Magyar nyelv és irodalom az 1-4. évfolyamig Célok A magyar nyelv a tanulás célja és egyben minden ismeretszerzés eszköze is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kitüntetett helye van. Célja és feladata a szókincsfejlesztés és gazdagítás, a növekvő igényű helyes nyelvhasználat erősítése, a nyelvi hátrányok csökkentése. Feladata továbbá az eredményes olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, e speciális készségek kialakítása, megerősítése. Kiemelkedő szerepe van a nyelv rendszerére, a helyesírásra vonatkozó alapvető tudás elsajátításában. Az irodalmi ismeretek célja, hogy műveken keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttassa a tanulókat a világról, az emberi természetről, az emberi létről, érzelmekről, a valósághoz való sokrétű viszonyulásról. Az irodalmi ismeretek hozzájárulnak a tanulók személyiségének, gondolkodásának, érzelmi világának, erkölcsi, esztétikai érzékének gazdagításához. A magyar nyelv és irodalom műveltségi területnek meghatározó szerepe van az önálló tanulás kialakításában, az önműveléshez szükséges képességek fejlesztésében. a) Olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése: - vizuális észlelés jelfelismerés - akusztikus észlelés hangok differenciálása - a beszédmotoros észlelés fejlesztése b) A téri tájékozódás fejlesztése. c) Grafomotoros készségek fejlesztése d) Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése. e) Szavak olvasásának begyakorlása szóemlékezet, vizuális, akusztikus memória fejlesztés. f) Szövegösszefüggések megláttatása. g) A helyesírási szokások megerősítése.
Történelem és társadalmi ismeretek A műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. A múlt kiemelkedő történelmi eseményeinek, történelmi személyiségeinek megismerése hozzájárul a nemzeti és az európai identitástudat kialakulásához, elmélyítéséhez. A társadalmi ismeretek tartalmai sokoldalúan tárják a tanulók elé a szűkebb és tágasabb közösségben élés lehetőségeit. A tanulókat hozzásegíti ahhoz, hogy tájékozódni tudjanak a körülöttük lévő társadalmi, gazdasági, politikai jelenségek között. Lehetőséget kapnak a legalapvetőbb társadalmi tevékenységek, a legfontosabb állampolgári ismeretek elsajátítására. A tartalmak elsajátításakor figyelembe kell venni a tanulók gyógypedagógiaipszichológiai jellemzőit, ezért előnyben kell részesíteni a sajátélményű tevékenységeket. A személyes élmény segíti annak a belátását is, hogy a jelen eseményei nagymértékben a múlt eseményeinek eredményei, és mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is, azaz a történelemnek, a társadalom eseményeinek mi magunk is részesei vagyunk. A fejlesztés kiemelt területként kezeli a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a szociális érzékenységet, az értékvédő magatartás kialakítását, a környezetért érzett felelősséget. - Az időészlelés fejlesztése, az emberöltő, az évtizedek, évszázadok, évezredek megértése. - Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése. - Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése. - A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése. - A kommunikációs képességek fejlesztése. - A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése. - Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, a valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása. - A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. - Az önálló tanulás képességének fejlesztése.
Matematika 1-4. évfolyam A Matematika műveltségi terület lehetőséget ad a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésére, megismerésére. Képessé teszi a tanulókat a világ valósághű észlelésére, információk befogadására, megőrzésére és feldolgozására. A gyakorlás folyamán, a kognitív képesség alapműveleteit szem előtt tartva növelhetjük a tanulók intellektuális kapacitását. A matematikai fejlesztés során olyan képességek fejlesztése történik, amely képessé teszi tanulóinkat más tantárgyakban, illetve a mindennapi életben jelentkező problémák megoldására is. Segítve ezzel a személyiségük fejlődését, valamint a társadalomban elfoglalt helyük, szerepük objektív megítélését, növelve ez által cselekvési képességük hatékonyságát. - A tanulás eszközeinek célszerű használata. - Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése. - Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén. - Cselekvésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való Felismerése, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az Eredmény ellenőrzése. - Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek összehasonlítása, becslése. - A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése. - A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása. - A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés irányének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése. - Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése.
Informatika 7-8. évfolyam A műveltségi terület igazodva az informális társadalmi elvárásokhoz középpontjába a munkához, az életvitelhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzést és készségfejlesztést állítja. A mindennapi élet szerves részeként jelenlévő informatikai ismeretek, illetve az informatikai ismerethordozók használatának készsége, az esélyegyenlőség megteremtése, az életvitel céljából is kiemelkedő jelentőségű. A tanulóinknak képessé kell válniuk az informatika eszközrendszerének alapvető használatára. Ez ad lehetőséget számukra gyors, korszerű ismeretszerzésre, ügyintézésre. - Érzékszervi megismerések. - Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. - Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása. - Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése. - Csoportosítások, következtetések. - Algoritmusok és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. - A gyors, pontos koordinált mozgásos reagálóképesség fejlesztése. - A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése. - Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. - Analízis, szintézis. - Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése.
Ember a természetben A műveltségi terület természettudományos nevelést alapoz meg. A nevelésoktatás során lehetőség nyílik tapasztalatok, korszerű a gyakorlatban is használható ismeretek átadására az anyagokról, a természeti környezet kölcsönhatásairól, folyamatairól. A műveltségi terület tudatosítja a tanulókban, hogy az ember része a természetnek, így felelős a természeti környezetért, az ember része a természetnek, így felelős a természeti környezetért, az emberiség jövőjéért. Formálja gondolkodásmódjukat, a természethez, a családhoz és önmagukhoz való viszonyukat, felkészíti arra, hogy a megszerzett ismereteket miként alkalmazzák a tanulásban, az önálló életvezetésben. A tanulók ismeretelsajátításában a természeti-környezeti világ elemi megismerésének lehetősége tűzhető ki célul. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kap a szemléletformálás, a természethez való pozitív viszonyulás megteremtése, az egyén és a társadalom számára fontos konstruktív magatartás- és viselkedésformák elsajátítása. E területen szerzett műveltség fontos eszköz az egészséges életmóddal, életvitellel, környezettudatos viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátításának is. A műveltségi terület kiemelt rehabilitációs/rehabilitációs feladatai - Figyelem, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése. - Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása. - A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése. - A térérzet kialakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának érzékelése, felfogása, a változás időben, térben észlelése, értelmezése. - A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése. - Szokások, szokásrendszerek kialakítása. - A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése.
Földünk és környezetünk Földrajz (6-8. évfolyam) A Földünk és környezetünk műveltségi terület ismereteket nyújt a tanulóknak a lakóhelyükről, a hazájukról. A hazai az európai földrajzi környezetből kiindulva lineárisan táguló térben szerezhetnek elemi ismereteket a távoli földrészekről és a bolygókról. A mindennapokban is jól használható gyakorlati példákon és tapasztalatokon keresztül sajátíthatják el a földrajzi térben történő eligazodás alapvető eszközeit, módszereit. Az egyszerű, elemi földrajzi ismeretek átadása, az általános és a speciális képességek fejlesztésére, a specifikumokra figyelve történik a habilitációs, rehabilitációs célokat, feladatokat hordozva. A műveltségi területek kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai - A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, probléma-felismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége. - A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése. - A rész-egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térkép összefüggéseinek felismerése. - Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában. - Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete. - Az idő észlelés fejlesztése. Időrend, periódus a természetben, a folyamatokban. - Kommunikációs képességek kérdezni tudás, szakkifejezések használata. - Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata.
MŰVÉSZETEK A műveltségi terület olyan élményszerű ismeretek nyújtását állítja középpontba, melyek hozzájárulnak a képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Jellemzője az értékközvetítés és értékőrzés mellett az aktív befogadására és alkotásra késztetés. Hozzájárul a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapításához, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozásához. Az iskolai nevelés, oktatás rehabilitációs célú feladatainak megvalósításában kiemelt szerepe van a gyakorlati tevékenységeknek, mert általuk az ismeretek élményszerűvé válnak, segítik a mélyebb megismerést, fejlesztik a kreativitást. A tevékenységek, az alkotások széles körű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósítására. - Önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív alkalmazkodóképességek, kapcsolatteremtő és együttműködési képesség fejlesztése. - Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése. - Harmonikus mozgás kialakítása, fejlesztése. - A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése. - Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése. - A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól. - A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadása. - A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése. - Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése. - Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása.
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK A műveltségi terület az ismeretek és fejlesztési feladatok tekintetében szintetizáló feladatot tölt be. Életmóddá, szokás-, viselkedés- és magatartásformává szervezi a fejlesztés kiemelt területeit, az ismeretek halmazát. A közvetlen környezetben szerzett tapasztalatokból kiindulva a technikai, a társadalom, a munka világában történő pontosabb, tudatosabb eligazodást szolgálja. A tanuló egyediségének, a megváltozott tulajdonság-együttesének figyelembevételével hozzájárul az énkompetencia, a cselekvési, a szociális, a kommunikációs kompetenciák kialakításához. A sérülésspecifikus jegyek figyelembevételével épít a NAT ezen műveltségi területen megfogalmazott alapelveire, kiemelt fejlesztési területeire, fő témaköreire, feladataira. - A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése: azonosságok, különbségek, csoportosítások, szabálykeresések, analógiák, felismerése, összefüggések megoldása, ok-okozat felfedezése. - A problémafelismerő, a tervező, alakító, konstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság, motiváltság ébrentartása. - A cselekvőképesség fejlesztése, szabályozott akarati mozgások, mozdulatok továbbfejlesztése. A kar-kéz sebességének és ütemének alakítása. - A munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése. - A reális énkép, önismeret kialakítása, távlati lehetőségek felismerése, önfejlesztő magatartás elfogadtatása. - Szociális képességek fejlesztése.
TESTNEVELÉS ÉS SPORT Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók igen eltérő képességekkel a fejlettségi szinttel kerülnek az iskolába. Mind az értelmi, mind a fizikai képességek területén nagy különbségeket mutatnak. Gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásfogyatékosság nehezíti a cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy az általános testnevelés körét kibővítve, a gyógypedagógia és ezen belül a szomatopedagógia eszközrendszere segítse eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, mozgásbiztonsághoz. - Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére. - Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére. - Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében. - A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése. - A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése. - A tartós figyelem, a fegyelmezett feladatvégrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása. - Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése.