HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK

Átírás

1 HITÉLETI SZAKOK I. VALAMENNYI EGYHÁZI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TEKINTETÉBEN 1. KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: katekéta-lelkipásztori munkatárs (Catechist- Pastoral Assistance) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) szakképzettség: katekéta-lelkipásztori munkatárs (zárójelben megjelölve a szakirányt) a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Catechist Pastoral Assistant választható szakirányok: katekéta, lelkipásztori munkatárs 4. A képzési idő félévekben: 6 félév 5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit Olyan felkészült katekéták, illetve lelkipásztori munkatársak képzése, akik megfelelő irányítással alkalmasak egyházuk igehirdetési és pasztorális alaptevékenységének ellátására a hatályos egyházi törvényeknek és előírásoknak megfelelő munkakörökben és kompetenciákkal: katekéta szakirányon szerzett ismeretek birtokában: a gyermek-, az ifjúsági és a felnőtt katekézis/hittanoktatás közoktatási, felnőttképzési és egyházközségi/gyülekezeti feladatainak ellátására; lelkipásztori munkatárs szakirányon szerzett ismeretek birtokában: lelkipásztor irányítása mellett egyházi közösségvezetésre, bizonyos liturgikus cselekmények vezetésére, végzésére, karitatív-kulturális tevékenységek végzésére. Az alapfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük (szakirányuk) szerinti elhelyezkedésre, illetve arra, hogy tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytassák. Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert,

2 A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg. 7. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések: Az egyes egyházak, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történő megnevezésére az egyház saját, belső szabályai szerint más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak. A szak és szakképzettség e rendelettől eltérő megnevezése esetén az oklevélben fel kell tüntetni az e rendelet 5. számú melléklete szerinti azon szak és szakképzettség megnevezését is, amelynek az megfelel. 2. KÁNTOR ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: kántor (Chorister) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) szakképzettség: kántor a szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Chorister 4. A képzési idő félévekben: 6 félév 5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit A képzés célja olyan kántorok képzése, akik képesek a kántori szolgálat ellátására, az evangélium üzenetének átadására énekben, zenében; felkészültek az egyházzenéért felelős szolgálatra. A felekezetük szerinti egyházzene elméleti és gyakorlati ismereteinek birtokában képesek a különböző életkorú gyülekezeti csoportokkal való foglalkozásra. Az alapfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, illetve arra, hogy tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytassák. Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

3 7. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések: Az egyes egyházak, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történő megnevezésére az egyház saját, belső szabályai szerint más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak. A szak és szakképzettség e rendelettől eltérő megnevezése esetén az oklevélben fel kell tüntetni az e rendelet 5. számú melléklete szerinti azon szak és szakképzettség megnevezését is, amelynek az megfelel. 3. EGYHÁZI/FELEKEZETI KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: egyházi/felekezeti közösségszervező (Church Congregation Organization) 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) szakképzettség: egyházi/felekezeti közösségszervező a szakképzettség angol nyelvű megnevezése: Church Congregation Organizer 4. A képzési idő félévekben: 6 félév 5. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit Olyan egyházi/felekezeti közösségszervezők képzése, akik a vallásuk tanításában szerzett hitéleti, valamint vezetési, intézményirányítási, szervezési ismeretek birtokában képesek az egyházi, illetve kulturális közéletben (könyvtárak, múzeumok, média, illetve idegenforgalom, turisztika) és más területeken az egyházi/felekezeti közéleti és kulturális feladatok ellátására, illetve annak szervezésére. Az alapfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük szerinti elhelyezkedésre, illetve arra, hogy tanulmányaikat a képzés második ciklusában folytassák. Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.

4 7. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések: Az egyes egyházak/felekezetek, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történő megnevezésére az egyház/felekezet saját, belső szabályai szerint más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak. A szak és szakképzettség e rendelettől eltérő megnevezése esetén az oklevélben fel kell tüntetni az e rendelet 5. számú melléklete szerinti azon szak és szakképzettség megnevezését is, amelynek az megfelel. 4. TEOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS 1. A mesterképzési szak megnevezése: teológia (Theology) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) szakképzettség: okleveles teológus (lelkész/lelkipásztor szakiránnyal) a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Theologist választható szakirány: lelkész/lelkipásztor (Cleric) 4. A képzési idő félévekben: 10 félév, lelkész/lelkipásztor szakirányon 12 félév. 5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 300 kredit, lelkész/lelkipásztor szakirányon 360 kredit. A képzés célja olyan értelmiségiek képzése, akik a teológia tudományát felsőfokú szinten művelik, és küldetésüknek megfelelően részt tudnak venni egyházuk evangelizációs tevékenységében. A lelkész/lelkipásztor szakirányon a képzés célja ezen felül olyan elkötelezett lelkészek/lelkipásztorok oktatása és nevelése, akik egyházuk lelkészi, papi teendőit teljes kompetenciával el tudják látni és az egyes közösségek szellemi, lelki és liturgikus vezetőivé lehetnek. A mesterfokozatot szerzetteknek lehetőségük nyílik a végzettségük és szakképzettségük (szakirányuk) szerinti elhelyezkedésre, illetve arra, hogy tanulmányaikat doktori képzésben folytassák. A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, bizonyítvány vagy oklevél szükséges, továbbá a teológiai szaknyelvi képzés teljesítése.

5 A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg. 7. A képzés szempontjából lényeges más rendelkezések: Az egyes egyházak, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történő megnevezésére az egyház saját, belső szabályai szerint más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak. A szak és szakképzettség e rendelettől eltérő megnevezése esetén az oklevélben fel kell tüntetni az e rendelet 5. számú melléklete szerinti azon szak és szakképzettség megnevezését is, amelynek az megfelel. 5. (KERESZTÉNY) EGYHÁZ- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: (keresztény) egyház- és művelődéstörténet mesterképzési szak (az egyház szó előtt megjelölve a szakot indító egyház felekezeti megnevezését) (Christian) Church and Civilization Studies 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) a szakképzettség: okleveles egyház- és művelődéstörténész (az egyház szó előtt megjelölve a szakot indító egyház felekezeti megnevezését) a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Historian of (Christian) Church and Civilization választható szakirányok: ókor-középkor, újkor-legújabb kor, reformáció (Ancient and Medieval Eras, Modern and Contemporary Times, Reformation) 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: a bemenethez feltétel nélkül elfogadott szak bármely hitéleti alapképzési és mesterképzési szak, illetve az azoknak megfelelő, a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szak. a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott szakok: bármely nem hitéleti alapképzési, mesterképzési szak, továbbá a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szak. E szakok esetén a belépés feltétele, hogy a jelentkezőnek a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek felsőoktatási törvényben meghatározott összevetése alapján elismerhető legyen legalább 50 kredit a teológiai ismeretekből, melyből legalább 20 kredit egyháztörténet, filozófiatörténet, ókeresztény irodalom- és teológiatörténet, továbbá legalább 4 kredit latin nyelv. Az 50 kreditből hiányzó ismereteket a mesterfokozatra irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a

6 felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint is meg lehet szerezni úgy, hogy a fenti 50 kredit maradéktalan teljesítéséig a mesterszak tárgyaiból csupán a szakmai alapozás tárgyai vehetőek fel és teljesíthetőek. 5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit 7. A képzés célja: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a keresztény egyetemes és a magyar egyháztörténet, illetve művelődéstörténet, továbbá a rokon és segédtudományok területén szerzett ismereteik birtokában képesek az egyház- és művelődéstörténész mesterség gyakorlására. Felkészültek a keresztény egyház(ak) története, kultúrája, valamint az egyházpolitikai kérdéseiben egyaránt, ismerik a magyar és az egyetemes egyháztörténet és keresztény művelődéstörténet nagy korszakait, fontos összefüggéseit, valamint a kereszténységnek az egyetemes emberi kultúrára gyakorolt hatásait. A szakon diplomát szerzők a keresztény kulturális, szociális, és közösség-politikai élet területei mellett az általában vett kulturális, oktatási és tudományos életben is alkalmazhatják megszerzett ismereteiket. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához. A mesterfokozat megszerzéséhez legalább két általános, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges élő idegen nyelvből, továbbá latin nyelvből egy általános, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi A felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezései alapján a képzés tartalmát az egyházi jogi személy határozza meg.