SZÁMVITEL 2015 SAJÁT TŐKÉT ÉRINTŐ KÉRDÉSEK

Átírás

1 Mérlegképes kötelező továbbképzés SZÁMVITEL 2015 SAJÁT TŐKÉT ÉRINTŐ KÉRDÉSEK 1

2 Előadó: Egri-Retezi Katalin kamarai tag könyvvizsgáló 2

3 SAJÁT TŐKÉT ÉRINTŐ KÉRDÉSEK TARTALOMJEGYZÉKE Saját tőke elemei (növekedésük, csökkenésük, könyvelés időpontja, módja) - Jegyzett tőke - Jegyzett, be nem fizetett tőke - Tőketartalék - Eredménytartalék - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék - Mérleg szerinti eredmény 3

4 SAJÁT TŐKÉT ÉRINTŐ KÉRDÉSEK TARTALOMJEGYZÉKE Ptk. szerinti tőkeszabályok, ennek való megfelelés szabályai, időbeli korlátja Jegyzett tőke emelésének lehetőségei - Törzstőke felemelése pénzzel - Törzstőke felemelése apporttal - Törzstőke emelés eredménytartalék terhére - Törzstőke emelése tagi kölcsön elengedésével - Törzstőke emelés ki nem fizetett osztalék elengedésével - Törzstőke emelés tagi kölcsön apportálásával 4

5 SAJÁT TŐKÉT ÉRINTŐ KÉRDÉSEK TARTALOMJEGYZÉKE Saját tőke pótlásának további lehetőségei - Tőketartalék emelése törzstőke emeléssel párhuzamosan - Pótbefizetés, különös tekintettel a nem pénzben rendezett pótbefizetések elszámolására - Értékhelyesbítés Jegyzett tőke leszállítása Kilépő taggal való elszámolás Mérleg szerinti eredmény képződése, könyvelése Lekötött tartalék képzés forrása, szabályai 5

6 SAJÁT TŐKÉT ÉRINTŐ KÉRDÉSEK TARTALOMJEGYZÉKE Osztalékkorlát meghatározása, osztalékfizetés Gazdasági társaságok átalakulásának saját tőke követelményei jogelőd és jogutód társaságoknál. Vagyonmérlegekben bemutatandó különbözetek és rendezés oszlopok problémás tételei a gyakorlatban Gyakorlati példák Kérdések-válaszok 6

7 Jegyzett tőke változások bizonylatai, időpontjai

8 Saját tőke fogalma, mérlegben betöltött helye Saját tőkeként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. -ban foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is. SZTV. 35. (1) 8

9 Saját tőke elemei Jegyzett tőke 411 Jegyzett, de még be nem fizetett tőkével (-)33!!! Tőketartalék 412 Eredménytartalék 413 Lekötött tartalék 414 Értékelési tartalék 415 Tárgyév mérleg szerinti eredmény 419 Jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyoni fedezet alatt - eltérő rendelkezés hiányában - a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét kell érteni. Sztv. 35..(7) 9

10 Jegyzett tőke (növekedésük, csökkenésük, könyvelés időpontja, módja) Rt-nél, kft-nél, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben. Neve változó: alaptőke, törzstőke, alapítói vagyon, a (vagyoni betét) egyéb társasági részesedés!! felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. 10

11 Jegyzett tőke (növekedésük, csökkenésük, könyvelés időpontja, módja) Cégjegyzékbe nem bejegyzett vállalkozásnál: létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott vagyont. 11

12 Jegyzett tőke (növekedésük, csökkenésük, könyvelés időpontja, módja) 35 (9) Amennyiben jogszabály a jegyzett tőke feltételes leszállítását lehetővé teszi a jegyzett tőke egyidejű felemelésével, a tőkeleszállítás, illetve a tőkeemelés cégjegyzékbe való bejegyzése időpontjával könyvelni kell mind a jegyzett tőke leszállítását, mind a jegyzett tőke felemelését. Ptk 3:308 (3) 35 (10) A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel - előjelének megfelelően - az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával. 12

13 Saját üzletrész évi V. új Ptk 3:174 A saját üzletrész megszerzésének feltételei: Taggyűlés határozata alapján szerezheti meg, a törzstőkén felüli vagyona terhére. (Nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna.) Fedezetének igazolása: hat hónapnál nem régebbi beszámolóval/közbenső mérleggel, Azok szerezhetők meg, amelyeket teljes mértékben rendelkezésre bocsátottak, A üzletrészek névértéke nem haladhatja meg a törzstőke ötven százalékát, 3:209. Egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. 13

14 Saját üzletrész évi V. új Ptk 3:175 A saját üzletrész alapján gyakorolható jogok: Saját üzletrészekkel tagsági jogok nem gyakorolhatók (határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül hagyandóak) A társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg (osztalékra jogosult tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani). A vásárlástól számított egy éven belül kötelező: - elidegeníteni, - a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy - a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. 14

15 Saját üzletrész bevonása évi V. új Ptk 3:176 Bevonása: a legfőbb szerv döntése, amelynek következtében az üzletrészben foglalt tagsági jogok és kötelezettségek összessége megszűnik, Bevonása esetén a törzstőkét le kell szállítani. 3:207. Ha a társaság megszűnik: a tulajdonában lévő saját üzletrészre jutó vagyonhányadot a többi tag között kell felosztani törzsbetéteik arányában. 15

16 Üzletrész értékesítése évi V. új Ptk 3:177. Ha a tagot a bíróság kizárja a társaságból (tag tagsági viszonya a vagyoni hozzájárulás vagy a pótbefizetés teljesítésének elmaradása miatt megszűnt), a volt tag üzletrészét értékesíteni kell. Az értékesítés feltételeiről a tagsági viszony megszűnésétől számított tizenöt napon belül kell megállapodni: - az értékesítés határidejéről (nem lehet hosszabb három hónapnál) - a minimális eladási árról (amelynek el kell érnie a volt tag által nem teljesített vagyoni hozzájárulás vagy pótbefizetés összegét), - Ha a határidőn belül nem jön létre megállapodás az üzletrészt a társaság a megállapodásra vagy az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő negyvenöt napon belül nyilvános árverésen köteles értékesíteni. 16

17 Saját részvény évi V. új Ptk 3:222. Megszerzésének feltételei: alaptőke huszonöt százalékáig - Saját részvénynek számít részvénytársaság többségi befolyása alatt álló jogi személy (külföldi székhelyűt is idértve) tulajdonában álló részvényeket, valamint - amelyeket tulajdonosuk a részvénytársaság javára szerzett meg vagy tart magánál, - továbbá azokat a saját részvényeket, amelyeket a részvénytársaság követelés biztosítékául fogad el. A részvénytársaság az alapítás vagy az alaptőke felemelése során nem szerezheti meg saját részvényeit. A részvénytársaság saját részvényeit ellenérték fejében akkor szerezheti meg, ha az osztalékfizetés feltételei fennállnak. A saját részvények ellenértékét a társaság az osztalékként kifizethető vagyon terhére fizetheti ki. 17

18 Saját részvény évi V. új Ptk 3:223. Döntéshozatal: Nincs szükség közgyűlési előzetes felhatalmazásra, ha az Rt. az őt megillető követelés kiegyenlítését célzó bírósági eljárás keretében vagy átalakulás során szerzi meg azokat (egyébként: a felhatalmazás 18 hónapos időtartamra szól) 18

19 Saját részvény bevonása évi V. új Ptk Az alaptőke-leszállítás 3:310. (1) Az alaptőke leszállítása esetén elsőként a részvénytársaság tulajdonában álló saját részvényeket kell bevonni. Jogsértéssel megszerzett saját részvény: 3:310. köteles az így szerzett saját részvényt a megszerzéstől számított egy éven belül az alaptőke leszállításával bevonni. 19

20 Saját üzletrész/részvény megszerzés számviteli elszámolása 38. (3)a) az eredménytartalékból kell átvezetni a lekötött tartalékba: a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét, Könyvelése: - visszavásárlás: (T) 3.ÉP-(K) 38. Pénzeszköz - Lekötött tartalék: (T) 413. ET (K) 414. LT 20

21 Jegyzett, de be nem fizetett tőke Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként kell kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a (3) bekezdés szerint a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok (a tagok) által még be nem fizetett, nem pénzbeli hozzájárulás esetén a társaság rendelkezésére még nem bocsátott összegét, ha a bejegyzés utáni befizetést, rendelkezésre bocsátást jogszabályi felhatalmazás alapján a létesítő okirat, illetve annak módosítása megengedi. SZTV 35 (8) 21

22 A tőketartalék növekedések jogcímei Külső forrásból: a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori/ tőkeemeléskori ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, b) egyéb vállalkozónál a tulajdonosok által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét, f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. SZTV 36 (1) 22

23 Tőketartalék kiegészült eleme Szt. 36. (1b) 2015-től Tőketartalék: Csak a jegyzett tőkével együtt változhat! (Korábbi szöveg: alapításkor, tőkeemeléskor tőketartalékba helyezett összeg) A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a tulajdonos tőketartalékba csak és kizárólag alapításkor, illetve jegyzett tőke emelésekor, az alapítással, a tőkeemeléssel egyidejűleg annak részeként helyezhet vagyont Eddig is ez volt a szabály Ptk továbbra sem szabályozza az ázsió mértékét 23

24 A tőketartalék növekedések jogcímei Saját tőke átcsoportosítása: c) a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben, d) a szövetkezeti üzletrész-bevonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét, e) a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, SZTV 36 (1) 24

25 A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni c) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét, e) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott eszközök értékét. - Saját tőke átcsoportosítás: a) jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, d) a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, SZTV 36 (2) 25

26 Tőketartalék változás bizonylata, időpontja A 35. (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történik, 35 (3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben. 35 (5) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozónál jegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok (a tagok) által tartósan rendelkezésre bocsátott - ténylegesen átadott - tőke. SZTV. 36. (3) 26

27 Tőketartalék változás bizonylata, időpontja Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzést megelőzően megtörtént, b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tőketartalékcsökkenésnél, illetve a cégbejegyzést követően, az eszköz átvételekor az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés időpontjáig nem történt meg. 36 (4) A 35. (5) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása az (1) bekezdés b) pontja esetén az eszközök átvételével egyidejűleg, az (1) bekezdés c) pontja, továbbá a (2) bekezdés a) és c) pontja esetén az erről szóló taggyűlési határozatban megjelölt időponttal (legkorábban a határozat keltének időpontjával) történik. 36 (5) A (2) bekezdés szerinti összegekkel a tőketartalék csak akkor csökkenthető, ha emiatt a tőketartalék nem lesz negatív. SZTV. 36 (3)a) 27

28 Tőketartalék változás bizonylatai és időpontjai Szt 36 (1),(2) Bizonylat LÉTESÍTŐ OKIRAT /TAGGYŰLÉSI HATÁROZAT Dátum CÉGBEJEGYZÉSKOR 1 a) b) ÁZSIÓnál Ha ESZKÖZ átvétel cégbejegyzés előtt megtörtént 1c) JT leszállítás TT-al szemben Bejegyzéskor 2a) JT emelés TT-ból Bejegyzéskor 2c) JT leszállításhoz kapcsolódó TT kivonás KIVÉVE, ha cégbejegyzéskor nem történt meg; ESZKÖZ átvételkor Bejegyzéskor 28

29 Tőketartalék változás bizonylatai és időpontjai Szt 36 (1),(2) Gazdasági esemény Dátum Egyéb esetekben 2b) Negatív ET ellentételezése Döntéskor 1e) és 2d) TT-ből Lt-be és LTből TT-be 1f) és 2e) TT-be ill. TT-ből kapott/adott ESZKÖZÖKnél jogszabály alapján Visszavezetés ill. a kapcsolódó gazdasági események szerinti időponttal ESZKÖZ mozgással egyidejűleg 29

30 Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni Külső: d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással/eszközmozgással egyidejűleg (2015!), f) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét. SZTV 37 (1) 30

31 Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni Saját tőke átrendezés: a) az előző üzleti év mérleg szerinti nyereségét, ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) nyereségét is, b) a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, Ptk 3:309 (6) Az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni - az alaptőke csökkenése arányában - az alaptőkén felüli vagyon összegét is. Ha a saját tőke kevesebb, mint az alaptőke összege, az alaptőke tőkekivonással történő leszállítása előtt először a veszteség rendezése miatti alaptőkeleszállításról kell dönteni. c) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, lekötött tartalékot, e) az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, SZTV 37 (1) 31

32 Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni Szt 37 (2) Saját tőke csökkenése: d) az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, e) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét a pénzmozgással/eszközmozgással (2015-től!!) egyidejűleg: az új Ptk-hoz igazítva a Sztv is lehetővé teszi a nem pénzbeli pótbefizetést f) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - eredménytartalék-kivonás összegét, 32

33 Kilépő tagra jutó saját tőke módosult szövege 2014-től Eredménytartalék csökkenése: g) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét, ide értve a gazdasági társaság, szövetkezet tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó része a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is. SZTV37 (2) 33

34 Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni Saját tőke átrendezése: a) az előző üzleti év veszteségét, ideértve az ellenőrzés előző év(ek) veszteségét is, b) a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, c) az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, SZTV 37 (2) 34

35 Eredménytartalék mozgásainak bizonylatai, időpontjai (3) A 35. (3) bekezdése szerinti vállalkozónál az eredménytartalék (1) bekezdés b) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés b) és f) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolását a tőkeemelésről, a tőkeleszállításról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell végrehajtani. (4) A 35. (5) bekezdése szerinti vállalkozónál az eredménytartalék (1) bekezdés b) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés b) és f) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a taggyűlési határozatban megjelölt időponttal (legkorábban a határozat keltének időpontjával) történik. (5) Az ellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított - az előző üzleti év(ek)re vonatkozó- jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni. (6) Az adózott eredmény kiegészítéséhez a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. SZTV 37 35

36 Pótbefizetés nem pénzeszközzel Szt. 37. (7) új bekezdés 2015-től Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló törvényi előíráson alapuló pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt az eszközmozgással egyidejűleg az értékesítés szabályai szerint (ÁFA tv. Szerint is!) kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni. 36

37 Eredménytartalék változás bizonylatai és időpontjai Sztv.37 Gazdasági esemény JT emelés / leszállítás ET-vel szemben Tőkekivonáshoz kapcsolódó ET kivonás (ha cégbírósági bejegyzési kötelezettség nem terheli) Bizonylat / Időpont Létesítő okirat (módosítás) ill. alapítói (taggyűlési, közgyűlési) jegyzőkönyv / Cégbejegyzéskor Alapítói határozatokban megjelölt időpontban (legkorábban határozat kelte) Ellenőrzés jelentős összegű hiba (mérlegkészítés időpontjáig megállapított) Nincs taxatív szöveg / Hiba megállapítás üzleti évében ET igénybevétele osztalékra (ha az igénybevétel után korr. ST JT ) Veszteség ellentételezésére felhasznált (LT, TT) Pótbefizetés tagnál (adott / visszakapott) Pénzmozgással/eszközmozgással egyidejűleg LT-al szemben elszámolt Jogszabály alapján Et-ba helyezett Eszközök Eszköz mozgással egyidejűleg 37

38 Lekötött tartalék változások bizonylatai, időpontjai

39 Lekötött tartalék 38. (1) a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét foglalja magában A tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni 38 (2): a)megszűnt 2002-től: nem forgalomképes eszközök b) szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét, c) a más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő - tartalékot, d) tőketartalékba helyezett összeg azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben rögzített feltételek nem teljesítése esetén vissza kell fizetni. 39

40 Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni a) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét, b)üres bekezdés: megszűnt az átalakuláshoz kapcsolódó LT képzési kötelem c) az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a K+F értékéből még le nem írt összeget, d) A C összegét (nem realizált árfolyamveszteséghez) e) Azon összeget, amelyre a tőketartalék nem nyújt fedezetet, f) a gazdasági társaság tulajdonosánál - a testület által megszavazott, de még nem teljesített pótbefizetés összegét, g) más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött tartalékot. Szt 38 (3) A fenti jogcímek szerinti lekötést az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is, ha az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz. 40

41 Kapott pótbefizetés (veszteséges vállalkozásnál) Külső forrásból: Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik. 38. (10) Amennyiben, a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló teljesített pótbefizetés visszafizetése nem pénzeszközzel történik: - az átadott eszközt (az eszközmozgással egyidejűleg), - az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, és - az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni. (új bekezdés től) SZTV. 38 (4) 41

42 Lekötött tartalék egyéb jogcímei Szt 38 (7)-(9) (7) Amennyiben a társaság jegyzett tőkéjét a lekötött tartalék javára szállították le, akkor a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a lekötött tartalékba kell átvezetni. Ezt az összeget a lekötött tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni. (8) A fenti elkülönített lekötött tartalékot csak az alábbiak szerint lehet megszüntetni: veszteségrendezésre - az erről szóló döntés időpontjával - az eredménytartalék negatív összegét csökkentő tételként, illetve tőkeemelésre - a tőkeemelés cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával - a jegyzett tőkét növelő tételként. (9)A lekötött tartalék növekedéseként/csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással/ eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett/ átadott eszközök értékét. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását - a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni. 42

43 Értékelési tartalék Értékelési tartalékként, és azon belül elkülönítetten kell kimutatni a) az 58. szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét az értékhelyesbítés értékelési tartalékaként, továbbá b) az 59/A-59/F. -ok szerinti valós értéken történő értékelés alapján a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözetet a valós értékelés értékelési tartalékaként. Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és az értékhelyesbítés, valamint a valós értékelés értékelési tartaléka és az értékelési különbözet kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető. SZTV. 39. (1) 43

44 Mérleg szerinti eredmény A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. (2a) Ha a jóváhagyott osztalék, részesedés, kamatozó részvények kamata kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. (2014-től új bekezdés) SZTV. 39 (2) 44

45 Ptk. szerinti tőkeszabályok SAJÁT TŐKE MINIMUMOK 3:161. [A törzstőke és a törzsbetét fogalma és mértéke] (4) A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. (A Ptk. 3:161. -ához) 13. (2) Az (1) bekezdés szerinti korlátolt felelősségű társaság legkésőbb március 15- éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tőkeemelésről a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat. 45

46 Kft jegyzett tőke minimum 500 eft >>>>>>>> eft Több mint 200 ezer céget érint!!! Plusz tőkekövetelmény kb. 490 Mrd forint!!! március 15-éig kell kötelezően megemelni, DE március 15. után egyből esedékes, ha valaki társasági okiratot módosít >>> benyújtja a CB-ra (üzletrész-értékesítés, az ügyvezető-, a székhelytelephelyváltozás) Ha társasági okiratban nincs JT emelése: CB elutasítja a kérelmet vagy cég dönthet a BT-vé vagy KKT-vé átalakulásáról (költséges, időigényes, könyvvizsgálót is igényel) 46

47 A pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása (1) Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. Ptk. 3:

48 A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítése (1) Ha alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. (2) Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni. A társasági szerződésnek a nyilvántartásba vételtől számított három évnél hosszabb határidőt megállapító rendelkezése - a három évet meghaladó részében semmis Ptk. 3:

49 A társaság alapítása egyszemélyes társaság (1) Ha egy személy alapít korlátolt felelősségű társaságot, az alapító köteles a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátani. Az alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis. Ptk. 3:

50 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG XXXI. Fejezet Általános rendelkezések Alaptőke (2) A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. (3) A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál. (4) A részvény névértéken alul történő kibocsátása semmis. A névértéken aluli kibocsátásból eredő károkért harmadik személyekkel szemben a részvénytársaság nyilvántartásba való bejegyzését megelőzően történt kibocsátás esetén az alapítókat, a nyilvántartásba való bejegyzést követően történt kibocsátás esetén a társaságot terheli felelősség a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Több alapítót a felelősség egyetemlegesen terheli. Ptk. 3:

51 A részvénytársaság alapítása (1) A részvénytársaság nyilvántartásba vételére azt követően kerülhet sor, ha a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig a) a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapszabályban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább huszonöt százalékát befizették; és b) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást - kivéve, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke az alaptőke huszonöt százalékát nem éri el - a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották. (2) A részvényes legkésőbb a részvénytársaság nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül köteles a részvények teljes névértékét, illetve kibocsátási értékét a részvénytársaság részére befizetni és a nyilvántartásba vételtől számított három éven belül köteles a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljes egészében a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani. (3) Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a vagyoni hozzájárulásokkal kapcsolatban az e -ban meghatározottnál későbbi teljesítési határidőt ír elő. Ptk. 3:

52 Az egyszemélyes részvénytársaság (1) Ha a részvénytársaság úgy jön létre, hogy alapszabályában egy személy vállal kötelezettséget a társaság valamennyi részvényének átvételére, az alapító köteles nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátani. Az alapszabály ezzel ellentétes rendelkezése semmis. PTK. 3:

53 Kft 114,115,116 3:161,3:162, 3:163,3:208 Rt 207,288 3:212,3::252, 3: ig (Régi) től (Új) ig (Régi) től (Új) Jegyzett tőke minimum 500 EFt EFt 5 mft (20mFt) 5 mft (20mFt) ebből Pénzeszköz NINCS megkötés Nincs megkötés NINCS megkötés Min.30% Rendelkezésre bocsátási kötelezettség Pénzbetét mértéke és határideje min.50% a kérelem benyújtásig, a többit 1 éven belül általában 50% és 1 év, de nem fizethető osztalék, amíg a ki nem fizetett osztalék el nem éri a törzstőke mértékét min.25%, a többit 1 éven belül min.25%, a többit 1 éven belül Apport mértéke és határideje 100%, kivéve: kevesebb mint a törzstőke 50%-a, akkor 3 éven belül uaz, mint korábban, de egyszemélyes kftnél apport 100%-ban rendelkezésre bocsátandó cégbejegyzésig 100%, kivéve Zrt, ha kevesebb mint az alaptőke 25%-a, akkor 5 éven belül 100%, kivéve, ha kevesebb mint az alaptőke 25%-a, akkor 3 éven belül de egyszemélyes rtnél apport 100%-ban rendelkezésre bocsátandó 53

54 Tőkevédelmi előírások a Ptk szerint Gazdasági társaságokra (általános szabály) Az átalakulás esetei és feltételei /GT. 51 / (2) Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő hatvan napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja. PTK. 3:

55 Kft-kre vonatkozó tőkevédelmi szabály A taggyűlés kötelező összehívása /Gt. 143 / (1) Az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent; b) a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; c) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) ha vagyona tartozásait nem fedezi. PTK.3:

56 Kft-kre vonatkozó tőkevédelmi szabály (2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. (3) Ha a taggyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az (1) bekezdés a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le kell szállítani. PTK. 3:189 56

57 Részvénytársaságokra vonatkozó tőkevédelmi szabály A közgyűlés kötelező összehívásának esetei /Gt 245 / (1) Az igazgatóság köteles nyolc napon belül - a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent; b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi. PTK. 3:

58 Gt és Új Ptk kapcsolata (Gt. 51. ) 51 (4) Mentesül a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy az (1) bekezdés szerinti intézkedésekre okot adó körülmény már nem áll fenn. GT51 (4) Új Ptk nem tartalmazza! 58

59 Gt és Új Ptk kapcsolata Hatályos: amennyiben a taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint azok fennállnak - Gt. 143., ill ÚJ PTK NEM TARTALMAZZA! 59

60 Hosszú távú tőkevesztésnél Saját tőke < Jegyzett tőke társasági formára előírt mérték) 2 egymást követő teljes üzleti évben Eljárási szabály: A beszámoló elfogadásától számított 3 hónapon belül kötelező intézkedés (egyébként ezt követő 60 napon belül átalakulás, egyesülés megszűnés) Nem tartalmazza: A beszámoló elfogadását követő 3 hónapon belül 3 hónapnál nem régebbi fordulónapra elkészített közbenső mérleggel igazolási lehetőség: intézkedésre okot adó körülmény megszűnt. 60

61 Rövid távú tőkevesztésnél Intézkedési kötelezettség Haladéktalanul Ha a Kft saját tőkéje veszteség miatt a törzstőke felére,vagy a törvény szerinti min. alá csökken 8 napon belül Ha az Rt saját tőkéje veszteség miatt az alaptőke kétharmadára vagy 5 millió Ft alá csökken Új Ptk-ban nincs már: Nincs intézkedési kötelezettség, ha az e célból összehívott taggyűlés, közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérleg fordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint már nem áll fenn tőkevesztés 61

62 Kft rövid távú tőkevesztésénél intézkedési lehetőségek - Pótbefizetés, - Törzstőke biztosítása egyéb módon, - Tőkeleszállítás, - Átalakulás, egyesülés szétválás, - Jogutód nélküli megszűnés, amely határozat 3 hónapon belül végrehajtandó. - Tőkeleszállítás kötelező: Ha a törzstőke felére csökkent saját tőke helyzet a taggyűlést követő 3 hónapon belül változatlanul fennáll. 62

63 Rt rövid távú tőkevesztésénél intézkedési lehetőségek - - Tőkevesztés megszüntetésére alkalmas határozathozatal - Döntés átalakulásról, egyesülésről, szétválásról, - Döntés megszűnésről, amely határozat 3 hónapon belül végrehajtandó. - Tőkeleszállítás kötelező: ha az alaptőke kétharmadára csökkent saját tőke helyzet a közgyűlést követő 3 hónapon belül változatlanul fennáll. 63

64 Részvénytársaságokra vonatkozó tőkevédelmi szabály A közgyűlés kötelező összehívásának esetei: (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan határozatot hozni, amely alkalmas az (1) bekezdésben megjelölt okok megszüntetésére; vagy dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról; ezek hiányában a társaság megszüntetéséről. A közgyűlés ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. (3) Ha a közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az (1) bekezdés a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, az alaptőkét le kell szállítani. PTK. 3:

65 Saját tőke pótlás megoldási lehetőségek: Külső forrásból A1/ Tőkeemelés külső forrásból: a tagok pénzbeli hozzájárulásával, valamint nem pénzbeli (apporttal) történő jegyzett tőke emeléssel: Rendelkezésre bocsátott eszközök könyvelése a bejegyzés előtt: T 1.,2.,3. Eszközök K Kötelezettség Bejegyzéskor: T Kötelezettség Rendelkezésre bocsátott érték T 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke Különbözet K 411 Jegyzett tőke Bejegyzett összeg (névérték) Bejegyzést követően rendelkezésre bocsátott eszközök: T 1.,2.,3. Eszközök K 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke 65

66 Saját tőke pótlás megoldási lehetőségek: Külső forrásból A2/ Tőkeemelés külső forrásból, ázsióval: tagok pénzbeli és nem pénzbeli (apporttal) hozzájárulásával: Rendelkezésre bocsátott eszközök könyvelése a bejegyzés előtt: T 1.,2.,3. Eszközök K Kötelezettség Bejegyzéskor: T Kötelezettség Rendelkezésre bocsátott érték T 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke Különbözet (névértékre jutó) K 411 Jegyzett tőke Bejegyzett összeg (névérték) K 412 Tőketartalék Rendelkezésre bocsátott értékre jutó ázsió Bejegyzést követően rendelkezésre bocsátott eszközök: T 1.,2.,3. Eszközök K 33. Jegyzett, de be nem fizetett tőke K 412 Tőketartalék 66

67 Nem pénzbeli hozzájárulások szabályai a Ptk-ban Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. Ptk. 3:99. 67

68 Nem pénzbeli hozzájárulások szabályai a Ptk-ban A közgyűlési határozat d) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvények számát és egyéb jellemzőit, a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhelyét, székhelyét és az előzetes értékelést végző könyvvizsgáló nevét, székhelyét (lakóhelyét), a szolgáltatás időpontját; Ptk. 3:296. (1) 68

69 Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás Rt-nél Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapszabályhoz mellékelni kell könyvvizsgáló vagy az adott vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás leírását, értékét, értékelését, az alkalmazott értékelési módszer ismertetését és azt, hogy az értékelést érintő új befolyásoló körülmény nem merült fel. A könyvvizsgálónak vagy szakértőnek a jelentésben nyilatkoznia kell arról, hogy a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével. PTK.3:251. (1) 69

70 Apport könyvvizsgálata Rt-nél Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás: Nincs szükség könyvvizsgálói vagy szakértői jelentésre, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nyújtó részvényes a szolgáltatás időpontjához képest három hónapnál nem régebbi, könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámolóval rendelkezik, amely a hozzájárulás tárgyát képező vagyontárgy értékét tartalmazza, vagy ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás olyan vagyontárgyakból áll, amelyeknek tőzsdén jegyzett ára van. 3:251.(2) 70

71 Tőkére történő deviza befizetés forintra átszámított összege eltér a bejegyzett összegtől Kevesebb a befizetett összeg Nagyobb a befizetett összeg Követeléské nt kell kimutatni a tulajdonoso kkal szemben A tulajdonosok társasági szerződésbe n lerögzített kijelentése alapján tőketartalék Visszafizetésre kerül a tulajdonos ok felé 71 A tulajdonoso k lemondana k róla: rendkívüli bevétel

72 Tagi kölcsön apportálás (ázsiós) könyvelése Létesítő okirat módosítása alapján Jegyzett tőke emelése 412 Tőketartalékba az ázsió Összevezetés 72

73 Követelés apport gyakorlati problémái Adózási kockázatok eltérnek: - tagi kölcsön, ill. - osztalék esetén. Osztalékot előbb le kell adózni és át kell minősíteni tagi kölcsönné (magánszemélynél)???? Kockázatok: Nem eredeti tőkearány lesz, ha nem JT arányos a tagi kölcsön befizetés, lemondás, különösen az ázsiósnál!!! Magánszemélynél - vagyonosodási vizsgálat Társaságnál átfogó ellenőrzés 73

74 Ázsiós tőkeemelés könyvelésének dátuma december A tagok határozatáról szóló jegyzőkönyv, és egyben a létesítő okirat módosításának napja: december A cégbírásághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem napja: január A változás bejegyzésének napja: Melyik napra is kell könyvelni? Válasz: csak 2014-ben szabad könyvelni, mert a jegyzett tőke számlára kizárólag a cégbíróság bejegyzésének napjával könyvelhetünk. Szt. 35. (3) Jegyzett tőke részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben. 74

75 Tőkeemelés saját forrásból (Kft-nél) 413 Eredménytartalék 411 Jegyzett tőke :201. [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] (1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőkeemelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. (2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli. 75

76 Tőkeemelés saját forrásból (részvénytársaság) Ptk. 3:300. Az alaptőke-emelés előfeltételei A részvénytársaság alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan alaptőkén felüli vagyonnal, amely alaptőke-emelésre fordítható, és a részvénytársaság alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a helyesbített saját tőke összegét. Az alaptőkén felüli vagyon mértékét a beszámoló vagy közbenső mérleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül igazolja. Ptk. 3:

77 Kft Rt 158 3: : ig (Régi) től (Új) ig (Régi) től (Új) TŐKEEMELÉS Törzstőkén / alaptőkén felüli vagyon terhére feltétele igazolása ELŐZŐ ÜZLETI ÉV / tárgyévi közbenső mérleg szerint meglévő törzstőkén / alaptőkén felüli vagyon, amely tőkeemelésre fordítható (tőkeemelést követően sem lehet a törzstőke / alaptőke magasabb a korrigált saját tőkénél) Hat hónapnál nem régebbi fordulónapra készített beszámolóval vagy közbenső mérleggel 77

78 Tőkeemelés saját forrásból 413 Eredménytartal 411 Jegyzett tőke ék SZJA tv. 3. E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: 34. Értékpapír:..továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész,.. SZJA tv.67. (1) Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét..(3) A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. 78

79 Tőkeemelés saját forrásból JT emelés ET-ból Csak szabad (nem lekötött) ET használható fel. Szja tv (1995. évi CXVII. Törvény) 77/A. -a (2) bekezdése szerint: Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély bb) a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte. Adókötelezettség JT leszállításakor esedékes 79

80 Tulajdonosi követelés elengedése Saját tőke javítás lehetősége különböző: Tagi kölcsön elengedése, illetve Osztalék elengedése esetén. További kérdés, hogy társaság, ill. magánszemély engedi el? Ha a tag elengedi a társasággal szembeni osztalékot: Szt. alapján a rendkívüli bevételek között kell elszámolni. (JE emelésnél csak következő évi ET!!!) Tao fiz kötelezettség - társaság csökkentheti a Tao alap megállapításakor az AEE-t. Illeték NINCS 4014-től. Itv. 17. (1) t) pont mindenkire igaz 80

81 Követelés elengedés szabályai Számviteli törvény évi C. tv Rendkívüli Elengedőnél Behajthatatlannak nem minősülő Egyéb Behajthatatla ráfordítás n-nak minősülő Kötelezettnél Rendkívüli bevétel Társasági adó évi LXXXI. tv. Nincs növelő, ha - Magánszeméllyel -NEM kapcsolt vállalkozással Szemben engedik el 8. (1) h., ill. - Osztalék 29 (Q) Nincs növelő Nincs csökkentő Kivétel: osztalék elengedése ( től) 2010-től Illeték törvény Mentes: évi XCIII. tv. Ø Gazdálkodó szervek közötti ajándékozásnál (kivétel: off shore 2014) Osztalék 2014-től! Csőd/felszámolás keretében elengedett (tag kivételével) től) 81

82 Tulajdonostól kapott kölcsön elengedésének könyvelése / 98 Nyilatkozat alapján 86 / 463 Illeték kivetés alapján Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke (a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után) 18%. Itv. 12. (1) 82

83 Itv. 11. (1) Az ajándékozási illeték tárgya: a) ingatlan ajándékozása, b) ingó ajándékozása, c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást a 17. (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s) pontja alá eső ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. A bejelentésre a 91. az irányadó. (3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák. (4) Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni. 86 Egyéb ráfordítás 46- NAV-val szembeni 18% 47 kötelezettség 83 Itv. 12. (1) Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke - ha e

84 Illetékmentesség tagi kölcsön elengedésnél Itv. 17. (1) Mentes az ajándékozási illeték alól: n) a 18. (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is - útján történő megszerzése 84

85 OSZTALÉK OSZTALÉK felhasználása tőkehelyzet javítására Saját tőke probléma esetén megoldások Társaságok által NINCS Tao hatás Apport Magánszemélyek által SZJA 66 és EHO kötelezettséggel jár Társaságokn ál Kapcsolt vállalkozások Követelés elengedése Magánszemélyeknél -SZJA kötelezettség??? - Illeték van! től illeték megszűnt! Elengedőnél adóalap növelő :- de NAV állásfoglalás Rendkívüli bevétel: csökkentő lehet Tao tv 29 (Q) szerint ( tól) 29/Q. (3) Csökkenti a társasági adó alapját a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, ki nem fizetett osztalék január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás 85 összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

86 Elengedett osztalék kötelezettség Kötelezetts ég 98 Rendkívüli bevétel Tao tv. 29/Q. (3) Csökkenti a társasági adó alapját a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, nem növeli az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést ellenőrzött külföldi társasággal szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Itv. 17. (1) Mentes az ajándékozási illeték alól: t) az osztalékra vonatkozó követelés elengedése; X 86

87 Véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz, nyújtott szolgáltatás, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség 2010-től SZTV TAO ITV. Átruházó Átvállaló (kötelezettségnél) Rendkívüli ráfordítás Rendkívüli ráfordítás a tárgyévben kifizetett összeg! Nincs növelő, kivéve - Veszteséges vállalkozás részére (vagy nincs nyilatkozat), vagy - ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik (Tao. 3.sz. melléklet) - Átvevő Rendkívüli bevétel Nincs csökkentő Mentes: Gazdálkodó szervek közötti ajándékozásnál 87

88 Tartozás átvállalás könyvelése 88 / / 88 Átvállalónál.. halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét 4. / / 483 Kötelezettnél.. tartozásátvállalás során harmadik személy által - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik Szt.86 (4) d) Szt. 33 (1) 88