Melléklet Szerző: Gaál Csaba
Adózási tudnivalók Jelen melléklet az élet-, baleset- és egészségbiztosításokkal, illetve a Pannónia Biztosításokkal kapcsolatos legfontosabb adózási tudnivalókat tartalmazza. A melléklet végén ezek alapján a Pannónia Életbiztosításokra jellemző úgynevezett. hármas adóelőny tulajdonságait mutatjuk be (személyi jövedelemadó-kedvezmény, kamatadó-mentesség, öröklési illeték-mentesség). A szerződő személyétől függően az alábbi eseteket célszerű megkülönböztetni: szerződő magánszemély, szerződő kifizetőneak minősülő gazdálkodó szervezet (gyakorlatilag bármely nem magánszemélynek minősülő szerződő). Adóköteles jövedelmet a magánszemély: a biztosítási díj megfizetésekor, vagy a biztosító szolgáltatásakor szerezhet. Az élet-, baleset- és egészségbiztosítások (továbbiakban: személybiztosítások) adózási szempontból a következő csoportokba sorolhatók: adómentes, adóköteles (minden olyan biztosítás, amely nem adómentes), kedvezményre (adókedvezményre) jogosító, természetbeni juttatásnak minősülő. Adómentes biztosítások kockázati életbiztosítás: azok a biztosítások tartoznak ide, amelyek kizárólag a biztosított személy tartamon belül bekövetkező halála esetén szolgáltatnak, balesetbiztosítás: azok a biztosítások, amelyek a Bit. alapján a nem-élet ághoz tartoznak, teljes és végleges munkaképtelenség esetére szóló egészségbiztosítás: ezeknél a biztosításoknál akkor szolgáltat a biztosító, ha a teljes munkaképtelenséget jelentő I. fokú (ápolásra szoruló 100 százalékos) vagy II. fokú (ápolást nem igénylő 100 százalékos) rokkantság bekövetkezik, és azt az Országos Orvosszakértői Intézet véglegesnek nyilvánítja. A Pannónia Befektetési Életbiztosítás (az euró alapú is) tartama a biztosított élete végéig szól, a biztosítási esemény a biztosított (két biztosított esetén valamely biztosított) kockázatviselés alatti halála. Azaz látható, hogy a Pannónia Befektetési Életbiztosítás kockázati életbiztosításnak minősül (hiszen a biztosítási esemény kizárólag a haláleset, alapesetben nincs lejárata a biztosításnak), így az adómentes körbe tartozik. Amennyiben a biztosítás tartamát határozottra módosítják, úgy a biztosítás már adókötelessé válik, hiszen attól a pillanattól kezdve már nem csak a haláleset, de az elérés is biztosítási esemény. A Pannónia Kiegészítő Balesetbiztosítás, mint balesetbiztosítás minden esetben adómentesnek minősül. 1
Adóköteles biztosítások Az adóköteles biztosítások meghatározása viszonylag egyszerű: minden olyan biztosítás, amely nem adómentes, adókötelesnek minősül (így elsősorban az egészségbiztosítások, valamint az elérési szolgáltatással rendelkező pl. vegyes, határozott tartamú unit-linked biztosítások). Személyi jövedelemadó-kedvezményre jogosító biztosítások Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 42. -a szerint bizonyos feltételek teljesülése esetén az élet- és nyugdíjbiztosításokra befizetett díjak után személyi jövedelemadó-kedvezmény vehető igénybe. Adókedvezményt kizárólag magánszemély vehet igénybe, mégpedig akkor, ha adókedvezményre jogosító élet-, vagy nyugdíjbiztosítás szerződője; vagy, ha ő a biztosítottja egy kifizető (cég) által megkötött adóköteles és egyébként adókedvezményre jogosító biztosításnak (amennyiben a biztosítás kedvezményezettje magánszemély). Az adókedvezmény mértéke az adott naptári évben befizetett biztosítási díj 20 százaléka, valamint a megelőző évhez képest befizetett díjtöbblet után további 10 százalék adókedvezmény jár. Lényeges, hogy azon biztosítási díjra is jár adókedvezmény, amely nem a tárgyévben, hanem később esedékes. Azaz, ha az ügyfél igénybe tud venni több adókedvezményt, ebből a szempontból érdemesebb a később esedékes díjat is még a tárgyévben befizetni, hiszen így hamarabb realizálhatja a biztosítási díj után járó adókedvezményt. A magánszemély által kötött biztosítás esetén az adókedvezményt a szerződő veheti igénybe a biztosító által kiállított igazolás alapján, amelyet a biztosító a tárgyévet követő év január 30-ig küld meg a szerződő részérére. Akkor is a szerződő veheti igénybe az adókedvezményt, ha a biztosított személye a szerződőtől eltérő. (A nem természetes személyek, pl. cégek által magánszemély javára kötött adóköteles és adókedvezményre jogosító biztosítások után a biztosított magánszemély vehet igénybe adókedvezményt, ha a biztosítás kedvezményezettje magánszemély.) Azon belföldi székhelyű biztosítóval kötött életbiztosítás után vehető igénybe adókedvezmény, amelynek - tartama határozott, - tartama legalább 10 év, vagy egész életre szól, - díjfizetése egyszeri, vagy azonos időszakonként folytatólagos, - biztosítási szolgáltatása eléréskor, vagy tartamon belül a biztosított halála esetén válik esedékessé. A nyugdíjbiztosítások esetében nem feltétel a legalább 10 éves tartam, de az annál rövidebb tartamú biztosítás után csak akkor vehető igénybe adókedvezmény, ha az ügyfél a biztosító szolgáltatását nyugdíjkiegészítő járadék formájában veszi fel. Nyugdíj-kiegészítő járadék az olyan szolgáltatás, amelyet a nyugdíj kiegészítéseként vagy ahelyett évente legalább egyszer - nem csökkenő összegben élethossziglan vagy legalább a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig folyósítanak. Azt a tényt, hogy az ügyfél nyugdíjkiegészítő járadékra lesz jogosult, szerződéskötéskor, de legkésőbb az adókedvezmény igénybevételének időpontjáig záradékolni kell. A legalább 10 éves tartamú és nem záradékolt szerződés esetében, ha a nyugdíjba vonulás előre nem látható okból korábban következik be és a biztosító szolgáltatása ekkor esedékes, az esedékesség időpontjában is záradékolható a szerződés. Ez esetben a szerződés korábbi megszűnése miatt az adókedvezményre való jogosultság nem vész el. Nyugdíj alatt a saját jogú nyugellátást, azaz az öregségi, 2
korkedvezményes, korengedményes, rokkantsági, valamint az előnyugdíjat, álláskeresési segélyt, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadékot, illetve az előre hozott öregségi nyugdíjat és a baleseti rokkantsági nyugdíjat kell érteni. Nyugdíjba vonulás alatt a nyugdíjas állapotot is érteni kell. Az adókedvezmény igénybevétele szempontjából nyugdíjbiztosításnak az a szerződés minősül, amelyben a szolgáltatást kiváltó biztosítási esemény a biztosított: nyugdíjba vonulása, a szerződés létrejöttekor érvényes jogszabályok szerint a szerződésben rögzített nyugdíjkorhatár elérése, illetőleg halála. A biztosítás után adókedvezményt csak az vehet igénybe, akinek az éves bruttó jövedelme nem haladja meg a 3,9 millió forintot. Évi 3,4 millió forintos jövedelemig az igénybe vehető adókedvezmény maximális összege 100 000 forint (azaz évi 500 000 forintos biztosítási díjnál lehet kihasználni maximálisan) a társadalombiztosítási, magán-nyugdíjpénztári befizetések, tandíj, közcélú adomány után igénybe vehető adókedvezménnyel együtt. Évi 3,4 és 3,9 millió forintos jövedelem között az igénybe vehető maximális kedvezmény csökken a 3,4 millió forint feletti jövedelemrész 20 százalékával. Azaz például egy évi 3,7 millió forintos jövedelemmel rendelkező ügyfél maximálisan 40 000 forint adókedvezményt vehet igénybe (100 000-(3 700 000-3 400 000)*20%=100 000-60 000=40 000). Lényeges, hogy míg a magánszemély által kötött adómentes biztosítások után igénybe vehető adókedvezmény (ha a biztosítás teljesíti a fenti feltételeket), addig a kifizető (cég) által kötött adómentes biztosítások után a biztosított magánszemély nem vehet igénybe adókedvezményt akkor sem, ha egyébként a biztosítás teljesíti az adókedvezményhez szükséges feltételeket. A kifizető (cég) által kötött biztosítások után kizárólag az adóköteles biztosítások után vehet igénybe adókedvezményt a biztosított, ha egyébként a biztosítás teljesíti az ahhoz szükséges feltételeket és a biztosítás kedvezményezettje magánszemély. Néhány érdekes eset az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatosan: Eseti befizetés után csak akkor lehet igénybe venni adókedvezményt, ha az előző feltételek mindegyike teljesül: o meglévő szerződésre történő rendkívüli befizetés esetén, o határozott tartamú szerződésnél a szerződés tartamából a rendkívüli befizetéstől számítva még legalább 10 évnek kell hátra lennie. Egész életre szóló biztosítás esetén az eseti befizetések után minden esetben igénybe vehető adókedvezmény feltéve, hogy a biztosító az eseti befizetéseket a főszerződéstől elkülönülten tartja nyilván. Díjmentesítés, díjfizetés szüneteltetése. Díjmentesítés esetén a korábban igénybe vett adókedvezményt nem kell visszafizetni. Díjfizetés szüneteltetése esetén a korábban igénybe vett adókedvezményt nem kell visszafizetni, és a később tett befizetések után az 3
adókedvezmény érvényesíthető. Ehhez hasonló eset, ha a biztosítás csökkentett biztosítási összeggel és csökkentett díjfizetéssel folytatódik tovább. A Pannónia Befektetési Életbiztosítás (az euró alapú biztosítás is) tartama a biztosított élete végéig szól, így az mind az egyszeri, mind a rendszeres, mind az eseti befizetések vonatkozásában személyi jövedelemadó-kedvezmény igénybevételére jogosít. Ha később a folyamatos díjas szerződés tartamát határozottra módosítják, úgy a rendszeres díjak után az addig igénybe vett adókedvezményt nem kell visszafizetni, hiszen a módosított tartam minimális értéke 10 év, amely a hatályos jogszabályok alapján szintén adókedvezményre jogosít. Ha még a határozott tartamra módosítás előtt a szerződő fizetett eseti díjat és azután vett igénybe adókedvezményt, akkor csak akkor nem kell visszafizetni az azután igénybe vett adókedvezményt, ha az eseti befizetés és a lejárat dátuma között legalább 10 év eltelt. A határozott tartamú szerződéshez tett eseti befizetések után kizárólag akkor vehető igénybe adókedvezmény, ha az eseti befizetéstől a lejáratig legalább 10 év hátravan. Ha az egyszeri díjas Pannónia Befektetési Életbiztosítás tartamát módosítják határozottra és a határozott tartam rövidebb, mint 10 év, akkor az igénybe vett adókedvezmény összegét 20 százalékkal növelten vissza kell fizetni a tartam módosítás évét követő év május 20-ig és ezt természetesen az adóbevallásban szerepeltetni kell. Ha az egyszeri díjas szerződés módosított határozott tartama eléri a 10 évet, úgy az igénybe vett adókedvezményt nem kell visszafizetni. Baleseti és/vagy betegségi is kockázatokat tartalmazó életbiztosítás esetén: ha az élet- vagy nyugdíjbiztosítási szerződés baleseti és betegségi kockázatokat is tartalmaz, és ezen kockázatok díjrésze a teljes díj 10 százalékánál nem több, akkor a díj egészére, ha több, akkor csak az életbiztosítási díjrészre jár az adókedvezmény. A szerződéskötést követő 10 éven belül a rendelkezési jog gyakorlása esetén azt az adókedvezményt kell 20 százalékkal növelten kell visszafizetni, amelyet olyan biztosítási díj után vettek igénybe, melynek befizetése évének utolsó napjától a rendelkezési jog gyakorlásáig 3 év nem telt el. Lényeges tehát, hogy 2006-tól a rendelkezési jog gyakorlása esetén már nem a teljes addig igénybe vett adókedvezményt kell visszafizetni 20 százalékkal növelten. Rendelkezési jog gyakorlásának minősül: szerződés megszüntetése (ideértve a 30 napos felmondást, díjnemfizetés miatti megszűnést is), visszavásárlás (rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás is), értékesítés (pl. bemutatóra szóló kötvény eladása, vagy a biztosított szerződő helyére történő belépésének ellenértékhez kötése), 4
szerződésmódosítás, kivéve a következő, törvényben rögzített eseteket (amelynek következtében a magánszemély a módosítást követően is jogosult lesz adókedvezmény igénybe vételére): o kedvezményezett módosítás, o biztosítási díj/összeg módosítás, o ha a szerződő helyébe más személy, vagy maga a biztosított lép (Amennyiben a szerződésen a felek rögzítik a szerződés alapján a módosítást megelőzően bárki által igénybe vett adókedvezmények összegét, amelyre a visszafizetési kötelezettség nem járt le. Ha később mégis vissza kell fizetni az adókedvezmény megfelelő részét a rendelkezési jog gyakorlása miatt, akkor az új szerződőnek kell visszafizetni azt, még akkor is, ha annak egy részét nem ő, hanem a régi szerződő vette igénybe.), egyéves, vagy annál hosszabb lejáratú kötvénykölcsön felvétele, egy évnél rövidebb lejáratú kötvénykölcsön egynél többszöri felvétele, nyugdíjbiztosítás esetében a nyugdíjbiztosítási szerződés megkötésétől számított 10 éven belül esedékes szolgáltatás csökkenő vagy egy összegben történő igénybe vétele. Lényeges, hogy rendelkezési jog gyakorlása a szerződéskötést követő 10. év után fogalmilag kizárt. Természetbeni juttatásnak minősülő biztosítások A természetbeni juttatásnak minősülő biztosítások jellemzően azon adóköteles biztosításnak minősülő, a magánszemély kedvezményezettsége mellett létrejött csoportos biztosítások, ahol a biztosítottak nem nevesítettek. Azon csoportos biztosítás esetén, ahol a biztosítottak nem nevesítettek, az esetleges közteher fizetési kötelezettség a díjfizetőt (szerződő) terheli, mivel nem ismertek név szerint a biztosítottak. Ekkor adókedvezmény fogalma nem értelmezhető (mivel nem tudjuk, ki vehetné igénybe). Lényeges, hogy a kizárólag adómentes biztosítási kockázatokat (bármely halál, baleset, teljes és végleges munkaképtelenség) tartalmazó csoportos biztosítás díja minden esetben adómentes, akkor is, ha a biztosítottak név szerint nem nevesítettek. A biztosítási díj megfizetésekor felmerülő közterhek A magánszemély által fizetett biztosítási díjak után semmilyen közteher nem fizetendő, hiszen a magánszemély a már leadózott jövedelméből fizeti a díjat. A kifizető (cég) által magánszemély javára kötött adómentes biztosítási díj megfizetésekor szintén nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség sem a cég, sem a biztosított magánszemély esetében. A kifizető (cég) által magánszemély (munkavállaló) javára kötött adóköteles biztosítás biztosítási díja ugyanakkor a magánszemély adóköteles jövedelme, amennyiben a biztosítás (elérési) kedvezményezettje magánszemély (és nem a kifizető (cég)). Ebben az esetben a biztosítási díj után, a díj megfizetésekor nyugdíjjárulékot (2008-ban nem magánnyugdíjpénztár tag esetén 9,5 százalék, magánnyugdíjpénztár tag esetén 1,5 százalék a járulékfizetési felső határig, ami 2008-ban napi 19 500 forint, amely 7 117 500 forintos éves bruttó jövedelemnek felel meg), 5
személyi jövedelemadót (2008-ban 1,7 millió forintig 18 százalék, afelett 36 százalék, a járulékfizetési felső határ feletti részre 4 százalék különadót) és egészségbiztosítási járulékot (2008-ban 6%) kell fizetnie a magánszemélynek. A kifizetőt (céget) a biztosítási díj után 24 százalékos nyugdíjbiztosítási járulék és 5 százalékos egészségbiztosítási járulék (összesen tehát 29 százalékos TB járulék) terheli. Lényeges, hogy a kifizetői járulékokra nem vonatkozik a magánszemélyre érvényes járulékfizetési felső határ, azaz az éves bruttó jövedelem összegétől függetlenül minden esetben kell fizetnie a kifizetőnek TB járulékot. A kifizetőnek ekkor adót, adóelőleget kell megállapítani és levonni, bevallani és megfizetni, valamint a juttatott jövedelemről igazolást kiadni. A munkáltató kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj nem minősül bérjövedelemnek, ezért a biztosítás díját az adójóváírás összegének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. Ha a kifizető (cég) által magánszemély (nem munkavállaló) javára megkötött adóköteles biztosítás elérési kedvezményezettje a magánszemély, úgy az adóköteles biztosítási díjak után a kifizető TB járulékot, a magánszemély pedig százalékos egészségügyi hozzájárulást (2008-ban 11%) kell fizessen. Ismételten hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy a kifizető (cég) által fizetett adóköteles biztosítások díja után ha a biztosítás megfelel az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges feltételeknek a magánszemély (akár munkavállaló, akár nem) adókedvezményt vehet igénybe (feltéve, hogy a kedvezményezett magánszemély volt). Lényeges, hogy a kifizető (cég) által magánszemély javára kötött adóköteles biztosítás díja után sem a kifizetőnek, sem a magánszemélynek nem kell semmilyen közterhet fizetni, amennyiben a biztosítás elérési kedvezményezettje nem a magánszemély, hanem a kifizető (cég). Viszont ebben az esetben akkor sem vehet igénybe adókedvezményt a biztosított magánszemély, ha a biztosítás egyébként megfelel az adókedvezményre jogosító életbiztosítás feltételeinek. A kifizető (cég) által megkötött Pannónia Befektetési Életbiztosítás mivel kockázati biztosításnak minősül adómentes, azaz a díjfizetéskor sem a cégnek, sem a magánszemélynek nem keletkezik adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége. A biztosítási díj költségelszámolása A biztosítási díj összefüggésbe hozható az élőmunka-költségekkel. E biztosítások kifizető (cég) által fizetett biztosítási díja személy jellegű ráfordítás, egyéb személyi jellegű kifizetések között elszámolandó (azon baleset-, betegség-, élet- és nyugdíjbiztosítások díja, melyeket a gazdálkodó szervezet a magánszemély részére kötött.) Más a helyzet, ha ugyanezen biztosítások kedvezményezettje a gazdálkodó szervezet. Ekkor a biztosítási díj egyéb követelés függetlenül attól, hogy a biztosítási díj egyébként adóköteles, vagy adómentes lenne. Ha a gazdálkodó szervezet más természetes és nem természetes személyek által kötött biztosítás díjának fizetését vállalja magára, függetlenül annak kockázatviselésének körére és terjedelmére, akkor az átvállalt kötelezettség (tartozás) szabályai szerint kell eljárni, mind a számviteli elszámolások, mind a társasági adó, mind a személyi jövedelemadó tekintetében. Munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, betegség-, élet- és nyugdíjbiztosítások díja (lényeg az, hogy a biztosított, vagy más magánszemély legyen a kedvezményezett) személyi jellegű ráfordításként, személy jellegű egyéb kifizetésként számolandó el. Ebben a tekintetben minden munkavállaló magánszemély, függetlenül attól, hogy a társasági adóról szóló törvény elismeri-e a biztosítás díját vállalkozás érdekében felmerült költségnek, vagy sem. A számviteli elszámolás nem függ a biztosítási díj miatt felmerülő adókötelezettségektől sem. 6
Ha a kifizető (cég) által magánszemély javára a kifizető (cég) kedvezményezettsége mellett megkötött biztosítás kedvezményezettje a magánszemély lesz, akkor az addig követelésként kimutatott biztosítási díjat egyéb személyi jellegű kifizetésként kell elszámolni és attól függően, hogy adóköteles, vagy adómentes volt a biztosítási díj a megfelelő közterheket a biztosítási díj után meg kell fizetni. A költségként elszámolt biztosítási díj nem feltétlen jelenti azt, hogy adóalap-csökkentő tétel is lehet (vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekinthető). A lényeg: amennyiben a költségek között elszámolt biztosítási díj nem a társasági adóról szóló törvény-mellékletben meghatározott és a következő bekezdésben részletezett körbe tartozó magánszemélyekkel kapcsolatos, akkor ezzel az összeggel (és a hozzá kapcsolódó közterhekkel) a vállalkozás adózás előtti eredményét (adóalapját) az adóalap védelmében meg kell növelni (azaz ebben az esetben a biztosítási díj nem csökkentheti a cég társasági adóalapját). A törvény a magánszemélyek következő csoportját emeli ki: gazdálkodó szervezettel (kifizetővel) munkaviszonyban, vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja és mindezen magánszemélyek Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló. A biztosító kifizetésével kapcsolatos szabályok A biztosító szolgáltatása olyan kifizetés, amit a biztosítási esemény bekövetkezése miatt teljesít. Lehetnek ettől eltérő kifizetések is, amelyeket akár kamatjövedelemként, akár egyéb jövedelemként megadóztat a törvény. A biztosító kifizetéseivel kapcsolatos jövedelemszerzés időpontja a kifizetés (az átutalt összeg jóváírásának) napja. A biztosító kifizetése a magánszemély adómentes bevétele, ha a biztosítót a biztosítási esemény bekövetkezése miatt terheli szolgáltatás kötelezettség. Ekkor sem a biztosító társaságnak, sem a magánszemélynek adókötelezettsége nem keletkezik, beleértve a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget is. Ha a szolgáltatásra jogosult nem magánszemély, hanem például egy cég, úgy, a cég a bevételből első lépésben a követelésként kimutatott biztosítási díj mértékét csökkenti és csak a maradék jelenik meg, mint pénzügyi bevétel (és lesz így társasági adóalapot növelő tétel). Minden olyan kifizetés, amely nem biztosítási esemény miatt következett be, a magánszemély adóköteles bevétele. Ilyen címen a magánszemélynél az alábbi jövedelmek keletkezhetnek: Kamatjövedelem. Kizárólag a 2006. augusztus 31-e után megkötött életbiztosítások után és csak és kizárólag akkor keletkezhet kamatjövedelem, ha 10 évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás, illetve a 3 évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás után jut a magánszemély egyösszegű lejárati szolgáltatáshoz, vagy függetlenül a biztosítás tartamától részben, vagy teljes egészében visszavásárolja a biztosítást függetlenül attól, hogy a szerződéskötéstől a részleges, vagy teljes visszavásárlásig hány év telt el (a rendszeres pénzkivonás is kamatadó-köteles). A magánszemély részére teljesített kifizetést csökkentve a magánszemély (költségként el nem számolt) és a kifizető (cég) által fizetett adóköteles biztosítás díjával kapjuk meg a kamatjövedelmet. A kamatadó mértéke 20 százalék. A 2006. szeptember 1-je előtt 7
megkötött életbiztosítások után semmilyen esetben sem kell kamatadót fizetni még akkor sem, ha 2006. szeptember 1-je után tesznek eseti befizetést a szerződésre. A biztosító haláleseti/rokkantsági/betegségi/baleseti szolgáltatása minden esetben mentes a kamatadó alól. A kamatadót a biztosító a kifizetéséből levonja és a csökkentett összeget fizeti ki. A levont kamatadóról a biztosító írásbeli tájékoztatást ad a kifizetésről szóló értesítő levélben az ügyfél számára. Lényeges, hogy kamatjövedelem és kamatadóteher kizárólag magánszemély, mint kifizetésre jogosult tekintetében keletkezhet. Ha a kifizetést a biztosító nem magánszemély részére teljesíti, kamatjövedelem, kamatadó fogalmilag kizárt. Egyéb jövedelem. Egyéb jövedelem csak akkor keletkezhet, ha a magánszemély biztosított a kifizető szerződő helyébe lép és visszavásárolja a biztosítást, melynek díját addig a kifizető fizette és az adómentes volt. A biztosító társaságra ilyenkor a kifizetőre vonatkozó általános szabályok vonatkoznak (a kifizetés összegege után személyi jövedelemadó-előleget kell levonnia (a mindenkor hatályos legmagasabb szja kulcs, valamint a különadó figyelembe vételével (2008-ban ez tehát 36 százalék+4 százalék=40 százalékot tesz ki), valamint meg kell fizetnie a százalékos egészségügyi hozzájárulást (2008-ban 11 százalék)). Lényeges, hogy ebben az esetben kamatjövedelem nem keletkezhet, azaz ebben az esetben nem kell megfizetni a 20 százalékos kamatadót. Látható, hogy amennyiben a kifizető (cég) által magánszemély javára megkötött Pannónia Befektetési Életbiztosítás esetén a szerződő kifizető (cég) helyébe a magánszemély lép és a magánszemély később visszavásárolja a biztosítást, úgy a visszavásárlási összeg számára egyéb jövedelmet jelent. Az egyéni vállalkozókra (és önálló tevékenységet végzőkre) vonatkozó szabályok Egyéni vállalkozó köthet biztosítást: alkalmazottai javára. Ekkor mindig egyéni vállalkozói minőségben jelenik meg a szerződő és az egyéni vállalkozóra, mint kifizetőre ugyanazok az elszámolási és adózási szabályok vonatkoznak, mint az egyéb gazdálkodási formában működő kifizetőkre. saját magára (bevétel, illetve a tevékenység folytatásához szükséges feltételek biztosítása érdekében). Költségként csak az egyéni vállalkozói tevékenységgel szoros összefüggésben lévő baleset- és a kockázati életbiztosítás díja számolható el (ez utóbbi után, ha az egyéni vállalkozó a biztosítás díját költségként elszámolta, magánszemélyként nem vehet igénybe adókedvezményt, még akkor sem, ha a termék megfelel az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges feltételeknek). Egyéni vállalkozó a saját magára kötött betegség-, nyugdíj- és elérési biztosítást semmi esetre sem számolhatja el költségként. Annak a biztosításnak a szolgáltatását (beleértve a nem biztosítási esemény, pl. maradékjog miatti kifizetéseket), melynek díját az egyéni vállalkozó költségként elszámolta, köteles egyéni vállalkozói bevételei között elszámolni, kimutatni. Ezen kifizetésekkor a biztosítótársaság a kifizetett összegből adóelőleget nem von le. Ha az egyéni vállalkozó nem a vállalkozásával kapcsolatosan, hanem mint magánszemély köt biztosítást, akkor a magánszemélyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 8
A Pannónia Életbiztosítások hármas adóelőnye A Pannónia Életbiztosítások az összes megtakarítási lehetőség közül kizárólagosan ún. hármas adóelőnnyel rendelkeznek. Ezek a személyi jövedelemadó-kedvezmény, a kamatadó-mentesség és az öröklési illeték-mentesség. Ezeknek köszönhetően függetlenül attól, hogy milyen megtakarítási célt szolgálnak egyedülálló előnyöket biztosítanak ügyfeleink számára. Nézzük meg ezeket az előnyöket részletesebben. Személyi jövedelemadó-kedvezmény A korábbiakban láttuk a személyi jövedelemadó-kedvezménnyel kapcsolatos fő szabályokat. Most nézzük meg azok gyakorlati alkalmazási lehetőségeit, jelentőségét. Az adókedvezmény kihasználásának egyik eszköze lehet, hogy nem a ténylegesen biztosítási díjat fizető személlyel, hanem olyan szerződővel kötünk szerződést, akinek az éves bruttó jövedelme nem éri el a 3,4 millió forintot. Igény esetén a szerződés tartama során egy egyszerű adminisztrációs művelettel, költségmentesen bármikor szerződőt lehet váltani a szerződésen, így igény esetén a valódi szerződő lehet a tényleges szerződő. Ha megnézzük, hogy az adókedvezmény mekkora befektetési hozamnak felelhet meg, rájövünk, hogy érdemes a valódi szerződő családjában találni egy megfelelő személyt. Nézzük tehát most meg, hogy az adókedvezmény mekkora hozamnak felel meg? Egyszeri díjas Pannónia Életbiztosítások esetében viszonylag egyszerű a válasz, hiszen egyszeri 20 százalékos hozamot kell a biztosítási tartam éveire szétosztani. Egy 10 éves tartamú szerződés esetén ez 1,21/10-1=1,8%/év, közelítő értékként elfogadható az igénybe vett adókedvezmény összege/biztosítási díj összege/tartam éveinek száma képlettel meghatározható eredmény (a példában évi 2%). Folyamatos díjas Pannónia Életbiztosításnál összetettebb a helyzet. Biztosan hibás felvetés ugyanis az, hogy, ha egy 10 éves tartamú szerződés minden éves díja után kapunk 20 százalék adókedvezményt, akkor az 20%/10= 2 százalékos éves hozamnak felel meg. Ugyanis figyelembe kell vennünk azt, hogy a befektetés átlagos időtartama rövidebb, mint a szerződés tartama. Hiszen például éves díjfizetésű szerződés esetén csak az első éves díjra igaz, hogy az a szerződés teljes tartama alatt befektetésre kerül, az utolsó éves díjat pedig már csak egy évre fektetik be. Azaz a biztosítási tartam alatt befizetendő összes díjat nem a szerződés teljes tartama során, hanem annak csak mintegy a felével megegyező időtartamra fektetik be. Egy 10 éves tartamú szerződés esetén ez az átlagos tartam kb. 5,5 év. Azaz egy 10 éves szerződés esetén az évi 20 százalékos adókedvezmény kb. 20 %/5,5=3,6 százalékos éves hozamnak felel meg. Közelítő értékként elfogadható az évente igénybe vett adókedvezmény összege/éves biztosítási díj/(tartam éveinek száma/2) képlettel meghatározható eredmény (a példánkban évi 4%). Ez a megoldás nem kezeli az egyik évről a másikra befizetett díjtöbblet után igénybe vehető további 10 százalékos kedvezményt, így a valós érték még ennél is magasabb. Látható tehát, hogy csak a Pannónia Életbiztosítások után igénybe vehető adókedvezmény kb. akkora hozamot jelenthet, mint a várható infláció, azaz a Pannónia szerződéseken elért tényleges befektetési hozam már valódi, reálhozamot jelenthet az ügyfelek számára! Ha a biztosítási szerződést a szerződéskötést követő 10 éven belül visszavásárolják (ideértve a rendszeres pénzkivonást és a részleges visszavásárlást is), akkor az igénybe vett adókedvezménynek azt a részét, amelyet a visszavásárlást megelőző 3 naptári évben befizetett díj alapján vettek igénybe, 20 százalékkal növelten vissza kell fizetni az adóhatóságnak. 9
Példa: szerződéskötés éve: 2008, visszavásárlás éve: 2012. Év Befizetett biztosítási díj Igénybe vett adókedvezmény 2008 200 000 Ft 200 000 Ft x 20% = 40 000 Ft 220 000 Ft x 20%=44 000 Ft + 2009 220 000 Ft (220 000 Ft 200 000 Ft) x 10% = 2 000 Ft Összesen: 44 000 Ft+ 2 000 Ft = 46 000 Ft 240 000 Ft x 20% = 48 000 Ft + 2010 240 000 Ft (240 000 Ft-220 000 Ft) x 10% = 2 000 Ft Összesen: 48 000 Ft+ 2 000 Ft = 50 000 Ft 260 000 Ft x 20% = 52 000 Ft + 2011 260 000 Ft (260 000 Ft-240 000 Ft)= x 10% = 2 000 Ft 2012 280 000 Ft - Összesen: 52 000 Ft+ 2 000 Ft = 54 000 Ft Ha 2012-ben történik a visszavásárlás, nyilvánvalóan, a 2012-ben befizetett díjak után még nem vettek igénybe adókedvezményt. A szerződés 2012-es visszavásárlása esetén a fentiek alapján a 2009-ben, 2010-ben, 2011-ben befizetett díjak után igénybe vett adókedvezményt (46 000 Ft + 50 000 Ft + 54 000 Ft = 150 000 Ft) kell 20 százalékkal növelten visszafizetni (+150 000 Ft x 20%=30 000 Ft), tehát összesen 150 000 Ft + 30 000 Ft = 180 000 Ft-ot. Az egyszeri díjas biztosítás kapcsán érdemes közelebbről megvizsgálni a lehetőséget. Ha például 2008- ban valaki egy egyösszegű megtakarítást helyez el Pannónia Befektetési Életbiztosításban és igénybe tudja venni a 20 százalékos adókedvezményt, akkor, ha a szerződését 2012-ig nem, csak 2012-ben, vagy később (tehát legalább 3 naptári év elteltével) vásárolja vissza, akkor ezt az adókedvezményt már nem kell visszafizetni! Ez önmagában évi kb. 5 százalék hozamot jelent, amit csak tovább növel a Pannónia Életbiztosításra befizetett díj befektetésével elérhető hozam is! Kamatadó-mentesség A 2006. szeptember 1-jétől bevezetett 20 százalékos kamatadó nem terheli a Pannónia Életbiztosítások haláleseti szolgáltatását (függetlenül a biztosítási szerződés tartamától és megkötésének dátumától). Szintén nem merül fel kamatadó a 2006. augusztus 31-e után megkötött legalább 10 éves tartamú Pannónia Életbiztosítások egyösszegű lejárati szolgáltatásai után sem függetlenül attól, hogy mikor történt a díjfizetés (tehát a lejárat előtt 1 nappal elhelyezett eseti befizetést akár 1 napig is kamatadó-mentesen lehet befektetni)! (A 2006. szeptember 1. előtt megkötött életbiztosítások esetén semmilyen esetben sem keletkezik kamatadó fizetési kötelezettség). 10
2006. szeptember 1. után az életbiztosítások mellett a következő megtakarítási formák maradtak kamatadó-mentesek: önkéntes és magánnyugdíjpénztár, lakástakarék-pénztár, nyugdíj-előtakarékossági számla, Babakötvény, gyámi fenntartásos betét. Ha a különböző formákon keresztül elérhető befektetési palettát és azt is figyelembe vesszük, hogy mikor férhető hozzá a megtakarítás különböző büntetések nélkül, akkor azt látjuk, hogy a Pannónia Életbiztosítás az egyetlen, amely egyszerre kínál széles körű befektetési lehetőséget (unit-linked biztosítás) és már viszonylag rövid idő után (min. 10 év) adómentesen hozzáférhető. Az önkéntes nyugdíjpénztárban a megtakarítás csak min. 20 éves tagság után férhető hozzá adómentesen, ráadásul sokkal kisebb befektetési választékot és kevésbé rugalmas befektetési lehetőséget nyújt, mint a Pannónia Befektetési Életbiztosítás. A magánnyugdíjpénztárból gyakorlatilag csak a nyugdíjazással egyidejűleg hozzáférhető a megtakarítás (biztosításból akár jóval hamarabb is!) és a befektetési lehetőségek jóval szűkebbek, rugalmatlanabbak, mint a Pannónia Befektetési Életbiztosításnál. A lakástakarékpénztár esetén ugyan hamarabb, már 10 éven belül is kamatadó mentesen lehet hozzáférni a megtakarításhoz, de 8 éven belül az csak lakáscélra használható fel (8 év után már bármire), viszont a lakástakarék-pénztár gyakorlatilag egy kizárólag bankbetét típusú megtakarítási formát jelent (igaz jelentős állami támogatással (30%, legfeljebb 72 000 Ft/év)). A nyugdíj-előtakarékossági számla adómentesen gyakorlatilag csak a nyugdíjazással együtt hozzáférhető, igaz, a nyugdíjpénztáraknál már szélesebb körű befektetési lehetőséget nyújt. A Babakötvényről korábban már beszéltünk, a gyámi fenntartásos betét pedig egy speciális, a gyámhatósági gondnokság alatt álló gyámoltak megtakarításainak befektetésére kialakított betétkönyvszerű lehetőség. Látható, hogy a befektetési alapokban tartott megtakarításon elért árfolyamnyereség után meg kell fizetni a 20 százalékos adót minden esetben a 2006. augusztus 31-ét követően elhelyezett megtakarítások tekintetében. A Pannónia Befektetési Életbiztosítás számára további előny, hogy esetünkben kamatadót csak akkor kell megfizetni, ha a magánszemély pénzhez jut, míg befektetési alapok esetében akkor is felmerül az adófizetési kötelezettség az elért hozam után, ha az egyén csak az egyik alapból a másikba vált, de pénzt ténylegesen nem vesz fel. A Pannónia Befektetési Életbiztosításnál alkalmazott ezzel teljesen egyenértékű eszközalap-váltás során semmilyen esetben sem kell az addig elért hozamok után kamatadót fizetni. 11
Öröklési illeték-mentesség A hatályos jogszabályok alapján a Pannónia Életbiztosítások szolgáltatása nem része a hagyatéknak, ezért öröklési illetéket sem kell fizetni utánuk. Mint hamarosan látni fogjuk ezzel az értékpapírokban, illetve készpénzben örökül hagyott megtakarításokhoz képest legalább 11 százalékot lehet megtakarítani. Ennyi illetéket kell ugyanis minimálisan megfizetni az értékpapírban, illetve a készpénzben 1 örökül hagyott megtakarítások után, amely illeték a Pannónia Életbiztosításban elhelyezett és örökül hagyott megtakarítások után nem merül fel. A készpénz öröklési illeték kötelessége meglehetősen nagy terhet jelenthet egy-egy család számára, hiszen ma Magyarországon kb. 2 000 milliárd forint található a háztartásoknál, ami átlagosan háztartásonként kb. 3 millió forintot jelent. Mindez azt is jelenti, hogy a Pannónia Életbiztosítás szolgáltatásának teljesítéséhez nincs szükség végrendeletre, a hagyatéki eljárás lefolytatására, azaz a Pannónia Életbiztosítás sokkal egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb örökítési forma feltéve, hogy a biztosítási szerződésben név szerint megjelölték a haláleseti kedvezményezett(ek)et. Ha ugyanis kedvezményezettként az örökös van megjelölve, akkor a szolgáltatás teljesítéséhez szükség van arra, hogy kiderüljön, hogy ki az örökös, ami esetenként hosszú időt vehet igénybe. Ebből a szempontból a Pannónia Életbiztosítás további előnye, hogy a kedvezményezett (azaz az örökös ) személyét bármikor a biztosítási szerződés tartama során egy egyszerű és költségmentes adminisztratív művelettel meg lehet változtatni. Így, ha az örökül hagyó például összevesz időközben a biztosítási szerződésben kedvezményezettként megnevezett örökösével, személyét bármikor később is módosítja. Ez rendkívüli rugalmasságot és a biztonságos örökítés lehetőségét nyújtja az örökhagyónak. Az öröklési illeték általános mértékét amely egyébként az értékpapírok, így például a befektetési jegyek, illetve a készpénz után is fizetendő a következő táblázat tartalmazza (Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékről 12. -a alapján). Csoport Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája terhére (Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik.) Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére Minden más örökös terhére Az illeték általános mértéke 18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 15% 35 millió forint feletti rész után 21% 18 millió forintig 15% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21% 35 millió forint feletti rész után 30% 18 millió forintig 21% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30% 35 millió forint feletti rész után 40% Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 18 millió forintig 2,5% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 6% 35 millió forint feletti rész után 11% 18 millió forintig 6% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8% 35 millió forint feletti rész után 15% 18 millió forintig 8% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 12% 35 millió forint feletti rész után 21% 1 Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékről 16. (1) d) pontja szerint: mentes az öröklési illeték alól az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 Ft forgalmi értéket meg nem haladó része. Azaz a 300 000 Ft feletti rész már öröklési illeték köteles. A legtöbb esetben vélhetően van ennyi ingósága az örökhagyónak, így az örökül hagyott értékpapír, illetve készpénz minden ilyen esetben öröklési illeték köteles! 12
Látható, hogy a lakástulajdon után az értékpapírok után fizetettnél kisebb mértékű, de összegében ettől még jelentős öröklési illetéket kell leróni. Egy 10 millió forintos lakás után a legjobb esetben is 250 000 forint az öröklési illeték, amely 600 000 forintra emelkedik, ha például nem a gyermek, hanem a szülőjével élő unoka, vagy például a testvér az örökös. Ez igen komoly terhet jelent a család számára, ezért egy olyan Pannónia Életbiztosítás, amely a biztosított (az örökhagyó) halála esetén szolgáltat, leveheti az örökös válláról az öröklési illeték megfizetésével járó terhet (a korábban már bemutatott előnyök mellett). A fentiek alapján látható, hogy a Pannónia Életbiztosítások az egyéb alternatív megtakarítási lehetőségekhez képest hármas adóelőnnyel rendelkeznek, amelyek összességében jelentős extra nyereséget jelenthetnek az ügyfeleknek (20 százalék adókedvezmény, 20 százalék kamatadómentesség, 11 százalék öröklési illeték-mentesség). 13