A talajok osztályozása

A talajok osztályozása a talajok megismerésének, tulajdonságaik sokoldalú feltárásának elıfeltétele, megkönnyíti a sokféle talaj - áttekintését, - összehasonlítását, - megkülönböztetését. rendszerbe foglaljuk a tudásunkat, biztosítjuk az információ azonos értelmezését.

genetikai - fejlődésükben vizsgálja a talajokat, - a fejlődés egyes szakaszai alkotják az osztályozás egységét, talajföldrajzi a földrajzi törvény-szerűségeket szem előtt tartva egyesíti főtípusba a talajokat.

Az osztályozási egységek elhatárolásának alapja a talajban felismerhető jelenségek segítségével megállapított folyamattársulás, mely a talaj kialakulása óta fellépő anyag- és energiaátalakulási folyamatok összességét foglalja magában

A talajban lejátszódó folyamatpárok ellentétpárokat alkotnak, melyek egymással dinamikus egyensúlyban vannak, az egyensúly eltolódhat, az eltolódás lehet periódikus, de lehet állandó is.

A talajban ható folyamatpárok szerves anyag felhalmozódása a talaj benedvesedése kilúgozás agyagosodás oxidáció savanyodás szerkezetképződés szerves anyag elbomlása a talaj kiszáradása sófelhalmozódás agyagszétesés (podzolosodás) redukció lúgosodás szerkezetromlás

A talajfőtípusba, mint rendszertani egységbe azokat a talajokat soroljuk, melyek hasonló környezeti tényezők együttes hatására alakultak ki, a talajfejlődés folyamán hasonló fejlődési állapotot értek el egyazon folyamattársulás által jellemezhetők, minden lényeges tulajdonságuk hasonló

Főtípus a talajosztályozási rendszer magasabb egysége, a rokon típusok egyesítésével alkotjuk meg, a hasonló földrajzi környezet hatását van hivatva kifejezésre juttatni.

Magyarország talajainak főtípusai

Váztalajok Terület ~8%

képződésében a biológiai folyamatok feltételei csak kismértékben vagy rövid ideig adottak, ezért hatásuk korlátozott, ez lehet a talajképző kőzet tulajdonságainak következménye, vagy származhat a felszín állandó, gyors változásából. A felszín változásának oka lehet: - a folytonos és erőteljes vízerózió, - a defláció.

A váztalajok típusai köves, sziklás váztalajok kavicsos váztalajok földes kopárok futóhomok és jellegtelen homoktalajok humuszos homoktalajok

A főtípus jellemző folyamatai humuszosodás sekély rétegre korlátozódik. a talajképződés termékeinek elszállítása a víz és a szél által - a meredek lejtő és a kis talajellenállás a vízerózióval szemben, illetve -laza vagy könnyű talajszemcsék.

Következménye a talajképződés hatására átalakult kőzetrészek elmozdulnak képződésük helyéről, ismételten a változatlan kőzet kerül a felszínre, a talajszemcsék állandó mozgása következik be.

Tulajdonságait nagy mértékben a talajképző kőzet sajátosságai szabják meg Szelvényfelépitésük: AC sekély A szint, közvetlenül a mállott vagy kemény kőzeten található.

Kavicsos váztalaj

Földes kopár

Futóhomok

Humuszos homoktalaj

KŐZETHATÁSÚ TALAJOK Területi kiterjedés: 2.8 %

tulajdonságait nagy mértékben a talajképző kőzet tulajdonságai szabják meg. a talajképző kőzet tulajdonságaitól jelentős mértékben függő szerves-ásványi kolloidok kialakulása a jellemző, növényzet: sziklafüves társulások, füves cserjék, törpeerdők dús füves aljnövényzettel,

vízgazdálkodása szélsőséges: - tavasz nedves, dús vegetáció - hosszú, száraz nyári, a jó szerkezet és a sok szerves kolloid hatására víztároló és vízvezető képességük jó, a hasznosítható víz mennyiségét jelentős mértékben csökkenti a talajok sekély temőrétege kedvező a tápanyag szolgáltató képesség a tápanyagok érvényesülését akadályozza a hosszú, száraz időszak. tulajdonságait nagy mértékben a talajképző kőzet tulajdonságai szabják meg.

A főtípus jellemző folyamatai humuszosodás sekély rétegre korlátozódik, kilúgzás a felső rétegekből általában kismértékű. Típusai humuszkarbonát talajok rendzina talajok fekete nyirok talajok. Szelvényfelépítés: AC szintes talajok, A szint a sekély, a váztalajokénál mélyebb.

Rendzina talaj

Fekete nyirok

BARNA ERDİTALAJOK Területi kiterjedés: : 34.6 %

A főtípus talajai: fás növényi formáció alatt képződtek, főként hegy- és dombvidékeken, ill. a síkságok erdős peremrészein találhatók.

A fás növényállomány befolyásolja a talajképzıdést: az elhalt növényi maradványok a talaj felszínén halmozódnak fel, itt kezdenek bomlani; a szerves anyag lebontása kisebb mértékű, mint az utánpótlás ; avar bontásában a gombák jelentős szerepet játszanak az avartakaró csökkenti a felszín párolgását, hozzájárul a talaj nedvesen tartásához;

A mélyen gyökerező fák a nedvességet a mélyebb rétegekből veszik fel, s a talaj alsóbb rétegeit szárítják; nemcsak a gravitációs víz, hanem a kapilláris víz is lefelé mozog;

FİTÍPUS JELLEMZİ FOLYAMATAI Humuszosodás - a humuszosodás mértékét és mélységét az erdıs vegetáci ció által évente termelt biomassza, vagyis a felszínre hulló lombanyag határozza meg. - a sok szerves savat tartalmazó erdei alomtakaró bontását nagyrészt a mikroszkopikus gombák végzik, - a termelt szerves anyag savanyú, ami az erdıtalajok erıteljes kilúgz gzását és savanyúságát okozza

Kilúgz gzás (az oldható anyagok kimosódása sa a talajszintekbıl) az egyik legfontosabb folyamata az erdıtalajok képzıdésének, elıfelt feltételetele az elegendı és nagy hányadában talajba jutó csapadék, az erdei növénytakaró által termelt szerves anyag elıseg segíti a kilúgz gzást, a barna erdıtalajok lombos fái gyökérzet rzetének jellege és elhelyezkedése segíti a lefelé áramló talajoldat mozgását, fokozza a kilúgz gzást és a felsı szintek elsavanyodását

Agyagosodás elıfelt feltételetele az agyagosodásnak snak az agyagásv sványok építıköveit tartalmazó ásványi összetétel, a mállást elıseg segítı klimatikus jelleg és biológiai folyamatok, következménye a kedvezıbb vízgazdálkodás és tápanyagmegkötés, mivel az agyag sok vizet és tápanyagot képes tárolni.

Agyagvándorl ndorlás az agyagos rész elmozdul a mélység felé anélk lkül, hogy összetételetele lényegesen megváltozna ltozna, elıfelt feltételetele az agyagelmozdulást elıid idézı szerves és szervetlen anyagok képzıdése, legalább gyengén savanyú kémhatás a kilúgz gzási szintbıl a felhalmozódási szint felé tartó állandó vízmozgás, következménye a textúrdifferenci rdifferenciálódás, vagyis a felsı szintek elszegényed nyedése és az alattuk levık gazdagodása az agyagban.

Agyagszétes tesés (podzolosodás) a széls lsıségesen savanyú és durva szemcséjő vagy köves erdıtalajok esetében következik be, az ásványok (agyagásványok) alkotóelemeikre való felbomlása sa, a szétes tesés termékei közül a vas és az alumínium vegyületek elmozdulnak és a szervesanyaggal együtt a mélyebb rétegekben halmozódnak fel, következménye a feltalaj tápanyagokban való elszegényed nyedése és további savanyodása sa.

Kovárv rványképzıdés homokos talajképz pzı kızeten,, a felhalmozódási szint tagolódása útján jön létre, a feltalaj alatt vöröses-barnás csíkok formájában mutatkozik meg, elıfelt feltételetele a gyengén savanyú vagy savanyú közegben az anyagelmozdulás következménye a homok talajok tápanyag- és vízgazdálkodásának javulása sa.

Savanyodás a savanyúság származhat a talaj szerves és szervetlen alkotórészeit szeitıl, valamint a kilúgz gzásból, következménye a tápanyagellátásban fellépı zavar, a savanyúságra érzékeny növényeknyek károsodása,, ill. elpusztulása sa

sok lebomlatlan alomanyagot tartalmaz ásványi részekkel keveredett humuszos, kilúgzott gzott, a felhalmozódási szint talajképz pzı kızet

A Barna erdıtalajok típusai 1) Karbonátmaradv tmaradványos barna erdıtalajok 2) Csernozjom barna erdıtalajok 3) Barnaföldek (Ramann( Ramann-féle barna erdıtalajok) 4) Agyagbemosódásos sos barna erdıtalajok 5) Podzolos barna erdıtalajok 6) Savanyú,, nem podzolos barna erdıtalajok 7) Pangóvizes (pszeudoglejes)) barna erdıtalajok 8) Kovárv rványos barna erdıtalajok

Csernozjom barna erdőtalaj

Barnaföld

Agyagbemosódásos sos barna erdőtalaj

Podzolos barna erdőtalaj

Pangó vizes barna erdőtalaj

Kovárv rványos barna erdőtalaj