Vartman György okl. mérnök őrnagy

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Vartman György okl. mérnök őrnagy A Magyar Honvédség tiszthelyettes szakképzés átalakításának megalapozása a minőségi követelmények és a hazai polgári szakképzés korszerűsítésének tükrében című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai - 2007 -

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Vartman György okl. mérnök őrnagy A Magyar Honvédség tiszthelyettes szakképzés átalakításának megalapozása a minőségi követelmények és a hazai polgári szakképzés korszerűsítésének tükrében Doktori (PhD) értekezés SZERZŐI ISMERTETŐJE Témavezető: Prof. Dr. Turcsányi Károly nyá. ezredes, CSc BUDAPEST - 2007 -

A tudományos probléma megfogalmazása A magyar szakképzési rendszer átalakítása és az új munkaerő-piaci igényekhez történő megfeleltetése elengedhetetlen szükségszerűség. Egyre magasabb színvonalon kell biztosítani a munkáltatók igényeinek és a korszerű technikai követelményeknek megfelelő magasan kvalifikált képzett szakembereket, akik képesek Magyarországra vonzani a külföldi befektetőket és ezzel megteremteni a magyar gazdaság fejlődésének biztos alapját. Ezen szükségszerűség felismerésének eredményeként jöttek létre és ezt a célt szolgálják a különböző szakképzést fejlesztő programok, mint a Szakiskolai Fejlesztési Program (továbbiakban: SZFP) és a Nemzeti Fejlesztési Terv (továbbiakban: NFT) részeként szereplő Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (továbbiakban: HEFOP) alprogramjainak keretében megindított fejlesztési folyamatok. Ezek a programok európai uniós pénzek felhasználásával nagy részben már megindultak és éreztetik hatásukat a magyar szakképzésben. A fejlesztés első lépcsője 2003-tól az SZFP-1-gyel és 2004-2006 között az NFT-1 HEFOP programmal már megkezdődött. Az elért eredmények alkalmazása, szakképzésbe történő beillesztése folyamatos, és a 2007-2013 közötti második NFT szakaszában folytatódik. Kutatásom megkezdésekor már megtörtént a Térségi Integrált Szakképző Központok (továbbiakban: TISZK) felállítása, és megjelent az új Országos Képzési Jegyzék, amely már a moduláris szakképzési szerkezetnek megfelelően készült el, így biztosítva a nagyobb átjárhatóságot és az újabb szakképesítés megszerzésének könnyebb lehetőségét. Értekezésemben a magyar szakképzés fejlesztési folyamatába bekapcsolódott katonai szakképzés átalakításának bemutatására és fejlesztési irányainak elemzésére törekszem. A kutatás jellege, tárgya: A kutatás elfogadja a magyar szakképzés európai trendnek megfelelő átalakítási folyamatának szükségességét, azok szakmai alapjára építve mutatja be a polgári és katonaoktatók véleménye alapján a hazánkban jelenleg is zajló szakképzési programok és fejlesztések fogadtatását, rámutat azok erényeire, hiányosságaira. A kutatás a polgári és katonaoktatók véleményének kikérésével és elemzésével nemcsak a fejlesztési folyamatok elfogadottságát mutatja be, hanem lehetőséget biztosít a két képzési terület összehasonlítására. Az elemzések elvégzésével, a hiányosságok és eredmények feltárásával bizonyíthatóvá válik a katonai szakképzésnek a polgári szakképzés átalakítása keretében történő végrehajtásának szükségessége, valamint olyan téziseket, ajánlásokat fogalmazhatok meg, amelyek hosszú távon javíthatják a katonai szakképzés irányítási rendszerét és minőségi működését. A kutatás mindezeket figyelembe véve kiterjed a magyar közoktatásrendszer és szakképzési szerkezet vizsgálatára, a szakképzés irányítási rendszerének és az európai trendnek megfelelő szakképzés átalakítási folyamatainak bemutatására, valamint a Magyar Honvédségben (továbbiakban: MH) szereplő katonai szakképesítések átalakításának ismertetésével és a kérdőíves kutatás elemzésével az MH katonai szakképzéséhez illeszkedő fejlesztési lehetőségek hatékony vizsgálatára. A kutatómunka és a kérdőíves kutatáselemzés eredményeinek vizsgálata 2007. április 1-jén zárult. - 2 -

Kutatási célok 1. Vizsgálni a magyar közoktatási és szakképzési szerkezet felépítését, és ezen belül az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola (továbbiakban: MH KPTSZI) tevékenységét. Meghatározni a Honvédelmi Minisztérium (továbbiakban: HM) szakmai felügyelete alá tartozó szakképesítések elhelyezkedését és szerepét a szakképzési rendszerben. 2. A katonai szakképesítések HEFOP 3.2.1 Új szakképzési szerkezet alprogram keretében történő átalakítási folyamatának leírásával feltárni, rendszerezni a programban részt vevő szakemberek és szervezetek szerepét, valamint javaslatot tenni, hogy a szerzett tapasztalatok alapján a jövőben hogyan lehetne a HM-szakképzés irányításába fokozottabban bevonni a Kamarai Jogkört Gyakorló (továbbiakban: KJGY) szervezeteket. 3. Az oktatást érintő fejlesztési programok ismertetésével és a kérdőíves kutatás elvégzésével feltárni a polgári és katonai szakképzés problémái között rejlő párhuzamosságokat és ellentéteket, az oktatók és igazgatók véleményére alapozva megállapítani, hogy léteznek-e lényeges eltérések a két képzési terület között, és ennek megfelelően alátámasztani, hogy a katonai szakképesítések fejlesztése a polgári szakképesítések fejlesztési rendszerén belül vagy azon kívül oldható meg. 4. A polgári és katonaoktatók véleményének vizsgálatával feltárni a két képzési terület rendszerében rejlő azonos és eltérő problémákat úgy, hogy javaslatokat tehessek a polgári és katonai szakképzés oktatási körülményeinek lehetséges fejlesztési irányaira. 5. Vizsgálni, hogy a katonai szakképesítések fejlesztéséhez szükséges anyagi, szakmai és szellemi kapacitás csak a polgári szakképesítések fejlesztési rendszeréhez kapcsolódva valósítható-e meg, és szükséges-e a HM-szakképesítések Országos Képzési Jegyzékben (továbbiakban: OKJ) történő szerepeltetése. Kutatási módszerek A kutatás szakszerű elvégzésének érdekében folyamatosan fejlesztettem a szakképzéssel kapcsolatos ismereteimet, részt vettem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Közoktatási vezető képzésén, ahol az iskola vezetésével kapcsolatos alapvető ismereteket sajátítottam el. A kitűzött célok elérése érdekében több szakképzést irányító szervezet munkájában vettem részt, szereztem tapasztalatot és az alábbi kutatási módszereket alkalmaztam. Az oktatást érintő hazai fejlesztési programok bemutatásával, tanulmányok cikkek elemzésével feltártam és feldolgoztam a szakképzés fejlesztésének főbb irányvonalait és a kérdőíves kutatás kérdőívének kidolgozásával a polgári és katonai szakképzést egyaránt érintő érzékeny területeket vizsgáltam. A HM-szakképesítések átalakításának bemutatásával és az országos kérdőíves kutatás eredményeinek, valamint a kérdésekhez tartozó szakmai és jogszabályi környezetnek az elemzésével, megfelelő alapot teremtettem a tudományos eredmények és ajánlások széleskörű szakmai megalapozásához. A kérdőíves kutatás során a polgári és katonai szakképzési intézményekből érkezett oktatói és igazgatói vélemények összehasonlításával feltártam a két oktatási terület problémáinak eltéréseit és azonosságait. Az oktató tanárok, igazgatók véleményének kiértékelése során szerzett tapasztalatokat hasznosítottam a kutatás eredményeinek meghatározása során. A HM-szakképesítések átalakításának koordinálását végző szakemberként több alkalommal vettem részt a Nemzeti Szakképzési Intézet (továbbiakban. NSZI) által szervezett, a szakképzés átalakításával kapcsolatos konferenciákon, és az ott szerzett tapasztalatokat felhasználtam a kutató munkám során. - 3 -

Tagja voltam a HEFOP 3.2.1 Új szakképzési szerkezet alprogram során, az MH-szakképzéséhez tartozó szakmai programok megújítási folyamatában a program koordinálását végző 30 Tagú Tanácsadó testületnek, így alkalmam volt a folyamat elméleti alapjainak a megismerésére, mely ismereteket alkalmaztam a kérdőíves kutatás eredményeként beérkezett válaszok elemzése során. A tisztséget a honvédelmi miniszter úrtól kapott megbízás alapján 2006. augusztusától a program befejezéséig, 2007. március 31-ig láttam el. A HM képviseletét 2006. októberétől láttam el az oktatási miniszter tanácsadó testületében az Országos Szakképzési Tanácsban (továbbiakban: OSZT) egészen annak átalakulásáig (2007 februárig), amikor is a testületet feloszlatták, és feladatát a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács vette át, új HM-képviselővel. A tanács munkájában szerzett tapasztalatokat jelentős mértékben tudtam hasznosítani a kérdőíves kutatás területeinek meghatározása és az azokban szereplő kérdések megfogalmazása során. A Szakiskolai Fejlesztési Program B komponense keretében 2005. 09. 25. - 10. 02. között, mint felkért csoportvezető finnországi tanulmányúton vettem részt, melynek célja a finn szakképzési rendszer vizsgálata volt. Az itt szerzett tapasztalatok birtokában, megfelelő ismeretekkel rendelkeztem, hogy a kérdőívekre érkezett válaszok alapján a hazai polgári és katonai szakképzés oktatási körülményeit egy fejlettebb szakképzéssel bíró ország feltételeivel összehasonlítsam, és az értekezésem eredményeként megalapozott téziseket és ajánlásokat fogalmazzak meg. Az elvégzett kutatás rövid ismertetése fejezetenként Az értekezés öt fejezetből áll, 43 saját szerkesztésű ábrát, és 25 mellékletet tartalmaz, melyek segítséget nyújtanak az egyes fejezetekben megfogalmazottak megértéséhez. Az első fejezetben a szakképzés szerkezetének bemutatását a közoktatási szerkezettel egybekötve valósítottam meg, ugyanis a kettő egyértelműen nem választható szét, egymással szoros kapcsolatban állnak. Ezen belül ismertettem az értekezés vizsgálati tárgyát képező HM-szakképesítések elhelyezkedését, és leírtam az OKJ-ben szereplő szakképesítéseinket. A szakképzés irányításának bemutatásakor ismertettem a döntés-előkészítés folyamatát, valamint az OSZT döntés-előkészítésben játszott szerepét. A második fejezetben a hazai szakképzést fejlesztését célul kitűző programok bemutatását végezetem el. Rövid bevezető után ismertettem az értekezés vizsgálatának alapját képező HEFOP 3.2.1 Új szakképzési szerkezet alprogram felépítését és elhelyezkedését a HEFOP, az NFT I., és SZFP rendszerében. A harmadik fejezetben a hazai fejlesztési programok részeként szereplő HEFOP 3.2.1 Új szakképzési szerkezet alprogram keretében, a katonai szakképzés átalakítása folyamatának bemutatását végeztem el. Kiemeltem a HM-szakképesítések átalakításában résztvett szervezetek, szakértők szerepét valamint feltártam a program azon jellemzőit, amelyek a későbbiekben több tézis megfogalmazásának alapjául szolgáltak. A negyedik fejezet a kérdőíves kutatás leírását és a visszaérkezett válaszok elemzését foglalja magába. A vizsgálatot a polgári és katonai területen egyaránt elvégzett kutatással egybekötve, igazgatói és tanári kérdőívek alkalmazásával oldottam meg, mely a beérkezett tanári és igazgatói válaszok elemzésével lehetőséget biztosított a vélemények összehasonlítására. A kérdőív több kérdéscsoportjával az oktatást érintő külső hatásokról (pl. gyereklétszám csökkenés stb.); a jelenlegi oktatási körülmények állapotáról; az iskolák szakképzés átalakításában játszott szerepéről; az igazgatók és tanárok véleménye szerint a reformok eredményeként várható hatásokról, változásokról; a szakképzés átalakításának kommunikációjáról; az iskolák saját tevékenységének megítéléséről; illetve a kamarák szerepének az iskolák szempontjából történő megítéléséről kaptam képet. A kérdőíves kutatás - 4 -

eredményeinek értelmezéséből egyértelműen megállapítható: Nincs lényeges különbség a polgári és a katonai szakképzés problémái között., mely megállapítás alátámasztja az előző fejezetben az átalakítási folyamat bemutatása során megfogalmazódott téziseimet. Az ötödik fejezetben a kutatómunka összegzését, téziseim és ajánlásaim megfogalmazását végeztem el. Összegzett következtetések A HEFOP 3.2.1 Új szakképzési szerkezet alprogram keretében elvégzett katonai szakképzés programjai átalakításának ismertetéséből látható, hogy a HM önállóan, ilyen nagyívű feladat végrehajtására sem szakmai háttere, sem anyagi háttere miatt nem lett volna képes. Az OKJ-s szakképesítések részeként azonban minden ilyen jellegű fejlesztési folyamatnak élvezhetjük az előnyét. A fejlesztési folyamat nem áll meg, folytatódni fog az NFT II. programban, építve az eddig elért eredményekre. A jegyzék részeként működtetve képzéseinket, egyszerre valósulhat meg a szakmai és vizsgakövetelményeink rendeletben történő megjelentetése során a polgári, és azok tartalommal történő megtöltésekor a KJGY-k programkidolgozásba való bevonásával a katonai, szakmai kontroll. Jó példa volt erre ez a fejlesztési program, és felhívja a figyelmet az átszervezések során súlyos veszteségeket elszenvedett KJGY-hálózat újbóli átgondolására. Nemcsak szakemberek távoztak a rendszerből, hanem komplett szervezetek szűntek meg, melyek pótlása jelenleg csak áthidaló megoldásokkal megoldott. A szervezői feladatokat nagyban hátráltatta, hogy a program során a HM átalakításának következményeként a koordinálási feladatok is, jogutódlások eredményeként három szervezet közreműködésével valósulhattak meg. Az új OKJ adatainak elemzésével bizonyítottá vált, hogy a felnőttképzés egyre nagyobb teret fog kapni a szakképzésben. A közeljövőben az MH KPTSZI esetében is meg kell tenni a felnőttképzés irányába a szükséges lépéseket, hiszen a Honvéd zászlós szakképesítés csak felnőttképzés keretében lesz oktatható. A kérdőíves kutatás alapját 44+3 igazgatói és 42+10 tanári kérdőív képezte, melyeket szakiskolából, szakközépiskolából, vagy éppen mindkét képzési formát folytató intézményekből küldtek meg. Úgy gondolom, a kérdőívek száma, összetétele és országos lefedettsége valamint az oktatók kellő pedagógiai tapasztalata megfelelő szakmai alapot szolgáltattak a kutatási feladat elvégzéséhez, és ezek alapján országosnak és reprezentatívnak tekinthetjük az elkészült elemzést. A vizsgált területek közül a polgári iskolák kiemelkedően veszélyes tendenciának tartották a gyereklétszám tartós és drasztikus csökkenését. Ez a folyamat jelenleg inkább csak a szakiskolákat veszélyezteti, a szakközépiskolákat és a gimnáziumokat még kevésbé, mert egyre több gyermek szeretne érettségi vizsgát tenni és később a felsőoktatásban tovább tanulni. A katonai szakképzés területén a kérdés nem meghatározó, mert a nappali rendszerű OKJ-ben szereplő képzések száma az iskola életében nem jelentős. A felvételi létszámokat a HM beiskolázási tervében a mindenkori igényeknek és anyagi lehetőségeknek megfelelően állapítják meg, tehát elsősorban nem a gyereklétszám, hanem az MH-állományának folyamatos csökkenése jelenthet veszélyt az iskola életében. A megkérdezett iskolák nagyobbik része (több mint fele) a katonai iskolával együtt, nemcsak támogatja, hanem aktívan képviselteti is magát a szakképzés átalakításában. A modulrendszerű szakképzés kialakításával láthatóan növekszik annak rugalmassága és az átjárhatósága, bár ez utóbbi hirtelen növekedésével nem számolnak a megkérdezettek. Az átalakításban részvételt nem vállalók esetében a tájékoztatás fontos szerepet játszik, amely nélkülözhetetlen a meggyőzés szempontjából. Ezen a területen szükséges fejleszteni, bár a katonai iskolában sokkal jobb a helyzet (79% a részvétel aránya) és ez alátámasztja annak a - 5 -

törekvésnek a helyességét, melyet a mindenkori szakmai elöljárói jogokat gyakorló főosztály 1 és annak munkatársai képviselnek a szakmai programok kidolgozása során. Akadtak bírálatok is a reformmal kapcsolatban, de azok nem az átalakítás szükségességét, hanem az eredmények bevezetésének módját és az előkészítésre jutó idő rövidségét emelték ki problémaként. Ezek a bíráltok főképp a TISZK-ek részéről fogalmazódtak meg, hiszen az 5. gépészet és 17. kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban már a 2006/07-es tanévtől indítaniuk kellett a képzéseket. A vezetők és tanárok mindkét képzési rendszerben igénylik az új modulrendszerű oktatásra történő felkészítéseket, azonban sajnálatos módon a felmérés idejéig a polgári iskolákból csak a megkérdezettek alig több mint a felének volt alkalma valamilyen tanfolyamon részt venni. Az MH KPTSZI esetében ez az arány jóval kedvezőbb 80% volt. A látókör bővítésének és a tapasztalatszerzésnek egy másik lehetősége a külföldi tanulmányutakon való részvétel, melyre szintén nagy igény mutatkozik. A megkérdezett iskolák esetében lesújtó eredményeket lehetett tapasztalni, az igazgatói válaszok esetében 45%, míg a tanárok esetében 62% volt a nem résztvettek aránya, ezen a területen mindenképpen fejleszteni kell a lehetőségeket. Nem véletlen, hogy a külső projektek vállalásával és a feladatok tanulókkal történő megvalósításával, vagy gyakorlati képzésbe a vállalkozások bevonásával kapcsolatban is elsősorban elutasítóak a kollégák, és a fejlettebb országok példáival ellentétben csak kisebb részfeladatok elvégzésében tudják elképzelni a tanulók bevonását az életszerű, valós feladatok megvalósításába. Hasonló a helyzet a vállalkozások szerepeltetésével a gyakorlati képzésben. A katonai szakképzés területén a tanulmányutak helyzete tekinthető a legtragikusabbnak, mert az oktatóink közül, a kérdőívekre beérkezett válaszok alapján az elmúlt időszakban senki nem járt külföldön. Az iskola az utóbbi három évben több átalakítást élt meg és több HM-főosztály is gyakorolta a szakmai elöljárói jogokat. Szomorú, hogy sem a HM Oktatási- és Tudományszervező Főosztályon, sem a HM Humánpolitikai Főosztályon nem voltak ilyen irányú kezdeményezések, és csak az utóbbi időben a Kétoldalú Nemzetközi Együttműködés Tervek keretében, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel (továbbiakban: NSZFI) együttműködve jelentek meg ilyen jellegű törekvések a HM Személyzeti Főosztály irányításával. A polgári iskolák esetében elfogadhatónak mondható az eredmény, de a katonai szakképzésben nem beszélhetünk külföldi testvériskolai kapcsolatokról, mert sajnálatos módon nincsen ilyen. Azonban a polgári iskolák esetében is felhívja figyelmet a pedagógusok nyelvképzése fejlesztésének szükségszerűségére, hiszen a kapcsolatok nagyobbik része a nyelvi kommunikációs problémákat nem jelentő környező országokból (Románia és Szlovákia) tevődik ki. A katonai szakképzés területén a kérdés fontosságát mutatja az is, hogy sem polgári és sem katonai külföldi oktatási intézménnyel nincs kapcsolata az iskolánknak, ilyen együttműködések nélkül azonban elképzelhetetlen az oktatók és a katonadiákok csereképzés alapjainak lerakása, amire a nemzetközi katonai műveletekből adódóan nagy szükség lenne. A polgári iskolák estében fontos a lemorzsolódás csökkentése, ami a szakiskolákban jelenti a legnagyobb veszélyt, mert a közismereti tantárgyak területén amúgy sem sikeres gyerekeknek további két évig kell tanulniuk az ilyen jellegű tantárgyakat, és ez az iskola elhagyását eredményezheti. Később ennek eredményeként végzettség nélkül könnyen a társadalom perifériájára szorulhatnak munkanélküliként, ezért fontos az iskolában tartásuk és a tanulási sikerek érdekében a manuális kézügyességükre alapozva a szakmai képzés területén biztosítani nekik az alkotás örömét. Ezt a szakképzés 9. és 10. évfolyamának 1 Szakmai elöljáró: A katonai szakképzés felmérésének időpontjában a HM Személyzeti Főosztály. - 6 -

szerkezeti átalakításával érhetjük el, melyet a kamarák támogatnak, és a kérdőív alapján a megkérdezett polgári pedagógusok kétharmada is egyetért ezzel a véleménnyel. Az oktatási körülményeket a katonai iskola 40%-ával szemben a polgári iskolák 77%-a legalább jónak ítélte meg a technikai feltételek oldaláról. A gyakorlati képzés csoportlétszámával nincsenek nagyobb bajok, hiszen alig volt magasabb a jelenlegi átlaglétszám, az iskolák részéről kívánatosnak megítélttől. A technikai feltételek területén elért eredmény főleg a katonai szakképzésben nem tölthet el büszkeséggel bennünket, éppen ezért folytatni kell a gyakorlati képzés körülményeit javító eszközbeszerzéseket, polgári iskolák esetében növelni kell a pályázatokat, de azokat a jövőben az eszközök rendkívül magas üzemeltetési és karbantartási költségei miatt ki kell egészíteni fenntartási pályázatokkal. Sajnálatos módon, mindkét képzési rendszerben több esetben tapasztaltam, hogy nem válaszolták meg a kérdést, vagy a lehetséges feleletek közül a Nem tudom választ jelölték meg. Ez egyrészről a szakképzés átalakítása tájékoztatási rendszerének nem megfelelő működésére, másrészről az igazgatók és tanárok alacsony aktivitására vezethető vissza. Leginkább a támogatási rendszer változtatási lehetőségénél és a vizsgacentrumok létrehozásával kapcsolatos kérdéseknél tapasztaltam ezt a jelenséget, amikor a munkaerő-piacon történő elhelyezkedést figyelembe vevő finanszírozással és a megkérdezetteket erősen megosztó vizsgáztatás centralizálásával kapcsolatos kérdéseket tettem fel. A TISZK-ek létrehozásának szükségességével kapcsolatban is erősen megosztott volt a megkérdezettek véleménye. A polgári iskolák majdnem egyharmada ellenezte, egy másik harmada támogatta, a többi vagy nem válaszolta meg a kérdést, vagy már az előzőekben említett Nem tudom választ jelölte meg. Az iskolai önállóság szempontjából nem tartják veszélyesnek a létrejöttüket, bár ezt a kérdést a TISZK igazgatók pesszimistábban ítélték meg. A katonai iskola esetében érdekes, hogy magas bizonytalanság mellett valamivel magasabb támogatottságot élvezett a kérdés. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tevékenysége példaértékűnek tekinthető a gondozásába vett szakképesítések tekintetében, éppen ezért túlzónak is gondolhatták volna a működését, de a megadott skálán a megkérdezett iskolák a katonai iskolához hasonlóan közepes szintnél alig erősebbnek ítélték meg a kamarák szakképzés átalakításában játszott szerepét. Ez megfelelő szintű szerepvállalásnak tekinthető. A katonai szakképesítések esetében a honvédelmi miniszter (a polgári élethez hasonlóan) KJGY-hálózatot működtet, akik a sajátos képzési rendszerre való tekintettel kulcsfontosságú szerepet játszanak a katonai szakképzés szervezésében. A működésüket nagymértékben hátráltatta a HM és az MH átszervezése, ezért a jövőben rendkívül fontos feladat a feladatkörök átgondolása és az új szervezeteknek megfelelően új KJGY-k megnevezése. A tanárok és az igazgatók véleménye várakozásommal ellentétben nem mutatott szignifikáns eltérést a kérdőívek elemzése és feldolgozása során, ezért ennek a kiemelését az összefoglalás során nem tartottam fontosnak. A kisebb eltérések a kérdések elemzésében találhatók meg és követhetők nyomon. - 7 -

Új tudományos eredmények A kutatási feladat eredményeként, a feladat irányításában és végrehajtásában szerzett tapasztalataim alapján a HM-szakképesítések és a szakképzés fejlesztésére vonatkozó téziseim az alábbiak: 1. A szakképzési reform tekintetében elsőként végeztem összehasonlító elemzést és értékelést a polgári és katonai szakképzés terültén, feltártam a két szakképzés problémáinak azonosságait és különbözőségeit. 2. Elkészítettem azt a folyamatleírást, amelynek eredményeként megtörtént a HM-szakképesítések programjainak kompetencia alapú, követelményeknek megfelelő, modulrendszerű kidolgozása. 3. A polgári és HM-szakképesítések átalakításának bemutatásával, és a kutatási feladat eredményeinek elemzésével bizonyítottam, hogy nincs lényeges különbség a HM és polgári szakképzés problémái között, ezért a megfelelő szakmai és anyagi háttér biztosításának érdekében a katonai szakképesítések OKJ-ben szerepeltetése mellett, a polgári szakképzési reformban kell folytatni a HM-szakképesítések korszerűsítését. Így biztosítható az NFT II. programjain belül, a finanszírozható folyamatos fejlesztés, és egyszerre valósulhat meg a HM-szakképesítések polgári és katonai szakmai kontrollja. 4. A katonai szakképesítések új OKJ-ben szereplő adatainak elemzésével alátámasztottam, hogy a jövőben az MH igényeinek megfelelően elkerülhetetlen feladat az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola, mint az egyetlen katonai szakképzéssel és vizsgáztatással megbízott intézmény alkalmassá tétele a felnőttképzési oktatásra. 5. A HM-szakképesítések fejlesztési programon belüli átalakításának összefoglalása során, a KJGY-szakértők folyamatban játszott szerepének bemutatásával bizonyítottam, hogy újra kell gondolni a Magyar Honvédségben a KJGY-rendszer szerepét, be kell vonni őket az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola irányításának segítésére létrehozandó Szakmai Tanácsadó Testületbe. 6. Igazoltam annak stratégiai jelentőségét, hogy egy fenntartói minőségirányítási program keretében, a szakképesítésért felelős miniszter jóváhagyásával hosszú távú fejlesztési folyamatok elindítása szükséges. Ennek egyszerre kell céloznia a polgári élet által is elismert katonai szakképzés fenntartását, valamint a képzés személyi (nyelvképzés, továbbképzés) és tárgyi feltételeinek (gyakorlati oktatás körülményei, bázisfejlesztés, informatikai eszközök) fejlesztését. A kutatási eredmények gyakorlati használhatósága Az 1/2006. (II. 17.) az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló OM rendelet Záró rendelkezések 6. (6) bekezdése értelmében: 2008. december 31-ét követően a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet (régi OKJ) rendelkezései szerinti szakképzés már nem indítható.. Éppen ezért, az iskolarendszerű képzéseink esetében 2008. szeptemberétől biztosítanunk kell az MH KPTSZI-n az új modulrendszerű képzések megkezdésének feltételeit. Ezen folyamat előkészítését 2008 tavaszától meg kell kezdenünk, mely átalakítás során téziseim nagyban segíthetik, egy hatékonyabban működtethető katonai iskola kialakítását. - 8 -

Ajánlások A PhD értekezésemben megfogalmazottak alapján javaslom: A reform nagy feladatot ró a mindenkori kormányzatra. Továbbra is biztosítani kell a munkaerő-piaci igényeknek, korszerű szakképzésnek megfelelő jogszabályi háttér kialakítását, valamint a minisztériumok munkáját segítő társadalmi szervezetek (munkaadók, munkavállalók, szakszervezetek, kamarák ) képviseletét, és a szakmai tanácsadó testületek működését. A törvényeknek megfelelően, rendeleti szinten is el kell végezni a módosításokat, melyek egyszerre rónak feladatot a szakképesítésekért felelős miniszterekre (HM) a szakmai és vizsgakövetelmények kiadása esetében és az oktatási miniszterre az iskolák működésével (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet), vagy a szociális és munkaügyi miniszterre a vizsgáztatással (26/2001. (VII. 27) OM rendelet; 34/2003. (XII. 21.) OM rendelet) kapcsolatos jogi szabályozások területén. Kormányzati oldalról a HM-tárca részvételével tovább kell folytatni az Európai Uniós források felhasználásával már megkezdett (NFT; HEFOP) programokat, és azok eddig elért eredményeit a 2007-2013-ig terjedő időszakban ki kell terjeszteni a szakképzés összes intézményére. Általánossá kell tenni a piaci körülményeknek megfelelő, élethosszig tartó tanulás és a rugalmas modulrendszerű szakképzés működésének rendjét. Kormányzati oldalról és a HM tárcán belül is, biztosítani kell minden lehetőséget az elektronikus és írott médián keresztül, hogy az igazgatók a lehető legfrissebb információk birtokában végezhessék munkájukat. Növelni kell az iskolai oktatók szakmai és módszertani felkészítéseinek és a külföldi tanulmányútjainak számát, ezzel is biztosítva ismereteik bővítésének lehetőségét. Tárca szinten együttműködve a kormányzattal, az oktatók igényeinek megfelelően biztosítani kell az új modulrendszerű szakképzés bevezetésére irányuló felkészítéseket, mely felkészítéseken szerepeltetni kell tanárainkat, és (az 1993. évi LXXVI. a szakképzésről szóló törvény 5. (2) bekezdés f) pontja értelmében) ki kell alakítani a HM-katonaoktatók továbbképzési rendszerét. Fontos feladatat az iskolaigazgatók továbbképzésének megszervezése, melynek egyik színtere lehet a közoktatás-vezetői képzés. A polgári és katonai oktatásban egyaránt az igazgatói beosztás feltételeként, a jövőben pályázati követelményként kellene megjeleníteni a képzést, melynek keretében minden olyan szakmai jogszabályi ismeretet megkaphatnának, amely nélkül elképzelhetetlen a mai kor követelményeinek megfelelő korszerű iskolavezetés. További kutatási lehetőségek a témában: Az értekezésem eredményeként a megállapított téziseim bevezetésén túl, további kutatási területnek gondolom a HM-tárca felügyelete alá tartozó középfokú szakképesítések rendszerének vizsgálatát úgy, hogy az MH igényeinek jobban megfelelő, a szakmai igényeket jobban kielégítő (pl.: kétéves szakmai képzések) belső szerkezetet lehessen kialakítani. A képzési struktúra kialakításánál vizsgálni lehetne egy HM-felügyelet alá tartozó, a szakképzéstől egészen a felsőfokú oktatásig (BSc, MSc képzések) terjedő oktatási szerkezet kialakításának lehetőségét, mely képes lenne az MH-igények teljes körű kiszolgálására. Végezetül, ezúton mondok köszönetet, témavezetőmnek, elöljáróimnak, konzultációs partnereimnek, munkatársaimnak, barátaimnak és mindazoknak, akik munkájukkal, javaslataikkal segítették disszertációm elkészítését. - 9 -

Publikációs jegyzék Könyvek: 1. Ék János - Hegyi Sándor - Kozma Gábor - Mező János - Nagyné Jakab Sára - Suba István - Vartman György: Katonai alapismeretek tanári kézikönyv. OKKER Kiadó, Budapest, 2006. 2. Modláné Görgényi Ildikó - Papp Zoltán - Vartman György: KÉZIKÖNYV a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztéséről, az új szakképzési szerkezet kialakításának folyamatáról és az alkalmazott módszerekről. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest, 2007. Szerkesztett könyvben cikk: 3. Ék János - Hegyi Sándor - Kozma Gábor - Mező János - Nagyné Jakab Sára - Suba István - Vartman György: Katonai alapismeretek tanári kézikönyv (Bevezetés). OKKER Kiadó, Budapest, 2006. Publikációk: 4. Vartman György: A BTR-80 páncélozott harcjármű és a BMP-1 harcjármű összehasonlítása. In.: Bolyai Szemle, 11. évfolyam, 2002/1. szám, 132-139. oldal. 5. Vartman György: Korszerű dízel égésterek és alkalmazásuk katonai gépjárművekben. In.: Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 6. évfolyam, 2002/2. szám, 246-258. oldal. 6. Vartman György: Lánctalpas eszközök kormányzása. In.: Haditechnika, 36. évfolyam, 2002/2. szám, 17-20. oldal. 7. Vartman György: Járművek akadályleküzdő képességének összehasonlítása a VSE módszer alkalmazásával. In.: Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 7. évfolyam, 2003/2. szám, 183-192. oldal. 8. Turcsányi Károly - Vartman György: Járművek akadályleküzdő képességének összehasonlítása a VSE módszer alkalmazásával. In.: Haditechnika, 37. évfolyam, 2003/3. szám, 14-19. oldal. 9. Turcsányi Károly - Vartman György: A francia könnyűfegyverzetű harcjármű (VBL) műszaki megoldásai és katonai értékelése. In.: Haditechnika, 38. évfolyam, 2004/1. szám, 2-8. oldal. 10. Szűcs Endre - Vartman György: A tiszthelyettes képzés fejlődése. A katonai előképzés egy újszerű lehetősége. In.: Humánszemle, 2006/különszám, 89-106. oldal. 11. Vartman György: A Katonai alapismeretek oktatási segédanyaga és tanári kézikönyve. In.: Történelempedagógiai füzetek, 2006/20-21. szám, 133-145. oldal. 12. Czimmer István László - Vartman György: A katonai szakképzés programjainak átalakítása. In.: Szakképzési szemle, 23. évfolyam, 2007/3. szám, 315-340. oldal. - 10 -

13. Vartman György: The short history of the course on Fundamental principles of military service. In.: Tradecraft Review Special Issue 2., megjelenés 2007. november. Idegen nyelvű előadás: 14. Angol nyelvű előadás megtartása a HM HVK Katonai Tervező Főcsoportfőnökség felkérése alapján 2006. május 22-én egy Horvát delegáció részére (Cím: A Magyar Honvédség tiszthelyettes-képzés rendszere). Magyar nyelvű előadás: 15. HM Országos Szakmai Szakértői és Vizsgaelnöki felkészítésen előadás megtartása 2005. 11. 07-08. (NSZI felkérésre); 16. Ifjúság, hazaszeretet, nevelés 2005. november 28-án, http://hon.zmne.hu/konferencia.html (országos konferencia a Budai várban); 17. A honvédelmi nevelés időszerű kérdései (konferencia Székesfehérváron); a Magyar Honvéd 2005. május 5-ei számában cikk jelent meg a konferenciáról; 18. Az OKKER Pedagógiai Szolgáltató Intézettel közösen - a Tavaszi Pedagógiai Napok keretében - konferencia (2006. április 27-én, http://www.honvedelem.hu/hirek/kultura/hazafias_es_katonai_neveles) Vartman: A katonai alapismeretek tantárgy szabadon választható érettségi tantárgy sajátosságai, oktatási segédanyagai és a tervezett tanári kézikönyv; 19. HM Országos Szakmai Szakértői és Vizsgaelnöki felkészítésen előadás megtartása 2007. 09. 19-20. (NSZFI felkérésre). - 11 -

Szakmai önéletrajz Név: Vartman György okl. mérnök őrnagy Születési hely: Kaposvár Születési idő: 1971. március 29. Anyja neve: Éder Anna Lakcím: 1112 Budapest Dayka Gábor u. 19/b IV. em. 17. Mobil: (30) 21-20-395 E-mail: vgyuszi@freemail.hu Iskolák: BMGE Műszaki Pedagógia Tanszék Felnőttoktatási szakértői képzés 2006-; BMGE Műszaki Pedagógia Tanszék Közoktatási vezetői képzés 2004-2006; ZMNE Katonai Műszaki Doktori Iskola 2002-2006; Gábor Dénes Főiskola Informatikai Rendszerek Intézete (távoktatási tanfolyam) 2000; GATE Mérnöktanárképző Intézet 1993-1996; GATE Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar 1992-1995; Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola 1989-1992. Végzettségek: Harcjármű üzembentartó üzemmérnök; Okleveles mezőgazdasági gépészmérnök; Mérnöktanár; Közoktatásvezető. Ismeretek: Német nyelvből középfokú c típusú nyelvvizsga; Angol nyelvből középfokú c típusú nyelvvizsga; Orosz nyelvből alapfokú c típusú nyelvvizsga. Szakmai tapasztalat: 2007. márc.- a HM Országos szakmai szakértői és Országos szakmai vizsgaelnöki bíráló bizottság titkára; 2007. 01. 03- Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács hivatalos tankönyvszakértője az 5. Gépészet szakmacsoportban; 2006. 09. 01- HM Személyzeti Főosztály, kiemelt főtiszt; 2006. aug.-2007. 03. 31 HEFOP 30 Tagú Tanácsadó Testület, tag; 2006. 09. 01-2007. febr. Országos Szakképzési Tanács, tag; 2006. ápr.- HM Országos szakmai szakértői névjegyzékén szakértő (Tanügyigazgatás); 2005. 04. 01-2006. 09. 01 HM Humánpolitikai Főosztály, főtiszt; 2004. 10. 01-2005. 04. 01 HM Oktatási és Tudományszervezési Főosztály, főtiszt; 2003. 09. 18-2004. 09. 29 UNFICYP, ENSZ békefenntartó CIMIC tiszt; 1999. ápr.-2004. 05. 06 ZMNE HTK Felderítő Tanszék, egyetemi tanársegéd; 1996-1999. ápr. MH Szentendrei Katonai Szakképző Iskola és Kollégium, oktató főtiszt; 1995-1996 Kossuth Lajos Katonai Főiskola, javító szd. parancsnok. - 12 -