Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu
Téma A szegénység mértékének és struktúrájának vizsgálata Magyarországon, 2001 és 2008 között Cél időbeli összehasonlítás változások nyomon követése Kérdések 1. Jelentősen változott-e a szegénységben élők száma? 2. Következtek-e be lényeges strukturális változások szegények összetételében?
Felhasznált adatforrás Háztartási Költségvetés Felvétel o megbízható és időben is összehasonlítható adatok o egységes módszertan o közel ötven éves múlt
Vizsgálati szempontok Abszolút szegénységfogalom felé hajló koncepció az egyes mérési dimenziók nagyon szerény életvitelt biztosító határt jeleznek lényegében egy társadalmi minimumnak nevezhető színvonalat a szegények közé kerülés nem függ az egyes dimenziók eloszlásától
Vizsgálati szempontok (folytatás) Vegyes (depriváció,- és jövedelem alapú) megközelítés 5 dimenzió: o lakás o zsúfoltság o tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság o megélhetési nehézségek o jövedelem Ezek mint a szegénység különböző megjelenési formáiként értelmezhetőek
A nagyon szűkös megélhetéshez szükséges összeg a megkérdezett háztartások által a nagyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott havi (nettó) összegek átlaga korrigálva a háztartások nagyságával OECD2 fogyasztási egység skála használatával az így számított küszöb minden vizsgált évben az aktív korú háztartásokra számított létminimum értéke körül alakult
Különböző szegénységi küszöbök 2001-2008 90 000 80 000 70 000 60 000 (forint) 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 (év) létminimum: aktív korú háztartások nyugdíjminimum létminimum: nyugdíjas korúak háztartása szubjektív szegénységi küszöb
A szegénység egyes formáiban érintett háztartások arányának változása 2001-2008 25,0 20,0 komfort lakás (komfort) 15,0 felszereltség TFC számlaelmaradás 10,0 zsúfoltság 5,0 jövedelem 0,0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
A vizsgált dimenziók halmozódása 2001, 2008 előfordulás Háztartások, ezer Háztartásokban élő személyek, ezer Háztartásokban élő 20 évnél fiatalabb eltartott gyermekek, ezer 2001 nem fordul elő 2 358 6 397 1 347 1 fordul elő 955 2 402 611 2 fordul elő 309 782 227 3 vagy több fordul elő 136 478 195 együtt 3 759 10 060 2 380 2008 nem fordul elő 2 355 5 863 1 005 1 fordul elő 959 2 520 605 2 fordul elő 338 950 282 3 vagy több fordul elő 157 558 232 együtt 3 809 9 891 2 125
A vizsgált dimenziók halmozódása a háztartások körében 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 62,7 61,8 25,4 25,2 8,2 8,9 3,6 4,1 2001 2008 0 1x 2x 3x=<
A személyek és a gyermekek érintettsége a vizsgált dimenziók halmozódása alapján A háztartásokban élő személyek A háztartásokban élő 20 éven aluli gyermekek 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 63,6% 59,3% 23,9% 25,5% 7,8% 9,6% 4,8% 5,6% 2001 2008 nem deprivált 1x deprivált 2x deprivált 3x=< deprivált 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 56,6% 25,7% 9,5% 47,3% 28,5% 13,3% 8,2% 10,9% 2001 2008 nem deprivált 1x deprivált 2x deprivált 3x=< deprivált
Demográfiai folyamatok a népesség fogyása a születéskor várható élettartalom emelkedése a születések számának csökkenése a gyermekvállalás időpontjának kitolódása az együttélési szokások változása
Demográfiai folyamatok következményei Következmények a lakosság száma a vizsgált időszakban közel 170 ezer fővel lett kevesebb 2001-hez képest 200 000-rel szaporodott a kisebb (1-2 fős háztartások száma) és csökkent az ennél nagyobbaké Összefüggések a háztartás-szerkezeti és demográfiai változások, valamint a szegénység összetétele között csak áttételes kapcsolat van azonban más körülmények változatlansága esetén a szegénység összetételének jellegét tekintve jelentős eltéréseket nem várhatunk mégis; a különböző háztartástípusok egymáshoz viszonyított helyzetében is jelentős változások történtek
A vizsgált dimenziók halmozódása különböző háztartástípusok esetében 2001 2008 többszemélyes aktív korú háztartások gyermek nélkül egyedül élő aktív korúak egy szülő gyerek(ek)kel gyermekes családok (legalább két felnőttel) többszemélyes nyugdíjas háztartások, gyerek nélkül egyedül élő nyugdíjasok 0% 20% 40% 60% 80% 100% 0% 20% 40% 60% 80% 100% nem szegény 1 fordul elő 2 fordul elő 3 vagy több fordul elő
Ki szegény? A következő két dián a szegénynek minősíthető háztartások jellemzői következnek Szegény közé soroltam azokat a háztartásokat, amelyek a vizsgált 5 dimenzió bármelyikében hátrányt szenvednek
A szegény háztartások összetétele háztartástípusok szerint 2001, 2008 1600 háztartások száma (ezer) 1400 1200 1000 800 600 400 200 175 283 81 51 114 64 507 539 199 177 388 277 többszemélyes aktív korú háztartások gyermek nélkül egyedül élő aktív korúak egy szülő gyerek(ek)kel gyermekes családok (legalább két felnőttel) többszemélyes nyugdíjas háztartások, gyerek nélkül egyedül élő nyugdíjasok 0 2001 2008 (év)
A szegénységben élő személyek háztartástípusonként 2001, 2008 4500 4000 személyek száma (ezer) 3500 3000 2500 2000 1500 1000 756 471 81 114 135 168 2154 2329 többszemélyes aktív korú háztartások gyermek nélkül egyedül élő aktív korúak egy szülő gyerek(ek)kel gyermekes családok (legalább két felnőttel) többszemélyes nyugdíjas háztartások, gyerek nélkül egyedül élő nyugdíjasok 500 433 384 0 388 277 2001 2008 (év)
Az egyes dimenziókban bekövetkezett változások a gyermekes háztartások körében 30,0 25,0 26,2 26,0 20,0 18,5 18,3 lakás (komfort) TFC 15,0 számlaelmaradás 10,0 11,6 10,3 11,6 9,2 zsúfoltság jövedelmi szegénység 5,0 0,0 3,1 2001 2008 2,0
Az egyes dimenziókban bekövetkezett változások a gyermektelen, aktív korú háztartások körében 16,0 14,0 14,3 13,5 12,0 10,0 8,0 9,8 9,3 8,9 8,0 lakás (komfort) TFC számlaelmaradás zsúfoltság 6,0 4,0 5,5 4,2 jövedelmi szegénység 2,0 0,0 0,9 2001 2008 0,9
Az egyes dimenziókban bekövetkezett változások a gyermektelen, nyugdíjas háztartások körében 35,0 30,0 32,0 lakás (komfort) 25,0 20,0 21,0 TFC számlaelmaradás 15,0 15,7 zsúfoltság 10,0 5,0 6,3 5,7 11,4 8,8 7,4 jövedelmi szegénység 0,0 0,2 0,1 2001 2008
A változások összefoglalása Lakások komfortossága minden csoportban javult Zsúfoltság szintén enyhén javult TFC a nyugdíjasok kivételével szintén javult Gyermektelen aktív korú háztartások és gyermekes családok Helyzetük romlását a jövedelmi szegénység kockázatának növekedése és a számlaelmaradások szaporodása okozta Gyermektelen, nyugdíjas háztartások Helyzetük javulása a jövedelem és a lakáshelyzet terén bekövetkezett változásoknak köszönhető
Köszönöm a figyelmet!