Veres Pál: a felnőttképzés helye és fejlesztése a felnőttoktatásban A felsőoktatásban megnőtt az életen át tartó tanulás szerepe A felsőoktatási intézmények napi gyakorlatát tekintve a felnőttképzés realitás. Sok adat tanúskodik arról, hogy a felsőoktatási intézmények tevékenységében a felnőttképzés, illetve felnőttoktatás jelentős és növekvő szerepet játszik. Mielőtt részletesen megvizsgálnánk a felnőttképzés és a felsőoktatás viszonyát, röviden szólni kell arról, hogy a hatályos jogi szabályozás tükrében a kettő kapcsolata külön értelmezést igényel. A felnőttképzési törvény hatálya az iskolai rendszeren kívüli képzésekre terjed ki, a felnőttek képzése, oktatása azonban ennél jóval szélesebb. Az életen át tartó tanulás, illetve képzés rendszerében, illetve logikájába illesztve - mintegy emlékeztetőül - az alábbiakban áttekintjük a felsőoktatásban folyó felnőttképzést. Felsőoktatási tevékenység, mint felnőttképzés Első diplomás képzés részidős formában: esti, levelező képzés, távoktatás Újabb diplomás, döntően részidős képzés Kiegészítő alapképzés Felsőfokú szakképzés felnőttek számára, esti, levelező, távoktatásos formában Összességében elmondható, hogy a hatályos felsőoktatási törvény szerint a felnőttképzés ma már a hallgatóknak mintegy 50 százalékát érinti A hallgatói jogviszonnyal rendelkezők közül minden második költségtérítéses, a felsőoktatási törvény őket felnőttképzésben résztvevőknek tekinti. Nem felsőoktatási (iskolai rendszeren kívüli) felnőttképzési tevékenység a felsőoktatási intézményekben Országos Képzési Jegyzékbe tartozó, iskolai rendszeren kívüli szakképzési programok Kompetencia programok, tanfolyamok Tanácsadás
Részvétel más gazdálkodó szervezetekkel közös projektekben, fejlesztésekben, a gazdálkodó szervezetek saját munkavállalóinak képzésében A felsőoktatásban folyó felnőttképzés kompetencia programjairól, tanfolyamairólnincsenek részletes adataink. Az intézményi tájékoztatók alapján megállapíthatjuk, hogy - különösen a felnőttképzési törvény hatályba lépése óta - erőteljes fejlődés indult meg ezen a területen. Az intézmények a potenciális résztvevők és a munkaadók igényeit mindinkább figyelembe véve hirdetnek meg rendkívül változatos, gyakorlati kompetenciákat nyújtó programokat. E képzésekkel kapcsolatban fogalmazódik meg az un. "személyes tömegtermelés" igénye az oktatásban is. Ennek lényege, hogy a rugalmas képzési rendszer - a modulrendszer és a sztenderdizálás, valamint a korszerű információs és kommunikációs technológia felhasználásával - nagy tömegben is képes kiszolgálni az egyének és a munkaadók speciális igényeit. Felnőttképzési szolgáltatások, közreműködés a felnőttképzési tevékenység fejlesztésében Karrier tanácsadás Felnőttképzési módszertani tanácsadás Felnőttképzési szervezési tanácsadás Felnőttképzési kutatások, módszertani fejlesztés Felnőttoktatók képzése Az iménti, nem teljes körű felsorolás jelzi, hogy a felsőoktatási intézmények a szűkebben vett felnőttképzési, oktatási tevékenységen túl számos szolgáltatással segítik, illetve segíthetik a felnőttképzési tevékenység hazai fejlesztését. A továbbiakban bemutatjuk majd, hogy a felsőoktatási intézmények felkészültsége és gyakorlata még nagyon eltérő a képzésben, és ez még inkább igaz a szolgáltatási tevékenységesetében. Az intézményeknek fel kell ismerniük, és fejleszteniük kell saját potenciáljukat a szolgáltatások tekintetében is. A piacosodó felsőoktatás növekvő súlyú részét jelenthetik a jövőben a felnőttképzési szolgáltatások. A szolgáltatási tevékenységre különösen igaz, hogy hálózatos formában, az érdekeltekkel és érintettekkel szoros együttműködésben folytatható hatékonyan. E tevékenység célcsoportjai különösen az állampolgárok, a más képző intézmények, gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok és a kormányzati szervek.
A felnőttképzés az alapképzésben végzett hallgatók szempontjából Az Oktatási Minisztérium a 90-es évek végén több alkalommal végeztetett pályakövetéses vizsgálatot. E vizsgálatok utókövetését 2004-ben - az FMM támogatásával - megvalósítottuk. Ezek eredménye meggyőzően bizonyította, hogy az alapképzésben oklevelet szerzettek körében természetes a tanulmányok folytatása. Az adatok alapján a végzett hallgatók több mint 60 százaléka a végzés után egy éven belül már újra folytatott tanulmányokat, a többség munka mellett. A végzés után egy éven belül munkát vállalók több mint 50 százaléka tanul munka mellett. A felnőttkori tanulás természetének megfelelően rendkívül változatos képet mutat a végzett hallgatók ismeretszerző tevékenysége. Jelentős réteg a főiskolai diploma megszerzése után egyetemi tanulmányokat folytat. Ugyancsak jelentős számban vesznek részt un. szakirányú továbbképzésben. E képzési forma különösen alkalmas arra, hogy szakirányú elhelyezkedés esetén a képzettség és a munkakör közötti eltéréseket megszüntesse. A gazdaság általános igényeinek megfelelően a végzés utáni tanulmányok között különösen jelentős súlyt képviselnek a közgazdasági-üzleti, informatikai és nyelvi tanulmányok. A megkérdezett hallgatók a továbbtanulás legfontosabb motívumai között a kiegészítő szakismeretek megszerzését, a speciális szaktudás iránti igényt, az idegennyelv-tudás fejlesztését, a személyes érdeklődést, az új szakképzettség elsajátítását jelölték meg. A diploma megszerzése utáni továbbképzésben a résztvevők és a munkaadók közös érdekeltségét jól kifejezi, hogy az esetek több mint 50 százalékában a munkaadó fedezi a képzési költségeket. A felsőfokú végzettség utáni továbbtanulás értelmezése A fent jellemzett magas továbbtanulási arány felveti a kérdést, hogy értelmezhetjük-e azt a felsőoktatási alapképzési tevékenység egyfajta kritikájának. Azt természetesen nem állíthatjuk, hogy a felsőoktatási alaptevékenység a lehetséges
mértékben igazodik az oktatásban részt vevők és a munkaadók igényeihez. Anélkül, hogy ennek részleteit elemeznénk, meg kell állapítani, hogy a végzés utáni magas továbbtanulási arány természetes jelenség, és a jövőben sem tűzhetjük ki ennek csökkentését. A jelenség alapja, hogy a felsőoktatás kibocsátási szerkezete és a munkaerő-piaci munkakör-kínálat szükségszerűen eltér egymástól. A felsőoktatás elméletileg is jól megalapozott, szélesebb és konvertálhatóbb ismeret-, illetve kompetenciahalmazt biztosít. A munkaerő-piacon kínált munkakörök halmaza a felsőoktatási szakok számánál nagyságrendileg nagyobb, nagyfokú esetlegességet mutat, hiszen a munkaköröket az egyes munkaadók definiálják. Számos aktuális, egyéni, speciális körülmény dönti el, hogy - szakirányú elhelyezkedés esetén is - milyen, a tanulmányok idején még nem látható munkakörben alkalmazzák a végzettet. A felnőttképzés egyik fő funkciója éppen az, hogy a konkrét munkakörhöz hiányzó ismereteket biztosítsa. Nagy kihívás a felsőoktatás számára, hogy képessé váljon a rendkívül változatos, időben is gyorsan változó egyéni és munkaadói igények gyakorlati szempontból is hasznos kielégítésére. E követelmény az oktatók attitűdjének, gyakorlathoz való viszonyulásának, gyakorlati felkészültségének gyökeres megváltozását igényli. A felsőoktatási intézmények felkészültségea felnőttképzési tevékenységre - egy felmérés eredményei Az Oktatási Minisztérium által létrehozott Felsőoktatási Felnőttképzési Bizottság a Mellearn Egyesület közreműködésével 2004. végén felmérést végzett a felsőoktatási intézményekben folyó felnőttképzési tevékenységről. A felmérés eredménye világosan mutatja, hogy az intézmények felkészültsége a felnőttképzési tevékenységre még sok kívánnivalót hagy maga után. Az intézmények mintegy 10 százalékában - legalábbis saját bevallásuk szerint - nem folyik a felnőttképzési törvény szerinti felnőttképzési tevékenység. Az intézmények több mint felében nincs önálló, a felnőttképzés szervezésével, fejlesztésével foglalkozó szervezeti egység. Közismert, hogy felnőttképzési tevékenység folytatásához a felsőoktatási intézményeknek is nyilvántartásba kell vetetniük magukat. A felsőoktatási törvény alapján a törvény mellékletében szereplő felsőoktatási intézmények akkreditált felnőttképzési intézménynek tekintendők. Ennek alapján a Felnőttképzési Akkreditációs Testület külön vizsgálat nélkül kiadja az akkreditációs lajstromszámot. Ehhez az szükséges, hogy a felsőoktatási intézmény mint felnőttképzést folytató szervezet regisztráltassa magát, vagyis nyilvántartási számot
szerezzen és adjon meg megadása. Ez a feltétel eddig az intézmények 15 százalékánál nem teljesült. A felmérés megerősítette azt is, hogy az intézmények felnőttképzési tevékenységében a hallgatói jogviszonyban folytatott képzések (esti, levelező és távoktatásos alapképzés, szakirányú továbbképzés valamint az OKJ-s képzések) dominálnak. A FAT által akkreditált programok, a kompetencia kurzusok, a munkaadókhoz kihelyezett képzések ma még csekély szerepet játszanak. A felnőttképzésben résztvevők kor szerinti megoszlása Életkor szerint vizsgálva a képzésben résztvevőket azt láthatjuk, hogy jóval több, mint 50 százalékuk 35 év alatti. Nem került be tehát még a felnőttképzés vérkeringésébe a 35 és különösen a 45 év fölötti korosztály. Ez azért is nagy probléma, mert e rétegben átlag felett találhatók tartós munkanélküliek, inaktívak, tehát olyanok, akiknek a képzés világába és a munkaerő-piacra történő visszakerülése különös figyelmet és erőfeszítést igényel. A felnőttképzésben oktatók pedagógiai felkészültsége, továbbképzése A felnőttképzés sikere a felsőoktatásban - és általában - nagymértékben függ attól, hogy kellően felkészültek-e a felnőttkori tanulást segítő oktatók és más munkatársak. A felnőttkori tanulás megannyi sajátossága a képzők és szervezők részéről különös figyelmet és szaktudást igényel. Helyes célkitűzés ezért, hogy a képzésben és a szervezésben azok vehessenek részt, akik a szükséges szakmai tudás mellett megfelelő pedagógiai, pszichológiai és didaktikai ismeretekkel és készségekkel is rendelkeznek. A szakmai és pedagógiai ismeretek fejlesztése folyamatos feladat. Ennek tükrében nem megnyugtató, hogy az intézmények több mint 50 százalékában a felnőttképzésben oktatók számára nincs rendszeres továbbképzés. A felnőttképzési tevékenység menedzselése, PR tevékenység a felnőttképzésben A sikeres felnőttképzési tevékenység - a jó szervezet, a felkészült oktatók és munkatársak, a releváns és kurrens programok mellett - hatékony marketing tevékenységet is igényel. Ennek fényében nem megnyugtató, hogy az intézmények több mint 40 százaléka nem rendelkezik marketing stratégiával, mintegy 30 százaléka pedig nem is végez ilyen tevékenységet.
Korszerű oktatási módszerek alkalmazása Mint arról már szó esett, a hatékony felnőttképzés módszertani szempontból számos sajátossággal rendelkezik. A felsőoktatásban hosszú ideig jellemzővé vált esti és levelező képzési forma a felnőtt korban tanulók lényegében egyetlen sajátosságát, a munka melletti tanulásból fakadó időhiányt vette figyelembe. E két képzési forma keretében nem voltak igazán sikeres kísérletek arra vonatkozóan, hogy a rövidebb közvetlen képzési időből, a felnőttek életkorából, családi helyzetéből stb. fakadó természetes hátrányokat megfelelő módszerekkel próbálják kiegyenlíteni. A távoktatás terén ugyan voltak és vannak sikeres kezdeményezések, de a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az intézmények több mint felében még nem alkalmaznak e-learninges anyagokat. A felnőttképzés fejlesztésének anyagi támogatása A felnőttképzés a felsőoktatási intézmények stratégiájában és ennek megfelelően szervezetében nem került az őt megillető helyre. A legtöbb intézmény az államilag finanszírozott alapképzés mellett egyfajta, elsősorban többletbevételt generáló tevékenységként kezeli. Ebből következik a fejlesztést illető rövid távú szemlélet is. Nem történt meg a szükséges szervezeti koncentráció, sok esetben nincs hatékony és főleg korrekt érdekeltségi rendszer, különösen az alapképzés és a felnőttképzés vonatkozásában. A felmérésben egy kérdés arra irányult, hogy a felnőttképzés bevételeit milyen mértékben forgatják vissza annak fejlesztésére. Kiderült: az intézmények mintegy 40 százaléka a többletbevétel felénél kevesebbet forgat vissza a felnőttképzés fejlesztésébe. Ezt különösen annak fényében kell megítélnünk, hogy a korszerű távoktatási, illetve e-learninges módszerek alkalmazása jelentős beruházást igényel, és a folyamatos fenntartási és működtetési költségek is magasak. A felnőttképzés fejlesztése kapcsán az intézmények két kiegészítő forrást jelöltek meg: a pályázati támogatásokat és a szakképzési hozzájárulást. A tömegképzés felnőttképzést érintő vonatkozásai Az ábra jól mutatja a felsőoktatásban 15 év alatt bekövetkezett mennyiségi robbanást.
Tömegképzés és a diplomások munkaerő-piaci helyzetének változása A felsőoktatás tömegessé válásával mára gyökeresen új munkaerő-piaci helyzet alakult ki. Ennek lényege, hogy a korábbi keresleti piac kínálati piaccá vált. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos szintig - a normál piaci működésnek megfelelően - kínálati nyomás jellemzi a munkaerő-piacot is.. Ennek számos, az alapképzés után végzett hallgatókat érintő következményét tapasztalhatjuk: megnőtt a végzés utáni átlagos munkahely-keresési idő, megnőtt a munkaadók válogatási lehetősége, jelentősen nőtt a szóba jöhető munkakörök végzettségi igény, illetve jövedelem szerinti szórása, nőtt a felkínált munkakörök és a képzettség közötti eltérés átlagos mértéke, illetve az eltérés szórása, az életpálya (karrier) felépítése során több munkahelyben, folyamatos továbbképzésben kell gondolkodni, a felsőoktatási tanulmányok alatt és után is folyamatos információs és egyéb kapcsolatot kell építeni a munkaerő-piaccal. Néhány munkaerő-piaci felmérés tanulsága Az utóbbi időben több munkaerő-piaci tanulmány látott napvilágot, amelyek jelzik a megváltozott helyzetet. Miközben azt látjuk, hogy a piac átlagosan még mindig magasan értékeli a diplomát, a diplomások számára adott bértöbblet - valószínűleg - elérte történelmi maximumát, és a jövőben csökkenésére számíthatunk. Figyelemre méltó az is, ami az átlag mögött van, és ez a diplomával elérhető bértöbblet erőteljesen növekvő szórása. Egyre jelentősebb lesz a munkaerő-piaci státus szempontjából, hogy ki mely intézményben, szakon, régióban végzett, illetve mennyire sikeres tudásának, képzettségének munkaerő-piaci érvényesítésében ("eladásában"). Másik fontos tanulsága a felméréseknek, hogy az erőteljesen csökkenő tendencia eredményeképpen minimálisra csökkent a munkaerő-piaci "korpótlék". A munkaadók számára a gyorsan változógazdasági, műszaki, technológiai, szervezeti környezetben a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség, az aktuálisan igényelt tudás a legfontosabbak a munkaerő-piacon. Ez jó hír a frissen végzett diplomásoknak. Ugyanakkor az idő múlásával a
fiatal munkavállalók előnye az idősekkel szemben fokozatosan kopik. A megoldás - többek között - a folyamatos továbbképzés, a munkához, a tanuláshoz való viszony megváltozása. A munka vagy tanulás ellentéte helyett a munka és tanulás, a munka és tanulás világa közötti folyamatos kapcsolat kell áthassa a szemléletet és a gyakorlatot. A többciklusú képzés a felnőttképzés szempontjából Az alábbi táblázat az új képzési szerkezet vázlatos bemutatása (a képzési idők és kreditek tájékoztató jellegűek, az itt szereplő kreditértékektől és képzési időktől jogszabályban meghatározott eltérések lehetségesek). Forrás: OM CSEFT anyag alapján saját szerkesztés Az új, az Országgyűlés által elfogadott felsőoktatási törvény szerint - a Bologna-folyamat részeként - a duális felsőoktatást egy rugalmasabb, több ciklusú képzés váltja fel. Az új képzési szerkezet - az életen át tartó tanulás, a felnőttképzés szempontjainak is megfelelően - számos be- és kilépési lehetőséget biztosít, nemcsak érettségi után, hanem az élet során bármikor. Érettségi után az első belépési alternatíva a felsőfokú alap (bachelor) képzés vagy a felsőfokú szakképzés. A felsőfokú szakképzés választása után, a szakmai bizonyítvány megszerzése esetén, 60 kredit beszámítással lehet az alapképzésbe kerülni. Az alapképzés eredményes befejezése után, mester szinten folytathatók a tanulmányok, majd a legmagasabb felsőoktatási - tudományos - fokozat, a PhD megszerzésére van lehetőség. Ezt a ciklusos rendszert két felnőttkori tanulási lehetőség egészíti ki. Az un. szakirányú továbbképzés bachelor, illetve a korábbi főiskolai, egyetemi oklevél birtokában választható, és elsősorban a korábbi alap-, illetve mesterképzéshez kapcsolódóan biztosítja a specializálódást és az elmélyülést, a választott munkakör igényeinek megfelelően. A felnőttképzés rendszerében - tanfolyami formában - az intézmények un. kompetencia kurzusokat szervezhetnek, amelyek kifejezetten munkakörhöz kötődően olyan ismeretek, készségek elsajátítását biztosítják, amelyek a munkakör hatékony ellátásához nem állnak rendelkezésre. Fontos kitétele az új törvénynek, hogy a felsőoktatás rendszerében 12 finanszírozott félév illet meg valamennyi magyar állampolgárt. Ezt a lehetőséget az életen át tartó tanulás logikája
szerint az élet során bármikor igénybe vehető, azzal a megkötéssel, hogy egy képzési szint csak egyszer finanszírozható. A felnőttképzési törvény néhány sajátossága a felsőoktatás szempontjából A hatályos felnőttképzési törvény a felsőoktatás szempontjából ellentmondásos helyzetet teremtett. Mivel a felnőttképzést leszűkített (iskolarendszeren kívüli képzés) értelemben definiálja, ezért a hallgatói jogviszonyban tanuló felnőttek (esti, levelező képzés, távoktatás, újabb diplomás képzés, szakirányú továbbképzés), azaz a teljes hallgatói létszám mintegy fele, nem tartozik a törvény hatálya alá, ezért a törvény szerinti támogatásokban sem részesülhet. Az Országgyűlés az új felsőoktatási törvénnyel összefüggésben módosította a felnőttképzési törvényt is. E szerint a törvénynek a felnőttképzés támogatására vonatkozó részei a felsőoktatási tevékenység, illetve a hallgatók vonatkozásában is hatályossá válnak. A felsőoktatási intézmények akkreditált felnőttképzési intézménynek minősülnek - külön akkreditáció nélkül -, ugyanakkor az iskolai rendszeren kívüli programjaikat akkreditációs kötelezettség terheli. A felsőoktatási intézmények számára is elérhető felnőttképzési támogatási lehetőségek. A felsőoktatási intézmények számára különös és nagy lehetőséget jelent a felnőttképzésben is a szakképzési hozzájárulás. A potenciálisan több 10 milliárdos forráshoz többféleképpen lehet hozzájutni: hozzájárulásra kötelezett munkaadóknál szervezett szakmai gyakorlatok finanszírozhatók a hozzájárulási kötelezettség terhére, fejlesztési megállapodás alapján az intézmény a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére fejlesztheti gyakorlati képzésének tárgyi feltételrendszerét, a hozzájárulási kötelezettség terhére finanszírozható a kötelezetteknél a saját munkavállalók képzése, amelyben a felsőoktatási intézmény is részt vehet. Bár csak az utóbbi lehetőség kapcsolódik közvetlenül a felnőttképzéshez, maga a szakképzési hozzájárulás és a felsorolt lehetőségek kihasználása nagymértékben hozzájárulhat a felsőoktatási intézmények és a gazdaság közötti sokrétű kapcsolat, együttműködés és egymásra utaltság kialakulásához. Az a cél, hogy a felsőoktatási
intézmények iskolai rendszeren kívüli felnőttképzési tevékenységük során szorosan együttműködjenek a munkaadókkal, és minél konkrétabban és közvetlenebbül szolgálják ki a munkaadók és a munkavállalók tényleges igényeit. A programoknak tehát nagymértékben személyre és munkakörre szabottaknak kell lenniük. Kompetenciaképzés, előzetes tanulmányok, tudás és kompetencia felmérése A hatékony és költségtakarékos felnőttképzés feltétele, hogy a mindenkori képzési programok építsenek a képzésben résztvevők meglévő ismereteire, kompetenciáira. Ehhez szükséges, hogy a képző intézmények felmérjék a képzésre jelentkezők vagy beiskolázottak aktuális tudásszintjét, illetve kompetenciáit. Ezt kell összevetni a megcélzott foglalkozás, munkakör ismeret és kompetencia igényével. A képzéseknek tehát a szükségeshez képest hiányzó kompetenciákra kell koncentrálniuk, ezeket kell nyújtaniuk. Az előbbiekben vázolt kompetencia-, illetve igényfeltárás természetesen maga is költséges folyamat, szervezeti, személyi és infrastrukturális feltételeket, tehát fejlesztést igényel. Ezek azonban olyan befektetések, amelyek a későbbiekben bőségesen megtérülnek. Az intézmények által kifejlesztett módszertan alapján szoros kapcsolat építhető ki a munkaadókkal, a gazdálkodó szervezetekkel, természetesen üzleti alapon, és a felsőoktatási intézmények egy adott régióban, gazdasági körzetben a gazdaságfejlesztési igények közvetlen kiszolgálóivá válhatnak.