A SZIGETI JÓZSEF UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Hatályba lép: 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben Jóváhagyta: Török Ibolya intézményvezető Budapest, 2013. március 26.
TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 4 II. Jogi státus 4 III. Az iskola értékrendje, alapelvei, célrendszere 5 1. Az iskola célja, pedagógiai alapelvei 5 2. Az iskolai képzés szakaszolása 7 3. Fejlesztési területek, nevelési célok 7 3.1. Erkölcsi nevelés 8 3.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés európai azonosság egyetemes 8 kultúra 3.3. Állampolgárságra nevelés, demokráciára nevelés 9 3.4. Önismeret és társas kultúra fejlesztése 9 3.5. Családi életre nevelés 10 3.6. Testi és lelki egészségnevelés 10 3.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 10 3.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság 11 3.9. Pályaorientáció 11 3.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés 11 3.11. Médiatudatosság 11 3.12. Hatékony, önálló tanulás 12 3.13. Képességek kibontakoztatása 12 3.14. A helyi hagyományok ápolása, közösséghez tartozás Szigeti sziget 13 4. A képzés kerete 13 4.1. Tanórai foglalkozások 13 4.2. Egyéb foglalkozások 14 4.3. Tanórai és egyéb foglalkozáson való differenciáltatás 15 4.3.1. Egyéni fejlesztő foglalkozások 15 4.3.2. Tehetséggondozás 16 5. Képzési specialitások és irányok 16 6. A tanulói jogviszony, tanulmányok alatti vizsgák 16 6.1. Tanulói jogviszony létesítése 16 6.2. Felvétel 16 6.3. Besorolás speciális követelményi csoportokba 17 6.4. Tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos eljárásrend 17 IV. Pedagógiai folyamat 18 1. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői 18 2. Tanulásszervezési eljárások 18 3. A pedagógusok, osztályfőnökök intézményi feladatai a nevelésoktatás 19 folyamatában 4. Az írásbeli beszámoltatás rendje, formái és korlátai 21 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok 21 meghatározásának elvei 6. Értékelés 22 6.1. Az értékelés alapelvei 22 6.2. Az értékelés formái a pedagógiai módszertannak megfelelően 22 (diagnosztikus, formatív, szummatív) 6.3. Az értékelés eszközrendszere 23 6.3.1. A tanulók értékelése, érdemjeggyel 23 6.3.2. A tanulók szöveges értékelése 24 6.3.3. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése 26 6.4. Címek, kitüntetések 29 6.5. A pedagógusok értékelése 29 1
6.6. Az iskola minőségirányítási programja 29 7. Az iskolai élet munkarendje 29 7.1. Döntési kompetenciák 29 7.2. Az iskola heti időbeosztása 30 7.3. Éves eseménynaptár 31 7.4. Az iskola belső kommunikációs rendszere 31 7.4.1. Értekezletek 31 7.4.2. Írott információk 32 8. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai 32 tevékenység 8.1. Gyermek- és ifjúságvédelem 32 8.2. Szociális hátrányok, a beilleszkedési és magatartási zavarok, 35 valamint a tanulási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek 8.3. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, nevelése 36 8.3.1. A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai 40 fejlesztésének elvei 8.3.2. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének 41 elvei 8.3.3. A beszédfogyatékos tanulók 43 8.3.4. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók 45 8.3.5. Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő (autisztikus) tanulók 46 iskolai fejlesztésének elvei 8.3.6. Pszichés fejlődészavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban 49 tartósan akadályozott tanulók 8.4. Tehetséggondozás 53 9. Hagyományok 53 9.1. Szervezeti hagyományok 53 9.1.1. Diákönkormányzat 53 9.1.2. Családi nap 53 9.1.3. Iskolaújság - iskolarádió 54 9.2. Tantárgyi hagyományok 54 10. A szülők és iskola kapcsolata 54 V. Helyi tanterv 55 VI. 1. 1.1. 1.2. 1.2.1. 1.2.2. Iskolahasználók az iskola közéletében Tanulói részvétel Diákönkormányzat Közszolgálati diákszerepek Társadalmi munka Diákpanaszok kezelésének fórumai az iskolában 2. Szülői részvétel az iskola életében 59 2.1. A szülők tájékozódási lehetősége az iskola programjairól 59 2.2. Szülői részvételi és képviseleti fórumok 59 2.2.1. Közvetlen információcsere fórumai 59 2.2.2. A működésben közvetlenül megjelenő szülői szerepek 60 3. Az iskola szakmai szolgáltatásai 60 4. Az iskolai PR 60 VII. Az iskola külső kapcsolatai 61 VIII. Feltételek 62 1. Személyi feltételek 62 2. Tárgyi feltételek 62 Záradék 63 58 58 58 58 58 59 2
Mellékletek 64 1. Taneszközök jegyzéke 64 2. Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 65 3. Teljeskörű egészségfejlesztési program 66 4. Környezeti és egészségnevelési program 68 5. Elsősegélynyújtási alapismeretek 80 6. Iskolai drogstratégia 81 7. Iskolai belső vizsgarend 85 3
I. Bevezető Iskolánk 1984-ben épült, 6-14 éves korú gyermekek általános képzésére 8 osztályos rendszerrel, Újpest egyik lakótelepének közepén. A szaktantermekkel, sportlétesítményekkel, színpaddal és nézőtérrel az iskola ma 520 gyermek befogadására alkalmas. Fontos és folyamatos feladatunk az iskola társadalmi környezeti hatásainak feltérképezése, elemzése. Iskolánk olyan intézmény kíván lenni, amely aktív kölcsönhatásban áll környezetével, amely tudatos része formálója és szolgálója annak a társadalmi mikro- és makro környezetnek, amelynek jelenéhez és jövőjéhez kötődik. A szülőkkel való kapcsolatépítés meghatározó gondolata, hogy a szülő partner a nevelésben. Olyan intézmény megvalósításán dolgozunk, amit alapvetően a gyermekek érdeke határoz meg, melyben a gyerekek megbízható, életútjukat biztonságosan megalapozó tudással lesznek gazdagabbak. II. Jogi státus Az iskola hivatalos elnevezése OM azonosító: 034873 KIK azonosító: 189018 Szigeti József Utcai Általános Iskola 1041 Budapest Szigeti József u. 1-3. 1.1 Az iskola fenntartója Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest Szalay u. 10-14 1.2 Az iskola alapszabálya élkdfjgslkjglsdkghj Az iskola körzete Az iskola tanulói elsősorban a fenntartó által meghatározott felvételi körzet gyermekei. Ezen felül befogadja mindazokat a tanulókat, akik a kerületben élnek, vagy a pedagógiai program választása alapján az iskolánkat megkeresik, s a felvételi követelményeknek eleget tesznek. Az iskola székhelye: 1041 Budapest Szigeti József u. 1-3. 4
III. Az iskola értékrendje, alapelvei, célrendszere 1. Az iskola célja, pedagógiai alapelvei Iskolakoncepciónk kiinduló gondolata a színvonalas oktatás megteremtése az ismeretek közvetítésével és a személyiség fejlesztésével. Ennek érdekében közvetíteni kívánunk: alapvető műveltséget, korszerű ismereteket, használható tudást, erkölcsi, etikai értékeket, magatartási, viselkedési normákat, modelleket. Az iskolának egyidejűleg kell teljesítenie személyiségfejlesztő, műveltségátadó és társadalompolitikai feladatát. Ennek érdekében a nevelési oktatási program kialakítása során szerves egységben, egymással összefüggésben kezeljük: a tanulási-tanítási folyamatot, az iskolai közéletet, szabadidőt. Az iskola lehetőségei szerint igyekszik biztosítani tanulóinak változatos és sokszínű tevékenységformákat. A kulcskompetenciák megalapozása és kifejlesztése a Nemzeti alaptanterv szerint az alábbi területeken történik: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos és technikai kompetencia, digitális kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, 5
esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség. hatékony önálló tanulás. Iskolánk alapvető elve a nevelve oktatás, kiemelve az: önállóságra, öntevékenységre, reális önismeretre, önértékelésre nevelést, a műveltség megszerzésének igényére nevelést, a kitartó munkához való helyes viszony (szorgalom, igényesség, kitartás) kialakításra nevelést, együttműködési készség kialakítására nevelés fontosságát. Valljuk, hogy valamiben mindenki tehetséges. E gondolat érdekében törekszünk arra, hogy: a tanulók szilárd, biztos alapkészségekkel rendelkezzenek, minden tanuló képességeit szándékai szerint tudja kibontakoztatni, életmód és életvitel szemléletük alakításával alkalmazható tudás megszerzésére ösztönözzünk, a tanulók tudjanak hatékonyan és önállóan tanulni, ismerjék meg tanulási szokásaikat, fejlődjön tanulási stratégiájuk, legyenek motiváltak, erősödjön magabiztosságuk, tanulóink sajátítsák el az információs társadalom technológiáit (IKT), tudjanak információt keresni, szelektálni, rendszerezni, ismerjék az információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat és az ezekhez kapcsolódó etikai elveket, kezdeményezőképességük és vállalkozói képességeiket erősítve tudjanak a mindennapi életben eligazodni, legyenek képesek a kínálkozó lehetőségeket megragadni. tanulóink rendelkezzenek széleskörű idegen nyelvi kommunikációs képességekkel. 6
2. Az iskolai képzés szakaszolása A tevékenységrendszer mentén tervezett iskolai program mellett az egyes iskolai szakaszok cél és feladatrendszerének pontosítása adja az iskola pedagógiai programjának egymásra épülését és egységességét. ALSÓ TAGOZAT (1-4. évfolyam) 1-2. évfolyam Óvodából iskolába való átmenet, időigényesebb tevékenység és tanulásszervezési formák, a teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén az egyéni érdeklődésnek, az egyéni különbségeknek a kezelése. 3 4. évfolyam Erőteljesebbé válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a kifejeződő teljesítményekre összpontosít. FELSŐ TAGOZAT (5-8. évfolyam) 5 6. évfolyam Elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása (önálló tanuláshoz szükséges készségek, képességek, valamint alapkészségek fejlesztése). 7-8. évfolyam A változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának és variabilitásának növelése (az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása), pályaválasztás, pályaorientáció. 3. Fejlesztési területek, nevelési célok A fejlesztési területek, nevelési célok az egész pedagógiai folyamat egészét érintő közös értékek. Az ismeretszerzés, a gyakoroltatás, a cselekedtetés mellett az érzelmi nevelés is hangsúlyos. A kulcskompetenciák alapját adó képességfejlesztés, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretek, a tudásszerzéshez fontos attitűd egyesíti a hagyományos értékeket a 21. századi új társadalmi igényekkel. 7
3.1. Erkölcsi nevelés Cél, a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra, a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészítésük segítése. Készítsen fel a leendő értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémaira. 3.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - európai azonosság- egyetemes kultúra Tanulóink ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos, hogy fejlődjön nemzeti identitásuk. A magyar népművészeti alkotások folyamatos megismerése, az élményteli kapcsolódások biztosítása (mesék, mondák, gyermekjátékok, kézműves tevékenységek). E munkát önszervezéssel helyi hagyományok megteremtésével a belső erőforrások maximális kihasználásával alapozzuk meg (gyakorlati foglalkozások, vetélkedők, stb.). A magyar irodalomhoz, a történelemhez, a képző és iparművészethez, a tudomány és technika, művészetekhez kapcsolható meghatározó személyiségek és alkotásaik ismerete, fotók, memoriterek. (Aktualitások, jeles napok). A szellemi és tárgyi néprajz legfontosabb elemeinek megismerése. Szokások, tárgyak gyűjtése, készítése, kiállítása. A tanórai valamint a médiákból, kirándulásokból nyert élmények közös feldolgozása. Tanulóink szerezzenek a határon túli magyarságról, a valamint a hazánk területén élő kisebbségek életéről, kultúrájáról elemi ismereteket. Tanulóink magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Legyenek nyitottak és megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, másság iránt. Tanulóink ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról. 8
3.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A csoportot segítő megbízottak teendői sorában fontos tényezővé válik a véleménynyilvánítás nyelvi és udvariassági formái elemi ismereteinek átadása és gyakoroltatása. A társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. A demokratizmus iskolai fórumainak, a tanulókra vonatkozó jogoknak és kötelességeknek a megismertetése. Gyakoroltatni kell a különböző fórumokon való részvétel formáit. A csoportot irányítani kell az egymás iránti segítőkészségre. A vezetői és beosztotti szerep gyakorlatban történő kipróbálása, az érdekképviseleti magatartás gyakoroltatása. A vitakultúra elemeinek (bírálat-önbírálat, ok-okozati összefüggések, a mások véleményére való odafigyelés, a nyelvi megformálás, konfliktuskezelés, kritikai gondolokodás) folyamatos alkalmazása. Építő jellegű kritika a ne minősíts elvének tudatosítása. A tanulóknak tudatosan kell megismernie a közügyekbe való beleszólás fontosságát, az aktív állampolgári magatartást. Tudatosítani kell bennük a vélemény-nyilvánítással járó felelősséget, a törvénytiszteletet, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletét, az előítéletek és az erőszak elutasítását. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás és tanulásszervezési eljárások. 3.4. Önismeret és társas kultúra fejlesztése A helyes önismeret hozzájárul mások megértéséhez, elfogadásához, tiszteletéhez, a pozitív emberi kapcsolatok kialakításához. Az egyik kiemelt pedagógiai feladat, hiszen a megalapozott önismeret segíti a kulturált egyéni és a közösségi élet kialakulását. A viselkedéskultúra alapelemeinek ismerete és gyakoroltatása a szűkebb iskolai, családi és tágabb kultúrkörnyezetben (művelődési intézmények, utca, közlekedés) kiemelt jelentőségű. Pozitív érzelmi megerősítése annak, hogy az udvariasság a jó emberi kapcsolatok egyik feltétele. A viselkedés rendszeres értékelése spontán helyzetekben is történjen meg. Az étkezéssel, a legfőbb környezeti renddel, önkiszolgálással kapcsolatos szokások kialakítása, gyakoroltatása. 9
3.5. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése kiemelt feladat. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. 3.6. Testi és lelki egészségnevelés Az iskolába érkező tanulók szociokultúrájának felmérése (kérdőíves módszer, családlátogatás, folyamatos tanítói megfigyeléssel), a mentálhigiénés szokások kialakítása, megerősítése fontos feladatunk. Fontos elvárás környezetük megismerése, óvása és alakítása, ebben való aktív részvétel. Legyenek képesek a napirendjük megtervezésére, betartására. Fontos az életkori sajátosságoknak megfelelő érzelmi megközelítés. Az életmód és életvitel feladatcsoportban különös hangsúlyt kap a prevenció. Intézményünkben kiemelt jelentőséggel bír az egészséges életmódra nevelés. Alakuljon ki az igényük az egészséges táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Komoly erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy diákjaink mindennapjaiba beépüljön a sport, a testmozgás szeretete. Valljuk, ép testben ép lélek. (Mens sana in corpore sano.) Testi, lelki egyensúlyra való felkészítésben (a tanácsadó szolgálatokkal való együttműködéssel), törekszünk arra, hogy tanulóinkat minél kisebb mértékben érjék a társadalomban fellelhető negatív tendenciák (káros szenvedélyek, durvaság, erőszak). Lásd még gyermekvédelemnél. 3.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fontos, hogy a tanulókban a hátrányos helyzetű, vagy fogyatékkal élő emberek iránt szociális érzékenység, segítő magatartás alakuljon ki úgy, hogy saját élményű tanuláson pl. kooperatív technika - keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak az igényeit, 10
élethelyzetét. ( Együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás képesség fejlesztése.) 3.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A gyerekeknek meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan és takarékosan használja. Célunk, hogy környezetkímélő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. E témakört iskolánk környezetnevelési programja részletesen kidolgozta. Mindenkori alternatíváit a megbízott munkacsoport a tanév kezdetekor meghatározza. Valamennyi tanuló részére alapvető célként tűztük ki, a felelősségtudat formálását az iskola tárgyi eszköz megóvása érdekében, környezetük állapotának rendben tartását, az iskolába lépés kezdetétől. 3.9. Pályaorientáció A tanulóknak olyan tevékenységeket igyekszünk biztosítani, ahol kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek érdeklődésüknek megfelelő területeken, ami segítheti őket abban, hogy megtalálják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és képessé váljanak arra, hogy megtegyék az ehhez szükséges erőfeszítéseket. 3.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanulóknak hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Ismerjék meg a pénzügyi rendszer alapismeretire vonatkozó pénzügyi szabályokat, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismereteket, a fogyasztóvédelmi jogokat. 3.11. Médiatudatosság Fontos, hogy a tanulók megismerkedjenek a média működésével, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatával, a valóságos és virtuális, a nyilvános és bizalmas érintkezés megkülönböztetett módjaival. Ismerjék meg a világháló és a televíziózás veszélyeit is. 11
3.12. Hatékony, önálló tanulás Sajátítsák el a legalapvetőbb tanulási és munkaszokásokat, a normához igazodó magatartást, a pozitív emberi kapcsolatok és személyre szóló motiváció segítségével. Legyenek képesek kitartóan tanulni, ismerjék tanulási stratégiáikat, tudják saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt. Tudják az idővel, információval való hatékony gazdálkodást. Ismerje készségeinek erősségeit és gyenge pontjait. A tanuló legyen képes a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Kapcsolódjanak be a gyerekek a szabályalakításba és a folyamatos fejlődést elősegítő részcélkitűzésekbe. A tanulási folyamatban előforduló kudarcélmények sikeres átvészelésében a tantestületnek kellő empátiát, türelmet kell biztosítani. A rendszeresen végzett munka fontosságának tudatosítása. Kapjanak kellő információt arról, hogy a munka az értékteremtés és a személyiségépítés fontos eszköze. Lehetővé kell tenni, hogy a megszerzett ismereteiket a gyakorlatban is kipróbálhassák, ehhez önfegyelmüket, önirányító képességüket felhasználhassák. Ismerkedjenek meg a könyvtár, a kerület kulturális intézményeinek munkájával. Az iskola tegye lehetővé, hogy a tudás örömének átélése, kíváncsiságuk, ismeretvágyuk fokozódjon, s ehhez nyújtson kellő motivációt. Kapjanak segítséget a megismert tudománymorzsák elemi integrációjára az alapkészségek eszközszintű használatára. Fokozatosan szélesedjen az iskola szellemi életébe való bekapcsolódási lehetőségük. Bővüljön az információszerzés módozataiban való jártasságuk. A tanulóink eszközjelleggel legyenek képesek használni az infokommunikációs technológiákat. A szelekció képességének gyakoroltatásával a választható értékek folyamatos elemzésével segítséget kell nyújtani az egyéni ambíciók (továbbtanulási szándékok) megismerésére. 3.13. A képességek kibontakoztatása Intézményünkben kiemelt jelentőséggel bír a képességek kibontakoztatása, fejlesztése, adottságok kiderítése. A meghatározott tantárgyi struktúra mellett személyiségfejlesztő 12
programok kínálatának szélesítése (zene, sport, drámajáték, manuális tevékenységek, vizuális program stb.) is fontos feladatunk. A tanulási zavarok kezelése egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokon is történik. Képességhiányok folyamatos pótlása, a tehetségek kibontakoztatása tanórai differenciálással és a kötelező tanórán kívüli foglalkozásokkal történik. Egyaránt fontosnak tartjuk a folyamatos fejlesztést, felzárkóztatást, valamint a tehetséggondozást. A pályaorientációs foglalkozások biztosítása is kiemelt jelentőséggel bír. 3.14. A helyi hagyományok ápolása, közösséghez tartozás Szigeti sziget A legalapvetőbb iskolai hagyományok ismerete. A legfontosabb ünnepek és jelképek. Az ünnepekkel kapcsolatos hagyományápolási tevékenységekben való élményszerű részvétel. A hagyományőrző rendezvényekhez kapcsolódó legfontosabb ismereteket bővíteni kell. A rendezvények lebonyolításában való élményszerű aktív részvételre kell törekednünk (gyerekek az ünnepért). A hagyományőrzés iskolán kívüli lehetőségei és felelőssége (versenyek, pályázatok, vetélkedők). E korosztályhoz tartozókban tudatosulni, kell, hogy az iskola hírnevének erősítése az ő munkájukon keresztül történik. 4. A képzés kerete 4.1. Tanórai foglalkozások Időkeret: 45 perc (ettől eltérő kereteket is alkalmazunk szükséglet szerint, ha a tanulócsoport adottsága, a tananyag jellege, vagy az alkalmazott módszer igényli). Szervezeti formái: általában hagyományos osztálykeret 1 8. évfolyamig. 13
Lehetséges eltérések (idegen nyelv, informatika, technika, testnevelés, nívócsoport): csoportbontás osztályonként, évfolyamon belüli csoportok. Az emelt szintű angol nyelvi csoportba a negyedikben tanító angol tanárok javasolják a gyerekek bekerülését az alsó tagozatos munkájuk, eredményeik és év végi összefoglaló dolgozatuk alapján. Az emelt szintű angol nyelvi csoportba történő bekerülés a szülői beleegyezéssel történik. A másik két csoportban képességeik szerint vegyesen vannak a tanulók. Az informatika és technika tárgyak egymás váltótárgyai a csoportbontásnál. A csoportok kialakításakor szempont, hogy a megfelelő létszám és képesség arányok a két csoportnál hasonlóak legyenek. A nívócsoportok kialakításának alapja az ötödik évfolyam elején elvégzett diagnosztikus mérés, ami részletes információval szolgál a pedagógusoknak arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik meg a nevelés-oktatás adott szakaszát, mely területeken maradtak le, mely területen teljesítettek jobban, s hogyan történjen meg a differenciálás. A pedagógusok a tanítási órákon törekedjenek: a bizalomra épülő, kölcsönös megbecsülést biztosító kapcsolat kialakítására, fenntartására, olyan tanulási környezet biztosítására, amelyben a gyermekek önbizalma nő, az adaptív tanulásszervezéssel a tanulóhoz alkalmazkodva törekedjen a pedagógus megelőzni, s nem utólag korrigálni a lemaradó gyerekek további leszakadását, személyiségközpontú, modern, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazására. 4.2. Egyéb foglalkozások Napközi otthon 1 2. évfolyamon homogén csoportok tanulási idő 45 perc 3 4. évfolyam heterogén csoportok is lehetnek tanulási idő 60 perc 5 6. évfolyam heterogén csoport tanulási idő 2 x 45 perc 7-8. évfolyam tanulószoba szaktanári irányítással folyó tanulás, igény szerinti egyéni segítségadással tanulási idő 2 x 45 perc 14
Szakköri foglalkozások Az igényeknek és lehetőségeinknek megfelelően szakköröket biztosítunk. Hagyományos szakköreink: informatika 4. évfolyamtól énekkar 3. évfolyamtól képzőművészeti 1. évfolyamtól technika 5. évfolyamtól angol nyelv 3. évfolyamtól iskolai sportkör 1. évfolyamtól rajz 1. évfolyamtól fizika 5. évfolyamtól természetvédő 1. évfolyamtól néptánc 1. évfolyamtól 4.3. Tanórai és egyéb foglakozásokon való differenciáltatás 4.3.1. Egyéni fejlesztő foglalkozások logopédiai foglalkozás (logopédus), gyógytestnevelés (szakképesített gyógytestnevelő), tanulási zavarral küzdő tanulók fejlesztése (fejlesztőpedagógussal), SNI-s tanulók rehabilitációs órái (utazótanárai segítségével), tanulási lemaradás pótlása, felzárkóztatás (tanító, szaktanár segítségével). 4.3.2. Tehetséggondozás: kiscsoportos és egyéni foglalkozások iskolai keretek között, versenyekre való felkészítés, és versenyeztetés, szakkörök. 15
5. Képzési specialitások és irányok Testnevelés és sport emelt szintű 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. X X X X X X X X Angol nyelv X X X X X X Angol nyelv X X X X emeltszintű Informatika X X X X X Testnevelés /rekreációs mozgásformák Művészeti/ drámapedagógiai képzés- délutánonként X X X X X X X X X X X X 6. A tanulói jogviszony, tanulmányok alatti vizsgák 6.1. A tanulói jogviszony létesítése A 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján történik. A felvételi kötelezettség teljesítése után a további felvételi, átvételi kérelmek teljesítésénél előnyben részesül a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos helyzetű tanuló. Sajátos helyzetűnek minősül az a tanköteles tanuló: akinek testvére, szülője tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő, akinek testvére intézményünk tanulója, akinek lakóhelye, tartózkodási helye az iskola 1km-en belül található, akinek szülője, gondviselője az iskola körzetében, valamint az Újpesti Önkormányzat fenntartásában lévő intézményben, vagy tulajdonában lévő gazdasági társaságban dolgozik. 6.2. Felvétel Első évfolyamon a sportosztályokba kerülés feltétele a szülői kérésen túl, alkalmassági vizsgálat és szakmai javaslat alapján történik. Az osztályba sorolást a szülői kérés figyelembevételével az intézményvezető dönti el. 16
6.3. Besorolás speciális követelményi csoportokban 1-8. évfolyamban a művészeti, sportosztályokba, illetve emelt óraszámú nyelvi csoportokba egyéni jelentkezés, szaktanári javaslat, szülői beleegyezés alapján lehet bekerülni. 6.4. Tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos eljárásrend Tanulmányok alatti vizsgák a következők: javítóvizsga osztályozó vizsga különbözeti vizsga. A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az intézményvezető ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga pontos időpontjáról a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Az osztályozó vizsga szülői kérelemre történik írásban, melyet az iskola titkárságára kell eljuttatni. Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsgakötelezettség valamennyi tantárgyra vonatkozhat, ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az intézményvezető adhat engedélyt. A tanulmányok alatti vizsgák különös eljárási szabályait a házirend, valamint az SzMSz tartalmazza részletesen. 17
IV. Pedagógiai folyamat 1. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői Intézményi alapfeladatok: általános műveltséget megalapozó alapfokú oktatás, általános iskolai intézményi gyermekétkeztetés, napközi otthoni és tanulószobai ellátás, sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése, Speciális feladatok: emelt szintű testnevelés és sportoktatás 1-8. évfolyam, művészeti képzés (dráma, színház- délutáni foglalkozásokon) 1-4. évfolyam emeltszintű idegennyelv-oktatás 5-8. évfolyam. 2. Tanulásszervezési eljárások Az alkalmazott tanulásszervezési eljárásoknál a következő szempontokat vesszük figyelembe: a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt, a tanítás- tanulás különböző szervezeti formáiban alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulási technikáit, formáit, egyik fő elvünk a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás (feladatkijelölés, szükséges tanári segítség, ellenőrzés, értékelés), a különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztési igényeihez alkalmazkodó tanulásszervezési, értékelési eljárást alkalmazunk. 18
3. A pedagógusok, osztályfőnökök intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus feladatai tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására; tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi; a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat; gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet; a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről; rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját, az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására, a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli; az írásbeli számonkérések anyagait a legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani; a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; 19