2014. SZEPTEMBER 8. JAVASLATCSOMAG AZ ÚJ VASÚTI TÖRVÉNY MEGALKOTÁSÁHOZ 2005. ÉVI CLXXXIII. TÖRVÉNYHEZ KAPCSOLÓDÓAN HUNGRAIL MAGYAR VASÚTI EGYESÜLET BUDAPEST 2014. szeptember 8.
A HUNGRAIL MAGYAR VASÚTI EGYESÜLETRŐL A 2006-ban Magyar Vasúti Egyesülésként megalakult HUNGRAIL 2012 júliusa óta egyesületi formában látja el a hazai vasúti személyszállítási, árufuvarozási, infrastruktúra építési, üzemeltetési és járműgyártási ágazat szakmai érdekképviseletét. 22 tagvállalatának árbevétele eléri az 570 milliárd forintot. A szakmai szervezetben képviselt árufuvarozási vállalatok teljesítménye meghaladja az évi 40 millió tonnát, a személyszállítással foglalkozó társaságok évente csaknem 150 millió utast juttatnak el célállomásaikra. HUNGRAIL szakmai bizottságai állásfoglalásaikkal és javaslataikkal segítik az állami vasúti jogszabályalkotás és -szabályozás hatékonyságának növelését. A HUNGRAIL nemzetközi és európai vasúti szervezetekben betöltött tagságával biztosítja a hazai vasútügy magas szintű képviseletét. 1
Teljes törvény A törvény tegyen különbséget a vasúti rendszerek között, vegye figyelembe azt, hogy azok biztonsági kockázatai is jelentősen eltérőek. Kisebb biztonsági kockázat kevesebb előírással, engedéllyel, tanúsítással is képes a nagy hálózatokkal megegyező biztonságot nyújtani. Az európai szabályok a nemzetközi érdekű vasúti hálózatokra lettek kitalálva, még metróra, villamosra sem; különösen nem keskenynyomközű vasutakra. Olyan problémákra adnak választ, amelyek e más vasutakon nem léteznek, olyan válaszokat, amelyek ezeken nem működnek. A különböző vasúti rendszerek biztonsági kockázatai is jelentősen eltérőek, a kisvasutak kockázata akkor is csak töredéke a nagy vasutakénak, ha Európáról álmodva a 80 km/h-val közlekedő keskenynyomközű vonatokra gondolnánk. Az európai elvárások a hazai vasúthálózatnak kb. harmadára kötelezőek, a nagyobb rész különböző okokkal kivonható az irányelvek hatálya alól. Nem biztos, hogy ezzel maradéktalanul élni kell, de indokolatlan, hogy alig élünk vele. 2
Teljes törvény A keskenynyomközű vasutak külön szabályozást igényelnek. - A jelenlegi erdei vasutak mindegyike turistavasút kategóriába kerül. - Kedvező lenne, ha külön fejezetben szabályozná a törvény a turistavasút fogalmát, feltüntetné a működtetés célját, amely többnyire idegenforgalom. Turistavasút fogalmának kiterjesztése. - A törvényi szabályozás műszaki paraméterek (pl. vágányszélesség, engedélyezett üzemi sebesség ( max. 40 km/ó)) alapján tegyen különbséget. - Szükségesek az üzemelés jellegével összhangban lévő karbantartási, műszaki vizsgáztatási elvárások. Sok vasútnál szezonális működés, kisebb igénybe vétel. - Az üzemeltetés jellegével összhangban lévő szintű egészségügyi elvárások a személyzetnél. - Az üzemeltetés jellegével összhangban lévő szintű képzési elvárások viszonylag rövid, ismert pálya, kis sebességgel, általában időszakosan. - Az üzemeltetés jellegével összhangban lévő hatósági eljárások, adminisztrációs és jelentési kötelezettségek. - A közcélú, rekreációs funkció miatt a hatósági eljárások díjainak méltányos szintű megállapítása. A korábban megyei szinten működő hatósági ellenőrzések a társaság véleménye szerint alaposabban feltárták az egyes hiányosságokat, nagyobb hatékonysággal került sor kijavításukra. A keskenynyomközű turistavasutak helyi objektumok, nem kerülnek az országos rendszerbe, ellenőrzésük helyben megoldható a korábbi gyakorlatnak megfelelően. 3
JAVASLATOK A keskenynyomközű vasutak külön szabályozást igényelnek a következők miatt: - A személyszállítás jelentős túlsúlya. - Néhány társaság üzemeltetésében lévő vasúti teherszállítás saját készletek továbbítása társaságon belül olyan helyre, ahol értékesítésre vagy tovább feldolgozásra kerül. - Mint ipartörténeti műemlék megőrzése fontos feladat, amely terheket ró az üzemeltetőre. - Elhelyezkedésüknél, környezetüknél fogva az idegenforgalmi szerep túlsúlya dominál. - Tulajdoni viszonyaik miatt pályázatok elérése nehézségekbe ütközik, gyakorlatilag lehetetlen. - Közforgalmú, de nem közcélú üzemelés. - Nem átjárható pályarendszer az országos hálózattal, sok esetben nem csak az eltérő vágányszélesség, hanem a területi elhelyezkedés miatt is. - Menetrend szerinti, de többségében szezonális üzemelés. Teljes törvény Fel kell állítani azt az elvet, hogy az adminisztratív költségek (hatósági díj, tanúsítások, azok dokumentációinak előállítása, stb.) nem haladhatják meg a rész-ágazat költségvetésének adott %-át. Ez nem csak alacsonyabb árazással, hanem nagyobbrészt kevesebb engedély/tanúsításkötelezettséggel érhető el. Súlyosan téves az a nézet, hogy a több és több biztonsági előírás, engedélykötelezettség, tanúsítás feltétlenül növeli a biztonságot. Egy korlátozott mértékig igaz, de egy szint felett ezek 4
költsége már épp a biztonság fizikai megteremtésétől vonja el az erőforrásokat. JAVASLATOK 150 év tapasztalata igazolja hogy a jelenleginél messze olcsóbb, egyszerűbb adminisztráció mellett is biztonságos a vasút. Természetesen a biztonsági igények változása szükségessé teszi a követelmények változatását, de a kisebb kockázatú vasutakon a nemzetközi érdekű hálózatok követelményeit csak több évtizedes lemaradással indokolt követni. Egy mai európai kisvasút (értsd: akár 80 km/h) forgalmi jellemzői a XIX-XX. sz. fordulójának nemzetközi hálózatával mérhetők össze, ezért a biztonsági igények növekedése sem indokol olyan elvárást, ami a nemzetközi hálózatokon a XX. század közepe táján ne lett volna meg. A költségcsökkentéssel kapcsolatos igényeket illetően az illetéktörvény számítási módra vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni (így nem lehet a költségvetés %-ban meghatározni) Az adminisztratív költségek csökkentése a vasútvállalatok érdeke, az adminisztráció csökkentése eleve biztosít megtakarítást. A kötelező tanúsításokat illetően figyelembe kell venni, hogy az EU azokat általában különböző, piaci alapon működő hatóságokhoz utalja, amellyel az eljárások időtartama és a költsége is növekszik. Teljes törvény Tegye lehetővé a szabályozás, hogy a hajtányozás legalább a forgalomtól elzárt, vagy ideiglenesen elzárt pályákon legálisan művelhető legyen; olyan feltételekkel, amelyet egy magánszemély teljesíteni tud. A kedvtelési célú egyéb kötöttpályás közlekedésre is a kötöttpályás közlekedésre vonatkozó külön törvény tartalmazna szabályozást. Más, a vasútnál veszélyesebb közlekedési ágazatokban hosszú ideje békésen jelen van a magánjellegű, szórakozási célú közlekedés, míg a vasúton (ami hajtányozást jelent) egyelőre a jogalkotó és jogalkalmazó hatóságok irtóznak tőle. A gyakorlatban ugyanakkor jelen van, viszont az említett körülménynek megfelelően illegálisan annak ellenőre, hogy biztosan állíthatjuk, művelői hajlandóak reális szabályoknak megfelelni. 5
Teljes törvény Az EU jogszabályok elsősorban és alapvetően a nemzetközi érdekű vasúti hálózatokra vonatkoznak. Olyan problémákra adnak választ és írnak elő kötelezettségeket, amelyek a többi hálózaton vagy vasúti pályán működő vasutaknál nem léteznek, vagy nem jelentenek problémát. A kisvasutak biztonsági kockázata csak töredéke a nagyvasutakénak. Az EU jogszabályai köztük a RECAST is ezt a különbséget kétféleképpen veszik figyelembe. Egyrészt bizonyos vasutakra maga az EU jogszabály ad lehetőséget a tagországoknak arra, hogy az egyébként irányadó (vagy kötelező) EU jogszabályi rendelkezéseket az ilyen vasutakra ne alkalmazzák, vagy csak részben alkalmazzák, másrészt más bizonyos vasutakra arra ad felhatalmazást a tagországoknak, hogy tagországi jogszabály rendelkezésével adjanak lehetőséget az EU-jogszabályban meghatározott követelmények alóli eltérésre. Természetesen nem mindig és mindenben kell a magyar jogszabályoknak az EU jogszabályi rendelkezésektől az adott vasutak tekintetében eltérnie. De eddig alig éltünk az EU jogszabályok által a fentiek szerint biztosított eltérési lehetőségekkel. Indokoltnak és szükségesnek tartjuk, hogy a Vtv. tegyen különbséget a vasúti rendszerek között, vegye figyelembe, hogy a különböző vasúti rendszerek biztonsági kockázatai jelentősen eltérőek. Kisebb biztonsági kockázat kevesebb előírással, engedéllyel, tanúsítással is képes a nagy hálózatokkal megegyező biztonságot nyújtani. Új szabály A vasúti vontatójárművek üzemeltetésére és személyzeti betöltésére vonatkozó szabályokat a vasúti társaságok belső szabályzatban határozzák meg. 6
JAVASLATOK A mozdonyszolgálatra vonatkozó utasítás (E1) nem a pályaüzemeltető hatásköre. E2-E12-es vonatkozásában is célszerű lenne miniszteri rendelet szintjére emelni a mindenki számára egységesen előírt szabályt, de nem a MÁV Zrt., kezelésében. Hasonlóan a forgalmi utasításokra vonatkozó jelenlegi VTV. vonatkozásában, egy miniszteri rendeletet kellett volna alkotni, amely nem történt meg. Javasoljuk, hogy nem csak a forgalmi, hanem a fék és műszaki kocsi szolgáltatási utasítás is ebbe a körbe tartozzon. A probléma jelenleg is az eljárásrenddel van. Az eljárásrendet meg tudná határozni a miniszter, a minisztériumi szabályozáson keresztül. A jelenlegi gyakorlat, miszerint egy piaci szereplő kezében van több utasítás kezelése, nem feltétlenül jó. Az utasítások kezelésének tisztázása elsősorban a függetlenségi kritériumok megvalósulása miatt indokolt. Javasolt egy több piaci szereplő szakértőiből összeállít szakmai grémium felállítása, akik az utasítások kezelésével, frissítésével foglalkoznak. A javaslatot tettek a résztvevők arra vonatkozólag, hogy az utasításokkal kapcsolatos javaslat terjedjen ki a keskeny nyomközű vasutakra. A mellékletekben lehet ezeket a kiegészítéseket megtenni. Új fogalmak: alternatív útvonal : az azonos kiindulási és célállomás közötti másik útvonal, ha a vállalkozó vasúti társaság az érintett áru- vagy személyszállítási szolgáltatás működtetése érdekében helyettesíteni tudja egymással a két útvonalat; 10. működőképes alternatíva : egy másik szolgáltatási infrastruktúrához való hozzáférés, amely gazdaságilag elfogadható a vállalkozó vasúti társaság számára, és lehetővé teszi számára az érintett áru- vagy személyszállítási szolgáltatás működtetését; kiszolgáló létesítmény : olyan létesítmény a földterületet, épületet és berendezést is beleértve, amelyet egészében vagy részben kifejezetten úgy alakítottak ki, hogy az lehetővé tegye a II. melléklet 2 4. pontjában említett egy vagy több szolgáltatás nyújtását; a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője : olyan állami vagy magánszektorbeli jogalany, amely egy vagy több kiszolgáló létesítmény üzemeltetéséért felel, vagy vállalkozó vasúti társaságok számára egy vagy több, a II. melléklet 2 4. pontjában említett szolgáltatást nyújt; 7
A Hungrail a javaslatot annak fényében teszi, hogy tudatában van annak, miszerint független pályaműködtető és az alternatív útvonal fogalmát illetően a Recast irányelv meghatározását kell követni. Az áruszállítás, árufuvarozás és az árutovábbítás fogalmait úgyszintén pontosítani kell. A gazdasági elfogadhatóság a vasúttársaság számára meghatározás túlságosan megfoghatatlan, egzakt módon, objektív kritériumok alapján meg kell azt határozni. 8
IV. és V. fejezetek Az ezen fejezetek rendelkezéseit javasolt módosítani úgy, hogy az előbbi a térségi közforgalmú vasúti közlekedés, az utóbbi pedig az elővárosi és a helyi közforgalmú vasúti közlekedés szabályait tartalmazza részletesen. 1. (1) bekezdés d) a trolibusz, a személyszállítási célú sikló és drótkötélpályás felvonó (függővasút) esetén kizárólag a kötött pályájának engedélyezésére terjed ki. 1. (1) bekezdés d) pontja (A törvény hatálya) d) a trolibusz, a személyszállítású célú sikló, a függővasút és a sífelvonó kötött pályájának az engedélyezésére (terjed ki.) A fentiekre is figyelemmel javasoljuk a sikló, a függő vasút és a sífelvonó fogalmi meghatározását is. 2. A fogalom-meghatározás a Vtv.-ben néhány helyen ellentmondásos, néhány helyen hiányos és néhány helyen felesleges. 9
Alapszempontnak azt kellene tekinteni, hogy milyen fogalmak szerepelnek a Vtv. szövegében. Azokra a fogalmakra és csak azokra szükséges fogalom-meghatározás, amelyekre vonatkozóan (vagy amelyekkel kapcsolatban) a Vtv. rendelkezést tartalmaz. Ezekre a fogalmakra abban az esetben szükséges fogalom-meghatározás, ha azok tartalma (jelentése) a Vtv. címzettei számára a fogalom meghatározása nélkül nem teljesen egyértelműek. A RECAST is számos fogalom-meghatározást tartalmaz, amelyeknek az átvételét vagy át nem vételét ugyancsak a fentiek alapulvételével javasoljuk eldönteni. Célszerű lenne viszont a RECAST-ból a vasúti infrastruktúra fogalmát átvenni, és arra a Vtv. rendelkező részében is legalább egy mondatot szerepeltetni. Kérdéses viszont, hogy szükség van-e a vasúti pálya illetve vasúti infrastruktúra keretében alkotórész -re és tartozék -ra vonatkozó utalást vagy meghatározást tenni. Ilyen tekintetben ugyanis a Vtv. egyéb érdemi rendelkezést (legalább is jelenleg) nem tartalmaz. Célszerű lenne felülvizsgálni azt, hogy jó-e és szükséges-e a szállítás fogalmát úgy meghatározni, hogy a vasúti közlekedésben a szállítás mindig díj nélküli (ellenérték nélküli) árumozgatást jelöl. A szállítás szó ugyanis mindenütt máshol egyszerű technológiai fogalom, amely személyek szállítása esetén a vasúti közlekedésben magában foglalja a díj (ellenérték) ellenében történő mozgatást t is, a többi közlekedési alágazat jogi szabályaiban pedig (és az alágazatoktól független jogszabályi rendelkezésekben is) a díj (ellenérték) ellenében történő árumozgatást is mindenütt magában foglalja. Sem a fogalom-meghatározásban, sem a Vtv. érdemi rendelkezéseiben ne szerepeljen különösen szó, mert az magát a rendelkezést logikátlanná (és az esetek jelentős részében alkalmazhatatlanná) teszi. A vasúti pálya fogalmát úgy kell pontosítani, hogy azokat a jelenleg vasúti pályatartozékként megjelölt pálya-elemeket, amelyek egyértelműen a vasúti pálya részét képezik, a vasúti pálya fogalom-meghatározásában kell szerepeltetni. A vontatási szolgáltatás fogalmát úgy kellene meghatározni, hogy a tolatásra is kiterjedjen, a vontatási engedély a tolatási tevékenységre is érvényes legyen; a tolatás, mint a vontatási tevékenység egyik rész-eleme jelenjen meg a Vtv.-ben. A Vtv. 2. (3) bekezdésében szereplő vasúti szervezetek közül hiányzik a csak üzemi (nem 10
üzleti) célból közlekedő karbantartó társaság. A Vtv. 2. (3) bekezdésének 1. pontjában meghatározott vasúti társaság fogalmát összhangba kell hozni az EU-jogszabályokban szereplő fogalommal. Bármilyen a vonatkozó közösségi jognak megfelelően engedélyezett megán- vagy közvállalkozás idesorolandó, amelynek fő üzleti tevékenysége vasúti árú- vagy személyszállítási szolgáltatások nyújtása, - azzal a kikötéssel, hogy a vontatást e vállalkozásnak kell biztosítania. Ideértendők a csak vontatást biztosító társaságok is. A vasúti átjárókkal kapcsolatban jelezzük, hogy a vasúti átjárónak a jelenlegi szabályozás alapján csak haszonélvezője a vasúti pályát keresztező közút illetve magánút tulajdonosa (kezelője); nem érvényesül a használó fizet alapelv. 11
2. (2) bekezdés 1. pont Új definíció: Menetvonal igénybevétele. Pl. a MÁV KFV Kft. ha külföldi mérésre indul, a magyar szakaszra nem tud menetvonalat kérni. Vasútüzemi (építés, karbantartás, stb) célú közlekedés során az áthaladás harmadik fél (nem megrendelő pályahálózat) hálózatán nehézkes. 2. (2) bekezdés 10. pont A vontatás meghatározásának kiterjesztése a tolatásként végzett járműmozgatásra, illetve a vontatási szolgáltatás tartalmát önálló pontban célszerűbb lenne kifejteni A definíció szerint a tolatás nem minősül vontatási szolgáltatásnak. Ebből az következik, hogy a tolatás vontatási engedély birtokában nem végezhető. A vontatási szolgáltatás tartalma nincs pontosan meghatározva: a VTV-ben definiálva van a vontatás fogalma, a pályahálózat működtető feladatai között is (VTV. 3. mellékletében felsorolt szolgáltatások között), illetve a vasútvállalatok tevékenysége között is értelmezhető a tolatási tevékenység. A pályahálózat működtetőnek lehetősége van tolatási szolgáltatásnyújtásra, egyébként bele kell venni egyértelműen a vontatási szolgáltatás fogalmánál, hogy a tolatás és a vontatási szolgáltatás együttesen értelmezendő. Így teljesülne az az igény, hogy mindenki adott keretek között szabályozottan végezhetné ezt a tevékenységet és egyértelműen a tolatás, mint a vonatatási szolgáltatás egy rész elemeként jelenne meg. Ez a terület kiemelten kezelendő, 12
mivel kihatással van más területekre is pl.: saját célú pályahálózatokra is. JAVASLATOK 2. (3) bekezdés Létrehozni a csak üzemi (nem üzleti) célból közlekedő karbantartó társaság fogalmát. A vasúti szervezetek felsorolása nem ismeri a csak üzemi (nem üzleti) célból közlekedő karbantartó társaság fogalmát. 2. (3) bekezdése 1. pont Bármilyen, a vonatkozó közösségi jognak megfelelően engedélyezett magán- vagy közvállalkozás, amelynek fő üzleti tevékenysége vasúti áru- és/vagy személyszállítási szolgáltatások nyújtása annak kikötésével, hogy a vontatást e vállalkozásnak kell biztosítania; ide értendők a csak vontatást biztosító társaságok is. A különböző EU jogszabályok mind a 2001/14 EK Irányelvre mutatnak vissza; az abban található definíció köszönő viszonyban sincs a magyarral: A vasúti társaságok fogalmát pontosítani kell, a vasútüzemi célú, de nem vasúttársaság fogalmára kiterjedően is. 13
2. (3) bekezdés 10. pont JAVASLATOK Független pályaműködtető: Független a pályaműködtető, ha tevékenységét olyan szervezetben végzi, amely szervezetnek vállalkozó vasúti társasággal sem közvetlen, sem közvetett módon nincs tulajdonosi kapcsolata, irányításában vállalkozó vasúti társaság nem vesz részt, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági funkciót vállalkozó vasúti tisztségviselő, munkavállaló a pályaműködtetőben nem tölt be. Függetlennek minősül a pályaműködtető vertikális irányítás mellett is, ha az alapvető funkciók tekintetében önálló döntési joga van, e jogköre nem vonható el és ezen hatáskörökben való önálló döntési jogosultságát és a hatáskör elvonás tilalmát létesítő okirata is tartalmazza. Irányításában vállalkozó vasúti társaság nem vesz részt, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági funkciót vállalkozó vasúti tisztségviselő, munkavállaló a pályaműködtetőben vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági, irányítási funkciója, illetve munkaviszonya alatt és az követő legalább 2 évig - nem tölt be. Vertikális irányítás alatt álló pályaműködtető; olyan szervezet, amelyben: egyazon pályahálózat-működtetőként eljáró vállalkozás kizárólagos vagy résztulajdonosa egy vagy több vállalkozó vasúti társaságnak, vagy az a holding társaság, amely sem pályaműködtetési, sem vállalkozó vasúti tevékenységet nem folytat, de kizárólagos vagy résztulajdonosa pályaműködtető és vállalkozó vasúti társaságnak, egy vagy több vállalkozó vasúti társaság kizárólagos vagy résztulajdonosa egy pályahálózatműködtetőnek, illetve amely szigorú elkülönítés mellett pályaműködtetői és vállalkozó vasúti feladatokat is ellát, de az elkülönítés szervezeti elkülönítés, amely nem jár jogi önállósággal. A MÁV Zrt. a vasúti tv. fogalmait a nem független pályaműködtető vonatkozásában is javasolja 14
felülvizsgálni: 2. (3) 10 JAVASLATOK A függetlenség elnyeréséhez a Vtv. szerint az szükséges, hogy a pályaműködtetőnek ne legyen olyan kapcsolt vállalkozása, amely társaság, vállalkozó vasúti társaságként működik. Nem lehet továbbá nem pályavasúti szolgáltatások körébe tartozó - összeszámítási kötelezettség mellett 10 millió forint értéket elérő, vagy meghaladó értékű gazdasági kapcsolat a pályaműködtető és a vasúti társaságok között. A magyarországi pályaműködtetők státusza nem független pályaműködtetői státusz. A jogszabályi rendelkezés a következő: Vasúti tv. 10. nem független vasúti pályahálózat-működtető: a) az integrált vasúti társaság, b) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amelynek bármelyik kapcsolt vállalkozása vállalkozó vasúti társaság, c) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amelynek a tárgyévet megelőző utolsó lezárt üzleti évben a vállalkozó vasúti társaságokkal, valamint azok kapcsolt vállalkozásaival folytatott gazdasági kapcsolatainak - a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokkal összefüggő ügyek (ideértve a kártérítéseket is) kivételével - összesített értéke (bevételek, költségek és ráfordítások együttesen) meghaladja a 10 millió forintot, d) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amely kapcsolt vállalkozásainak a tárgyévet megelőző utolsó lezárt üzleti évben a vállalkozó vasúti társaságokkal, valamint azok kapcsolt vállalkozásaival folytatott gazdasági kapcsolatainak összesített értéke meghaladja a 10 millió forintot, e) olyan vasúti pályahálózat-működtető, amely a b)-d) pontokban meghatározott feltételek hiányát a vasúti igazgatási szervnek könyvvizsgáló nyilatkozatával a működési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy a működési engedély feltételei teljesítésének igazolásakor nem igazolja. A Vtv. szabályrendszere ebben a vonatkozásban irreálisan szigorú, amelyet módosítani javaslunk 4. vasúti csomagban foglaltakra is tekintettel. 15
2. (2) bekezdés 10. pont A vontatás meghatározásának kiterjesztése a tolatásként végzett gépi erejű járműmozgatásra, illetve a vontatási szolgáltatás tartalmát önálló pontban célszerűbb lenne kifejteni. A definíció szerint a tolatás nem minősül vontatási szolgáltatásnak. Ebből az következik, hogy a tolatás vontatási engedély birtokában nem végezhető. A VTV.-ben definiálva van a vontatás fogalma, a pályahálózat működtető feladatai között is értelmezhető a tolatási tevékenység (Vtv. 3 mellékletében felsorolt kiegészítő szolgáltatások között), illetve a vasútvállalatok tevékenysége között is értelmezhető. A pályahálózat működtető oldaláról is van lehetőség, hogy nyújtson tolatási szolgáltatást, egyébként bele kell venni egyértelműen a vontatási szolgáltatás fogalmának meghatározásánál, hogy a tolatás és vontatási szolgáltatás együttesen értelmezendő. Így teljesülne az az igény, hogy mindenki adott keretek között szabályozottan végezhetné ezt a tevékenységet és egyértelműen a tolatás, mint a vontatási szolgáltatás egy része elemeként jelenne meg. 2. (2) bekezdés 16. pont 16. elővárosi közforgalmú vasúti szolgáltatás: egy város és agglomerációja területén, valamint a város és vonzáskörzete között végzett közforgalmú vasúti szolgáltatás, kivéve a 16. (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek keretében végzett közforgalmú vasúti szolgáltatás. 16
2. (3) bekezdés JAVASLATOK Létrehozni a a csak üzemi (nem üzleti) célból közlekedő karbantartó társaság fogalmát. A vasúti szervezetek felsorolása nem ismeri a csak üzemi (nem üzleti) célból közlekedő karbantartó társaság fogalmát. 2. (3) bekezdés 1. pont Bármilyen, a vonatkozó közösségi jognak megfelelően engedélyezett magán- vagy közvállalkozás, amelynek fő üzleti tevékenysége vasúti áru- és/vagy személyszállítási szolgáltatások nyújtása annak kikötésével, hogy a vontatást e vállalkozásnak kell biztosítania; ide értendők a csak vontatást biztosító társaságok is. A különböző EU jogszabályok mind a 2001/14 EK Irányelvre mutatnak vissza; az abban található definíció köszönő viszonyban sincs a magyarral. 17
2. (4) bekezdés 2. pont JAVASLATOK Vasút kereszteződése vasúttal, közúttal vagy magánúttal. A pályaüzemeltetőkre többletterhet ró, nem érvényesül a használó fizet elve. A közút fenntartója egyszerű haszonélvezője ennek a megoldásnak, míg a vasúti pálya üzemeltetőjét közút fenntartására kötelezi. 2. (5) bekezdés 1. pont Eszerint a megfogalmazás szerint a villamos nem tartozik a törvény hatálya alá, mert 1/1975 KPM-BM együttes rendelet 1.sz függelék II. pontjának s bekezdése alapján a villamos olyan jármű, amely az úttestbe építet, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál. Tehát a két rendeletből következően a vasúti törvény nem vonatkozik villamos járműre. 2. (5) bekezdés 19. pont A turistavasút helyett használjuk általánosan a keskenynyomközű vasút fogalmát. Ha ez egyes jogszabályhelyeken nem lehetséges, akkor olyan más fogalmat, ami nem kötődik turisztikához és nem zárja ki az árutovábbítást. A múzeumvasút fogalommal való kiegészítését, abban az esetben, ahol keskenytől eltérő nyomtávval működik a múzeumvasút. A turistavasút fogalom a kifejtésében semmilyen formában nem kötődik a turizmushoz. Emellett a kisvasutak problémái (kis hálózatok, kis fogalom, kis költségvetés) csak pillanatnyi hazai sajátosság miatt kötődnek a turisztikához, valójában a keskeny nyomtávval függenek 18
össze, akkor is, ha éppen közszolgáltatást vagy árutovábbítást végeznek. JAVASLATOK Ismert, a turistavasút fogalom bevezetésekor a jogalkotó szándéka (törvénymódosítás indoka) kifejezetten tartalmazta, hogy az árutovábbítás lehetősége is meglegyen a kedvezményezett kisvasutaknak (turistavasutaknak), azonban a hatósági joggyakorlat ezzel ellentétes 1. Megjegyzendő, hogy az irányelvek különféle mentesítési jogalapjai összességében a teljes hazai kisvasúti hálózatra érvényesíthetők. 19
2. (6) bekezdés 5. pont olyan utazó vasúti munkavállaló, akinek feladata vasúti vontatójármű működtetése A vasúti járművezető és vontatójármű fogalmát illetően a definíciókat pontosítani kell. A jelenlegi megfogalmazás szerint járművezető a vonatfűtő kocsi kezelője is, mert működteti a járművet. (A javaslat szükségessé teszi a vontatójármű meghatározását.) 2. (6) bekezdése 9. pont a munkaidő azon része, amely alatt a vasúti járművezető a vasúti járműért felel, kivéve a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének idejét, illetve az olyan 30 percet meghaladó megszakításokat, amikor a vasúti járművezető a vasúti járműért továbbra is felelős. A jelenlegi szabályozás életszerűtlen. A vezetési idő (jármű felügyelete) fogalmát illetően a kötelezően alkalmazandó munkajogi szabályokat is figyelembe kell venni, különös tekintettel a felelősségi szabályokra. Ennek kérdése mindenképpen a vasúti törvényben rendezendő, mivel az Mt-hez képest különleges szabályokat igényel. Azt, hogy mit lehet kollektív szerződésben szabályozni, úgyszintén az Mt tartalmazza. Igény az, hogy olyan vasúttársaságnál, ahol nincsen kollektív szerződés, megfelelő szabályozás lehetőség álljon rendelkezésre az ágazati törvényben. 20
3. (1)-s bekezdés d. pont és (2)-(4) bekezdés Kérjük különválasztani az országos vasúti hálózat elemét üzemeltető társaságokat az egyéb vasúti társaságoktól. Nem csak a kisvasutakat, hanem a sajátcélúakra is ki kell térni. Nincs egységes jogértelmezés a pályahálózat működtetés körébe tartozó közlekedésről. 21
5. (1) bekezdés a) pont a, az elővárosi és helyi közforgalmú vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó az országos, a térségi közforgalmú vasúti közlekedéssel, valamint az épített és természeti környezet védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott koncepciók jóváhagyása, valamint azok végrehajtásának megszervezése, 5. (1) bekezdés c) pont c, elővárosi és helyi közforgalmú vasúti társaság alapítása, 6. (2) bekezdés Csak vontatójárművel rendelkező szervezetnek ne legyen kötelező az előbbi működési engedélyek megszerzése. Csak vontatójárművel rendelkező vasúti szervezetek esetén indokolatlan személyszállítási vagy árutovábbítási engedélyek kötelezettsége, mert nem végez ilyen tevékenységeket. 6. (2) bekezdés Vontatási szolgáltatás vasúti személyszállításra vagy vasúti árutovábbításra vonatkozó működési engedély birtokában végezhető. 22
Vontatási szolgáltatás végzéséhez nem életszerű a személyszállítási és/vagy árutovábbítási engedély megszerzése. 6. (7) Saját célú vasúti pályahálózaton vasúti személyszállítás nem csak esetileg vagy munkába járás céljából végezhető, arra közforgalmú vasúti személyszállítási engedély nem adható ki. A sajátcélú pályahálózaton történő személyszállítás lehetőségét teremtse meg a törvény, a közlekedésben érintett pályaszakaszok közül a legszigorúbbra vonatkozó biztonsági és egyéb engedélyezési szabályozások figyelembe vételével. Egyes saját célú vasúti pályák esetén van turisztikai igény a vonattal bejárásra, ezt a jelenlegi Vtv. nem teszi lehetővé. A jelenlegi megfogalmazás kizárja a munkavállalók munkahelyre vasúton utaztatásának lehetőségét is. A nem díj ellenében történő személyszállítás jelenleg nem jelenik meg sehol, mint fogalom. A javaslat ezt kívánja rendezni. 6. (8), továbbá teljes törvény és kapcsolódó jogszabályok Ki kell egészíteni a bejelentés szabályait azzal, hogy ahol jogszabály működési engedélyre hivatkozik, működési engedéllyel rendelkezőnek kell tekinteni a bejelentett vasúti társaságokat is. Bonyolultabb megoldás az összes jogszabályon, törvényen átvezetni, hogy működési engedéllyel rendelkező vagy bejelentett vasúti társaság. 23
JAVASLATOK Több olyan jogszabálypont van, ami a működési engedélyhez kapcsol követelményeket, vagy azt teszi feltétellé. Úgy látjuk, hogy a jogalkotónak nem volt szándéka ezekből kihagyni a csak bejelentésre kötelezett vasutakat. 6-9., 31. Javasoljuk megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a pályaműködtetési hatósági engedély és a biztonsági engedély feltételei mennyiben fedik le egymást, beintegrálható-e a pályaműködtetési engedély feltételrendszere a biztonsági engedély feltételrendszerébe arra is tekintettel, hogy a Európai Uniós normák csak a biztonsági engedély meglétét írják elő a pályaműködtetőnek. Egyszerűsítés. 8. A működési engedélyezési rendszer túlzottan bürokratikus. Kiemelten a változások kezelése. 24
8. (1) c) pont Ha a pályahálózat működtetéshez nem kell működési engedély, a szakmai alkalmasság felülvizsgálatát hogy végzik? 8. (1) bekezdés d) pont Jelezzük, hogy a kárfedezeti biztosítás jelenlegi alsó határa (2 md Ft,) a kis közlekedési forgalmú és karbantartási társaságoknál indokolatlanul (és elviselhetetlenül) magas. 8. (3) bekezdés Az éves felügyeleti eljárás meglehetősen formai, a díja viszont igen magas. A felügyeleti eljárás megtartását szükséges lenne hosszabb időszakokra (pl. ötévenkénti időszakra előírni, és/vagy a díját jelentős mértékben csökkenteni. Itt jegyezzük meg azt is, hogy a vasúttársaságok az egyéb hatósági díjak mértékét is felülvizsgálandónak tartják (ezeknek a díjaknak a mértékét azonban nem szükséges törvényi szinten meghatározni, így azok megállapítása nem tartozik a Vtv-re). 8. (3) bekezdés A vasúti igazgatási szerv a működési engedély kiadása feltételeinek fennállását ötévente felügyeleti díj ellenében ellenőrzi. Az éves felügyeleti eljárás formai, csak pénzbeszedésre irányul. 25
A vasút-igazgatási felügyeleti eljárás, ellenőrzés és a díjak tekintetében az indokolatlan, költségnövelő párhuzamosságokat ki kell szűrni (akár hivatalból történő eljárások előírásával). 8. (3) a) g) g) saját célú pályahálózat működtető, valamint árutovábbítási működési engedély esetén 23 000 forint. Ellentmondás: a 6. (8) c) szerint a sajátcélú vasúti pályának nem kell működési engedély. Ennek ellenére a működési engedély fennállásának feltételeit a VISZ évente vizsgálja?! 10. Valós javaslat a végrehajtási rendeletekre tehető, ezért nem részletezzük. A törvénynek lehetővé kell tennie a rendeletek ilyen tartalmú megalkotását: az egyszerű járművek engedélyezése a jelenleginél kevesebb lépcsőből állhasson, a karbantartási tevékenység engedélyezése legyen a járműengedélyezésbe integrálva. A rendkívül sok lépcsős engedélyezési eljárások aránytalanok az egyszerű, olcsó járművekhez képest. A karbantartás engedélyezésének járművektől elváló kezelése a szakszerűséget sem szolgálja. 26
10. (1) bekezdés a) pont a, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai ideértve a trolibusz felsővezetékét, a személyszállítási célú sikló és drótkötélpályás felvonó (függővasút) kötött pályáját is építéshez, létesítéshez, korszerűsítéshez, átalakításhoz, használatbavételhez, fennmaradáshoz és megszüntetéshez, 13. (1a) bekezdés A működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság a cégbírósági bejegyzést követő 10 napon belül, cégbírósági bejegyzést nem igénylő változás esetében a változásnak a 17. (1) bekezdése szerinti bejelentését követő 10 30 napon belül adatmódosítási kérelmet köteles benyújtani a következő adataiban történt változás esetében. Ne 10 nap, hanem 30 nap legyen a benyújtási határidő. Csupán adminisztratív változás. 27
14. Világosan jelenjen meg a törvényben, hogy vasúti pálya építése, fenntartása stb. érdekében szükséges járműmozgások (anyagszállítás, munkagépek) a vasúti pályahálózat működtetési tevékenység részét képezik. A vasúti pálya építése, fenntartása stb. érdekében szükséges járműmozgásnak (anyagszállítás, munkagépek) egyértelműen a vasúti pályahálózat működtetés körébe kell tartoznia. Úgy látjuk, hogy ez így is van, de ha a hatósági jogértelmezés sem egységes ebben, akkor azt jelenti, hogy a jogszabály nem felel meg az egyértelműség követelményének. 14.. (5) bekezdés A fejlesztési közreműködő mellett a karbantartásban közreműködő nevesítése, és ezen közreműködők jogállásának pontosítása. Nincs kellő mértékben tisztázva, hogy a vasútépítésben, vasúti pálya karbantartásában közreműködő - vasút-igazgatási szerv által kiadott működési engedéllyel nem rendelkező gazdasági társaságok - milyen jogszabályi rendelkezés alapján jogosultak vasúti gépekkel, járművekkel végzett tevékenységre. A vasúti igazgatási szerv által kiadott engedéllyel nem rendelkező gazdasági társaságok csak olyan helyen végeznek ilyen tevékenységet, ahol a pálya a vasúti közlekedés alól elzárt; Ennek a kérdésnek megvannak a szabályai. Vágányzárak esetén a pályahálózat működtetőnek meg 28
kellene határoznia, hogy a pályafejlesztéssel foglalkozó vállalatoknak is felelősséget kell e vállalni. 14. (5) és (6) bekezdés Fejlesztési közreműködő/ GSM-R fejlesztő által igényelt vágányzárak esetén rájuk is azonos szabályozási követelmények vonatkozzanak. Lásd 101/2007 GKM rendelet 22. 2. bekezdés. Részletesebb szabályozás arra vonatkozóan, hogy miért felelős a pályahálózat működtető és a fejlesztési közreműködő/gsm-r fejlesztő. 15. (1) bekezdés Ezen bekezdésből javasolt törölni az elővárosi kifejezést. 16. (1) és (2) bekezdések (1) a, elővárosi vasút, közúti vasút (villamos), és a különleges vasút pályájának működtetésére, és b, az a pont szerinti vasúti pályákon közforgalmú személyszállításra jogosult. Elővárosi és helyi közforgalmú vasúti társaságot a település önkormányzata, továbbá bármely természetes személy vagy szervezet alapíthat. 29
16. (1) és (2) bekezdések JAVASLATOK A vasúti pálya fogalmát rögzíteni kell az új vasúti törvényben 18. (1) bekezdés Saját célú vasúti tevékenységet az a szervezet végez, amely a saját célú vasúti pályahálózaton a saját, közvetlenül nem vasúti közlekedési célú gazdasági tevékenységével összefüggő vasúti áruszállítást és/vagy személyszállítást lát el. 24. A vasúti társaság kizárólag olyan tevékenység (vasúti személyszállítás vagy vasúti árutovábbítás) végzéséhez nyújthat vontatási szolgáltatást, amelyre működési engedéllyel rendelkezik. A tv. indokolatlanul korlátozza a vontatási szolgáltatás nyújtását; nem a vontatásszolgáltató felelős a vonatért, hanem a menetvonal tulajdonosa. Az önálló vontatási tevékenység engedélyezésére nincsen lehetőség. A vontatási tevékenységre való képességet igazolni kell a vasúttársaságoknak. Nem indokolt a csak személyszállításhoz vagy csak árufuvarozáshoz kapcsolódó engedélyezés. 30
25. (4) bekezdés Az e fejezetben foglaltakat a szerződést megkötő személyt meghatározó rendelkezések kivételével az önkormányzat és az elővárosi és helyi közforgalmú vasúti társaság közötti szerződésre megfelelően alkalmazni kell. 28. Az egyéb vasúti pálya és tartozékai működtetését szabályozni kell. Hiányzik a 28. -ból az egyéb vasúti pálya és tartozékai működtetés szabályozása. 30. Nehezen értelmezhető ez a fejezet a helyi - és elővárosi pályahálózatokra. Az EU-n belül a helyi- és elővárosi vasutak nem kötelezően tartoznak a 2004/49/EK az EU parlament és a Tanács irányelve alá. 31
30. (2) bekezdés A nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak az átjárható vasúti rendszerek vonatkozásában összhangban kell lennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett közös biztonsági módszerekkel és célokkal, és elő kell segítenie az egységes európai vasúti szállítási rendszer kialakítását, figyelembe véve az ezekhez kapcsolódó mentességeket. Ne vonatkozzon a nagyvasúti előírás az elővárosi, térségi, vagy saját célú pályahálózatra. 32
30. (6) bekezdés A biztonsági szabályzat az adott vasúti pályahálózat-kapacitást igénybevevő vállalkozó vasúti társaságokra is kiterjed. A biztonsági szabályzat az adott vasúti pályahálózaton szolgáltatást igénybevevő vállalkozó vasúti társaságokra is kiterjed. Közlekedő terminológia, valamennyi vasúti szolgáltatás hatálya alá esik a pályahasználat tekintetében. Indoklás: A biztonsági szabályzat szerint az adott vasúti pályahálózaton szolgáltatást igénybe vevő, illetve kapacitást lekötő vállalkozó vasúti társaságra terjedjen ki. Azaz szélesíteni, pontosítani célszerű. 31. (1) bekezdés A vasúti pályahálózat működtetője a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékait, a vasúti üzemi létesítményeket, a vállalkozó vasúti társaság az általa üzemben tartott vasúti járműveket köteles a meghirdetett menetrendi forgalom biztonságos lebonyolításhoz szükséges mértékben üzembiztos állapotban tartani. A vasúti pályahálózat működtetője, valamint a vasúti pályahálózatot használó vállalkozó vasúti társaságok és a fejlesztési közreműködő a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása érdekében együttműködésre kötelesek. Mindig vannak olyan járművek, amelyek javításra vannak félreállítva. Vontatni vagy tolatni tervezett járműveket kell abban az állapotban tartani, hogy ha azt megmozdítják, az üzembiztonságot feltételez. A javaslat arra terjedt ki, hogy mielőtt a hálózaton járműmozgatásra 33
kerül sor, a járműveknek már üzembiztos állapotban kell lenniük. JAVASLATOK 31. (1) bekezdés 2. mondata A vasúti pályahálózat működtetője, valamint a vasúti pályahálózatot használó vállalkozó vasúti társaságok, a fejlesztési közreműködő és a GSM-R fejlesztő a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása érdekében együttműködésre kötelesek. A vasúti közlekedés biztonságának fenntartása érdekében a GSM-R fejlesztő tevékenységét is nevesítve ki kell emelni. 31. (2) bekezdés 2. b) pont A pályahálózat működtető legyen jogosult a menetvonalakon kívül más kiutalt szolgáltatásokat is visszavonni a veszélyhelyzet megszűnéséig. A vasúti pályahálózat működtetője a veszélyhelyzet megszűnéséig jogosult a veszélyeztetett pályának, illetve pályaszakasznak a lezárására, továbbá az adott pályaszakaszra kiutalt 3. számú mellékletében meghatározott szolgáltatások visszavonására, a közúti átjárót érintő lezárás esetén a közút kezelőjének értesítése mellett. Lehetővé kell tenni azt, hogy a pályahálózat működtető valamennyi kiutalt szolgáltatást a veszélyhelyzet megszűnéséig jogosult legyen visszavonni (pl. tolatószemélyzet biztosítása), ne csak a menetvonalat. 31. (3) bekezdés 34
JAVASLATOK A vasúti pályahálózat működtetője ennek érdekében jogosult a vasúti pályahálózatot használó vasúti társaság eszközeit térítés ellenében igénybe venni. Az igénybevétel költségeit meg kell téríteni. HÜSZ tartalmazza, de szükséges lenne törvényi szinten is megjeleníteni. 32. (1) bekezdés A pályaüzemeltető biztonságirányítási rendszerének külső kapcsolódási pontjait (figyelemmel az OPE TSI előírásaira) a vasúti társaságok számára hozzáférhetővé kell tenni. 32/A. (4) bekezdés a) pont a) azt a vasúti pályahálózat működtető társaság esetében a vasútbiztonsági engedélyben Vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat üzemeltető Az a vasúti társaság vagy nem független vasúti pályahálózat-működtető. 35. (2b) bekezdés a) pont a) amennyiben a vasúti társaság 1000 vasúti járműnél többet tart üzemben úgy a társaság által üzemben tartott összes vasúti jármű darabszámának 10%-át, amennyiben a vasúti társaság 1000 vasúti járművet meg nem haladó járművet tart üzemben úgy legalább a 100 darabot. 35
A vasúti jármű darabszámában egy üzleti éven belül bekövetkezett 5 db változás nagyobb járműparkot üzemeltető vasúti társaság esetén több esetben is előfordul, amely jelentős adminisztrációt okoz. 35. (2b) bekezdés b) pont b) amennyiben a vasúti társaság 100 főnél többet foglalkoztat a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben, akkor a foglalkoztatottak létszámának 10%- át, amennyiben a vasúti társaság 100 főt meg nem haladó létszámot foglalkoztat a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben, úgy legalább a 10 főt Az 5 fős létszámváltozás már egy középvállalkozás (határán álló vállalkozás) esetén is nagyon hamar megtörténhet, ugyanakkor nagyobb vasúti társaság sok esetben ugyan nem érné el a létszám 10%-os változását, de a 10 főt meghaladja és ez jelentős adminisztrációt okoz. 35. (4a) bekezdés a változások mértéke egy üzleti éven belül a... a munkavállalók esetén legalább a 10 főt meghaladja. A Vasútbiztonsági tanúsítvány felülvizsgálata címszóhoz kapcsolódóan 36
35. (5) bekezdés JAVASLATOK Az (5) és az (5a) bekezdések pótlás nélkül törlendők. Az éves ellenőrzési eljárás formai, csak pénzbeszedésre irányul. A nemzetközi gyakorlat és a közlekedési hatóság kapacitáshiánya is indokolja az éves ellenőrzés megszüntetését. 35. (5a) bekezdés f) pont vasútbiztonsági tanúsítvány esetén a b)-e) pontokban meghatározott díjtételek 30%-a. Az f) alpont saját magára is hivatkozik, amely nem megfelelő. 35. (6) bekezdés Amennyiben a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jogosult nem elégíti ki a vasútbiztonsági tanúsítványban, illetve a vasútbiztonsági engedélyben megfogalmazott feltételeket, felszólítja a hiánypótlásra és 30 nap elteltével felfüggesztheti a vasútbiztonsági tanúsítványt, illetve a vasútbiztonsági engedélyt. A kiegészítő vasútbiztonsági tanúsítvány visszavonása esetén a közlekedési hatóság a döntéséről, valamint annak indokairól haladéktalanul tájékoztatja a más EGT-államban létrejött vállalkozó vasúti társaság vasútbiztonsági tanúsítványát kiállító vasútbiztonsági hatóságot. A közlekedési hatóság a vasútbiztonsági tanúsítvány visszavonásáról értesíti a vasúti pályahálózat működtetőjét. 37
A hiba korrigálására legyen lehetőség 35. (8) bekezdés a, pont kiegészítése szükséges az elővárosi és helyi vasúti pályahálózatra vonatkozó vasútbiztonsági engedéllyel, és a helyi közforgalmú vasúti társaságra vonatkozó vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, b, pont kiegészítése szükséges az országos vasúti pályahálózatokhoz közvetlenül nem kapcsolódó kizárólag vasúti személyszállítás céljára fenntartott térségi vasúti pályahálózatra vonatkozó vasútbiztonsági engedéllyel, és a kizárólag e vasúti pályahálózatokon közlekedő vasúti társasággal 36. A keskenynyomközű vasutak esetén képzési engedélyeket követelni szükségtelen, és számos oktatási feladat esetén (pl. vonalismeret, típusismeret) vasútszakmai oktatói minőség sem indokolt. Elsősorban a képzések, oktatások, vizsgák tényleges megtartásának hatékony ellenőrzése biztosíthatja a célok teljesülését kevés ráfordítással. További javaslatok a végrehajtási rendelethez tehetők (tevékenységek egymásra épülése, oktatási óraszámok, stb.). 38
A kisebb vasutak is képesek voltak jól és biztonságosan működni a korábbi oktatási/vizsgáztatási szabályok mellett. Szakismerethiányból érdemi rendkívüli esemény vagy akár baleset nem keletkezett. Elfogadható a rendszer szigorítása a biztonsági igények változásával, de nem fogadható el, hogy az minden részletében újraírva, adminisztrált teljesíthetetlen feltételeket támasszon. Ráborultak a sajátos üzemvitelű vasutak szakmai feladatai egy olyan oktató-vizsgáztató szervezetrendszerre, amelynek hagyományai a normál nyomtávú országos hálózaton alapulnak, de egyelőre még azt sem tudja megfelelően kezelni. A biztonsági szempontok nem indokolják a korábbi rendszer teljes felborítását a kétségtelenül meglévő gyengeségek kezelésén túlmenően. 36/B. A jelenleginél csak kevesebb tevékenységhez látjuk indokoltnak a vasút-egészségügyi vizsgálatokat (különösen a kisebb vasúti kategóriákban). Több szolgáltatónak is lehetőséget kell adni a vasút-egészségügyi vizsgálatok elvégzésére, be kell vonni az NKH PAV minősítéseit a vasúti vizsgálatokba. További javaslatok a végrehajtási rendelethez tehetők (csoportbesorolások átjárhatósága). A jogszabályban a meghatározott feltételek alapján nem átjárható elővárosi, helyi pályahálózatot működtető elővárosi és helyi közforgalmú vasúti társaság részére az egészségi alkalmasság megállapítására jogosultság legyen adható. A költséges, lassú és körülményes vasút-egészségügyi vizsgálatok minden tevékenységhez kötelezőek, holott a feladatok egészségi kockázatai sok esetben el sem érik a szokásos üzemorvosi vizsgálattal is kezelhetőeket (vö: magasban való munkavégzés egy építkezésen vagy pályamunkás). Nem osztjuk a MÁV hagyományokon alapuló szakmai érdekcsoport azon a nézetit, hogy minden feladat speciális vasúti szaktudást igényelne. 39
Szintén indokolatlan csak egyetlen szolgáltatót kijelölni az alkalmassági feltételek eldöntésre: a vasútnál sokkal kockázatosabb repülési vagy közúti ágazatban sincs ilyen monopolhelyzet. Érdekességképpen pl. maga a közlekedési hatóság is végez közlekedés-pszichológiai vizsgálatokat (PAV), az mégsem elfogadott vasúti területen. 36/B. (3) bekezdés Az egészségi alkalmasság megállapítását a Kormány által külön jogszabályban kijelölt hatóság vagy hatóságok végzik. A Kormány által külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján nem átjárható elővárosi, helyi pályahálózatot működtető elővárosi és helyi közforgalmú vasúti társaság részére az egészségi alkalmasság megállapítására jogosultság adható. Ebben az esetben a vasúttársaság eljárásának ellenőrzésére a kijelölt hatóság vagy hatóságok jogosultak. 36/D. A javaslatok részben a végrehajtási rendeletekben valósíthatók meg. A tanúsítványnak egyszerű háztartási eszközökkel kiállíthatónak kell lennie. A tanúsítványon szerepeljen a vasútegészségügyi alkalmassági csoport is. A tanúsítványon szereplő adatok tekintetében más dokumentumot a munkavállalónak nem kellhet magánál tartania. A vasúti rendszerben a járművezetés nem ötletszerű, az csak a felettesek, munkatársak együttműködésével valósulhat meg. Ezért a járművezetési jogosultság igazolására szolgáló iratok ellentétben a közútival tökéletesen elegendő, ha az alkalmazó vasúti társaságnál állnak rendelkezésre. Ebből következően a tanúsítvány szükségessége is kétségbe vonható. Ha EU kötelezettség miatt a tanúsítvány mégis kell, akkor is a hitelességének erőltetése szükségtelen, az pedig mindenképpen túlzó, ha mellette a mozdonyvezetőnek egyéb 40
alkalmassági iratokat is magánál kell tartania (vizsgaigazolás, egészségügyi alkalmasság). Érthetetlen, hogy ha a vizsgaközpont által kiadott igazolás adatait átvezetjük a tanúsítványra (és a továbbiakban az jó esetben igazolja ezen adatokat), akkor miért nem tehető meg ugyanez a vasút-egészségügyi igazolással? Nem látható, hogy ha munkavégzési jogosultságuk igazolásául a mozdonyvezetők a kötelesek maguknál tartani a tanúsítványt, miért nem kell más tevékenységeket végzőknek is igazolniuk ezt? Ezt a kérdést végrehajtási rendeltben kell rendezni. 36/D. (1) bekezdés a vasúti közlekedés lebonyolításában részt vevő vasúti járművezetőnek a használt vasúti pályahálózat és a vezetni jogosult vasúti jármű tekintetében a foglalkoztató vasúti társaság által kiállított vasúti járművezetői tanúsítvánnyal... kell rendelkeznie. Kapcsolódó módosítási javaslat a járművezetésre való jogosultsághoz (l.: ). A képzési programot a vizsgaközpont hagyja jóvá, a hatóság lenne a másik alternatíva, díj ellenében. A képzési rendelet jogorvoslati lehetőséget biztosítanak a vizsgaközpont döntése ellen. 36/H. A hálózati forgalmi szabályzatok készítése a pályahálózat-működtetőtől független szervezet feladata legyen. 41
A független szabályalkotás feltétele nem biztosított. Az ágazati forgalmi szabályok kiadását pótolni kell. A forgalmi utasításokat nem független pályahálózat működtető alkotja meg, nem biztos, hogy ez biztonsági kérdés, ez párhuzamosan a szervezeti kérdéseket is érinti. A hálózati forgalmi szabályok készítése nem egy piaci szereplő kompetenciája kellene, hogy legyen. Minisztériumi rendeltben kellene szabályozni. A témakör tekintetében nem a jóváhagyó szerepe a fontos, hanem a készítők kérdésének tisztázása. A javaslat az utasítás készítés felülvizsgálatát kéri annak érdekében, hogy tisztázásra kerülhessen pl.: kinek mi a feladata, ki véleményezheti, milyen eljárás rend van stb. A jelenlegi szabályozás nem piac konform, a helyes az lenne, ha független szereplőhöz telepítendő feladat lenne az utasítás kezelése. A törvényben, mivel egyébként is cél, hogy külön válassza a nagyvasúti és nem nagy vasúti témaköröket, célszerű lenne javaslatot tenni, hogy e témakör vonatkozásában mit kellene alkalmazni a nem országos pályahálózatok tekintetében. Ez a témakör jelenleg nem a megfelelő helyen van a jelenlegi szabályozásban. A témakörhöz kapcsolódóan elhangzott a D1-D2 utasítások felülvizsgálatával kapcsolatos igény. Egyes utasítások nem követték a hatályos EU-s rendeleteket, amelyekre fel kell hívni az érintettek figyelmét. Az utasítás kezelőjét és a jogalkotóét is. 36/H. (1) bekezdés A vasúti forgalom lebonyolításának szabályait, valamint az alkalmazható vasúti jelzéseket a miniszter rendeletben állapítja meg. Ez a rendelkezés 2006 óta hatályos, a minisztérium azóta adós a rendelet kiadásával. A közúti közlekedéshez hasonlóan az alapvető szabályokat jogszabályban szükséges kiadni. 42
36/H. (2) bekezdés JAVASLATOK Az (1) bekezdés szerinti jogszabályban meg nem határozott tárgykörökben a vasúti forgalom operatív lebonyolításával összefüggő folyamatokat a vasúti pályahálózat működtetője szabályzatokban (a továbbiakban: hálózati forgalmi szabályzatok) állapítja meg. Az (1) bekezdés módosulása miatt szükséges pontosítás 36/I. A VASÚTI JÁRMŰVEK ÜZEMBE HELYEZÉSE, JAVÍTÁSA ÉS IDŐSZAKOS HATÓSÁGI VIZSGÁLATA, 32. BIZTONSÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER, 33.-35. VASÚTBIZTONSÁGI TANÚSÍTVÁNY ÉS VASÚTBIZTONSÁGI ENGEDÉLY Az ECM tanúsítást a hatóság végzi. Igény van a karbantartási szabályok szigorítására, egységes értelmezésére és magasabb szintű jogszabályban történő szerepeltetésére. Alapvetően az ECM-hez kapcsolódó szabályozásokat hiányoljuk a vasúti törvényből. Jelenleg az RCH a vasútbiztonság irányítási rendszerén belül működteti az ECM-t. Mindkettőt a hatóság tanúsítja, viszont a vasúti törvényben nincsenek az ECM-re vonatkozó szabályozásról rendelkezések, csak a vasútbiztonságra vonatkozóan vannak előírások. ECM tanúsításhoz kapcsolódó szabályozás, nem jelenik meg a hatályos törvényben. Ennek a kérdésnek a rendezése, azért is fontos, mivel az ECM a vasúti biztonsági tanúsítvány részét képezi, ezért a VTV-nek is rendelkeznie kell róla. A jelenlegi javaslat csak a teherkocsikra vonatkozik. Fontos azonban tisztázni a többi vasúti járműre vonatkozólag is az ECM tanúsításhoz kapcsolódó szabályozás kérdését. 43