Ez a munkaanyag a Kormány álláspontját nem tükrözi

Átírás

1 GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM GKM/11134/3/2007. A vasúti társaságok baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról Budapest, június

2 1. melléklet A Kormány./2007. (...) Korm. rendelete a vasúti társaságok baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról A Kormány a vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény 88. -a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. E rendelet hatálya a) az országos, a térségi, az elővárosi, a helyi, valamint a saját célú működési engedély iránt kérelmet előterjesztő vállalkozásra, illetve a vasúti társaságra, valamint b) a vasúti igazgatási szervre terjed ki. 2. E rendelet alkalmazásában: a) férőhely-kilométer: az egyes vasúti járművek (szerelvények) férőhelyének (befogadóképességének) és hasznos kilométerének szorzata, több vasúti jármű közlekedtetése esetén az előzőek szerint járművenként számított értékek összege; b) hatósági férőhely: a vasúti járművel a megengedhető terhelés alapján a forgalmi engedélye szerint szállítható személyek számaként bejegyzett férőhely (az utazószemélyzet leszámításával); c) vasúti baleset: a vasúti közlekedés során bekövetkező a vasutat, mint személyszállításra és árutovábbításra szolgáló kötöttpályás közlekedési rendszert és annak tartozékait, a vasúti pályát és annak tartozékait, az üzemi létesítményeket és a vasúti járműveket érintő személyi sérüléssel vagy anyagi kárral járó esemény. Kárfedezeti képesség 3. (1) A vasúti társaság e rendeletben előírt kötelező kárfedezeti képessége annak biztosítására szolgál, hogy a vasúti társaság a fedezeti összeghatárig terjedő értékben képes legyen a vasúti balesettel összefüggésben a felelősségi körébe tartozóan a vasúti pályában, a vasúti pálya tartozékaiban, a vasúti üzemi létesítményben, a vasúti járműben, a poggyászban, a szállított áruban, a postaküldeményekben, továbbá az utasoknak és a harmadik személyeknek okozott károk megtérítésére.

3 (2) A működési engedély iránt kérelmet előterjesztő vállalkozás, illetve a vasúti társaság (a továbbiakban együtt: vasúti társaság) a működési engedély kiadásához, illetve hatályban tartásához szükséges megfelelő kárfedezeti képességgel rendelkezik, amennyiben a 4-6. szerint rá irányadó fedezeti összeghatárt elérő értékben a 7. (1) bekezdésében meghatározott, és a 8. rendelkezéseinek megfelelő egy vagy több vagyoni biztosítékkal rendelkezik. A fedezeti összeghatár 4. (1) A fedezeti összeghatár az országos, valamint a nyílt hozzáférésű térségi vagy elővárosi vasúti pályahálózaton végzett a) árutovábbításra vagy személyszállításra vonatkozó működési engedély esetén az adott vasúti közlekedési tevékenységgel összefüggésben a belföldön fizetett hálózat-hozzáférési díj, valamint az elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj összegének 10 %-a, b) vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó működési engedély esetén a kapott hálózat-hozzáférési díj, valamint az elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj összegének 5 %-a, illetve c) vontatási szolgáltatásra vonatkozó működési engedély esetén a belföldi vontatási szolgáltatási tevékenységből származó nettó árbevétel, valamint az elszámolt belső vontatási bevétel összegének 3 %-a, azzal, hogy a fedezeti összeghatár vasúti közlekedési tevékenységenként minden esetben legalább 200 millió Ft és legfeljebb 800 millió Ft. (2) A több vasúti közlekedési tevékenységre vonatkozó, (1) bekezdésben megjelölt működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságnak tevékenységenként külön-külön kell biztosítania a kárfedezeti képesség (1) bekezdés szerinti szintjét, azonban a vasúti társaságra irányadó fedezeti összeghatár nem haladhatja meg a 2 milliárd Ftot. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott értékeket a) az adott vasúti közlekedési tevékenységet egy lezárt teljes üzleti éven keresztül még nem végző vasúti társaság esetén a működési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelemhez mellékelt üzleti tervben a tevékenység megkezdésének időpontjától számított 12 hónapos időszakra tervezett, b) az adott vasúti közlekedési tevékenységet egy lezárt teljes üzleti éven keresztül már végző vasúti társaság esetén az utolsó lezárt üzleti év könyvvizsgáló által ellenőrzött adatai alapján kell megállapítani. (4) A nem nyílt hozzáférésű térségi vagy elővárosi pályahálózaton végzett vasúti közlekedési tevékenységre vonatkozó működési engedély esetén a fedezeti összeghatár vasúti közlekedési tevékenységenként 50 millió Ft. 3

4 5. (1) A fedezeti összeghatár a közszolgáltatásként végzett helyi vasúti közlekedési tevékenységre vonatkozó működési engedély esetén, ha a vasúti járművel végzett személyszállítás hatósági férőhellyel számított férőhely-kilométer a) nem éri el az 500 millió férőhely-kilométert, 50 millió Ft, b) eléri az 500 millió férőhely-kilométert, 100 millió Ft. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott fedezeti összeghatárt a) az adott vasúti közlekedési tevékenységet egy lezárt üzleti éven keresztül folyamatosan még nem végző vasúti társaság esetén a helyi vasúti közszolgáltatást megrendelő települési önkormányzat vagy önkormányzatok által a közszolgáltatási szerződésben megrendelt éves kapacitásra vonatkozó, b) az adott vasúti közlekedési tevékenységet egy lezárt üzleti éven keresztül folyamatosan már végző vasúti társaság esetén az utolsó lezárt üzleti évnek a közszolgáltatást megrendelő települési önkormányzat vagy önkormányzatok által igazolt adatai alapján kell megállapítani. (3) A fedezeti összeghatár a nem közszolgáltatásként végzett helyi vasúti közlekedési tevékenységre vonatkozó működési engedély esetén 50 millió Ft. 6. A fedezeti összeghatár a saját célú működési engedély esetén vasúti közlekedési tevékenységenként 50 millió Ft. A vagyoni biztosíték 7. (1) Vagyoni biztosíték lehet: a) bankgarancia, b) a Magyar Köztársaság területén biztosítási tevékenység végzésére jogosult biztosítóval (biztosítókkal) kötött felelősségbiztosítási szerződés(ek), c) a vasúti társaság által hitelintézetnél lekötött, kárfedezeti célra elkülönített, és zárolt pénzösszeg (a továbbiakban: pénzbeli letét), vagy d) ingatlanfedezet. (2) Az egyes vagyoni biztosítékformák külön-külön, illetőleg együttesen is alkalmazhatók. (3) A pénzbeli letét igénybevételéhez, továbbá a vagyoni biztosítékul szolgáló ingatlan megterheléséhez, illetve átruházásához a vasúti igazgatási szerv előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. 4

5 8. (1) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés akkor felel meg e rendelet rendelkezéseinek, ha a) a vagyoni biztosíték a 3. (2) bekezdésében meghatározott valamennyi kárigény kielégítésére felhasználható, b) pénzbeli letét esetén tartalmazza azt a kikötést, hogy a hitelintézet a vagyoni biztosíték terhére kizárólag abban az esetben teljesít kifizetést, ha a vasúti társaság előzetesen bemutatja a vasúti igazgatási szerv 7. (3) bekezdésében megjelölt hozzájárulását, és a vagyoni biztosíték terhére teljesített kifizetés időpontját a hitelintézet a kifizetést követő 15 napon belül írásban közli a vasúti igazgatási szervvel, c) rendelkezik arról, hogy a szerződés bármely okból történő megszűnéséről illetve megszüntetéséről a hitelintézet, illetőleg a biztosító a vasúti igazgatási szervet haladéktalanul írásban tájékoztatja, valamint d) biztosítás esetén a biztosító az esetlegesen előírt önrésztől függetlenül a biztosítási összeg erejéig a teljes kárt megtéríti. (2) A vagyoni biztosítékra kötött szerződésnek legalább tizennyolc hónapra kell szólnia. A vasúti társaság köteles a szerződés hatályának lejártát legalább két hónappal megelőzően igazolni, hogy a) a szerződés hatálya meghosszabbításra került, vagy b) a vasúti társaság a más vagyoni biztosíték biztosításáról gondoskodott. (3) Ingatlanfedezetül a vasúti társaság kizárólagos tulajdonában álló, per- teher- és igénymentes belföldi ingatlan szolgálhat, kivéve a vasúti pályát és tartozékait, valamint a vasúti üzemi létesítményt. (4) A fedezeti összeghatár szempontjából a) biztosítás esetén az egy biztosítási eseményre megállapított biztosítási összeg 100 %-a, b) bankgarancia összegének 100 %-a, c) a letéti összeg 100 %-a, illetőleg d) a fedezeti ingatlan forgalmi értékének 75 %-a, vehető figyelembe. (5) A bankgarancia, a pénzbeli letét és a biztosítási összeg pénzneme forint vagy euro lehet. Az euroban meghatározott összeget a fedezeti összeghatár megállapításakor a tárgyévet megelőző évben a Magyar Nemzeti Bank által közzétett utolsó euro/forint devizaárfolyamon kell figyelembe venni. (6) A vasúti társaság a vagyoni biztosítékot csak a működési engedélye visszavonását követő hat hónap elteltével szüntetheti meg. (7) A vasúti társaság a vagyoni biztosíték felhasznált részét amennyiben a vasúti balesettel érintett vasúti közlekedési tevékenységét továbbfolytatja haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül pótolja, és ennek megtörténtét a vasúti igazgatási szerv felé igazolja. 5

6 (8) A bankgaranciára, illetőleg a pénzbeli letétre vonatkozó szerződésben rögzíteni kell, hogy pénzintézet bármely olyan személynek kifizetést teljesít a vagyoni biztosíték terhére, aki a vasúti társaság felelősségi körébe tartozóan elszenvedett kárának jogalapját és összegét a) a vasúti társaság írásbeli elismerő nyilatkozatával, vagy b) a bíróság végrehajtható határozatával igazolja. A kárfedezeti képesség igazolása 9. (1) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződés megkötését, valamint annak folyamatos hatályban tartását a biztosítási kötvény, illetőleg a hitelintézettel kötött szerződés eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példánya tanúsítja. (2) A fedezeti ingatlan tulajdonjogát és tehermentességét a vasúti társaság harminc napnál nem régebbi eredeti tulajdonilap-másolattal, míg annak forgalmi értékét igazságügyi szakértő által három hónapnál nem régebben készített ingatlan értékforgalmi szakvélemény által igazolja. Záró és átmeneti rendelkezések 10. (1) Ez a rendelet január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő működési engedély kiadása iránti eljárásokban is alkalmazni kell. (2) A 7. (1) bekezdésének c)-d) pontjai, a 7. (3) bekezdése, a 8. (1) bekezdésének b) pontja, a 8. (3) bekezdése, (4) bekezdésének c) és d) pontja, (5) bekezdésében a, a pénzbeli letét szövegrész, (8) bekezdésében az, illetőleg a pénzbeli letétre szövegrész, valamint a 9. (2) bekezdése január 1. napján hatályukat vesztik. 11. (1) Az e rendelet hatálybalépésekor működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság február 28. napjáig köteles a kárfedezeti képességének meglétét az e rendelet által előírt módon igazolni a vasúti igazgatási szerv részére. A vasúti társaság e kötelezettségének teljesítéséig köteles a kárfedezeti képességét legalább a működési engedélye iránti kérelmében vagy a vasúti igazgatási szerv részére későbbi időpontban igazolt szinten fenntartani. (2) A Kormány a okban meghatározott fedezeti összeghatárokat e rendelet hatálybalépését követő 3 év elteltével felülvizsgálja. 6

7 12. Ez a rendelet a vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvénnyel együtt a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv (1995. június 19.) 9. cikkének való megfelelést szolgálja. 7

8 Előterjesztés I. A vasúti közlekedési tevékenységek végzésére vonatkozó működési engedély kiadásának feltételei A vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv (1995. június 19.) 4-9. cikkei határozzák meg a működési engedély kiadásának feltételeit. A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 8. -ának (1) bekezdése a 95/18/EK irányelvvel összhangban négy feltételhez köti a működési engedély kiadását: a kérelmezőnek meg kell felelnie az üzleti jó hírnévvel, a pénzügyi teljesítőképességgel, a szakmai alkalmassággal, valamint a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal kapcsolatos követelményeknek. Az első három feltétellel kapcsolatos követelményeket miniszteri rendeleti szinten kell szabályozni (a Vtv a (2) bekezdésének 1. pontja alapján; hatályos rendelet a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló 45/2006. (VI. 11.) GKM rendelet), míg a 4. feltétellel kapcsolatos részletes szabályokat Korm. rendeletben szükséges meghatározni (a Vtv. 88. (1) bekezdésének b) pontja alapján). A vasúti pályahálózat működtetése, a vasúti árutovábbítás, a vasúti személyszállítás és a vontatás működési engedélyhez kötött tevékenység. A működési engedélyek területi hatályuk szerint lehetnek országos, térségi, elővárosi, helyi és saját célú működési engedélyek. II. Az EU tagállamok egységes szabályozásának hiánya Az Európai Bizottság 2006 szeptemberében megjelentetett tanulmányában (Insurance of Railway Undertakings) 25+4 ország gyakorlatát hasonlította össze a 95/18/EK irányelv 9. cikkében előírt rendelkezés megvalósításában. A tanulmány megállapította, hogy jelentős különbség van az egyes országokban alkalmazott szabályozások között (eltérően értelmezik a megfelelő kárfedezet mértékét, az előírt fedezet által lefedett károkat, nem minden országban kötnek ki minimális összeget). A minimálisan előírt kárfedezeti összegek között jelentős szórás van (legalacsonyabb 430 ezer EUR, legmagasabb 223 millió EUR). Az egyes országokban csak néhány biztosító társaság kínál a vasúti társaságok felé a kárfedezeti kötelezettség teljesítéséhez szükséges biztosítási termékeket, ezért a biztosítók közötti verseny meglehetősen korlátozott. Az egyes vasúti közlekedési tevékenységekre (pl.: árutovábbítás és személyszállítás) egyes országokban azonos, más országokban eltérő kárfedezeti összeget állapítanak meg. A tanulmány megállapítása szerint egyes esetekben (pl.: nagysebességű vasutak) indokolt lehet a megkülönböztetés, de a vasúti közlekedésben meglévő baleseti kockázat alapvetően független a vasúti közlekedési tevékenység típusától, továbbá a vasúti baleseti kockázatot jelentősen meghatározza az egyes vasúti társaságok működéséhez kapcsolódó egyedi kockázat. 8

9 III. Vagyoni biztosítékok A 95/18/EK tanácsi irányelv 9. cikke a biztosítás mellett megengedi egyéb eszközök alkalmazását is a balesetekben okozott károk megtérítésére való alkalmasság eléréséhez. Tekintettel arra, hogy a magyarországi pályahálózatot működtető és a pályahálózatot igénybe vevő vasúti társaságok száma valószínűsíthetően középtávon sem növekedik nagymértékben, ezért a biztosító társaságok számára ez a piaci szegmens marginálisnak tekinthető. A biztosító társaságok között emiatt jelentős verseny nem fog kialakulni, tehát amennyiben a biztosítás lenne az egyetlen megengedett vagyoni biztosíték (hasonlóan pl.: a légiközlekedéshez a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet), akkor a vasúti társaságoknak relatíve magasabb biztosítási díjakat kellene fizetniük. A biztosítást helyettesítő, egyéb vagyoni biztosítékok megengedésével a vasúti társaságok számára alacsonyabb költséggel érhető el a szükséges kárfedezeti képesség. Az utazásszervező és közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet a biztosítás mellett lehetővé teszi még a bankgaranciát és a pénzbeli letétet. A rendelet tervezetben 4-féle vagyoni biztosíték szerepel: biztosítás, bankgarancia, pénzbeli letét és ingatlanfedezet. A fedezeti összeghatár a 4 vagyoni biztosíték típussal külön-külön, illetve együttesen is teljesíthető. Az ingatlan becsült forgalmi értékének csak 75%-áig számítható be fedezetként tekintettel arra, hogy rövid idő alatt valószínűsíthetően csak a piaci ár alatt értékesíthető. A pénzbeli letét és az ingatlan egy esetleges felszámolási eljárás során az okozott károk megtérítésére nem használható fel, ezért csak a rendelet hatályba lépésétől számított 3 éves átmeneti időszakban a biztosítási piacon megfelelő termékek kialakulásáig megengedett vagyoni biztosíték típusok. IV. Fedezeti összeghatárok Az egyes vasúti társaságokra vonatkozó fedezeti összeghatárok megállapításánál alkalmazott szempontok: egyszerű és könnyen ellenőrizhető szabályozás; ne korlátozza jelentős mértékben az új piaci szereplők megjelenését, valamint ne okozzon aránytalanul nagy terhet a már piacon lévő szereplőknek; ne a rendkívül ritkán bekövetkező, nagy kárral járó balesetekhez igazodva kerüljön meghatározásra a fedezeti összeg mértéke; arányos a vasúti társaságok tevékenységének volumenével; az alacsony volumenű társaságok is jelentős károkat okozhatnak, ezért szükséges minimum összeg meghatározása; a nagyobb volumenű tevékenységet végző társaságok nagyobb valószínűséggel képesek az esetleges károkozásból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére, ezért tevékenységenként, illetve társaságonként maximális fedezetmérték meghatározása célszerű; minden vasúti társaság rendelkezzen kárfedezettel; figyelembe veszi a vasúti társaság által végzett tevékenység jellemzőiből eredő potenciális károkozás mértékét (pl.: nyílt hozzáférésű vasúti 9

10 pályahálózaton magasabb, saját célú vasúti pályahálózaton pedig alacsonyabb). A vasúti igazgatási szervként a 275/2006. (XII. 23.) Korm. rendelettel kijelölt Magyar Vasúti Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) számára az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságok által fizetett, illetve integrált vasúti társaságok esetén belső elszámolt hálózat-hozzáférési díj a felügyeleti díj számításának alapja (Vtv ának (2) bekezdése). A nyílt hozzáférésű pályahálózatot működtető vagy azt igénybe vevő országos, térségi vagy elővárosi működési engedéllyel rendelkező társaságok tevékenységének volumenét a fizetett/kapott hálózat-hozzáférési díj jól tükrözi. A vontatási szolgáltatást végző vasúti társaságoknál tekintettel arra, hogy a hálózat-hozzáférési díjakat nem ők fizetik a fedezeti összeg meghatározásának alapja a vontatási tevékenységből származó nettó árbevétel. A kizárólag nem nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózaton végzett vasúti közlekedési tevékenység, valamint saját célú működési engedély esetén fix, a tevékenység volumenétől nem függő kárfedezeti összeghatár kerül megállapításra tekintettel arra, hogy a más számára okozható károk nagysága korlátozott. Helyi vasúti közszolgáltatást végző vasúti társaság esetén a hatósági férőhellyel számított férőhely-kilométer (a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásának igénylésénél használt kategória 10/2006. (II. 28.) GKM-BM együttes rendelet) alapján határozható meg a tevékenység volumene. A helyi, nem vasúti közszolgáltatást végző vasúti társaság esetén fix fedezeti összeg kerül megállapításra. A vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló 45/2006. (VI. 11.) GKM rendelet egyes rendelkezéseit a Korm. rendelettel összhangban módosítani szükséges, a 45/2006. (VI. 11.) GKM rendelet módosítását az előterjesztés 3. sz. melléklete tartalmazza. V. Javaslat Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, június dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter 10

11 2. melléklet Közösségi jogi aktus/community Act: 1 A Tanács június 19-i 95/18/EK irányelve a vasúttársaságok engedélyezéséről módosította a 2001/13/EK és a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv Magyar Jogszabály(ok)/Hungarian National Implementing Measure(s): 2 A vasúti társaságok baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló Korm. rendelet EK/EU-RENDELKEZÉSEK EC/EU PROVISIONS * 9. cikk 3. ÁTÜLTETŐ RENDELKEZÉSEK IMPLEMENTING PROVISIONS ** MEGJEGYZÉSEK NOTES *** 1 A közösségi /uniós jogi aktus teljes címe. 2 Az átültetést megvalósító magyar jogszabályok teljes címe felsorolásszerűen. (Ha az átültető jogszabály valamely más jogszabály módosításával valósítja meg az átültetést, úgy fel kell sorolni a módosuló magyar jogszabály(oka)t is.) * Elegendő a cikkek, bekezdések, albekezdések, pontok stb. megjelölésének megadása, a rendelkezés szövege nélkül. Az érdemi, átültetést igénylő rendelkezéseket a legkisebb egység szerinti tagolásban kell feltüntetni. ** Elegendő a -ok, bekezdések, albekezdések, pontok stb. megjelölésének megadása, a rendelkezés szövege nélkül. Az érdemi, átültetést megvalósító rendelkezéseket a legkisebb egység szerinti tagolásban kell feltüntetni. (Ha az átültető jogszabály az átültetést valamely más jogszabály módosításával valósítja meg, úgy a módosuló magyar jogszabályhelyeket és az átültető jogszabály vonatkozó rendelkezését is fel kell tüntetni [pl. Ptk d) pont (2002. évi XXXVI. tv. 8. ) ]!). *** Az átültetést megvalósító rendelkezéseket magyarázó, illetve az érintett EK/EU-rendelkezés jellegére, jogi megítélésére, az átültetési kötelezettség hiányára (pl. célmeghatározás, opcionális rendelkezés, az európai intézményeket kötelező rendelkezés) vonatkozó megjegyzések.

12 3. melléklet A gazdasági és közlekedési miniszter.../2007. (...) GKM rendelete a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet módosításáról A vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 88. -a (2) bekezdésének 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján valamint a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának e) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. (1) A vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 5. -ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [5. Az a vasúti társaság, amely kizárólag a Vtv ának (1) bekezdése szerinti tevékenységet végez, eleget tesz az üzleti jó hírnév, a pénzügyi teljesítőképesség, a szakmai alkalmasság és a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasság követelményeinek, amennyiben] e) a Hivatal részére hitelt érdemlően igazolja a 4. -ban foglalt követelmények teljesítését, valamint a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére vonatkozó alkalmasságot a külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően. (2) A Rendelet 6. -a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(2) Az a vasúti társaság, amely kizárólag sífelvonó üzemeltetését végzi, eleget tesz a jó hírnév, a pénzügyi teljesítőképesség, a szakmai alkalmasság és a felelősségvállalás követelményeinek, amennyiben] e) a Hivatal részére hitelt érdemlően igazolja a 4. -ban foglalt követelmények teljesítését, valamint a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére vonatkozó alkalmasságot a külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően. (3) A Rendelet 9. -ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [(2) A kérelemhez mellékelni kell:] d) a vasúti társaság felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasság külön jogszabály szerinti igazolását. (4) A Rendelet 17. -a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

13 (8) Ha a társaság a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítése érdekében ingatlanfedezetet biztosít, az ingatlanfedezet forgalmi értékét évente, a (3) bekezdés szerinti írásbeli beszámoló benyújtásával egyidejűleg külön jogszabályban meghatározott módon igazolni köteles. (5) A Rendelet 18. -a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre módosul: (2) A 17. (8) bekezdése január 1-jén hatályát veszti. 2. Ez a rendelet január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő működési engedély kiadása iránti eljárásokban is alkalmazni kell. 13