MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Pénzügyi instrumentumok számvitele Füredi-Fülöp Judit
Irodalom Fülöp Juhászné Kántor Musinszki Pálné Várkonyiné Verebélyi: Pénzügyi számvitel példatár 2. fejezet: Értékpapírok, befektetett pénzügyi eszközök Fülöp Judit - Juhászné Kántor Musinszki Pálné Pál Várkonyiné : Mérlegtételek elszámolásai 4. fejezet: Befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok Dr. Pál Tibor: Speciális eljárások 5. fejezet: Valós értéken történő értékelés
Szt. 3. (8) pénzügyi instrumentum: olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tőke (tőkeinstrumentum) keletkezik. Így különösen: a szerződéses megállapodáson alapuló követelés és kötelezettség, a pénzeszköz, az értékpapír (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés), a származékos ügylet;
1. pénzügyi eszköz: a) a pénzeszköz, Szt. 3. (9) b) a szerződéses megállapodáson alapuló követelés pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felektől való átvételére (ideértve a mérlegben szereplő követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint a határidős, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli követeléseket is), c) a szerződéses megállapodás alapján biztosított jog pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvező feltételek mellett történő cseréjére más felekkel (ideértve az opciós jog vevőjénél az opciós jog értékét), d) a más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instrumentum (más vállalkozóban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés);
2. pénzügyi kötelezettség: a) a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felek részére történő átadására (ideértve a mérlegben szereplő kötelezettségeket, valamint a határidős, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli kötelezettségeket is), b) a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvezőtlen feltételek mellett történő cseréjére más felekkel (ideértve az opciós jog kiírójának egyoldalú kötelezettségvállalását is pénzügyi elszámolással teljesülő ügyleteknél a záráskori piaci ár és a határidős kötési ár különbözetében, illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő ügyletnél a határidős kötési ár összegében);
3. tőkeinstrumentum: a tulajdoni részesedést jelentő befektetés kibocsátójánál a saját tőke (saját tőkeelem); 4. más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instrumentum: más vállalkozóban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés a befektetőnél, amely a kibocsátó vállalkozó eszközeiben valamennyi kötelezettség (beleértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) levonása után fennmaradó részesedést biztosítja;
11. származékos ügylet: olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swap ügylet, illetve ezek további származékai, amelyek a) teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal történik, b) értéke egy meghatározott kamatláb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetés árfolyama, áru vagy pénzügyi eszköz ára, devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex, hitelmérték (bonitás) vagy hitelindex, illetve egyéb hasonló tényezők (mögöttesek) függvényében változik, c) a keletkezéskor nem vagy csak csekély mértékben igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezők függvényében változó ügyletekhez (szerződésekhez) viszonyítva, d) pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor
Nem minősül származékos ügyletnek az olyan határidős és opciós ügylet, amely kezdeményezésének, megkötésének és fenntartásának célja az ügylet tárgyát képező áru beszerzése, értékesítése vagy használata, és amely az ügylet tárgyát képező áru átadásával (leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor (ide nem értve azt, amikor a pénzügyi rendezés - a záráskori piaci ár és a határidős kötési árfolyam közötti különbözet, illetve a pénzáramlások pénzügyi elszámolása - a felek közötti megállapodás alapján, pénzeszköztől eltérő pénzügyi instrumentum átadásával, rendelkezésre bocsátásával teljesül, pénzmozgás helyett);
Az értékpapírok fogalma Polgári törvénykönyv alapján: értékpapírnak csak olyan okirat vagy jogszabályban megjelölt más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését jogszabály lehetővé teszi. Pénzügyi szempontból: jövőbeli fizetésre vonatkozó ígéret. Csakis ebben az értelemben de jogilag nem értékpapírnak (securities) tekinthetők az úgynevezett származtatott ügyletek, elsősorban a határidős ügyletek (forward és futures) kontraktusai és az opciók, valamint a különféle csereügyletek (swap). Egyéb értékpapír definíciók: egyoldalú és feltétlen kötelezettségvállalás a kibocsátó részéről; amelyet a vonatkozó törvények hatálya alatt bocsátanak ki; valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat vagy számlán megjelenő összeg, illetve elektronikus jel; különböző időpontbeli pénzek cseréjének eszköze.
Az értékpapír fogalma összefoglalóan Forgalomképes Okirat, amely megtestesíti a benne foglalt jogot Átruházása a jog átruházását is jelenti Nyomdai úton előállítható, vagy dematerializált
Értékpapírok csoportosítása I. Tartalom szerint Pénzkövetelést (általában hitelviszony) Részesedést (általában tagsági viszony) Árut, szolgáltatást
Értékpapírok csoportosítása II. Forgalomképesség szerint Bemutatóra szóló (a tulajdonos a jogok élvezője, átruházás egyszerű átadással) Névre szóló (átruházási nyilatkozat szükséges általában) Rendeletre szóló (az eredeti hitelező átruházza jogait más személyre [ forgatás ])
Értékpapírok csoportosítása III. Hozam szerint Nem kamatozó Kamatozó fix kamatozású változó kamatozású vegyes formailag nem kamatozó
Értékpapírok csoportosítása IV. Lejárat szerint Rövid lejáratú Közép lejáratú Hosszú lejáratú Lejárat nélküli
Értékpapírok csoportosítása V. Számviteli csoportosítás Tulajdon (kibocsátás) szerint saját idegen A beszerzés célja szerint befektetési tartós jövedelem szerzése befolyásolás, irányítás eladási forgatási célra vásárolt
Az értékpapírok fajtái a számviteli törvényben Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok különösen kötvény kincstárjegy letéti jegy pénztárjegy célrészjegy takaréklevél jelzáloglevél hajóraklevél közraktárjegy árujegy zálogjegy kárpótlási jegy zárt végű befektetési jegy Tulajdoni részesedést jelentő befektetések különösen részvény üzletrész részjegy vagyonjegy vagyoni betét nyílt végű befektetési jegy kockázati tőkealap-jegy (tőkejegy) kockázati tőkerészvény
Számviteli szempontból nem értékpapírnak minősülő értékpapírok Váltó Pénznem szerint forintra szóló tartozás devizára szóló tartozás Keletkezés jogcíme szerint kereskedelmi váltó (szállítói tartozás fejében adott váltó) fináncváltó (kölcsönnyújtás fejében adott váltó) Fizetésre kötelezett szerint saját váltó (a váltó kiállítója saját nevében tesz fizetési ígéretet) idegen váltó (a váltó kibocsátója egy harmadik személyt szólít fel fizetésre) Lejárat szerint megtekintésre szóló bemutatás után meghatározott idő elteltével esedékes kelet után bizonyos időre szóló határozott napra szóló Csekk
Megjelenés a beszámolóban I. A/III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
Megjelenés a beszámolóban II. B/III. ÉRTÉKPAPÍROK 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, saját üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete
Nyilvántartásba vétel Bekerülési (beszerzési) értéken Elsődleges forgalmazás Másodlagos forgalmazás Vásárolt, átvett Térítés nélkül kapott, apportként átvett Kamattal csökkentett beszerzési érték Piaci érték, társasági szerz.sz. (kamatot nem tartalmaz)
Vásárlás, jegyzés Bekerülési érték meghatározása: általános meghatározás részesedések bekerülési értéke cégalapításkor, tőkeemeléskor bizományi díj és a vásárolt vételi opció díjának kezelése minősített többséget biztosító befolyás vásárláskor gazdasági társaság átalakulása esetén kamatozó értékpapírok beszerzése formailag nem kamatozó (diszkont) értékpapírok lejárat előtti forgalma
Nyilvántartásba vétel - Sajátosságok Közvetlen irányítást biztosító részesedés vásárlásánál goodwill + badwill Diszkont értékpapírok névérték alatti vásárlásánál (a különbség időarányos részét aktív időbeli elhatárolásként kell elszámolni)
Mérlegérték meghatározásának általános sémája Értékpapírok nyilvántartása Leltár összeállítása Év végi értékelés átsorolás Bekerülési érték (aktivált érték) - évközi csökkenés = Bekerülési érték év végén (könyv szerinti érték) - értékvesztés + értékvesztés visszaírása ± devizás tételek árfolyam különbözete =Mérlegérték
Értékpapírok értékvesztésére, és annak visszaírására vonatkozó szabályok
Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél - Értékvesztés Ha a mérlegkészítés időpontjában a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értéket. Az értékvesztés megítélésének szempontjai: piaci tendenciák, tőzsdei árfolyamok megszűnő társaságnál a várhatóan megtérülő összeg saját tőke / jegyzett tőke aránya könyv szerinti érték / névérték aránya
Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél - Visszaírás Ha a befektetés mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és jelentős összeggel nagyobb a könyv szerinti értéknél. Max. az eredeti bekerülési értékig (értékhelyesbítés lehet!)
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál - Értékvesztés 1 évnél hosszabb lejárat Ha a mérlegkészítés időpontjában tartósan és jelentősen meghaladja a felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéket. Az értékvesztés megítélésének szempontjai: a felhalmozott kamattal csökkentett tőzsdén, vagy azon kívüli árfolyam a kibocsátó piaci megítélését, annak tendenciáját (beváltásakor megtérül-e az ára) Rövid lejárat Értékvesztést kell elszámolni, ha a névérték + a kamat visszafizetése nem valószínűsíthető.
Értékvesztés, visszaírás Értékvesztés T 87 - K 17,18,19, 37 Visszaírás T 17,18,19,37 - K 87
Devizás tételek értékvesztése Külföldi pénzértékben nyilvántartott részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében: 1. lépés: értékvesztés, visszaírás megállapítása devizában, átszámítás nyilvántartási árfolyamon 2. lépés: év végi átértékelés, árfolyamváltozás összegének megállapítása
Példa: Részesedések értékvesztésének elszámolása saját tőke arányos érték figyelembe vételével A társaság tulajdonában lévő részesedés könyv szerinti értéke 900 eft, névértéke 1.000 eft. Annak a társaságnak amelyben a befektetés van a jegyzett tőkéje 10.000 eft, a saját tőkéje a) 11.000 eft b) 9.500 eft c) 9.000 eft d) 8.000 eft Vizsgálja meg, hogy a fenti esetekben indokolt-e értékvesztés elszámolása!
Megoldás: Saját tőke = 11.000 eft Részesedés könyv szerinti értéke / Részesedés névértéke 90 % Saját tőke / jegyzett tőke 110 % Részesedés piaci értéke 1.000 eft*110% = 1.100 eft Részesedés könyv szerinti értéke 900 eft Értékvesztés elszámolása nem indokolt Saját tőke = 9.500 eft Részesedés könyv szerinti értéke / Részesedés névértéke 90 % Saját tőke / jegyzett tőke 95 % Részesedés piaci értéke 1.000 eft*95% = 950 eft Részesedés könyv szerinti értéke 900 eft Értékvesztés elszámolása nem indokolt
Saját tőke = 9.000 eft Részesedés könyv szerinti értéke / Részesedés névértéke 90 % Saját tőke / jegyzett tőke 90 % Részesedés piaci értéke Részesedés könyv szerinti értéke Értékvesztés elszámolása nem indokolt 1.000 eft*90% = 900 eft 900 eft Saját tőke = 8.000 eft Részesedés könyv szerinti értéke / Részesedés névértéke 90 % Saját tőke / jegyzett tőke 80 % Részesedés piaci értéke Részesedés könyv szerinti értéke 1.000 eft*80% = 800 eft 900 eft Amennyiben a tendencia a társaság számviteli politikája alapján tartósnak és jelentősnek minősül, 100 eft értékvesztés elszámolása indokolt
Példa: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési és névértéke közötti különbözet kezelése A vállalkozás 20X1. év július 1-jén 100 db tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt vásárol, melynek névértéke 10.000 Ft/db. A vételbárban lévő kamat összege 600 Ft/db, kamatfizetés január 1, hátralévő futamidő 30 hónap, kamatláb 12%. Az értékpapír vételára 10.300 Ft/db (névérték alatti vásárlás) 11.000 Ft/db (névérték feletti vásárlás) Határozza meg a kötvénnyel kapcsolatos tételeket, amennyiben a társaság. él a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözet elhatárolásának lehetőségével!
Megoldás I.: Névérték alatti vásárlás esetén (vételár 10.300 Ft/db) Vételár: Vételárban lévő kamat: Bekerülési érték Névérték 10.300 Ft/db*100 db = 1.030 eft 600 Ft/db*100 db = 60 eft 1.030 eft 60 eft = 970 eft 10.000 Ft/db*100 db = 1.000 eft Bekerülési érték és névérték különbsége 1.000 eft 970 eft = 30 eft (nyereség) Tárgyévre jutó (elhatárolható) nyereség 30 eft / 30 hó * 6 hó = 6 eft Tárgyévet követő évre jutó (elhatárolható) nyereség 30 eft / 30 hó * 12 hó = 12 eft
Megoldás II.: Névérték feletti vásárlás (vételár 11.000 Ft/db) Vételár: Vételárban lévő kamat: Bekerülési érték Névérték 11.000 Ft/db*100 db = 1.100 eft 600 Ft/db*100 db = 60 eft 1.100 eft 60 eft = 1.040 eft 10.000 Ft/db*100 db = 1.000 eft Bekerülési érték és névérték különbsége 1.000 eft 1.040 eft = 40 eft (veszteség) Tárgyévre jutó (elhatárolható) veszteség 40 eft / 30 hó * 6 hó = 8 eft Tárgyévet követő évre jutó (elhatárolható) veszteség 40 eft / 30 hó * 12 hó = 16 eft
Saját tőkével szemben elszámolt értékhelyesbítés elszámolásának szabályai a befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott, tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, az adott eszköz piaci értéken is felvehető a könyvekbe az eszközök között értékhelyesbítésként a források között értékelési tartalékként
Példa: Részesedések értékelése Az ÉRTÉK-S Kft. nyilvántartásában a következő, befektetési célú részvények szerepelnek: A jelű részvény (a kft. térítés nélkül kapta anyavállalatától) a részvény névértéke 1.000.000 Ft az átadó által közölt nyilvántartási érték 1.200.000 Ft a piaci érték az átvételkor 1.100.000 Ft a fordulónapi piaci érték 1.050.000 Ft mérlegkészítéskori piaci érték 1.000.000 Ft B jelű részvény (apportba kapta a vállalkozás) a részvény névértéke 2.000.000 Ft társasági szerződés szerinti értéke 2.500.000 Ft a kibocsátó saját tőke/jegyzett tőke aránya fordulónapon 127% a kibocsátó saját tőke/jegyzett tőke aránya mérlegkész. 128% C jelű részvény (20X1-ben vásárolta a vállalkozás) Feladat: beszerzési ár 800.000 Ft névérték 700.000 Ft piaci érték fordulónapon 850.000 Ft piaci érték mérlegkészítéskor 900.000 Ft Fenti információk alapján határozza meg a részvények mérlegértékét, és kontírozza a szükséges könyvelési tételeket, amennyiben a kft. számviteli politikája alapján a fenti tételek hatása tartósnak és jelentősnek minősül, és 1. a vállalkozás él az értékhelyesbítés lehetőségével! 2. a vállalkozás nem él az értékhelyesbítés lehetőségével!
Megoldás A jelű részvény - Mindkét esetben: T 874. - K 179. 100.000 Ft B jelű részvény 1. esetben T 177. - K 417. 60.000 Ft 2. esetben SEMMI! C jelű részvény 1. esetben T 177. - K 417. 100.000 Ft 2. esetben SEMMI!
Példa Az KIS-INVESZT Kft. 20X1. augusztus 1-jén részvényt vásárolt 10.400 eft vételáron forgatási céllal. A részvény névértéke 10.000 eft, piaci értéke: Dátum 1.eset 2.eset Fordulónapon 10.500 eft 11.500 eft Mérlegkészítéskor 10.000 eft 11.000 eft Feladat: Kontírozza a részvénnyel kapcsolatos valamennyi lehetséges tárgyévi gazdasági eseményt, ha a kft. számviteli politikája alapján a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti eltérés tartós és jelentős, továbbá a kft. él az értékhelyesbítés alkalmazásának lehetőségével!
Megoldás 0. Beszerzés T 372. Egyéb részesedés 10.400 eft K 384. Elszámolási betétszámla 10.400 eft 1. Mérlegkészítéskori érték megegyezik a névértékkel Értékvesztés elszámolása (10.400 eft- 10.000 eft) T 874. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 400 eft K 378. Értékpapírok értékvesztése 400 eft 2. Mérlegkészítéskori érték magasabb a névértéknél A forgóeszközök kimutatott értékpapírokat a valós érteken történő értékelés alkalmazása esetét kivéve felértékelni nem lehet.
Értékpapírok főkönyvi elszámolása Állománynövekedések
Értékpapírok bekerülésének módjai és bekerülési értéke T Értékpapírok K Vásárlás, Cégalapítás, tőkeemelés (csak részesedések, részvények) Csere Apport átvétele Térítés nélküli átvétel (többlet, ajándék, hagyaték)
Kapcsolódó főkönyvi elszámolások I. 1.) Részvény, részesedés vásárlása (másodlagos piacon) 1a.) értékpapír nyilvántartásba vétele 1b.) Saját részvények, saját üzletrészek visszavásárlásához kapcsolódóan lekötött tartalék képzése (osztalékfizetési korlát!) T 413 - K 415 2.) Cégalapítás (tartós részesedések, részvények növekedése) 2a.) nem pénzbeli hozzájárulás (apport) átadásával 2b.) részesedésekre befizetés alapításkor, tőkeemeléskor (pénzbeli hozzájárulás)
Példa Az ALAPÍTÓ Zrt. 20X1. augusztus 1-jén részt vesz egy kft. alapításában, amelynek jegyzett tőkéje 10.000.000 Ft, a megszerzett üzletrész 20%. A zrt. ezen a napon a jegyzett tőkét egyrészt apporttal, másrészt átutalással teljesítette. Az apport címén átadott forgatási célú egyéb részvény névértéke 1.000.000 Ft, beszerzési ára 950.000 Ft volt, a társasági szerződés szerinti értéke 1.000.000 Ft. 20X1. augusztus 3-án a kft. cégbírósági bejegyzése megtörtént. Feladat: Kontírozza a részesedéssel kapcsolatos valamennyi lehetséges tárgyévi gazdasági eseményt, amennyiben: 1. a kft. veszteségesen gazdálkodott, így saját tőkéje 8.000.000 Ft-ra csökkent! 2. a kft. már az első évben nyereséges volt, saját tőkéje 11.000.000 Ft-ra nőtt! A számviteli politika alapján a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti eltérés tartós és jelentős, továbbá a zrt. él az értékhelyesbítés alkalmazásának lehetőségével!
Megoldás 1. Apportálás A részvény kivezetése a nyilvántartásból T 881. Társaságba bevitt eszk. Nyilv. Sz. értéke 950.000 Ft K 372. Egyéb részesedés 950.000 Ft Az apport ellenében kapott részesedés elszámolása T 368. Különféle egyéb köv. 1.000.000 Ft K 981. Társaságba bevitt eszk. létesítő okiratban meghat. értéke 1.000.000 Ft 2. A pénzbeli betét ellenében kapott részesedés elszámolása T 368. Különféle egyéb köv. 1.000.000 Ft K 384. Elszámolási betétszámla 1.000.000 Ft 3. 20X1. augusztus 3-án a cégbírósági bejegyzés alapján T 171. Tartós rész. kapcs. Vállalk.-ban 2.000.000 Ft K 368. Különféle egyéb köv. 2.000.000 Ft
Megoldás- folytatás 1. Veszteséges gazdálkodás esetén 20X1. december 31-én az értékvesztés elszámolása (2.000.000 Ft - 8.000.000 Ft x 20%) T 874. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 400.000 Ft K 179. Részesedések értékvesztése 400.000 Ft 2. Nyereséges gazdálkodás esetén 20X1. december 31-én az értékhelyesbítés elszámolása (11.000.000 Ft x 20% - 2.000.000 Ft) T 177. Részesedések értékhelyesbítése K 417. Értékelési tartalék 200.000 Ft 200.000 Ft
Kapcsolódó főkönyvi elszámolások II. 3.) Cégvásárlás goodwill 3a.) Megvásárolt részesedés piaci értéke (megvásárolt befektetésre jutó az adott társaság eszközei és kötelezettségei piaci értékének figyelembevételével meghatározott (számított) saját tőke értéke) 3b.) Szerződés szerinti vételár kiegyenlítése 4.) Negatív üzleti vagy cégérték 4a.) Szerződés szerinti vételár 4b.) A negatív üzleti vagy cégérték elszámolása 4c.) Kiegyenlítés
Kapcsolódó főkönyvi elszámolások III. 5.) Átalakulás részesedéscsere 5a.) A jogelőd társaságban lévő részesedések könyv szerinti értékének kivezetése 5b.) A jogutód társaságban szerzett részesedések állományba vétele 6.) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlása 6a.) bekerülési érték 6b.) vételárban lévő kamat elszámolása kamatbevétel csökkentő tételként
T 18,37 - K 384,381,479 Kamatozó értékpapír esetében az utolsó hozamfizetéstől a vásárlás napjáig, az eladónak fizetett kamat: T 97 - K 18,37 névérték alatti vásárlás esetén: T 39 - K 97 Vételár Fizetett kamat Bekerülési érték Névérték ± Időarányos: névérték feletti vásárlás esetén: T 87 - K 48 ± XII. 31. hátralévő * hátralévő futamidő hónapok
Példa: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési és névértéke közötti különbözet kezelése A KÖTVÉNY-FÜGGŐ Kft. 20X1. év augusztus 1-jén megvásárolt egy vállalati kötvényt, amely 20X3. május 1-jén jár le. A kötvény névértéke 10.000 eft, kamata 9 %, a kamatfizetés minden év május 1-jén történik. Feladat: Kontírozza a kötvénnyel kapcsolatos valamennyi lehetséges gazdasági eseményt a lejáratig, amennyiben a kft. él a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözet elhatárolásának lehetőségével, és számviteli politikája szerint a könyvelésben is átsorolják az éven belül lejáró értékpapírokat! A kötvény vételára: 1. 10.393 eft, 2. 9.385 eft, 3. 10.225 eft!
Egyéb állománynövekedések 7.) Apportként behozott értékpapír cégbírósági bejegyzésig cégbírósági bejegyzés után T 17,18,37 - K (359) 411 8.)Térítés nélküli átvétel Az eszköz állományba vétele piaci értéken A rendkívüli bevétel időbeli elhatárolása (az a. lépéssel egyidejűleg) A rendkívüli bevétel időbeli elhatárolásának feloldása (az eszköz értékének kivezetésével arányosan) T 17,18,37 - K 989 elhatárolás T 989 - K 48
Értékpapírok főkönyvi elszámolása Állománycsökkenések
Az értékpapírok állományból való kivezetésének esetei T Értékpapírok K Értékesítés Beváltás Csere Értékpapír apportálása Térítés nélküli átadás Jegyzett tőke csökkentése
Bruttó elszámolás elvének érvényesülése: értékpapírok állományból való kivezetésekor eredmény elszámolása ráfordításként, illetve bevételként, (általános szabály: ráfordítás a könyv szerinti érték, bevétel az ellenérték); a devizás értékpapírok nem realizált árfolyamkülönbözete a mérlegfordulónapi értékeléskor elszámolt összevont árfolyamkülönbözet része;
Állományból történő kivezetések esetén az értékpapírok elszámolásához használt kapcsolódó egyéb számlákat is ki kell vezetni, meg kell szüntetni: a tartós részesedések értékhelyesbítését, a kapcsolódó időbeli elhatárolásokat: a névérték alatt (felett) vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti különbözet időbelileg elhatárolt összegét, a forgatási célú értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt), a beszerzési értékben figyelembe nem vett, jelentős összegű, várhatóan megtérülő bizományi díjnak, vásárolt vételi opció díjának elhatárolt összegét, a korábban térítés nélkül átvett értékpapírok piaci értékének elhatárolt összegét, a visszavásárolt saját részvényhez, üzletrészhez kapcsolódó lekötött tartalékot, az értékesíthető pénzügyi eszköznek minősített értékpapírok értékelési különbözetét.
Az állományból történő kivezetés kapcsolata az eredménykimutatással Részesedések árfolyamkülönbözetét (a befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti különbözetet): befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedés esetén Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége forgóeszközök között lévő tulajdoni részesedés (ideértve a saját részvényt, a saját üzletrészt is) esetén Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamkülönbözetét (kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal csökkentett eladási ára és a könyv szerinti értéke közötti különbözetet): befektetett pénzügyi eszközök között lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége forgóeszközök között lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Diszkont értékpapírok lejárat előtti értékesítéskori árfolyamkülönbözetének meghatározása : az időarányos kamattal csökkentett névérték és könyv szerinti érték különbsége
Eladás, beváltás 1.) Részvények, részesedések értékesítésének elszámolása 1a.) értékpapír eladási árának elszámolása 1b.) értékpapír könyv szerinti értékének kivezetése a nyilvántartásból 1c.) eredmény összevezetése (a kisebbik összegében)
Eladás, beváltás II. 2.) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítése 2a.) értékpapír eladási árának elszámolása 2b.) eladási árban lévő kamat elszámolása 2c.) értékpapír könyv szerinti értékének kivezetése a nyilvántartásból 2d.) eredmény összevezetése (a kisebbik összegében) Kamatozó értékpapír esetében eladási árban lévő kamat: T 379 - K 97 T 379 - K 17,18,37 Árfolyam különbözet: T 379 - K 97 vagy T 87 - K 379 T 384,36 - K 379 (eladási ár) (nyilvántartási ár)
Eladás, beváltás III. 3.) Diszkont értékpapír beváltása 3a.) értékpapírért kapott érték (névérték) 3b.) értékpapír könyv szerinti értékének kivezetése a nyilvántartásból 3c.) eredmény összevezetése (a kisebbik összegében, a különbözet lesz a kamat) 3d.) az időbeli elhatárolás megszűntetése
4.) Értékpapírok apportként történő átadása a.) részvények, részesedések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kivezetése a nyilvántartásból b.) a kapott részesedés nyilvántartásba vétele a létesítő okiratban meghatározott értéken cégbírósági bejegyzésig cégbírósági bejegyzés után 5.)Értékpapírok térítés nélküli átadása (kivezetés a nyilvántartásból).
Jegyzett tőke csökkentése Tőkeleszállítás miatti részvény bevonás a.) a részvények könyv szerinti értékének kivezetése b.) a bevont részvényekre jutó jegyzett tőke kivezetése c.) visszavásárolt saját részvények esetén kapcsolódó tétel a lekötött tartalék feloldása Tőkekivonás miatti jegyzett tőke csökkenés, eszközátadással való rendezés esetén a.) jegyzett tőke kivezetése T 411 K 98 b.) átadott eszköz kivezetése könyv szerinti értéken T 88 K 4 c.) átadott eszköz piaci értékének rendezése az értékesítés szabályai szerint d.) eredmény összevezetése
Értékpapírokkal kapcsolatos kamatok, hozamok elszámolása Állománynövekedéskor Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlása a.) bekerülési érték b.) vételárban lévő kamat elszámolása kamatbevétel csökkentő tételként Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlása a.) bekerülési érték b.) vételárban lévő kamat elszámolása kamatbevétel csökkentő tételként Állománycsökkenéskor Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kivezetése, értékesítéskor a.) b.) c.) d.) Értékesítés ellenértéke Értékesített értékpapírok kivezetése Értékesítésig járó kamat Értékesítés árfolyamkülönbözete Év közben, év végén Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után év közben megkapott kamat elszámolása Mérlegkészítéskor meglévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után tárgyévre időarányosan járó kamat elszámolása
A részvények, részesedések osztaléka Tárgy évben befolyt osztalékelőleg könyvelése a.) pénzügyi teljesítéskor b.) osztalék jóváhagyásakor Kapott, járó osztalék, kamat T 384,39,36 - K 97
Váltóval kapcsolatos elszámolások
A váltó FOGALMA: Hitelnyújtásból származó követelés, értékpapírba foglalva. FELHASZNÁLÁSA: benyújtás fizetésre fizetési eszközként leszámítoltatás
A váltó sajátossága számviteli szempontból Követelést vagy kötelezettséget jelent Nyilvántartása Váltókövetelés Váltótartozás (Kiváltott követelés értéke) (Fizetendő összeg)
A váltókövetelés éven belüli elszámolása KIVÁLTOTT KÖVETELÉS ELSZÁMOLÁSA: nyilvántartásba vétel: T 34 - K 31 kiváltott követelés értéke lejáratkor fizetés: T 384 - K 34 értéke T 384 - K 97 kiváltott követelés kamat
A váltótartozás éven belüli elszámolása KIVÁLTOTT KÖTELEZETTSÉG (TARTOZÁS) ELSZÁMOLÁSA: nyilvántartásba vétel: T 454 - K 457 T 87 - K 457 kiváltott kötelezettség értéke kamat lejáratkor fizetés: T 457 - K 384 a váltó névértéke
A váltó elszámolása évek közötti áthúzódás esetén A gazdasági események eredményre gyakorolt hatását meg kell osztani az évek között, a reális eredmény kimutatása érdekében Összemérés elve IDŐBELI ELHATÁROLÁS
Az eredményhelyesbítés korrekció, helyesbítő könyvelés Ráfordítás változás Tárgyidőszakban ke-letkezett, de részben v. egészben a követ-kező időszakot terhelő ráfordítás. Csökkentés Tárgyidőszakot terhelő, de részben vagy egészben el nem számolt ráfordítás. Növelés Átmenő aktíva + eredmény + eredmény Átmenő passzíva - eredmény - eredmény Bevétel változás Tárgyidőszakot illető, de még el nem számolt bevétel. Növelés Nem a tárgyidőszakot illető, de a tárgyidőszakban elszámolt bevétel. Csökkentés
A VÁLTÓ-ZOO Zrt. 20X1. évi váltókkal kapcsolatos gazdasági eseményei az alábbiak: 1. A vállalkozás az egyik szállítójával szemben fennálló 2.000 eft összegű kötelezettsége fejében váltót (V1) állít ki 20X1. szeptember 1-jén, 20X2. június 30-i lejárattal. A váltó névértéke 2.220 eft. Tárgyév 20X1. 09. 01. T 454. - K 457. 2.000 eft T 872-873. - K 457. 220 eft 20X1. 12. 31. T 392. - K 872-873. 132 eft (220 eft (220 eft / 10 hó x 4 hó)) Tárgyévet követő év 20X2. 01. 01. T 872-873. - K 392. 132 eft 20X2. 06. 30. T 457. - K 384. 2.220 eft
2. A társaság 5.000 eft vevőkövetelés kiegyenlítésére váltót (V2) fogad el. A váltó névértéke 5.400 eft. A váltó kiállításának kelte 20X1. október 1., a váltó futamideje 5 hónap. Tárgyév 20X1. 10. 01. T 341. - K 311. 5.000 eft 20X1. 12. 31. T 391. - K 974. 240 eft ((5.400 eft 5.000 eft) / 5 hó x 3 hó) Tárgyévet követő év 20X2. 01. 01. T 974. - K 391. 240 eft 20X2. 02. 28. T 384. - K 341. 5.000 eft T 384. - K 974. 400 eft