I. GYAKORLAT A fénymikroszkóp



Hasonló dokumentumok
TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc)

1. RÖVIDEN A MIKROSZKÓP SZERKEZETÉRÕL ÉS HASZNÁLATÁRÓL

MIKROSZKÓPIA. "mikrosz" (kicsiny) "szkopeo" (nézek)

Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése

Fény- és fluoreszcens mikroszkópia. A mikroszkóp felépítése Brightfield mikroszkópia

Rövid ismertető. Modern mikroszkópiai módszerek. A mikroszkóp. A mikroszkóp. Az optikai mikroszkópia áttekintése

Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése

Budainé Kántor Éva Reimerné Csábi Zsuzsa Lückl Varga Szidónia

Ökotoxikológiai módszerek vízi tesztorganizmusokkal. Környezettoxikológia Laboratóriumi gyakorlat

Mérés mérőmikroszkóppal 6.

OPTIKA. Ma sok mindenre fény derül! /Geometriai optika alapjai/ Dr. Seres István

11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?

MIKROSZKÓPIA. "mikrosz" (kicsiny) "szkopeo" (nézek)

A fény visszaverődése

Digitális tananyag a fizika tanításához

GEOMETRIAI OPTIKA I.

Történeti áttekintés

Mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Folyadék törésmutatójának mérése

Fény, mint elektromágneses hullám, geometriai optika

OPTIKA. Gömbtükrök képalkotása, leképezési hibák. Dr. Seres István

MIKROSZKÓPIA. "mikrosz" (kicsiny) "szkopeo" (nézek)

V. A MIKROSZKÓP. FÉNYMIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATOK A MIKROSZKÓP FELÉPÍTÉSE ÉS MŐKÖDÉSE

A mikroszkóp vizsgálata Lencse görbületi sugarának mérése Newton-gyűrűkkel Folyadék törésmutatójának mérése Abbe-féle refraktométerrel

25. Képalkotás. f = 20 cm. 30 cm x =? Képalkotás

Optika gyakorlat 5. Gyakorló feladatok

Modern mikroszkópiai módszerek

OPTIKA. Vékony lencsék, gömbtükrök. Dr. Seres István

XSP-151-LED mikroszkóp sorozat Felhasználói tájékoztató

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.

OPTIKA-FÉNYTAN. A fény elektromágneses hullám, amely homogén közegben egyenes vonalban terjed, terjedési sebessége a közeg anyagi minőségére jellemző.

Optika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető

FÉMEK MIKROSZKÓPOS VIZSGÁLATA

Lencse típusok Sík domború 2x Homorúan domború Síkhomorú 2x homorú domb. Homorú

FÉNYTAN A FÉNY TULAJDONSÁGAI 1. Sorold fel milyen hatásait ismered a napfénynek! 2. Hogyan tisztelték és minek nevezték az ókori egyiptomiak a Napot?

II. GYAKORLAT Speciális fénymikroszkópos vizsgálati módszerek

100 kérdés Optikából (a vizsgára való felkészülés segítésére)

2. Az élet egységei és a mikroszkóp A sejtek vizsgálati módszerei

OPTIKA. Vékony lencsék képalkotása. Dr. Seres István

Optikai eszközök modellezése. 1. feladat Egyszerű nagyító (lupe)

A mikroszkópok felépítése és használata

Optikai szintezők NX32/NA24/NA32 Cikkszám: N102/N106/N108. Használati útmutató

5.1. ábra. Ábra a 36A-2 feladathoz

Mikroszkóp vizsgálata és folyadék törésmutatójának mérése (8-as számú mérés) mérési jegyzõkönyv

A kísérlet célkitűzései: A fénytani lencsék megismerése, tulajdonságainak kísérleti vizsgálata és felhasználási lehetőségeinek áttekintése.

Optikai alapmérések. Mivel több mérésről van szó, egyesével írom le és értékelem ki őket. 1. Törésmutató meghatározása a törési törvény alapján

Vérsejtszámlálás. Bürker kamra

A fény útjába kerülő akadályok és rések mérete. Sokkal nagyobb. összemérhető. A fény hullámhoszánál. A fény hullámhoszával

IX. Az emberi szem és a látás biofizikája

A geometriai optika. Fizika május 25. Rezgések és hullámok. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika május 25.

d) A gömbtükör csak domború tükröző felület lehet.

Optika fejezet felosztása

- abszolút törésmutató - relatív törésmutató (más közegre vonatkoztatott törésmutató)

OPTIKA. Optikai rendszerek. Dr. Seres István

N I. 02 B Ötvözetek mikroszkópos vizsgálata

Az elektromágneses sugárzás kölcsönhatása az anyaggal

Jegyzőkönyv. mikroszkóp vizsgálatáról 8

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mikroszerkezeti vizsgálatok

2008 Small World contest -18th Prize - Dr. Tamily Weissman (Harvard University - Cambridge, Massachusetts, United States) Specimen: Brainbow

c v A sebesség vákumbanihoz képesti csökkenését egy viszonyszámmal, a törémutatóval fejezzük ki. c v

Student-2 és 6 mikroszkóp

Áttekintés 5/11/2015 MIKROSZKÓPIAI MÓDSZEREK 1 FÉNYMIKROSZKÓPIA FLUORESZCENCIA MIKROSZKÓPIA. Mikroszkópia, fénymikroszkópia

Szög és görbület mérése autokollimációs távcsővel

OPTIKA. Geometriai optika. Snellius Descartes-törvény szeptember 19. FIZIKA TÁVOKTATÁS

9. Fényhullámhossz és diszperzió mérése jegyzőkönyv

OPTIKA. Vozáry Eszter November

XSP-30 mikroszkóp sorozat. Felhasználói tájékoztató

YJ-21B mikroszkóp sorozat. Felhasználói tájékoztató

Ötvözetek mikroszkópos vizsgálata

Megoldás: feladat adataival végeredménynek 0,46 cm-t kapunk.

FONTOS! a március 14-i előadás március 19-én (szombat) 9 h-kor lesz

TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

Készítette: Bagosi Róbert Krisztián Szak: Informatika tanár Tagozat: Levelező Évfolyam: 3 EHA: BARMAAT.SZE H-s azonosító: h478916

1. ábra Tükrös visszaverődés 2. ábra Szórt visszaverődés 3. ábra Gombostű kísérlet

OPTIKA. Lencse rendszerek. Dr. Seres István

Csillagászati észlelés gyakorlat I. 3. óra: Távcsövek és távcsőhibák

A diákok végezzenek optikai méréseket, amelyek alapján a tárgytávolság, a képtávolság és a fókusztávolság közötti összefüggés igazolható.

Geometriai Optika (sugároptika)

2. Miért hunyorognak a csillagok? Melyik az egyetlen helyes válasz? a. A Föld légkörének változó törésmutatója miatt Hideg-meleg levegő

Optika gyakorlat Példa: Leképezés hengerlencsén keresztül. 1. ábra. Hengerlencse. P 1 = n l n R = P 2. = 2 P 1 (n l n) 2. n l.

Modern fizika vegyes tesztek

Összeállította: Juhász Tibor 1

Spektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer

TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT. Szakirodalomból szerkesztette: Varga József

Fényhullámhossz és diszperzió mérése

BRESSER Researcher ICD mikroszkóp

XSP-151 mikroszkóp sorozat. Felhasználói tájékoztató


f r homorú tükör gyűjtőlencse O F C F f

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak

Leica DM750 Kézikönyv

Optikai csatlakozók vizsgálata

JASCO FTIR KIEGÉSZÍTŐK - NE CSAK MÉRJ, LÁSS IS!

Leica DM500, DM500 B Kézikönyv

Kristályok optikai tulajdonságai. Debrecen, december 06.

Konfokális mikroszkópia elméleti bevezetõ

Geometriai optika. Alapfogalmak. Alaptörvények

Mikroszkóp vásárlási útmutató

Átírás:

I. GYAKORLAT A fénymikroszkóp A sejtek, a mikroorganizmusok és a finom szöveti struktúrák oly kicsinyek, hogy néhány kivételtõl eltekintve szabad szemmel nem láthatók. A mikroszkóp egy olyan eszköz, amellyel a sejteket, szöveteket tanulmányozhatjuk, jellemezhetjük. A mikroszkóp elnevezése a görög eredetû. A "mikrosz" (kicsiny) és a "szkopoeo" (nézek) szavak összetételébõl származik. A fénymikroszkóppal nemcsak az eukariota (7-30 µm), hanem gyakran a prokariota sejtek (1-8 µm) is jól tanulmányozhatók, sõt, a nagyobb sejtalkotók is. A mikroszkóppal, illetve a képalkotással kapcsolatos fontosabb fogalmak: Fény: Elemi részecskékbõl (fotonokból) álló, rendezett, több síkban haladó térbeli hullám. Monokromatikus fény: olyan fény, amelyben csak egyetlen hullámhosszúságú sugarak vannak. Összetett fény: Több, különféle hullámhosszúságú fényhullám keveréke. A látható fény hullámhossztartománya nagyjából 400-700 nm. A fény hullámtani jellemzõi Hullámhossz: két azonos fázisban lévõ hullám távolsága (?, nm-ben kifejezve). Frekvencia: Az egy másodperc alatti rezgések száma. Amplitúdó: A rezgés hullámok szélsõ értékeinek távolsága, vagyis a hullámok kitérésének mértéke. A 3 B C 1 2 4 5 8 7 9 6 1. ábra. Egy összetett fénymikroszkóp felépítése. 1. A mikroszkóp felépítése Egy fénymikroszkóp a következõ fõbb alkotórészekbõl áll (1. ábra): Mechanikai alkotók l. állvány 2. tárgyasztal 3. tubus (csõ) 1

Az állítószerkezet részei 4. makrométer csavar 5. mikrométer csavar Az optikai rész alkotói A megvilágító rendszer részei 6. fényforrás 7. diafragma (fényrekesz) 8. kondenzor 9. színszûrõ Az optikai nagyító rendszer részei A. okulár (B. objektívrevolver) C. objektív (tárgylencse) 2. A mikroszkóp mûködésének elvi alapjai A mikroszkóp egy közös fémcsõbe (tubusba) foglalt közös optikai tengelyen elhelyezkedõ két különálló gyûjtõlencse rendszerbõl áll (2. ábra). A tárgyhoz közeli gyûjtõlencse az objektív (tárgylencse), a szemünkhöz közeli lencse az okulár (szemlencse). A fényt egy állítható tükrön, a diafragmán, a színszûrõn és a kondenzor (gyûjtõ) lencserendszeren át a tárgyasztalon elhelyezett tárgyra vetítik. A vizsgált tárgyról az objektív elõször nagyított, valódi és fordított állású képet á1lít elõ. Az elsõdlegesen alkotott képet nézzük és nagyítjuk tovább az okulárral. A tárgyat az objektív gyújtópontján kívül, ahhoz közel helyezzük el. A tárgy valódi fordított állású képe az okulár gyújtópontján belül esik és így az okulár számára tárgyként, szerepel. Az okulár a tárgyról egyenes állású (a tárgyhoz viszonyítva fordított állású) virtuális, nagyított képet alkot. okulár prizma objektív tárgy kondenzor fényforrás 2. ábra A fény útja a mikroszkópban. 2

A mikroszkóp nagyítása A tárgyról eredõ fény az objektíven a majd az okuláron és keresztül áthaladva a kép lencsék nagyításának függõen jelentõsen felnagyítottá válik. A mikroszkóp nagyítása (N m ) egyenlõ az objektív (N ob ) és okulár (N ok ) nagyításának szorzatával: N m = M ob M ok A binokuláris mikroszkópoknál a prizmás köztidarabbal is nõ a fény útja, amelyet a nagyítás kiszámításánál figyelembe kell venni. A prizma közbeiktatásával a fenti képlettel számított nagyítást még be kell szorozni az ún. tubusfaktorral (a faktor értékét a tubusra gravírozzák), hogy a végsõ nagyítást megkapjuk. Az objektívvel maximálisan l00-szoros, az okulárral 25-szörös nagyítás érhetõ el, vagyis a közönséges fénymikroszkóp nagyítása elméletileg mintegy 2500-szoros lehet. Gyakorlatban a mikroszkóp véges felbontóképessége miatt 1500-szoros nagyításnál nagyobbat nem érdemes alkalmazni. 1000-1500-szoros nagyítás felett ugyanis már nem növekszik a kép részletgazdagsága, csupán a tárgy pontjai válnak nagyobbakká, de a tárgyon belüli különálló pontok száma nem nõ tovább. Vagyis a mikroszkóp használhatóságát nem a nagyítás, hanem a felbontóképesség korlátozza! A mikroszkóp felbontóképessége: A mikroszkóp felbontóképessége ( ) optimális megvilágítás esetén: ( ) = A fényhullámhossz numerikus appertura, ahol A = n sin?. Itt n a tárgyat takaró fedõlemez és a frontlencse közötti közeg törésmutatója; n értéke a következõ levegõre n=1, desztillált vízre n=1,33, cédrusolajra n=1,51.? = az optikai fõtengely és a legszélsõ fénysugár által bezárt szög (azaz az objektív nyílásszögének a fele; 3. ábra). A mikroszkóp felbontási határa azt a két tárgyrészlet (tárgypont) közötti távolságot jelenti a vizsgált tárgyon belül, amelynek végpontjait még különálló pontokként lehet észlelni. Érthetõen optikai eszközünk felbontóképessége annál jobb, ha egymáshoz minél közel álló pontokat különállónak láthatunk. A felbontás megértésére Abbe vezette be a numerikus apertúra fogalmát. A fenti összefüggésbõl világosan következik, hogy a felbontóképesség növelésére két mód kínálkozik. (i) A számlálóban szereplõ érték csökkentése, vagyis rövid hullámhosszúságú fény alkalmazása. Ultraibolya fény alkalmazásával a felbontási határ akár 0,1 µm-re csökkenthetõ, ám mivel költséges kvarc lencséket kell alkalmazni és olyan detektort, amely érzékeli az ultraibolya fényt, az ultraibolya-fénymikroszkóp csak elméleti lehetõség. objektív tárgy 3. ábra. Az objektív fél nyílásszöge 3

(ii) A nevezõ, vagyis a numerikus apertúra értékének növelése. Minthogy a fénymikroszkópokban látható fénysugarakat használunk, értéke nem lehet kisebb, mint 400 nm, a mikroszkóp feloldóképességét a numerikus apertúra értékének növelésével javíthatjuk. Cédrus olaj használata esetén a numerikus apertúra értéke 1,43 (sin72 =0,95; 0,95x1,51= 1,43, vagyis ekkor a fénymikroszkóp felbontási határa 0,28 µm). Az úgynevezett száraz objektívek esetén a tárgy és az objektív frontlencséje között levegõ van, amely esetben a numerikus apertúra értéke az 1-et sem éri el, hiszen sin? elméleti maximális értéke 1. Azonban a lencse fél nyílásszögét hozzávetõleg 72 -ig lehet fokozni, mert a nagyobb beesési szöggel érkezõ fénysugarak már teljes visszaverõdést szenvednek. Minthogy a levegõ törésmutatója 1, a legjobb felbontású száraz objektívek numerikus apertúrája 0,95. (A numerikus apertúra értéke minden objektíven fel van tüntetve; lásd az 5. ábrát.) A fénymikroszkóp felbontóképességét úgy fokozhatjuk, hogy a fedõlemez és a frontlencse közé a levegõnél nagyobb törésmutatójú anyagot teszünk. Többnyire folyadékot cseppentünk, és a frontlencsét a folyadékcseppbe merítjük. Azokat a lencséket (leggyakrabban a 100-szoros nagyítású objektíveket), amelyek az itt említett megoldásra készültek, immerziós (bemerülõ) objektíveknek nevezzük. Immerziós folyadékként leggyakrabban a fent említett cédrus olajat használjuk. Az olajba érõ objektívek az ún. olajimmerziós, vagy más néven homogén immerziós objektívek (jelük HI). Ha az objektíven a WI jel van, az objektív és a fedõlemez közé desztillált vizet kell csöppenteni. A homogén immerziós elnevezés azt jelenti, hogy az immerziós folyadék fénytörése azonos az objektív és a fedõlemez fénytörésével, vagyis a fénysugár a tárgy elhagyása után optikailag homogén közegben halad (4. ábra). száraz objektív immerziós objektív frontlencse immerziós folyadék fedõlemez tárgylemez 4. ábra. Sugármenet száraz objektív és immerziós objektív alkalmazásakor A fénymikroszkópok objektívrevolver foglalatában általában 4 különbözõ nagyítású objektív van: 10-szeres, 20-szoros, 40-szeres, és 100-szoros nagyításúak (1. ábra). A revolver lehetõvé teszi, hogy az objektíveket egy mozdulattal cserélhessük, változtassuk a nagyítás, és a felbontóképesség mértékét. Az objektíveken a gyártási számon kívül a kisnagyítású tárgylencséken három, a nagyobb nagyításúakon négy szám olvasható: pl. 40/0,65 és alatta 160/0,17 (5. ábra). Az elsõ szám (40) az objektív nagyításának fokát, a második (0,65) a numerikus apertúrát jelzi. A harmadik szám (160) az objektív használatához szükséges tubushosszat adja meg mm-ben, míg a negyedik szám (0,17) a tárgy lefedésére szolgáló fedõlemez legnagyobb vastagságát mutatja. Az utóbbi számot csak a nagy nagyítású tárgylencséken tüntetik fel, amikor a lencse és a tárgy közötti távolság kicsi. 4

a színkorrekció jelzése az immerzió jelzése az objektív nagyítása mechanikus tubushossz (mm) az objektív frontlencséje a numerikus apertúra értéke javasolt fedõlemez vastagság a különleges rendeltetés jelzése immerziós jelzõcsík 5. ábra. Az objektív jelölési rendszere. 3. A mikroszkóp kezelése A mikroszkópot úgy kell elhelyezni a munkaasztalon, hogy fölé hajolva kényelmesen, esetenként hosszan-tartóan tudjunk az okulárba nézni. A binokuláris mikroszkópok két tubusát az egyéni pupillatávolságnak megfelelõen kell beállítani. Úgy, hogy egybeesõ éles látómezõt lássunk. A mikroszkóp beállítása a fényforrás fényének a mikroszkóp optikai tengelyébe való vetítésével kezdõdik. Ügyeljünk arra, hogy a látótér egyenletesen legyen megvilágítva, és ne vakítson. A vizsgálandó preparátumot helyezzük a tárgyasztalra, majd a szorítókarokkal rögzítsük. Tartós készítmény vizsgálatakor vigyázzunk arra, hogy a fedõlemez felülre kerüljön. Az éles kép beállítása a lencsék és a vizsgált tárgy közötti távolság durvább, majd finomabb változtatásával történik, a makrométer, illetve a mikrométer csavarral. Figyelem, a durvább beállítást úgy hajtsuk végre, hogy oldalról nézve a legkisebb nagyítású objektívet süllyesszük le a fedõlemezig, majd emeljük addig, amíg a tárgy élesen látszik. Nagyobb nagyítású objektíveknél a javasolt megoldás különösen ajánlott, mert objektívvel könnyen eltörhetjük a fáradtságos munkával elkészített preparátumot. (Arról nem is beszélve, hogy egy kis tárgyat könnyebb megtalálni a kis objektívvel, mint egy naggyal!) Majd a makrométer csavart magunk felé tekerve emeljük a tubust addig, míg megközelítõen éles képet kapunk. A kép élességét a mikrométer csavarral finomítjuk. (A mikrométer csavart 180 foknál jobban nem szabad elfordítani.) A revolver foglalat elfordításával nagyobb nagyítású objektívet állíthatunk az optikai tengelybe. A kép kontrasztosságát a kondenzor süllyesztésével és a diafragma szûkítésével fokozhatjuk. A Köhler-féle megvilágítás alapelveit követve lehet legkönnyebben a fénymikroszkópot optimálisan beállítani. (i) Érkezzenek merõlegesen a tárgyra a fénynyalábok. (ii) Legyen a látómezõ megvilágítása egyenletes. (iii) A képalkotásban részt nem vevõ fénysugarakat ki kell zárni, a diafragma csökkentésével.(iv) Állítsuk a kondenzort olyan helyzetbe, hogy a diafragma képe éles legyen, és éppen a látótér szélére essen. 4. A mikroszkóp tisztítása és tárolása Használat elõtt és után puha flanelruhával, finom szarvasbõrrel vagy speciális szilikonos törlõruhával kell letörölni a mikroszkóp tartozékait. Az okulár esetleges szennyezõdéseit (pl. ujjlenyomat) puha flanelruhával távolíthatjuk el. Az objektívet szennyezõdéseitõl (pl. festék, kanadabalzsam) gyorsan párolgó oldószerrel (alkohol, benzin, éter) tisztít-hatjuk meg. Óvjuk meg a lencséket a porosodástól is. 5

5. Mikroszkópizálást zavaró tényezõk Az esetleges elforduló szennyezõdések közül elsõként a légbuborék említendõ meg. A légbuborék általában kör alakú, vastag falú, fényes képlet. ( Falvastagsága a közegek relatív törésmutatójától, és a buborék nagyságától függõen változik, minél kisebb a buborék, annál vastagabb a fala ). A tárgylemezek tisztításakor elfordulhat, hogy a törlésre használt textíliákból szabad szemmel nem látható rost kerül. Egy biztos: minél tisztább anyagokkal, minél tisztábban dolgozunk, annál nagyobb hasznunk, örömünk lesz munkánkban. 6. Gyakorlati feladatok 6.1. A mikroszkóp használata Nézzük meg gyakorlómikroszkópunk alkotórészeit az 1. ábra felhasználásával és a leírtak szerint tanuljuk meg, gyakoroljuk használatát. 6.2. Szennyezõdések felismerése Csöppentsünk tárgylemezre vizet, majd a vízcseppre ejtsünk rá egy fedõlemezt úgy, hogy a fedõlemez alá légbuborék kerüljön. Figyeljük meg a levegõbuborék mikroszkópban látott képét és rajzoljuk le. Vizsgáljuk meg a gyapot, a gyapjú és a mûszálas textília elemi szálait. Rögzítsük rajzban a látottakat. 6.3. Mikroszkópos mérések: távolságmérés okulár mikrométer felhasználásával A mikroszkópos képletek méreteinek mérése ún. okulár mikrométerrel történik. Az okulár mikro-méter kör alakú, finom skálabeosztással ellátott üveg-korongocska, mely a mikroszkóp okulárjába helyezhetõ. Az okulár mikrométer finom beosztását a mikroszkópban felnagyítva, és élesen látjuk. A beosztás távolságértékét objektív mikrométerrel (tárgylemez mikrométerrel) kalibrálni kell, minden objektívre külön-külön. Az objektív mikrométer egy olyan speciális tárgylemez, amelyen egy 1 mm hosszú szakasz száz egységre van beosztva finom optikai skálán (6. ábra). Úgy, hogy két szomszédos rovátka közötti távolság = 10 µm. Az okulár mikrométer kalibrálását a következõ módon kell elvégezni. Az objektív mikrométert a tárgyasztalra helyezzük és a mikroszkóp legkisebb nagyításával élesre állítjuk. Majd az okulár mikrométer beosztását úgy forgatjuk, hogy a tárgylemez mikrométer skálája párhuzamosan álljon (7. ábra). Határozzuk meg, hogy az objektív mikrométer egy beosztása (vagyis 10 µm) hány okulár mikrométer beosztásnak felel meg. A továbbiakban aránypárral ki tudjuk számítani, hogy az okulár mikrométer valahány beosztása hány a tárgyon hány µm-nek felel meg. Kalibráljuk az okulár mikrométert a mikroszkóp valamennyi objektívéhez. 6. ábra. Az objektív (baloldalon) és az okulár mikrométer (jobboldalon). 6

hajszál objektív mikrométer skála okulár mikrométer skála okulár mikrométer skála 7. ábra. Az okulár mikrométer skála kalibrálása objektív mikrométer skálával. Feladat - Készítsünk birka vörösvértestbõl kenetet. Miután az okulár mikrométert gondosan kalibráltuk, tegyük a tárgyasztalra, a tárgylemez mikrométer helyére a beszáradt birkavérkenetet. Állítsuk élesre a vérkenetet elõször 200-szoros nagyítással. Az okulár mikrométer skálabeosztását állítsuk párhuzamosra egy vértest átmérõjével, és határozzuk meg a fent leírt módon a vértest átmérõjét. Ugyanezt ismételjük meg 400-szoros nagyítással is. - Mérjük meg egy hajszál vastagságát. 6.4. A felbontóképesség meghatározása Állapítsuk meg a felbontási határt az ismert összefüggés segítségével valamelyik objektívre (tételezzük fel, hogy = 500 nm). 6.5. Látótér visszakeresés A modern mikroszkópok tárgyasztalára két, egymásra merõleges skála van. Velük egy adott preparátum adott pontja gyorsan, és kényelmesen visszakereshetõ. Állítsuk be egy preparátum adott pontját, és határozzuk meg helyét a tárgyasztalon a két skála-érték meghatározásával, feljegyzésével. Vegyük ki a tárgylemezt, majd helyezzük vissza, és állítsuk be a két skálát a korábbi értékre. Ha a mikroszkópban felbukkanó kép ismerõs, akkor pontosan dolgoztunk. 6.6. A sejt organellumainak vizsgálata fénymikroszkópos technikával A sejtmag vizsgálata - Készítsünk hagyma allevelébõl epidermisz nyúzatot. Cseppentsünk rá vizet és fedjük le fedõlemezzel. Nézzük meg mikroszkóppal, és a látottakat rögzítsük a jegyzõkönyvbe. Cseppentsünk a fedõlemez széléhez 10%-os ecetsavat, szívassuk át a folyadékot a fedõlemez alatt szûrõpapírcsíkkal és figyeljük meg, hogy az ecetsav rögzítõ hatására hogyan tûnnek elõ a sejtmagok. - Fessük meg a hagyma allevél epidermisz nyúzatot metilzölddel. A nyúzatokat a kikészített üvegedényekben az alábbiak szerint kezeljük. Fixálás Carnoy fixálóban 20 percig (60 ml abszolút alkohol, 30 ml kloroform és 10 ml jégecet). Mosás csapvízben 1-2 percig, festés metilzölddel l0 percig (összetétele: 0,5%-os metilzöld 0,l M-os acetát pufferben, ph=4). Mosás, majd 50%-os alkoholos kezelés 5 percig. Lefedés, majd a festett készítmény vizsgálata. A festett készítményt ecsettel a tárgylemez közepére helyezzük, az esetleges gyûrõdést megszüntetjük. Fénymikroszkóppal, növekvõ nagyítású objektívek-kel megvizsgáljuk. Vizsgáljuk meg a sejtmagokat festett készítményen. Vizsgáljuk meg a sejtmagokat elektronmikroszkópos felvételeken. Oldjuk meg az album feladatait és a helyes megoldásokat, írjuk be a gyakorlati jegyzõkönyvbe. 7

- Négy-öt hagymasejtet és sejtmagját lemérve, állapítsuk meg a hagymasejt és sejtmag átlagos méretét. 6.7. Sejtszám meghatározása Bürker kamrával A fénymikroszkóppal szuszpenzióban lévõ sejtek számát is meghatározhatjuk. A számoláshoz speciális beosztású tárgylemezre van szükség, mint pl. egy Bürker kamrára (8. ábra). 8. ábra A Bürker kamra 9. ábra. A Bürker kamra beosztásai. A fedõlemez és tárgylemez közötti távolság 0,1 mm. - Készítsünk elõ 2-3 kémcsövet, rendezzük sorba az állványban. Automata pipettával mérjünk 990 µl PBS-t (foszfát puffer) az elsõ csõbe, majd 900-900 µl-t a következõkbe. Készítsünk hígítási sorozatot. A birka vörösvértest szuszpenziót alaposan felrázva 10 µl-t pipettázunk az elsõ csõhöz, majd összekeverve a PBS-sel, 100 µl-t átpipettázunk a következõ csõbe. Alapos összekeverés után az utolsó hígítási kémcsõbõl vörösvértest szuszpenziót csöppentünk a Bürker kamra fedõlemeze alá. (Ha a mikroszkópban ellenõrizve a sejtek száma túl sûrûnek bizonyul, akkor a harmadik csõbe kell folytatni a hígítást, és abból kell mintát csöppenteni a Bürker kamrába.) Számolja meg, hogy - a szuszpenzió sûrûségétõl függõen - a Bürker kamrában 25 négyzet, vagy 10 téglalap területén hány vörösvértest van (9. ábra). Az átlag értékei alapján a hígítás mértéke alapján határozza meg, hogy hány vörösvértest van az eredeti sejtszuszpenzió egy milliliterében. 8