Indikátorpéldák a gyermekvédelmi szakellátás, javítóintézeti nevelés területén pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak minősítéséhez A gyermekvédelmi szakellátás, javítóintézeti nevelés területére készült indikátorpéldák értelmezése során a következőképpen szükséges eljárni: Az indikátorpéldák, mint megnevezésük is mutatja, példálózó jellegűek, az egyes indikátoroknak az e-portfólió, a foglalkozáslátogatás, illetve az értékelési interjú során való értelmezését hivatottak illusztrációs jelleggel, mintegy sorvezetőként elősegíteni a minősítésben részt vevő szakértő számára. A minősítési eljárás céljára készült e-portfólió, a meglátogatott foglalkozás vagy az elkészített interjú során az egyes indikátorok az itt felsoroltakhoz képest eltérő módon nyilvánulhatnak meg. Valamennyi esetben a minősítési eljárásban részt vevő pedagógus-munkaköréhez tartozó példákat szükséges értelmezni, így például a vezetői (igazgató, igazgatóhelyettes, területi gyermekvédelmi szakszolgálat szakmai vezető stb.) beosztással, megbízással rendelkezők minősítése esetében a pedagógus-munkaköre szerinti oszlopban található példák vonatkoznak. A nevelőszülői tanácsadó, javítóintézeti utógondozó munkakörökben önálló indikátorpéldák csak az értékelési interjúhoz készültek, az e-portfólió értékeléséhez a nevelő, szakoktató munkakör releváns indikátorpéldáit javasoljuk felhasználni. Nevelőszülői tanácsadói munkakör esetén az egyes kompetenciák értékelésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a nevelőszülői tanácsadó nem csak közvetlenül, hanem a nevelőszülő szakmai munkájának támogatójaként közvetve is hat az ellátottakkal és családjaikkal folytatott szakmai munkára. Ezt a kettős feladatot az indikátorpéldákban is igyekeztünk megragadni. Például a nevelőszülői tanácsadó az értékelési interjún bemutatja, hogy a családlátogatás alkalmával milyen módon, milyen módszerekkel segítette elő az ellátott(ak) komplex fejlesztését, az ellátott(ak) önálló problémamegoldó képességének fejlesztését, milyen tanácsokkal segítette a nevelőszülő ez irányú tevékenységét (4.4.) A pszichológus, gyógypedagógus, családgondozó munkakörök indikátorpéldáit mind a megyei/fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságban, mind a gondozási helyen (gyermekvédelmi szakellátási intézményben, javítóintézetben) működő pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus pedagógus-munkakörűek minősítéséhez egyaránt javasoljuk. A nevelőszülői hálózat szakmai vezetője, a gyermekotthon-vezető, a javítóintézeti otthonvezető (a továbbiakban: vezető pedagógus-munkakörök) esetében a kiegészítő útmutatóban foglaltaknak megfelelően az e-portfólió értékelésénél a következő lehetőségeket szükséges figyelembe venni: - Foglalkozási terv, vélemény: a vezető pedagógus-munkakörűnek amennyiben nem a vezetői team csoportos foglalkozási tervét készíti el lehetősége van a végzettsége és/vagy az általa vezetett intézmény szolgáltatótevékenység-formájához igazodó pedagógus-munkakörök szerinti foglalkozási terv, valamint vélemény készítésére, így e dokumentumok értékelésénél e végzettségek, illetve pedagógusmunkakörök indikátorpéldái vehetők figyelembe. - Esetleírás: a vezető pedagógus-munkakörű feldolgozhat saját esetet is, felhasználva a beosztotti munkakör(ök)höz tartozó a kiegészítő útmutatóban meghatározott dokumentumtípust, illetve fel- Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 1
dolgozhat egy munkatárs által vitt esetet úgy, hogy azt a kiegészítő útmutatóban meghatározott szempontsort követve vezetői szemszögből interpretálja, így e dokumentum értékelésénél a vezető saját végzettségén kívül a releváns beosztotti munkakör(ök) indikátorpéldái vehetők figyelembe. Szakmai alapelvünk, hogy az indikátorok mind az e-portfólió, mind a foglalkozáslátogatás/értékelési interjú alapján a feltöltött dokumentumok teljes körét és valamennyi megjelenő szakmai (gondozási-nevelési-fejlesztési) folyamatot tekintve kerüljenek beazonosításra és értékelésre. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 2
Indikátorok 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szakterületi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a munkaköréhez szükséges szakmódszertani tudással. 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szakmai feladatok, szaktudományos, szakterületi tudás Az e-portfólió alapján A gondozás, nevelés, fejlesztés megvalósításához szükséges tudást birtokolja, ismeri azok konkrét elemeit, jellemzőit, különbségeit, azok hátterében meghúzódó jelenségeket, és ezek tükröződnek az egyes dokumentumokban, reflektálásai önfejlesztő célúak. tükröződik, hogy az általa megvalósított gondozás, nevelés, fejlesztés során a módszerek széles tárházát megfelelően, tudatosan alkalmazza, illetve elemzően reflektál ezekre. Nevelő, szakoktató A foglalkozáslátogatás alapján Foglalkozásainak tartalma szakszerű/korszerű, a cél- és feladatrendszer koherens. A foglalkozásokat tanulás/fejlődés/személyis égfejlesztéstámogatási szempontból eredményesen tartja. A foglalkozásai logikus felépítésűek. Az általa megvalósított foglalkozás során a módszerek széles tárházát megfelelően, tudatosan alkalmazza. A foglalkozáslátogatás értékelése során szakszerűen indokolja a módszer választását, elemzi annak megvalósulását, eredményességét, elemzően reflektál. Nevelőszülői tanácsadó, utógondozó Az értékelési interjú alapján A családlátogatás megtervezése a célnak és a feladatnak megfelelően tudatosan felépített, megvalósítása szakszerű. A látogatás az ellátott gondozása, nevelése, személyiségfejlesztésének támogatása, a család fejlesztési céljainak szempontjából eredményes. A családlátogatásra történő felkészülés és annak megvalósítása során a módszerek széles tárházából megfelelően, tudatosan választ. Az értékelési interjú során szakszerűen indokolja a módszer választását, elemzi annak megvalósulását, hatékonyságát, elemzően reflektál. Pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, családgondozó Az e-portfólió alapján Az értékelési interjú alapján Ismeri a gyermek Ismeri és érti a fejlődésének normál gyermek fejlődé- folyamatát, sének normál továbbá az atipikus folyamatát, az fejlődés konkrét atipikus fejlődés elemeit, jellemzőit, okait és jellemzőit, illetve a különbségeket, diagnosztikai, annak hátterében fejlesztő, illetve meghúzódó terápiás munká- jelenségeket, s ezek jának bemutatása tükröződnek az során ezen ismeretek egyes dokumentumokban megjelen- és reflexiókbannek. tükröződik, hogy az általa megvalósított diagnosztikai, fejlesztő, munkája során a módszerek széles tárházát megfelelően, tudatosan alkalmazza, illetve elemzően reflektál ezekre. Munkája kapcsán a megfelelő diagnosztikai, fejlesztő, illetve terápiás eljárások alkalmazásáról számol be. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 3
1.3. Fogalomhasználata pontos, következetes. 1.4. Használja a szakterületen belüli és más szakterülettel való kapcsolódási lehetőségeket. E-portfóliója minden elemében pontosan és adekvátan alkalmazza a szakterminológiát. Átfogó tudással rendelkezik a gyermekvédelem és a kapcsolódó szakterületek összefüggéseiről és a kompetenciahatárokról. A dokumentumok kapcsolódási pontokat, utalásokat tartalmaznak az egyes szakterületek ismeretanyagának együttes alkalmazhatóságára. A foglalkozás során pontos és adekvát fogalmazást használ, saját hibáit javítja, az ellátottak tévedéseit megfelelő módszerrel korrigálja. A foglalkozás során figyel az ellátottak jellemzőire, pl. ADHD gyermekek esetében rövidebb időtartamú feladatokat ad, értelmi fogyatékosok esetében nagyobb sorközzel készült feladatlapot használ. Az értékelési interjú során fogalomhasználata pontos és adekvát. Az ellátottal és családjával folytatott munka során észleli a fogalomhasználat esetleges pontatlanságából adódó nehézségeket, ezeket korrigálja, megfelelő módon magyarázza. A családlátogatásra történő felkészülés során épít a gyermekvédelem és a kapcsolódó szakterületek ismeretanyagára, pl. a nevelőszülő képzése során megszerzett ismereteire, kompetenciáira alapozva fejleszti szakmai készségeit, képességeit, utógondozói munka során épít az igazságszolgáltatási rendszer szereplőivel, különösen a pártfogó felügyelőkkel való együttműködésre. E-portfóliója minden elemében pontosan és adekvátan alkalmazza a szakterminológiát. Átfogó tudással rendelkezik a szakterülete és a gyermekvédelem összefüggéseiről, valamint a kompetenciahatárokról. A dokumentumok kapcsolódási pontokat, utalásokat tartalmaznak az egyes szakterületek ismeretanyagának együttes alkalmazhatóságára. Az általa megvalósított diagnosztikai, fejlesztő, munkája során a módszerek széles tárházát megfelelően, tudatosan alkalmazza. Az interjú során szakszerűen indokolja a módszer választását, elemzi annak megvalósulását, eredményességét. pontos és adekvát fogalmazást használ. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 4
1.5. Képes felmérni az ellátottak, családjaik meglévő állapotát, szükségletét, az eddigi gondozási, nevelési, fejlesztési folyamat eredményeit, és erre építi szakmai tevékenységét. 1.6. A rendelkezésére álló szakmai, módszertani anyagokat, eszközöket ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja. A dokumentumok tartalmazzák mindazokat az ellátottak állapotára, szükségleteire vonatkozó információkat, amelyekre építve tevékenységét megtervezte. tükröződik, hogy az általa megvalósított gondozás, nevelés, fejlesztés során a szakmai anyagokat, módszereket, eszközöket megfelelően, tudatosan alkalmazza, illetve elemzően reflektál ezekre. A foglalkozás során figyelembe veszi az ellátott vagy ellátotti csoport aktuális állapotát (pl. meglévő tudásszint, krízishelyzet, új ellátott a csoportban). A rendelkezésre álló, foglalkozásokat segítő anyagokat, eszközöket kritikusan és adaptívan alkalmazza. A családlátogatásra történő felkészülés és annak megvalósítása során figyelembe veszi az ellátott és családjai aktuális állapotát (pl. új gyermek befogadása a nevelőszülői családba, nem várt információ a vérszerinti szülőről), ennek megfelelően tudatosan alakítja stratégiáját, s az értékelési interjú alkalmával elemzően reflektál a stratégia eredményességére. Az értékelési interjú során bemutatja, hogy a családfejlesztés során a rendelkezésre álló szakmai, módszertani anyagokat adekvát módon alkalmazta, pl. a nevelőszülő és a gyermekvédelmi gyám együttműködésének elősegítésében, az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek családba történő beillesztésében támaszkodott módszertani útmutatókra, utógondozói munka esetében pl. az önálló életre való felkészítés módszertanára. A dokumentumok tartalmaznak az ellátottak állapotára, szükségleteire vonatkozó információkat, amelyekre építve tervezte meg tevékenységét és fogalmazta meg javaslatait. tükröződik, hogy az általa megvalósított diagnosztikai, fejlesztő, munkája során a szakmai anyagokat, módszereket, eszközöket megfelelően, tudatosan alkalmazza, illetve elemzően reflektál ezekre. Az interjúban bemutatja, hogy tevékenységét az ellátottak állapotára, szükségleteire vonatkozó információk alapján végzi. beszámol arról, hogy diagnosztikai, fejlesztő, munkájával hogyan kapcsolódik a gyermekvédelmi célok megvalósulásához, és miként segíti ezzel az ellátottak hoszszabb távú érdekeit. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 5
1.7. Az adott feladathelyzetnek megfelelő, változatos fejlesztési módszereket, eszközöket alkalmaz. 1.8. Törekszik az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek felismertetésére. korszerű módszerek, változatos munkaformák jelennek meg. Tevékenységét az innovációra való nyitottság jellemzi. tükröződik az elméleti ismeretek és azok gyakorlati alkalmazhatóságának és alkalmazásának összekapcsolása. Az ellátotthoz, ellátotti csoporthoz, célhoz és tartalomhoz adaptált módszereket alkalmaz. Együttműködést generáló munkaformákat alkalmaz. Motiváló fejlesztési, nevelési stratégiát alkalmaz. Foglalkozásvezetésére az innovációra való nyitottság jellemző. A foglalkozásokban megjelenik az ismeretek és a valós élethelyzetek kezelése közötti összefüggések bemutatása. Foglalkozásvezetése gyakorlatorientált, a saját élményű ismeretszerzési folyamatok előtérbe kerülnek. Biztosítja az ellátotti tudás kipróbálhatóságát. Pl. élménypedagógiai elemek alkalmazása, az ismeretek összekapcsolása a munka és a gazdaság világával. Az ellátott gondozása, nevelése, fejlesztése érdekében innovatív módon alkalmaz változatos fejlesztési módszereket és eszközöket, s ezt a tudást az ellátott családjának (nevelőszülői család, vér szerinti család) is átadva, velük együttműködésben alkalmazza. A családlátogatásra történő felkészülés során, az ellátott gondozásának, nevelésének, fejlesztésének tervezésekor épít az ellátott családjának (nevelőszülői család, vér szerinti család) az eszközök hatékonyságára vonatkozó tapasztalataira, visszacsatolására. Fiatal felnőtt ellátott esetében a nevelőszülőt/vér szerinti szülőt a praktikus életvezetési ismeretek átadásának és begyakoroltatásának fontosságában erősíti. az ellátott, ellátotti csoport igényeinek leginkább megfelelő korszerű módszerek, változatos munkaformák jelennek meg. tükröződik az elméleti ismeretek és azok gyakorlati alkalmazhatóságának és alkalmazásának összekapcsolása. ismerteti, hogyan alakította tevékenységét az ellátott vagy ellátotti csoport aktuális állapotához (pl. meglévő tudásszint, krízishelyzet). meggyőzően ismerteti, hogy a rendelkezésre álló diagnosztikai, fejlesztő, anyagokat, eszközöket megfelelően választotta ki és alkalmazta. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 6
1.9. Ellátottakat, családjaikat segíti az online tartalmak befogadásának, feldolgozásának, felhasználásának, továbbadásának kritikus, etikus módjának kialakításában. Tevékenységrendszerében megjelennek az online médiahasználat jogi és etikai vonatkozásai, az online információk megfelelő feldolgozására és megosztására való nevelés. Az online tartalmakat tudatosan tervezi, és célhoz kötötten alkalmazza foglalkozásain. Az ellátott, vér szerinti és nevelőszülői családja kapcsolatában, kapcsolattartásában fokozott figyelmet fordít az online eszközök és tartalmak kritikus és etikus használatának megismertetésére, biztonságos alkalmazására. Tevékenységrendszerében megjelennek az online médiahasználat jogi és etikai vonatkozásai, az online információk megfelelő feldolgozására és megosztására való nevelés. bemutatja, hogy diagnosztikai, fejlesztő, illetve terápiás munkája során az ellátotthoz, ellátotti csoporthoz, célhoz és tartalomhoz adaptált módszereket alkalmazott. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 7
Indikátorok 2.1. A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a szakmai előírásokat, az intézmény szakmai programját. 2.2. Munkáját tematikus egységekre és időszakokra bontva is megtervezi. 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Szakmai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Nevelő, szakoktató Nevelőszülői tanácsadó, Pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, családgondozó utógondozó Az e-portfólió alapján A foglalkozáslátogatás Az értékelési interjú alap- Az e-portfólió alap- Az értékelési alapján ján ján interjú alapján A gondozás, nevelés, Foglalkozásait az előzetesen Az értékelési interjú során A diagnosztikai, fejlesztés tervezési, megtervezett beszámol arról, hogy a fejlesztési, terápiás példák segítségé- valamint önreflexiós célok szerint vezeti. A konkrét családlátogatás terveiben, illetve vel bemutatja, dokumentumaiban a szituációhoz igazodva céljának meghatározásakor önreflexiós dokumentumaiban hogy diagnoszti- célok meghatározásából kreatívan tűzi ki az új hogyan vette figyelembe a a kai, fejlesztő, indul ki. Fi- célokat. A célok eléré- szakmai előírásokat, az célok meghatározá- gyelembe veszi a séhez megfelelő feladatokat, intézmény szakmai progsából indul ki. Fi- munkáját az elő- szakmai előírásokat, tevékenyséramját. Amennyiben az gyelembe veszi a zetesen megter- az intézmény szakmai geket választ. releváns, elemző módon szakmai előíráso- programját, bemutatja a célmeghatárokat, az intézmény alapelveit, feladatait. zás adott szituációhoz igazodó szakmai programadatait. változtatását. ját, alapelveit, fel- Gondozási, tervezési, fejlesztési dokumentumai logikusan, tervszerűen vannak felépítve, folyamatjellegűek. Az intézményi szintű szakmai tevékenységei is tudatosan tervezet- Foglalkozásai a gondozási, nevelési, fejlesztési folyamat részeiként illeszthetők egymáshoz. Az értékelési interjú során bemutatja a konkrét családlátogatás szakmai folyamat egészébe történő illeszkedését, a korábban elért eredményekre való építést. Ismerteti a gyermekre, illetve a családra irányuló gondozási, fej- A diagnosztikai, fejlesztési, illetve terápiás dokumentumai logikusan, tervszerűen vannak felépítve, folyamatjellegűek. Az intézményi szintű szakmai tevékeny- vezett célok szerint vezeti. A szituációhoz igazodva kreatívan tűzi ki az új célokat. A célok eléréséhez megfelelő feladatokat, tevékenységeket választ. példák segítségével bemutatja, hogy diagnosztikai, fejlesztő, munkája egy folyamat részeként illeszthetők Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 8
2.3. Komplex módon veszi figyelembe a gondozási, nevelési, fejlesztési folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, az ellátottak, családjaik meglévő tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az ellátási környezet lehetőségeit, korlátait stb. tek, illeszkednek az intézményi tervekhez. Tudatosan épít az intézményi és családi környezet szocializáló hatására. Tervezési dokumentumait az ellátottak meglévő tudására, motiváltságára, életkori sajátosságaira, a meglévő környezet lehetőségeire alapozza, építi. Dokumentumaiban komplex szemléletmód tükröződik. Foglalkozásain az egyéni fejlesztésre is hangsúlyt fektet. A csoportra szervezett folyamatokban is tudatosan differenciál. Gondozási, nevelési, fejlesztési tevékenységei során pedagógiai-pszichológiaiszociálpszichológiai szempontokat követ; az egyént, a személyiséget fejleszti a gondozás, nevelés, fejlesztés összefüggésrendszerében. Foglalkozásain figyelembe veszi az intézményi környezeti hatásokat. lesztési tevékenysége tematikus egységeit, azok céljait (rövid-, közép- és hosszú távon), s ezek megvalósítását. A családlátogatás során épít az ellátott(ak) és családjaik meglévő tudására, motiváltságára, a családi és a tágabb lakókörnyezet nyújtotta lehetőségekre, elérhető támogatásokra. Az ellátási környezet korlátai, az elérhető szolgáltatások hiányosságai esetén a nevelőszülő bevonásával stratégiát dolgoz ki, felvázolva a lehetséges alternatív megoldásokat, felhasználva intézményi, intézményközi kapcsolatrendszerét a külső és belső erőforrások mozgósítása érdekében. Bevonhat pl. másik, tapasztaltabb nevelőszülőt a gondozási, nevelési, fejlesztési folyamat sikeres megvalósítása érdekében. ségei is tudatosan tervezettek, illeszkednek az intézményi tervekhez. Tudatosan épít az intézményi környezet szocializáló hatására. Tervezési dokumentumait az ellátottak meglévő tudására, motiváltságára, életkori sajátosságaira, a meglévő környezet lehetőségeire alapozza, építi. Dokumentumaiból komplex szemléletmód tükröződik. egymáshoz. példák segítségével bemutatja, hogy a diagnosztikai, fejlesztő, munkája során az egyéni szempontokra is hangsúlyt fektet. A csoportra szervezett folyamatokban tudatosan differenciál. A diagnosztikai, fejlesztő, tevékenysége során pedagógiai-pszichológiaiszociálpszichológiai szempontokat követ; az egyénre, a személyiségre is fókuszál. Az interjú során példák segítségével bemutatja, hogy Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 9
2.4. Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. 2.5. A foglalkozási egységet a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A gondozás, nevelés, fejlesztés céljainak megfelelően használja a digitális, online eszközöket. Foglalkozási terveit az ellátottak sajátosságaiból kiindulva, a szakmai előírásoknak megfelelve logikusan építi fel. Az e- portfólióban reflektál tervezése logikai megfelelőségére. A célokhoz és az adott foglalkozáshoz igazodva választ a hagyományos és a digitális oktatási és fejlesztési eszközök közül. Nevelői, oktatói tevékenysége építkező logikát mutat, az egymást követő pedagógiai lépései igazodnak az egyén, a csoport sajátosságaihoz. Családlátogatása során felhívja az ellátott(ak) és a nevelőszülő figyelmét a digitális, online eszközök használatában rejlő lehetőségekre a tájékozódás, ismeretszerzés érdekében. Az értékelési interjú során beszámol arról, hogy az eszközök célszerű használatát miként tudja beépíteni munkájába. Az értékelési interjú során bemutatja a konkrét családlátogatás felépítésének logikáját, annak összefüggéseit, igazodva az adott ellátott, illetve családja(i) sajátosságaihoz. Bemutatja, hogy az adott családlátogatás során honnan hova szeretett volna eljutni. Az értékelési interjú alkalmával reflektál tervezése logikai megfelelőségére. A diagnosztikai, fejlesztési, illetve terápiás céljainak megfelelően használja a digitális, online eszközöket. Diagnosztikai, fejlesztési, illetve terápiás terveit az ellátottak sajátosságaiból kiindulva, a szakmai előírásoknak megfelelve logikusan építi fel. Az e-portfólióban reflektál tervezése logikai megfelelőségére. tevékenysége végzésekor figyelembe veszi az intézményi környezeti hatásokat. példák segítségével bemutatja, hogy a célokhoz és az adott tevékenységhez igazodva választ a hagyományos és a digitális diagnosztikai, fejlesztési és terápiás eszközök közül. példák segítségével bemutatja, hogy a diagnosztikai, fejlesztő, tevékenysége építkező logikát mutat, az egymást követő szakmai lépései igazodnak az egyén, a csoport sajátosságaihoz. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 10
2.6. Az ellátottak tevékenységét, a gondozási, nevelési, fejlesztési folyamatot tartja szem előtt. 2.7. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. A tevékenységek szervezését a komplex személyiségfejlesztés jegyében valósítja meg. Személyiségközpontú és tanulástámogató foglalkozásokat tervez, szervez és valósít meg. A tanulási folyamatokban tudatosan épít a csoportdinamikai folyamatokra, az egyén fejlődése érdekében használja a közösségfejlesztés lehetőségeit. Személyiségfejlesztő feladatokkal segíti a szociális fejlődést és a megfelelő viselkedési normák elsajátítását. Személyiségközpontú és tanulástámogató foglalkozásokat tart. Tevékenységében szerepet szán a kortárs interakcióknak, ezek szabályozó, irányító funkcióját hasznosítja. A közösségépítés érdekében törekszik az értékek és az elvárt viselkedésformák közvetítésére. Foglalkozásain követendő mintákra épít. A családlátogatás alkalmával a nevelőszülőnek (szülőnek) törekszik átadni olyan módszereket, gyakorlatokat, amelyeket gondozási, nevelési tevékenysége során az ellátott fejlesztése érdekében alkalmazni tud. Tanácsadói munkája során használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Az értékelési interjú alkalmával beszámol arról, hogy a konkrét ellátott(ak) és az adott családstruktúra esetében erre mennyiben nyílt lehetősége. A tevékenységek szervezését a komplex személyiségfejlesztés jegyében valósítja meg. Ellátottközpontú és tanulástámogató diagnosztikai, fejlesztési tevékenységeket tervez és szervez. Amennyiben releváns, a tanulási folyamatokban tudatosan épít a csoportdinamikai folyamatokra, az egyén fejlődése érdekében használja a közösségfejlesztés lehetőségeit. példák segítségével bemutatja, hogy a diagnosztikai tevékenysége során felméri, illetve fejlesztő tevékenysége során fejlesztő feladatokkal támogatja a szociális fejlődést és a megfelelő viselkedési normák elsajátítását. Terápiás tevékenysége során ellátottközpontú és fejlesztő, tanulástámogató foglalkozásokat tart. példák segítségével bemutatja, hogy tevékenysége során milyen módon veszi figyelembe a kortárs interakciókat, ezek szabályozó, irányító funkcióját. Amennyiben Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 11
2.8. Alkalmazza a differenciálás elvét. 2.9. Tudatosan törekszik az ellátottak, családjaik motiválására, aktivizálására együttműködésük érdekében. A tervezési dokumentumai tükrözik a differenciált fejlesztés-nevelés-oktatás alapelveinek alkalmazását. Önreflexiójában megjelenik a differenciálás értékelése. Dokumentumaiban a célnak és az ellátottak sajátosságainak megfelelően tervezi a külső és a belső motiválás lehetőségeit, az érdeklődés felkeltésének és Foglalkozásain egységes és differenciált tanulási lehetőségeket is biztosít az ellátottaknak. Törekszik az egyéni sajátosságok és képességek szerinti differenciálásra. Foglalkozásain hatékonyan és széles eszköztárral, folyamatosan motivál. Bizalmat és támogatást nyújt a motiváció tartós fenntartásához és belsővé válásához annak érde- Ha a konkrét családlátogatás esetén releváns (pl. testvéreket vagy több gyermeket nevelő nevelőszülő esetében), az értékelési interjú során beszámol arról, hogy a nevelőszülőnek (szülőnek) milyen segítséget nyújtott a differenciálás elvének alkalmazásában, illetve saját tanácsadói munkájában ezt hogyan sikerült alkalmaznia, példát mutatva ezzel a gondozási, nevelési feladatokat ellátó nevelőszülőnek (szülőnek). Az értékelési interjú alkalmával beszámol arról, hogyan, milyen eszközökkel motiválja az ellátottakat és családjaikat, hogyan törekszik az érdeklődés felkeltésére és fenntartására. Beszámol arról is, hogy A tervezési dokumentumai tükrözik a differenciált fejlesztés-nevelésoktatás alapelveinek alkalmazását. Önreflexiójában megjelenik a differenciálás értékelése. Dokumentumaiban a célnak és az ellátottak sajátosságainak megfelelően tervezi a külső és a belső motiválás lehetőségeit, az érdeklődés felkel- releváns, ismerteti a közösségépítés érdekében tett törekvését, az értékek és az elvárt viselkedésformák közvetítését. példák segítségével bemutatja, hogy tevékenységében egységes és differenciált diagnosztikai, fejlesztési, illetve terápiás lehetőségeket is biztosít az ellátottaknak. Törekszik az egyéni sajátosságok és képességek szerinti differenciálásra. példák segítségével bemutatja, hogy a diagnosztikai, fejlesztő, tevékenysége során hatékonyan Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 12
2.10. Tudatosan tervezi a foglalkozási egység céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, eszközöket. fenntartásának módszereit. Önreflexiójában megjelenik a motiválás hatékonyságának értékelése. A választott módszerek, stratégiák, eszközök a kitűzött célokhoz illeszkednek. Önreflexiójában megjelenik az alkalmazott módszer, stratégia, eszköz megfelelősége. kében, hogy az ellátott saját céljai szolgálatába állíthassa tanulási képességeit (önszabályozó tanulás). A foglalkozásokon célszerűen választ ismeretbővítő és fejlesztő stratégiákat. A foglalkozásokon alkalmazott stratégia, módszer, eszköz segíti, támogatja, szolgálja a foglalkozás céljának elérését. tanácsadói munkája során hogyan bővítette a nevelőszülő motivációs eszköztárát. Az értékelési interjú során beszámol arról, hogy a családlátogatás alkalmával elérni kívánt célhoz milyen szempontok mentén választott stratégiát, módszert, eszközt, s reflektál annak megfelelőségére is. tésének és fenntartásának módszereit. Önreflexiójában megjelenik a motiválás hatékonyságának értékelése. A választott módszerek, stratégiák, eszközök a kitűzött célokhoz illeszkednek. Önreflexiójában megjelenik az alkalmazott módszer, stratégia, eszköz megfelelősége. és széles eszköztárral, folyamatosan motivál. Bizalmat és támogatást nyújt a motiváció tartós fenntartásához és belsővé válásához annak érdekében, hogy az ellátott saját céljai szolgálatába állíthassa tanulási képességeit (önszabályozó tanulás). példák segítségével bemutatja, hogy a diagnosztikai, fejlesztő, tevékenysége során célszerűen választ vizsgálati, fejlesztő és terápiás stratégiákat. A diagnosztikai, fejlesztő vagy terápiás tevékenysége során alkalmazott stratégia, módszer, Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 13
2.11. 2.12. eszköz segíti, támogatja, szolgálja a tevékenység céljainak elérését. példák segítségével bemutatja, hogy a diagnosztikai, fejlesztő, tevékenysége során alkalmazott módszertani megoldásai a célhoz, az adott vizsgálati, fejlesztési vagy terápiás helyzethez igazodnak. A tervezettekhez képest a tevékenység végzése során, szükség esetén módszert tud váltani, ehhez módszertani kultúrája mozgásteret biztosít. példák segítségével bemutatja, hogy a diagnosz- Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Terveit a foglalkozási egység eredményessége függvényében A feltöltött dokumentumok széles módszertani eszköztár ismeretét és alkalmazását tükrözik. Vállalkozik új eljárásmódok kipróbálására, kialakítására. Tevékenysége eredményeit önkritikusan elemzi, reálisan értékeli, és ennek meg- A foglalkozásokon alkalmazott módszertani megoldásai a célhoz, a pedagógiai helyzethez igazodnak. A tervezettekhez képest a foglalkozásokon szükség esetén módszert tud váltani, ehhez módszertani kultúrája mozgásteret biztosít. Foglalkozás közben rugalmasan alkalmazkodik az aktuális helyzethez az eredmé- Az értékelési interjú során beszámol arról, hogy a családlátogatásra készülve milyen lehetséges módszertani megoldások merültek fel az elérni kívánt cél érdekében. Számba véve a kockázati tényezőket, hogyan készült különféle helyzetek kezelésére, s a családlátogatás során szükség volt-e a tervezetthez képest módszert, eljárásmódot változtatni. Az értékelési interjú során beszámol arról, hogy a családlátogatás megvalósítását mennyiben tekinti A feltöltött dokumentumok széles módszertani eszköztár ismeretét és alkalmazását tükrözik. Vállalkozik új eljárásmódok kipróbálására, kialakítására. Tevékenysége eredményeit önkritikusan elemzi, reálisan értékeli, és Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 14
felülvizsgálja. felelően alakítja a további gondozásinevelési-fejlesztési tevékenységeit. nyesség érdekében. Reálisan értékeli foglalkozásának eredményességét. eredményesnek, értékeli az elérni kívánt cél, a választott eszközök, módszerek tekintetében. Kitér arra, hogy az adott családlátogatás eredményessége, illetve eredménytelensége hogyan befolyásolja a szakmai folyamat további lépéseit. ennek megfelelően alakítja a további diagnosztikai, fejlesztési vagy terápiás tevékenységeit. tikai, fejlesztő, tevékenysége során rugalmasan alkalmazkodik az aktuális helyzethez az eredményesség érdekében. Reálisan értékeli tevékenységének eredményességét. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 15
Indikátorok 3.1. Épít az ellátottak, családjaik szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani motivációjukat. 3. kompetencia: A tanulási folyamat támogatása A fejlődési folyamat támogatása Nevelő, szakoktató Az e-portfólió alapján és a reflexiókban tükröződik, hogy az ellátottak, családjaik gondozási, nevelési, fejlesztési folyamatát tudatosan építi fel, amelynek tervezése során figyelembe veszi a szükségleteket, az elérendő célokat. A folyamat megtervezése során az ellátottat bevonja a célok és azok eléréséhez szükséges eszközök meghatározásába a saját felelősségvállalás erősítése érdekében (pl. szerződéskötés). A foglalkozáslátogatás alapján A foglalkozás tervezése során épít az ellátott vagy az ellátotti csoport jellemzőire, speciális igényeire. A megvalósítás során felismeri az egyéni szükségleteket, az aktuális helyzetből fakadó a tervtől eltérő tartalmi és módszertani igényeket. Ezeknek megfelelően alakítja a programot annak érdekében, hogy a foglalkozáson a résztvevők motivációját fenn tudja tartani. Nevelőszülői tanácsadó, utógondozó Az értékelési interjú alapján A családlátogatás tervezésekor épít az ellátott(ak) és családjaik szükségleteire, speciális igényeire. Az értékelési interjú során beszámol arról, hogy a megvalósítás során megjelenteke olyan aktuális, a helyzetből fakadó új igények, amelyekre reflektálnia kellett, hogy fenntartsa motivációjukat. Pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, családgondozó Az e-portfólió alapján Az értékelési interjú alapján és a reflexiók- beszámol arról, ban tükröződik, hogy diagnosztikai, hogy az ellátottak, fejlesztő, illetve családjaik diagnosztikai, terápiás munkájási, fejleszténak tervezése során, hogyan épít az ellátott folyamatát tudatosan vagy az ellátotti építi fel, amelynek csoport jellemzőire, tervezése során speciális igényeire. figyelembe veszi a A megvalósítás során szükségleteket, az felismeri az elérendő célokat. egyéni szükségleteket, Amennyiben releváns, az aktuális a folyamat helyzetből fakadó megtervezése során a tervtől eltérő az ellátottat bevonja tartalmi és módszertani a célok és azok eléréséhez igényeket. szükséges Ezeknek megfelelően eszközök meghatározásába alakítja a munká- a saját ját annak érdekében, felelősségvállalás hogy a tevé- erősítése érdekében kenysége végzésekor (pl. szerződéskötés). a résztvevők motivációját fenn tudja tartani. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 16
3.2. Figyelembe veszi az ellátottak, családjaik aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes gondozási, nevelési, fejlesztési tervein. 3.3. Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalomteljes légkört alakít ki, ahol min- és a reflexiókban tükröződik, hogy az ellátottak, családjaik gondozási, nevelési, fejlesztési folyamatát rendszeresen felülvizsgálja, a kitűzött célokat és az ehhez rendelt eszközök megvalósulását, a megvalósulás hatékonyságát értékeli, szükség szerint változtat a fejlesztési terven. és a reflexiókban tükröződik, hogy a fejlesztési folyamat A foglalkozás tervezésekor figyelembe veszi az ellátott vagy ellátotti csoport igényeit, képességeit, általános és aktuális mentális állapotát, a foglalkozás során fejlesztendő területhez kötődően a tanulási képességüket, tanulási motiváltságukat. Az egyéni és csoportfolyamatokat kontroll alatt tartja. A foglalkozás résztvevőinek visszajelzései alapján rugalmasan vezeti foglalkozásait. A foglakozás folyamatának tervezése során figyelemmel van az ellátott, A családlátogatás tervezésekor figyelembe veszi az ellátott(ak) és családjaik igényeit, képességeit, általános és aktuális mentális állapotát. Az értékelési interjú során beszámol arról, hogy a tervezés során kitűzött célok és a hozzájuk rendelt eszközök mennyiben voltak adekvátak, a családlátogatás tapasztalatai alapján szükséges-e módosítani fejlesztési tervein. Az ellátottakkal és családjaikkal folytatott munka során bizalomteljes légkört alakít ki, és a reflexiókban tükröződik, hogy az ellátottak, családjaik diagnosztikai, fejlesztési, folyamatát rendszeresen felülvizsgálja, a kitűzött célokat és az ehhez rendelt eszközök megvalósulását, a megvalósulás hatékonyságát értékeli, szükség szerint változtat a diagnosztikai, fejlesztési, terven. és a reflexiókban tükröződik, hogy a diagnoszti- beszámol arról, hogy diagnosztikai, fejlesztő, illetve terápiás munkájának tervezése során hogyan veszi figyelembe az ellátott vagy ellátotti csoport igényeit, képességeit, általános és aktuális mentális állapotát, a tevékenység végzése során vizsgálandó, illetve fejlesztendő területhez kötődően a képességüket, illetve motiváltságukat. Az egyéni és csoportfolyamatokat kontroll alatt tartja. A vizsgálat, fejlesztés vagy terápia résztvevőitől érkező kommunikációs jelek alapján rugalmasan végzi tevékenységét. beszámol arról, hogy diagnosztikai, fejlesztő, illetve Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 17
denkinek lehetősége van a fejlődésre. 3.4. Együttműködést támogató környezetet teremt például a környezet elrendezésével, az eszközök használatával, az megtervezése során az ellátottat, családját bevonja a célok és azok eléréséhez szükséges eszközök meghatározásába a saját felelősségvállalás erősítése érdekében. A fejlesztési folyamat során törekszik arra, hogy ez az ellátottal, családjával együttműködésben történjen, azok a kitűzött célokkal azonosulni tudjanak. és a reflexiókban tükröződik, hogy a fejlesztési folyamat megtervezése során az ellátottat bevonja ellátottak képességeire, szükségleteire, az elérendő célhoz szükséges módszereket ehhez igazítja, beépítve a saját élményre alapított feladatokat. A módszerek kiválasztása, a feladatok felépítése során a foglalkozáson részt vevők sikerélményére alapoz. A foglalkozás során megvalósuló fejlesztési folyamatban természetesnek tekinti a hibázást, a tévedéseket adekvát módon javítja. A foglalkozási környezet fizikai feltételeit optimalizálja. A foglalkozás jellegéhez és a kiválasztott módszerekhez törekszik ennek fenntartására. Az értékelési interjú során beszámol a családlátogatás ezirányú tapasztalatairól, értékeli a bizalmi légkör, az együttműködési készség meglétét, reflektál arra, ha hiányosságot, a bizalom vagy az együttműködés megingását tapasztalja bármelyik szereplő részéről. Képes elemezni ennek lehetséges okait, és stratégiát kialakítani ezek helyreállítására. Az értékelési interjú során beszámol arról, hogy a családlátogatás alkalmával milyen módon törekedett az együttműködést támo- kai, fejlesztési, illetve terápiás folyamat során teljes egészében törekszik arra, hogy ez az ellátottal, családjával együttműködésben történjen, azok a kitűzött célokkal azonosulni tudjanak. Amennyiben releváns, a tevékenység megtervezése során az ellátottat bevonja a célok és azok eléréséhez szükséges eszközök meghatározásába a saját felelősségvállalás erősítése érdekében. és a reflexiókban tükröződik, hogy a tevékenység végzése során törekszik arra, hogy terápiás munkája tervezése során figyelemmel van az ellátott, ellátottak képességeire, szükségleteire, az elérendő célhoz szükséges módszereket ehhez igazítja, beépítve a saját élményre alapított feladatokat. A módszerek kiválasztása, a feladatok felépítése során a tevékenységében részt vevők sikerélményére alapoz. A tevékenysége során megvalósuló diagnosztikai, fejlesztési, illetve terápiás folyamatban természetesnek tekinti a hibázást, a tévedésekre adekvát módon reagál, vagy javítja azokat. beszámol arról, hogy diagnosztikai, fejlesztő, illetve terápiás munkája környezetének fizi- Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 18
ellátottak, családjaik döntéshozatalba való bevonásával. a célok és azok eléréséhez szükséges eszközök meghatározásába a saját felelősségvállalás erősítése érdekében. A fejlesztési folyamat során törekszik arra, hogy ez az ellátottal, családjával együttműködésben történjen, azok a kitűzött célokkal azonosulni tudjanak. Az ellátottal, családjával történő konzultációkat olyan környezetben szervezi meg, ahol a fizikai, tárgyi környezet is alkalmas a személyes, bizalomteljes légkör megteremtésére, a nyugalom biztosítására. igazítja a tárgyi környezetet. A foglalkozások kialakításánál minél szélesebb eszköztárral dolgozik, megfelelő arányban használja az ismeretbővítés frontális és különböző interaktív lehetőségeit. Beépíti a foglalkozás folyamatába a visszacsatolás, értékelés lehetőségét, azok eredményeit a további feladatok megvalósításánál figyelembe veszi. Hatékony kommunikációt folytat az ellátottal, ellátottakkal, minden résztvevőt bevon a döntéshozatalba a foglalkozásokon, külön figyelemmel a különböző magatartási zavarokkal, rossz szociális készségekkel küzdő résztvevőkre és alternatív megoldásokat gató környezet kialakítására. Hol, milyen környezetben, kiknek a jelenlétében, mely családtagok bevonásával történt a beszélgetés, konzultáció. Értékeli, hogy a tárgyi környezet mennyire volt alkalmas a bizalomteljes légkör megteremtésére, a viszszacsatolás, értékelés hogyan segítette az ellátottak és családjaik bevonását a döntéshozatalba. ez az ellátottal, családjával együttműködésben történjen, azok a kitűzött célokkal azonosulni tudjanak. Az ellátottal, családjával történő konzultációkat olyan környezetben szervezi meg, ahol a fizikai, tárgyi környezet is alkalmas a személyes, bizalomteljes légkör megteremtésére, a nyugalom biztosítására. kai feltételeit optimalizálja. A tevékenység jellegéhez és a kiválasztott módszerekhez igazítja a tárgyi környezetet. Tevékenységének folyamatába beépíti a visszacsatolás, értékelés lehetőségét, azok eredményeit a további feladatok megvalósításánál figyelembe veszi. Hatékony kommunikációt folytat az ellátottal, ellátottakkal, minden résztvevővel. Diagnosztikai, fejlesztő, illetve terápiás munkája során külön figyelmet fordít a különböző magatartási zavarokkal, rossz szociális készségekkel küzdő résztvevőkre és alternatív megoldásokat kínál számukra. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 19
3.5. Felismeri és azonosítja az ellátottak, családjaik problémáit, és megfelelő szakmai segítséget biztosít számukra. és a reflexiókban tükröződik, hogy az ellátottak, családjaik gondozási, nevelési, fejlesztési folyamatát tudatosan építi fel, amelynek tervezése során figyelembe veszi a szükségleteket, a célokat. Felméri, hogy a szükségletek pontos meghatározásához milyen más szakterületek tudására van szükség, ennek megfelelően figyelembe veszi a már meglévő szakmai véleményeket vagy azok hiányában bevon szakembereket. Szakemberek bevonásával diagnosztizálja a problémákat, és véleményük, ajánlásaik alapján alakítja a gondozási, nevelési, fejlesztési folyamatot. kínál számukra. Egyéni és csoportos fejlesztés során már a tervezéskor beazonosítja az ellátott, ellátottak problémáit, ezekhez igazítja a foglakozások tematikáját, választott módszereit. A csoportos foglalkozás során is kiemelten kezeli az egyéni problémákat, ezekre a foglalkozások alkalmával reagál, vagy azt követően keres megoldást a korrekciós lehetőségekre, akár más szakemberek bevonásával. A családlátogatás tervezésekor azonosítja az ellátottak és családjaik aktuális problémáit, ennek érdekében fontos, hogy minden olyan előzményinformáció birtokában legyen (történések az ellátottal, családjával, nevelőcsaládjával), amely az előző családlátogatáshoz képest befolyásolhatja a szakmai folyamat eredményességét. Az értékelési interjú során feltárja, hogyan készült az aktuális helyzet kezelésére, milyen intézményi vagy intézményközi szakmai segítséget tudott ajánlani az érintettek számára, s erre ők hogyan reagáltak. Beszámol arról, hogy a problémamegoldás érdekében milyen megállapodások születtek. és a reflexiókban tükröződik, hogy az ellátottak, családjaik diagnosztikai, fejlesztési, folyamatát tudatosan építi fel, amelynek tervezése során figyelembe veszi a szükségleteket, a célokat. Felméri, hogy a szükségletek pontos meghatározásához milyen más szakterületek tudására van szükség, ennek megfelelően figyelembe veszi a már meglévő szakmai véleményeket vagy azok hiányában bevon szakembereket. Szakemberek bevonásával diagnosztizálja a problémákat, és a szakemberek véleménye, ajánlásai alapján alakítja a diagnosz- beszámol arról, hogy az egyéni és csoportos diagnosztikai, fejlesztő, illetve terápiás munkája során már a tervezéskor beazonosítja az ellátott, ellátottak problémáit, ezekhez igazítja tevékenysége tematikáját, választott módszereit. Amennyiben releváns, csoportos foglalkozás során is kiemelten kezeli az egyéni problémákat, ezekre a foglalkozások alkalmával reagál, vagy azt követően keres megoldást a korrekciós lehetőségekre, akár más szakemberek bevonásával. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 20
3.6. Ellátottakban, családjaikban igyekszik kialakítani a fejlődés és együttműködés igényét. és a reflexiókban tükröződik, hogy a módszerek kiválasztása, feladatok felépítése során a foglalkozáson részt vevők saját élményére és közös sikerélményekre alapoz. A fejlesztési folyamatban épít a saját élményű tanulásra, a közvetlen tapasztalatszerzésre. A fejlesztési folyamat során törekszik arra, hogy az az ellátottal, családjával együttműködésben történjen, ők a kitűzött célokkal azonosulni tudjanak. A módszerek kiválasztása, feladatok felépítése során a foglalkozáson részt vevők saját élményére és közös sikerélményekre alapoz. Foglalkozásokon épít az öntevékenységre, az interakciókra. A foglalkozások felépítésének része a közös célok meghatározása, az elvárások közös megfogalmazása, együttműködés a feladatok megoldásában, a visszacsatolás, az értékelés. Az értékelési interjú során beszámol arról, hogy a családlátogatás alkalmával milyen módon sikerült bevonnia az ellátottakat és családjaikat a kitűzött célok megvalósításába, hogyan sikerült elérnie, hogy a kitűzött célokkal azonosulni tudjanak, és kompetensnek érezzék magukat a feladatok megoldásában. Ha e tekintetben hiányosságot vagy nehézséget tapasztalt, milyen terve, elképzelése van a korrekcióra a fejlődés és együttműködés érdekében. tikai, fejlesztési, folyamatot. és a reflexiókban tükröződik, hogy a módszerek kiválasztása, tevékenységei végzése során a részt vevők saját élményére és közös sikerélményekre alapoz. A diagnosztikai, fejlesztési, illetve terápiás folyamatban épít a saját élményű tanulásra, a közvetlen tapasztalatszerzésre. A vizsgálati, fejlesztési, folyamat teljes egészében törekszik arra, hogy ez az ellátottal, családjával együttműködésben történjen, azok a kitűzött célokkal azonosulni tudjanak. beszámol arról, hogy a módszerek kiválasztása, a feladatok felépítése során a foglalkozáson részt vevők saját élményére, sikerélményekre alapoz. Tevékenységében épít az öntevékenységre, az interakciókra. A foglalkozások felépítésének része a célok meghatározása, az elvárások megfogalmazása, együttműködés a feladatok megoldásában, a visszacsatolás, az értékelés. Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 21
4.1. Munkájában a gondozást, nevelést és fejlesztést egységben szemléli és kezeli. 4.2. Az ellátott(ak) személyiségének sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. A gondozást, nevelést, fejlesztést komplex módon értelmezi, ennek megfelelően tervezi és végzi az ellátottakkal, családjaikkal kapcsolatos tevékenységét. A gondozás, nevelés, fejlesztés tervezésénél az ellátott(ak) személyiségállapotából, személyiségének sajátosságaiból indul ki. Ennek minél szélesebb körű feltárása érdekében használja a pedagógiaipszichológiai módsze- 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Az ellátott személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges megfelelő módszertani felkészültség Nevelőszülői tanácsadó, utógondozó tőpedagógus, családgondozó Pszichológus, gyógypedagógus, fejlesz- Nevelő, szakoktató Indikátorok A foglalkozásláto- Az értékelési interjú Az e-portfólió alap- Az értékelési inter- Az e-portfólió alapján gatás alapján A foglalkozások tervezésénél és azok megvalósításánál figyelemmel van a nevelési, fejlesztési és oktatási célokra egyaránt, azokat komplex módon alkalmazza. A foglalkozások megtervezésénél felhasználja saját vagy mások vizsgálati eredményeit, és ehhez illeszti a megvalósítást. alapján A családlátogatás tervezésekor figyelemmel van a gondozási, nevelési, fejlesztési célok egységére, az értékelési interjún bemutatja ezek komplexitását az ellátott(ak)ra vonatkoztatva. A családlátogatás tervezésekor épít a korábbi szakértői vizsgálatok eredményeire, ezeket figyelembe véve értékeli és pedagógiai-pszichológiai ismereteivel/módszereivel tárja fel az ellátott(ak) aktuális állapotát a ter- ján A diagnosztikai, fejlesztő, illetve terápiás munkáját komplex módon értelmezi, ennek megfelelően tervezi és végzi az ellátottakkal, családjaikkal kapcsolatos tevékenységét. A diagnosztikai, fejlesztő, illetve terápiás munkájának tervezése, megvalósítása során az ellátott(ak) személyiségállapotából, személyiségének sajátosságaiból indul ki. Ennek minél szélesebb jú alapján beszámol arról, hogy diagnosztikai, fejlesztő, illetve terápiás munkájának tervezésénél és annak megvalósításánál figyelemmel van a kijelölt célokra, azokat komplex módon valósítja meg. beszámol arról, hogy diagnosztikai, fejlesztő, illetve terápiás munkájának tervezésénél és megvalósításánál az egyéni szükségleteket figyelembe veszi. Egyaránt épít az Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott kiegészítő tájékoztató anyag 2015. február 26-án elfogadott harmadik, javított változata. 22