművelődési hálózat fejlődési problémája (anyagi vagy egyéb természetű). 1968-tól új követelményrendszert bevezetése a művelődési otthonok számára az adott intézmény területi és művelődési adottságainak, tárgyi és személyi lehetőségeinek figyelembe vétele. (módszertani központok) 57
1970-es évek második fele: a közművelődés a kultúrpolitika középpontjában. -Világnézeti kérdések (a nem kívánatos jelenségekkel szemben a pártpropaganda hatékonyságának erősítése) 1980-as évek eleje: a művelődéspolitika minden ágazatában figyelembe vették az érintett területek képviselőinek véleményét - a döntések szakszerűségének növelése és az ideológiai értékelések arányának a csökkenése. Az egységes művelődési tárcát kettéválasztása (oktatási és kulturális tárca), 1980 júniusában újra egyesítés (Művelődési Minisztérium). Első vezetője Pozsgay Imre (1980-1982), utolsó Glatz Ferenc (1989. május 10. 1990. május 23.) volt (B. Gelencsér 1998a). 58
A korszak közművelődési koncepciójának kidolgozása különböző kulturális szakmák képviselőivel együtt: közművelődési párthatározat (1974), közművelődési törvény (1976). - Sokszereplős és egy többcsatornás finanszírozású közművelődést körvonalazott, de a közművelődés rendszerébe épített társadalmi mechanizmusok szétfeszítették a politikai korlátokat, és társadalmasították a közművelődést. Társadalmiasodás : megnövelte a közművelődés szereplőinek számát, (ennél fontosabb:) az alulról építkező kultúra szemléletének és gyakorlatának a térnyerése. 59
A művelődési otthon hálózat centrumai: a városi művelődési központok, vonzáskörzetükben módszertani szereppel. Az állami közművelődési intézményrendszer mellett: szakszervezetek művelődési házai és központjai, valamint zártkörű honvédségi helyőrségi művelődési otthonok (Kormos 1996). 1982 után a szórakoztatás, a közhasznú és bevételt jelentő tanfolyamok révén meghatározó pozíciót vívtak ki maguknak. 1979. Magyar Népművelők Egyesülete: közművelődési intézmények munkatársai, művelődő, önképző közösségek vezetői. 60
előadássorozatokat, tanácskozásokat szervezett, segítette és koordinálta a szakemberek munkáját. A Népművelési Intézet és a Művelődéskutatási Intézet összevonása = 1986. Országos Közművelődési Központ -célja a tudományos kutatás, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatának erősítése. Ugyanekkor a Közművelődési Információs Központ megalakulása (Keresztesi 1988). 1980-as évek: (külföldi mintára) nyitott ház mozgalom = A különböző tevékenységek egymás melletti, egy légtérben való párhuzamos szerveződése. - Lehetőség az egyes tevékenységformákba való bekapcsolódásra. 61
62 Szamizdat irodalom : kb. 30 illegálisan megjelenő folyóirat (pl. Beszélő, Eszmélet) és 100-150 illegálisan forgalmazott könyv. (Rissmann 2004) Magyar Rádió -komoly közművelődési feladatok ( Éneklő Ifjúság mozgalom vagy a Röpülj páva verseny népszerűsítése és támogatása). 1970-es évek: ifjúsági színházbarát körök (cél: a fiatalok számára színészek, rendezők, színházi szakemberek meghívásával a korszerű színház elméletének és gyakorlatának elsajátítása (Barta 1984)); filmbarátok köre (előadássorozatok, vitaestek: a modern filmművészet alkotásainak, módszereinek, törekvéseinek megismerése; a nyugati mozdulatművészet és modern tánc oktatása (kis létszámú táncszínházak alakulása -a hazai mozdulatművészet reneszánsza (pl. Orkesztika Mozdulatszínház) (Dienes 2001)).
1970-es évek második fele: nyugat-európai mintára általános művelődési központok (ÁMK) alapítása: különféle közművelődési, közoktatási és kulturális intézmények együttese. Cél: kiküszöbölni a párhuzamosságokat, elősegíteni, erősíteni a korábban önálló intézmények együttműködését, pénzügyileg átláthatóbb helyzet, hatékonyabb működés megteremtése. A nyolcvanas években dinamizálták a közművelődést, koordinálták az egyes intézménytípusok együttműködését. A közösségi térként is funkcionáló művelődési házak otthont adtak a civil szervezeteknek, szerveződéseknek, illetve generálták is azok létrejöttét. A rendszerváltást követően az átalakuló kultúra és kulturális piac rövid időn belül leértékelte a művelődési otthoni hálózatot - látványosan összeomlott (Kormos 1996). 63
1980-as évek legjellemzőbb felnőttoktatási intézményei : dolgozók iskolái, egyetemek és főiskolák esti-levelező tagozatai, posztgraduális képzései, az MSZMP Oktatási Igazgatósága, Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem, KISZ- és szakszervezeti központi iskolák, nevelő-továbbképző intézetek, művelődési házak és központok, könyvtárak, múzeumok, rádió és televízió, rehabilitációs intézetek, népfőiskolák (Csiby 1987). 64
Felnőttnevelés felnőttképzés felnőttoktatás a XX-XXI. század fordulóján A rendszerváltást követő gazdasági-társadalmi változások (munkaerőpiac átalakulása, termelési kultúra változása, tudás szükséglete stb.), az élet szinte minden területére kiterjedő állami befolyás visszaszorulása, a globalizálódó világ kihívásai, valamint az állandó megújulásra, teljesítményjavulásra késztető versenyhelyzet átrendezte a hazai felnőttképzés, felnőttoktatás szerkezetét, gazdasághoz, politikához való viszonyát (Singer 2003). A foglalkoztatottság szerkezeti változásai (munkanélküliség fokozódása, nemzetgazdaság ágazatainak átstrukturálódása, vállalati tulajdonosi szerkezet változása piacgazdaság) 65
Az új technológiák, új szakmák megjelenése és a tömegessé váló munkanélküliség hatására egyre erőteljesebb társadalmi igény mutatkozott a különféle szakmai képzések iránt. Növekvő kereslet - hagyományos, iskolarendszerű felnőttképzés, a munkaerő-piaci képzés területi hálózatának kiépülése, infrastruktúrájának jelentős fejlesztése, vállalatokon belül szerveződő munkaerőképzés, vállalkozásként működő képzőcégek alapítása (Tót 1997). 66
A munkanélküliségből fakadó ellátási feladatok- a képzési struktúra átalakítása. A rendszerváltás után új típusú intézményekkel bővült a képzést folytató szervezetek köre. Pl. az Emberi Erőforrások Fejlesztése elnevezésű világbanki program támogatásával létrejött a regionális munkaerőfejlesztő és képző központok hálózata. 67
A szakképzés megújításának gondolata. 1993. július 12-én, az országgyűlés elfogadta a máig mérföldkőnek tartott szakképzési törvényt (1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről), amely a piacgazdasági átmenet sajátosságainak megfelelően szabályozza az állam és a gazdaság feladatait a szakképzésben. 1993. a közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról), amelynek 78. -a magában foglalja az iskolarendszerű felnőttképzés alap- és középfokú oktatásra vonatkozó alapvető szabályait. 1994. 11/1994. (VI. 8.) a nevelési-oktatási intézmények működését szabályozó MKM rendelet, amelynek 34. -a a felnőttképzésben résztvevők jogait és kötelezettségeit írja elő 68
Országos Képzési Jegyzék (OKJ), amely tartalmazza pl. az összes, állam által elismert szakképesítés megnevezését, a szakképesítés iskolai rendszerű szakképzésben történő megszerzéséhez szükséges képzés időtartamát, a szakképesítés szintjét, a szakmai képzésben való részvétel életkori feltételeit, a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítéseket, az iskolai és a szakmai előképzettséget. 1996. a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztéséről szóló törvény -stratégiai cél: a korszerűen képzett szakemberek számának növelése, a hazai szakképzés támogatása. (1996. évi LXXVII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról) - a szakképzési hozzájárulás összege, a járulék fizetésére kötelezettek köre. 69
1996. a Parlament módosította a közoktatásról szóló 1993. évi törvényt (1996. évi LXII. törvény): A korábbi rendelkezés kimondta, hogy a 20. és a 26. életév betöltése után lehet kizárólag felnőttoktatási keretek között megkezdeni a tanulmányokat. A módosítás ezt az időpontot három évvel korábbra helyezi. 1989. a népfőiskolai mozgalom újjáéledése: újjáalakult Magyar Népfőiskolai Társaság. 2001. Mérföldkő a hazai felnőttképzés történetében: a felnőttképzési törvény, (2001. évi CI. felnőttképzésről szóló törvény) Minden magyar állampolgár számára biztosítja a felnőttképzésben való részvétel jogát, szabályozza a felnőttképzés irányítási és intézményrendszerének működését, rendelkezik az Országos Felnőttképzési Tanács létrehozásáról, meghatározza a regionális munkaerő képző- és fejlesztő központok feladat- és jogkörét, szól a felnőttképzési intézmények nyilvántartásáról, ellenőrzéséről, lefekteti az akkreditáció tartalmi követelményeit, metódusát, felsorolja az állami támogatásban részesíthetők körét stb. 70
2002. megalakult Magyarországon a felnőttképzés irányítására és a minőségbiztosításra hivatott intézmény, az Országos Felnőttképzési Tanács: a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter mellett működő, felnőttképzéssel kapcsolatos szakmai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő és tanácsadó testület. Nemzeti Felnőttképzési Intézet (NFI): önálló, központi költségvetési szerv. Az Intézet alapvető feladatait a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény határozta meg. A felnőttképzési tevékenységet végző intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának elvégzése: Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT). 71
Felnőttképzési Vállalkozások Szövetsége: részt vesz a hazai felnőttképzés hosszú távú politikájának és középtávú feltételrendszerének kialakításában, integrálja a felnőttképzési tevékenységet folytató szervezeteket, vállalkozásokat, képviseli az intézmények és non-profit szervezetek érdekeit, a tagok számára továbbképzéseket, tudományos rendezvényeket, bemutatókat szervez, tájékoztató kiadványokat jelentet meg, támogatja a felnőttképzéssel összefüggő kutatásokat (FVSz 2004). 1991. a Nemzeti Távoktatási Tanács (NTT): döntéselőkészítő, koordináló testület, segíti a távoktatás magyarországi bevezetését és fejlesztését, közvetíti a magyar felsőoktatás bázisán létrejött országos távoktatási hálózathoz a felhasználói szféra igényeit, szükségleteit. 72
Egyházi felnőttképzési intézmények: -képzési vagy tanulmányi házak - az egyházhoz való erősebb kötődésű és nagyobb hagyományokkal rendelkező formák (Bögre 1998), -a civil szervezetek köre, amelyeknek a gyűjtőszerve a szegedi központtal működő Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség (KIFE). Ezt a német AKSB (Arbeitsgemeinschaft Katholisch-Sozialer Bildungswerke) kezdeményezésére 1994 decemberében olyan katolikus szervezetek hozták létre, amelyek tevékenysége vagy annak egy része az ifjúsági- és felnőttképzéshez kapcsolódik. 73
Felnőttnevelés, felnőttoktatás, felnőttképzés Mi a különbség közöttük?
Fogalmak: felnőttnevelés, felnőttoktatás, felnőttképzés A felnőttnevelés A nagykorú és felnőtt ember személyiségének meghatározott célok érdekében folyó, céltudatosan szervezett fejlesztés., tehát az egész személyiségre vonatkozik, amely szervezett formális és non-formális folyamatok összessége (Benedek Csoma Harangi 2002:172). 75
Fogalmak: felnőttnevelés, felnőttoktatás, felnőttképzés A felnőttképzés szűkített értelemben a felnőttek szakmai kiképzése, továbbképzése és átképzése (Benedek Csoma Harangi 2002:163). Más jelentése szerint a személyiség képességeinek, jártasságainak formálására koncentráló nevelés, oktatás (Benedek Csoma Harangi 2002:163), és így a felnőttnevelés része és a felnőttoktatás párja. 76
Fogalmak: felnőttnevelés, felnőttoktatás, felnőttképzés A felnőttoktatás A felnőttnevelés azon területe, amely döntően ismeretnyújtáson és elsajátításon keresztül valósul meg (Benedek Csoma Harangi 2002:172), és így a felnőttképzéssel szoros kölcsönhatásban áll. 77
Andragógia 1. pedagógia - gyermekvezetés - a felnövekvő nemzedékek felnőtté nevelése andragógia - felnőttvezetés - a neveléstudománynak az a területe, amely felnőttképzéssel foglalkozik andragógiai neveléstörténet andragógiai neveléselmélet andragógiai oktatáselmélet (didaktika) andragógiai szakmódszertan
Andragógia 2. Malcolm Sheperd Knowles 1913-1997
Andragógia 3. Knowles elmélete A megfelelő tanulási légkör megteremtése elengedhetetlen. Fontos a tanulási igények és a motiváció meghatározása. Szerinte a tanítás nem más, mint a tanulási tevékenység tervezése és irányítása. A tanulókat aktív felfedezőnek tekinti a tanulás folyamatában
Andragógia 4. A tanár A tanulókat önkiteljesedési lehetőségeknek teszi ki Segíti őket saját törekvéseik tisztázásában Megfelelő fizikai körülmények teremt Segíti azt, hogy az újonnan tanultakat beépíthessék eddigi tapasztalataikba Közös tervezés a tanulást illetően Tanulási igények és motivációk pontos meghatározása.
Mi a különbség a formális, nem formális és informális oktatás/képzés között?
A felnőttoktatás területei UNESCO Formális tanulás: szervezett, szabályozott keretek közötti tanulás. Bizonyítványt, szakképesítést adó képzések, melyeket a Minisztérium vagy egy szakoktató testület állít ki. Nem-formális tanulás: szervezett tevékenység, melyben a tanulás fontos, de nem kizárólagos. Nem feltétlenül ad képzettséget, bizonyítványt. Lehet a munkahelyen vagy azon kívül. Kiegészíti a formális oktatást. Informális tanulás: a mindennapi tevékenység velejárója, tapasztalati tanulás, mely nem oktatási szervezett keretek között történik. Fajtái: tervezett és nem tervezett tanulás. (Papp 2005) 83
A felnőttképzés formái Formális oktatás Nem formális képzés Informális tanulás A szolgáltató oktatási intézmények (óvodák, iskolák, egyetemek, elsősorban képzést szolgáltató intézmények) kulturális intézmények (színházak, múzeumok, könyvtárak, stb.) olyan civil szervezetek, amelyek missziója az oktatással és kultúrával függ össze család, környezet, barátok, ismerősök, média, amely valamilyen nevelő hatással van az egyénre, nem szervezett formában Az oktató felkészültsége szakképzett oktatók esetenként pedagógiai képzettséggel is rendelkező szakképzett személyzet a képzettség nem szükséges a nevelő tevékenységhez Az oktatás célirányossága jól meghatározott, időszakaszokra és tantárgyakra tagolt egyes tevékenységekre meghatározott, hosszútávú szervezés nélkül meg nem határozott
A felnőttképzés formái Formális oktatás Nem formális képzés Informális tanulás Tartalma Iskolai évek (korosztályok), szakosodás szerint megszervezve érdeklődési körök szerint megszervezve szervezetlen, helyzetfüggő Tanusítvány országos, esetenként nemzetközi szinten elismert oklevél elismert vagy el nem ismert részvételi oklevél, igazolás, vizsgabizonylat Megj. Olykor egyáltalán nem adnak oklevelet. oklevél nélkül A tanuló tevékenységi/téma választási lehetőségei korlátozottak viszonylag szélesek szélesek
A felnőttoktatás területei A felnőttoktatási intézmények típusai szerint: Iskolarendszerbe integrált és iskolarendszeren kívüli (out-of school) felnőttoktatás (Zrinszky 1996:157) Iskolarendszerű: szabályozottság, (művelődés)politikai befolyásoltság, állami fenntartás kényszere, rosszul fizetett tanárok, olykor ingyenesek ( résztvevőknek nem fizetnek semmiért), strukturált didaktikai folyamat, de minősége és hatékonysága gyakran nem olyan jó (Koltai 1992) 86
A felnőttoktatás területei Iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás törvényben biztosított jogánál fogva nagyobb önállóság a tananyag kiválasztásában. Vállalkozási formában (Kft, Bt, vegyesvállalati rendszer stb.) működő képzőintézmények közvetett állami támogatásban részesülnek, minőségi szelekcióval kiválasztott, magasan díjazott oktatók, üzleti alapú működés, előre rögzített áron kínálják tanfolyamaikat, képességfejlesztő foglalkozásaikat, tréningjeiket. A színvonala, minősége a piaci verseny függvényében változik. (Koltai 1992) 87
A felnőttoktatás területei Köztes kategória: a tanfolyamrendszerű felnőttoktatás átmenet a kötött iskolarendszer és a kötetlen, iskolarendszeren kívüli között (Durkó 1999:60) 88
HF: Csoportokban összeírni az egri Iskolarendszerben Iskolarendszeren kívüli Tanfolyamrendszerű képzéseket biztosító intézményeket és azok képzéseit csoportosítva tartalmuk szerint is
A felnőttoktatás területei A felnőttoktatás tartalma szerint (Durkó 1999:58 59): Általános: az alap- és általános műveltség pótlólagos kialakítása. Szintjei: alap- és középfok, dokumentuma: nemzeti érvényességű bizonyítvány. Szakirányú: az alap- és általános műveltségre épülő, különböző szakirányú nevelés. Munkanélküliek felzárkóztató képzéséből és új szakmákra való felkészítésből, vezető- és menedzserképzésből áll. Közéleti-közösségi, állampolgári: az egyéneknek a közösségbe való beilleszkedését, helyüknek megtalálását segíti. 90
A felnőttoktatás területei Szociális: a szociális, egészségügyi, higiéniai területen dolgozó szociális munkások képzése és nevelése. Kriminális: a szabadságvesztésre ítéltek reszocializálására irányul. Katonai: a szerződéses és hivatásos katonai állomány (korábban a sorkatonai is) képzését, továbbképzését jelenti. Vallásos, hitéletbeli: a különböző egyházak és felekezetek szervezésében. 91
A felnőttoktatás területei Felnőttoktatási és -képzési lexikon: Általános művelő-képző: az általános műveltséggel a személyiséget részlegesebben vagy teljesebben átfogó fejlesztő-szocializáló hatásokban részesítik, pótló, kiegészítő és továbbképző jellegűek. Irányulhatnak: végzettség megszerzésére, szakmai képzés előkészítésére, szabad önkifejlesztésre. Elsősorban a munkához, a közéletiközösségi-politikai tevékenységhez, a család- és magánélethez, illetve az általános tájékozódó, megismerő tevékenységhez, az emberi lét sorskérdéseihez kapcsolódnak. (Például az érettségire felkészítő oktatás, népfőiskolai képzések, ismeretterjesztés, idegen nyelv oktatása) 92
A felnőttoktatás területei Szakképzés: a szakműveltség-képzettség részlegesebb vagy teljesebb rendszerét nyújtják valamely szakterület tudásigényének különböző fokozatain, és a személyiséget részlegesen, egy megadott irányba, korlátok között fejlesztik. Elsősorban végzettség megszerzésére irányul és a munka világához kapcsolódik. Felosztható: kiképzésre (főként első szakma megszerzésére), átképzésre (egyik szakmáról egy másikra azonos szinten) és továbbképzésre (azonos szakmán belüli ismeretbővítésre, magasabb kvalifikációra) (Benedek Csoma Harangi 2002:173-174). 93
A felnőttoktatás területei Intézmények: Alap- és középfokú iskolák, főiskolák és egyetemek, művelődési házak, -otthonok, népfőiskolák, általános művelődési központok, távoktatási központok, regionális munkaerőfejlesztő és -képző központok; minisztériumok, önkormányzatok szakági továbbképző intézetei, politikai pártok oktatási intézményei, szakszervezetek képző intézményei, egyházak hitéleti oktatási szervezetei, területiönkormányzati integrált felnőttoktatási központok, oktatási vállalatok, nagyvállalatok saját célú oktatási rendszerei, külföldi oktatási intézmények, ismeretterjesztő társulatok, sport- és egyéb egyesületek, könyvkiadók, folyóiratok, múzeumok, képtárak, rádió, televízió, szerkesztőségek (Benedek Csoma Harangi 2002:173-174). Csoportosításuk: kimondottan felnőttoktatási, ill. más fő profilú 94 intézmények
A felnőttoktatás tervezése Főbb kérdéskörei: Miért? Mit? Hogyan? Ki? Kit? Hol? Mivel?
A képzési tanfolyam tervezése, szervezése Felülvizsgálat a továbbfejlesztés érdekében Célok meghatározása Oktatási, tanulási célkitűzések meghatározása Tanfolyam értékelése Tartalom meghatározása Tanfolyam lefolytatása A módszer megválasztása A tanfolyam megszervezése Források meghatározása
1. Célok meghatározása a képzés konkrét céljainak megfogalmazása ( a nagy terv ) Mit szeretnénk elérni a tanfolyam végére? Milyen elvárásoknak kell megfelelniük a hallgatóknak a tanfolyam elvégzésekor?
2. Oktatási, tanulási célok meghatározása a képzés céljainak lebontása: a képzés során megszerzendő kompetenciák ( részletes terv ) Ismeretek, tudás Készségek, képességek Viselkedés, magatartás
Nyolc kulcskompetencia 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák 4. Digitális kompetencia 5. A tanulás tanulása 6. Személyközi és állampolgári kompetenciák 7. Vállalkozói kompetencia 8. Kulturális kompetencia
3. Tartalom meghatározása Meg kell felelnie a tanfolyam konkrét és részletes céljainak Javaslatokat kell tartalmaznia az ismeretátadás hatékony módszereire Tartalmaznia kell a gyakorlati tapasztalatok, ismeretek elsajátítására vonatkozó konkrét módszereket, amelyek elősegítik a résztvevők tanulását Fel kell sorolnia azoknak az oktatástechnikai eszközöknek a skáláját, amelyek az oktatáshoz szükségesek Elemeznie kell és ki kell dolgoznia az egyének és a csoport előrehaladásának, a kitűzött célokkal történő összemérését.
4. Módszer megválasztása Három tényező befolyásolja a módszer megválasztását: A hallgatók preferenciái, képességük és személyiségük Az oktatók preferenciái és képességeik A rendelkezésre álló források
5. A források meghatározása fizikai források emberi erőforrások 6. A tanfolyam megszervezése 7. A tanfolyam lefolytatása óravázlat
8. A tanfolyam értékelése Rendszerezett összegyűjtése azoknak a leíró és/vagy bíráló jellegű információknak, amelyek szükségesek a különböző oktatási tevékenységek megválasztásával, adaptálásával, minősítésével és módosításával kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához. 9. Felülvizsgálat a továbbfejlesztés érdekében
A jó oktatás/képzés alapelvei Empátia a résztvevőkkel Tiszta cél és célkitűzések Részvétel és tanulási folyamatok A tanulás megerősítése A legfontosabbak átismétlése A tanulás ellenőrzése Támogatás és megfigyelés Jutalmazás
Összefoglalva - Képzési terv elemei : Képzési terv elemei A képzés során megszerezhető kompetenciák, - a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételei, a tervezett képzési idő, az oktatandó tantárgyak, az azokra fordítható óraszámok, a maximális csoportlétszám, az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek, a szükséges tankönyvek, a számonkérések rendje (gyakoriság), a vizsgáztatási követelményeket (jelleg, minősítés), a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételei
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!