Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről



Hasonló dokumentumok
A tájékoztatót a Heves Megyei Közgyűlés Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága ellenszavazat nélkül tudomásul vette.

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről

A turizmus szerepe a Mátravidéken

Tájékoztató Heves megye turisztikai helyzetéről

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Helyi, térségi és a regionális feladatok lehatárolása

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

Tájékoztató Heves megye turisztikai helyzetéről

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

TURIZMUSFEJLESZTÉS TDM FEJLESZTÉS - TDM FOLYAMATOK aktualitások, tapasztalatok

ÉszakMagyarország. Marketingterv.

Vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK

A balatoni turizmusgazdaság és vendégforgalom elemzése ill. a turisztikai területi tervezés kapcsolata

aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.

Magyarországi szálláshelyek nemzetiségi éves adatainak áttekintése.

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

Turisztikai fejlesztések az Új Széchenyi Terv keretében az Észak-magyarországi régióban

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra

A turizmuspolitika aktuális kérdései

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Eger, Agria Park, Törvényház út 4.,

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI AZ EU SZAKPOLITIKÁINAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÁSA. A FEJLESZTÉSPOLITIKA PÉNZÜGYI ESZKÖZEI.

Támogatási lehetőségek a turizmusban

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Dél-Alföld. Marketingterv.

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

Turisztikai desztinációk és a TDM

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A tételek nappali és levelező tagozaton

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

A turizmus aktuális kérdései Magyarországon

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

évi marketingstratégiája

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. turizmusélénkítő hatása Kecskemét városára és vonzáskörzetére

Egy még vonzóbb Budapestért

Turizmusfejlesztés és vállalati összefüggései. Kósa László, HKIK általános alelnöke ügyvezető igazgató Mátra Party Kft.

AZ IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

Külföldi vendégforgalom Miskolcon a KSH statisztikák tükrében között. Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser, ügyvezető MIDMAR Nonprofit Kft

BALATONI IDEGENFORGALOM SZEPTEMBER VÉGÉN

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2016-BAN AZ ELŐZETES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

MotoGP 2009 Magyarország

A VAS MEGYEI TURIZMUS SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE, TERVEI ÉS LEHETŐSÉGEI DR. KONDORA BÁLINT - ELNÖK

Franciaország. Marketingterv

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2015-BEN A VÉGLEGES ADATOK SZERINT. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatói

Ön szerint mennyiben változott a szervezetéhez tartozó terület turizmusa a TDM szervezetek megjelenése előtti időkhöz képest?

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Gazdaságfejlesztés térségfejlesztés - eseménymarketing

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben

A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés évi egyszerűsített éves beszámolóhoz. /

Az idegenforgalom alakulása Észak-Magyarországon

BudapestKözép-Dunavidék

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE EGÉSZSÉGTURISZTIKIAI POTENCIÁLJÁNAK VIZSGÁLATA

IDEGENFORGALOM ALAKULÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

összesen ifjúsági szállás, közösségi szállás magánszálláshely, szálloda, hotel Nem üzleti célú panzió, fogadó kemping üdülőház szálláshely

A időszak turizmusfejlesztési tervei június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a as uniós programtervezés

Átírás:

Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013. február

Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság 3300 Eger, Bajcsy Zs. út 1. tárgy: Tájékoztató Borsod Abaúj Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előzmény: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés kérése Igazgatóságunk a rendelkezésre álló statisztikai adatok, és tapasztalatok birtokában rövid helyzetértékelést készített a megye turisztikai helyzetéről. A tájékoztatóban elemezzük az Észak-magyarországi régióban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a turisztikai szálláshelyek kapacitásainak, vendégforgalmának, és vendégéjszaka számának változásait 2008-2012 év legfontosabb turisztikai mutatói alapján. A tájékoztató rövid kimutatást tartalmaz a ROP legfrissebb B-A-Z megyei nyertes turisztikai pályázatairól, az attrakció-, szállás- és szervezetfejlesztési projektekről, ezek várható hatásairól, szinergiájáról. A stratégia készítéséhez megfogalmazzuk az ágazat regionális illetve megyei szintű legfontosabb problémákat és célokat. Az Észak- magyarországi turisztikai régió piaci helyzete Az Észak-magyarországi turisztikai régió a harmadik legkedveltebb úti cél a magyar utazóközönség körében, derül ki a Magyar Turizmus Zrt. 2012. évi kutatási jelentéséből. A KSH adatok alapján elmondható, hogy a 2011. évi sikeres turisztikai szezon után, 2012-ben további növekedés tapasztalható mind a vendégek (+4,9%), mind a vendégéjszakák (+5,2%) vonatkozásában, a január-november időszakban, a régióban. Az Északmagyarországi régió elmúlt 6 éves teljesítménye a magyar desztinációk, turisztikai régiók körében kiemelkedő mind a belföldi, mind a külföldi piacokat illetően. A magát egészségtudatos hegyvidéki desztinációnak pozícionáló régió a legnagyobb magán illetve falusi szálláshely kapacitással rendelkezik hazánkban. Az elmúlt években az országos belföldi kereslet 1,3%-os emelkedése mellett az Észak-magyarországi régióban 22,9%-kal több vendégéjszakát regisztráltak a nem kereskedelmi ún. egyéb szálláshelyek. Az Észak-magyarországi régióban több önálló, a belföldi piacon jól kommunikálható úti cél, desztináció létezik. Az elmúlt évek turisztikai fejlesztéseinek köszönhetően a megújult szállodákban a Gyöngyös-Mátra térsége 2007-2011 között 23%-os vendégéjszaka bővülést ért el, Nógrádban a kapacitások szűkülése ellenére 13,8%-os növekedés volt tapasztalható a vizsgált időszak alatt, Tokaj- Zemplén térségében 9%-os kapacitásbővülést 4%-os vendégforgalom bővülés kísérte. A régió vendégforgalmát jelentősen meghatározó Eger és térségében a kapacitások közel 25%-kal estek vissza a vizsgált időszakban, a vendégforgalom stagnál (588 ezer vendégéjszakával) az utóbbi években. Miskolc és térsége a 15%-os kapacitásbővülés ellenére csökkenő vendégforgalomról (-3,6%) adhat számot az elmúlt öt évben. Hasonlóan teljesített Aggtelek és térsége is. 1

A legtöbb világörökségi helyszínnel büszkélkedő hegyvidéki desztináció vendégforgalma az öko, aktív és gyógyvizeire épített egészségturisztikai kínálata mellett viszonylag erős szezonalitást mutat. A legtöbb vendég a nyári hónapokban érkezik a régióba. Az elmúlt években a kommunikáció egyik célja az előszezoni és utószezoni vendégforgalom élénkítése, mely tevékenység sikeresnek bizonyul, hiszen a trendvonalak egyértelműen a tavaszi és őszi hónapok népszerűségének növekedését mutatják. A kapacitások alakulása 2008-2012 között Forrás: KSH, RMI elemzés A kereskedelmi szállások (hotelek, panziók, ifjúsági szállások, kempingek) férőhely száma az utóbbi öt évben 5,9 % emelkedett B-A-Z megyében, a megyében található szállások kapacitása adja az Észak-magyarországi kereskedelmi szálláskapacitás 55-57%-át. 2

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 2008-2012 között Forrás: KSH, RMI elemzés A kereskedelmi és egyéb szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák B-A-Z megyében a vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutatnak(-5%), míg régiós szinten +9% növekmény realizálódott. B-A-Z megyében a külföldi vendégéjszaka számok 2%-al növekedtek, míg a vendégforgalom jelentős hányadát biztosító belföldi vendégéjszaka számok viszont 7%-al csökkentek. Forrás: KSH, RMI szerkesztés A vizsgált adatokból kiderül, hogy növekedtek a kapacitások, növekedtek a férőhelyek számai, ezzel egy időben a vendégéjszaka számok csökkenő tendenciát mutatnak. 3

Egyéb szállásadás, Falusi vendégfogadás pozitív változásai Forrás: KSH, RMI elemzés A nem kereskedelmi szálláshelyek, ún. egyéb szálláshelyek, és azon belül a falusi szálláshelyek vendégéjszaka számaiban 10,7% növekmény realizálódott az Északmagyarországi régióban. B-A-Z megyében ugyanezen időszakban +15,8%-os volt a növekedés. Ezen szálláshelyek megyei részaránya 36,2 %. Forrás: KSH, RMI elemzés Észak-Magyarország turisztikai térségeinek trendjei Vendégéjszakák számának alakulása térségenként 2007-2011 között 4

Forrás: KSH, RMI elemzés A három jól kommunikálható, önálló desztinációként is funkcionáló térség közül kettő- Miskolc- Aggtelek- termék életgörbéje a vendégéjszakák trendvonalából ítélve túl van a telítődési ponton, leágazó szakaszban van. Kapacitások, férőhelyek alakulása térségenként 2007-2011 között Forrás: KSH, RMI elemzés Mindhárom turisztikai térségben kapacitásbővülés ment végbe a vizsgált időszakban. Vélhetően a nagyobb vonzerőt képező attrakciófejlesztések elmaradtak Miskolcon és Aggtelken, míg Zemplén sikeresen választott kitörési stratégiát és lépett a termékfejlesztés útjára. Bevételek alakulása térségenként 2007-2011 között 5

Forrás: KSH, RMI elemzés Miskolcon és térségében a bővülő kapacitások ellenére, a vendégforgalom csökkenése mellett, az árbevételek csökkentek a vizsgált időszakban. Zemplén esetében növekedés tapasztalható mind kapacitásban, mind forgalomban, mind árbevételben. Aktuális ROP nyertes BAZ megyei turisztikai pályázatok (forrás: www.nfu.hu) Kiemelt turisztikai termék - és attrakciók fejlesztése - 2 db nyertes - 1 034 300 000 Ft támogatás - Edelény Edelényi Kastélysziget Kulturális-Turisztikai Központ II. fejlesztési ütem: A kulturális és turisztikai központ innováción alapuló kínálatfejlesztése országos hírű gyűjtemények elhelyezésével és a Kastélysziget teljes rehabilitációjával 900.000.000 Ft - Füzér Füzéri Várgondnokság Élő vár Zemplénben 1 343 000 00 Ft Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése - 8 db nyertes - 3 218 316 235 Ft támogatás - Mezőkövesd A Zsóry-fürdő komplex fejlesztése, gyógyászati és új élményelemekkel való bővítése 484 070 497 Ft Lillafüredi DVTK Szabadidőpark beruházás 352 146 427 Ft Lillafüredi libegő és kapcsolódó attrakciók telepítése 479 204 522 Ft - Tokaj Hegyaljai élményutazás a Tokaji Borhajóval 356 519 450 Ft "Reformáció-Emlékutak - Zarándokutak" 326 986 116 Ft - Ózd Ózdi gyártörténeti emlékpark és élménykomplexum kialakítása 496 063 000 Ft - Regéc A Regéci Vár fejlesztése 496 380 000 Ft - Rátka Sport és Túraközpont létrehozása 226 946 223 Ft 6

Üzleti célú szálláshelyek fejlesztése - 6db nyertes - 1 664 144 884 Ft támogatás - Szikszó Hell Ring Hotel Szikszó 500 000 000 Ft - Szerencs A szerencsi Meggyes Panzió fejlesztése - Meggyes Hotel** létrehozása 200.062.051 Ft Lévay Villa Hotel bővítése, 76 100 570 Ft - Mezőkövesd I. osztályú üdülőházak és központi épület építése a Zsóry Fürdő területén 266 049 791 Ft - Mád A HOTEL BOTRITISZ létrehozása Mádon 262 763 157 Ft - Tokaj Tokaj*** építése 359 169 315 Ft Helyi és térségi turisztikai desztinációs menedzsment szervezetek és turisztikai klaszterek létrehozása és fejlesztése 3db nyertes - 161 299 667 Ft -támogatás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Turisztikai értékek és szolgáltatások integrációja által generált termékfejlesztés innovatív klaszter létrehozásával 71 841 038 Ft A miskolci helyi TDM szervezet fejlesztése 49 921 865 Ft KULTMIX - összefogás a kulturális turisztikai attrakciókért Miskolcon és térségében 39 536 764 Ft Összegzés A belföldi kereslet továbbra is meghatározó mind a régióban, mind B-A-Z megyében. A belföldi kereslet növekedése lassú növekedést mutat országos szinten, taktikai kampányokkal a részesedés a belföldi forgalomból fokozható. A külföldi vendégfogalom növekszik, lengyel, szlovák küldő területek meghatározóak. Jelentős forgalom növekedés érhető el koncentrált marketing kampányokkal. Az Észak-magyarországi régió közel 7 éve országos viszonylatban jól teljesít (Budapest és Balaton után a 3.-4. helyen Nyugat-Dunántúllal) A régióban Heves megye szálláshelyei és attrakciói biztosítják a vendégforgalom jelentős részét (Eger és térsége), a legdinamikusabban növekvő térség Gyöngyös-Mátra. A B-A-Z megyei kereskedelmi szálláshely kapacitások növekedtek az utóbbi két évben, további jelentős bővülés tapasztalható. Az árbevételek csökkennek, negatív árspirál veszélye jelentős. A B-A-Z megyei vendégéjszaka számok csökkenése ellentétes a régiós trendekkel. Az érdeklődés fenntartásához kiemelt attrakciós fejlesztések szükségesek. 7

Az ún. egyéb szálláshelyek, és falusi szálláshelyek jól teljesítenek régiós és megyei szinten is. Jelentős attrakció-, szállás- és szervezeti fejlesztések várhatóak a jövőben, (TDM, Klaszter), melyek a tendenciákat képesek megfordítani. Legnagyobb problémák Dinamikusan növekedő régiós vendégszám mellett, csökkenő B-A-Z megyei vendégéjszaka számok, alacsony kapacitáskihasználtság, alacsony tartózkodási idő, alacsony költés, kevés a külföldiek aránya Országos és nemzetközi viszonylatban jelentős vonzerővel bíró térségek ún. superior környezetének hiánya, és a térségek alacsony szinergiája. A helyi és térségi TDM rendszer működése még nem kielégítő, nem optimális (kommunikációs, HR, finanszírozási problémák) Legfontosabb célok A belföldi és külföldi vendégéjszakák számának növelése (külpiaci növekedés, tartózkodási idő növelés, új fizetőképes célcsoportok megszólítása) Szakképzett humánerőforrás megtartása, képzése, szolgáltatói, települési, térségi szintű foglalkoztatás, képzés, küldetés. B-A-Z megye az Észak-magyarországi és Tisza-tavi turisztikai régiókon keresztül- piaci pozíciójának erősítése a belföldi és külföldi utazóközönség körében, a térségek kommunikációján keresztül. Eger, 2013. február 6. Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság 8