GYAKORLATI SZÁMVITELI KÉRDÉSEK

GYAKORLATI SZÁMVITELI KÉRDÉSEK 2014. 1 GYAKORLATI SZÁMVITELI KÉRDÉSEK 1990. évi C. törvény a helyi adókról = Htv. 2006. évi IV.törvény a gazdasági társaságokról = Gt. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről = Új Ptk. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról = Tao. tv. 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról = Kkv. tv. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről = Art. 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról = Mikro kr. 2000. évi C. törvény a számvitelről = Szt.tv. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról = Áfa tv. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról = Szja tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról = EHO tv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről = Itv. 2 GYAKORLATI SZÁMVITELI KÉRDÉSEK 2014. A SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAIHOZ ÉS EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELSZÁMOLÁSOK (2 ÓRA) SAJÁT TŐKÉVEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK, SAJÁT TŐKE BIZTOSÍTÁSA ( 2 ÓRA) INGATLANOK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA ( 2 ÓRA ) GÉPJÁRMŰVEK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA ( 2 ÓRA ) 3 A SZÁMVITELI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAIHOZ ÉS EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELSZÁMOLÁSOK (2 ÓRA) Könyvvizsgálati kötelezettség változása Kilépő tagra jutó saját tőke Nem pénzeszközben kiadott osztalék elszámolása Tőkehelyzet megállapítása közbenső mérleg alapján Beszámoló, könyvvezetés USA dollárban Választható árfolyamok bővítése Halasztott ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának feloldása fokozatosan Tanszferárkülönbözet Végelszámolás, felszámolás üzleti év vége Szakmai szervezetek, továbbképzés Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítők felmerült gyakorlati kérdései E-útdíj elszámolása Behajtási költségátalány Biztosítási díjak elszámolása Költségként elszámolható biztosítási díja Tanulás, továbbképzés számvitele 4 1

Könyvvizsgálati kötelezettség Könyvvizsgálati kötelezettség változása 5 Szt. 155. (2)(3)(4)(5) (3). nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 155 (5a)A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben a vállalkozó, ha a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van. 6 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL Konszolidált beszámoló készítési kötelezettség változása 7 Szt. 117. (1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg 5400 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel 8000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. 8 2

2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL Kilépő tagra jutó saját tőke 37. (2) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ide értve a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is. 9 10 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL Nem pénzeszközben kiadott osztalék elszámolása 39. (2a) Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. 11 12 3

Közbenső mérleg Tőkehelyzet megállapítása közbenső mérleg alapján 13 Szt. 21 (6) Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1) (5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. 14 Új ptk. 3:174. [A saját üzletrész megszerzésének feltételei] (1) A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg. (2) A társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének megállapításával összefüggésben a beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. 3:201. [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] (1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőkeemelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. (2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli. 15 Beszámoló, könyvvezetés USA dollárban 16 4

BESZÁMOLÓ PÉNZNEME Forint Ezer forintban Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a száz milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni. Deviza Nincs számszaki áttérési feltétel Van számszaki áttérési feltétel 17 DOLLÁRBAN TÖRTÉNŐ BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS FELTÉTELEI 20. bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó az (5) bekezdésben foglaltak alkalmazását kivéve e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja. 18 2000. ÉVI C. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL 20 (5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően a létesítő okiratban rögzített eurótól vagy USA dollártól eltérő devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól vagy USA dollártól eltérő deviza, feltéve, hogy a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25%- ban az adott devizában merülnek fel. [A feltételek fennállásának megállapításánál az a), illetve a b) pontban felsorolt tételek együttes összegét kell külön-külön figyelembe venni. A b) pont szerinti tételeknél a mérlegen kívüli tételeket figyelmen kívül kell hagyni.] Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is. 19 Választható árfolyamok bővítése 20 5

Használható az Európai Központi Bank által közzétett devizaárfolyam is átszámításra Szt. 60 (4)A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (a továbbiakban együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1) (2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladásiárfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. 21 SZÁMVITELI POLITIKÁBAN VÁLASZTHATÓ ÁRFOLYAM Indoklás nélkül MNB EKB Választott hitelintézet devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlaga Indoklás mellett: csak devizavételi csak devizaeladási 22 MIKOR DEVIZÁS EGY ÜGYLET, MELY ESETBEN KELL DEVIZÁBAN KIÁLLÍTANI A SZÁMLÁT? AZ ÁFA ÖSSZEGÉNEK FORINTRA SZÁMÍTÁSA Kimenő számla esetén Bejövő számla esetén a szerződésben devizában meghatározott összeg szerepel és mellette egy kötelezően használandó árfolyam a szerződésben devizában meghatározott összeg szerepel és mellette egy forint összeg a szerződésben devizában meghatározott összeg szerepel ----- számla devizában, az áfa forintban is. ( Áfa. tv 172 ) 23 hagyományos belföldi egyenes adózású ügylet folyamatos teljesítésű ügylet előleg Belföldi partner által kiállított egyenes számla Közösségen belüli beszerzés esetén Belföldi fordított adózású, de devizás ügylet Termék import (Áfa tv. 81 ) 24 6

Áfa összegének átszámításához használt árfolyam Áfa tv. 80. (4) Az a kötelezett, aki (amely) élt a (2) bekezdés b) pontjában említett választási jogával, attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el. Alapértelmezés NAV-hoz NAV-hoz bejelentés alapján bejelentés alapján Deviza eladási MNB EKB Halasztott ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának feloldása fokozatosan 25 26 MÉRLEG MÉRLEG Eszközök Források Eszközök Források Kötelezettség +X Eredmény -X Halasztott ráf. AIE -Y Eredmény -Y MÉRLEG Eszközök Források Halasztott ráfordítások AIE +X Kötelezettség +X 27 Halasztott ráfordítások aktív időbeli elhatárolásának feloldása fokozatosan 2014. december 31-ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében a vállalkozó, saját döntése alapján három egyenlő részletben is megszüntetheti. ( Szt. 177. (38) 28 7

Szokásos piaci ár és alkalmazott ellenérték különbözete 29 Mentesítés piaci árra való korrekció alól Tao.tv.18 (3)Az(1)-(2)és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással - a versenyhátrány megszüntetése céljából - kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot. Mentesítés transzfer dokumentáció készítés alól Tao.tv. 18 (5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket. 30 2004. ÉVI XXXIV. TÖRVÉNY A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKRÓL, FEJLŐDÉSÜK TÁMOGATÁSÁRÓL Foglalkoztatotti létszám Éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg Mikrovállalkozás 10 főnél kevesebb Maximum 2 millió euró Kisvállalkozás 50 főnél kevesebb Maximum 10 millió euró Középvállalkozás 250 főnél kevesebb Maximum 50 millió euró, vagy mfő 43 millió euró A szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet Tao.tv. 18. (1). b)növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. Tao.tv. 18. a) csökkenti, feltéve, hogy aa)az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és ab)a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint ac)rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét; 32 31 8

Az általunk könyvelt X vállalkozásnak beszámláz egy értékesítést Y kapcsolt vállalkozás 500 egységért, azonban ez a piacon csak 200 egység. A vállalkozásnál a beszerzés értéke: anyagköltség. Az eddig hatályos előírások alapján A vállalkozás a 29-es társasági adóbevallásában adózás előtti eredményt növelő tételként szerepeltetett 300 egységet. Ezt a 300 egységet itt anyagköltséget csökkentő tételként szerepeltetheti. A könyvelés alapdokumentuma a számla és a szokásos piaci ár levezetése lesz. 51 Anyagköltség 45 Szállítókötelezettség 500 33 Szt. 47 (10)Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja. Szt. 73. (4)Az értékesítés nettó árbevételét módosítja.. Szt. 78 (8).az elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja.. az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. -aalapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a. módosításaként nem szerepeltetné. 34 1996. ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL 1996. ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY A TÁRSASÁGI ADÓRÓL ÉS AZ OSZTALÉKADÓRÓL 4. 23. kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; 35 Tao. tv. 4 31/b. E törvény alkalmazásában: személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély; Tao. tv. 4 27. E törvény alkalmazásában: külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet; Tao. tv. 4 7. E törvény alkalmazásában: belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély; 36 9

2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL Új ptk. 8:2. [Befolyás] (1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. 37 A tulajdonos B -ben 40% és B tulajdonos C -ban 60%, akkor A közvetetten tulajdonos C -ben??????% A tulajdonos B -ben 60% és B tulajdonos C -ban 60%, akkor A közvetetten tulajdonos C -ben???????% A B C 38 Új ptk. 8:2. [Befolyás] (3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. (4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. (5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Új ptk. 8:1. [Értelmező rendelkezések] (1) E törvény alkalmazásában 1.közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbelirokon, az örökbefogadott, a mostoha-és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha-és a nevelőszülő és a testvér; 39 Végelszámolás, felszámolás üzleti év vége 40 10

Végelszámolás, felszámolás üzleti év vége Szt.tv. 11 (10)Üzleti év a vállalkozó felszámolása, végelszámolása, illetve kényszertörlési eljárása esetén az előző üzleti év mérlegfordulónapjátkövető naptól a felszámolás, a végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárása kezdő időpontját megelőző napig mint mérlegfordulónapig terjedő időszak. Amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év a felszámolási, a végelszámolási eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az (1) (3) bekezdés szerinti feltételekkel az üzleti év végeként megjelölt napig mint mérlegfordulónapig terjedő időszak. Art. 33. (6).. a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg 41 Szakmai szervezetek, továbbképzés 42 Szakmai szervezetek, továbbképzés Szt. 152. (2a)E törvény alkalmazásában nem lehet akkreditált szervezet, amely tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul: a)nem az Európai Gazdasági Térség államában vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamban, vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, b)az (1) bekezdés szerinti továbbképzések szervezésével és lebonyolításával kapcsolatban megszerzett jövedelme az Európai Gazdasági Térség államán kívüli adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna, vagy c)olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. r)pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető. 43 IFRS regisztráció 44 11

IFRS regisztráció Szt. 10. (5)Azon vállalkozó esetében, amely a (2) és (3) bekezdés alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját e törvény, valamint a külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgálócég) részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgálócég) rendelkezik IFRS minősítéssel. (6)Az (5) bekezdés szerinti vállalkozó a 151. (1) bekezdésének alkalmazása során köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki a)ifrs regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy b) IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló. 45 Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítők felmerült gyakorlati kérdései 46 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról 4. (4) 3 lezárt üzleti év után térhet el 5. (3) Felújítás fogalma 10. (3) Értékvesztés fogalma 5 (12) Halasztott bevétel feloldás nem lehet egyéb bevétel 6 (3a) Aktív időbeli elhatárolás 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról 11 (3).. mérlegfordulónapjáravonatkozóan nem lehet átszámítani 11 (4) kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni. Az átszámításhoz az Szt. 60. (6) bekezdése szerinti árfolyam nem használható. 11 (5).. hogy az ott felsorolt árfolyamok közül a mikrogazdálkodóamagyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos árfolyamot választja. 6 (7a) Passzív időbeli elhatárolás 47 12. Átalakulási szabályok 48 12

E-útdíj elszámolása E-útdíj elszámolása 36 Egyéb követelés 466 Előzetesen felszámított áfa 52 Igénybe vett szolgáltatás 45 Szállítótartozás 45 Szállítótartozás 36 Egyéb követelés előleg Előleg áfa Tényleges útszakaszra jutó díj 49 Htv. 40/A. (1) b)a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj (a továbbiakban: útdíj) 7,5%-a. 50 Behajtási költségátalány Késedelmi kamat Új Ptk. 6:155. Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén] (1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. 51 6:130. [Pénztartozás teljesítésének ideje] (1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. 52 13

Behajtási költségátalány Új Ptk. 6:155. (2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónaka Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. 53 81. (2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: b)a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések összegét; 77. (2)Az egyéb bevételek között kell elszámolni: b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések összegét,. amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. 54 Üzleti évben jóváírt összeg 38 Pénzeszköz 96 Egyéb bevétel Befolyt összeg Üzleti évhez kapcsolódó, fordulónap és mérlegkészítés között befolyt összeg 39 Bevételek aktív időbeli elh. 96 Egyéb bevétel Befolyt összeg Biztosítási díjak elszámolása Üzleti évben fizetett összeg 86 Egyéb ráfordítás 38 Pénzeszköz Fizetett összeg Üzleti évhez kapcsolódó, fizetendő összeg 86 Egyéb ráfordítás 48 Passzív időbeli elhatárolás Fizetendő összeg 55 56 14

Befizetett biztosítási tételek számviteli csoportosítása Szt. 16 (3) a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve alapján Szt. 3 (7) 3. alapján személyi jellegű egyéb kifizetések közé, amennyiben eredményt érint Szt. 29 (8). alapján egyéb követelés, amennyiben nem számolható el az eredmény terhére Megnevezés 1.eset 2.eset 3.eset Szerződő Cég Cég Cég Biztosított Munkavállaló Munkavállaló Munkavállaló Költségként csak azt lehet elszámolni, ami a vállalkozásnál végleges vagyonvesztésnek minősül. 55. személyi jellegű egyéb kifizetés Nem minősül vagyonvesztésnek 36. egyéb követelés 57 Kedvezményezett Magánszemély Cég Változhat Könyvelés T 55 / K 479 T 36 / K 479 T 36 / K 479 58 A cég pénzt von ki a biztosítótól: A, eset a szerződés szerint a szerződő ezt nem tudja megakadályozni, mert lemondott a jogairól. 36 Egyéb követelés 38 Pénzeszköz 38 Pénzeszköz 36 Egyéb követelés Régen: Teljes életre szóló biztosítás Kockázati biztosításnak nem minősülő határozatlan idejű kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás Kockázati biztosítás Nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke Megtakarítási B, eset a szerződés szerint a szerződő meg tudná akadályozni, mert nem mondott le a jogairól. 55 Személyi jellegű egyéb 38 Pénzeszköz kifizetés 38 Pénzeszköz 96 Egyéb bevétel 59 Rendszeres díj adómentes, ha... Minimálbér 30%-át meg nem haladóan fizetett díj adómentes 60 15

Nem kockázati, megtakarítási 55 Személyi jellegű egyéb 38 Pénzeszköz Teljes díj 55 Személyi jellegű egyéb 46 Költségvetési kötelezettség 56 Bérjárulékok 46 Költségvetési kötelezettség Szja EHO Szja tv. 70. (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül c) a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj. Szja tv. 3 89. Adóköteles biztosítási díj: magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét és a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) a biztosított magánszemélynél. 61 Kockázati.. 55 Személyi jellegű 38 Pénzeszköz Teljes díj egyéb 55 Személyi jellegű 46 Költségvetési Szja egyéb kötelezettség 56 Bérjárulékok 46 Költségvetési EHO kötelezettség Szja tv. 1.sz. mell. Az adómentes bevételekről 6.3. a kockázati biztosítás más személy által - az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), ide nem értve, ha a biztosítási díj e melléklet más pontja szerint adómentes; 62 Kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás 55 Személyi jellegű egyéb 38 Pénzeszköz Teljes díj Szja tv. 1. sz. mell. Az adómentes bevételekről 6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes: 6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás - szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként más személy által fizetett - rendszeres díja (díjelőírása), azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett díjak (díjelőírások) együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét; 63 Tanulás, továbbképzés számvitele 64 16

Iskolarendszerű képzés 55 Személyi jellegű egyéb 38 Pénzeszköz Tandíj Nem iskolarendszerű képzés 55 Személyi jellegű egyéb 46 Költségvetési kötelezettség 56 Bérjárulékok 46 Költségvetési EHO kötelezettség Szja tv. 71. (1) Béren kívüli juttatásnak minősül -ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak g)az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés -akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli -munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. (6) E alkalmazásában 65 h)iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. Szja 55 Személyi jellegű egyéb 38 Pénzeszköz Tandíj Szja tv. 2a) Nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, 66 Nem iskolarendszerű képzés étkezése 55 Személyi jellegű egyéb 55 Személyi jellegű egyéb 38 Pénzeszköz Étkezés 46 Költségvetési kötelezettség 56 Bérjárulékok 46 Költségvetési kötelezettség Szja EHO Szja.tv. 70. (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; 67 SAJÁT TŐKE 68 17