Javaslatok az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Trefort-kerti kampuszán létesítendő kerékpártámaszok kialakítására és elhelyezésére A kerékpártámaszok kialakítása A kerékpártámasz két fő funkciója a támasztás és a rögzíthetőség. A tapasztalatok azt mutatják, ha a tároló elhelyezése vagy kialakítása nem megfelelő, akkor a kerékpárosok egy része egyszerűbb és kényelmesebb módon fogja elhelyezni a kerékpárt. Ennek a helyzetnek eleven példáját láthatjuk jelenleg a kampuszon, és erre a problémára világít rá a Dán Kerékpáros Szövetség szakmai anyaga, mivel azt írják, törvényszerűen kaotikus bicikliparkolási szokások kialakulásához és a kerékpártároló kihasználatlanságához vezet, ha: - a kerékpártároló rossz helyen van; - a kerékpártároló nem látható eléggé; - a kerékpártároló nehezen megközelíthető; - a támaszok elrendezése nem átlátható; - a támaszok nem alkalmasak a céljukra; - a kerékpárosok egyes napszakokban nem érzik biztonságosnak a tárolást. A legelterjedtebb megoldás a keréktámasz, mely a kerékpár első kerekét fogja be (ilyeneket örökölt meg a Kar a Trefort-kerti kampuszra való költözéskor a Természettudományi Karttól). A Magyar Kerékpárosklub szerint ezzel a kialakítással számos probléma van. A kerékpár elhelyezése és kivétele körülményes, és ezt gyakran a többi kerékpár nehezíti. A tároló csak a kerékpár első kerekét rögzíti, mely nem ad megfelelő stabilitást, a kerékpár eldőlhet. A kerékpár elvileg elhelyezhető lenne a hátsó kerekével is, azonban a legtöbb kerékpáron láncváltó található, amely jó esetben akadályozza az elhelyezést, rosszabb esetben megsérül. A gumi vastagsága ráadásul az egyes kerékpárfajtáknál eltérő, így a túl vastag abroncsúak nem férnek bele a támaszba, a vékony kerekűeket viszont nem fogja megfelelően. Az első kerék jellemzően a legegyszerűbben eltávolítható alkatrész, pótlása viszonylag olcsó, ezért a lopás elleni védelem sem megfelelő. A leginkább bevált, és ezért a kerékpáros szervezetek által is javasolt kerékpártámasz az ún. támasztókeret (fordított U-cső), amely egyfelől egyszerűen telepíthető, olcsó megoldás, ugyanakkor a célnak tökéletesen megfelel, a kerékpár gyorsan és kényelmesen elhelyezhető, és biztonságosan rögzíthető akár a váznál, akár a kerekeknél. Nem okoz gondot sem a kerékpárra szerelt kosár, sem a gyermekülés. A támasztókeret megfelelő méretei: kb. 80 cm magas, 80 cm széles, min. 40 cm betontömb alapozással, vagy amennyiben a betonozás nem megoldható csavaros megoldással rögzített, és a két támasz közötti távolság 90-120 cm közötti így egy támaszhoz mind a két oldalról lehet kerékpárt rögzíteni. Egy keresztmerevítő beépítésével a női kerékpárok váza is könnyedén rögzíthető. A pontos kialakítás az U alaktól eltérő is lehet, a lényeg, hogy a kerékpár 3 ponton, mind a váznál, mind a kerekeknél rögzíthető legyen. A támaszokat egymással párhuzamosan, de egymáshoz kissé eltolva célszerű elhelyezni, így ugyanis könnyebben hozzá lehet férni a kerékpárokhoz. A támasztókeret egyik gyorsan telepíthető illetve mobil változatánál a csövek nincsenek egyenként a burkolatba rögzítetve, hanem két
párhuzamos fémlemezre vannak egymás mellé hegesztve, és az egész állvány kerül rögzítésre. A kerékpártárolók elhelyezése A Corvinus Egyetem kerékpártárolóira vonatkozó javaslat rögzítette, egy egyetemi kerékpártárolónak milyen tulajdonságokkal kell feltétlenül rendelkeznie. 1) Biztonságos: mindkét kereket és a vázat is le lehessen zárni a támaszhoz; 2) Egyszerűen és kényelmesen használható: bármilyen típusú és kialakítású kerékpárhoz (férfi/ női, MTB, országúti, trekking, kemping, stb.) legyen megfelelő; 3) Jó elhelyezésű és könnyen megközelíthető: - Frekventált helyen legyen (így kisebb a lopások valószínűsége, illetve jobban érvényesül a kerékpáros közlekedést népszerűsítő reklámhatás is); - A bejáratok közelében legyen: minél jobban támogassa a kerékpár előnyét a háztól házig közlekedésben, ne okozzon többlet utat. A Dán Kerékpáros Szövetség ajánlása szerint a kerékpártárolókat a kerékpárosok természetes útvonalának közvetlen közelében kell elhelyezni. Láthatónak és könnyen megközelíthetőnek kell lenniük, és az úti céltól való távolságuk legyen arányban a parkolás céljával és időtartamával. A parkolás időtartama szabja meg, hogy a kerékpárosok milyen messzire hajlandók gyalogolni a tárolótól az úti céljukig. Ha csak rövid időre zárják le a kerékpárt, akkor a távolság legyen 0 és 15 méter között. Hosszú távú parkolás esetén 100 méter alatti távolság az elfogadható. Felsőoktatási intézmény vagyunk, ezért a Magyar Kerékpárosklub ajánlása szerint két szempontot kell figyelembe vennünk a kerékpártárolók elhelyezésével kapcsolatban a hallgatókét és az oktatókét (illetve az intézmény egyéb dolgozóiét). Az oktatók és egyéb dolgozók részére kialakított kerékpártárolóban jellemzően egész napra helyezik el a kerékpárt, olykor előfordulhat, hogy a kerékpár több napra is ott marad (pl. napközbeni eső esetén, vagy amikor a dolgozó nem az épületben fejezi be a munkát). Ezért nagyon fontos a csapadék elleni védelem és a biztonságos kialakítás. A kerékpártárolót idegenek elől elzárt területen (épületen belül, belső udvaron) kell kialakítani, ugyanakkor a kerékpártároló megközelítése legyen egyszerű, kényelmes, mert ez ösztönzi a mindennapi használatot. A hallgatók napközben folyamatosan, rendszertelenül érkeznek, gyakran órák közben is helyszínt kell változtatniuk, ezért számukra különösen fontos a kerékpárok gyors elhelyezése, így tehát semmiképpen sem javasoljuk a kampusz területén kizárólag egy, központi tároló kialakítását. A Trefort-kertben a jelenlegi szokások megváltoztatása nélkül a fentebbi szempontok nem érvényesíthetők maradéktalanul az alábbi helyszínek némelyest eleget tesznek nekik, ezért ezekre javasoljuk a kerékpárparkolók kialakítását. - Fedett, központi, nagy tároló: az Ifjúsági épület udvarán (diákok számára ajánlva); - Fedett, kisebb tárolók: o az A épület mögötti udvar sarkában, ahol a mozgássérült felhajtó található (oktatók számára ajánlva); o a kert East-West Center mögötti bejáratánál; - Nem fedett, kisebb tárolók: o a kert főbejáratánál a portaépület és a kerítés között, a kerítésre merőlegesen, továbbá a Főépület oldalbejárata előtti gépkocsival használhatatlan parkolóterületen a Főépületre merőlegesen, az egyes tárolók elcsúsztatva; o a B épület bejárata mellett két oldalt; o a D épület bejárata mellett két oldalt; o az F épület beugró sarkánál; o az I épület melletti meglévő vaskorlát.
Megítélésünk szerint az Ifjúsági épület udvarán a támaszokat legjobb körben, kihagyván az ablakok helyeit, az épületek falai mentén, azokra merőlegesen elhelyezni, így ugyanis nagyobb szabad hely marad középen, és ezzel megnyílik a lehetősége annak, hogy a forgalom miatt padok és asztalok telepítésével valódi közösségi térré váljon a jelenleg kihasználatlan udvar. Az EastWest Center mögötti bejáratnál fedett tároló kerüljön a lejjebb lévő szintre, 15 db a támfal, 5 db a B épület fala elé, azokra merőlegesen. Javaslataink elkészítését megelőzően két kérdőívet készítettünk a témában (külön az oktatók és külön a diákok számára), amiket online formában tettünk elérhetővé 2009. április 30. és május 22. között. A kérdőívekre adott válaszok egyben petícióként is felfoghatók, ugyanis 141 oktató és 627 hallgató töltette ki őket. Az összesen 768 kitöltő közül 711 (130 oktató) támogatja, csupán 6 (köztük egy tanár) ellenzi a tárolók létesítését, és csekély (51 hallgató és 10 oktató) azok száma is, akiket nem foglalkoztat a kérdés. Ez a kerékpártárolók létesítésének 93%-os (az oktatóknál 92%-os) támogatottságát jelenti. Bár tisztában vagyunk azzal, hogy a kérdőívek kitöltői között szép számmal akadnak olyanok is, akiket csak a rendezett viszonyok megteremtése motivált, a tárolók szükségessége már e számok tükrében sem kétséges. Kérdőíveink egyik kérdése arra irányult, mit tartanak a legfontosabbnak a kerékpártárolók kialakításakor. A legtöbb válaszoló egyszerűen a tárolók biztonságosságát tartotta a leglényegesebbnek (662 válaszadó: 561 diák, 101 tanár ez 86%: 89% diák, 72% tanár), ennél egy kicsivel kevesebben a fedett és biztonságos tárolókat jelölték be legfontosabbnak. A helyszíneket tekintve azonban ugyanazt a tanulságot tudjuk levonni, mint amit a kerékpáros szervezetek hangoztatnak: a nagyobb, központi tárolónak csupán 202 válaszadó (181 diák, 21 tanár) ez 26% (29% diák, 15% tanár) tulajdonított fontosságot, míg az épületek bejáratához közeli, kisebb tárolóknak több mint kétszer ennyien, 483-an (404 diák és 79 tanár) ez 63% (64% diák, 56% tanár) adtak prioritást. A fentebb javasolt helyszíneket a Trefort-kert jelenlegi használatának figyelembe vételével alakítottuk ki. Egyik javasolt tároló sem zavarná a közösségi tér funkcióit, természetesen nem akadályozná sem a gyalogos, sem a gépjárművel történő közlekedést, nem csökkentené a meglévő kevés zöld terület egyikét sem, és nem venne el gépjárműparkoló helyet. Ráadásul a javasolt helyszínek átveszik az eddigi kerékpártároló helyszínek közül a hasznosíthatóakat: a főbejárati helyszínek megegyeznek a Természettudományi Kar által kialakított keréktámaszok helyszíneivel, az I épület melletti vaskorlátnál láthatjuk jelenleg a legtöbb kerékpárt, és nem zavarja a gépjárműforgalmat, de még a Könyvtár Klub új kerthelységét sem. A tárolók szükséges száma A jelenleg hatályos 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) 42 (5) bekezdése szerint: Kerékpártárolót kell létesíteni minden olyan építményhez, ahol ilyen rendszeres forgalomra számítani kell [pl. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület (szabadidő-központ, állatkert, arborétum stb.) kereskedelmi bevásárlóközpont, sportépítmény (stadion, strand, uszoda stb.) emlékhely stb.]. Bár a jelenlegi jogszabály a rendszeres forgalom megléte ellenére nem nevesíti külön az egyetemeket, ám ennek változtatása folyamatban van. Az új tervezet már pótolja a korábbi mulasztását, és a felsőoktatási intézmények esetében az épület hasznos alapterületéből számítja ki a tárolók előírt mennyiségét. A joganyag 50 négyzetméterenként minimum 2 db kerékpártárolót (vagy kerékpárparkolót) ír elő ez a Trefort-kerti kampusz 10 épülete esetében (57 648 m2) 2306 db tárolót jelent. Bár ez a szám elsőre nagynak tűnhet, Európában nem ritkák az ennél is
kedvezőbb arányok. Másrészt viszont elképzelhető, mire a tervezett joganyag hatályos lesz, differenciálni fog meglévő és új építésű ingatlanok között, és tekintettel lesz arra, meglévő ingatlanok esetén fizikailag hány támasz elhelyezésére van mód. Kérdőíveink kitöltőinek tanúsága szerint a jól használható és biztonságos lakatolási lehetőségek tovább növelik majd a kerékpárhasználat népszerűségét. A válaszadók 30%-a, azaz 234 (209 diák, 25 tanár) egyetemi polgár jelölte be, hogy ha lennének használható tárolók, akkor kerékpárral járna az egyetemre. Egy másik kérdésre válaszolva 41 kitöltő (12 oktató) jelölte meg, hogy biztonságos és használható tárolók mellett egész évben tenné ezt; 190-en (31 oktató) az áprilistól októberig tartó kerékpáros szezonban; 263-an (40 tanár) alkalmanként; végül 109-en (14 oktató) kizárólag szép időben. Ez azt jelenti, hogy az alkalmi kerékpárosokat is beleszámolva ideális napokon a válaszolók 78%-a (az oktatók 69%-a) érkezne szívesen kerékpárral az egyetemre. Nyilvánvaló továbbá, hogy a kampusz kerékpárral történő megközelíthetőségének javulásával, vagyis a Múzeum körútra tervezett kerékpársávok elkészültével tovább fog nőni a kerékpárhasználó egyetemi polgárok száma. A válaszadók 47%-a (az oktatók 33%-a) kötötte a kerékpárra váltást a Múzeum körúti kerékpársáv elkészültéhez. Nem meglepő, hogy ennél is többen, a válaszadók 65%-a (az oktatók 54%-a) váltana kerékpárra, ha általában javulnának a kerékpározás feltételei Budapesten. Úgy gondoljuk, első lépésben elegendő lehet a fentieknél kisebb számú tároló kialakítása is. Megítélésünk szerint a Trefort-kertben 100 db támasz kiépítésére van szükség a közeli jövőben (egy támaszhoz két kerékpár köthető, így 200, a további javasolt hellyel közelítőleg 220 férőhely létesül): - Fedett, központi, nagy tároló az Ifjúsági épület udvarán: 40 db. - Fedett, kisebb tárolók: o az A épület mögötti udvar sarkában, ahol a mozgássérült felhajtó található: 15 db, egy modul; o a kert East-West Center mögötti bejáratánál: 15 + 5 = 20 db. - Nem fedett, kisebb tárolók: o a kert főbejáratánál: 5 + 5 = 10 db; o a B épület bejárata mellet: 3 + 2 = 5 db; o a D épület bejárata mellett: 4 db; o az F épület beugró sarkánál: 6 db; o az I épület melletti meglévő vaskorlát: közelítőleg 21 db kerékpár rögzíthető. A javasolt darabszámok egy ideig várhatóan kielégítik az egyre növekvő kerékpárhasználat igényeit, azonban célszerű gondolni a jövőbeni bővítési lehetőségekre is. Megítélésünk szerint erre a Trefort-kertben jelenleg érvényben lévő szokások szerint, vagyis a gépjárműparkolók számának csökkentése nélkül egyetlen helyszínen, az Ifjúsági épület udvarán van, és sajnos csupán korlátozott lehetőség. Alapvetően úgy véljük, arra a problémára, várhatóan egyre több kerékpárral közlekedő egyetemi polgárnak kell tudnia biztonsággal elhelyeznie kerékpárját, a jelenlegi helyzet megváltoztatása nélkül nincs megoldás. Itt érdemes megjegyezni, hogy tudomásunk szerint a közeljövőben a Trefort-kert környékén is létesülnek kerékpártámaszok. Ezek hivatottak kiszolgálni például az intézménybe kerékpárral érkező külső látogatók igényeit, de átmenetileg a kampusz kerékpáros polgárait is kisegíthetik. A Múzeum körúton a tervezett kerékpársávokkal egy időben utcai kerékpártámaszokat is létesítenek. A Rákóczi útra is terveznek támaszokat (a Fővárosi Önkormányzat felkérte a Magyar Kerékpáros-
klubot, hogy javasoljon helyszíneket, nekik mi javasoltuk, hogy feltétlen kerüljenek támaszok a Rákóczi út 5. főbejáratához a járdára). Ezeket kiegészítendő javasoljuk, hogy kérje a kari vezetőség a VIII. kerületi Polgármestertől, a Trefort-kert Puskin utcai bejáratához (esetleg további megnyitni szándékozott bejárataihoz) kerüljön egy vagy két gépjárműparkoló helyére a VII. kerületben bevált mód szerint 4 támaszból álló kerékpárparkoló. Javasolt kerékpártámaszok és kiegészítők Gazdasági megfontolásokból azt javasoljuk, a kerékpártámaszok nagyobb része a legolcsóbb, ám a Magyar Kerékpárosklub által bevizsgált, illetve a Kerékpáros Magyarország Program B+R kerékpártárolókra vonatkozó paraméterkönyve által előírt minőségi kritériumoknak megfelelőek legyenek ez reményeink szerint egyben garanciát jelent a gyenge minőség ellen. A támaszok egy részénél elegendő a hajlított, egyszerű csőkorlátból nagyobb modullá összeállított változatokat választani, a reprezentatívabb helyszínekre igényesebb, esztétikai szempontoknak jobban megfelelő szálcsiszolt rozsdamentes acél támaszokat javaslunk. Az alábbi támaszok lehetnek megfelelők: - a Rohr-Bau 96 Kft. által tervezett és gyártott RK-2/V típusú támasz egyedi, hosszában rövidített változata (termékkód: NC-0800); - a Rohr-Bau 96 Kft. által tervezett és gyártott RTHPA 40-N típusú támasz (termékkód: B0900) - a Rohr-Bau 96 Kft. által tervezett és gyártott RGHPA 50/Ö (esetleg RGHPA 40/Ö) típusú támasz (termékkód: B-0600 (B0500) - a Budapesti Corvinus Egyetemnél létesített kerékpárparkolók támaszai ezeket a győri Kwesto cég szállította;
- a Kwesto cég kerékpárállvány rendszer, kétoldalú elnevezésű támaszai; - a Kolbászból a kerítést! kreatív tervező és tanácsadó stúdió által tervezett és készítetett P alakú támasz (referenciák: Néprajzi Múzeum / ELTE / Gazdasági Minisztérium / Fővárosi Bíróság / Főváros VII. kerület); - a Kolbászból a kerítést! kreatív tervező és tanácsadó stúdió által tervezett és készítetett Százlábú modul. Megítélésünk szerint ezek a támaszok minthogy a képek tanúsága szerint város többi hasonló korú épületeinél megfeleltek a Trefort-kert épületeinél is megfelelnek az esztétikai, műemléki igényeknek. (Erre vonatkozóan lásd a javaslatról készült mellékelt tájépítész szakvéleményt.) Támaszok Berlinben Támaszok a Közgázon
Támaszok a Néprajzi Múzeumnál Moduluk a Nyugatinál Ha azonban a Kar vezetése ezt ellenkező módon ítéli meg, megfontolásra ajánljuk, hogy például a pilisvörösvári Tungsram-Schréder Világítási Berendezések Zrt. korhű Kandeláber márkanevű termékei közül válasszanak. Például két Andrássy vagy Krems elnevezésű oszlop, és közöttük két (esetleg egy) vízszintes hegesztett rúddal megfelelő kerékpártámaszokat lehet készíttetni. Ebben az esetben is gazdasági szempontból (amennyiben ezek ára jóval meghaladja a fentebb javasolt támaszokét) a korhű és a nem korhű típus vegyes például: az Ifjúsági épület udvarán nem korhűek, a Kert többi helyén korhűek; vagy: a fedett kerékpárparkolókban nem korhűek, a többi helyeken korhűek telepítését szorgalmazzuk. Andrássy poller Krems poller A fedett kerékpárparkolók tetőszerkezetének meg kell felelnie a Kerékpáros Magyarország Program B+R kerékpártárolókra vonatkozó paraméterkönyv által előírt paramétereknek: - a tetőszerkezet véd az eső ellen (teljesen fedett, nincsenek rések a tetőszerkezetben; - fényáteresztő anyagból készüljön a tető (lehetőleg üregkamrás polikarbonátból, vagy plexiből); - a tetőfelület ne csak a kerékpárok fölött legyen, hanem a kerékpárját elhelyező felhasználót is védje (a tetőszerkezet fedje a szerviz-ösvénynek legalább a felét); - a létesítmény legyen jól világított (4, és annál több modul alkalmazása esetén, önálló világosításról kell gondoskodni); - a tetőszerkezet legyen korróziónak ellenálló anyagból; - készüljön masszív, rongálásnak ellenálló anyagból; - az építőelemeket, alkatrészeket megrongálódás esetén lehessen akár elemenként is cserélni; - legyen megoldott a tetőről elvezetett esővíz elvezetése a tárolótól (ne alakuljanak ki pocsolyák a létesítmény, illetve a közlekedőfolyosók mellett és közelében); - a szerkezet belmagassága legyen biztonságos a kiegyenesedett kerékpáros, illetve a kerékpár pedálján álló felhasználó számára is; - a tetőszerkezet tervezésében és/vagy színében legyen feltűnő, figyelemfelkeltő, hogy a felhasználók könnyen megtalálják vizuálisan; - a tetőszerkezet feleljen meg a mindenkori biztonsági előírásoknak.
Úgy véljük, a kampuszon a B és C épület között található lépcső feletti tetőszerkezet megfelelő lehet, olyat kellene tehát a fedendő kerékpártámaszok fölé is építtetni. A nagyobb biztonság érdekében (működő) kamerákat ajánlott elhelyezni. Ez néhány helyszín esetében csak a már üzemelő kamerák kismértékű átpozícionálását igényli, máshol a pénzügyi lehetőségekhez mérten le kell cserélni valódi teljesítményt nyújtó megfigyelő, és a rögzített képek tárolását biztosító rendszerre a korszerűtlen berendezéseket, és biztosítani kell a rendszer valódi felügyeletét is. Az ELTE Természettudományi Karán jól működő rendszer is megoldás lehet: a biztonsági őrök terjesztik ki figyelmüket a tárolók környékére is, például a nagyobb központi tároló bejáratánál portás teljesít szolgálatot, aki a diákigazolvány leadását követően engedné be az embereket a tárolókhoz. Fontos, hogy ha megépülnek a támaszok, biztosítani kell a szabad hozzáférést is ez meglátásunk szerint egy helyszínen kíván további lépéseket: az A épület mögötti udvaron kell néhány terelő oszlop révén biztosítani, hogy a létesítendő kerékpárparkolót folyamatosan meg lehessen közelíteni (ez az intézkedés ugyanakkor a mozgássérültek számára is biztosítaná az A épület számukra készített speciális bejáratának megközelíthetőségét). Az oszlopok lehetnek a Rohr Bau Kft. RK-1 típusú (termékkód: A-3300), vagy a Tungsram-Schréder Zrt. említett Andrássy vagy Krems elnevezésű pollerei. RK-1 típusú poller Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a támaszok elkészültéről megfelelő módon tájékoztatni kell az egyetem polgárait, és feltétlenül ismertetni kell tájékoztató anyagokon a támaszok megfelelő használatát, valamint a kerékpárok megfelelő lakatolásának módját. Árak, finanszírozás A kerékpártárolók költsége a pontos kialakítástól és a rendelt mennyiségtől függ. Egy egyszerű hajlított csőkorlátból készült kerékpártámasz ára kihelyezéssel együtt kb. nettó 12-15 ezer forint. Az igényesebb, esztétikai szempontoknak jobban megfelelő szálcsiszolt rozsdamentes acél támaszok költsége nettó 20-24 ezer forint. Egy 10 kerékpár elhelyezésére alkalmas, tetővel és oldalfalakkal ellátott könnyűszerkezetes kerékpártároló kiviteltől függően kb. 400-500 ezer forintba kerül telepítéssel együtt. Úgy gondoljuk, a társadalmi hasznok jelentősen túlszárnyalják a kerékpártárolók telepítésének összegét, de a költségek csökkentése is lehetséges. Külföldön már bevált módja van a támaszok potenciális reklámfelületeinek értékesítésének, ami hosszú távon nemcsak fedezheti, de meg is haladhatja a befektetés nagyságát lehetőséget teremtve így az esetleges bővítésre is. Sőt, az lehetséges módja lehet a támaszok telepítésének, hogy egy reklámcég finanszírozza a reklámfelületek használatáért cserébe. Fontos megjegyeznünk, hogy e szempont is azt támasztja alá, hogy minél több támaszt célszerű elhelyezni frekventált helyen, az épületek bejáratai közelében, hiszen
ezek bírnak reklámfunkcióval. Az általunk készített becslés összesen 10 darab fordított U alakú tároló reklámfelületének értékesítésével számol, mert a nagyobb központi tároló mellett csupán ennyi javasolt támasz kerülne frekventált helyre, és figyelembe vettük, hogy a láthatóság miatt az egymás melletti támaszok esetében főként a szélső darabok bírnak valódi lehetőséggel (ld. a táblázatot). Kerékpártárolók reklámbevételi lehetősége Kerékpártárolón elhelyezett 1 oldalas reklámfelület díja egy évre Lehetséges elhelyezhető reklámfelületek száma A kert főbejáratánál A kert East-West Center mögötti bejáratánál A B épület bejárata mellett A D épület bejárata mellett Az A épület belső udvarán Az F épület beugró sarkánál Az Ifjúsági épület belső udvarán Összesen Éves reklámbevétel 60 000 Ft 4 db 2 db 2 db 2 db 1 db 1 db 0 db 12 db 720 000 Ft A kerékpártámaszok elhelyezésének ütemezése Megítélésünk szerint a Karra jelenleg kerékpárral közlekedők számát tekintve igen el vagyunk maradva a használható kerékpártárolók számát tekintve jelenleg egy ilyen sincs az egész kampuszon. Javaslatunk elkészítését megelőzően 2009. március 23. és május 14. között rendszeresen számoltuk a Trefort-kertben lévő kerékpárokat. Az idei zord márciusi időjárás mellett is ritkán volt olyan, hogy 30 kerékpárnál kevesebb lett volna a kertben (a legkevesebb március 25-én napos, de nagyon szeles, 6 C, érzetre 2-3 C időjárás mellett délután 16 óra 30 perckor 21 db volt). Április elejétől kezdve érezhetően megnőtt a kerékpárok száma: átlagban 60 körül voltak, április 20-án viszont 76 darabot számoltunk össze. Ezeket a számokat az is alátámasztja, hogy a kérdéseinkre 76 diák (12%) és 21 tanár (15%), öszszesen 97 (13%) egyetemi polgár jelölte be, hogy már most is kerékpárral jár az egyetemre, illetve arra a kérésünkre: saját szavaikkal indokolják meg a kerékpárral való közlekedésük okát, 101 diák (17%) és 24 oktató (16%), összesen 125 (16%) egyetemi polgár adott magyarázatot. Ismerve a Kar anyagi lehetőségeit, nem valószínű, hogy 100 db kerékpártámaszt azonnal telepíteni tudjon. Megítélésünk szerint először is tájékoztatni kell a Kar polgárait arról, hogy átgondolt koncepció szerint biztonsággal használható kerékpártárolókat szándékozunk építtetni, úgy véljük helyén való ismertetni a kerékpártárolók leendő helyszíneit, és türelmüket kérni a beruházás elkészültéig. Az őszi félév kezdetére örvendetes lenne, ha annyi készen lenne, amennyi a mostani igényeket kiszolgálja (40 db). Ezért első ütemben azt javasoljuk, legalább fedél nélkül készüljön el - a kert főbejáratához tervezett 5 + 5 db; - a kert East-West Center mögötti bejáratához tervezettekből 5 + 5 db (belülről kezdve a telepítést, hogy a folytatáskor majd ne akadályozzák a munkát) - az A épület mögötti udvar sarkába tervezettekből 10 db; - az Ifjúsági épület udvarára tervezett tárolókból 10 db kerékpártámasz; - és legyen kijelölt kerékpárparkoló az I épület melletti vaskorlát.
Második ütemben, de még a tényleges csapadékos idő (2009 novembere) kezdetét megelőzően kellene elkészülnie a három fedett tároló tetejének (előre tervezvén arra, az A épület mögötti kerékpárparkoló mekkora lesz végső állapotában, illetve arra, hogy a két másik helyen a tetőszerkezetet majd tovább lehessen építeni). Harmadik ütemben kerülhetne ki, például 2010 áprilisára további 31 db javasolt kerékpártámasz (és a tető ahova még szükséges): - a kert East-West Center mögötti bejáratához tervezettekből a maradék 10 db - az A épület mögötti udvar sarkába tervezettekből a maradék 5 db; - a B épület bejárata mellet: 3 + 2 = 5 db; - az F épület beugró sarkánál: 6 db; - az Ifjúsági épület udvarára tervezett tárolókból 5 db kerékpártámasz. Negyedik ütemben kerülhetne ki, például 2010. augusztus végére a maradék 29 db kerékpártámasz (és tető, ahol kell föléjük): - a D épület bejárata mellett: 4 db; - az Ifjúsági épület udvarára tervezett tárolókból a maradék 25 db kerékpártámasz. A későbbiekben folyamatosan figyelni kell, szükséges-e továbbiak telepítése. Ez a fentebb ismertetett okok miatt magától is így fog alakulni, de amennyiben valóban a fenntartható fejlődésnek megfelelően szeretnénk működtetni az intézményt, akkor például további támaszok telepítésével is ösztönözhetjük a kampusz polgárait a hétköznapi kerékpárhasználatra. Zárszó Az elmúlt évek során a legtöbb európai nagyvároshoz hasonlóan Budapesten is egyre népszerűbbé vált a kerékpárhasználat, és főként az utóbbi néhány évben látványosan megnőtt fővárosunkban a hétköznapi kerékpárosok száma. Jól példázza ezt a folyamatot a Karunkra kerékpárral érkezők egyre növekvő tábora. Másrészről viszont a kerékpárok kényelmes és biztonságos elhelyezése a kampuszon egyáltalán nem megoldott: megfelelő támaszok híján a kerékpárokat az épületek bejárataihoz legközelebbi oszlopokhoz, vagy bármely, lakatolásra alkalmas fix, vagy fixnek látszó tárgyhoz rögzítik. Az utcabútorokhoz, kerti láncokhoz lakatolt kerékpárok viszont a Kar közösségi tereinek arculat- és funkcionalitásromlását eredményezik. Ez a tarthatatlan helyzet számos oktató és hallgató nemtetszését váltotta ki, elégedetlenségükről több forrásból is értesülhettünk és mindez természetesen nincs jó hatással a Kar hírnevére. A fentiekben már számtalan érvvel világítottuk meg a tárolók szükségességét, de nem lehet elégszer hangsúlyozni a mihamarabbi cselekvés fontosságát sem. Úgy gondoljuk, hiba lenne ezt a méltatlan helyzetet a cselekvés elmulasztásával idén ősszel újra előidézni, vagyis legalább annyi (de inkább egy kicsivel több) kerékpártámasznak kellene az őszi szemeszter kezdetén rendelkezésre állnia, amennyi kiszolgálja a mostani tavasszal regisztrált igényt. Tudjuk, hogy a Kar vezetősége is változtatni szeretne e helyzeten, ezért ajánlásaink célja, hogy a kerékpáros szakmai szervezettel történő konzultáció, a terepszemléket követően összeállított helyszínválasztás, a Karra kerékpárral közlekedők jelenlegi számának mérésével, illetve a jövőbeni kerékpárosok várható számának kérdőíves megállapításával segítségére lehessünk a vezetőségnek a probléma szakszerű megoldásában. Az egyre növekvő igények miatt kialakult rossz helyzetet ugyanis kizárólag a javaslatainkban foglaltak megvalósítása orvosolhatja.
Források A Kerékpáros Magyarország Program B+R kerékpártárolókra vonatkozó paraméterkönyve. 2008. Kerékpártárolók kialakítása és elhelyezése. Műszaki ajánlás. Magyar Kerékpárosklub, 2008. Biciklitárolókat a Közgázra! 2008. Bicycle Parking Manual, The Danish Cyclists Federation, 2008. Készítette Devescovi Balázs kari fenntarthatósági koordinátor Közreműködött Mekis Péter (egyetemi tanársegéd, Filozófia Intézet) és Halász Áron (egyetemi hallgató). 2009.június 8.
Melléklet ELTE Trefort- kert Kerékpártárolók elhelyezése Előzmények: 2007-ben cégünk a területre a Mélyterv alvállalkozójaként készítette el a Környezetrendezési engedélyezési és kiviteli terveket. A tervek tartalma mára részben kivitelezésre került. Tervünkben az utcabútorok felújítása is szerepelt. 2009 májusában érkezett egy megkeresés cégünkhöz Devescovi Balázs fenntarthatósági koordinátor részéről, hogy vizsgáljuk felül a kerékpártárolók elhelyezésének kérdését Javaslat: Devescovi Balázs kérésére közös helyszíni bejárás során, illetve a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján szükségesnek gondoljuk a tanulmányban leírt kerékpártoló mennyiség kihelyezését. Jelen pillanatban a létező legkülönfélébb helyekre odakötött kerékpárok még kaotikusabbá teszik a kert amúgy sem egységes képét. A rendezettség elérésének egyik első lépése lehet a kerékpártárolás rendjének ésszerű kialakítása. A kerékpártárolók javasolt helyét, mind kertépítészeti, mind műemlékvédelmi szempontból megfelelőnek tartjuk, mivel ezek kihelyezése nem vezet a zöldfelület mértékének csökkenéséhez, és az épületek homlokzatát is szabadon tartja. Javasolt nyitott kerékpártároló elemek: 1. U támasz 2. P támasz 3. Berlin példa alapján legyártott tároló
A fent felsoroltak mindegyike megfelel a kerékpáros szövetségek előírásainak, praktikusak, mivel mindkét oldalra lehet hozzájuk lezárni a bicikliket. Javasolt zárt kerékpártárolók: Két helyre javasoljuk elhelyezésüket, az északi oldalra, a jelenlegi vendéglátó egység mögötti támfal elé (C épület). Illetve az A épület U alakú udvarába a tanulmányban megjelölt helyre, vagy esetlegesen a megépült elzárt hulladéktároló helyére, melyet tapasztalataink szerint nem használnak. Kialakításukra javasoljuk a már megépült elem használatát. Budapest, 2009. június 10. Tóth Eszter Lépték-Terv Tájépítész Iroda okl. tájépítész mérnök K02-01-5253