Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése címő intézkedés értékelése 2008. augusztus Korzó-Szeged Kft.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. oldal 2. Vezetıi összefoglaló 5.oldal 3. Alkalmazott módszertan 7.oldal 4. Globális problémák 9.oldal 5. EU energetikai környezete a KIOP elıkészítés idıszakában 15.oldal 5.1. EU helyzete 15.oldal 5.2. Magyarország helyzete 16.oldal 6. Célok és teljesülésük a 2004-2006 közötti idıszakban 21.oldal 6.1. Fıindikátorok teljesülése 21.oldal 6.2.Egyéb mutatók, elemzések 32.oldal 7. Vállalások a 2007-2013 közötti programozási ciklusban 38.oldal Mellékletek 2
1. Bevezetés A tanulmány célja a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program energetikai pályázati kiírásaiban (KIOP-2004-1.7.0.F és KIOP-2005-1.7.0.F) szereplı indikátorok eredményeinek áttekintése és értékelése, az uniós, kormányzati és a pályázati célkitőzések függvényében. A tanulmány további célja, hogy elısegítse a jelenleg is futó KEOP pályázati kiírás jobb és hatékonyabb megvalósítását, valamint hogy támogatást nyújtson a 2007-2013-as programozási idıszak megvalósításához. A tanulmány feltárja az indikátorokkal kapcsolatos esetleges hiányosságokat is. A KIOP pályázati kiírás lassan véglegesen lezárásra kerül, emiatt az indikátorok módosítása feltehetıen már nem lehetséges. A szők lehetıségekhez képest igyekeztünk releváns, megvalósítható javaslatokat megfogalmazni, melyek kizárólag energetikai szempontú megközelítéseken alapulnak. A tanulmány outputja egy értékelés a hazai energetikai célkitőzések teljesülésérıl, valamint javaslatok a célkitőzések elérésének hatékonyabbá tétele érdekében a 2007-2013 programozási idıszakra. A tanulmány részleteiben érinti az alábbiakat. o Hazai és vonatkozó EU joganyag rövid ismertetése o Kormányzati célkitőzések 2010-2020-ig o Megújulók részaránya az energiahordozókon belül o KIOP 1.7. energiagazdálkodási projektek és eredményeik ismertetése az alábbiak alapján (2004-2006 periódus, energiahatékonyság és megújuló energiaforrások komponens): Beruházási és támogatási összeg Indikátorok teljesülése - Kimenet indikátor: beépített villamosenergia-kapacitás - Eredményindikátor: új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége; energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás, hı/villamos energiatermelés Kedvezményezettek összetétele o KIOP 1.7. projektek hozzájárulása a következı tényezıkhöz: Kormányzati célkitőzésekhez való hozzájárulás Környezetvédelmi szempontok érvényesülése Gazdasági szempontok érvényesülése, kapcsolat egyéb szektorokkal pl: megújuló piac növekedése, épület szektorban bekövetkezı változások, közlekedésfejlesztés bioüzemanyagok alkalmazása révén, hibrid technológiák Helyi energiaellátás javulása Energiaracionalizálás, fogyasztás hatékonyabbá tétele Munkaerıpiac változások, munkahely teremtés a projektek kapcsán Társadalmi tájékoztatás, információ terjesztés 3
A tanulmánynak alapvetı feladata a bevezetıben felsoroltak vizsgálata, elemzése. Nem feladata az egyes szervezetek (GKM, IH, KSZ, stb.) és az ott dolgozók KIOP-pal kapcsolatos munkájának értékelése. A tanulmányban igyekszünk objektíven, csak a tényeket közvetíteni, és az értékelés minısítése sem jó vagy rossz, hanem annak számszerősítése, mennyire járultak hozzá a pályázatok a kitőzött kormányzati célokhoz. Ennek megfelelıen a tanulmányban megvizsgáltuk az EU célkitőzéseket és elvárásokat, megvizsgáltuk hogy a kormányzati célkitőzések mennyire voltak ezzel összhangban, és hogy a KIOP-1.7.0.F pályázatokban alkalmazott indikátorok milyen mértékben illeszkednek ezekhez a célokhoz. Ha az indikátorok nem alkalmasak a kitőzött célok mérésére, akkor javaslatot teszünk a probléma kiküszöbölésére. Szintén nem feladta a tanulmánynak az egyes pályázatok szakmai értékelése, az azokban szereplı számok adatok felülvizsgálata. A pályázatokban szereplı és a pályázati bírálók által jóváhagyott adatokat elfogadjuk, mint ahogy a helyszíni ellenırök által jegyzıkönyvben foglalt információkat is. Az indikátorokkal kapcsolatban a helyszíni ellenırök valamint az Energiaközpont Kht monitoring csoportjának a véleményét is kikértük. A kérdıív, és az abban szereplı kérdésekre beérkezett válaszok, név nélkül, a függelékben megtalálhatóak. A vizsgált idıszak csatlakozási tárgyalásoktól kezdıdıen a mai napig tart, hiszen van olyan pályázat, amellyel e tanulmányírás alatt fogják még megkötni a támogatási szerzıdést. Az elemzés tárgya kizárólag az a 44 db pályázat, amelyekkel az IH nak jelenleg érvényes támogatási szerzıdése van. (106 beérkezett pályázatból.) A hazai és nemzetközi szakmai gyakorlatban még nincsenek általános direktívák, eljárások az energetikai indikátorokra és azok értékelésére, így nemzetközi standardok sem. Minden ország maga tőzi ki az irányelveket és célokat és azok mérési módszereit. Az eredmények zöme ugyanis nem állandó, hanem idıben mindig változó. Ennek mgfelelıen az értékelésben szereplı indikátorok teljesülésének mértéke a tanulmánykészítést megelızı idıszak eredményein alapul, zömében még a projektekkel kapcsolatos tervszámok. (2008. július 01. elıtti). 4
2. Vezetıi összefoglaló A tanulmány célja a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program energetikai pályázati kiírásaiban (KIOP-2004-1.7.0.F és KIOP-2005-1.7.0.F) szereplı indikátorok eredményeinek áttekintése és értékelése, az uniós, kormányzati és a pályázati célkitőzések függvényében. A tanulmány további célja, hogy elısegítse a jelenleg is futó KEOP pályázati kiírás jobb és hatékonyabb megvalósítását, valamint hogy támogatást nyújtson a 2007-2013-as programozási idıszak megvalósításához Az alábbi célkitőzések kristályosodtak ki a kiírás folyamán, azonban általánosságban elmondható, hogy az EU elvárásokhoz való igazodás ( maximált 3 indikátor, stb.) nem váltotta be a hozzáfőzött reményeket, az indikátorok ugyanis nem bizonyultak elegendınek. Ezt egy részbeni korrekció követte 2005 októberében, ami kevésnek bizonyult. Kimenetindikátor 1. Beépített megújuló új villamosenergia-kapacitás 25 MW Eredményindikátor 2. Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége 3. Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hıegyenértékben 50 GWh/év 1110 000 GJ/év A 2004-2006 közötti programozási ciklusban vállaltakat nagyrészt sikerült teljesíteni, az 1. mutatót 87,6%-ban, a 2. mutatót 109,6%-ban míg a harmadik mutatót 107%-ban. Három új indikátor beépítése az indikátorok közé feltétlenül javasolt, ezek - megújulón alapuló újonnan beépített hıenergia kapacitás (MW) - új megújuló kapacitással termelt hıenergia éves mennyisége (GJ) - kiváltott éves fosszilis energia hordozó éves mennyisége (GJ) A pályázati elemzés fontos eredménye annak megállapítása, hogy a foglalkoztatás bıvülése és az új munkahelyteremtés az energetikai beruházások esetében esetleges, erısen projektfüggı, ezért ilyen jellegő indikátorok beépítése és számonkérése az energetikai pályázatokba nem célszerő..mind a 2010-ig, mind a 2020-ig tartó célkitőzések megvalósítása nagyobb anyagi és szervezeti koncentrációt követel meg. Ennek elérése céljából szükséges egy hatásvizsgálat az energetikai célkitőzések és az azok eléréséhez szükséges erıforrás allokáció vizsgálatának céljából. A pályázati elemzésekbıl levonható tanulságok és javaslatok az utolsó fejezetben kapnak helyet. A mellékletekben a legfontosabb EUs energetikai jogszabályokat, direktívákat soroltuk fel, valamint emlékeztetıül a KIOP pályázati kiírást is ismertetjük. A kérdıív eredményét rögzítı táblázat után szintén a mellékletben található a 2020-ig tartó idıszak energetikai célrendszere, évekre bontva. Az alábbiakban közreadjuk a tanulmányban található fontosabb javaslatokat. 5
Javasoljuk egy felhasználó barát, kigyőjtésre és szőrésre alkalmas adatstruktúra kialakítását az EMIR-ben. A megújulóból termelt hıenergiát a késıbbiekben mindenképen célszerő felvenni az indikátorok közé, akár önálló indikátorként, akár a megtermelt villamos energiával közösen, mint összevont indikátor (mértékegysége GJ). Amennyiben az indikátorok száma limitált, akkor az Új megújuló kapacitással termelt energia éves mennyisége - nevő indikátor lefedheti mindkettıt. Mindenképpen szükséges annak megvizsgálása, hogy a nem biogáz alapú gázmotoros beruházásokat célszerő-e támogatni. Ezek a beruházások amellett hogy növelik az egyébként is igen magas gázfüggıséget, ugyanakkor üzletileg a legnyereségesebb projektek, a legkisebb megtérülési idıvel. A fentiek miatt javasoljuk a projekt élettartam, mint mutató, létjogosultságának felülvizsgálatát, a következı indikátor kiválasztások során. Javasoljuk, hogy a támogatási szerzıdések külön pontban tartalmazzák és rögzítsék a végsı kedvezményezettel szembeni indikátor elvárásokat. Javasoljuk egy olyan indikátor kidolgozását a tájékoztatásra és információ terjesztésre, mely adekvát módon mérhetı és ellenırizhetı, figyelembe véve a már meglévı EU elıírásokat is (tájékoztató táblák stb.) Ilyen lehet pl. helyszínen látogató csoportok dokumentált fogadása, tájékoztatása, vagy iskolákban ismeretterjesztés, vetélkedık stb. szervezése az oktatási intézményekkel közösen, és még sorolhatnánk. A hangsúly az egyértelmő mérhetıségen kell, hogy legyen, valamint a számonkérésen. Országos kötelezettségeket és a pályázati forrásokat hatástanulmányban kell megvizsgálni. A közelítı számítások szerint a vállalt indikátorok teljesítéséhez lényegesen nagyobb erıforrásokat kell összpontosítani, ellenkezı esetben a vállalt indikátorok elérésének valószínősége minimális. Csak azok a pályázatok kapjanak támogatást, amelyek szakmai és pénzügyi szempontból megfelelıek, és mindemellett a kitőzött és felvállalt indikátorok teljesítéséhez közelebb visznek. Fosszilis alapú gázmotorok telepítésének támogatását ebbıl a szempontból nem tartjuk indokoltnak. Önkormányzatok energetikai pályázatokon csak akkor nyerhessenek, ha a saját energia stratégiájuk kidolgozását is felvállalják. Javasoljuk kidolgozni egy olyan energiaadó rendszert, mely a nagy fogyasztású, energiafaló berendezéseket energiaadóval bünteti,(pl. +X% az árban) míg az energia hatékonyakat nem. Ilyen lehet pl. a gázkazánok árába beépülı energiaadó, kivéve a legjobb hatásfokú kondenzációs kazánokat. Az így befolyó összegeket állami szinten vissza lehet forgatni, akár további ösztönzıkre, pályázati forrásokra, akár szociális szempontok szerinti támogatásra. 6
3. Alkalmazott módszertan Az indikátorértékelés célja, hogy lehetıvé tegye a korábban kitőzött célok elırehaladásának és teljesülésének mérését. Ez a definíció két elemet foglal magába: Az elırehaladás mérésével a célértékek elérésének idıbeni üteme mérhetı, és ha az lassúnak bizonyul, akkor közbe lehet avatkozni. (Ez történt a KIOP-1.7.0.f esetében is, amikor Road Show keretében lett népszerősítve, és felgyorsítva a pályázatok beadása.) A teljesülés mérésével a fentieken kívül az is megállapítható, hogy olyan jellegő pályázatok érkeznek-e be a KSZ-hez, mint amilyeneket a prioritásokban a kiírók megálmodtak. Ellenkezı esetben korrekciókra van szükség. Ennek megfelelıen minden egyes pályázat esetében összegyőjtöttük mind a pénzügyi, mind a fizikai indikátorértékeket, mind a kötelezettségvállalásban (támogatási szerzıdések) szereplı értékeket. Rendelkezésre álló és igénybevett források: Pályázati kiírások Beérkezett pályázatok Pályázati bírálatok jegyzıkönyvei Támogatási szerzıdések Helyszíni ellenırzések jegyzıkönyvei Elırehaladási jelentések indikátoradatai Kérdıíves interjúkat folytattunk a helyszíni ellenırökkel A fenti információkat az EMIR rendszer szolgáltatta. Meg kívánjuk jegyezni, hogy jelenlegi adat-struktúrában az EMIR-ben lévı adatok alkalmatlanok bárminemő elemzés gyors és szakszerő kigyőjtésére, elemzésére. Az adatok munkaszám/szerzıdés szám szerint, idırendben vannak csoportosítva, nem pályázatonként. Így egy-egy pályázat adatait tucatnyi helyrıl kell összegyőjteni. Ennek az oka valószínőleg abban rejlik, hogy a pályázatok már javában folytak, mikor az EMIR elkészült. Javasoljuk egy felhasználó barát, kigyőjtésre és szőrésre alkalmas adatstruktúra kialakítását az EMIR-ben. A tanulmány készítése során elırehaladási és fenntartási jelentések nem álltak rendelkezésre, ezért azokat feldolgozni sem állt módunkban. Ennek megfelelıen az azokból készült elemzések eltérést mutathatnak a jelen tanulmány statisztikájával szemben, azonban a következtetésekre és javaslatokra nézve ez a tény nem bír lényeges befolyással. Az alapvetı elvárás a monitoring indikátorokkal kapcsolatban, hogy megbízható, valós, idıszerő, és mérhetı képet nyújtsanak a programvégrehajtásban érintettek számára. Mint azt már a bevezetıben említettük, nincs egységes elfogadott indikátorértékelés, azonban a szervezés elmélet már ismer olyan eljárásokat a célok kitőzésére, melyek kiválóan alkalmazhatóak az indikátorok esetében is. A két legismertebb az angol rövidítések alapján a QQTTP és a SMART. 7
A QQTTP, ami a Hol, Kinek, Mit, Mikor, Mennyit kérdésekre adja meg az adekvát választ. Ez a fajta célkitőzés a prioritási tengely iránti elvárásoknál alkalmazható hatékonyan, a pályázati indikátorok esetében ennek használhatósága korlátozott. A SMART rövidítés a Specifikus, Mérhetı, Elérhetı, Reális és az Idıhöz köthetı. o Specifikus Jól körül határolt, arra és csak arra az adatra jellemzı, jól elkülöníthetı és beazonosítható. o Mérhetıség jól definiált módon a mérést megismételve ugyanarra az eredményre kell jutnunk, amennyiben a vizsgálat körülményei is változatlanok. Fontos még a mérési adatok összehasonlíthatósága, melyre a skála elmélet ad megoldást (Skála típusok: 1. nominális skála: Az elemzések tulajdonságait csak nominális skálán tudjuk mérni. Ez a legegyszerőbb skálatípus, ahol a statisztikai vizsgálat eredményeit osztályokra, kategóriákra osztjuk. A skálaértékeket pusztán kódszámoknak tekintjük, amelyek között semmilyen matematikai viszonyt nem feltételezünk és nem is végezhetünk (pl. a játékosok mezszáma)! 2. ordinális skála: A skála az elemek sorrendjét határozza meg. Az egyes kategóriák kvantitatív alapon sorba rendezhetık, meg tudjuk mondani, melyik a jobb vagy több. Azt azonban a számértékek nem tüntetik fel, hogy az objektumok közötti eltérés mértéke mekkora. Vagyis a második helyezet futó nem kétszer rosszabb az elsınek befutónál. Számtani mőveletek nem végezhetık. 4. intervallum skála: A távolságok közötti arányrelációk lekérdezése (tulajdonságok közötti távolságra vonatkozik a skála) Pl.: különbözı idıpillanatokban mérem a hımérsékletet ma gyorsabb volt (kétszer akkora) a felmelegedés, mint tegnap. A számértékek mind a nagyság szerinti viszonyokat megmutatják, mind az eltérés mértékét meghatározzák, a skálaértékek különbségét itt már értelmezni tudjuk. Pl. hımérsékletmérés (Celsius- vagy Fahrenheit skála). Vannak olyan fizikai mennyiségek, amelyeket eleve csak intervallumskálán érdemes mérni, arányskálán nem. Például ilyenek a színek. A pszichológiai mennyiségek közül például az intelligencia tartozik ezek közé. Az intelligenciának jóformán lehetetlen egy abszolút nullapontját értelmezni, de az reális célkitőzés lehet, hogy intervallumskálán mérjük. Az intervallumskála nullapontjának és egységpontjának a meghatározása is megállapodás kérdése. Itt már számolhatunk átlagot, mivel a nullapont eltolása nem változtatja meg az átlag relatív helyét az átlagolt számok között. 5. arány skála: Az arányskála az intervallumskála jellemzıivel rendelkezik, emellett tartalmaz egy abszolút nullapontot is. A darabszámmal vagy intenzitással rendelkezı mennyiségek tipikus arányskálát képviselnek. Az arány skálára a számokra vonatkozó összes mővelet alkalmazható. Az arányskálán a nullapont természetesen rögzítve van. Ugyanakkor a skála egysége itt is szabadon megválasztható: pl. mérhetjük méterben vagy yardban, ez a két távolság arányát nem befolyásolja.) Következtetés: Az indikátorelemzéseknél az arányskála tulajdonságok megléte szükséges, hogy a megfelelı számítási mőveleteket az indikátorokkal elvégezhessük. 8
1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése címő intézkedés értékelése o Elérhetıség ami azt jelenti, hogy az adott információ hozzáférhetı legyen, és ez a hozzáférés költséghatékony is legyen (idı-költség, pénzügyi-költség) o Reális azaz megbízható forrásokra illetve metódusokra alapozott. o Idıhöz köthetı az idıben változó adatokat egy azonos idıpontra vagy idıintervallumra kell hozni, különben nem összevethetıek. Az indikátorok értékelésénél a SMART módszert fogjuk felhasználni, mint a jelen helyzetre leginkább megfelelı értékelési eljárást. 4. Globális problémák A téma szükségszerőségét elsısorban az indokolja, hogy az utóbbi 150 évben végzett ipari tevékenység oly mértékő környezeti terhelést okozott, ami napjainkra ökológiai katasztrófák sorához vezetett. A káros anyagok, elsısorban az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja olyan mértékben megnövekedett hogy az ezzel korreláló felmelegedés ma már észrevehetı klimatológiai változásokat okoz, aminek számtalan negatív hatása van. A téma aktualitásának másik fı indoka, hogy az energiahordozók árai folyamatosan emelkednek (1.-4. ábrák). Ez vonatkozik úgy a gázárakra, mint a villamos energia árakra, mind a lakossági, mind az ipari szektorban. Tekintettel arra, hogy az EU alapvetıen energia importra szorul (5. ábra), ezért az energia áremelkedés az EU gazdaságának valamennyi ágazatára jelentıs hatással van, nem elhanyagolva ugyanakkor azt a tényt, hogy ma már az energia fegyver bevetésének reális esélyével is szembe kell néznie Európának. Ez még az energia áraknál is nagyobb kihívást jelent. A fentieket felismerve az EU vezetı döntéshozói a megoldás elısegítésére olyan szabályzó rendszerek és direktívák elfogadásáról döntöttek, ami hozzájárul a környezetbarát megújuló energiák és az energiatakarékos megoldások elterjedéséhez. 1. ábra - Olajár növekedése Major Events and Real World Oil Prices, 1970-2005 (Prices adjusted by CPI for all Urban Consumers, 2005) $90 $80 Iran-Iraq War Begins; oil prices peak $70 Constant $2005 per barrel $60 $50 $40 $30 Imported RAC Saudis abandon "swing producer" role; oil prices collapse Gulf War Ends Prices spike on Iraq war, rapid demand increases, constrained OPEC capacity, low inventories, etc. Prices rise sharply on OPEC cutbacks, $20 $10 $- Saudi Light 1973 Arab Oil Embargo Iranian Revolution; Shah Deposed Iraq Invades Asian economic crisis; oil oversupply; prices fall sharply Prices fall sharply on 9/11 attacks; economic weakness 9 2002 2004 Source: EIA
2. ábra - Energiaárak növekedése Forrás: World Resource Institute Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfıibıl álló Európai Tanács értékelése szerint az Unió elıtt komoly energetikai kihívások állnak. Ezek a kihívások: a kıolaj, a kıolajtermék és a földgáz piacok jövıben felmerülı problémái; a behozataltól való egyre növekvı függıség; az eddig elért diverzifikáció korlátozott mértéke; a magas és ingadozó energiaárak; a világszerte növekvı energiakereslet; a termelı és tranzit országokat, valamint a szállítási útvonalakat érintı biztonsági kockázatok; az éghajlatváltozás okozta fokozódó fenyegetettség; az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata terén tapasztalható lassú elırehaladás; az energiapiac liberalizációja mellett az energiapiacok korlátozott átláthatósága, a nemzeti energiapiacok integrációjának és összekapcsolásának korlátai, valamint az energiaágazat szereplıi közötti megfelelı koordináció hiánya, miközben az energiarendszer jelentıs fejlesztésére van szükség. Magyarországnak ugyanezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie. Alapvetı magyar érdek, hogy az Európai Unió megtalálja (a Magyarország számára is kedvezı) válaszokat ezekre a problémákra. A 2007. tavaszi Európai Tanács következtetéseinek elfogadásával elkötelezte magát egy olyan közös energiapolitika kialakítására, amely a klímapolitikában kitőzött ambiciózus célok megvalósításához is hatékonyan járulhat hozzá. 10
3. ábra - Gázárak növekedése Forrás: Eurostat Az energia árak folyamatos emelkedése, s az ezzel párhuzamosan növekvı importfüggıség (1. ábra) az energiahordozók területén arra kényszeríti az EU tagországokat, így köztük hazánkat is, hogy egyre nagyobb erıfeszítéseket tegyen az importfüggıség csökkentésére. Ezt elérhetjük az energia hatékonyság növelésével, valamint új energiaforrások bevonásával. (saját gázlelıhely, megújuló energiaforrás stb.) 11
4. ábra - Villamos energia árak növekedése Forrás: Eurostat A globális események ma már nagy hatással vannak valamennyi ország gazdaságára az energetikai szektorban. 2008. október 1-tıl Oroszország 500$/1000m 3 re kívánja emelni a gáz árát, és további emelések is várhatók. Ennek megfelelıen célszerő a gáz függıség csökkentése érdekében külön preferálni/indikátort kitőzni a fosszilis energia hordozó kiváltására. A végfelhasználók ilyen irányú motiválása érdekében a szociális szempontokat ki kell szőrni az árképzésbıl, és az energia pazarló berendezések forgalmazását energiaadóval kell súlytani. 1. táblázat - EU energia felhasználás 12
Forrás: Eurostat - A probléma kezelése jogszabályi háttér Több mint 1000 db EU-s jogszabály rendelkezik a környezetkímélı energiák használatáról. A tanulmány mellékletében (1. sz. melléklet) ezekbıl a legfontosabbakat, ill. a Magyarországi vonatkozásúakat soroljuk fel. Az EU Parlament és Tanács 2008/0016 (COD Brüsszel 23, 01, 2008, ) sz. határozata rendelkezik a megújuló energiaforrásokról és az egyes tagországok számára 2020-ra elérendı célkitőzésekrıl. A megújuló energiaforrásokból Célkitőzés a megújuló 13
elıállított energiának a 2005. évi végsı energiafogyasztásban képviselt részaránya (S2005) energiaforrásokból elıállított energiának a 2020. évi végsı energiafogyasztásban képviselt részarányára (S2020) Belgium 2.2% 13% Bulgária 9.4% 16% Cseh Köztársaság 6.1% 13% Dánia 17.0% 30% Németország 5.8% 18% Észtország 18.0% 25% Írország 3.1% 16% Görögország 6.9% 18% Spanyolország 8.7% 20% Franciaország 10.3% 23% Olaszország 5.2% 17% Ciprus 2.9% 13% Lettország 34.9% 42% Litvánia 15.0% 23% Luxembourg 0.9% 11% Magyarország 4.3% 13% Málta 0.0% 10% Hollandia 2.4% 14% Ausztria 23.3% 34% Lengyelország 7.2% 15% Portugália 20.5% 31% Románia 17.8% 24% Szlovénia 16.0% 25% Szlovák Köztársaság 6.7% 14% Finnország 28.5% 38% Svédország 39.8% 49% Egyesült Királyság 1.3% 15% A fenti táblázatból is látható, hogy a nemzeti átfogó célkitőzésekben a megújuló energiaforrásokból elıállított energiának a 2020. évi végsı energiafogyasztásban képviselt részarányára Magyarország tekintetében 13 %-ot irányoz elı. Ennek teljesülésére, hasonlóan az EU globális vállalásaihoz, szakmai berkekben kis valószínőséget jósolnak. Ugyanis a megvalósításhoz lényegesen nagyobb, koncentráltabb erıforrásra van szükség (lásd 7.fejezet). 14
5. EU energetikai környezete a KIOP elıkészítés idıszakában 5.1. EU helyzete Az Európai Unió kialakulását kezdettıl fogva meghatározta az energia ellátás biztosításának a kérdése. (1952, Európai Szén- és Acélközösség; 1957, Európai Atomközösség) Az 1973-as olajválság után az olaj stratégiai termékké vált, és döntés született a kıolaj stratégiai készletezésére, ajánlások születtek a tagországok részére, azonban közös alapelvek megfogalmazására még nem került sor. Ettıl függetlenül az EU tagállamok és a Közösség energiapolitikáját összetett célok jellemzik. A 70-es évek végéig az ellátásbiztonság dominált mint elsıdleges energiapolitikai célkitőzés ( 73-as olajválság). Ezt a 80-as években egyre inkább felváltotta a környezetvédelem. A 90-es években a tıke, a termékek és a szolgáltatások egységes belsı piacainak kialakulásával a piacnyitás és dereguláció kapott elsıbbséget. Manapság a három cél egymást kiegyensúlyozva van jelen az EU és a legtöbb tagállam energiapolitikájában, azonban az elsıdleges prioritás újból az ellátásbiztonság lett, amit a versenyképesség és a fenntarthatóság követ. 1991-ben az Európai Bizottság elhatározta, hogy készítetett egy elemzést az Európai Megújuló Energiaforrások Tanulmánya (TERES The European Renewable Energy Study) néven, melyben elemezték az akkori jelen helyzetet, megújuló potenciálokat, jövıbeni scenáriók felvázolásával a pedig a kitörési lehetıségeket vizsgálták. Az EC- TERES 1994-es elkészülte után jelent meg a Fehér Könyv (1997) A stratégiai program fı célkitőzése, hogy az elıttünk álló 2010-es évre a megújuló energiaforrások részaránya a teljes primer energia felhasználáson belül a megújulókból elıállított villamos energia 22,1%-ra növekedjen. (Európai Parlament és Tanács 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK irányelve a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energiának a belsı villamosenergia-piacon történı támogatásáról). A stratégiai program másik fontos célkitőzése, hogy az évenkénti CO 2 emisszió 1997 és 2010 között 402 millió tonnával csökkenjen. A 2006 májusában elfogadott Energiahatékonysági és Szolgáltatási Direktíva az energiahatékonysággal foglalkozik, és erre határoz meg célokat. (9 év alatt az energiafelhasználás növekedésének 9%-os csökkentése, az energiatakarékossági intézkedések következtében) A megújuló energiaforrások hasznosítása egyre inkább elıtérbe kerül a fosszilis energiahordozók árának folyamatos növekedése és a készletek csökkenése, valamint az atomenergiával kapcsolatos félelmek miatt. Annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások használata nagy múltra tekint vissza, európai méretekben meglehetıen szerény a részesedése az összes energiafelhasználásból: 2004-ben az EU 25 energiafelhasználásának csak 6,2% (1) -a származott megújuló energiaforrásból. (1) a fejezetben található adatok EUROSTAT adatok 15
A megújuló energiaforrásokkal termelt villamos energia aránya a teljes villamosenergiafogyasztáson belül 13,7%-ot ért el 2004-ben az EU 25-ben. A vízenergiafelhasználásnak köszönhetıen kiemelkedik Ausztria, Svédország és Lettország, egyéb megújuló energiaforrásainak köszönhetıen szintén magas részaránnyal rendelkezik Szlovénia, Dánia, Portugália. Magyarország a 2004-ben elért 2,3%-kal a sereghajtók között helyezkedik el. Az EU 25 tagországaiban a megújuló energiafelhasználás 90%-a két erıforrás, a biomassza- és a vízenergia-felhasználásból származott 2004-ben. A felhasználás húzóerejét a biomassza jelentette kétharmados részaránnyal. Nem véletlen ezért, hogy az Európai Unió megújulókkal kapcsolatos szabályozásában kiemelt szerepet kap a biomassza, amely felhasználásának növelése érdekében az Unió Cselekvési Tervet dolgozott ki 2005-ben. Az Unió szakértıi a 2010-es célkitőzések eléréséhez a biomassza felhasználásában látják a legnagyobb potenciált, amelynek fı felhasználási területeit a villamosenergia-termelésben, a hıtermelésben és a közlekedésben jelölik meg. A korábbi gyakorlat ilyen mértékő szentesítése ugyanakkor felveti a veszélyét az újfajta megújuló energiaforrások (szél, hıszivattyú, PV stb.) esetleges háttérbe szorulásának illetve lassított térhódításának. Szerencsére nem így történik, amit jól mutat Dánia szélenergetikai nagyhatalommá válása is. 5.2. Magyarország helyzete A hazai energia felhasználás 1993 2004 között közel azonos értéken mozgott (1040 1080 PJ), míg az utóbbi két esztendıben 1155 PJ körüli értékre növekedett. (6. ábra) 5. ábra Forrás:Energia Központ Kht Ennek az energia igénynek a kielégítése részben hazai termelésbél, részben importból történik. (7. ábra) A korábbi években nagyobb hányadot kitevı import, az utóbbi években csökkenı tendenciát mutat, a hazai energiahordozó termelés az energiaszükséglet egyre nagyobb hányadát képes fedezni. Természetesen a hazai energiatermelés alapanyagait továbbra is importból fedezzük. 16
6. ábra Forrás: Energia Központ Kht. 2.számú táblázat Forrás:Energia Központ Kht. 17
7. ábra Energia intenzitás az EU 25 tagállamában, %-ban, 2002-ben, vásárlóerı paritással korrigálva. Forrás: Eneregiatakarékossági review, 2006 ısz A 7. ábrán az EU 25 energia intenzitás mutatói láthatóak. (Málta a legalacsonyabb, Észtország a legmagasabb, Magyarország pirossal jelölve). Láthatóan téves az a köztudatban elterjedt nézet, mely szerint Magyarországon kétszer- háromszor magasabb ez az érték, mint az EU átlag. Nem állunk olyan rosszul. De azért van mit bepótolnunk! 18
8.ábra Forrás: Energia Központ Kht. Mint a 8. ábrán látható, a közvetlen energiafelhasználás több mint kétharmada a fosszilis energiahordozóktól származik. Ekkora részesedés kiváltása megújuló energiaforrásokkal az egyik napról a másikra sem mőszaki, sem gazdasági szempontból nem lehetséges. Ezért az elsıdleges cél az energia hatékonyság növelése és ösztönzése, párhuzamosan a megújulókkal. 9. ábra Forrás: Energia Központ Kht. A 9. ábráról jól leolvasható, hogy az ipari fogyasztók mellett a lakossági fogyasztók energiafelhasználása is jelentıs, amit a támogatási szerkezet megállapításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni. 19
Az összes belföldi villamos energiatermelés (10. ábra) alapvetıen földgáz, nukleáris energia és szén alapú, a megújuló energiaforrások hányada minimális, az EU átlag alatti. 10. ábra Forrás: Energia Központ Kht. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozáskor kötelezettséget vállalt (2004. évi XXIX. Törvény [Az európai uniós csatlakozással összefüggı egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérıl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról) arra, hogy a megújuló bázisú villamosenergia-termelés részaránya 2010-re eléri a 3,6%-ot. A tag-országok közül Magyarország a legalacsonyabb vállalást tette, amelyet a 2005-ben elért 4,5%-kal elsıként sikerült is teljesítenie. A részarány teljesítése néhány, korábban széntüzeléses erımővi blokk tisztán biomassza-tüzelésre történı átállásának, valamint a megújuló energiaforrásokkal kevert vegyes tüzelésre való áttérésének volt elsısorban köszönhetı. A magyarországi energiaellátáson belül a megújuló energiaforrások aránya erıteljesen növekedett az elmúlt években. Míg 2001-ben 36,4 PJ-t tettek ki a megújulók, addig 2006-ben már 54,8 PJ-t, és ezek adták a primer energiafelhasználás 4,7%-át. (2) A kilencvenes évek közepe óta tartó stagnálást 2003 után váltotta fel intenzívebb növekedés, ami a kedvezı támogatási rendszer hatására a biomassza alapú villamosenergia - termelés felfutásának volt legnagyobb részben betudható. Egy hasonló összetételő jövıbeni növekedési pálya fenntarthatóságáról azonban igencsak megoszlik a hazai szakértık véleménye. (2)- Energia Központ Kht 20