AZ ÚJPESTI SZIGETI JÓZSEF UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 AZ ÚJPESTI SZIGETI JÓZSEF UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Hatályba lép: 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben Jóváhagyta: Török Ibolya intézményvezető Budapest, március 26.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető 4 II. Jogi státus 4 III. Az iskola értékrendje, alapelvei, célrendszere 5 1. Az iskola célja, pedagógiai alapelvei 5 2. Az iskolai képzés szakaszolása 7 3. Fejlesztési területek, nevelési célok Erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés európai azonosság egyetemes 8 kultúra 3.3. Állampolgárságra nevelés, demokráciára nevelés Önismeret és társas kultúra fejlesztése Családi életre nevelés Testi és lelki egészségnevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosság Hatékony, önálló tanulás Képességek kibontakoztatása A helyi hagyományok ápolása, közösséghez tartozás Szigeti sziget A képzés kerete Tanórai foglalkozások Egyéb foglalkozások Tanórai és egyéb foglalkozáson való differenciáltatás Egyéni fejlesztő foglalkozások Tehetséggondozás Képzési specialitások és irányok A tanulói jogviszony, tanulmányok alatti vizsgák Tanulói jogviszony létesítése Felvétel Besorolás speciális követelményi csoportokba Tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos eljárásrend 17 IV. Pedagógiai folyamat Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői Tanulásszervezési eljárások A pedagógusok, osztályfőnökök intézményi feladatai a nevelésoktatás 19 folyamatában 4. Az írásbeli beszámoltatás rendje, formái és korlátai Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok 21 meghatározásának elvei 6. Értékelés Az értékelés alapelvei Az értékelés formái a pedagógiai módszertannak megfelelően 22 (diagnosztikus, formatív, szummatív) 6.3. Az értékelés eszközrendszere A tanulók értékelése, érdemjeggyel A tanulók szöveges értékelése A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése Címek, kitüntetések A pedagógusok értékelése 29 1

3 6.6. Az iskola minőségirányítási programja Az iskolai élet munkarendje Döntési kompetenciák Az iskola heti időbeosztása Éves eseménynaptár Az iskola belső kommunikációs rendszere Értekezletek Írott információk Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai 32 tevékenység 8.1. Gyermek- és ifjúságvédelem Szociális hátrányok, a beilleszkedési és magatartási zavarok, 35 valamint a tanulási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek 8.3. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, nevelése A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai 40 fejlesztésének elvei A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének 41 elvei A beszédfogyatékos tanulók Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő (autisztikus) tanulók 46 iskolai fejlesztésének elvei Pszichés fejlődészavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban 49 tartósan akadályozott tanulók 8.4. Tehetséggondozás Hagyományok Szervezeti hagyományok Diákönkormányzat Családi nap Iskolaújság - iskolarádió Tantárgyi hagyományok A szülők és iskola kapcsolata 54 V. Helyi tanterv 55 VI Iskolahasználók az iskola közéletében Tanulói részvétel Diákönkormányzat Közszolgálati diákszerepek Társadalmi munka Diákpanaszok kezelésének fórumai az iskolában 2. Szülői részvétel az iskola életében A szülők tájékozódási lehetősége az iskola programjairól Szülői részvételi és képviseleti fórumok Közvetlen információcsere fórumai A működésben közvetlenül megjelenő szülői szerepek Szülői partnerség a sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelésében 3. Az iskola szakmai szolgáltatásai Az iskolai PR 60 VII. Az iskola külső kapcsolatai 61 VIII. Feltételek Személyi feltételek Tárgyi feltételek 62 Záradék

4 Mellékletek Taneszközök jegyzéke Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Teljeskörű egészségfejlesztési program Környezeti és egészségnevelési program Elsősegélynyújtási alapismeretek Iskolai drogstratégia Iskolai belső vizsgarend 85 3

5 I. Bevezető Iskolánk 1984-ben épült, 6-14 éves korú gyermekek általános képzésére 8 osztályos rendszerrel, Újpest egyik lakótelepének közepén. A szaktantermekkel, sportlétesítményekkel, színpaddal és nézőtérrel az iskola ma 520 gyermek befogadására alkalmas. Fontos és folyamatos feladatunk az iskola társadalmi környezeti hatásainak feltérképezése, elemzése. Iskolánk olyan intézmény kíván lenni, amely aktív kölcsönhatásban áll környezetével, amely tudatos része formálója és szolgálója annak a társadalmi mikro- és makro környezetnek, amelynek jelenéhez és jövőjéhez kötődik. A szülőkkel való kapcsolatépítés meghatározó gondolata, hogy a szülő partner a nevelésben. Olyan intézmény megvalósításán dolgozunk, amit alapvetően a gyermekek érdeke határoz meg, melyben a gyerekek megbízható, életútjukat biztonságosan megalapozó tudással lesznek gazdagabbak. II. Jogi státus Az iskola hivatalos elnevezése OM azonosító: KIK azonosító: Újpesti Szigeti József Utcai Általános Iskola 1041 Budapest Szigeti József u Az iskola fenntartója Észak-Budapesti Tankerületi Központ 1033, Budapest Fő tér Az iskola alapszabálya Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása, érvényessége biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az iskola körzete Az iskola tanulói elsősorban a fenntartó által meghatározott felvételi körzet gyermekei. Ezen felül befogadja mindazokat a tanulókat, akik a kerületben élnek, vagy a pedagógiai program választása alapján az iskolánkat megkeresik, s a felvételi követelményeknek eleget tesznek. Az iskola székhelye: 1041 Budapest Szigeti József u

6 III. Az iskola értékrendje, alapelvei, célrendszere 1. Az iskola célja, pedagógiai alapelvei Iskolakoncepciónk kiinduló gondolata a színvonalas oktatás megteremtése az ismeretek közvetítésével és a személyiség fejlesztésével. Ennek érdekében közvetíteni kívánunk: alapvető műveltséget, korszerű ismereteket, használható tudást, erkölcsi, etikai értékeket, magatartási, viselkedési normákat, modelleket. Az iskolának egyidejűleg kell teljesítenie személyiségfejlesztő, műveltségátadó és társadalompolitikai feladatát. Ennek érdekében a nevelési oktatási program kialakítása során szerves egységben, egymással összefüggésben kezeljük: a tanulási-tanítási folyamatot, az iskolai közéletet, szabadidőt. Az iskola lehetőségei szerint igyekszik biztosítani tanulóinak változatos és sokszínű tevékenységformákat. A kulcskompetenciák megalapozása és kifejlesztése a Nemzeti alaptanterv szerint az alábbi területeken történik: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos és technikai kompetencia, digitális kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia, 5

7 kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség. hatékony önálló tanulás. Iskolánk alapvető elve a nevelve oktatás, kiemelve az: önállóságra, öntevékenységre, reális önismeretre, önértékelésre nevelést, a műveltség megszerzésének igényére nevelést, a kitartó munkához való helyes viszony (szorgalom, igényesség, kitartás) kialakításra nevelést, együttműködési készség kialakítására nevelés fontosságát. Valljuk, hogy valamiben mindenki tehetséges. E gondolat érdekében törekszünk arra, hogy: a tanulók szilárd, biztos alapkészségekkel rendelkezzenek, minden tanuló képességeit szándékai szerint tudja kibontakoztatni, életmód és életvitel szemléletük alakításával alkalmazható tudás megszerzésére ösztönözzünk, a tanulók tudjanak hatékonyan és önállóan tanulni, ismerjék meg tanulási szokásaikat, fejlődjön tanulási stratégiájuk, legyenek motiváltak, erősödjön magabiztosságuk, tanulóink sajátítsák el az információs társadalom technológiáit (IKT), tudjanak információt keresni, szelektálni, rendszerezni, ismerjék az információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat és az ezekhez kapcsolódó etikai elveket, kezdeményezőképességük és vállalkozói képességeiket erősítve tudjanak a mindennapi életben eligazodni, legyenek képesek a kínálkozó lehetőségeket megragadni. tanulóink rendelkezzenek széleskörű idegen nyelvi kommunikációs képességekkel. 6

8 2. Az iskolai képzés szakaszolása A tevékenységrendszer mentén tervezett iskolai program mellett az egyes iskolai szakaszok cél és feladatrendszerének pontosítása adja az iskola pedagógiai programjának egymásra épülését és egységességét. ALSÓ TAGOZAT (1-4. évfolyam) 1-2. évfolyam Óvodából iskolába való átmenet, időigényesebb tevékenység és tanulásszervezési formák, a teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén az egyéni érdeklődésnek, az egyéni különbségeknek a kezelése évfolyam Erőteljesebbé válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a kifejeződő teljesítményekre összpontosít. FELSŐ TAGOZAT (5-8. évfolyam) 5 6. évfolyam Elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása (önálló tanuláshoz szükséges készségek, képességek, valamint alapkészségek fejlesztése) évfolyam A változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának és variabilitásának növelése (az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása), pályaválasztás, pályaorientáció. 3. Fejlesztési területek, nevelési célok A fejlesztési területek, nevelési célok az egész pedagógiai folyamat egészét érintő közös értékek. Az ismeretszerzés, a gyakoroltatás, a cselekedtetés mellett az érzelmi nevelés is hangsúlyos. A kulcskompetenciák alapját adó képességfejlesztés, az oktatás és nevelés során megszerzett ismeretek, a tudásszerzéshez fontos attitűd egyesíti a hagyományos értékeket a 21. századi új társadalmi igényekkel Erkölcsi nevelés 7

9 Cél, a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra, a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészítésük segítése. Készítsen fel a leendő értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémaira Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - európai azonosság- egyetemes kultúra Tanulóink ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos, hogy fejlődjön nemzeti identitásuk. A magyar népművészeti alkotások folyamatos megismerése, az élményteli kapcsolódások biztosítása (mesék, mondák, gyermekjátékok, kézműves tevékenységek). E munkát önszervezéssel helyi hagyományok megteremtésével a belső erőforrások maximális kihasználásával alapozzuk meg (gyakorlati foglalkozások, vetélkedők, stb.). A magyar irodalomhoz, a történelemhez, a képző és iparművészethez, a tudomány és technika, művészetekhez kapcsolható meghatározó személyiségek és alkotásaik ismerete, fotók, memoriterek. (Aktualitások, jeles napok). A szellemi és tárgyi néprajz legfontosabb elemeinek megismerése. Szokások, tárgyak gyűjtése, készítése, kiállítása. A tanórai valamint a médiákból, kirándulásokból nyert élmények közös feldolgozása. Tanulóink szerezzenek a határon túli magyarságról, a valamint a hazánk területén élő kisebbségek életéről, kultúrájáról elemi ismereteket. Tanulóink magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Legyenek nyitottak és megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, másság iránt. Tanulóink ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról Állampolgárságra, demokráciára nevelés 8

10 A csoportot segítő megbízottak teendői sorában fontos tényezővé válik a vélemény-nyilvánítás nyelvi és udvariassági formái elemi ismereteinek átadása és gyakoroltatása. A társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. A demokratizmus iskolai fórumainak, a tanulókra vonatkozó jogoknak és kötelességeknek a megismertetése. Gyakoroltatni kell a különböző fórumokon való részvétel formáit. A csoportot irányítani kell az egymás iránti segítőkészségre. A vezetői és beosztotti szerep gyakorlatban történő kipróbálása, az érdekképviseleti magatartás gyakoroltatása. A vitakultúra elemeinek (bírálat-önbírálat, ok-okozati összefüggések, a mások véleményére való odafigyelés, a nyelvi megformálás, konfliktuskezelés, kritikai gondolokodás) folyamatos alkalmazása. Építő jellegű kritika a ne minősíts elvének tudatosítása. A tanulóknak tudatosan kell megismernie a közügyekbe való beleszólás fontosságát, az aktív állampolgári magatartást. Tudatosítani kell bennük a vélemény-nyilvánítással járó felelősséget, a törvénytiszteletet, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletét, az előítéletek és az erőszak elutasítását. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás és tanulásszervezési eljárások Önismeret és társas kultúra fejlesztése A helyes önismeret hozzájárul mások megértéséhez, elfogadásához, tiszteletéhez, a pozitív emberi kapcsolatok kialakításához. Az egyik kiemelt pedagógiai feladat, hiszen a megalapozott önismeret segíti a kulturált egyéni és a közösségi élet kialakulását. A viselkedéskultúra alapelemeinek ismerete és gyakoroltatása a szűkebb iskolai, családi és tágabb kultúrkörnyezetben (művelődési intézmények, utca, közlekedés) kiemelt jelentőségű. Pozitív érzelmi megerősítése annak, hogy az udvariasság a jó emberi kapcsolatok egyik feltétele. A viselkedés rendszeres értékelése spontán helyzetekben is történjen meg. Az étkezéssel, a legfőbb környezeti renddel, önkiszolgálással kapcsolatos szokások kialakítása, gyakoroltatása A családi életre nevelés 9

11 A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése kiemelt feladat. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről Testi és lelki egészségnevelés Az iskolába érkező tanulók szociokultúrájának felmérése (kérdőíves módszer, családlátogatás, folyamatos tanítói megfigyeléssel), a mentálhigiénés szokások kialakítása, megerősítése fontos feladatunk. Fontos elvárás környezetük megismerése, óvása és alakítása, ebben való aktív részvétel. Legyenek képesek a napirendjük megtervezésére, betartására. Fontos az életkori sajátosságoknak megfelelő érzelmi megközelítés. Az életmód és életvitel feladatcsoportban különös hangsúlyt kap a prevenció. Intézményünkben kiemelt jelentőséggel bír az egészséges életmódra nevelés. Alakuljon ki az igényük az egészséges táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Komoly erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy diákjaink mindennapjaiba beépüljön a sport, a testmozgás szeretete. Valljuk, ép testben ép lélek. (Mens sana in corpore sano.) Testi, lelki egyensúlyra való felkészítésben (a tanácsadó szolgálatokkal való együttműködéssel), törekszünk arra, hogy tanulóinkat minél kisebb mértékben érjék a társadalomban fellelhető negatív tendenciák (káros szenvedélyek, durvaság, erőszak). Lásd még gyermekvédelemnél Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fontos, hogy a tanulókban a hátrányos helyzetű, vagy fogyatékkal élő emberek iránt szociális érzékenység, segítő magatartás alakuljon ki úgy, hogy saját élményű tanuláson pl. kooperatív technika - keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak az igényeit, élethelyzetét. ( Együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás képesség fejlesztése.) 10

12 3.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A gyerekeknek meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan és takarékosan használja. Célunk, hogy környezetkímélő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. E témakört iskolánk környezetnevelési programja részletesen kidolgozta. Mindenkori alternatíváit a megbízott munkacsoport a tanév kezdetekor meghatározza. Valamennyi tanuló részére alapvető célként tűztük ki, a felelősségtudat formálását az iskola tárgyi eszköz megóvása érdekében, környezetük állapotának rendben tartását, az iskolába lépés kezdetétől Pályaorientáció A tanulóknak olyan tevékenységeket igyekszünk biztosítani, ahol kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek érdeklődésüknek megfelelő területeken, ami segítheti őket abban, hogy megtalálják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és képessé váljanak arra, hogy megtegyék az ehhez szükséges erőfeszítéseket Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanulóknak hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Ismerjék meg a pénzügyi rendszer alapismeretire vonatkozó pénzügyi szabályokat, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismereteket, a fogyasztóvédelmi jogokat Médiatudatosság Fontos, hogy a tanulók megismerkedjenek a média működésével, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatával, a valóságos és virtuális, a nyilvános és bizalmas érintkezés megkülönböztetett módjaival. Ismerjék meg a világháló és a televíziózás veszélyeit is Hatékony, önálló tanulás 11

13 Sajátítsák el a legalapvetőbb tanulási és munkaszokásokat, a normához igazodó magatartást, a pozitív emberi kapcsolatok és személyre szóló motiváció segítségével. Legyenek képesek kitartóan tanulni, ismerjék tanulási stratégiáikat, tudják saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt. Tudják az idővel, információval való hatékony gazdálkodást. Ismerje készségeinek erősségeit és gyenge pontjait. A tanuló legyen képes a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Kapcsolódjanak be a gyerekek a szabályalakításba és a folyamatos fejlődést elősegítő részcélkitűzésekbe. A tanulási folyamatban előforduló kudarcélmények sikeres átvészelésében a tantestületnek kellő empátiát, türelmet kell biztosítani. A rendszeresen végzett munka fontosságának tudatosítása. Kapjanak kellő információt arról, hogy a munka az értékteremtés és a személyiségépítés fontos eszköze. Lehetővé kell tenni, hogy a megszerzett ismereteiket a gyakorlatban is kipróbálhassák, ehhez önfegyelmüket, önirányító képességüket felhasználhassák. Ismerkedjenek meg a könyvtár, a kerület kulturális intézményeinek munkájával. Az iskola tegye lehetővé, hogy a tudás örömének átélése, kíváncsiságuk, ismeretvágyuk fokozódjon, s ehhez nyújtson kellő motivációt. Kapjanak segítséget a megismert tudománymorzsák elemi integrációjára az alapkészségek eszközszintű használatára. Fokozatosan szélesedjen az iskola szellemi életébe való bekapcsolódási lehetőségük. Bővüljön az információszerzés módozataiban való jártasságuk. A tanulóink eszközjelleggel legyenek képesek használni az infokommunikációs technológiákat. A szelekció képességének gyakoroltatásával a választható értékek folyamatos elemzésével segítséget kell nyújtani az egyéni ambíciók (továbbtanulási szándékok) megismerésére A képességek kibontakoztatása Intézményünkben kiemelt jelentőséggel bír a képességek kibontakoztatása, fejlesztése, adottságok kiderítése. A meghatározott tantárgyi struktúra mellett személyiségfejlesztő programok kínálatának szélesítése (zene, sport, drámajáték, manuális tevékenységek, vizuális program stb.) is fontos feladatunk. 12

14 A tanulási zavarok kezelése egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokon is történik. Képességhiányok folyamatos pótlása, a tehetségek kibontakoztatása tanórai differenciálással és a kötelező tanórán kívüli foglalkozásokkal történik. Egyaránt fontosnak tartjuk a folyamatos fejlesztést, felzárkóztatást, valamint a tehetséggondozást. A pályaorientációs foglalkozások biztosítása is kiemelt jelentőséggel bír A helyi hagyományok ápolása, közösséghez tartozás Szigeti sziget A legalapvetőbb iskolai hagyományok ismerete. A legfontosabb ünnepek és jelképek. Az ünnepekkel kapcsolatos hagyományápolási tevékenységekben való élményszerű részvétel. A hagyományőrző rendezvényekhez kapcsolódó legfontosabb ismereteket bővíteni kell. A rendezvények lebonyolításában való élményszerű aktív részvételre kell törekednünk (gyerekek az ünnepért). A hagyományőrzés iskolán kívüli lehetőségei és felelőssége (versenyek, pályázatok, vetélkedők). E korosztályhoz tartozókban tudatosulni, kell, hogy az iskola hírnevének erősítése az ő munkájukon keresztül történik. 4. A képzés kerete 4.1. Tanórai foglalkozások Időkeret: 45 perc (ettől eltérő kereteket is alkalmazunk szükséglet szerint, ha a tanulócsoport adottsága, a tananyag jellege, vagy az alkalmazott módszer igényli). Szervezeti formái: általában hagyományos osztálykeret 1 8. évfolyamig. Lehetséges eltérések (idegen nyelv, informatika, technika, testnevelés, nívócsoport): csoportbontás osztályonként, 13

15 évfolyamon belüli csoportok. Az emelt szintű angol nyelvi csoportba a negyedikben tanító angol tanárok javasolják a gyerekek bekerülését az alsó tagozatos munkájuk, eredményeik és év végi összefoglaló dolgozatuk alapján. Az emelt szintű angol nyelvi csoportba történő bekerülés a szülői beleegyezéssel történik. A másik két csoportban képességeik szerint vegyesen vannak a tanulók. Az informatika és technika tárgyak egymás váltótárgyai a csoportbontásnál. A csoportok kialakításakor szempont, hogy a megfelelő létszám és képesség arányok a két csoportnál hasonlóak legyenek. A nívócsoportok kialakításának alapja az ötödik évfolyam elején elvégzett diagnosztikus mérés, ami részletes információval szolgál a pedagógusoknak arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik meg a nevelés-oktatás adott szakaszát, mely területeken maradtak le, mely területen teljesítettek jobban, s hogyan történjen meg a differenciálás. A pedagógusok a tanítási órákon törekedjenek: a bizalomra épülő, kölcsönös megbecsülést biztosító kapcsolat kialakítására, fenntartására, olyan tanulási környezet biztosítására, amelyben a gyermekek önbizalma nő, az adaptív tanulásszervezéssel a tanulóhoz alkalmazkodva törekedjen a pedagógus megelőzni, s nem utólag korrigálni a lemaradó gyerekek további leszakadását, személyiségközpontú, modern, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazására Egyéb foglalkozások Napközi otthon 1 2. évfolyamon homogén csoportok tanulási idő 45 perc 3 4. évfolyam heterogén csoportok is lehetnek tanulási idő 60 perc 5 6. évfolyam heterogén csoport tanulási idő 2 x 45 perc 7-8. évfolyam tanulószoba szaktanári irányítással folyó tanulás, igény szerinti egyéni segítségadással tanulási idő 2 x 45 perc Szakköri foglalkozások Az igényeknek és lehetőségeinknek megfelelően szakköröket biztosítunk. 14

16 Hagyományos szakköreink: informatika 4. évfolyamtól énekkar 3. évfolyamtól képzőművészeti 1. évfolyamtól technika 5. évfolyamtól angol nyelv 3. évfolyamtól iskolai sportkör 1. évfolyamtól rajz 1. évfolyamtól fizika 5. évfolyamtól természetvédő 1. évfolyamtól néptánc 1. évfolyamtól 4.3. Tanórai és egyéb foglakozásokon való differenciáltatás Egyéni fejlesztő foglalkozások logopédiai foglalkozás (logopédus), gyógytestnevelés (szakképesített gyógytestnevelő), tanulási zavarral küzdő tanulók fejlesztése (fejlesztőpedagógussal), SNI-s tanulók rehabilitációs órái (utazótanárai segítségével), tanulási lemaradás pótlása, felzárkóztatás (tanító, szaktanár segítségével) Tehetséggondozás: kiscsoportos és egyéni foglalkozások iskolai keretek között, versenyekre való felkészítés, és versenyeztetés, szakkörök. 5. Képzési specialitások és irányok 15

17 Testnevelés és sport emelt szintű X X X X X X X X Angol nyelv X X X X X X Angol nyelv X X X X emeltszintű Informatika X X X X X Testnevelés /rekreációs mozgásformák Művészeti/ drámapedagógiai képzés- délutánonként X X X X X X X X X X X X 6. A tanulói jogviszony, tanulmányok alatti vizsgák 6.1. A tanulói jogviszony létesítése A évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján történik. A felvételi kötelezettség teljesítése után a további felvételi, átvételi kérelmek teljesítésénél előnyben részesül a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos helyzetű tanuló. Sajátos helyzetűnek minősül az a tanköteles tanuló: akinek testvére, szülője tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő, akinek testvére intézményünk tanulója, akinek lakóhelye, tartózkodási helye az iskola 1km-en belül található, akinek szülője, gondviselője az iskola körzetében, valamint az Újpesti Önkormányzat fenntartásában lévő intézményben, vagy tulajdonában lévő gazdasági társaságban dolgozik Felvétel Első évfolyamon a sportosztályokba kerülés feltétele a szülői kérésen túl, alkalmassági vizsgálat és szakmai javaslat alapján történik. Az osztályba sorolást a szülői kérés figyelembevételével az intézményvezető dönti el Besorolás speciális követelményi csoportokban 16

18 1-8. évfolyamban a művészeti, sportosztályokba, illetve emelt óraszámú nyelvi csoportokba egyéni jelentkezés, szaktanári javaslat, szülői beleegyezés alapján lehet bekerülni Tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos eljárásrend Tanulmányok alatti vizsgák a következők: javítóvizsga osztályozó vizsga különbözeti vizsga. A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az intézményvezető ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga pontos időpontjáról a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Az osztályozó vizsga szülői kérelemre történik írásban, melyet az iskola titkárságára kell eljuttatni. Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsgakötelezettség valamennyi tantárgyra vonatkozhat, ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az intézményvezető adhat engedélyt. A tanulmányok alatti vizsgák különös eljárási szabályait a házirend, valamint az SzMSz tartalmazza részletesen. IV. Pedagógiai folyamat 17

19 1. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői Intézményi alapfeladatok: általános műveltséget megalapozó alapfokú oktatás, általános iskolai intézményi gyermekétkeztetés, napközi otthoni és tanulószobai ellátás, sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése, Speciális feladatok: emelt szintű testnevelés és sportoktatás 1-8. évfolyam, művészeti képzés (dráma, színház- délutáni foglalkozásokon) 1-4. évfolyam emeltszintű idegennyelv-oktatás 5-8. évfolyam. 2. Tanulásszervezési eljárások Az alkalmazott tanulásszervezési eljárásoknál a következő szempontokat vesszük figyelembe: a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt, a tanítás- tanulás különböző szervezeti formáiban alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulási technikáit, formáit, egyik fő elvünk a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás (feladatkijelölés, szükséges tanári segítség, ellenőrzés, értékelés), a különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztési igényeihez alkalmazkodó tanulásszervezési, értékelési eljárást alkalmazunk. 3. A pedagógusok, osztályfőnökök intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában 18

20 Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus feladatai tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására; tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi; a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat; gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet; a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről; rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját, az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására, a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli; az írásbeli számonkérések anyagait a legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani; a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli; 19

21 megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi, az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra; Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Lényeges, hogy az osztályfőnök serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm törekvéseit. Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt. 4. Az írásbeli beszámoltatás rendje és formái és korlátai 20

22 A tanév során a tantárgyaktól függetlenül félévi, év végi és a nagyobb témák utáni témazárók, készségszintmérő írásbeli beszámoltatás minden tanuló esetében meg kell, hogy történjen. Ezekre a munkákra a tanulók az első évfolyamosokat, valamint a második évfolyamosok első félévét kivéve- érdemjegyet kapnak. Elégtelen teljesítmény esetén a tanulónak a dolgozatot kellő felkészítést követően meg kell ismételnie. A félévi és év végi osztályzatok kialakításakor ezek a jegyek hangsúlyozottan kerülnek figyelembe vételre a feladatok összefoglaló jellege miatt. Az évközi tanulási folyamatot tantárgyaktól függően röpdolgozatokkal is ellenőrizzük. Ezek ismétlésére egyéni hiányosságok felismerésekor sem kerül sor. A szakértői vélemény alapján igazolt tanulási nehézségekkel küzdő, valamint az SNI-s tanulók egyéni elbírálásra kerülnek. Esetükben a szakértői vélemény alapján megírt, igazgatói határozat a mérvadó, hogy a szaktanár milyen mértékben térjen el az általános számonkérés formáitól. 5. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei A házi feladatok (napközi, tanulószobai körülmények között is) célja az önálló ismeretszerzésre, a feladattudatra nevelés. Kívánalom, hogy elsősorban az iskolában szerzett ismeretek megerősítését célozzák az egyéni, otthoni munkák. Az önálló tevékenység mennyiségében irányadó, hogy az otthon elvégzett feladat, tanár diák számára az aktuális órán ellenőrizhető legyen. Fontosnak és szükségesnek tartjuk az írásos gyakorlást, és a szóbeliségre való felkészülést egyaránt évfolyamon törekszünk arra, hogy a feladatok elvégzésére szánt idő ne haladja meg a percet (1-2. évfolyam), illetve a 60 percet (3 4. évfolyam). Elvárás, hogy alsó tagozaton a felkészülés a délutáni időszakban befejeződhessen. Az 5 8. évfolyamon egy átlagos tanuló munkatempóját figyelembe véve se lépje túl a felkészülés a percet. 6. Értékelés 6.1. Az értékelés alapelvei 21

23 A jól átgondolt értékelési rendszer a pedagógiai folyamat fontos alappillére, az iskolai célok valóra váltásának egyik eszköze. Egy tevékenységből adott bármilyen visszajelzés hat a tevékenykedőre, tehát minden értékelőnek nagy körültekintéssel kell eljárnia. Ezért az értékelés: Legyen folyamatos és kiszámítható. Segítse elő a rendszeres munkavégzés és a felelősségtudat kialakulását. Legyen konkrét, gyerek, felnőtt számára egyaránt érthető. Tárja fel a hibák okait, támaszkodjék a pozitívumokra. Törekedjék objektivitásra, igazságosságra, méltányosságra. Szóljon minden esetben személyre, vegye figyelembe az adottságokat, a fejlődésben megtett utat, segítse az önértékelés kialakulását. Serkentsen további erőfeszítésekre, tartsa életben az egészséges munkakedvet. A helyi tantervben tantárgyanként jelenik meg a követelmény, melyről a szülőt tájékoztatni kell évente, legkésőbb a tanév első szülői értekezletének időszakában. Az értékelés, mint motiváció szól tanárnak: - tanítás eredményessége diáknak - mennyit tudok szülőnek - hiányokkal, eredményekkel való szembesülés Az értékelés áthatja az egész iskolai élet tevékenységét, nem csak a tanulmányi munka értékelése, hanem a tevékenységből lemérhető viselkedés, az együttműködési képesség, együttélési sajátosságok, érdeklődés, rendezettség, felelősségvállalás is megjelenik Az értékelés formái a pedagógiai módszertannak megfelelően (diagnosztikus, formatív, szummatív) Az iskola programjába a mindenkori tanévre előírtak az iránymutatók. országos mérések, ellenőrzések (kompetenciamérés), iskolai vizsgák (lásd. Iskolai vizsgarend). Az értékelés alapja a kerettantervre épülő helyi tanterv. A vizsgák értékelése érdemjegyekkel történik, melyek a tanévi teljesítményt befolyásolhatják. A helyi tanterv alapján elkészülő tanmenetekben meg kell határozni, a tantárgyként a tanév folyamán írandó felmérések és dolgozatok számát, idejét, az értékelés módját. 22

24 6.3. Az értékelés eszközrendszere A tanulók értékelése érdemjeggyel A tanulók értékelése, minősítése első évfolyamon, s a második évfolyam első félévében szövegesen történik, a 2. évfolyam második félévétől -8. évfolyamon a tanulók teljesítményét az 5 fokú skála osztályzataival minősítjük. Az érdemjegyek tantárgyakhoz kötötten lehetnek: írásbeli munkákra, szóbeli feleletre, készségtárgyakban az elvégzett gyakorlati tevékenységekre, valamint a szorgalmi feladatokra. A tanév során szerzett érdemjegyek a tantárgyak értékelésében súlyozottan jelennek meg. Az osztályzatok tartalma Jeles /5/: A tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer kérdezni. Jó /4/: A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Olykor előadási hibát vét. A megtanultakat kis segítséggel alkalmazza. Közepes /3/: A tantervi követelményeknek pontatlanul, hibákkal tesz eleget. Nevelői segítséget, javítást, kiegészítést igényel. Ismeretei felszínesek. Segítséggel képes megoldani feladatait. Elégséges /2/: Csak a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Szaktárgyi szókincse szegényes. Önálló feladatvégzése bizonytalan. 23

25 Elégtelen /1/: A tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni, a tantervi minimumot nem teljesíti. Kiemelkedő teljesítmény esetén Dicséret: ha tanulónak csak jeles osztályzatai vannak. A bizonyítványában a tantárgyból dicséretet kapott bejegyzés szerepel A tanulók szöveges értékelése Az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében a tanulók fejlődését, tudását, csak szöveges értékeléssel elemezzük. A tanítók részletezik a tanuló egyes tantárgyakban elért eredményeit, esetleges hiányosságait, valamint konkrét javaslatot tesznek a további fejlődés érdekében. A magatartást és szorgalmát külön nem minősítjük. Az értékelés funkciói: személyiségfejlesztő (segítséget ad a gyereknek ahhoz, hogy kívülálló szemével lássa saját magát), a pedagógiai folyamat irányát segítő (a gyerek folyamatos munkájáról ad folyamatos visszajelzést), minősítő (a követelmények teljesítését ellenőrzi, minősíti), ösztönző (az egyik olyan eszköz, amely a tanulásban vagy más tevékenységben való helytállásra késztet), önértékelésre nevelő (jelzést ad a gyereknek arról, hogy mennyire ismeri önmagát), a szülőket tájékoztató funkció. Az értékelést jónak tartjuk, ha a konkrét teljesítményre, viselkedésre vonatkozik, soha nem címkézés, alakítja a helyes önértékelést, segíti az önismeretet, tükrözi az önmagához mért haladást, további erőfeszítésre serkent, személyre szóló, 24

26 nem csak állapotot, tényeket rögzít, hanem a továbblépéshez szükséges konkrét javaslatokat is megfogalmaz, minél átfogóbban tekinti a gyermek személyiségét, figyel a személyiségvonások fejlődésére is, tartalmában komplex, a pozitívumok és a negatívumok együttes megjelölését tartalmazza, betekintést nyújt a szülő számára gyermeke haladásába. A szöveges értékelés módjai és lehetőségei Szóbeli: folyamatos reagálás a napi munka során, a munkák rendszeres megbeszélése: a tanuló, az osztály tagjai és a tanító megosztják egymással véleményüket, szóbeli feleletek szóbeli véleményezése, fogadóóra, eseti megbeszélés munkánkat segítő szakemberekkel. Írásbeli: a füzetek ellenőrzése: a tanító segítő megjegyzéseivel ad visszajelzést a gyerek munkájáról, melynek fejlesztő hatásán van a hangsúly, írásbeli felmérések: az adott témáról tanultakból méréseket írnak, ehhez részletes megjegyzéseket, kiegészítéseket fűznek a tanítók, a témazárókat százalékosan is értékeljük, szóbeli feleletek írásbeli véleményezése, aktuális bejegyzések a tanuló fejlődésével kapcsolatban (értékelő füzet). A szöveges értékelés tartalmi szempontjai 1. évfolyam, 2. évfolyam első féléve: megfigyelés és az észlelés megbízhatósága, irányíthatósága, tájékozódás térben, síkban, időben, 25

27 a mozgás fejlettsége, közösségbe illeszkedés, szabálykövetés, együttműködési készség, kommunikációs képesség, gondolkodási képesség, a tanuláshoz való viszony, tantárgyanként: - az alapkészségek, képességek működőképessége, - az erőfeszítés, amelyet a tanuló tesz a siker érdekében, - a fejlődés mértéke. A hagyományoknak megfelelően minden tanár a tanítás során alkalmazza a szóbeli szöveges értékelést is. Az erkölcstan/hit- és erkölcstan, a dráma és tánc oktatás esetében a tanulók végzett munkáját szöveges formában megfogalmazva értékeljük. Ennek módjai: Félévi, év végi az érdemjegyet kiváltó, a tájékoztatóba, valamint a bizonyítványba rögzített 4 fokozatú szöveges értékelés A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése Az iskola valamennyi tanulója (2-8. évfolyam) magatartása és szorgalmának megítélése érdekében havonként osztályzatokat kap. A tanulócsoportokat nevelő-oktató tanári közösség együttesen alkot a tanulókról véleményt. Az osztályfőnök a fejlesztő értékelést szóban teszik meg, elsősorban a tanuló erősségeire, a közösségben elfoglalt helyzetére, koncentrálva jelölje ki a fejlesztendő területeket. A tanulók magatartásának és szorgalmának megítélésében az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: Példás a magatartása annak a tanulónak, aki: 1-4. osztályban 26

28 1. Az iskola házirendjét és a tanítói utasításokat betartja 2. A felnőttekkel való kapcsolattartás illemszabályait ismeri és az esetek többségében alkalmazza is azokat. 3. Társaihoz való viszonyában a legtöbb esetben betartja az együttélési normákat, illemszabályokat. 4. Az alapvető erkölcsi normák szerint él. (Becsületesség igazmondás, megbízhatóság, őszinteség, segítőkészség, kötelességtudat.) 5. Vigyáz az iskola berendezési tárgyaira, saját taneszközeire, környezete tisztaságára. Szándékosan nem tesz kárt sem tárgyi, sem a természeti környezetben osztályban 1. Tanórán és tanórán kívüli alkalmakkor is (napközi, szakkör, ünnepély, iskolai programokon, közlekedés) az elfogadott normáknak megfelelően viselkedik. 2. Magatartását egyre inkább a tudatos fegyelem, az önfegyelem, a fokozódó felelősségtudat jellemzi. 3. Tárgyi, természeti környezetét nem csak megóvja, hanem (tanári kezdeményezésre) alakításában, szépítésében részt is vesz osztályban 1. Viselkedésére és külső megjelenésére egyaránt a kulturáltság jellemző. (beszédmodor, hangnem, öltözködés, tisztaság) 2. Tanáraival és társaival szemben udvarias, figyelmes. 3. Tanórán kívüli alkalmakkor is tudatos, fegyelmezett magatartás jellemzi. 4. Képes önmaga, és mások reális értékelésére, önálló véleményalkotásra. Ügyel a kritika és az önkritika helyes arányára. 5. Szívesen segít másokon. Jó cél érdekében képes az együttműködésre. 6. Felelősen beleszól az osztály életébe, szerepet vállal a diákönkormányzat tevékenységében. Példás a szorgalma annak a tanulónak aki: 1-4. osztályban 1.Tevékenyen vesz részt a tanítási órákon. 2.Tanulási munkaszokásai az adott osztályban elvárható szinten kialakultak. 27

29 3. Törekszik a gondos, megbízható egyre önállóbb munkavégzésre 4. Házi feladatait rendszeresen és gondosan készíti el. 5. Felszerelése általában hiánytalan, az előírásoknak megfelelő. 6. Képességeinek megfelelően tanul, törekszik, a tanultak kiegészítésére is (hozzáolvasás, gyűjtés) osztályban 1. Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanítási órákon és a felkészülés során egyaránt. 2. Kialakult benne az önellenőrzés igénye, illetve szükség esetén igényli a pedagógus segítséget. 3. Képességeihez, előző eredményeihez viszonyítva fejlődést mutat. Törekszik jobb eredmény elérésére. 4. Tanári ösztönzéssel képes önművelésre, a tanultak kiegészítésére. 5. A közösség érdekében megbízásokat is vállal, s igyekszik azokat lehető legjobban teljesíteni osztályban 1. Miden munkáját, megnyilvánulását alaposság, rendszeresség, igényesség jellemzi. 2. Munkafegyelme példamutató. 3. Önmagához mérten, kiemelkedő erőfeszítést tesz a jobb eredmény elérésére. 4. Tudatosan készül a továbbtanulásra Címek, kitüntetések Szigeti Kupa a 8 éven keresztül kitűnő tanulónak, Az év tanulója, Az év sportolója, A leghatékonyabb környezetvédő - és formáló csoport pályázat útján lehet elnyerni, Aranykönyv (az iskola azon tanulói írhatják be a nevüket, akik a szabályzatában foglaltaknak eleget tettek) A pedagógusok értékelése 28

30 A pedagógusok teljesítményértékelési rendszere az iskolai minőségirányítási program melléklete. A Szigeti Díj odaítélése 6.6. Az iskola minőségirányítási programja A minőségirányítási programunkat a pedagógiai programunk megvalósítását szolgáló eszközrendszernek tekintjük. Kiépítésével, működtetésével akarjuk biztosítani a Pedagógiai Programunkban megfogalmazottak teljesülését. A rendszer alkalmazásával célunk, hogy iskolánk váljon képessé: a partnerközpontú működésre, folyamataink szabályozására, a szabályozott folyamatok partnerek elvárásain alapuló fejlesztésére, a szervezeti kultúra tudatos építésére, fejlesztésére az iskola dolgozóinak elvárásai alapján. 7. Az iskolai élet munkarendje 7.1. Döntési kompetenciák Az iskolai élet szabályozását többségében magasabb rendű irányítási rendeletek határozzák meg. Az iskolai élet mindennapjaiban hatékonyan működő, tanuló, tantestületi és szülői szervezetek saját, belső működési szabályzatukat készítették el, melyeket mellékletként helyeztünk el. Diákönkormányzati SzMSz, iskolai Házirend, iskolai SzMSz, KSz. Ezek külön külön és együttesen is értelmezik és magyarázzák iskolánk életében a munkarendet és a döntési egymásra épültséget. Bármelyiknek joga, felülvizsgálati, módosítási kérelemmel fellépni. 29

31 7.2. Az iskola heti időbeosztása HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT 6 8 Korai ügyelet tanári felügyelettel tól 8 12 Tanóra Vezetői megbeszélés Korai ügyelet Korai ügyelet Korai ügyelet Korai ügyelet Tanóra Tanóra Tanóra Tanóra Alkalmi Sport és kulturális foglalkozások Családi és egészségvédő programok Versenyek Ebéd tanóra Ebéd tanóra Ebéd tanóra Ebéd tanóra Ebéd tanóra kirándulás Napközi mindennapos testmozgás Tanulószoba Fejlesztő fogl. Szakkör Logopédia Gyógytestnevelés Sportkör. Zeneiskola Napközi mindennapos testmozgás Tanulószoba Fejlesztő fogl. Énekkar Gyógytest Tantestületi ért. Sportkör Logopédia zeneiskola Napközi mindennapos testmozgás Tanulószoba Fejlesztő fogl. Logopédia Gyógytestnevelés. Sportkör zeneiskola Napközi mindennapos testmozgás Tanulószoba Fejlesztő fogl. Szakkör Gyógytestnevelés Sportkör Logopédia zeneiskola Napközi(klubnapközi) Mindennapos testmozgás Tanulószoba Szakkör Gyógytestnevelés. Sportkör zeneiskola 30

32 7.3. Éves eseménynaptár A tanév rendje a mindenkori miniszteri utasítás alapján, a mindenkori eseménynaptár az éves munkaterv mellékleteként jelenik meg, tartalmazza: az iskola tanítási rendjét, a tanévközi szünetek idejét, iskolai ünnepélyek sorát, idejét, rendjét, a tanítás nélküli munkanapok idejét és programját, tanulmányi- és sportversenyek rendjét, idejét, a tanulmányi kirándulások idejét, rendjét, a diákönkormányzat programjainak idejét, rendjét, a tantárgyi napok idejét, rendjét, a belsőellenőrzések idejét, módját, az értékelés módját, rendszerességét, a külső kapcsolatok módját, idejét Az iskola belső kommunikációs rendszere Az IMIP részletesen tárgyalja Értekezletek Tantestületi értekezlet: tanévnyitó feladatmegjelölő értekezlet félévzáró helyzetértékelő értekezlet tanév végi értékelő - feladat előkészítő értekezlet előre nem tervezhető aktuális értekezletek Kibővített Iskolavezetőségi (Igazgatói Tanács) értekezletek: havonként, előzetes ütemezéssel, témamegjelöléssel aktuálisan, előre nem látott események kapcsán 31

33 Iskolavezetőségi értekezletek: hetente, a munka ütemének menetének elemzése aktuális tennivalók áttekintése Munkaközösségi értekezletek: az éves munkatervnek megfelelően. Közalkalmazotti képviselet értekezletei (SzMSz- ben meghatározattak szerint). SzMK értekezletek a munka programjában kialakítottak szerint. Diákönkormányzati értekezlet: tanév elején - feladatkijelölő, havonta beszámoló és rövidtávú feladat meghatározó, eseti, az aktualitásoknak megfelelően, de legkésőbb havonta, tanév végén összegző Írott információk értekezleti jegyzőkönyvek, beszámolók, munkatervek iskolai, munkaközösségi, DÖK, helyzetelemző anyagok - tanulmányi munka mérései és eredményei, neveltségi szint alakulásának mérése, eredményei, körlevél aktuális felhívás pedagógusok számára, részleteiben az IMIP rögzíti. 8. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 8.1. Gyermek és ifjúságvédelem Mottó: A gyerek ember, akivel nevelő tudtával nem történhet olyan, ami őt kiszolgáltatottá, védtelenné teszi bárkivel, bármivel szemben. A gyermek és ifjúságvédelem kiemelt feladat. A teljes nevelőtestületre feladatot ró. 32

34 Elsődleges és meghatározó tennivaló a megelőzés. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben fellelhető rendellenességeket időben fel kell tárni, és azonnal jelezni kell az illetékeseknek (osztályfőnök, szülő, gyermekvédelmi felelős, igazgatóhelyettes, igazgató). A veszélyeztetettség feltárását követően meg kell tenni szükséges intézkedéseket, melyeknek elsősorban nem a tüneti gócok kezelésére, hanem az előidéző okok megváltoztatására kell irányulnia. Veszélyeztetett esetben a családlátogatás, a szülők meggyőzése, a problémák megbeszélése, lehetőség szerint közös orvoslása a cél. Amennyiben a szülő nem társ az okok megszüntetésében a gyermek érdekében, hatósági eljárást kell kezdeményezni. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálását az önálló gyermekvédelmi felelős végzi. Munkaköri leírása /SzMSz/ tartalmazza általános jellegű feladatait. Általános gyermekvédelmi feladatok: Személyiség- közösségfejlesztés nevelés. Iskolai ártalmaktól való megóvásra törekvés. Gyermeki, tanulói jogok érvényesítése. Speciális gyermekvédelmi feladatok, módszerek: Tájékoztatás, módszertani ajánlások. Új információk, lehetőségek felkutatása eljuttatása az érintettekhez (diák, szülő, pedagógus). A gyermekvédelmi felelős segíti az osztályfőnököket az osztály szociometriai felmérés elkészítésében, értékelésében. Témaajánlást ad a nevelési értekezletekre, szükség esetén tájékoztatást ad. A gyermekvédelmi felelős részt vesz az iskola közös prevenciós programjának kidolgozásában, megvalósításában (személyiségfejlesztés, bűnmegelőzés, dohányzás, alkohol-, drogprevenció, szexuális felvilágosítás). Osztályfőnökök kérésére osztályfőnöki órát tart az adott témákból, igény szerint külső szakembert hív (rendőrségi ifjúságvédelmi felelős). 33

35 Kérdőíves felmérést végez az iskolai ártalmak kiszűrése a pedagógusok és a gyerekek körében, azokat értékeli és az elemzésről beszámol az érintetteknek. Továbbtanulással kapcsolatos tanácsadásban részt vesz. Régi tanítványokkal találkozót szervez. Az iskolai házirendet ellenőrzi gyermekjogi szempontból. Figyeli a diákjogok érvényesülését, a diák önkormányzati munkát. A gyermekvédelmi felelős részt vesz a diákok fegyelmi tárgyalásán. A gyermekvédelmi felelős biztosítja a folyamatos kapcsolatot a külső segítő intézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő, Nevelési Tanácsadó, Gyámügy, Rendőrség). A gyermekvédelmi felelős segítséget ad a szülőknek gyermekük problémáinak megoldásában. A szülők tájékoztatására az alapvető gyermekvédelmi információkat jól látható helyen közzé teszi. A rászoruló tanulók különböző programokon való részvételének támogatása a kerületi önkormányzat által biztosított keret terhére. A különböző kedvezményes lehetőségekről értesíti a szülőket, segít a lehetőségek elérésében. Teendők a védelemre szoruló tanulók érdekében: A nevelési tanácsadó illetve a szakértői, rehabilitációs bizottság megkeresése. Egyéni felzárkóztató foglalkozások szervezése. Alkalmi csoportok létrehozása a továbbhaladás elősegítésére. Speciális nevelési módszerek alkalmazása szakórákon. Konzultációk, tapasztalatcsere, módszerbörze a gyerekeket tanító pedagógusok között. A problémás tanulók szociometriás helyzetének alaposabb megismerése. Külső intézményekkel folyamatos kapcsolattartás (SZEI Gyermekjóléti Szolgálata, Családsegítő Központ, Nevelési Tanácsadó, Kerületi Önkormányzat Gyermek- és Ifjúsági Iroda, Szociális Osztály, Fővárosi Pedagógiai Intézet, Oktatási Hivatal, Nemzeti Erőforrás Minisztérium). Gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatellátás körülményei: 34

36 A gyermekvédelmi feladatokat ellátják: a függetlenített gyermekvédelmi felelős, az iskola pedagógusai, szakemberei A szociális hátrányok, a beilleszkedési és magatartási zavarok, valamint a tanulási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek. Szociális hátrányok: könyvtári tankönyvek használata, taneszköz vásárlási segítség, osztályprogramok- színház, mozi, kirándulás támogatása, segélyek támogatása (rendszeres nevelési segély, rendkívüli segély, étkezési hozzájárulás), a Szigeti Alapítvány támogatása (kuratóriumi döntéssel), pályázatok az anyagi lehetőségek szélesítésére. A támogatás mértékét és módját az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős javaslata alapján az iskola igazgatója dönti el. Beilleszkedési és magatartási zavarok: zavarok okának feltárása (szakember segítségének igénybevétele), ok megoldásának keresése, megoldási javaslatok, pedagógiai módszerek széleskörű alkalmazása, pl. drámapedagógiai, helyzetelemzések, napi kapcsolat kialakítása a családdal, szakember bevonása a megoldásba, szocializáció. Tanulási nehézségeket enyhítő tevékenység: nehézség okának feltáró helyzetelemzése, a tananyag minimumra csökkentése, az elsajátítás módjában, tempójában a tanulóhoz való alkalmazkodás, a nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztése minden tanár feladata, játékok, mozgásos tevékenységek beépítése az órai munkába, speciális pedagógiai módszerek alkalmazása, 35

37 képességvizsgálatok, részképesség hiányának fejlesztése fejlesztőpedagógus, utazótanárok bevonásával, tantárgyi fejlesztés tanórán belül és kívül A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, nevelése A sajátos nevelést igénylő tanulók integrált oktatása az iskolánkban, az együttnevelés pedagógiája, módszerei A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem SNI igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk, ezért az iskola speciális feladatként vállalja a helyi sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, melyet a nemzeti köznevelés törvény rendelkezései is lehetővé tesznek. Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy a fogyatékos gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért felnőtté válásukhoz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, fejlesztését, illetve oktatásukhoz nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket. Célunk a fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülés specifikus szempontú támogatása. Biztosítani szeretnénk számukra, hogy: a fejlesztés segítse számukra az önállóságot, a társadalmi beilleszkedést, a tanulási zavarral, tanulási nehézséggel küzdő gyerek sikeresen megfeleljen az általános iskolában a tantervi követelményeknek. Célunk a gyermek sikerélményhez juttatása, személyiségének és képességeinek pozitív irányba történő változtatása, a tanulók önbecsülésének, egészséges énképük és önbizalmuk fejlesztése, hogy higgyenek saját képességeikben és abban, hogy sikereket tudnak elérni. Az integrált osztályokban még nagyobb jelentőségű a differenciált oktatás, az adaptív tanulásszervezés. Az egyes tanulókhoz kell igazítani a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit. Figyelembe kell venni a gyermekek terhelhetőségét, 36

38 fáradékonyságát. Kooperatív tanulás szervezésével lehet biztosítani, hogy minden tanuló lehetőségeihez mérten hatékonyan részt vegyen a tanulás folyamatában. A gyermekek diagnosztikus adatai alapján részletes fejlesztési tervet kell készíteni, mely a gyógypedagógus és a fejlesztő pedagógus feladata. A fejlesztő/rehabilitációs foglalkozások megtartására fejlesztő pedagógus, valamint az utazó gyógypedagógus jogosultak. Foglalkoztatásuk egyéni fejlesztési terv alapján, a törvény által meghatározott időkeretben történik. Az integrált képzés a speciális egyéni szükségletekhez is igazított sajátos módszerekkel, ismeretanyag-elrendezéssel, értékelési rendszerrel, kimenetszabályozással történik, a NAT-ban lefektetett általános célok és a közoktatás tartalmi szabályozásának elveihez alkalmazkodva, figyelembe véve a fogyatékos tanulók pedagógiai programjának irányelveit, valamint kerettantervüket. Iskolánk oktató-nevelő munkájának fontos feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI tanulásra jellemző módosításait, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezőkkel biztosítja az iskola: A pedagógusainak, a szülők közösségének, az osztályközösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - 37

39 esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítástanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét teszi közzé. A 32/2012. EMMI rendelet alapján felmenő rendszerben a tanévtől kezdve az integrált keretek között nevelt SNI tanulóknál az irányelvben leírtakat kell alkalmazni. A speciális nevelés alapeszménye, olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, a sajátos értelmi és személyiség állapotához igazodó nevelést, oktatást helyezi előtérbe, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését eredményezi. A tanítás-tanulás folyamatában maximálisan figyelembe veszi az egyes tanuló sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényét szerzi az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával. Feladataink: Egyéni átvezetési program, utánkövetési modell: A dokumentum megtalálható az Útravaló TÁMOP A/ mappában. Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás, az együttműködés formáinak kialakítása rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe. A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, team-munkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján. A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással a gyógypedagógus által biztosított speciális tantervre építetten. 38

40 A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával. A diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések lehetőségének, gyakoriságának tervezése team-munkában. A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve. Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A mindennapos iskolába járás alól felmentett magántanulók protokollja: A dokumentum megtalálható az Útravaló TÁMOP A/ mappában. A sajátos nevelési igényű, a különleges gondozásban részesülő tanulók értékelése, minősítése. Személyre szabott pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket alkalmazunk. A tananyag feldolgozásánál figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak egyes SNI tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Egyéni haladási ütemet biztosítunk. Együttműködünk a szakszolgálat szakembereivel. Fejlesztő pedagógus és utazó gyógypedagógus segít a fejlesztésben. A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek értékelésénél figyelembe vesszük szakvéleményben leírtakat. Az értékelés biztató, ösztönző, segítségnyújtó. A korai iskolai kudarcok csökkentéséhez hozzájárulhat a tanulók teljesítményének szöveges minősítése, amelynek eredményes alkalmazása egyéni odafigyelést és magas fokú tudatosságot vár el a pedagógusoktól. 39

41 Az értékelés és minősítés alóli felmentés, vizsgák esetén adható kedvezmények a köznevelési törvény által szabályozott rehabilitációs órakeret is a gyermek minél sikeresebb adaptációját szolgálják. Az integráltan oktatott tanulók a szokásos értékelési rend szerint kapnak minősítést a tantárgyi és tantervi követelményeknek megfelelően A látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A látássérült tanuló A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot (vakok, aliglátók, gyengénlátók), mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. A pedagógiai fejlesztés szempontjából elsődlegesen a látásélesség és a látási funkciók ismerete fontos, de a pedagógusnak tájékozottnak kell lennie a látássérülés kórokáról, a látássérültség kialakulásának időpontjáról, a szemészeti állapot, prognózis javuló vagy romló tendenciájáról, a pedagógiai látásvizsgálat eredményéről, a gyermek intelligenciájáról, személyiségvonásairól. A látássérüléshez gyakran társulhat egyéb fogyatékosság is (pl. mozgás-, hallás- és értelmi fogyatékosság, részképesség-kiesés, autizmus). A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a tanulók állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A látássérült tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A látássérült tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézmények az iskoláztatás során két fő feladat megoldását vállalják: az általános, korszerű alapműveltség nyújtását, valamint azon túl a speciálisan jelentkező, a látás hiányából, a gyengénlátásból és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdését. Fontos az ép érzékszervek - hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés - fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása. 40

42 A látás hiánya, az aliglátás és a gyengénlátás nem csak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei (a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás) is. Mindez pszichésen megterhelő, emiatt gyakran személyiség- és szocializációs zavar is kialakulhat (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás, önbizalomhiány, elkülönülésre való hajlam vagy túlzott önérvényesítő magatartás, indulatosság, téves eszmék). A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja mindezt korrigálni. A többségi iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni felkészítést igényel. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyre állapotából fakadóan szüksége van. Ennek megvalósításához a szakértői javaslat nyújt támpontot, illetve igénybe vehető a látássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szak- és szakmai szolgáltatás. Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe, az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről. Az együttnevelés eredményes megvalósulását szolgálja az Irányelv 1.5. pontjában leírtak érvényesítése A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A hallássérült tanulónál (siket, nagyothalló, a hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott, a halmozottan sérült hallássérült, a hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált) - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. 41

43 A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi iskolában történő együttnevelés egyéni döntést igényel. Alapja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye. Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez. Az értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit. A hallássérült tanuló fejlesztési stratégiájának kialakítását segíti a szakirányú végzettségű, integrált oktatásban tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus. A közreműködés terjedjen ki a hallássérült gyermeket oktató pedagógusok felkészítésére, a fogadó iskola sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Az eredményesség érdekében szükség van a szülők és az iskola együttműködésére. A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás döntően a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával, megfelelő audiológiai ellátással, a nagy teljesítményű hallókészülékek, hatékony hangátviteli technikák használatával és/vagy a legkorszerűbb műtéti technika alkalmazásával beépített cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetőségét, oktathatóságát. A rendszeresen végzett mérési, speciális pedagógiai vizsgálati, megfigyelési, tapasztalati eredmények figyelembevétele, valamint az audiológus szakorvossal történő folyamatos kapcsolat elengedhetetlen feltétele az eredményes pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tevékenységnek. A szakszerű pedagógiai munka végzéséhez mindezen 42

44 ismeretek, valamint elemi technikai tudnivalók (hallókészülék stb. kezelésében tájékozottság) szükségesek a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő-oktató pedagógus számára. Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. Az iskoláztatás alsó tagozatában a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése dominál. Ez a szakasz a szókincs fejlesztését, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítását, a beszédérthetőség fejlesztését, a nyelvi különbségek kezelését, valamint a nyelviszociális érintkezési formák kialakítását tartalmazza. Legkésőbb az alapozó végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége lényegében elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét. A fejlesztő szakaszban fő elemeiben már kialakultnak tekinthető az egyéni beszédállapot. Erre támaszkodva fontos a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvikommunikációs szint emelése, az olvasás-írás eszköz szintű használata, a nyelvi érintkezés formáinak bővítése, a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása. Valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata a beszédhallás folyamatos fejlesztése A beszédfogyatékos tanulók Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság (akadályozott beszéd- és nyelvi fejlődés, diszlália, disarthria, dadogás, hadarás, diszfázia, diszfónia, az általános beszédgyengeséggel összefüggő olvasás-, írászavar, súlyos beszédmegértési zavar vagy ezek halmozott előfordulása). Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség- 43

45 kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése: pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése, önállóság fejlesztése, önbizalom fejlesztése, pozitív énkép kialakítása, bátran merjen beszélni társai előtt. Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja dadogásnál: laza izomműködés, helyes légzés, mozgás, ritmus koordináció fejlesztés. hadarás: figyelem fejlesztés, helyes légzéstechnika, mozgás-és ritmuskoordináció kialakítás megkésett beszéd: beszédre irányuló figyelem, speciális mozgások, aktív és passzív szókincsbővítés Valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges: logopédiás terápia kommunikációs tréning bábterápia drámaterápia 44

46 gyógyúszás gyógytorna Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az irányelvben leírtakat kell alkalmazni. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. 45

47 Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, és rehabilitációja célja: szocializációja, eredményes társadalmi integrációja, a fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg, a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő (autisztikus) tanulók iskolai fejlesztésének elvei Az autisztikus tanuló Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képesség hiányok egész életen át jellemzően megmaradnak, de a speciális intenzív terápiás és pedagógiai ellátás segítségével jelentős fejlődés érhető el. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik. Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt - a továbblépés előtt - külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, problémamegoldási módszerek tanítása. 46

48 A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell. A kognitív viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell a tervekbe iktatni. Az autisztikus tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul: az ön-, esetleg közveszélyes viselkedések kezelése, a családi életet akadályozó viselkedések kezelése, a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása, az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása. Fontos: Protetikus, segédeszközökkel berendezett környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális információhordozók augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása). Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása. Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között. A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.). Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél (pl. a csoportos, illetve frontális tanítási helyzetben való tanulás). 47

49 A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető kognitív viselkedésterápia módszereinek alkalmazása. Az autisztikus gyermekek integrációja A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen az autisztikus gyermek javát szolgálja. A mérlegelés jellemzően a harmadik szakaszban nevelt tanulók egy részénél reális. Az integráció szükségességének megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges, úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan legyenek adottak. A tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia, enyhe fokú autisztikus fogyatékosság, jól kompenzált, minimális viselkedésproblémák. A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására. Az iskola részéről a speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens, jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv, speciális eszközök, módszerek és környezet, együttműködés a családdal és/vagy a diákotthonnal, a befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása, szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás. Szakértői csoport, amely rendelkezésre áll a szülők felvilágosításában, a pedagógusoknak nyújtandó szakmai tanácsadásban, problémakezelésben, a fejlesztés irányának kijelölésében, követésében. Az integrált autisztikus gyermek legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát. A fenti feltételek mellett is szükséges az integráció fokozatos megkezdése, a szociális, kommunikációs és kognitív deficitek figyelembevétele, az egyénre szabott mérés, tervezés, fejlesztés, a tananyag szűrése (egyes tantárgyakból felmentés), továbbá a fogyatékosságot kompenzálandó alternatív eszközök, módszerek igénybevétele egyéni szükségletek szerint (pl. kézírás helyett gép használata, szóbeli felelet helyett írásbeli beszámoló vagy fordítva). 48

50 Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan akadályozott tanulók Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn. Részképességzavar: az iskolai teljesítmények- elsősorban az alapvető eszköztudás (írás, olvasás, számolás) - elsajátításának nehézségei. Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni. Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre. Pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése Fontos: az egészséges énkép, önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés. Diszlexia, diszgráfia: A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független olvasási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok áll. Ezeknek a tanulóknak differenciálatlan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete. Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértése. Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. 49

51 Fejlesztési feladat: látás, hallás, mozgás koordinálása, olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel, élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakul a mechanikus számlálás képessége. Fejlesztés feladatai: érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, testséma kialakítása, a matematikai nyelv tudatosítása, segítő, kompenzáló eszközök használata, szám-és műveletfogalom kialakítása, egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás. Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar. Hyperkinetikus zavarok Már kisgyermekkorban kialakulnak a tünetei a csapongás, figyelmetlenség, szabályok megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal, megfontolatlanság. Magatartási zavarok: Jellemzője az agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás. Fejlesztés feladatai: a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban egyénhez igazodó követelmény kialakítása az alkalmazkodó készség fejlesztése együttműködés családokkal, szakemberrel sikerélmény biztosítás. 50

52 Egészségügyi és pedagógiai rehabilitáció Folyamatos szakorvosi ellátás, annak ellenőrzése, útmutatások figyelembe vétele, a tanultak elmélyítése, funkcionális képességfejlesztő programok. Iskolánkban csak azokat a tanulókat tudjuk beintegrálni, akikhez megfelelően tudunk biztosítani szakembert, gyógypedagógia tanárt, akivel nevelőink szorosan együttműködnek, tanítási órákon a szakembertől kapott utasításokat betartják és betartatják. Az osztályfőnökök és szaktanárok feladata a sérült tanuló beintegrálása, társakkal történő elfogadtatás. Szülőkkel, családdal rendszeres kapcsolattartás, problémák közös megbeszélése, gondok megoldása. A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek - fejlesztő pedagógus - tanulónként. A probléma kezelésének folyamata A beiratkozásnál az iskola gondosan áttanulmányozza az óvodáktól megküldött iskolaérettségi véleményt. Amennyiben problémára utaló jelet találnak, - diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, ezekre utaló jelek, magatartászavar, beszédhiba, hyperaktivitás, figyelemzavar vagy egyéb részképesség-zavar - a szakvéleményt meg kell ismerni a gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak. A gyermekkel foglalkozó logopédus, pszichológus sokat segíthet a probléma eredményes megközelítésében, a pedagógus kikéri véleményüket. Az iskolai beiratkozásnál, ha előre tudjuk a problémát, ajánlható kisebb osztálylétszámmal működő iskola megkeresése a szülőnek, a gyermek érdekében. Iskolánkban csak normál osztályban integráltan végezzük a tanulók oktatását, nevelését. A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. A tanítási órákon túl fejlesztő felzárkóztatást szervezünk számukra. 51

53 A pedagógussal szembeni elvárások: ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét; tudjon differenciáltan oktatni; semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit; a szakértői véleményt erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit ott, ahol nem érvényesül a hátrány; a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést; nevelje az osztályközösséget a különböző képesség-zavarok tolerálására. Az osztályfőnökkel szembeni elvárások: a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon; a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal; szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében; kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét; gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról; szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt; Az osztályfőnöknek, tanítóknak, tanároknak ismerni kell a probléma törvényi hátterét, a sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó javaslatot tehetnek az iskolavezetés számára a tanuló különböző szintű és fokozatú mentesítésére. Amennyiben SNI s problémára a beiratkozásnál nem derül fény, úgy az osztálytanító, szaktanár kötelessége, hogy a probléma észlelésekor a megfelelő intézkedést megtegye: konzultáljon nevelőtársaival az adott eset kapcsán, valóban a jelzett probléma áll-e fenn; beszélje meg az észlelt problémát tapintatosan a szülővel, ifjúságvédelmi felelőssel; kérje a tanuló nevelési tanácsadói vizsgálatát, véleményezése legyen korrekt, szakmailag megalapozott, küllemében igényes; kísérje figyelemmel a gyermek sorsát, ha szükséges erősítse meg a szülőt a további vizsgálatokat illetően, legyen támasza a nehéz döntések meghozatalában; tájékoztatassa az iskolavezetést a vizsgálatokról, kérjen intézkedést, ha szükséges; munkáját szakmai hozzáértéssel, empatikusan, segítőkész módon, tapintatosan végezze. 52

54 Támaszkodunk a módszertani intézmények szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatásaira, segítségére. A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma. A tanulók között fennálló különbségek ellenére az alapdokumentumban körvonalazott nevelési, oktatási, fejlesztési tartalmat minden gyermek számára szükségesek Tehetséggondozás A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Legfontosabb, időben felfedezni a gyermek speciális képességeit, készségeit és azt a lehetséges legmagasabb fokig fejleszteni. Fontos: az órai differenciált feladatok biztosítása, ösztönző, bizalmi légkör megteremtése, a versenyekre való felkészítés, különböző szabadidős foglalkozások (szakkörök, DÖK, kulturális programok, egyéni produktumok létrehozása stb.) biztosítása, a család megnyerése, támogatásának elősegítése. 9. Hagyományok 9.1. Szervezeti hagyományok Diákönkormányzat Iskolánkba a DÖK önszervező formában működik. Munkáját pedagógusok segítik. Célja a diákok életének önszabályozása, közösségi szabályok együttes kialakítása, annak elfogadása. A programok szervezésén túl fontos szerepet kap véleményalkotási joguk. DÖK segítő tanár segítségadása, támogatása mellett működik. Célunk, az aktív tanulói részvétel, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák kialakítása. Nevelő szerepe nagy, munkájuk folyamatos figyelemmel kísérése és segítése minden osztályfőnök kiemelt feladata. 9.l.2. Családi nap Vidám, a teljeskörű egészségfejlesztéssel is kapcsolatos programok szervezése. 53

55 Iskolaújság iskolarádió Pedagógus irányításával a tanulók önkifejezésének lehetősége. Szoros kapcsolatban áll a diákönkormányzat munkájával. Az iskolaújság az iskolában zajló események tükörképe, saját készítésű írások első megjelentetési helye. Szerepe a szülők tájékoztatása is. Fontossága az iskola megítélése, PR szempontjából is megfigyelhető Tantárgyi hagyományok Tantárgyi napok szervezése: Magyar, Természettudományi, Informatika technika, Angol Tantárgyi versenyek éves munkatervben rögzítve: szép kiejtés, vers és prózamondó, rajz, ének, matematika, helyesírás, földrajz, testnevelés, sport. Vetélkedők: sportversenyek, kulturális vetélkedők, Ki mit tud? farsang, sportnap. 10. A szülők és iskola kapcsolata A tanulás és tanítás folyamatában kialakult kapcsolaton túl, lehetőséget kínálunk az érdeklődős szülőknek, hogy betekintést nyerjenek az iskola mindennapjaiba (szorgalmi munka, szabadidős tevékenység - ebben való aktív részvételre biztatjuk is őket.) Formája: Évenkénti két nyitott tanítási nap (tanórák látogatásának lehetősége), minden iskolai rendezvényünk a szülők számára nyitott. 54

56 V. Helyi tanterv Intézményünk a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1. és 2. mellékletei alapján készítette el helyi tantervét. A helyi tanterv iskolánk pedagógiai programjában a helyi sajátosságokra is épülő kínálati rendet, a kötelező és szabad órakeret felhasználásának módját mutatja. A tantárgyak sorában kiemelt szerepe van a magyar nyelv és irodalomnak (értékelése két osztályzattal történik). Az itt folyó képességfejlesztést (olvasás, szövegfeldolgozás, írás, helyesírás, szóbeli és írásbeli kommunikáció) alapvető tehetségfeltételként kezeljük, különösen a tanulás kezdeti időszakában. Fontos szerepet szánunk a matematika oktatásának. Jelentőségét a gondolkodás általános fejlesztésén túl indokolja a továbbtanulási szándékok iránya is. A magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyat tekintjük bármilyen irányú továbbtanulás feltételének. Kiemelt terület a testnevelés és sport, az informatika, angol, valamint alsó tagozaton (elsősorban a délutáni szakaszban) a művészeti oktatás /drámapedagógia. A természettudományos tárgyak oktatása is hangsúlyos iskolánkban, hiszen a földrajz tanítás előrehozásával, valamint a természettudományi gyakorlat bevezetésével a nemzetgazdasági érdeknek megfelelő hiánypótló feladatot valósítunk meg. A mindennapos testnevelés megvalósításának módját a Nkt (11) alapján szervezi intézményünk. Tantervünk tiszteletben tartja a gyermekek egyéni érdeklődésének jogát. Ennek figyelembe vételével a következő lehetőségeket kínáljuk: Az élő idegen nyelvek közül az angolt a 3. évfolyamtól alapóraszámban, majd 5. évfolyamtól emelt óraszámban is tanítjuk. Emelt szintű oktatásunkkal a szülői igényként megjelenő, de a gyerekek részére széleskörű kommunikációs lehetőségét biztosító nyelvismereti alapokat kívánjuk tolmácsolni tehetséges tanítványaink felé. A természettudományok iránt érdeklődőknek az alsó tagozati időszakot követően melyben a fogalmi gondolkodás kialakulása megkezdődik, a felső tagozatban a kötelezőn túl többlet lehetőséget kínálunk képességeik megnyilatkoztatására a választott területen való elmélyültebb munkára (szakkör, önképző kör). 55

57 Az iskolai sportkör széles választékban labdarúgás, kosárlabda, röplabda, karate, tollas, kajakkenu, labdajátékok - elégíti ki a tanulói érdeklődést. A művészeti blokkban a vizuális kultúra, a kézműveskedés és az énekkar jelenik meg választható foglalkozásként a délutáni szabadidőben. Az Erkel Gyula Zeneiskola iskolánkba kihelyezett tanszakaiban van lehetőség hangszeres tanulmányok folytatására. Az iskola élet óraterve: a tantárgyfelosztást, kerettantervben meghatározott kötelező óraszámokat, a választható órák rendjét, a választható órák kínálatán túl a tanórán kívüli lehetőséget is megmutatja. Az óraterv évfolyamokra bontott. A szabadon választható időkeretből a különböző osztályokba járó tanulók csak a törvényileg engedélyezett maximált órakeret erejéig választhatnak. ÓRATERV Nat műveltségi területei tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom/dráma Élő idegen nyelv Angol Matematika Matematika Ember és társadalom Történelem

58 Dráma és tánc 1 1 Erkölcstan Ember a természetben Környezetismeret Természetismeret Fizika 1,5 1,5 3 Biológia és egészségtan 1,5 1,5 3 Kémia 1,5 1,5 3 Földünk-környezetünk Földrajz 1 1,5 1,5 4 Természettud. Gyakorlat Művészetek Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Informatika Életvitel és gyakorlati ism. Technika és életvitel Testnevelés és sport Testnevelés és sport/tánc Osztályfőnöki kötelező óraszám 25,0 25,0 25,0 27,0 28,0 28,0 31,0 31,0 220,0 rend.álló többletóra 2,0 2,0 2,0 2,0 8,0 napközi/tanszoba 21,5 21,5 21,5 21,5 21,5 21,5 129,0 Csoportbontás Egyéb foglalkozás Angol Technika és életvitel Informatika Művészeti Szakkör Fejlesztő Tehetséggondozás ISK ,0 52,0 52,0 55,0 51,0 51,0 56,0 56,0 425,0 Felzárkóztató 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 VI. Iskolahasználók az iskolai közéletben 1. Tanulói részvétel Az iskola minden tanulója részt vehet az iskola közéletében amennyiben annak írott, vagy íratlan szabályait betartja. Az iskolai közéletről minden tanuló jogosult tájékozódni, s a tájékoztatást megkapni. Minden tanuló választhat és egyben választható a közélet feladataira. 57

59 1.1. Diákönkormányzat Az önszerveződő önkormányzatba való jelentkezés minden tanév elején történik. A jelentkezéssel egy időben, osztálykeretben választják a diákönkormányzati képviselőket. A diákönkormányzati tagságra jelentkező tanuló választó és egyben választható is. A diákönkormányzat iskolai szintű vezetőségét az osztály képviselői választják, akik választók és választhatók egyben. A diákönkormányzat az iskola minden tanulójának érdekeit képviseli a különböző fórumokon. Kezdeményezési és véleményezési joga az iskolai élet számos területén van különösen, a tanulói házirend kialakításában és aktualizálásában Közszolgálati diákszerepek Az iskola életében felmerülő feladatok ellátásában a diákok is részt vesznek Társadalmi munka Az iskola értékmentő és értékteremő munkájában minden tanuló aktív jelenléte kötelező. A társadalmi munka szerveződhet: az iskola rendbetételére, az iskola környezetének- udvar, utca, lakótelep- rendben tartására, fejlesztésére, iskolai rendezvényeken való felügyelet ellátására Diákpanaszok kezelésének fórumai az iskolában Az iskola tanulói panaszaik orvoslásáért fordulhatnak a Köznevelési Törvény által megfogalmazottak és a Házirendben rögzítettek alapján, elsősorban hozzájuk közvetlenül tartozó pedagógushoz. Különös hangsúllyal bír az osztályfőnökkel és a gyermekvédelmi felelőssel való folyamatos kapcsolattartás. Panaszukra minden esetben válaszolni kell. Amennyiben több tanulót, érintő panasz merül fel, úgy valamennyi érintettet értesíteni kell az orvoslás menetéről és eredményéről. Nevelői munkánk során el kell érnünk, hogy diákjaink érezzék, tanáraik között mindig akad valaki, akiben megbízhat. Ha segítségre van szüksége, vagy megoldatlan a problémája, bizalommal fordulhat hozzá. 2. Szülői részvétel az iskola életében 58

60 2.1. A szülők tájékozódási lehetősége az iskola programjairól Az iskolát megkereső szülő az iskola pedagógiai programját megismerheti. Az 1. osztályos tanulók felvételekor közös szülői értekezleten a programról szóbeli tájékoztatást is ad az intézmény vezetője, vagy helyettese. Minden tanév elején az osztályfőnökök az érintett évfolyamokra vonatkozó, a pedagógiai programban jelölt teendőket ismertetik. A Helyi Pedagógiai Program a titkárságon, a könyvtárban nyitvatartási időben, és az iskola honlapján bármikor megtekinthető Szülői részvételi és képviseleti fórumok Minden a szülő az iskola Szülői Munkaközösségének tagja. Választó és választható az osztály és iskolai SzMK vezetőségébe. Az iskolai SzMK osztály választott vezetőjéből áll. Ők jogosultak képviselni az osztály tanulóinak, szülőinek érdekeit az iskolai ügyekben. Tájékoztatják a szülőket a választmányi ülésen elhangzottakról, az egész iskolát vagy az iskola nagy csoportjának érdekeit érintő felvetéseket érdemi megbeszélésre előkészítik. Választók és választhatók az iskola alapítványi kuratóriumába Közvetlen információcsere fórumai osztály, évfolyam szülői értekezlet, szülői fórum, fogadóóra, nyílt nap, bemutató órák, iskolai rendezvények A működésben közvetlenül megjelenő szülői szerepek A szülő a HPP ismeretében választja iskolánkat. A programban megjelenített oktatási célok és feladatok maradéktalan végrehajtásához a szülői ház együttes gondolkodására van szükség. A szülő a folyamat segítőjeként önként vállalt feladatokkal jelenik meg: kirándulás szervezése, kísérés, programok szervezése, bonyolítása, az iskola működéséhez anyagiakkal, eszközökkel való hozzájárulás. 59

61 Szülői partnerség a sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelésében A dokumentum megtalálható az Útravaló TÁMOP A/ mappában. 3. Az iskola szakmai szolgáltatásai Bemutatkozások. Kapcsolattartás a környező óvodákkal: nyílt napok, tájékoztató füzet, programok az óvodásoknak, közös versenyek. Az iskola, mint szakmai műhely: pedagógusképző intézetek gyakorlóhelye, továbbképzések szervezője. 4. Iskolai PR kerületi és területi szakmai szervezetekben való részvétel, szakmai tanácskozásokon való együttműködés, szakmai bemutatók szervezése, irányítása és lebonyolítása, szakmai publikálás + népszerűsítő tájékoztatás (Újpest Újság, Újpest Televízió), Szigeti Újság, iskolai honlap, sulirádió, fővárosi és országos szintű szaktárgyi és sportversenyeken való részvétel, területi, kerületi igényekből adódó feladatok fel-és átvállalása (kulturális igények kielégítése, hagyományőrzés Szigeti Sziget akikről a képek mesélnek). 60

62 VII. Az iskola külső kapcsolatai I S K O L A Fenntartó Egészségügy Gyámügy Egyházak bíróság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Újpesti Kulturális Központ Vállalatok Szabó Ervin Könyvtár Oktatási Hivatal szponzorok Újpesti Helytörténeti Múzeum vállalkozók Ady Endre Művelődési Fővárosi Pedagógiai Intézet Ház Újpesti Galéria Szakszolgálat színházak civil szervezetek bábszínházak Pályaválasztási Intézet múzeumok óvodák általános iskolák középiskolák főiskolák, egyetemek (gyakorlatvezetés) szakosztályok Erkel Gyula Zeneiskola Polgári védelem Rendőrség tűzoltóság Az iskola partnerkapcsolatait évente frissítjük elérhetőséggel együtt. 61

63 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] VIII. Feltételek 1. Személyi feltételek Az iskola személyi feltétele a jelenlegei tantervi követelményeknek megfelelően alakult. A szakos ellátottság minden területen megoldott. A pedagógusok egy része az iskola alapításától, több fiatal pedig az utóbbi években került az iskola állományába. Az évek során többen szereztek másoddiplomát. A kormegoszlás arányaiban jónak mondható (kevés a családalapítás előtt álló fiatal kolléga, a megállapodott helyzetűek száma megnyugtató) a folyamatos egységes szemlélet és pedagógiai munka kialakításához. A tanári továbbképzés lehetséges útjai: A tanári továbbképzést szakaszosan ütemezzük. Vizsgálni kell a szakos ellátottságot, az óraszámok függvényében is. A továbbképzésnek és esetleges átképzésnek továbbra is fontos szerepet kell adni a pedagógusok létbiztonsága érdekében. Az iskolai óratervek és óraszámok, egyes szaktárgyak lehetőségeit korlátozzák, ezért fontos, hogy időben történjen meg az új szakmai ismeretszerzés, a veszélyeztetett tanár biztonsága és az iskola érdekében egyaránt. 2. Tárgyi feltételek Az épület adottságai Az épület elhelyezkedése: a városközponthoz közel, kétszintes épület - 2 elkülönülő szárny, lapos tető, játszóudvar homokozóval, sportudvar, salakos futópálya ugrógödör, bitumenes sportpálya, 2 belső udvar, melyből 1 lépcsős kialakítású (külső színpadtér). 62

64 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] ZÁRADÉK A Szigeti József Utcai Általános Iskola Helyi Pedagógiai Programja az októberében elkészült és jóváhagyott, 2001-ben, 2004-ben, 2007-ben, 2010-ben, és átdolgozott program felülvizsgálata. E program a szülői választmány, a diákönkormányzat által ismert és véleményezett, a nevelőtestület által elfogadott. A programot rendszeresen felülvizsgáljuk, szükség esetén hivatalos engedélyeztetési eljárást kezdeményezünk, és a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően módosítjuk. Bevezetése a törvényben meghatározottak szerint történik. Budapest, március 26. Török Ibolya igazgató Hitelesítés: Aláírásunkkal igazoljuk, hogy a március 26-án megtartott tantestületi értekezleten - melynek témája a Helyi Pedagógiai Program ismertetése és megvitatása volt - a tantestület a programot elfogadta. Hitelesítők:.. Sanda Károlyné.. Oraveczné Tatai Györgyi 63

65 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] MELLÉKLETEK TANESZKÖZÖK JEGYZÉKE (A nevelő és az oktató munkát segítő eszközök és felszerelésekről 20/2012. EMMI rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint iskolánkban minimálisan biztosítottak a kötelező eszközök és felszerelések.) Taneszköz megnevezése Mennyisége Megjegyzés Fejlesztés írásvetítő 10 rádiós magnó 2 Selejtezés, nem korszerű CD-s rádiós magnó 10 Idegen nyelv és Folyamatos csere ének-zene oktatás Stúdió berendezés 1 színpad Korszerűsítve ben 1 iskolarádió Korszerűsítve ben Iskolai csengető és hangosító rendszer Színes televízió 5 Nyelvi labor 1 DVD lejátszó 2 DVD recorder 1 DVD video combo 1 Sokrétű felhasználás Video anyag átvétele DVD-re Pianinó 1 Felújítás, + új Elektromos orgona 1 Videó kamera 2 Modulokhoz is Számítógép 60 Tantermekben is gépfejlesztés folyamatos 25 db LCD monitorral Hordozható számítógép 27 WI-FI elérhetőség Multifunkcionális nyomtató 2 Lézernyomtató 5 Folyamatos csere Digitális fényképezőgép 2 Modulokhoz is Újabb beszerzések Fénymásológép 1 Opticart készülék 1 (fóliacsomagokkal) Elektrovaria 1 Folyamatos fejlesztés villanyvarrógép 5 Csere, felújítás Diktafon 1 Mikrofon 10 Felújítás, csere Vérnyomásmérő 1 egészségtan Mikrohullámú sütő 3 Elektromos tűzhely 2 1 csere stopperóra 3 Testnevelés, körny.ism 15 Projektor 4 Fejlesztés + 3 db beszerzése Interaktív tábla 2 fejlesztés Interaktív és digitális tananyag 29 fejlesztés 64

66 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] A TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tanterv alapján a munkaközösségek határozzák meg a szükséges taneszközöket. A megfelelő tankönyvek kiválasztásának szempontjai: motiváló; lehetőséget ad a differenciálásra, változatos gyakorlási lehetőséget biztosít; alkalmas az önálló tanulásra, biztosítja az önellenőrzést (utal azokra a segédeszközökre, amit a tanulás során érdemes felhasználni); megfelelő a szemléletesség, a képhasználat; kiemeli a szükséges minimumot; rendszerezőek az áttekintést segítő kérdései, feladatai (tananyag elrendezésének elve, lényegkiemelés, ismétlések, összefoglalások); megjelenik a tanítás tanulása (útmutató a könyvhasználathoz, tanulási stratégiák, stb.); a tankönyv technikai kivitelezése esztétikus, tartós; az adott tankönyvekben kiemelt szerepet kapnak a képességfejlesztő feladatok; nem csak információt közöl, hanem összefüggéseket is feltár; következtetések levonását kéri; különböző típusú feladatok jelennek meg benne (ábrák, grafikonok értelmezése, készítése, megfigyelések és gyűjtésekre is lehetőséget ad); a szaktárgyi kérdések mellett az alapdokumentumokban megfogalmazott pedagógiai elveknek is meg kell jelenniük; iskolai szinten a kiválasztott taneszközöknek, tankönyvcsaládoknak biztosítania kell az egymásra épülő ismeretek folytonosságát. 65

67 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM A teljeskörű egészségfejlesztési programunk célja az életminőség, az egészségi állapot javítása. Az egészségfejlesztési programunkat az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készítettük el. Az egészségfejlesztési programunk a következő alapfeladatok rendszeres végzését jelenti, a teljes tanulói, tanári körrel, a szülők bevonásával: egészséges táplálkozás, mindennapos testedzés, lelki egészség, higiéné (viselkedés függőségek, szenvedélybetegségek megelőzése), bántalmazás, erőszak megelőzése, baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás. Témakörei: Az egészség, a betegség fogalma Egészséget befolyásoló tényezők Higiénia A táplálkozás és a testmozgás kapcsolata az egészséggel A lelki egészség Az idő, az egészség, bioritmus, időbeosztás, alvás Önismeret, önértékelés A művészeti és sport tevékenységek az egészséges személyiségfejlődést és a tanulási eredményességet elősegítő hatásai Szenvedélybetegségek, megelőzésük Társas kapcsolatok Női, férfi szerepek A társadalom élete, együttélési normák, illem, erkölcs Családi élet Szerelem, szexualitás Egészségügyi ellátórendszer, iskola- egészségügy Média Fogyasztóvédelem. 66

68 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] A teljes körű iskolai egészségfejlesztés indikátor-tényezői: a tanulás eredményességének javulása, a lemorzsolódás csökkenése a dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése, bűnmegelőzés, társadalmi kapcsolatok javulása (kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal), önismeret, önbizalom javulása, érett, autonóm személyiség kialakulása, a krónikus megbetegedések (lelki, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése, a stresszkezelés, problémamegoldás javulása. A teljes körű iskolai egészségfejlesztési program megvalósulását segíti a környezet és egészségfejlesztési program, az elsősegély-nyújtás ismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv, valamint az iskolai drogstratégia. 67

69 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 1. Bevezetés 1.1 Törvényi háttér A környezeti nevelés tartalmait ezúttal csak megnevezve a környezeti nevelés helyi programja ki kell, hogy terjedjen az alábbi tanulás tartalmi területekre: ۰ Természeti környezet, ۰ Épített környezet, ۰ Társas környezet (kiemelten a társadalomismeret etika - emberismeret területek), ۰ Egészség és fejlesztése, ۰ Mentálhigiéné, ۰ Gazdasági környezet, ۰ Demokráciára nevelés. 1.2 Helyzetelemzés Lakótelepi iskolánk Budapest északi részén, Újpesten működik. E sajátos földrajzi környezet, illetve a lakótelepen élő gyerekek egyre súlyosabb szociális helyzete késztetett bennünket az iskola egészségnevelési programjának olyan alakítására, hogy az lehetőséget adjon a tanulóink megóvására az érzelmi elsivárosodástól, továbbá arra, hogy megtanítsuk őket a közvetlen környezetükben lévő természeti, és ember alkotta értékek megismerésére és megbecsülésére. Iskolánk környéke és az udvar megfelelően parkosított, gondozott. A belső tér tágas, világos. A folyósok, tantermek egységes, esztétikus dekorálására nagy gondot kell még fordítanunk. A környezeti nevelés terén bár rendelkezünk hagyományokkal, azok újra gondolása, új elemekkel való bővítése, hangsúlyosabbá, szervezettebbé tétele hatékonyabbá teszi oktatásinevelési tevékenységünket. 1.3 Erőforrások 68

70 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek, ezért nagyon fontos, hogy az intézmény minden dolgozója a diákokkal együtt részt vegyen, illetve feladatot vállaljon a pedagógiai program megvalósításában. A pedagógusok, adminisztratív és technikai dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a környezeti nevelési szemléletformálást. Az önkormányzatnak meghatározó szerepe van az iskolai életben. A szülők, családok jól bekapcsolhatók munkánkba a diákok segítségével. A jól működő SzMK partner a programunk megvalósításában. A segítőkész lakossággal, a gazdag programot kínáló civil szervezetekkel és a gazdálkodók anyagi támogatásával és gyakorlati háttérrel céljaink megvalósíthatóak Humán erőforrások: Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési programokat. Anyagi forrásokat teremt. Hasznosítható kapcsolat-és információrendszerével aktívan részt vesz a programok megvalósításában. Tájékoztatja a pályázati lehetőségekről a kollegákat, és segít azok elkészítésében. Iskolai szintű kapcsolattartás a civil szervezetekkel. Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve, tanítják az egyes környezet - egészségügyi tartalmakat. Programok szervezői, résztvevői, segítői. Lehetőség szerint, adott programok szakmai vezetői. Környezeti nevelési munkacsoport Elkészíti a pedagógiai programnak megfelelően az éves tervet, - melyet a tantestület a tanévkezdés előtt jóváhagy segíti és koordinálja annak megvalósítását. A megvalósítást segítő anyag-, tárgy- és eszközigény kidolgozása. A környezetnevelési program hatékonyságának ellenőrzése, szükség szerinti korrigálása. Pályázatokat ír, kapcsolatot teremt a külső támogatókkal. Segíti a különböző szakmacsoportok programjainak összehangolását. Tagja az alsós és osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a gyermekvédelmi felelős, a diákönkormányzatot segítő tanár, napközis munkaközösség vezetője, valamint a gyógytestnevelő. Vezetője képviseli a környezeti nevelési munka érdekeit. 69

71 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] Osztályfőnökök Évfolyamokra lebontva a környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmak feldolgozása. Az évfolyamszintű programok koordinátora. Az iskolai szintű programok segítője. Diákönkormányzatot segítő tanár Az iskola valamennyi tanulóját érintő rendezvények egyik fő szervezője. Napi kapcsolat a diákokkal. Adminisztratív dolgozók Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek és helyszíneinek biztosítása. Gyermekvédelmi felelős Segíti a lelki egészségnevelést. Egyéni és csoportos beszélgetések a tanulókkal és a szülőkkel. Iskolaorvos, védőnő Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját az egészségmegőrzésben. Fejlesztőpedagógus A részképesség-zavarokkal küzdő gyerekek részére differenciált módszerekkel fejlesztő foglalkozások szervezése. A gyermek pozitív személyiségjegyeiből indul ki, korrigálja a tanulási módszereit, a lehetőségekhez mérten pótolja teljesítménybeli lemaradásait, biztosítja a gyermek számára elérhető sikerélményt. Szülők Tevékeny részvétel a programokban. Előadások tartása, anyagi- és tárgyi támogatás. Külső támogatók és erőforrások felkutatása Anyagi erőforrások: ۰ Fenntartó, 70

72 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] ۰ Iskolai alapítvány, ۰ Forrásteremtő lehetőségek kihasználása, ۰ Pályázat. 2 Alapelvek, jövőkép, célok 2.1 Az iskola hitvallása A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet és egészségtudatos magatartására is hatással kívánunk lenni. 2.2 Kiemelt céljaink ۰ Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi ismeretek átadása. ۰ Helyi és globális környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges készségek fejlesztése. ۰ A természet szeretetére nevelés. ۰ A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodás és magatartás formálódásának elősegítése. ۰ A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása. ۰ Hathatósan javítani kell az iskola környezet- egészségügyi- higiéniai, mentálhigiéniai- helyzetén. ۰ Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése. ۰ A testi- lelki egészségnevelés megőrzése. 2.3 Konkrét környezeti nevelési célok ۰ Igényes környezeti kultúra kialakítása a tantermekben, az iskola belső terében, 71

73 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] az iskola körül. (Funkcionális és aktuális dekoráció, derűs hangulatú, növényekkel díszített belső terek, tisztasági verseny, zöldesítés) ۰ A helyes fogyasztási szokások kialakítása. (Étkezési, vásárlói szokások megfigyelése, felmérése, módosítása.) ۰ Takarékos és figyelmes anyag- és energiahasználatra nevelés. Folyamatos feladatunk a természetes, környezetkímélő anyagok használatának előtérbe helyezése. (Energiatakarékosság, papír újrahasznosítása, Hulladék suli, papír-és szárazelemgyűjtés.) ۰ Helytörténeti, építészeti értékeink megismertetése. (Helytörténeti program) ۰ Népi hagyományaink, népszokásaink megismertetése, természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése. (Hagyományőrző program.) ۰ A természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen élményekhez juttatása. (Zoo klub, táborozás, erdei iskola program, Madárbarát kertprogram, osztálykirándulások, természetismereti filmvetítések és előadások, Múzeumi órák program, vetélkedők, Jeles napok.) ۰ A kerékpáros közlekedés kultúrájának, gyakorlatának népszerűsítése. ۰ Helyi értékek és problémák feltérképezése. (Öröm bánat térkép készítése.) ۰ Önálló ismeretszerzés igényének kialakítása, informatikai - kommunikációs technológiák alkalmazása a környezeti nevelésben. A megfigyelések, tapasztalatok, élmények közzétételének lehetőségeivel való megismertetés. (zöld médiatár, iskolaújság, iskolarádió, számítógép és internet használat, fotózás, faliújság, kiállítás, ünnepség.) ۰ A gyerekek problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése, tehetséggondozás, versenyeztetés. (Természet- és környezetismereti-, elsősegélynyújtó-, polgárvédelmi versenyek.) ۰ Megfelelő tájékozottsági szint elérése a legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretekről. ۰ Az egészségre káros szokások biológiai- élettani- pszichés összetevőinek megismertetése. ۰ Mindennapi testedzés, mozgásprogramok segítsék életvezetésük helyes alakítását. ۰ A tanulás módszertanának alakítása, fejlesztése. ۰ Fontos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen 72

74 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] termékek körével az iskolai büfé kínálata. ۰ Erősítsük a társas- kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktus kezelési magatartásformák fejlesztését. ۰ A szülők megfelelő kommunikációval történő bevonása, érdekeltté téve őket az iskola céljainak elérésében. 3 A környezeti nevelés színterei 3.1 Tanórai foglalkozások A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén megjelenik. A feladatok zömét mégis e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. A helyi tanterv környezeti nevelés szempontjából történő, tantárgyakra lebontott áttervezését a szaktanárok végzik el. 3.2 Tanórán kívüli lehetőségek Szépítsük meg a sulit tisztasági verseny A tanulócsoportok közötti verseny kiterjed a tanterem, a taneszközök rendjére, az öltözőszekrények rendezettségére, mindezek tisztaságára. Értékelés havonta, (DÖK) az összesítés és díjazás tanév végén történik. Madárbarát kert program A programhoz kapcsolódó tevékenységeink: madárodúk kihelyezése és kezelése, téli madáretetés, illetve mindezzel kapcsolatos ismeretterjesztés. Ezeket a tevékenységeket az alsó tagozatos napközis csoportok végzik. Hulladék program Ebben a témában részletes, nagy gyakorlati tapasztalatokra épülő programot dolgozott ki a szentendrei Templomdombi Általános Iskola Hulladék-suli címen. Ezt a programot iskolánk adaptálja. Hasznosítható-anyaggyűjtés 73

75 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] A tanév idején kétszer hirdetünk iskolai papírgyűjtést. Eredményét nyilvántartjuk. Szeretnénk tudatosítani azt, hogy minden 60 kg papír egy vágásra érett fa életét menti meg. Az osztályok így erdőt gyűjtenek és telepítenek maguknak. Ennek az eredménye faliújságon kifüggesztve kis fácskákkal szemléltetve folyamatosan látható, nyomon követhető. Az osztályok közötti versenyt a tanév végén értékeljük. Tanösvény látogatások A program során a gyerekek szakmai vezetéssel ismerkednek meg a lakóhelyünk közelében található természeti értékekkel (farkas-erdei természeti tanösvény). Természetismereti filmvetítések Természetismeret témájú filmek vetítése az iskolai könyvtárban jelzett időpontokban. Kerékpáros közlekedés népszerűsítése Az ország távolabbi pontjaira szervezett nyári kerékpártúrák a kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítésén túl elősegíti hazánk természeti értékeinek megismerését is. Városrész-ismereti terepgyakorlat Iskolánk minden tanulója évente egy alkalommal, egymásra épülő helytörténeti kiránduláson vesz részt. A gyerekek így megismerkednek lakóhelyünk kultúrtörténeti és helytörténeti értékeivel. Hagyományőrző foglalkozások A tanév során korcsoportok szerinti bontásban, jelzett időpontokban az időszerű jeles napokhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódó népi hagyományok megismerését célzó foglalkozást tartunk, vagy külső programokon veszünk részt tanulóinkkal. A program felépítése: rövid történeti áttekintés, népszokások felelevenítése, dramatikus játék dallal, tánccal.(projekt : Kinyílott a tulipán) Kis kézműves foglalkozások 74

76 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] Minden tanuló számára évente két alkalommal délutáni foglalkozás keretében a természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismerését tesszük lehetővé. (Projekt: Céhbeli cimborák) A környezet- és egészségvédelem jeles napjai Meg kell terveznünk, hogyan alakítjuk ki ünnepi hagyományainkat. Ezeket a legváltozatosabb formában tesszük emlékezetessé. A tanév során két-három alkalommal rendezünk az évszakok jellegzetességeihez természetváltozásihoz kapcsolódó rendezvényt. (Nyitrainé Németh Ibolya: Zöld Jeles Napok Módszertani kézikönyv) Zöld médiatár Az iskolai könyvtárban külön polcokat jelölhetünk ki a környezeti témákkal foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-knek. Ezzel nem csak ezek használatát segítjük, hanem fölhívjuk a diákok figyelmét a téma fontosságára. Egy nap az egészségedért! Az iskolai sportnap tevékenységkörét bővítjük az egészséges életvitel formálását elősegítő játékos feladatokkal, bemutatókkal előadásokkal. Kapcsolat felvétele más oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, szülőkkel a program változatossága érdekében. Takarékoskodj! Célunk, hogy a tanulók bővebb ismereteket szerezzenek az energiáról, felhasználásáról, és ösztönözzük őket a tudatos, környezetbarát energiafelhasználásra otthon és az iskolában. Témanap Az osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok maguk választják ki a témát, munkaformát, melyet Projekt módszerrel dolgoznak fel korosztályoknak megfelelően. Egy-egy témanap alakalmával az osztályok előzetes kutatómunkát végeznek. A hozzákapcsolható ismeretszerző tevékenység játékos formában valósul meg. A problémák elemzésével, a megoldások keresésével hozzájárulunk az életviteli szemléletformáláshoz. 4. Módszerek 75

77 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. A környezeti nevelés természetéből fakad, hogy a tanórán és a tanórán kívül is a hagyományos tanítási módszereken frontális munka, csoportmunka, kiselőadás, vita stb. kívül más egyéb módszereket is alkalmaznunk kell. Szükségszerű, hogy az alkalmazott módszerek összhangban legyenek a tanulók igényeivel életkori sajátosságaikkal. Játékok ۰ szituációs ۰ memóriafejlesztő ۰ kombinációs ۰ érzékelést fejlesztő ۰ ráhangolást segítő ۰ bizalomerősítő ۰ kapcsolatteremtést segítő ۰ drámapedagógia Riport módszer ۰ kérdőíves felmérés ۰ direkt riportok ۰ fotóriport Projekt módszer ۰ analízis akció projektek Terepgyakorlati módszerek ۰ terepgyakorlatok ۰ táborok ۰ térképkészítés ۰ egyszerű megfigyelések ۰ célzott megfigyelések, mérések 76

78 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] Aktív, kreatív munka ۰ természetvédelmi és fenntartási munkák ۰ rekonstrukciós munkák ۰ madárvédelmi feladatok ۰ szelektív hulladékgyűjtés ۰ rend és tisztasági verseny Közösségépítés ۰ csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében 5. Taneszközök ۰ Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, ۰ Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. ۰ Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, stb.). ۰ Játékokhoz szükséges felszerelések ۰ Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) ۰ Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok) 6. Kapcsolatrendszer, kommunikáció Iskolán belül ۰ iskolai zöld híradó -faliújság ۰ iskolarádió ۰ iskolagyűlés, rendezvények ۰ iskolaújság ۰ személyes megkeresések ۰ plakátok stb.. internet 77

79 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] Iskolán kívül ۰ helyi média ۰ zöld hirdetőtáblák ۰ levél a szülőknek ۰ személyes megkeresések ۰ szórólapok stb.. internet 7. Minőségfejlesztés A folyamatos értékelés minden hatékony program alapvető eleme. A kezdeti állapot felmérést a Környezetnevelési terv kialakításakor elvégezzük. Ezen elemzés eredménye kiinduló pontja lesz a programfejlesztési munkának. Az értékelés során minden tevékenységhez hozzá kell rendelnünk olyan feltételeket, amelyek teljesülése esetén a tevékenység eredményesnek ítélhető. A mérések eredményeit feldolgozzuk, és összevetjük a korábbi mérések eredményeivel. Idejét és gyakoriságát a tevékenység jellege határozza meg. Értelmezzük a tendenciákat, és a tevékenységekhez rendelt sikerkritériumok alapján értékeljük a tevékenység hatékonyságát. Előkészítése a környezeti nevelési munkacsoport feladata, a döntéseket a programfelelősök illetve az érintett szaktanárok, a környezeti nevelési munkacsoport hozzák. Az értékelés egyik meghatározó módszere az OECD-ENSI Tanárképzés- Kutatás akció programja, ahol a foglalkozáson résztvevő tanulókon túl még a foglalkozást tartó tanárnak is ki kell töltenie egy kérdőívet. Így nem csak a tanár vonhatja le a következtetéseit az általa tervezett óráról, nemcsak az iskola kap jelzést az egyes tevékenységek színvonaláról, hanem hozzászoktatja a gyerekeket a kulturált, átgondolt véleménynyilvánításra, a tanárokat, pedig az önértékelésre. Fontos, hogy az értékelési folyamatról tájékoztatni kell az érintetteket, a tanulókat. Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek: ۰ kérdőívek kitöltése ۰ szociometriai vizsgálat ۰ különböző megfigyelések ۰ nyomon követő rendszer ۰ egyéni vagy csoportos beszélgetések ۰ diákönkormányzat egyedi értékelése 78

80 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] A tanulók fizikai mérésének módszerei Mini Hungarofit módszert választottuk a május végéig elvégzendő kötelező kondícionális mérések elvégzéséhez. A mérésben részt vesznek az 1-8. évfolyam tanulói, a mérést a testnevelő tanárok végzik. Az adatok összesítése, elemzése, az összehasonlítások elvégzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének irányításával történik. Alapmérések: 1. Aerob vagy alap-állóképesség mérése: Cooper-teszt 2. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: -Helyből távolugrás páros lábbal 3. A vállövi- és a karizmok erő-állóképességének mérése: -Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig 4. A csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig (max.4 perc) 5. A hátizmok erő-állóképességének mérése: Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatos kifáradásig. Értékelés: A mért mennyiségi mutatókat életkori pontértékelés alapján összesítjük. Szóbeli és írásbeli értékelés formájában történik. A tanulók érdemjegyet nem kapnak rá. Osztályonként és nemenkénti írásbeli összesítő készül legkésőbb a tanévzáró értekezletig. Az év végi eredmények összevetésre készülnek az előző évivel. 8. Pedagógus-továbbképzés Iskolán belül A tantestület tagjainak az iskola környezeti nevelési programjának kidolgozásában és megvalósításában egyaránt részt kell venni. A kollégák helyi felkészítését munkaközösségi és tantestületi megbeszélésekkel, előadásokkal és iskolai továbbképzési napokkal segíthetjük. Külső lehetőségek A helyi Környezet- és Természetvédő Oktatóközpont igényeknek megfelelően szervezi az akkreditált továbbképzéseket. Az országos szervezetek képzési programjairól folyamatosan kapunk tájékoztatást. Az iskola továbbképzési tervébe be kell építeni a környezeti nevelés témájú továbbképzéseket. 79

81 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERET ELSAJÁTÍTÁSA Az elsősegély-nyújtási ismereteket osztályfőnökök, a természettudományi tárgyakat tanító kollégák (az Ember és természet, Az ember megismerése és egészsége fejezetben), valamint az iskola egészségügyi szolgálat az segítségével kívánjuk megvalósítani. A legfogékonyabb kortól a negyedik évfolyamtól sajátítják el tanulóink a legalapvetőbb ismereteket. Cél: Alakuljon ki olyan pozitív, felelősségteljes attitűd, amely nyitottá teszi a gyerekeket környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. Cél a testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. Az ismeretek elsajátítása után bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között tudjanak szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak. Fontos, hogy éles helyzetben saját kompetenciáik ismeretében hatékonyan tudjanak és merj segíteni embertársaiknak. Témái: Az elsősegélynyújtás alapjai, Tennivalók vészhelyzet közben, a helyszín biztosítása Segélykérés Légút biztosítása, lélegeztetés, kompresszió Stabil oldalfekvés, a beteg mozgatása, betegszállítás A jó elsősegélynyújtó kompetenciái, tulajdonságai Elsősegélykészlet Elsősegély ájulás esetén A sebek típusai, sebellátás A vérzések típusai (vénás, artériás), ellátásuk Állati harapások, rovarcsípések Égési, fagyási sérülések Tennivalók a szervezet általános lehűlése esetén Áramütés Betegség tünetetek, házi patika, lázcsillapítás. 80

82 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] ISKOLAI DROGSRTATÉGIA AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FOLYAMATÁBAN ÉS A PEDAGÓGIAI PROGRAMBAN Bevezetés: Az egészség-kultúra kialakítása az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer fontos eleme. Ez minden embert érintő tényező, amely az életviteli szokásokban, életmódban, értékrendben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációval kezdődik, majd az intézményes nevelésben és az iskolarendszeren kívüli hatások eredményeképpen fejlődik tovább. Az időben elkezdett tudatos nevelés célja; a hozzáállás, az érzelmi viszonyulások, a szokásrendszer, a viselkedés- és magatartásminták korai és tartós kialakítása. A mai család működése során csökken az óvó-értékközvetítő hatás, egyrészt azért, mert a szülőknek a szükségesnél kevesebb idejük jut a gyermekükre, másrészt maguknak a szülőknek is alkalmazkodási problémát okoz a jelenlegi kihívásoknak történő megfelelés. Különösen a kábítószer-problémára igaz ez, mert olyan generáció nő most fel, ahol a családi modellként nem tudják átvenni a fiatalok az elutasítási technikákat. Fontos dolognak tartjuk, hogy az általános iskolában, a prevencióban elsősorban ne a drog szerepeljen, hanem egy újfajta egészségszemlélet, önismeret, kulturált társas kapcsolat a kortárs- és felnőtt világban egyaránt. Egy komplex személyiségfejlesztő munka részeként kell a tanulók életvezetési készségét úgy alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek tudatos elutasítására. Minden nevelési helyzetben biztosítani kell, hogy a tanulók megkapják a szükséges odafordulást, törődést, különösen a segítségre szorulók és a támogatást igénylők; ugyanakkor a drog-prevenciós munka nem korlátozódhat egyetlen tantárgyra, nem kötődhet egyetlen személyhez. Fontos, hogy az egész iskola komplex nevelési hatásrendszerébe épüljön be a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat. Iskolánk egy újpesti lakótelep közepén épült 1984-ben. Tanulóink többsége az iskolát körülvevő lakótelepen lakik. A gyerekek 55%-a teljes családban nevelkedik, 45%-át egyedül neveli a szülő. A szülői ház összetartó ereje lazulóban van. Az anyagi gondok, a családok szétesése bizonytalanságban tartja a gyerekeket. Életükből hiányzik a pozitív irányultság, az élményszerzés, a jövőkép. 81

83 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] A drogstratégia fő célja: Az iskola, a pedagógus, a közösségi életterek, elsősorban az elsődleges prevenció színterei. Fontos, hogy a pedagógus tudjon közreműködni a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, segítse őt a megoldáshoz vezető úton. Célunk az, hogy olyan fiatalokat neveljünk, akikben erős a motiváció az egészséges életvitelre, akik képessé válnak a társadalom kihívásaira való alkalmazkodásra, képesek legyenek felelősségteljes döntések meghozatalára, s majdan az önálló életvitelre. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy a csábításoknak ellen tudjanak állni, hogy értelmes, aktivitást igénylő tevékenységekben érvényesüljön önmegvalósítási igényük. Feladataink: - A nevelő testület és a szülők egészségfejlesztési szemléletmódjának formálása. - Szülőkkel való együttműködés, hatékonyabb feladatvállalás az iskola életében. - Szülő-klub / előadások, beszélgetések / - A tantestület nevelési módszereinek gazdagítása. - A tantestület mentálhigiénéjének javítása. - A drogokkal, drogprevencióval kapcsolatos ismeretek gyarapítása, segítő szervezetek feltérképezése. - Az egészségnevelő, drogügyi koordinátor, ifjúságvédelmi felelős, DÖK kapcsolattartó alkalmazottak továbbképzése. - Készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában. - A tanulókat képessé kell tenni: - a konfliktusok kezelésére, - a sikertelenség elviselésére, - a szabályok betartására és betartatására, - a pozitív értékrend felismerésére, - segíteni a droggal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő gyerekeket és családokat. Szolgáltatások fejlesztése: - kortárshatások pozitív, motiváló hatásának fejlesztése 82

84 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] - filmklub működtetése - iskolarádió, iskolaújság - szakköri tevékenységek - sportfoglalkozások - diákönkormányzat hatékony működtetése - pozitív értékszemlélet kialakítása a hétvégi kirándulások, nyári táborok, erdei iskolák, múzeum- és színházlátogatások során Iskolánkban az egészségnevelési program keretében 1-8. osztályig minden tanulónk részt vesz osztályfőnöki órák keretében egy személyiségfejlesztésen, melyhez Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek című tematikáját használjuk alapként. Ezt minden pedagógus a saját kompetenciája és tanulócsoportja alapján személyessé teheti, de fontos tudnunk, hogy a különböző korosztályok az adott témában életkoruknak megfelelően már kaptak információkat, átéltek helyzeteket. Témaköreink: 1. Önismeret 2. Én és a helyem a környezetemben 3. Egészséges és biztonságos élet 4. Veszélyeztető tényezők 5. Óvd és védd magad! 6. A MI legfontosabb problémánk / aktualitások / A fenti témakörök segítségével - a serdülők megismerhetik önmagukat és társaikat, megtanulhatják a csoportszerveződés és csoportmunka alapjait, - tájékozódnak a környezetükben, ismereteket szerezhetnek a társas kapcsolatok lélektani sajátosságairól, - megbizonyosodhatnak az egészséges és biztonságos élet értékeiről, - jártasságot szerezhetnek a veszélyhelyzetek felismerésében, - felfedezhetik önmaguk megvédésének lehetőségeit és felelősségét. 83

85 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] Ehhez el kell sajátítaniuk az alkotó és kritikus gondolkodás, a döntéshozatal lépéseit, gyakorolniuk kell az alapvető kommunikációs formákat, meg kell tanulniuk levezetni érzelmi feszültségeiket, kezelni a stresszhelyzeteket, el kell igazodniuk kapcsolatrendszereikben, ki kell alakítaniuk magabiztos fellépésüket, önbizalmukat, hogy ellen tudjanak állni, nemet tudjanak mondani a negatív befolyásolásnak, és határozott célok megfogalmazását követően képesek legyenek azok megvalósítására, törekedjenek az egészséges és boldog életvitelre. Ezt a távlati célt azért tartjuk fontosnak, mert ha ezek mentén az elvek mentén dolgozunk, akkor kisebb veszély van noha a kortárscsoport hatására megvan ez a veszély a különböző drogok kipróbálására. Az iskolai drogstratégia kialakításának előkészítése és a segítő intézmények szerepe: Előkészítő szakaszok: - Célcsoportok kijelölése (diákok, pedagógusok, szülők) - Egységes prevenciós szemlélet kialakítása tantestületen belül (ismeretátadás, közös problémakezelés, egységes viszonyulás, megbeszélések, szupervíziók). - Segítő kapcsolatok, partneri csatornák feltérképezése. A prevenciós színterek megjelenése, szerepe: Szülők, család Az elsődleges prevenciónak a családon belül kell megkezdődnie, az érzelmi kötődés folyamatos jelenléte elengedhetetlen a gyermek biztonságérzete szempontjából. Szülői munkaközösség Kapcsolatot biztosít az oktatási intézmény és a tanulók szülei között. Iskolaorvos, védőnő hálózat Rendszeresen végeznek szűrővizsgálatokat. Témaorientált biológia órák tartásában, prevenciós program elkészítésében tudnak segíteni. Iskolapszichológus Lelki eredetű problémák feldolgozásában segít. 84

86 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] Gyermekvédelmi felelős A függetlenített gyermekvédelmi feladatokat fogja össze. Félévenként egyezteti az osztályfőnök segítségével a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek körülményeinek alakulását. Gyermekjóléti Központ Családok életvezetési kérdéseiben, szociális gondok megoldásában nyújt segítséget. Nevelési Tanácsadó Tanulási nehézségek diagnosztizálása, a továbbhaladáshoz szükséges szakemberek, módszerek átadása. ISKOLAI BELSŐ VIZSGAREND 1.A vizsga szervezése 1.1 Az iskola vizsgát a mellékletben felsorolt tantárgyak körében szervez. A tantárgyak körét a szakmai munkaközösségek, a szülők, illetve a diákönkormányzat kérésére, javaslatára a nevelőtestület évente felülvizsgálhatja, bővítve illetve szűkítve a listát. 1.2.A vizsgán minden 6. és 8. osztályos tanuló részt vesz. 1.3.A vizsga nyilvánosságáról a nevelőtestület a gyakorlat tapasztalata alapján dönt. 1.4.A vizsgát minden tanulónak vizsgabizottság előtt kell teljesítenie. A vizsgabizottság kétháromtagú, elnökét az igazgató bízza meg, az adott osztályban, az adott tantárgyat tanító pedagógus és lehetőség szerint az osztályfőnök vagy helyettese. 1.5.A vizsga ingyenes. 1.6.A vizsga ünnepélyességét, rangját a vizsga szervezésénél feltétlen meg kell adni. Mind a vizsgázó, mind a vizsgáztató öltözékével is jelezze a vizsga súlyát. A terem elrendezése is fontos. 1.7.A vizsga tételeit, kérdéseit úgy kell megfogalmazni, hogy azokra a tanulók az éves tananyag- beleértve ebbe az előző évek tananyagát is alapján tudjanak válaszolni. 1.8.A vizsgán használható táblázatok, térképek, ábrák a természetesen a tábla is. 85

87 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] 1.9.A szóbeli vizsgán törekedni kell arra, hogy a tanuló önállóan kifejthesse a tételben foglaltakat. Egészmondatos válaszokra kell ösztönözni lehetőleg úgy, hogy abban megjelenjen a hivatalos és saját nyelv is A vizsgák időpontja az alábbiak szerint alakul: 6-8. évfolyam: május első fele, (a központi vizsgák függvényében) önálló napon írásbeli, illetve szóbeli A szóbeli vizsgára a tanulók a választható tantárgy megjelölésével, szaktanárral történő megállapodás után március 31-ig jelentkeznek osztályfőnöküknél A vizsgák tartalmát minden évben az adott szaktárgy szakmai munkaközössége dolgozza ki. 2.A vizsga tartalma évfolyamon magyar nyelv matematika tantárgyakból írásbeli egy, a tanuló által választott tárgyból szóbeli. Választható tantárgyak: - irodalom, - történelem, - természetismeret, - angol, - informatika, - földrajz évfolyamon magyar nyelv matematika tantárgyból írásbeli egy, a tanuló által választott tantárgyból szóbeli Választható tantárgyak: - angol, - irodalom, - történelem, - földrajz, - biológia, - fizika, 86

88 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] - kémia, - informatika. 3. A vizsga értékelése 3.1.A vizsgán nyújtott teljesítményükre a tanulók érdemjegyet kapnak. 3.2.A vizsgán szerzett érdemjegy a tanév végi osztályzatot legfeljebb egy osztályzattal változtathatja meg, akár felfelé, akár lefelé. 3.3.Az elégtelen írásbeli vizsgát meg kell ismételni, melynek időpontját és témakörét a tanulók szaktanára határozza meg. 3.4.Az a tanuló, aki a szóbeli vizsgán elégtelen osztályzatot szerzett, csak e tény miatt nem bukhat meg. 3.5.Minden osztályban, a legjobban, legsikeresebben vizsgázó tanulót az iskola külön elismerésben részesíti. 4. Eljárási kérdések 4.1. A vizsgáról csak hivatalos vagy orvosi igazolással lehet hiányozni. A vizsgát későbbi időpontban teljesíteni kell Önhibáján kívül hiányzás esetén a tanulónak a vizsgázást biztosítani kell A vizsga tételeit írásban kapják meg a tanulók. 4.4.A vizsga során csak az iskolai bélyegzővel ellátott írólapot lehet használni. 4.5.A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, s azt a bizottság tagjaival hitelesíteni kell. 4.6.Valamennyi tanuló a vizsgáról tanúsítványt kap, s ezt mint hivatalos jegyzetet mellékeljük a bizonyítványhoz eredményét a naplóban rögzítjük. A vizsgarendet kétévenként felülvizsgáljuk, és szükség szerint módosítjuk. 87

89 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] NYILATKOZAT A Szigeti József Utcai Általános Iskola Szülői Munkaközössége az intézmény nevelési, pedagógiai programjának módosításait megismerte és véleményezte. Budapest, március 26. Reinné Horváth Andrea SzMK Elnök A Szigeti József Utcai Általános Iskola Diákönkormányzata az intézmény nevelési, pedagógiai programjának módosításait megismerte és véleményezési jogát gyakorolta. Budapest, március 18. Putz Zoltán DÖK segítő tanár 88

90 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] VÉLEMÉNY a Szigeti József Utcai Általános Iskola teljeskörű egészségnevelési és környezeti programjáról A Szigeti József Utcai Általános iskola a törvényi előírásoknak megfelelően készítette el környezeti és egészségnevelési programját, mely a helyi Pedagógiai Programjuk részét képezi. Az iskola egészségnevelési szemléletében úgy a környezettudatos magatartás, mint a mentálhigiénés nevelés kerek egészet alkot. Az egységes szemléletre felépített program kellő teret nyújt az egészséges életmódra nevelésben úgy, mint a prevenció, és természetesen az egészség fejlesztése terén. A kiemelt célok pontosan kijelölik azokat a feladatokat, amelyek a komplex szemléletmód kialakításához juttatja el a tanulókat. Az iskola teljeskörű egészségnevelési és környezeti programja megfelelő keretet nyújt az általános iskolai korosztály egészségtudatos magatartás kialakításához. Budapest, március 18. Dr. Kálmán Mihály iskolaorvos 89

91 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] NYILATKOZAT A Pedagógiai Programot a Szigeti József Utcai Általános Iskola Nevelőtestülete véleményezte és elfogadta. Budapest, március 26. Kőrös András NYILATKOZAT A Szigeti József Utcai Általános Iskola Nevelőtestülete által elfogadott Helyi Pedagógiai Programot jóváhagyom. Török Ibolya intézményvezető Budapest, 2013.március

92 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] 91

93 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] 92

94 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] 93

95 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] 94

96 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] 95

97 S z i g e t i J ó z s e f U t c a i Á l t a l á n o s I s k o l a K I K T e l e f o n / f a x : , [email protected] 96