Gazdálkodás a vendéglátásban - Vázlat 1. A gazdaság jellemzői a. A magyar gazdaság intézményrendszere 1. Államhatalmi szervek 2. Államigazgatási szervek 3. Társadalmi-gazdasági érdekképviseleti szervek 4. Gazdálkodó szervek b. A gazdaság tagozódása 1. ágazati minisztériumok (irányítási jogkörük szerint) -17 nemzetgazdasági ág van 2. funkcionális minisztériumok (funkciójuk szerint) A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere: -Magyarországon jelenleg vegyes formájú irányítási rendszer van szociális piacgazdaság-. Az állami költségvetés az államháztartás bevételeinek és kiadásainak pénzügyi terve. bevételek kiadások -Az Országgyűlés vitatja meg és dönt a költségvetés elfogadásáról. -A költségvetés végrehajtására az Állami Számvevőszék felügyel. a. a központi költségvetés bevételei: b. a központi költségvetés kiadásai: A magyar bankrendszer -A bankrendszer az ország bankjainak összessége. -A bankokat az Állami Bankfelügyelet ellenőrzi. a. egyszintű bankrendszer: a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodókkal. b. kétszintű bankrendszer: a központi bank a kereskedelmi bankokkal áll közvetlen kapcsolatban, a gazdálkodók a ker. bankokkal tartanak kapcsolatot. (Mo.-n kétszintű bankrendszer van.) első szint: központi bank Magyar Nemzeti Bank (MNB) -a kormányzat által létrehozott, az ország pénzkínálatáért és hitelfelvételeiért, a ker. bankok tevékenységéért felelős szerv. második szint: kereskedelmi bankok -ált. kereskedelmi funkció, döntően idegen tőkével működnek, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Tőzsde: szervezett keretek között nagy mennyiségű adás-vételi ügylet kötése. Mo-n értékpapír tőzsde alakult ki. Értékpapírokat kibocsáthat: -állam -pénzintézetek -gazdálkodók Az értékpapírok fajtái: pl. részvény, -kötvény, -állampapír, -kincstárjegy A vállakozások költségvetési kapcsolatai: 1. adók: -átmenő tételkéntjelentkező adók -vállalkozások költségeit terhelő adók -az elért eredmény utáni befizetési kötelezettség 2. járulékok: a. a munkáltatót terhelő járulékok a munkavállalót terhelő járulékok 1
2. Gazdálkodás A gazdálkodás elindítója a szükséglet, elemei a termelés, az elosztás és a fogyasztás. A szükségletek csoportosítása: 1. fontosság szerint: -elsőrendű (létfenntartás), -másodrendű, és harmadrendű (luxus) szükségletek 2. minőség szerint: -anyagi, -szellemi szükségletek 3. mennyiség szerint: - teljes, -tényleges, -lappangó szükségletek Nemzeti jövedelem: az egy év alatt előállított új értékek összessége. Két részre osztjuk: - fogyasztási alapra - felhalmozási alapra Fontosabb gazdasági mutatók: 1. Nemzeti jellegűek: -GNP (bruttó nemzeti termék) -NNP (nettó nemzeti termék) 2. Hazai jellegűek (országhatáron belül előállított): GDP (bruttó hazai termék -NDP (nettó hazai termék) A piac a kereslet és kínálat találkozási helye, ahol a kettő viszonyát az ár szabályozza A piaci verseny a minél nagyobb nyereség elérése érdekébe történik. Verseny történhet: -az értékesítés piacán -a munkaerő piacán -a tőkepiacon -a beszerzési piacon Az üzletpolitika egy vállalat önmagával szemben felállított feladatterve, az elérendő célok és az ehhez szükséges eszközök. Marketing mix: 4 eleme? Marketing tevékenység 5 fő része: 1. piackutatás 2. keresletkutatás 3. kínálatfejlesztés 4. árpolitika 5. Public relations (PR) azaz közvélemény Reklám célja: az értékesítés elősegítése, a termékekre szolgáltatásokra irányuló figyelemfelkeltéssel. Reklám megjelenése: TV, rádió, újság, plakát 3. Vállalkozás I. Állami vállalat II. Szövetkezet III. Egyéni vállalkozás (vállalkozói igazolvánnyal alapítható) IV. Gazdasági társaságok (alapító okírattal alapítható, társas vállalkozás) a. Nem önálló jogi személyiségű társaságok: -betéti társaság (BT.) -közkereseti társaság (KKT) b. Önálló jogi személyiségű társaságok: -korlátolt felelősségű társaság (KFT.) törzstőkével alakul -részvény társaság (RT.) zártkörű vagy nyilvános alapítással A vállalkozásformák előnyei és hátrányai, kiválasztásának szempontjai: -Melyik váll. forma illik a legjobban ahhoz a gazdasági tevékenységhez amit folytatni kíván, méretbeli, szervezeti különbségek figyelembevételével kell választani. Működési engedély: kereskedelmi tev. csak működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható. Működési engedély kiadása kérelem beadásához és illeték megfizetéséhez kötött. 2
4. A vállalkozások üzleti tevékenysége A vendéglátás és az idegenforgalom a H-val jelölt, Szálláshely szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágba tartozik. Vendéglátás lehet: - kereskedelmi vendéglátás - munkahelyi vendéglátás Idegenforgalomban résztvevő személyek lehetnek: Az idegenforgalom formái: A vendéglátás szakágazatai: -belföldi -külföldi -tranzit -turisták -kirándulók -éttermi vendéglátás -cukrászdai és egyéb nyílt árusítású vendéglátás -diákétkeztetés -egyéb, korlátozottan igénybe vehető vendéglátás A vendéglátás üzlettípusai: -melegkonyhás vend. ipari üzlet (étterem, vendéglő, csárda, étkezde, gyors étterem) -cukrászdák (süteményszaküzlet, fagylaltozó) -italértékesítő üzletek (italbolt, kocsma, italüzlet, borozó) -munkahelyi vendéglátó üzletek (mh-i étterem, büfé) -egyéb vendéglátó üzletek (ételbár, tejpresszó, kávéház, teázó) -központi termelő és segédüzemek (meleg-hidegkonyha, cukrászüzem) A vendéglátó üzletek osztályba sorolása: első-, másod-, ill. harmadosztályú vendéglátó üzletek jellemzői A vendéglátás tevékenységi körei: 1. fő munkafolyamatok (az árumozgáshoz közvetlenül kapcsolódnak) 2. kiegészítő munkafolyamatok (fő munkafolyamatokat szolgálják ki) Az áruforgalom szakaszai: beszerzés (szállítók kiválasztása, megrendelés figyelni kell a mennyiségre, összetételre, minőségre) készletezés-raktározás (könnyen lehessen felmérni, leltározni) termelés (folyamata: -előkészítés, -elkészítés, -készentartás, -tálalás, -díszítés) értékesítés a. hagyományos értékesítés (a vendéget a pultnál vagy asztalnál szolgálják ki) b. korszerű értékesítés (önkiszolgáló értékesítés) 5. Az árképzés alapelvei Mo.-on a kétszintű árrendszer érvényesül, melynek jellemzője, hogy a fogyasztói árak adótartalma nagyobb, mint a termelői áraké. Jelenleg 2 árforma létezik: -a vállakozók által belföldön érvényesített árak -hatósági árak (maximalizát ill. minimalizált ár) A vendéglátásban forgalomba hozott termékekről nyilvántartást kell vezetni, melynek alapja a receptura. Különböző termékeknek más és más az árképzési szabálya. 1. étel árképzés: a receptura 10 adagra szól 2. ital árképzés: üvegre, literre, vagy adagra vonatkozik 3. cukrászkészítmények árképzése: receptura sütőformára szól, krémeknél kg-ra 4. szolgáltatások árképzése: nyersanyagköltsége nincs Az árak megállapításánál a vállalkozó figyelembe veszi: -nyersanyagköltséget, -munkabér ktg., -energia ktg., értékcsökkenést, -egyéb üzemeltetési és anyagköltséget, -szállítási ktg., -reklámktg., -bérleti díjakat, - adókat, vámokat Az árrés a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értékének a különbsége. 3
Az árrés nagyságát meghatározó tényezők: -az üzlet területi elhelyezkedése -az üzlet társadalmi-gazdasági környezete -az üzlet természeti környzete -a környzetében lévő üzletek száma, típusa -a környzetében lévő hasonló típusú üzletek árfekvése -a fizetőképes kereslet -a vendégek száma, összetétele -a szezonidőszak hosszúsága -az üzlet nagysága -az üzlet típusa Vállalkozói formák: 1. kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 2. főfoglalkozású vállalkozó 3. kezdő vállalkozó 6. Társadalombiztosítás Járulékfizetési kötelezettség a vállakozói igazolvány átvétele napjától annak visszaadása, jogerős visszavonása napjáig áll fenn. A foglalkoztatott biztosítottakat a foglalkoztató 15 napon belül köteles az illetékes elsőfokú adóhatósághoz bejelenteni. Minimum járulékalap: a foglalkoztatónak a foglalkoztatottjaira, a társas vállalkozás főállású tagjára, a főállású egyéni vállalkozónak havi átlagban legalább 138 E Ft a minimálbér kétszerese- után kell megfizetnie a TB járulékot. TB járulékalapot képez pl.: -munkabér -természetbeni juttatás (telefonszolgáltatás) -prémium, jutalék -végkielégítés -átképzés -betegszabadság -felszolgálási díj Nem képez TB járulékalapot: -természetben nyújtott étkeztetés 12.000 Ft-ig -átvállalt albérleti díj -kiküldetési költségtérítés, szállásköltség -természetben nyújtott munkaruha, védőeszköz -iskolakezdési támogatás (utalványként, vagy szla ellenében a min. bér 30%-áig) Járulékfizetési kötelezettség teljesítése: a járulékokat a munkáltató köteles kiszámítani, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét a biztosítottól levonni és a tárgyhónapot követő hó 12-ig befizetni az APEH területi járulékigazgatóságainak. Járulékkedvezmény jár: 1. start-kártya esetén 2. munkanélküliek után (min. 2 évig kell foglalkoztatni, egy év mentesség jár a TB, munkaadói járulék és az EHO alól) 4
7. Munkaerőgazdálkodás A vezetés: a vezetés feladata a döntéshozatal. részfeladatai: -döntés-előkészítés, -döntés, -utasítás, -ellenőrzés Vezetési szintek: -felsőszintű, -középszintű, -alsószintű vezetés Vezetési módszerek: -autokrata; -liberális; -demokratikus Vezetővel szemben támasztott követelmények: a. született készségek: -emberismeret, -igazságosság, -határozottság, -bátorság, -szervezőkészség, -döntési készség, -következetesség, -kitartás, -megbízhatóság, -higgadtság b. tanult ismeretek: -szakmai ism., -közgazdasági és jogi ism., nyelvism., -marketing és reklám ism. Üzletvezető: az üzlet egyszemélyi felelős vezetője. Szervezi, irányítja, ellenőrzi az üzlet munkáját. Szervezési feladata: a vendéglátás fő munkafolyamatainak (-beszerzés, -termelés, -értékesítés, -szolgáltatás) összehangolása. Mit kell terveznie: -árrés tervezése, -bevétel tervezése, -áruforgalmi terv, -munkaügyi terv, -létszámterv, - termelékenységi terv, -munkabér terv, -költségterv, -pénzügyi terv Üzleti munkakörök: a. raktári dolgozók b. termelést előkészítő dolgozók c. termelés dolgozói (szakács, cukrász, kézilány) d. értékesítés dolgozói (felszolgáló, eladó, pénztáros) Létszámigényt meghatározó tényezők: -a forgalom nagysága, -a forgalmazott termék munkaigényessége, -a technikai felszereltség, -az üzletek nyitvatartási ideje, -a munkaszervezés, -a dolgozók szakképzettségefelkészültsége Munkaerőgazdálkodás: a. az elvégzendő munka szabályozása b. a munkavégzés módjának szabályozása c. a munkaidő szabályozása d. a szükséges munkakörök, létszám és szakképesítés meghatározása Munkaidőrendszer: -hagyományos; -rugalmas A munkáltató a munkavállalót kivételes esetben rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre kötelezheti. Bérezési formák: a. időbér b. teljesítménybér (ösztönző bérezés) tiszta jutalékos bérezés alapbérrel kombinált bérezés csökkentett alapbérrel kombinált bérezés 8. Munkaviszony A munkaviszony alanyai: Munkáltató az lehet aki jogképes, munkavállaló pedig az aki cselekvőképes. munkavállaló lehet: -aki legalább korlátozottan cselekvőképes -tankötelezettségének eleget tett (16. életév) A munkaviszony létesítése: A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. -A munkaszerződés határozott vagy határozatlan időre szól. -A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. -Próbaidő bármely szerződésben kiköthető. Az alkalmazáshoz szükséges adatok igazolása: -személyi igazolvány -az előző munkáltató igazolásai -társadalombiztosítási igazolványok 5
Munkaviszony megszüntetése: 1. közös megegyezéssel 2. rendes felmondással 3. rendkívüli felmondással 4. azonnali hatállyal (próbaidő alatt) Munkavégzés szabályai, a munkáltató és a munkavállaló kötelezettségei Kártérítési felelősség: A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. 9. A munkaidő és a pihenőidő A munkaidő tartama: A teljes munkaidő napi 8 óra, amelytől csak kivételesen van eltérés. A munkaidőbeosztás és munkarend: A munkarendet a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. 1. egyenlőtlen munkaidő 2. osztott munkaidő 3. éjszakai munka Pihenőidők: Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a munkavállaló részére legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Munkaidő kedvezmények illetik: a. szülési szabadságról visszatérőt b. munka mellett képzésben résztvevőt c. szakszervezeti tisztségviselőt d. üzemi tanács tagját e. munkavédelmi képviselőt A szabadság: A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap és pótszabadságból áll. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. A szabadság kiadása: A szabadság kiadásának időpontját a munkavállaló előzetes meghallgatása után- a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. (A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal be kell jelenteni.) A szabadságot esedékességének évében ki kell adni. Betegszabadság: A munkavállalót naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. (A munkavállaló keresőképtelenségét a kezelőorvos igazolja.) 10. A munka díjazása A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2009.01.01-től havi 71.500 Ft. Meghatározásra kerültek a képzettségtől függő ajánlott illetve garantált bérminimumok. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni. Több műszakos munkaidő beosztásban, illetve folytonos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni ill. éjszakai műszakpótlék jár. Átlagkereset: Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. A munkabér védelme: -A munkabért a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. -A természetbeni munkabér a pénzben meghatározott munkabér 20 százalékát nem haladhatja meg. -Munkabért (ha a felek megállapodása ettől eltérően nem rendelkezik) a tárgyhót követő hó 10. napjáig kell megfizetni. -A munkavállaló részére a munkabérről részletes írásbeli elszámolást kell adni. 6
Munkavégzéssel összefüggő költség térítése: A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költséget, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel, továbbá a munkavállaló érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató előzetesen hozzájárult. -kiküldetési és külszolgálati -munkába járás Szociális juttatások: 1. védőeszközök és felszerelések 2. védőital juttatás 3. higiéniai és szociális szükségletek biztosítása 4. munkaruha juttatás 11. A munkaügyi jogvita A munkaügyi jogvitában bíróság jár el. Békéltető személye köthető ki, aki a vitában egyezség létrehozását kísérli meg. A békéltető az egyezséget köteles írásba foglalni. Abban az esetben kezdeményezhető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette. 12. Bizonylatok, könyvvezetés, nyilvántartás Bizonylatok csoportosítása: -egyszerű biz.; -összetett biz. Bizonylati elv: a létrejött gazdasági eseményeket bizonylatolni kell. Bizonylatok megőrzése: az iratokat az adózónak az adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőrizni. Bizonylat és igazolás kiállítása: szigorú számadás alá vont nyomtatványok számla, -kp. fizetési számla, -pénztárgép nyugtája Az adóalany az értékesítésről vagy szolgáltatásról bizonylatot (számlát, egyszerűsített szlát) köteles kiállítani. Egyszeres könyvvitel: önálló tevékenységet végző magánszemély, egyéni váll. vezetheti, ha az éves nettó árbevétele nem haladja meg az 50 millió forintot. Kettős könyvvitel: minden vállalkozó köteles vezetni, aki az előző kategóriába nem fér bele. Alapvető eltérés: -az egyszeres könyvvitel a pénzügyi teljesítés elvéből, -a kettős könyvvitel pedig az elismert teljesítés elvéből indul ki. Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó. (egyszerűsített vagy összetett éves beszámoló lehet.) Nyilvántartások: alapnyilvántartások: 1. naplófőkönyv, 2. pénztárkönyv, 3. bevételi és költségnyilvántartás 4. bevételi nyilvántartás Mit kell tartalmazni a számlának: -a kibocsátó nevét, címét, adószámát, bankszlaszámát -a szla sorszámát és keltét, teljesítés idejét -a vevő nevét és címét -a termék nevét és besorolási számát -a termék mennyiségi egységét -a termék mennyiségét -egységárát -az adó százalékos mértékét -az adó alapját, értékét -a fizetendő összeget -az alkalmazott fizetési módot Mit kell tartalmaznia a nyugtának: -sorszámot, dátumot -a kibocsátó nevét, címét, adószámát, bankszlaszámát -a fizetendő összeget 7
A készlet az üzletben levő áruk értékének az összessége. Kereskedelmi áruk csoportosítása: -nagykereskedelmi áruk -kiskereskedelmi áruk -vendéglátóipari áruk A készlet nagyságát befolyásoló tényezők: 1. a forgalom nagysága, összetétele 2. a választék szélessége 3. az utánpótlás gyakorisága 4. a beszerzési tevékenység színvonala 5. a gazdaság ciklikussága A készletezési költségek: 1. a készlettartás költségei 2. a készletutánpótlás költségei 3. hiányköltségek A készletek fajtái: 1. állandó készlet 2. biztonsági készlet 3. törzskészlet 4. minimális készlet 5. forgókészlet 6. teljes készlet 7. egyéb készletek (pl. rendezvényre) 13. Készletek Az árukészlet és a forgalom viszonyának elemzése: 1. viszonyíthatjuk az átlagkészlet értékét az anyagfelhasználáshoz (-forgási sebesség napokban, -forgási sebesség fordulatokban) 2. vizsgálhatjuk az átlagkészlet és az árbevétel viszonyát 3. vizsgálhatjuk az átlagkészlet és az eredmény viszonyát Leltározás: 1. leltározás célja: a. elszámoltató leltár (-egyező, -többlet, -hiány) b. vagyonmegállapító leltár c. ellenőrző leltár d. átadó-átvevő leltár 2. leltározás folyamata: -előkészítés, -szabályzat, -leltározó bizottság 3. leltárak felvétele: a. egyszeres leltár b. ikerleltár 4. leltározás bizonylatai: -jegyzőkönyv, -leltárív Selejtezés: a. 50.000 Ft-ot meghaladó beszerzési értékű tárgyi eszközök kiselejtezésének igazolásául selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. b. 50.000 Ft-ot meg nem haladó beszerzési értékű tárgyi eszközök kiselejtezésének igazolásául (selejtezési) és áruromlási nyilvántartást kell vezetni (mely tartalmazza az időpontot). 8
14. Adózás Költségek csoportosítása: 1. Költséghely szerint: -raktár, -konyha, -étterem 2. Költségnemenként: a. anyagjellegű b. beszerzési c. bérjellegű d. bérköltség e. előállítási ktg. f. szállítási ktg. 3. Elszámolási mód szerint: a. közvetlen kgt. b. közvetett ktg. 4. A bevétel és a költség kapcsolata alapján: a. állandó ktg. b. változó ktg. (-progresszív ktg, -proporcionális ktg., -degresszív ktg.) A költségelszámolás alapvető szabálya, hogy a felmerült költség szükséges-e a tevékenységhez. Értékcsökkenési leírás: a) tárgyi eszközök: anyagi eszközök, melyek tartósan, egy éven túl szolgálják a vállalkozástevékenységét. (gépek, berendezések); b) immateriális javak: nem anyagi eszközök, melyek a váll. tevékenységét tartósan szolgálják. (vagyoni értékű jogok, cégérték, szellemi termék) Bevételek: 1. kp., jóváírás 2. kamat 3. kötbér 4. ingó, ingatlan elidegenítése 5. kártérítés 6. adó, TB visszatérítés Tartozások: pénzeszközök kölcsönzése, hitelre vásárlás esetén keletkező kötelezettség. (a vállalkozás tartozik) Követelések: pénzformában kifejezett fizetési igények. (vevőkkel megrendelőkkel szemben) Üzleti eredmény: kiszámításának alapja a bruttó árbevétel. A jövedelmezőség csak pénzben mérhető. Az elért eredmény után befizetési kötelezettség keletkezik (társasági nyereségadó). -adózott eredmény felhasználása: osztalék, részesedés fizetése -mérleg szerinti eredmény felhaszn.: a. eredménytartalék képzés b. céltartalék képzés c. fejlesztési célok d. új vállalkozás e. értékpapír vásárlás Egyéni vállakozó adózási lehetőségei: a. személyi jövedelemadó b. átalányadózás c. egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) Áfa adózási módok: a. alanyi adómentesség (magánszemélynek adóévben 5 millió forintig) b. tételes adózás (adókulcsonként nyilvántartva) Áfa bevallás: a. éves b. negyedéves c. havi Jövedéki adó: -benzin, -alkohol, -cigaretta 9
15. Eszközgazdálkodás Az eszközök alkotják a vállalkozás vagyonát. Megkülönböztetünk: -tárgyi eszközöket (1 éven túl elhasználódó) -forgó eszközöket (1 éven belül elhasználódó pl.: -készlet, -követelés, -értékpapír) Az eszközök elhasználódása: értékcsökkenés. Selejtezés: rongálódás, romlás miatt. Felmerülhet a beruházás igénye a tárgyi eszközök pótlása vagy fejlesztés érdekében. A tárgyi eszközöket fel is lehet újítani (bővítés, átalakítás, élettartam növelés) Fejlesztés forrásai: a. saját tőke b. idegen forrás (hitelből-hitelképes legyen) -futamidő: rövid, közép, vagy hosszú lejáratú hitel c. fejlesztés különleges módjai: -lízing, -operatív lízing, -pénzügyi lízing, -franchise megállapodás, -know-how, - licencia szerződés 16. A vállalkozások ellenőrzése 1. Belső ellenőrzés: a. átfogó vizsgálat b. témavizsgálat c. célvizsgálat d. utóvizsgálat Kontrolling tevékenység: magában foglalja a tervezést, az információ áramlást, a problémák visszajelzésének módjait és a számonkérés rendszerét 2. külső ellenőrzési szervek: Adóhatóságok: a. APEH b. Vám és Pénzügyőrség c. Önkormányzat jegyzője d. Illetékhivatal Egyéb ellenőrző hatóságok: a. Fogyasztóvédelmi Felügyelőség b. Gazdasági versenyhivatal c. Társadalombiztosítás d. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat e. Szerencsejáték Felügyelet 17. Számlavezetés A bank az ügyfél kérelmére a pénzeszközök kezelése és a pénzforgalom lebonyolítása céljából bankszámla-szerződés szerint számlát nyit és vezet. Jogi személynél és gazdasági társaságnál a bankszla megnyitásának előfeltétele a cégbejegyzés (be kell jelenteni az adószámot is). A bankszla felett az ügyfél, ill. annak mindenkori képviselője, megbízottja vagy alkalmazottja rendelkezhet. Vállakozói devizaszámla: MNB által jegyzet devizanemekben bankszla-szerződés alapján devizaszlát nyit és vezet. Szla nyitás feltétele: -a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi bankszla -igazoló okmány (megkötött külker. szerződés) 18. Hitelek Az üzleti terv elkészítésének ált. szempontjai: 1. A vállalkozás bemutatása az első lezárt évre. 2. A vállalkozói szakma háttere. 3. A tevékenység folytatásához szükséges gépek, berendezések, anyagok. 10
4. Az értékesítés várható alakulása. 5. A bevétel és a költségek várható alakulása. 6. A várható jövedelem alakulása. 7. A már esetleg megkötött szerződések ismertetése. Hitelgarancia: Készfizető kezesség kiterjed minden hiteltípusra. A hiteligénylő ezért díjat fizet: -egyszeri kezelési díjat; -évente fizetendő készfizető kezességvállalási díjat A jogi biztosítékok köre: 1. jelzálogjog 2. bankhitelt biztosító zálogjog 3. kézi zálogjog 4. óvadék 5. készfizető kezesség 6. engedményezés 7. bankgarancia A hitelek csoportosítása hitelfajták (azaz cél) szerint: 1. beruházási/fejlesztési hitelek 2. ingatlanhitelek 3. forgóeszköz hitelek 4. egyéb hitelek 19. A vállalkozói tevékenység átalakulása, megszüntetése Vállalkozások átalakulása: új vállalat jöhet létre vállalatok szétválásával, esetleg egyesülésével. Vállalkozások megszűnése: 1. Jogutóddal: ha helyette egy új vállalkozás jön létre, amely a korábban meglevő jogokat és kötelezettségeket felvállalja, illetve ha szétválik, vagy egyesül. 2. Jogutód nélkül: a. vállalkozást befejezik (nem veszteséges váll. esetén)/végelszámolással b. jogsértés miatt/felszámolással c. fizetésképtelenség esetén/csődeljárással (ennek eredménytelensége esetén felszámolási eljárással) Egyéni váll. megszüntetése: Az egyéni vállalkozó tev. megszüntetését köteles bejelenteni a területileg illetékes okmányirodának. 15 napon belül az adóhivatalnak is be kell jelenteni adatmódosító lapon. Váll. tev. megszüntetésekor bevételnek minősül: 1. tárgyi eszközök leltári értéke 2. használati vagy bérleti jogról való lemondás Váll. tev. megszüntetésekor nem minősül bevételnek: 1. hitel, kölcsön, munkabérelőleg 2. vállalkozásba befektetett vagyoni érték 20. A statisztika A statisztikai szám tapasztalati szám, mely mérés vagy számlálás útján keletkezik. azok a számok, melyeket közvetlenül a számlálás vagy mérés és adatgyűjtés eredményeképpen kapunk abszolút számok, amelyeket pedig az elemző munka során az abszolút számból számítunk ki a leszármaztatott számok. A leszármaztatott számok leggyakrabban előforduló típusai: a. viszonyszámok b. átlagok c. indexek Két egymással valamilyen kapcsolatban lévő adat hányadosát viszonyszámnak nevezzük, legfontosabbak: 1. megoszlási (résznek az egészhez viszonyított aránya) 2. dinamikus (időbeli változást elemezhetjük) a. bázis viszonyszám, b. láncviszonyszám 3. teljesítmény 4. koordinációs 5. területi összehasonlító 11