Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.
BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR A Limagrain Magyarország költséggazdálkodása és jövedelmez ségének elemzése Küls konzulens: Nedvesi Renáta Operatív konzulens: Simonné Romsics Erika Gyarmatiné Tóth Georgina Távoktatás Pénzügy/Számvitel szak Számvitel szakirány 2010. 1
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Cégismertet... 6 2.1. A vállalkozás tevékenysége... 6 2.2. Vet magpiaci helyzet... 11 2.3. A Limagrain Magyarország számviteli politikája... 12 3. Költségtani ismeretek, költséggazdálkodás... 15 3.1. Költség, ráfordítás, kiadás... 15 3.2. Költségek csoportosítása... 16 3.3. A költséggazdálkodás... 20 3.4. A költséggazdálkodás fontosabb módszerei, területei... 21 3.4.1. A költségek tervezése... 21 3.4.2. A költségek elszámolása... 23 3.4.3. A költségek alakulásának elemzése... 24 3.4.4. A költségek alakulásának ellen rzése... 26 4. Jövedelmez ség... 30 4.1. A gazdasági hatékonyság elemzése... 30 4.1.1. Komplex hatékonyság... 34 4.1.2. Él munka hatékonysági mutató... 37 2
4.1.3. Bérhatékonyság mutatói... 37 4.1.4. Eszközhatékonysági mutatók... 39 4.1.5. Termelési költségszint mutató... 41 4.1.6. kehatékonyság... 42 4.2. Jövedelmez ség alakulásának átfogó elemzése... 42 4.2.1. Árbevétel arányos jövedelmez ség... 44 4.2.2. kearányos jövedelmez ség... 45 4.2.3. Él munka arányos jövedelmez ség... 46 4.2.4. Eszközarányos jövedelmez ség... 47 4.2.5. Er forrás arányos jövedelmez ség... 49 4.3. Eredményelemzés... 50 4.3.1. Üzemi, üzleti tevékenység eredmény elemzése... 52 4.3.2. Pénzügyi eredmény elemzése... 53 4.3.3. Rendkívüli eredmény elemzése... 53 4.3.4. Mérleg szerinti eredmény elemzése... 54 5. Összefoglaló értékelés... 55 6. Irodalomjegyzék... 58 Mellékletek... 60 3
1. Bevezetés A vet magtermesztés a magyar mez gazdaság jelent s, nagy hagyományokkal rendelkez ágazata. A vet mag, amely kiinduló pontja és dönt mértékben meghatározója a növénytermesztés sikerének, mindig is fontos szerepet töltött be a gazdaságban. A piacot jellemz kínálati viszonyok, az élesed verseny és a szigorúbb min ségi el írások megkövetelik a jó min ség, igazolt eredet vet mag használatát. A jövedelmez ség alapja a vet mag el állítás termésbiztonságának megteremtése a hatékonyság és gazdaságosság figyelembe vételével. Napjaink költségtudatos világában a költséggazdálkodásnak egyre nagyobb szerep jut. A jövedelem növelése az értékesítés volumenének emelésével, a gazdálkodás költségeinek, vagy a termelés, forgalmazás költségeinek csökkentésével lehetséges. Egy piaci alapon m köd vállalkozásnál különösen lényeges kérdés az eredményes m ködés és ennek érdekében hozott vezet i döntések. A pontos költséginformációk segítik ezeket a döntéseket, ezáltal a vállalat versenyképességéhez nagymértékben járulnak hozzá. Az információ azonban nemcsak a vállalkozás döntéshozóinak, de a társaság tevékenységér l a tulajdonosoknak, illetve a vállalkozási környezetnek is elengedhetetlen forrás. A tulajdonosoktól jogos igény a vagyoni helyzet stabil megléte, a vállalkozás megfelel jövedelemtermel és osztalékfizet képessége. A tényleges költségek ismerete, azok alakulása és elemzése lényeges a potenciális befektet knek is, hogy lehet ségük legyen mérlegelni a befektetési döntéseiket, tisztában legyenek a társaságtól elvárható hozammal és kockázattal. A szállítók és vev k szemszögéb l nézve pedig a kiszámítható üzleti kapcsolatot, a biztonságos pénzügyi helyzetet jelenti a megfelel információ. Végül, de nem utolsósorban a munkavállalók biztos munkahelye, a tevékenység folytatásának ismerete jelenti a kiszámíthatóságot. Az információhoz való hozzájutást, annak megszerzését a számviteli törvény szabályozza. 4
A számviteli törvény célja: meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítend elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. 1 Biztosítja, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet adjon a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetér l. A tevékenység költségeinek elemzése az információhoz jutást segíti el, illetve biztosítja, hogy az információ érthet vé váljon a felhasználójának. Dolgozatomban a LIMAGRAIN Central Europe SE Magyarországi Fióktelepe költséggazdálkodásával és jövedelmez ségével foglalkozom. A költségelemzés során kitérek a költségszerkezet, a költségváltozás, valamint a költségek alakulására ható tényez k vizsgálatára. A vállalkozás által a költségek elszámolásának, nyilvántartásának módjára, valamint azok ellen rzésére. A jövedelmi helyzet elemzése során el ször a gazdasági hatékonyság alakulásával foglalkozom a hozammutatók felhasználásának segítségével. A vállalkozás fejl désének mérésére alkalmazom a komplex-, az él munka- és eszközhatékonysági mutatót. A jövedelmez ség szintjének megállapításához a jövedelmez ségi mutatókat használom fel. Végül az eredményelemzés során arra keresem a választ, hogy az eredménykimutatás egyes eredménykategóriái hogyan változtak a vizsgált 3 év során. 1 A számviteli törvény 2009, I fejezet, 1., 7.o. 5
2. Cégismertet A francia Limagrain nemesít ház vet mag nemesítéssel és el állítással, valamint a mag értékesítésével foglalkozó cégcsoport. A Limagrain név már ismer sen cseng szerte a világban, így Magyarországon is, azt azonban talán kevesebben tudják, hogy francia eredet cég egy klasszikus szövetkezetet takar. A hatszáz gazdálkodó tagot számláló Limagrain Szövetkezet 100 %-ban tulajdonolja a Group Limagrain Holdingot, amely a világ negyedik legnagyobb vet magcégét megtestesít vállalatóriás. Ugyanakkor a legnagyobbnak számít azon vet mag-el állító és forgalmazó vállalkozások sorrendjében, melyek nem vegyipari konszern tulajdonában, vagy azzal szoros kapcsolatban m ködnek. A szövetkezet gazdálkodásának sikeréhez évr l évre 150.000 mez gazdasági vállalkozó járul hozzá. A cégcsoport világszerte több mint 6100 f t foglalkoztat. 2.1. A vállalkozás tevékenysége Limagrain csoport tevékenységének négy f alappillére a szántóföldi vet mag-, a zöldség vet mag-nemesítés és forgalmazás, a kertészet és az élelmiszeripar. E négy f terület és a hozzájuk tartozó mez gazdasági és biotechnológiai kutatásfejlesztés alkotják a nemesít vállalat eredményeit és járulnak hozzá ahhoz a sokszín séghez, amelyet mind termékpaletta, mind pedig világmárkák bizonyítanak. Fontos megjegyezni, hogy a napraforgó nemesítési munka a Soltis nev vállalatnál történik, amely a Limagrain és egy francia versenytárs, az Euralis tulajdonában van. A foglalkoztatási helyzetkép is nagyon érdekes információt jelent, ugyanis a vállalkozás közel 2 milliárd forintos árbevételét a 2009/2010-es üzleti évben 49 f alkalmazott segítségével érte el. 6
Az értékesítés menete Az értékesítés közvetetten történik, vagyis az eladó és a végs felhasználó közé ékel dnek be a forgalmazó, integráló vállalkozások. A vet magot a forgalmazó cég vásárolja meg az el állítótól, majd értékesíti és kiszállítja a termel nek. A forgalmazók munkáját és eredményességét is segítve generálják a vet mag igényeket az el állító cég területi képvisel i a termel k közvetlen megkeresésével. Az árbevétel legnagyobb hányadát a kukorica, a napraforgó és a repce vet mag értékesítés adja, de néhány éve már kalászos gabona vet mag eladásával is b vítették a termékskálájukat. Az értékesítés zsákolt kiszerelés, a zsák súlyát a benne lév mag (1000 mag súly) tömege határozza meg. Kukorica esetében 50 ezer mag/zsák súlya 13-17 kg, napraforgónál 150 ezer kaszat/zsák súlya 10-15 kg és a repce tömege 3,5 millió mag/zsák 15-20 kg. Kukorica árbevétel alakulása 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Értékesített mennyiség (zsák) 97 630 90 558 95 071 Nettó ár, Ft/zsák 12 175 14 000 13 860 Nettó árbevétel, ezer Ft 1 188 645 1 267 812 1 317 684 1. táblázat Napraforgó árbevétel alakulása 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Értékesített mennyiség (zsák) 9 832 14 350 15 439 Nettó ár, Ft/zsák 26 500 30 140 32 487 Nettó árbevétel, ezer Ft 260 548 432 509 501 567 2. táblázat 7
Repce árbevétel alakulás 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Értékesített mennyiség (zsák) 29 646 39 100 35 857 Nettó ár, Ft/zsák 7 519 8 228 9 087 Nettó árbevétel, ezer Ft 222 908 321 715 425 833 3. táblázat A Limagrain árbevételének alakulása, eft 1400000 1200000 1000000 800000 600000 400000 200000 0 Kukorica Napraforgó 2007/2008 2008/2009 2009/2010 Repce 1.diagram 8
Cégtörténeti kitekint 1965: Fontos mérföldk nek tekinthet. Ekkor kib vül a tevékenység a kukorica hibridek kutatási és nemesítési programjával, illetve ezek szállítmányozásával Északeurópai országokba. A kukoricanemesítési tevékenység sikere ismertté tette a Limagrain hibridjeit az egész világon. Az eredményes gazdálkodásnak köszönhet en a nemesítési és kutatási tevékenység tovább er södik és lehet vé teszi a cég hibridkínálatának vítését. 1975: a Vilmorin cég felvásárlásával a zöldség és kertészeti növények irányába nyit a francia nemesít cég. 1983: Saját kukorica malom létrehozása, amely hozzájárul a vertikális integráció megvalósításához, azaz nem csak a vet mag értékesítése immáron a cél, hanem a mez gazdasági végtermék feldolgozása és értékesítése. 1995: A Jacuet cég megvásárlásával egy ipari méret pékséget hoz létre a Limagrain Franciaországban. Mindeközben az amerikai piac meghódítása is elkezd dik, kukoricakutató állomás és egy önálló kukorica üzletág létrehozása járul hozzá a tengerentúli fejl déshez. A genetikai bázis id közben kiegészült nagyszámú kanadai, amerikai és egyéb alapanyaggal, mely révén koncentrált és hatékony nemesítési programok indulhattak el. 1998: A Limagrain hosszú távon kíván megbízható partner lenni Magyarországon, és ennek jeleként ebben az évben kísérleti és nemesít állomást létesített hazánkban. A dél-alföldi régióban megvalósuló nemesítési programok célja a magyar viszonyoknak megfelel, valamint a Kárpát-medence országainak igényeit kielégít, piacképes kukorica- és napraforgó hibridek el állítása. Az LG kukorica nemesítési programjai pontosan arra szolgálnak, hogy a sokszín termel i igények mindegyikére megfelel választ adjanak. Ezzel egy id ben márkaképvisleti hálózaton keresztül megkezd dik az LG kukorica és napraforgó hibridek piaci bevezetése hazánkban. 2000: Megalakul a Limagrain Magyarország Kft. és kezdi meg önálló kereskedelmi, el állítói tevékenységét itthon. A viszonteladói hálózat kib vül, az országos 9
lefedettség mez gazdasági integrátorok mellet kis-közepes forgalmazók is terjesztik az LG magokat. Kialakul egy megyei szint területi képviseletei rendszer Budaörsi irodai központtal és Törökszentmiklósi központi raktárral. A vet mag értékesítés mellett egyre nagyobb szerepet kap az itthoni szaporítási lehet ségek kiaknázása, ezáltal stratégiai országgá válunk a kelet közép európai régió vet magellátásában. 2001-2003: a napraforgó hibridek el retörése folyamatos, már a vetésterület 10%-án LG hibrideket használnak. A Tour de Limagrain szántóföldi rendezvénysorozat megindítása 4 országos helyszínnel. 2003-2004: a kukorica hibridek között speciális siló hasznosítású hibridek piaci bevezetése, ezzel a mintegy 50.000 hektárra emelkedik az LG kukorica hibridek országos aránya, a napraforgó részarány er södése. Kereskedelmi csapat megszervezése megyei lefedettség eléréséhez. 1 milliárdos éves árbevétel átlépése. 2005: A Limagrain Group megvásárolja a holland érdekeltség Advantát. Az akvizícióval tovább er södik Európában az LG márkanév, Magyarországon egyesül kereskedelmi csapat és összegz dnek a piaci részarányok. Az Advanta 2005-ig mintegy 1100 alkalmazottal a világ 5. legnagyobb vet magvállalata volt. A napraforgó hibridek között nóvumként jelenik meg a vegyszer toleráns LG Rimisol a köztermesztésben. 2006: szi káposztarepce fajta értékesítését kezdi meg a Limagrain, amelyb l 2 év alatt és azóta is piacvezet fajta válik Magyarországon. 2007: A LIMAGRAIN Central Europe SE Magyarországi Fióktelepe megalakul. A fióktelep létrehozásának célja, hogy az er források fejlesztésével, b vítésével, a ködés optimalizálásával a piaci részesedés növekedjen, a jövedelmez ség megfelel szint legyen, a vagyon gyarapodjon. Mintegy 3000 hektáron folyik vet mag szaporítás hazánkban megel zve ezzel konkurens nemesít házak el állító felületeit. Kukoricában közel 100 000 zsák 50 ezer szemes kukorica került értékesítésre, az éves árbevétel pedig meghaladja a 2 milliárd forintot. 10
2008-2009: A Limagrain Europe 1,3 milliárd forintos fejlesztést hajt végre a törökszentmiklósi Mg. ZRt. vet magüzemében. Mindhárom növényfajban, kukorica, napraforgó, repce stabilizálódik az LG márka részaránya; árbevétel arányos nyeresége. A Limagrain Magyarország Kft. megsz nik jogutód nélkül és létrejön egy Kelet Közép Európai holdinghoz tartozó magyarországi fióktelep. 2010: Nickerson márkanév alatt a Limagrain mint Európa vezet búza nemesít je, 2 fajtával szi búza értékesítésbe kezd hazánkban. Fajtarepcék mellet hibridrepcék piaci bevezetése. 2.2. Vet magpiaci helyzet Magyarországi növénytermesztés számokban Országunk nedves kontinentális éghajlati övben fekszik, ahol, az éves csapadék mennyisége 500-700mm. A teljes GDP 2,8-3,0% -át teszi ki a mez gazdasági termelés, míg a teljes foglalkoztatottak 5,2%-a dolgozik közvetlenül a mez gazdaságban. A szántóföldi termesztésre alkalmas terület nagysága 4,8 millió hektár; amelyb l a kukorica 1,2 millió; az szi búza 1,1 millió; a napraforgó 550 ezer; az szi káposztarepce 300 ezer hektárt képvisel. A Limagrain nemesít ház mind a négy f szántóföldi kultúrában érdekelt vet mag nemesít ként. A teljes magyar vet magpiaci potenciál, ideértve a kertészeti kultúrákat és apró magvú növényeket is mintegy 50 milliárd forintot tesz ki éves szinten. 300 Vetésterület, ezer ha 550 1200 kukorica szi búza napraforgó szi káposztarepce 1100 2.diagram 11
2.3. A Limagrain Magyarország számviteli politikája Számviteli célkit zés A számviteli politika elve, hogy a számviteli rendszer által nyújtott információk megbízható alapjai lehessenek az elemzéseknek, az eltérések vizsgálatának, megbízható alapot nyújtsanak a gazdasági döntések megalapozásához, ugyanakkor a számviteli rend a hatályos szabályozásnak mindenben megfeleljen. Könyvvezetés módja A gazdálkodó könyveit magyar nyelven, a kett s könyvvitel elvei és szabályai szerint vezeti. A számviteli információs rendszer kialakítása és m ködtetése a gazdálkodó erre kijelölt bels szervének feladata. A könyvvezetés részletes módszereit a számlarend tartalmazza. Könyvvezetés pénzneme A könyvek vezetése magyar forintban történik. Költségelszámolás módja A gazdálkodó könyvvezetésében a költségeket csak az 5. számlaosztályban, költségnemenként számolja el. Könyvelési dátum A gazdasági események a könyvekben az esemény bekövetkeztének napjával (a teljesítés napjával) kerülnek felvezetésre. Ha a teljesítés id pontja egyértelm en nem határozható meg, akkor a gazdasági eseményr l kiállított bizonylat kelte a könyvelési dátum. Bizonylatok feldolgozásának határideje A számviteli bizonylatokat a számviteli törvény és más jogszabályok által el írt határid ben, a nem pénzforgalmat igazoló bizonylatokat - ha jogszabály vagy a számviteli politika más része ett l eltér en nem rendelkezik - legkés bb a tárgynegyedévet követ hó 20-ig kell a könyvekben rögzíteni. 12
Üzleti év Az üzleti év id tartama a naptári évt l eltér. A mérleg fordulónapja az üzleti év június 30. napja. A mérlegkészítés id pontja a fordulónapot követ szeptember 30. A beszámoló formája A LIMAGRAIN Central Europe SE Magyarországi Fióktelepe a számviteli törvény 9 (1) bekezdése szerint éves beszámolót és üzleti jelentés készít. Mérleg- és eredménykimutatás változatok A mérleg- és eredménykimutatás választott formája az "A" változat. Eredmény megállapítása Az eredmény megállapításának választott módja az összköltség eljárás. Cash-flow kimutatás A gazdálkodás bemutatása során cash-flow kimutatás is készül, az a kiegészít mellékletnek részét képezi. Üzleti jelentés A beszámoló részeként elkészített üzleti jelentést magyarul kell elkészíteni és a Kft. képviseletére jogosult személy köteles aláírni. Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell a vállalkozás gazdálkodásáról, annak fejl désér l egy átfogó elemzést. Ki kell térni a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események részletezésére, a vállalkozás telephelyeinek bemutatására, foglalkoztatás politikájára, a kutatás-fejlesztés területén végrehajtott és jöv beni változtatásokra, illetve a környezetvédelemmel való kapcsolatára. Bels információs rendszer A számviteli információk szolgáltatásának és felhasználásának módját a mindenkori vezetés saját hatáskörében határozza meg. Az LIMAGRAIN Central Europe SE Magyarországi Fióktelepe független bels ellen rzési apparátussal nem rendelkezik. Az ellen rzés vezet i folyamatban beépített. 13
Jelent s összeg hiba Jelent s összeg nek min sül az egy évben feltárt, egy üzleti évre vonatkozó hibák hatása, ha a saját t ke változásai abszolút értékének együttes összege a vizsgált üzleti évre készített beszámoló eredeti mérlegf összegének 2 %-át meghaladja. Ebben az esetben a feltárt hibák hatása a tárgyévi beszámolóban nem a tárgyévi adatok között, hanem elkülönítetten kerül bemutatásra. Lényeges hibák A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibáknak min sülnek a feltárt hibák, ha összevont és göngyölített hatásukra a feltárás évét megel üzleti év mérlegében kimutatott saját t ke legalább 20 %-kal változik. Ismételt közzététel A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló, jelent s összeg hibák feltárása esetén a feltárás évét megel üzleti év beszámolóját az eredeti és a módosított adatok bemutatásával, a módosítások kiemelésével a tárgyévi beszámoló közzétételét megel en ismételten közzé kell tenni. A hibák egyes üzleti évekre gyakorolt hatását ebben az esetben a tárgyévi beszámoló kiegészít mellékletében kell bemutatni. 14
3. Költségtani ismeretek, költséggazdálkodás Miel tt részletesen rátérnék a költséggazdálkodás témakörre, fontos megemlíteni néhány alapfogalmat. 3.1. Költség, ráfordítás, kiadás Költség Az er forrás felhasználások pénzben kifejezett értéke. A tevékenység folytatásához sokféle er forrást használunk fel. Ezen er forrás felhasználások alapján állíthatjuk össze a költség kalkulációt. Attól függ n, hogy milyen költségeket vizsgálunk, a következ költségkategóriák meghatározására van lehet ség: - elszámolt közvetlen költség, - kalkulált közvetlen költség, - teljes költség. A költségkategóriák a következ képpen függnek össze: Elszámolt közvetlen költség + Felosztásra kerül közvetett költség Kalkulált közvetlen költség + Felosztásra nem kerül költségek (pl. értékesítési költség, igazgatási költség) Teljes költség 2 2 Dr.Sztanó Imre: A számvitel alapjai, 2006. Perfekt 15
Kiadás A gyakorlatban a költség fogalma mellett a kiadás és ráfordítás fogalmát is elkülöníthetjük. A kiadás fogalmának kétféle megközelítése: - üzemgazdasági közelítésben értelmezhetjük a kiadást eszközcsökkenésként; - pénzügyileg viszont a kiadás pénzeszközcsökkenést jelent. Összességében megállapítható, hogy minden költség kiadással jár együtt. 3 Ráfordítás A költség és ráfordítás kapcsolatáról elmondható, hogy a költség a termék el állításához, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, a ráfordítás pedig a kibocsátáshoz, az eredményképz déshez. A ráfordítás egyrészt az id szaki értékesítés bekerülési költsége, másrészr l az értékesítést l független költségek, illetve az eredmény terhére elszámolt ráfordítások összege. A ráfordítások egy része úgy keletkezik, hogy a korábban elszámolt költség az értékesítéssel ráfordítássá válik. Azokat a költségeket, amelyek az értékesítést l függetlenül ráfordítássá válnak, nem tesszük a bekerülési költségek részévé, azokat az id szak eredménye terhére számoljuk el. 4 3.2. Költségek csoportosítása A költségek ismerete nélkül nem lehet megállapítani, hogy az ármeghatározás helyes-e. A költségek alakulásának figyelemmel kísérése a vállalkozás eredményes gazdálkodásának egyik fontos feltétele, a megbízható jövedelemkimutatás is csak a költségek pontos ismerete alapján lehetséges. A költségek elkülönítése, csoportosítása termékekre, szolgáltatásokra, id periódusokra, szervezeti egységekre és a költségek hatékony ellen rzése a költségek korlátozásához, a költségek minimalizálásához 3, 4 Dr. Sztanó Imre: A számvitel alapjai, 2006. Perfekt 16
nélkülözhetetlen. A számviteli törvény el írásainak megfelel en, ha a vállalkozás összköltség típusú eredménykimutatást készít, a költségeket költségnemek szerint gy jti, ha forgalmi költség típusú eredménykimutatást készít, akkor az értékesítés költségeit közvetlen és közvetett költségekre bontja, de a kiegészít mellékletben be kell mutatni a költségek költségnemek szerinti alakulását. Azonban azt is fontos mérlegelni, hogy a törvényi el írásokon túlmen en sokszor a gazdálkodás sajátosságai azok, amelyek a különböz csoportosításokat meghatározzák. Költségnemek szerint Megjelenési forma szerinti csoportosítás, azt vizsgáljuk, hogy a költség milyen tényez felhasználásához kapcsolódik. A költségnemek a felmerült éves összköltséget ölelik fel. Anyagi jelleg ráfordítások: anyagköltség, igénybe vett szolgáltatás, egyéb szolgáltatások értéke, bérköltség, személy jelleg egyéb kifizetések, bérjárulékok, értékcsökkenési leírás. A költségek költségnemenkénti elszámolására az 5. számlaosztály szolgál. A költségnemek szerinti csoportosítás a vállalkozásnál folytatott tevékenységek költségeinek költségfajták szerinti csoportosítását jelenti. Összetétel, illetve összetettségük szerint Egyszer (elemi): további részekre nem bontható (pl. anyagköltség, bérköltség), egy költségnemb l állnak. Összetett: több elemi költséget tartalmaz (pl. karbantartási, fenntartási költség) Felmerülési helyük szerint Költséghelyenként: a költség felmerülésekor csak annak helye ismert. Általában itt csak a közvetett költségeket számoljuk el és az elszámolt költségek egy része költségvisel k szerint, kerül további megbontásra. Azok a költségek, amelyek tovább nem oszthatók az eredmény terhére kerülnek elszámolásra. 17
Termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint A csoportosítás a szerint történik, hogy a termelés melyik szakaszában és milyen céllal jönnek létre. Ez alapján a következ 2 kategória különböztethet meg: Alapköltség: adott termeléssel kapcsolatban közvetlenül merül fel. Ide sorolható az anyagköltség, a közvetlen bérköltség, a közvetlen bérek járulékai. Járulékos költség: jellemz en általános költségek, amelyek a vállalkozás irányítási, igazgatási feladataival kapcsolatban merülnek fel, vagyis közvetett költségek. Tervezés, utalványozás, elszámolási mód szerint Közvetlen költség: a költség keletkezésekor tudjuk, hogy mely költségvisel t milyen mértékben terhel. Közvetett költség: a felmerülés id pontjában csak a költséghely ismert. Tevékenység jellege szerint Alaptevékenység költségei Alaptevékenységen kívüli tevékenységköltségek Az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint Holtmunka jelleg költségek: anyagköltség, értékcsökkenési leírás, anyag jelleg egyéb költségek. Él munka költségei: bérköltség, bér jelleg egyéb költség. Tisztajövedelem jelleg költségek: társadalombiztosítási-járulék, cél jelleg adók stb. A fedezeti költségszámítás igénye szerint Proporcionális költségek (termelési volumen vagy más költségjellemz változásának hatására összegükben viszonylag arányosan változnak) 18
Fix költségeket (a termelés volumenének vagy más költségjellemz nek változására összegükben változatlanok maradnak) Árképzési követelmények szerint Árképzésnél figyelembe vehet (közvetlen) költség. Árképzésnél figyelembe nem vehet költség. A termelés volumenével való kapcsolatuk szerint A termelés mennyiségi és összetétel változása hatására a költségek változása is bekövetkezik. Attól függ en, hogy a különböz költségek hogyan követik ezeket a változásokat, beszélhetünk állandó és változó költség kategóriáról. Állandó költség: összegét a termelési volumen változása nem befolyásolja. Változó költségek lehetnek: - Arányos: azok a költségek tartoznak ide, melyek a termelés, forgalom mennyiségével arányosan változnak. Ilyen jelleg költségek a közvetlenül elszámolt anyagok. - Degresszív: azokat a költségfajtákat soroljuk ide, amelyek a termelés, forgalom változásával összegükben változnak, a változás mértéke azonban nem haladja meg a termelés változásának mértékét. Ide tartoznak például az üzemi általános költségek vagy a központi irányítás költségei. - Progresszív: azok a költségek, amelyek összegükben a termelési volumen változásánál nagyobb mértékben változnak. 5 5 Kardos, B.-Dr.Sztanó, I.-Veress, A.: A vezet i számvitel alapjai, 2007 Budapest, Saldo 19
3.3. A költséggazdálkodás A költségek csökkentése minden vállalkozónál alapvet érdek és cél, ezért a vezetés állandó és kiemelt feladatát jelenti. A költséggazdálkodás célja a költségek elkülönítése termékekre, szolgáltatásokra, id periódusokra, szervezeti egységekre és a költségek hatékony ellen rzése a költségek korlátozásához, a költségek minimalizálásához. Ahhoz hogy mindez megvalósulhasson fontos a költséggazdálkodás eszközrendszerének fejlesztése, továbbá a tervezés hatékonyságának javítása, amely több szempontból is kiemelked aktualitással bír a vállalkozások gazdálkodó tevékenységében. Ezért a vállalati kontrolling részeként lényeges a költséggazdálkodás feladatainak megvalósítása. Ezek a következ k: A pénzügyi beszámolókhoz szükséges a készletek értékelése és az eladott áruk beszerzési értékének a követése, A vállalat tevékenységei, a termékek, a szolgáltatások és a vev k költségeinek a nyomon követése, Visszacsatolás a folyamatok hatékonyságáról a vezet k és a munkafolyamat irányítói számára. Tehát a költséggazdálkodáson olyan tevékenységet értünk, melynek középpontjában a költség áll, és tartalmazza annak tervezését utalványozását analitikus nyilvántartását könyvi elszámolását kalkulációját (önköltségszámítását és gazdasági kalkulációját) ellen rzését, elemzését információrendszerének kialakítását 6 6 Kardos, B.-Dr.Sztanó, I.-Veress, A.: A vezet i számvitel alapjai, 2007 Budapest, Saldo 20
3.4. A költséggazdálkodás fontosabb módszerei, területei Módszerek: költségváltozási tényez (r) fedezeti költségszámítás felhasználási normák határköltség-számítás standard költségszámítás értékelemzés 3.4.1. A költségek tervezése Célszer költségtervet összeállítani költségnemek szerint az eredménytervezési munka ellen rzése céljából, ez különösen fontos a kisebb vállalkozások esetében, amelyek az összköltségeljárás szerinti eredmény-megállapítást választják költséghelyek szerint nemcsak a közvetett költségekre vonatkoznak, hanem minden költségre végül szükség van arra, hogy jelent s termékekre évenként tervkalkulációk készüljenek Költségtervezés általános módszerei: báziskorrekción alapuló módszer: az elmúlt év tényszámaiból kiindulva kiemeljük a nem ismétl költségnemeket. normákra, normatívákra alapozva, valamint nullabázisú költségtervezéssel (ZBB módszer): a közvetett költségek tervezése a "nulláról" indulva történik, és nem csupán az el évi költség átlagolt százalékos növelésével vagy csökkentésével. 21
Ellen rz módszerként használható: a fedezeti költségszámítás a határköltség számítás és a flexibilis (reagálási fokot alkalmazó) tervezés módszertana. A Limagrain könyvvezetésében a költségeket csak az 5. számlaosztályban, költségnemenként számolja el. A költségterv összeállítása is kizárólag költségnemenként történik, de azon belül is csak a legfontosabb költség típusokra terveznek. A következ táblázat tömörítve tartalmazza a költségterv felépítését a 2009/2010-es üzleti évre. Költségterv 2009/2010 Költségnem Összes költség 2008/2009 Éves költségterv 2009/2010 Költségterv 2010/2011 Ft Bérköltség 236 673 187 228 548 568 229 000 000 Autó és utazási költségek 70 632 683 59 300 000 64 000 000 Telefon és internet költség 5 916 387 7 000 000 7 000 000 Fajta regisztrációs díj 15 470 080 9 775 736 8 500 000 Egyéb kiadások és bevételek 81 981 535 85 300 000 83 600 000 Értékcsökkenési leírás 16 783 472 26 854 865 26 860 000 Összes költség 427 457 344 416 779 169 418 960 000 4. táblázat 22